Mit tanultam a kutyáimtól a fájdalmakról?

– avagy mit tudunk tenni fájdalmak esetén.

Mindenki átélt már fájdalmakat élete során. Leggyakrabban nyaki, háti vagy ízületi területen találkozunk velük. Sok formája, oka és lokalizációja lehet. Mit tehetünk? Hogy ismerjük fel? és mikor érdemes orvoshoz menni, tartson Velem és tudja meg most.

Miért létezik a fájdalom és miért keseríti meg életünket?

Biztos sokakban felmerült a kérdés, hogy miért létezik a fájdalom ennek az evolúcióban volt fontos szerepe, hiszen ha valami nem fájt, akkor az ember, állat nem hagyta abba azt a károsító hatású tevékenységet.(pl.tűz éget kezét elhúzza.) Funkciója valójában az volt, hogy az “elviselője” megpróbálja elkerülni a fájdalmat, ami a szervezetét károsíthatja vagy elpusztíthatja. – Túlélést támogat.

A fájdalom egy fontos jelzés számunkra.

A fájdalom mindig jelzés, fontos, de nem kell vele együtt élnünk, csak az információt kell megőriznünk, hogy valami kíváltotta azt a fájdalmat és azt kell elkerülnünk vagy változtatnunk a mechanizmuson.

A létrejövő fájdalom

Fájdalmat generálhat tartós vagy rossz pozíció, pl. ülés közben irodai munka. Egy rosszul végzett munkaterhelés pl. fogás nélküli tárgyak emelése, egy nehéz tárgy cipelése pl.cementeszsák hordása, vagy rendszeres emelése pl.mosógépből kiszedett ruhák, rossz technikával végzett sport pl.testépítő gyakorlatok pl.fekvenyomás, fáradtság pl.hirtelen kontrollálatlan mozdulatok, rossz keringési állapot pl.meszesedés. – Nagyon sokféle fájdalmat kell elkülönítenünk. Pl. fejfájás,fogfájás, ízületi fájdalmák, belső fájdalmak.

Hirtelen jött jelző értékű vagy hosszú ideje fennálló fájdalom?

Hol találkozunk fájdalmakkal terapeutaként?

A leggyakoribb helyek, ahol fájdalommal találkozunk terapeutaként az a gerinc oszlop mentén, a nyak(C1-C7), a hátfájdalom, akár a lumbális területén(L1-L5), de a végtagoknál is jelentkezhetnek, ami nemcsak az ízületeket, hanem a szalagokat és izmokat is érintheti és nagyon gyakori a kopásos jellegű panasz. (Főként térd és a csípő.)

Ebben az esetben mindenképp a myotoms tesztek és mozgástartomány ellenőrzése fontos feladat, szükséges meghatároznunk, hogy mely mozgás hozza létre a fájdalmat, milyen izmok vannak jelen az adott mozgásban, van-e gyulladás. (Ilyenkor nem masszírozuk, csak passzív technikákat javaslunk)

A gerinc leggyakoribb fájdalmai nyakon és deréki részen jelentkeznek.

Mi okozhat még fájdalmat? Rizikófaktorok

Fontos fájdalomforrás a fej fölött végzett fizikai munka. Pl. Fúrót a fej fölé emelve, vagy autószerelőknél a különböző emelőn végzett munka.

A fájdalom mechanizmusa, hogy maga a károsodás váltja ki a szöveteket érő ártalom fogja izgalomba hozni a hízósejteket a leukocytákat, makrofágokat, amelyekből olyan aktív anyagok cytokinek szabadulnak fel, amelyek aztán egy információ átvivő módon fogják serkenteni a fájdalomérzést.

A fájdalom elleni recept a konzervatív terápia vagy indokolt esetben a műtét.

A fájdalom megélése

Mindenki másképp éli meg a fájdalmat, vannak akiknek már egy dörzsölő masszázs fogás is kemény fájdalmakat okoz és van aki gerincsérvnél a gyökből jelentkező fájdalmakat is jól tolerálja.

Fontos a fájdalom skála, és ehhez mérten szükséges az orvosnak eldönteni, hogy milyen fájdalomcsillapító megoldást választ: monoterápia vagy kombinált, lokális vagy szisztémás, esetleg a beviteli formát(szájon át, injekció, lokálisan) módosítja. – Ez mindenképp orvosi kompetencia.

A COX-2 enzim “bénítása” mint gyógyszeres fájdalomkezelés.

Fájdalomtól függően az orvos gyógyszeres terápiával, a ciklooxigenáz-2(COX-2) enzimet bénítja(vagy a működését felfüggeszti), de ugyanígy hathat a gyógyszer a transiend receptor potential vanillin vagy transiend receptor potential argininen keresztül. – amellyel modulálják a fájdalom érzékelését.

Az arachidonsavból fogja ciklooxigenáz felszabadítani a prosztagandliokat, prosztaciklineket, bradikinineket, amelyeknek fájdalomébresztő funkciójuk van.

A pácienseknél az arachidonsav kaszkádra hatva fog a fájdalom érzékelés csökkenni. Lokálisan a kialakult helyen fogja megszüntetni a fájdalmat, nem pedig felszálló érzékelő pályák valamelyik pontján. – Ezt a viszonylag bonyolultnak tűnő mindennapos orvosi “rutin” folyamatot, azért mutattam be, hogy lássuk milyen mély szaktudást és alázatot igényel az emberi testtel való foglalkozás. (- Egy gyönyörű rendszer az emberi test és persze a lélek is.)

A helyesen végzett sport, a mozgás, mind-mind segíthetnek rajtunk.

Ha ilyen bonyolult folyamat, mégis mit tehetünk magunk otthon? Mit használhatunk?

WHO fájdalom létrája 3 nagy csoportot különít el , alacsonyabb fájdalomra NSAID, a mérsékelt fájdalomra ópiát, magas fájdalom opiát és kombinált módszereket alkalmaz.

Fontos látnunk, hogy milyen a fájdalom?
Akut
(valamire válaszreakció) vagy krónikus(vagy hosszú ideje fennáló,pl.kopás)

Lehetőségeink egyre bővülnek:
Gyógyszer(NSAID,pl.ibuprofén,diklofenák)
Fizikális terápia(mechanoterápia,gyógytorna,masszázs)
Orvostechnikai eszközök(lézerek, ultrahangok)

Mi lehet a megoldás fizikai fájdalmakra? (Pl.hát,váll, csuklyásizom)

Terapeutaként főleg az alacsonyabb fájdalmakkal találkozunk(bizonyos esetekben mérsékelt fájdalmakkal orvosi gyógymasszázs során) , de ne tévesszen meg senkit az elnevezés, hisz már ezek a jelek is okozhatnak erős szubjektív fájdalmakat, általában ezért keresnek fel. Pl. izomfeszesség, myalgiás csomó, mozgásrendszer beszűkülése.

Rendszeres és módszeres gyógytorna, masszázs, javasolt alapfeltétel.

Két módunk van kezelni: gyógyszer(molekula bevitele pl.ketoprofén, diklofenák) vagy természetes mód.(izmok mechanikai ingerlése, masszázs, izompólyatechnikák), de szükségszerűen kombinálhatjuk is. Ha nem enyhülnek fájdalmaink, mindenképp keressük fel házi orvosunkat, aki szükség esetén a megfelelő szakrendelésre irányít.(Fontos a képalkotó diagnosztika, megfelelő kiértékelés és terápiás protokoll mielőbbi elkezdése.)

Mit tehetünk még otthon magunk?

A gyógynövényes krémek(rozmaring, kámfor, mentol, olajok és nemszteroid gyulladáscsökkentők(Flector, Dolgit, Bengay) alkalmazása alacsony fájdalmakra kíváló segítség lehet.

A krémek leggyakrabban receptor szinten segítenek, lokálisan, + kámfor hatóanyagával növelhető a perfúzió, tehát a mikrocirkuláció(keringés) javul. – Ennek fontos szerepe van az öngyógyító folyamatok beindításánál.

Lokális krémek, melyek receptor szinten segítenek.

Egy jó krém hasznos segítség lehet izom és ízületi fájdalmaknál, egyoldalú terhelés esetén is.
Az alábbi linkre kattintva jó minőségű krémet vásárolhat: masszorboltja.hu

Mit tanultam a fájdalmak elkerüléséről a kutyáimtól?

A címre visszatérve jöjjön a lényeg, idáig úgyis csak azok az egészségtudatos emberek olvasták el, akik valóban megoldást szeretnének a fájdalmakra csodaszerek és hangzatos ígéretek helyett. Bükki terapeutaként, mindig is fontosnak tartom a környezet, természet és az állatok megfigyelését.

Mit tanultam a mopszaimtól a mozgás-szervrendszerről?

Egy gyors kérdés: Mi történik ha egy kutya felkel hosszú alvás után?

Nyújtózkodik, átmozgatja testét és ezzel rengeteg fájdalomtól, hirtelen terheléstől kíméli meg magát. – az állatvilágnak ez ösztönszinten sikerül, de vajon többdiplomás ülőmunkát végzőként, ez az egyszerű folyamat vajon miért marad ki? Civilizációs betegség? Odafigyelés hiánya? – Gyakran felmerül a kérdés bennem: Miért nem törődünk magunkkal? Csak a fájdalom képes kimozdítani a sémáinkból?

Mozogni, mozogni, mozogni.

Visszatérve a természet törvényeihez, ha mozgunk javul keringés, ha a keringés javul, csökken a fájdalom pl. kopásoknál ízületi folyadék termelődése. – Ilyen egyszerű.

Tudta?

A legtöbb fájdalom mindig akkor jön létre, amikor valamit hirtelen akarunk létrehozni, bemelegítés, felkészülés nélkül. Derék, hát és lapocka alatti fájdalmak, egy házimunka, megerőltető cipelés, lelki stressz, idegesség. – Mind-mind egy figyelmeztetés szervezetünktől. Ha a mobilunk értesítéseire odafigyelünk a mindennapokra, testünk jelzései miért nem élveznek prioritást? Figyeljünk oda magunkra, csak egy testünk van, vele kell gazdálodnunk.

A séta nemcsak a testünknek jó, hanem a lelkünknek is.

A mozgás aktív(séta, sport) vagy passzív(masszázs, kimozgatás) változata elengedhetetlen a jó életminőséghez, egészségünk megőrzéséhez.

A legnagyobb gurunk

Ne féljünk, bízzunk és tanuljunk a természettől, az élőlényektől. Figyeljük meg, gondolkozzunk rajta, vajon mit miért csinálnak? Kérdezzünk bátran, és kapjunk választ, mert csakis ennek van értelme. – Egy kulcs a mélyebb testi és lelki felismerésekhez. Egyébként is ki vagyunk mi emberként ahhoz, hogy csakúgy felülírjuk a természet törvényeit?

Az Önrevízió(önellenőrzés) fontos, a természet és testünk harmóniájának megértésében.

Jó egészséget!

Norbi
Gyógymasszőr, SMT és Dorn Terapeuta

Forrás: Google, orvosi szakkönyvek, szakorvos mentoraim, teljes listáért vegye fel a kapcsolatot velem.

Nagypályás izomfeszesség oldás Budapesten

Gyakran érez izomfeszességet? Szúr? Lüktet? Csomók tapinthatók a lapockájánál? Volt már úgy, hogy izmai szinte úgy bemerevedtek, hogy nyakát alig bírta fordítani? Ha Ön is érezte már ezt, akkor nagyvalószínűséggel az izommerevség állhat a dolgok hátterében.

Tudta, hogy a nem kezelt izomfeszesség akár súlyosabb szövődményéket is okozhat?

Ne várjon holnapig, tegyen már ma a kínzó izomfeszesség ellen. Léteznek egyszerű megoldások! 

Tovább olvasom…

Hogyan szüntettem meg az ínhüvelygyulladásom?

Kínzó fájdalom? Már szinte érinteni is nehéz? Fáj, lüktet a keze? Akkor bejegyzésem Önnek szól.


Életem során eddig 2-szer volt ínhüvelygyulladásom, az egyik 2013-ban, ott egy cipzárat se tudtam felhúzni és 2018-ban, ami egy kissé mérsékeltebb volt, valószínűleg az évek során felgyülemlett prevenciós (megelőző) lépésének köszönhetően. Tartson velem!

Tovább olvasom…

Hogyan kezeljük a nyak és hátfájdalmakat szakszerűen?

A nyak és hátfájdalmak valószínűleg egyidősek az emberiség kialakulásával. Míg korábban sámánok, gyógyítók, javasasszonyok gyógyították, a modern korban terapeuták és orvosok foglalkoznak fájdalmaink enyhítésével.


Jelen bejegyzésemben a diagnosztika menetéről fogunk beszélni, illetve személyes megtapasztalásokról, szakmai sikerekről, eredményekről. Ami az Ön számára is hasznos lehet. Tartson Velem!

Tovább olvasom…

A vállöv, mint függesztő öv csontjai, izületei:

A vállöv, mint függesztő öv csontjai, izületei:

Kulcscsont ( clavicula ) a mellkas felső kimeneti részét kétoldalt lezáró, S alakú görbe csont, mely a bőrön át jól tapintható.Egyik végével a lapockához, másikkal a szegycsonthoz izesül. A szegycsonti az egyetlen izület, mely a felső végtag csontjait a törzs csontjaihoz kapcsolja.

Lapocka ( scapula ) a mellkas hátsó részén, a gerinc két oldalán izmok közé ágyazva helyezkedik el. Háromszögletű lapos csont oldalsó felső szögleténél lapos izfelszin van, ide izesül a felkarcsont feje. Dorsális felszinének felső harmadában a lapocka tövis húzódik, melynek végrésze a vállcsúcs. Hollócsörnyulvány  a lapocka felső szélének folytatása.

A kulcscsont-szegycsont izület korlátolt szabad izület,  szükebb keretek között minden irányban mozgatható.

A lapocka kulcscsonti izület korlátolt szabad izület, a két csont között vizszintes és homlok sikban is van elmozdulás.

Vállizület: (art. humeri) gömb v. szabad izület, a lapocka izvápája és a felkarcsont feje alkotja.

A felkarcsont ( humerus ) hosszú csöves csont a felkar egyedüli csontja, aminek proximális epifizisén van a fej, alatta az anatómiai, s ez alatt a sebészi nyak ( itt törik el leggyakrabban )
Majd henger alakú test. A distalis epifizisen izfelszinek láthatók, ide izesül a két alkarcsont.

A vállövben lehetséges mozgások:

– a váll emelése ( elevatió ) és süllyestése ( depresszió ) = vállvonogatás
– a vállak előre és hátra húzása ( oppositio – repositio )
– forgómozgás – kisfokú –

 A váll izület mozgásai:

1. saggittalis tengely mentén ( frontális sikban )

Abductio rögzitett vállnál nem éri el a vizszintest, rögzitettlen vállnál felefelé is nyujtható a kar ( elevatio ) mert a lapocka is mozog.

Adductio: frontális sikban csak függőlegesig, a kissé előre emelt kar a test elé vihető.

– 142 –

2. vizszintes tengely menti mozgások( saggitális sikban )
          rögzitett vállnál: hajlitás flexió kb.60 fok( nevezhetjük előrelenditésnek is antalflexió)
                     feszités extenzió kb.5 fok ( lehet hátralendités is retroflexio )
          rögzitettlen vállnál vizszintes fölé előre és hátra, mert a lapocka is mozdul.
   
3. vertikális tengely mentén ( horizontális sikban )
    horizontális abductio
    horizontális adductio

4. humerus hosztengelye körül forgó (rotáció) mozgás bármely sikban .
    normál helyzetből befelé és kifelé.
    rögzitett vállnál ennek ivértéke 90 fok, rögzitettlen vállnál 360 fok.

5. circumductio. A kart egy kuppalást mentén körül tudjuk hordozni.

A vállövre ható izmok:

 Deltaizom (m. deltoideus)
A vállizületet oldalról borítja, és a vállat ez kerekíti le.
Eredés: szélesen a vállövön
– kulcscsont vállcsúcs felőli végén
– a lapocka kampószerű vállcsúcsán (acromion)
– a lapockatövisen (spina scapulae)
Tapad a felkarcsont középső harmadán levő érdességen (tuberositas deltoidea)

Működése: a felkart a vállizületben
– a vízszintesig emeli (abductio)
– elülső rostjai a távolított kart előrehúzza és befelé forgatja
– hátulsó rostjai a távolított kart hátrahúzza és kifelé forgatja
– hozzájárul a vállizület ízvégeinek összetartásában
Sérülésekor: ha az elülső rostok sérülnek, nem tudja arcához emelni a kezét a beteg
Bénulásakor: a vállöv leesik

Lapockaizmok (mm. scapulae)

Tövis feletti izom (m. supraspinatus)
Teljesen kitölti a lapockatövis feletti árkot (fossa supraspinatus).
Ered a lapockatövis feletti árokban
Tapad a felkarcsont nagy gumójának felső izombenyomatán

Működés:
– a felkar abductioja 30°-ig
– a felkar fejét az izületi árokba húzza
Sérülésekor, ha csak ez az izom, akkor a beteg nem tudja elindítani a kar távolítását

Tövis alatti izom (m. infraspinatus)
Kitölti a lapockatövis alatti árkot (fossa infraspinatus).
Ered a lapockatövis alatti árokban
– 143 –

Tapad a felkarcsont nagy gumójának középső izombenyomatán

Működés: a felkart kifelé forgatja, a felemelt kart lefelé húzza

Kis görgetegizom (m. teres minor)
Szorosan hozzáfekszik a tövis alatti izom alsó széléhez.

Ered  a lapockatövis alatti árokban
Tapad a felkarcsont nagy gumójának alsó izombenyomatán (a vállizület mögött húzódva)

Működés: a felkart kifelé forgatja

Nagy görgetegizom (m. teres maior)
Szorosan hozzáfekszik a tövis alatti izom alsó széléhez.
Ered a  lapockatövis alatti árok alsó csúcsán és a lapocka alsó csúcsán
Tapad  a felkarcsont kis gumóján

Működés: befelé forgatja, és a törzshöz közelíti a felkart

Lapocka alatti izom (m. subscapularis)
Kitölti a lapocka elülső felszínét.
Ered  a lapocka elülső felszínén.
Tapad  a felkarcsont kis gumóján

Működés:- a felkart befelé forgatja
    – az eltávolított végtagot a törzshöz közelíti (addukálja)
    – a karcsont fejét a vállizületi árokba húzza

Szintén a vállövre hat a hátizmok egy része is:

Csuklyásizom (m. trapezius)
Trapézhoz hasonlít. A nyak és a felső hát tájék legfelületesebb izma.
Ered  a nyakszirtcsonttól lefelé a XII. hátcsigolya tövisnyúlványáig

Tapad a vállöv csontjain
– felső rostjai lefelé: kulcscsont vállcsúcsi egyharmadán és a vállcsúcson (acromion)
– középső (kb. a VII. nyakcsigolya környékén eredők): a lapocka tövisnyúlványán
– a háti csigolyákon eredő alsó rész ferdén: a lapocka kampószerű vállcsúcsán (acromion)

Működése:
– a vállövek (lapocka) hátrafelé húzása (katonás tartás)
– a vállat emeli
– fejet hátrafelé húzza
– egyik oldali az arcot ellenkező oldalra és felfelé fordítja
– függeszkedésnél (pl.: mászásnál) a törzset emeli
– egészséges tónusa biztosítja, hogy a lapocka ne álljon el a mellkastól

– 144 –

Széles hátizom (m. latissimus dorsi)
Az emberi test legszélesebb izma. Háromszögletű.
Ered:
– a négy alsó hátcsigolya tövisnyúlványán
– a csípőtaraj hátsó részén
– négy alsó borda külső felszínén

Tapad lapos ínnal a felkar kis gumóján.
Működés:
– felemelt kart hátra és lefelé húzza (pl.: fejszecsapás)
– a felső végtagot a hát mögé viszi, és befelé forgatja (pl.: farzsebbe nyúlásnál)
– mászásnál a törzset függeszti és emeli
– a lapockát a mellkasfalhoz szorítja

Kis és nagy rombuszizom (m. romboideus major et minor)
Két szorosan egymás mellett fekvő lapos izom, a gerincoszlop és a lapocka gerincoszlopi széle között.
Ered:
– a kis rombuszizom: a VI-VII. nyakcsigolya tövisnyúlványán
– a nagy rombuszizom: az I-IV. hátcsigolya tövisnyúlványán
Tapad a lapocka gerincoszlopi szélén a lapocka felső szögletéig

Működése:
– az elülső fűrészizom antagonistái
– a lapockákat és így a vállat egymás felé húzzák
– a lapockát a mellkasfalhoz szorítják

Lapockaemelő izom (m. levator scapulae)
Hosszúkás, hengeres izom a nyak oldalától a lapocka felső szögletéig.
Ered az I-IV. nyakcsigolyák harántnyúlványán,
Tapad a lapocka felső szögletén (angulus superior)

Működése: emeli a lapockát (vállvonogatás)

A vállövre hat még a mellkas izmainak egy része is:

Nagy mellizom (m. pectoralis major)
Háromszögletű erős izom a mellkas elülső felszínén.
Ered: a kulcscsonton, a szegycsonton és a felső hat bordaporcogón
Tapad: felkarcsont felső harmadában (a nagygumón)

Működése a a felső végtag helyzetétől függ:
– távolított kar közelítése (addukálja)
– felemelt kart lefelé húzza
– megtámasztott végtagnál a bordák emelése
– felemelt és rögzített felső végtag mellett (pl.: mászásnál) a törzset felfelé húzza

Kis mellizom (m. pectoralis minor)
A nagy mellizom teljesen fedi.
Ered: 3-5. bordán
Tapad: a lapocka hollócsőr-nyúlványán
Működés:
– lapockát és annak révén a vállcsúcsot lefelé és előrefelé húzza
– rögzített vállövnél emeli a bordákat
– rögzíti a lapockát

Elülső fűrészizom (m. serratus anterior)
Széles, lapos izom a mellkas oldalfalán.
Ered: 1-9. bordán húsosan
Tapad: a lapocka alatt elhaladva annak medialis szélén
Működése:
– a felső végtag vízszintes fölé (elevatio) emelése (pl.: polcra nyúlás)
– kisegítő belégző izom
– rögzíti a lapockát

A vállövre ható izmok:

A vállövre ható izmok:

 Deltaizom (m. deltoideus)
A vállizületet oldalról borítja, és a vállat ez kerekíti le.
Eredés: szélesen a vállövön
– kulcscsont vállcsúcs felőli végén
– a lapocka kampószerű vállcsúcsán (acromion)
– a lapockatövisen (spina scapulae)
Tapad a felkarcsont középső harmadán levő érdességen (tuberositas deltoidea)

Működése: a felkart a vállizületben
– a vízszintesig emeli (abductio)
– elülső rostjai a távolított kart előrehúzza és befelé forgatja
– hátulsó rostjai a távolított kart hátrahúzza és kifelé forgatja
– hozzájárul a vállizület ízvégeinek összetartásában
Sérülésekor: ha az elülső rostok sérülnek, nem tudja arcához emelni a kezét a beteg
Bénulásakor: a vállöv leesik

Lapockaizmok (mm. scapulae)

Tövis feletti izom (m. supraspinatus)
Teljesen kitölti a lapockatövis feletti árkot (fossa supraspinatus).
Ered a lapockatövis feletti árokban
Tapad a felkarcsont nagy gumójának felső izombenyomatán

Működés:
– a felkar abductioja 30°-ig
– a felkar fejét az izületi árokba húzza
Sérülésekor, ha csak ez az izom, akkor a beteg nem tudja elindítani a kar távolítását

Tövis alatti izom (m. infraspinatus)
Kitölti a lapockatövis alatti árkot (fossa infraspinatus).
Ered a lapockatövis alatti árokban
– 143 –

Tapad a felkarcsont nagy gumójának középső izombenyomatán

Működés: a felkart kifelé forgatja, a felemelt kart lefelé húzza

Kis görgetegizom (m. teres minor)
Szorosan hozzáfekszik a tövis alatti izom alsó széléhez.

Ered  a lapockatövis alatti árokban
Tapad a felkarcsont nagy gumójának alsó izombenyomatán (a vállizület mögött húzódva)

Működés: a felkart kifelé forgatja

Nagy görgetegizom (m. teres maior)
Szorosan hozzáfekszik a tövis alatti izom alsó széléhez.
Ered a  lapockatövis alatti árok alsó csúcsán és a lapocka alsó csúcsán
Tapad  a felkarcsont kis gumóján

Működés: befelé forgatja, és a törzshöz közelíti a felkart

Lapocka alatti izom (m. subscapularis)
Kitölti a lapocka elülső felszínét.
Ered  a lapocka elülső felszínén.
Tapad  a felkarcsont kis gumóján

Működés:- a felkart befelé forgatja
    – az eltávolított végtagot a törzshöz közelíti (addukálja)
    – a karcsont fejét a vállizületi árokba húzza

Szintén a vállövre hat a hátizmok egy része is:

Csuklyásizom (m. trapezius)
Trapézhoz hasonlít. A nyak és a felső hát tájék legfelületesebb izma.
Ered  a nyakszirtcsonttól lefelé a XII. hátcsigolya tövisnyúlványáig

Tapad a vállöv csontjain
– felső rostjai lefelé: kulcscsont vállcsúcsi egyharmadán és a vállcsúcson (acromion)
– középső (kb. a VII. nyakcsigolya környékén eredők): a lapocka tövisnyúlványán
– a háti csigolyákon eredő alsó rész ferdén: a lapocka kampószerű vállcsúcsán (acromion)

Működése:
– a vállövek (lapocka) hátrafelé húzása (katonás tartás)
– a vállat emeli
– fejet hátrafelé húzza
– egyik oldali az arcot ellenkező oldalra és felfelé fordítja
– függeszkedésnél (pl.: mászásnál) a törzset emeli
– egészséges tónusa biztosítja, hogy a lapocka ne álljon el a mellkastól

– 144 –

Széles hátizom (m. latissimus dorsi)
Az emberi test legszélesebb izma. Háromszögletű.
Ered:
– a négy alsó hátcsigolya tövisnyúlványán
– a csípőtaraj hátsó részén
– négy alsó borda külső felszínén

Tapad lapos ínnal a felkar kis gumóján.
Működés:
– felemelt kart hátra és lefelé húzza (pl.: fejszecsapás)
– a felső végtagot a hát mögé viszi, és befelé forgatja (pl.: farzsebbe nyúlásnál)
– mászásnál a törzset függeszti és emeli
– a lapockát a mellkasfalhoz szorítja

Kis és nagy rombuszizom (m. romboideus major et minor)
Két szorosan egymás mellett fekvő lapos izom, a gerincoszlop és a lapocka gerincoszlopi széle között.
Ered:
– a kis rombuszizom: a VI-VII. nyakcsigolya tövisnyúlványán
– a nagy rombuszizom: az I-IV. hátcsigolya tövisnyúlványán
Tapad a lapocka gerincoszlopi szélén a lapocka felső szögletéig

Működése:
– az elülső fűrészizom antagonistái
– a lapockákat és így a vállat egymás felé húzzák
– a lapockát a mellkasfalhoz szorítják

Lapockaemelő izom (m. levator scapulae)
Hosszúkás, hengeres izom a nyak oldalától a lapocka felső szögletéig.
Ered az I-IV. nyakcsigolyák harántnyúlványán,
Tapad a lapocka felső szögletén (angulus superior)

Működése: emeli a lapockát (vállvonogatás)

A vállövre hat még a mellkas izmainak egy része is:

Nagy mellizom (m. pectoralis major)
Háromszögletű erős izom a mellkas elülső felszínén.
Ered: a kulcscsonton, a szegycsonton és a felső hat bordaporcogón
Tapad: felkarcsont felső harmadában (a nagygumón)

Működése a a felső végtag helyzetétől függ:
– távolított kar közelítése (addukálja)
– felemelt kart lefelé húzza
– megtámasztott végtagnál a bordák emelése
– felemelt és rögzített felső végtag mellett (pl.: mászásnál) a törzset felfelé húzza

– 145 –

Kis mellizom (m. pectoralis minor)
A nagy mellizom teljesen fedi.
Ered: 3-5. bordán
Tapad: a lapocka hollócsőr-nyúlványán
Működés:
– lapockát és annak révén a vállcsúcsot lefelé és előrefelé húzza
– rögzített vállövnél emeli a bordákat
– rögzíti a lapockát

Elülső fűrészizom (m. serratus anterior)
Széles, lapos izom a mellkas oldalfalán.
Ered: 1-9. bordán húsosan
Tapad: a lapocka alatt elhaladva annak medialis szélén
Működése:
– a felső végtag vízszintes fölé (elevatio) emelése (pl.: polcra nyúlás)
– kisegítő belégző izom
– rögzíti a lapockát

Combizmok ( a térdre ható izmok )

Combizmok ( a térdre ható izmok )

A combon- a térdizületre ható – három jól elkülöníthető izomcsoportot találunk:
– elülső oldalon a feszítők
– hátsó oldalon a hajlítók
– belül a közelítők

Az izmok elhelyezkedése tehát fordított, mint a felkaron, ahol a hajlítók elől és a feszítők hátul vannak.

Feszítők

Szabóizom (m. sartorius)
A test leghosszabb izma. Kb. kétujjnyi széles, lapos izom.
Eredés: elülső felső csípőtövis (spina iliaca anterior superior)
Tapad: lapos ún. lúdláb-képző – ínnal a sípcsont felső belső érdességén (tuberositas tibiae)
Működés:
– segít a comb közelítésében és hajlításában
– combot kifelé forgatja
– a lábszárat hajlított helyzetében befelé forgatja

Működéskiesésnél: megnehezített a combok keresztbevetése ülő helyzetben

Négyfejű combizom (m. quadriceps femoris)
Egyike a test legerősebb izmainak. Fejeivel körülveszi a combcsont testét egész hosszában.

Négy fejének önálló neve van:
– egyenes combizom
– belső vaskos izom
– külső vaskos izom
– középső vaskos izom
Ered: – egyenes feje az elülső alsó csípőtövisen
          – többi feje a combcsont felső harmadában

Tapad: a térdkalács közvetítésével a sípcsont elülső érdességén
Működés:
– feszíti a lábszárat (a térdizület egyetlen feszítője, ezért fontos szerepe van a járásban
– guggolásból való felálláskor a test súlyát is tartja

Hajlítók
Valamennyi a medencecsontot képező ülőcsont ülőgumóján ered és inaik a térdhajlatot belülről, illetve kívülről határolják. Három izom tartozik ebbe a csoportba.

Félig-hártyás izom (m. semimembranosus)
Eredés: ülőcsont ülőgumója
Tapad: sípcsont felső belső bütykén
Működés: – lábszárat hajlítja
     – hajlított térdizület mellett a lábszárat befelé forgatja
– 148 –

Félig-inas izom (m. semitendinosus)
Eredés: ülőcsont ülőgumója
Tapad: sípcsont felső érdességén
Működés: – lábszárat hajlítja
     – hajlított térdizület mellett a lábszárat befelé forgatja

Kétfejű combizom (m. biceps femoris)
Eredés: egyik feje az ülőcsont ülőgumója, a rövid fej a combcsonton
Tapad: a szárkapocs fején
Működés: – lábszárat hajlítja
     – hajlított térdizület mellett a lábszárat kifelé forgatja

Térdizület (articulati genus)

Térdizület (articulati genus)
Az emberi test legnagyobb méretű és legbonyolultabb felépítésű izülete.

Az izületet alkotja :
közvetlenül – comb- és sípcsont valamint a – patella
csak másodlagosan (a fején szalag tapad) – fibula

Ízfelszínek:
– A femur distalis végrészén található két – hátrafelé erősen kidomborodó – condylusa
– A tibia condylusanak vájulata (homorulatuk sekély, alakjuk nem felel meg a condylusokének)
– a patella nyereg alakú hátulsó izületi felszíne
– “C” alakú rostporcos meniscusok: meniscus medialis, meniscus lateralis

Meniscusok szerepe: kiegyenlítés.

Izületi tok: vaskos és feszes. Bonyolult izületi üreget zár körül.

Izületi üreg: nagy, alakja bonyolult.

Szalagok:
Az ízesülő csontvégeket erős szalagok tartják össze.

Ezek találhatók :
– az izület üregében ( kereszt szalagok )
– kívül, a tokszalagot erősítve (külső szalagok):

Nyálkatömlők (bursae)
A térdizületnél több van, egyesek csontfelszínek (pl.: patella) védelmére szolgálnak, a bőr ill. a fascia ( izompólya ) alatt foglalnak helyet, mások az izmok tapadó inait párnázzák alá.
– a térdizülettel összefüggő
– a térizülettel össze nem függő:

A térd működése:

Vízszintes haránttengely körül:
– flexio-extensio

A lábszár hossztengelye körül
– befelé és kifelé rotatio

Idegszövet:

Idegszövet: az idegsejtekből álló idegrendszer a szervezetet irányitja.
Kétféle sejtből áll: – idegsejt v. neuron, – támasztó sejtek v. gliasejtek ( ezek védik táplálják elhatárolják a neuronokat.)
Feladata : – kapcsolat tartás a környezettel ( felfogja az ingereket )
– ingerület létrehozása, továbbvezetése,
– reagálás
A legtöbb idegsejt sejttesttel, nyulvánnyal, ( axon ) és végfácskákkal rendelkezik. A sejtek csoportosithatóak nagyság, müködés, sejttest alakja, nyulványok száma alapján.
A neuron egy maggal rendelkező nyulványos sejt. Részei idegsejttest ( perikarion)
Idegsejt nyulványai: – faágszerű plazma nyulványok, ( dendritek)
– idegnyulvány v. idegrost ( neurit )
Végfácska v. végkészülék : a neuron faágszerű végződése, ingerület átvitelre szolgál.
A végfácskák végződhetnek neuronon és nem idegszövetben. Attól függően hogy ingerületet vesznek fel vagy adnak le, lehetnek receptorok és effektorok.

Kötő és támasztó szövet

Kötő és támasztó szövet: A szervezetben legnagyobb mennyiségben van jelen, ezek a szervezet vázát alkotó szövetek. Ide tartoznak a kötöszövet, zsirszövet, porcszövet, csontszövet.

Kötőszövet: Sejtekből és sejtközötti állományból állnak, ahol a sejtközötti állomány a több. Fontos só, víz és zsir raktár.
Fajtái:
– Laza kötőszövet, szemlencse kivételével minden szerv felépitésében részt vesz. (pl. a bőr középső részének az irhának )
– tömött kötőszövet vagy inszövet,
– speciális kötőszövet  a vér.

Zsirszövet: Olyan kötőszövet, ahol a kötőszöveti sejtekben zsir halmozódik fel, sárga szinű, testtájanként változó keménységű szövet. Átmenetet képez a kötőszövet és a támasztó szövet között. Szerepe: kipárnázó, hőszigetelő, tápanyag raktár, védelem, mechanikai támasz, térkitöltő. Két alaptipus:
– a mechanikus zsirszövet, mely a kötöszöveti gerendák közé zárt,s az éhezéskor sem tünik el. – a depózsir felhalmozott energiatartalék,( nemi jellegnek megfelelően helyezkedik el)  mely éhezéskor energiává alakul.

Porcszövet: fél zsemlére emlékeztető porcsejtekből és sejt közötti állományból áll, nagy nyomószilárdságú, rugalmas támasztó szövet. Nincsenek benne erek, ezért anyagcseréjük lassú. Könnyen elfajulnak (degenerálódnak).
Fajtái:
– Hialin v. üvegporc ( izületi felszinek, borda porc)
– Elasztikus porc ( fülkagyló, orhegy )
– kollagén rostos porc ( csigolyák közötti porckorong )

Csontszövet: a szervezet legkeményebb támasztó szövete, mely egyszerre szilárd és rugalmas. Szilvamag alakú nyúlványos csont sejtekből és sejt közötti állományból áll. A sejtközötti állomány  szerves része a csontsejtek által termelt ossein, a szervetlen állomány keménységét pedig ásványi anyagok, ionok adják. A csontok 40% víz.

Izomszövet: sejtplazmájuk speciális, csak az izomsejtre jellemző, összehuzódásra és elernyedésre alkalmas anyagot, miofibrillumokat tartalmaz.
Fajtái:
– simaizom: nagy orsó alakú sejtekből áll, egy sejt középen egy sejtmag van. Erek, zsigerek falában, bőrben található. Akaratlagosan nem müködtethető, lassú, de kitartó.

– harántcsikolt izom: alapegysége az izomrost, mely izom nyalábokká rendeződik. Az izomrostot hártya boritja, mely alatt a plazmában több pálcika alakú sejtmag van. Akaratlagosan müködtethető, gyors, de könnyen fárad. A vázizomzatot alkotja, csontokon erdenek és tapadnak. Két összehúzódásra képes fehérjéből áll, az actin és a miozin.

– szívizom: a harántcsikolt izomszövet különleges formája, a rostok izomhálózatot alkotnak, igy az ingerület minden irányban és gyorsan terjed. Akaratunktól független, nem fáradékony, de nagy erőkifejtésre képes