http://norbimasszor.hu

A vállöv, mint függesztő öv csontjai, izületei:

A vállöv, mint függesztő öv csontjai, izületei:

Kulcscsont ( clavicula ) a mellkas felső kimeneti részét kétoldalt lezáró, S alakú görbe csont, mely a bőrön át jól tapintható.Egyik végével a lapockához, másikkal a szegycsonthoz izesül. A szegycsonti az egyetlen izület, mely a felső végtag csontjait a törzs csontjaihoz kapcsolja.

Lapocka ( scapula ) a mellkas hátsó részén, a gerinc két oldalán izmok közé ágyazva helyezkedik el. Háromszögletű lapos csont oldalsó felső szögleténél lapos izfelszin van, ide izesül a felkarcsont feje. Dorsális felszinének felső harmadában a lapocka tövis húzódik, melynek végrésze a vállcsúcs. Hollócsörnyulvány  a lapocka felső szélének folytatása.

A kulcscsont-szegycsont izület korlátolt szabad izület,  szükebb keretek között minden irányban mozgatható.

A lapocka kulcscsonti izület korlátolt szabad izület, a két csont között vizszintes és homlok sikban is van elmozdulás.

Vállizület: (art. humeri) gömb v. szabad izület, a lapocka izvápája és a felkarcsont feje alkotja.

A felkarcsont ( humerus ) hosszú csöves csont a felkar egyedüli csontja, aminek proximális epifizisén van a fej, alatta az anatómiai, s ez alatt a sebészi nyak ( itt törik el leggyakrabban )
Majd henger alakú test. A distalis epifizisen izfelszinek láthatók, ide izesül a két alkarcsont.

A vállövben lehetséges mozgások:

– a váll emelése ( elevatió ) és süllyestése ( depresszió ) = vállvonogatás
– a vállak előre és hátra húzása ( oppositio – repositio )
– forgómozgás – kisfokú –

 A váll izület mozgásai:

1. saggittalis tengely mentén ( frontális sikban )

Abductio rögzitett vállnál nem éri el a vizszintest, rögzitettlen vállnál felefelé is nyujtható a kar ( elevatio ) mert a lapocka is mozog.

Adductio: frontális sikban csak függőlegesig, a kissé előre emelt kar a test elé vihető.

– 142 –

2. vizszintes tengely menti mozgások( saggitális sikban )
          rögzitett vállnál: hajlitás flexió kb.60 fok( nevezhetjük előrelenditésnek is antalflexió)
                     feszités extenzió kb.5 fok ( lehet hátralendités is retroflexio )
          rögzitettlen vállnál vizszintes fölé előre és hátra, mert a lapocka is mozdul.
   
3. vertikális tengely mentén ( horizontális sikban )
    horizontális abductio
    horizontális adductio

4. humerus hosztengelye körül forgó (rotáció) mozgás bármely sikban .
    normál helyzetből befelé és kifelé.
    rögzitett vállnál ennek ivértéke 90 fok, rögzitettlen vállnál 360 fok.

5. circumductio. A kart egy kuppalást mentén körül tudjuk hordozni.

A vállövre ható izmok:

 Deltaizom (m. deltoideus)
A vállizületet oldalról borítja, és a vállat ez kerekíti le.
Eredés: szélesen a vállövön
– kulcscsont vállcsúcs felőli végén
– a lapocka kampószerű vállcsúcsán (acromion)
– a lapockatövisen (spina scapulae)
Tapad a felkarcsont középső harmadán levő érdességen (tuberositas deltoidea)

Működése: a felkart a vállizületben
– a vízszintesig emeli (abductio)
– elülső rostjai a távolított kart előrehúzza és befelé forgatja
– hátulsó rostjai a távolított kart hátrahúzza és kifelé forgatja
– hozzájárul a vállizület ízvégeinek összetartásában
Sérülésekor: ha az elülső rostok sérülnek, nem tudja arcához emelni a kezét a beteg
Bénulásakor: a vállöv leesik

Lapockaizmok (mm. scapulae)

Tövis feletti izom (m. supraspinatus)
Teljesen kitölti a lapockatövis feletti árkot (fossa supraspinatus).
Ered a lapockatövis feletti árokban
Tapad a felkarcsont nagy gumójának felső izombenyomatán

Működés:
– a felkar abductioja 30°-ig
– a felkar fejét az izületi árokba húzza
Sérülésekor, ha csak ez az izom, akkor a beteg nem tudja elindítani a kar távolítását

Tövis alatti izom (m. infraspinatus)
Kitölti a lapockatövis alatti árkot (fossa infraspinatus).
Ered a lapockatövis alatti árokban
– 143 –

Tapad a felkarcsont nagy gumójának középső izombenyomatán

Működés: a felkart kifelé forgatja, a felemelt kart lefelé húzza

Kis görgetegizom (m. teres minor)
Szorosan hozzáfekszik a tövis alatti izom alsó széléhez.

Ered  a lapockatövis alatti árokban
Tapad a felkarcsont nagy gumójának alsó izombenyomatán (a vállizület mögött húzódva)

Működés: a felkart kifelé forgatja

Nagy görgetegizom (m. teres maior)
Szorosan hozzáfekszik a tövis alatti izom alsó széléhez.
Ered a  lapockatövis alatti árok alsó csúcsán és a lapocka alsó csúcsán
Tapad  a felkarcsont kis gumóján

Működés: befelé forgatja, és a törzshöz közelíti a felkart

Lapocka alatti izom (m. subscapularis)
Kitölti a lapocka elülső felszínét.
Ered  a lapocka elülső felszínén.
Tapad  a felkarcsont kis gumóján

Működés:- a felkart befelé forgatja
    – az eltávolított végtagot a törzshöz közelíti (addukálja)
    – a karcsont fejét a vállizületi árokba húzza

Szintén a vállövre hat a hátizmok egy része is:

Csuklyásizom (m. trapezius)
Trapézhoz hasonlít. A nyak és a felső hát tájék legfelületesebb izma.
Ered  a nyakszirtcsonttól lefelé a XII. hátcsigolya tövisnyúlványáig

Tapad a vállöv csontjain
– felső rostjai lefelé: kulcscsont vállcsúcsi egyharmadán és a vállcsúcson (acromion)
– középső (kb. a VII. nyakcsigolya környékén eredők): a lapocka tövisnyúlványán
– a háti csigolyákon eredő alsó rész ferdén: a lapocka kampószerű vállcsúcsán (acromion)

Működése:
– a vállövek (lapocka) hátrafelé húzása (katonás tartás)
– a vállat emeli
– fejet hátrafelé húzza
– egyik oldali az arcot ellenkező oldalra és felfelé fordítja
– függeszkedésnél (pl.: mászásnál) a törzset emeli
– egészséges tónusa biztosítja, hogy a lapocka ne álljon el a mellkastól

– 144 –

Széles hátizom (m. latissimus dorsi)
Az emberi test legszélesebb izma. Háromszögletű.
Ered:
– a négy alsó hátcsigolya tövisnyúlványán
– a csípőtaraj hátsó részén
– négy alsó borda külső felszínén

Tapad lapos ínnal a felkar kis gumóján.
Működés:
– felemelt kart hátra és lefelé húzza (pl.: fejszecsapás)
– a felső végtagot a hát mögé viszi, és befelé forgatja (pl.: farzsebbe nyúlásnál)
– mászásnál a törzset függeszti és emeli
– a lapockát a mellkasfalhoz szorítja

Kis és nagy rombuszizom (m. romboideus major et minor)
Két szorosan egymás mellett fekvő lapos izom, a gerincoszlop és a lapocka gerincoszlopi széle között.
Ered:
– a kis rombuszizom: a VI-VII. nyakcsigolya tövisnyúlványán
– a nagy rombuszizom: az I-IV. hátcsigolya tövisnyúlványán
Tapad a lapocka gerincoszlopi szélén a lapocka felső szögletéig

Működése:
– az elülső fűrészizom antagonistái
– a lapockákat és így a vállat egymás felé húzzák
– a lapockát a mellkasfalhoz szorítják

Lapockaemelő izom (m. levator scapulae)
Hosszúkás, hengeres izom a nyak oldalától a lapocka felső szögletéig.
Ered az I-IV. nyakcsigolyák harántnyúlványán,
Tapad a lapocka felső szögletén (angulus superior)

Működése: emeli a lapockát (vállvonogatás)

A vállövre hat még a mellkas izmainak egy része is:

Nagy mellizom (m. pectoralis major)
Háromszögletű erős izom a mellkas elülső felszínén.
Ered: a kulcscsonton, a szegycsonton és a felső hat bordaporcogón
Tapad: felkarcsont felső harmadában (a nagygumón)

Működése a a felső végtag helyzetétől függ:
– távolított kar közelítése (addukálja)
– felemelt kart lefelé húzza
– megtámasztott végtagnál a bordák emelése
– felemelt és rögzített felső végtag mellett (pl.: mászásnál) a törzset felfelé húzza

Kis mellizom (m. pectoralis minor)
A nagy mellizom teljesen fedi.
Ered: 3-5. bordán
Tapad: a lapocka hollócsőr-nyúlványán
Működés:
– lapockát és annak révén a vállcsúcsot lefelé és előrefelé húzza
– rögzített vállövnél emeli a bordákat
– rögzíti a lapockát

Elülső fűrészizom (m. serratus anterior)
Széles, lapos izom a mellkas oldalfalán.
Ered: 1-9. bordán húsosan
Tapad: a lapocka alatt elhaladva annak medialis szélén
Működése:
– a felső végtag vízszintes fölé (elevatio) emelése (pl.: polcra nyúlás)
– kisegítő belégző izom
– rögzíti a lapockát

A vállövre ható izmok:

A vállövre ható izmok:

 Deltaizom (m. deltoideus)
A vállizületet oldalról borítja, és a vállat ez kerekíti le.
Eredés: szélesen a vállövön
– kulcscsont vállcsúcs felőli végén
– a lapocka kampószerű vállcsúcsán (acromion)
– a lapockatövisen (spina scapulae)
Tapad a felkarcsont középső harmadán levő érdességen (tuberositas deltoidea)

Működése: a felkart a vállizületben
– a vízszintesig emeli (abductio)
– elülső rostjai a távolított kart előrehúzza és befelé forgatja
– hátulsó rostjai a távolított kart hátrahúzza és kifelé forgatja
– hozzájárul a vállizület ízvégeinek összetartásában
Sérülésekor: ha az elülső rostok sérülnek, nem tudja arcához emelni a kezét a beteg
Bénulásakor: a vállöv leesik

Lapockaizmok (mm. scapulae)

Tövis feletti izom (m. supraspinatus)
Teljesen kitölti a lapockatövis feletti árkot (fossa supraspinatus).
Ered a lapockatövis feletti árokban
Tapad a felkarcsont nagy gumójának felső izombenyomatán

Működés:
– a felkar abductioja 30°-ig
– a felkar fejét az izületi árokba húzza
Sérülésekor, ha csak ez az izom, akkor a beteg nem tudja elindítani a kar távolítását

Tövis alatti izom (m. infraspinatus)
Kitölti a lapockatövis alatti árkot (fossa infraspinatus).
Ered a lapockatövis alatti árokban
– 143 –

Tapad a felkarcsont nagy gumójának középső izombenyomatán

Működés: a felkart kifelé forgatja, a felemelt kart lefelé húzza

Kis görgetegizom (m. teres minor)
Szorosan hozzáfekszik a tövis alatti izom alsó széléhez.

Ered  a lapockatövis alatti árokban
Tapad a felkarcsont nagy gumójának alsó izombenyomatán (a vállizület mögött húzódva)

Működés: a felkart kifelé forgatja

Nagy görgetegizom (m. teres maior)
Szorosan hozzáfekszik a tövis alatti izom alsó széléhez.
Ered a  lapockatövis alatti árok alsó csúcsán és a lapocka alsó csúcsán
Tapad  a felkarcsont kis gumóján

Működés: befelé forgatja, és a törzshöz közelíti a felkart

Lapocka alatti izom (m. subscapularis)
Kitölti a lapocka elülső felszínét.
Ered  a lapocka elülső felszínén.
Tapad  a felkarcsont kis gumóján

Működés:- a felkart befelé forgatja
    – az eltávolított végtagot a törzshöz közelíti (addukálja)
    – a karcsont fejét a vállizületi árokba húzza

Szintén a vállövre hat a hátizmok egy része is:

Csuklyásizom (m. trapezius)
Trapézhoz hasonlít. A nyak és a felső hát tájék legfelületesebb izma.
Ered  a nyakszirtcsonttól lefelé a XII. hátcsigolya tövisnyúlványáig

Tapad a vállöv csontjain
– felső rostjai lefelé: kulcscsont vállcsúcsi egyharmadán és a vállcsúcson (acromion)
– középső (kb. a VII. nyakcsigolya környékén eredők): a lapocka tövisnyúlványán
– a háti csigolyákon eredő alsó rész ferdén: a lapocka kampószerű vállcsúcsán (acromion)

Működése:
– a vállövek (lapocka) hátrafelé húzása (katonás tartás)
– a vállat emeli
– fejet hátrafelé húzza
– egyik oldali az arcot ellenkező oldalra és felfelé fordítja
– függeszkedésnél (pl.: mászásnál) a törzset emeli
– egészséges tónusa biztosítja, hogy a lapocka ne álljon el a mellkastól

– 144 –

Széles hátizom (m. latissimus dorsi)
Az emberi test legszélesebb izma. Háromszögletű.
Ered:
– a négy alsó hátcsigolya tövisnyúlványán
– a csípőtaraj hátsó részén
– négy alsó borda külső felszínén

Tapad lapos ínnal a felkar kis gumóján.
Működés:
– felemelt kart hátra és lefelé húzza (pl.: fejszecsapás)
– a felső végtagot a hát mögé viszi, és befelé forgatja (pl.: farzsebbe nyúlásnál)
– mászásnál a törzset függeszti és emeli
– a lapockát a mellkasfalhoz szorítja

Kis és nagy rombuszizom (m. romboideus major et minor)
Két szorosan egymás mellett fekvő lapos izom, a gerincoszlop és a lapocka gerincoszlopi széle között.
Ered:
– a kis rombuszizom: a VI-VII. nyakcsigolya tövisnyúlványán
– a nagy rombuszizom: az I-IV. hátcsigolya tövisnyúlványán
Tapad a lapocka gerincoszlopi szélén a lapocka felső szögletéig

Működése:
– az elülső fűrészizom antagonistái
– a lapockákat és így a vállat egymás felé húzzák
– a lapockát a mellkasfalhoz szorítják

Lapockaemelő izom (m. levator scapulae)
Hosszúkás, hengeres izom a nyak oldalától a lapocka felső szögletéig.
Ered az I-IV. nyakcsigolyák harántnyúlványán,
Tapad a lapocka felső szögletén (angulus superior)

Működése: emeli a lapockát (vállvonogatás)

A vállövre hat még a mellkas izmainak egy része is:

Nagy mellizom (m. pectoralis major)
Háromszögletű erős izom a mellkas elülső felszínén.
Ered: a kulcscsonton, a szegycsonton és a felső hat bordaporcogón
Tapad: felkarcsont felső harmadában (a nagygumón)

Működése a a felső végtag helyzetétől függ:
– távolított kar közelítése (addukálja)
– felemelt kart lefelé húzza
– megtámasztott végtagnál a bordák emelése
– felemelt és rögzített felső végtag mellett (pl.: mászásnál) a törzset felfelé húzza

– 145 –

Kis mellizom (m. pectoralis minor)
A nagy mellizom teljesen fedi.
Ered: 3-5. bordán
Tapad: a lapocka hollócsőr-nyúlványán
Működés:
– lapockát és annak révén a vállcsúcsot lefelé és előrefelé húzza
– rögzített vállövnél emeli a bordákat
– rögzíti a lapockát

Elülső fűrészizom (m. serratus anterior)
Széles, lapos izom a mellkas oldalfalán.
Ered: 1-9. bordán húsosan
Tapad: a lapocka alatt elhaladva annak medialis szélén
Működése:
– a felső végtag vízszintes fölé (elevatio) emelése (pl.: polcra nyúlás)
– kisegítő belégző izom
– rögzíti a lapockát

Combizmok ( a térdre ható izmok )

Combizmok ( a térdre ható izmok )

A combon- a térdizületre ható – három jól elkülöníthető izomcsoportot találunk:
– elülső oldalon a feszítők
– hátsó oldalon a hajlítók
– belül a közelítők

Az izmok elhelyezkedése tehát fordított, mint a felkaron, ahol a hajlítók elől és a feszítők hátul vannak.

Feszítők

Szabóizom (m. sartorius)
A test leghosszabb izma. Kb. kétujjnyi széles, lapos izom.
Eredés: elülső felső csípőtövis (spina iliaca anterior superior)
Tapad: lapos ún. lúdláb-képző – ínnal a sípcsont felső belső érdességén (tuberositas tibiae)
Működés:
– segít a comb közelítésében és hajlításában
– combot kifelé forgatja
– a lábszárat hajlított helyzetében befelé forgatja

Működéskiesésnél: megnehezített a combok keresztbevetése ülő helyzetben

Négyfejű combizom (m. quadriceps femoris)
Egyike a test legerősebb izmainak. Fejeivel körülveszi a combcsont testét egész hosszában.

Négy fejének önálló neve van:
– egyenes combizom
– belső vaskos izom
– külső vaskos izom
– középső vaskos izom
Ered: – egyenes feje az elülső alsó csípőtövisen
          – többi feje a combcsont felső harmadában

Tapad: a térdkalács közvetítésével a sípcsont elülső érdességén
Működés:
– feszíti a lábszárat (a térdizület egyetlen feszítője, ezért fontos szerepe van a járásban
– guggolásból való felálláskor a test súlyát is tartja

Hajlítók
Valamennyi a medencecsontot képező ülőcsont ülőgumóján ered és inaik a térdhajlatot belülről, illetve kívülről határolják. Három izom tartozik ebbe a csoportba.

Félig-hártyás izom (m. semimembranosus)
Eredés: ülőcsont ülőgumója
Tapad: sípcsont felső belső bütykén
Működés: – lábszárat hajlítja
     – hajlított térdizület mellett a lábszárat befelé forgatja
– 148 –

Félig-inas izom (m. semitendinosus)
Eredés: ülőcsont ülőgumója
Tapad: sípcsont felső érdességén
Működés: – lábszárat hajlítja
     – hajlított térdizület mellett a lábszárat befelé forgatja

Kétfejű combizom (m. biceps femoris)
Eredés: egyik feje az ülőcsont ülőgumója, a rövid fej a combcsonton
Tapad: a szárkapocs fején
Működés: – lábszárat hajlítja
     – hajlított térdizület mellett a lábszárat kifelé forgatja

Térdizület (articulati genus)

Térdizület (articulati genus)
Az emberi test legnagyobb méretű és legbonyolultabb felépítésű izülete.

Az izületet alkotja :
közvetlenül – comb- és sípcsont valamint a – patella
csak másodlagosan (a fején szalag tapad) – fibula

Ízfelszínek:
– A femur distalis végrészén található két – hátrafelé erősen kidomborodó – condylusa
– A tibia condylusanak vájulata (homorulatuk sekély, alakjuk nem felel meg a condylusokének)
– a patella nyereg alakú hátulsó izületi felszíne
– „C” alakú rostporcos meniscusok: meniscus medialis, meniscus lateralis

Meniscusok szerepe: kiegyenlítés.

Izületi tok: vaskos és feszes. Bonyolult izületi üreget zár körül.

Izületi üreg: nagy, alakja bonyolult.

Szalagok:
Az ízesülő csontvégeket erős szalagok tartják össze.

Ezek találhatók :
– az izület üregében ( kereszt szalagok )
– kívül, a tokszalagot erősítve (külső szalagok):

Nyálkatömlők (bursae)
A térdizületnél több van, egyesek csontfelszínek (pl.: patella) védelmére szolgálnak, a bőr ill. a fascia ( izompólya ) alatt foglalnak helyet, mások az izmok tapadó inait párnázzák alá.
– a térdizülettel összefüggő
– a térizülettel össze nem függő:

A térd működése:

Vízszintes haránttengely körül:
– flexio-extensio

A lábszár hossztengelye körül
– befelé és kifelé rotatio

Idegszövet:

Idegszövet: az idegsejtekből álló idegrendszer a szervezetet irányitja.
Kétféle sejtből áll: – idegsejt v. neuron, – támasztó sejtek v. gliasejtek ( ezek védik táplálják elhatárolják a neuronokat.)
Feladata : – kapcsolat tartás a környezettel ( felfogja az ingereket )
– ingerület létrehozása, továbbvezetése,
– reagálás
A legtöbb idegsejt sejttesttel, nyulvánnyal, ( axon ) és végfácskákkal rendelkezik. A sejtek csoportosithatóak nagyság, müködés, sejttest alakja, nyulványok száma alapján.
A neuron egy maggal rendelkező nyulványos sejt. Részei idegsejttest ( perikarion)
Idegsejt nyulványai: – faágszerű plazma nyulványok, ( dendritek)
– idegnyulvány v. idegrost ( neurit )
Végfácska v. végkészülék : a neuron faágszerű végződése, ingerület átvitelre szolgál.
A végfácskák végződhetnek neuronon és nem idegszövetben. Attól függően hogy ingerületet vesznek fel vagy adnak le, lehetnek receptorok és effektorok.

Kötő és támasztó szövet

Kötő és támasztó szövet: A szervezetben legnagyobb mennyiségben van jelen, ezek a szervezet vázát alkotó szövetek. Ide tartoznak a kötöszövet, zsirszövet, porcszövet, csontszövet.

Kötőszövet: Sejtekből és sejtközötti állományból állnak, ahol a sejtközötti állomány a több. Fontos só, víz és zsir raktár.
Fajtái:
– Laza kötőszövet, szemlencse kivételével minden szerv felépitésében részt vesz. (pl. a bőr középső részének az irhának )
– tömött kötőszövet vagy inszövet,
– speciális kötőszövet  a vér.

Zsirszövet: Olyan kötőszövet, ahol a kötőszöveti sejtekben zsir halmozódik fel, sárga szinű, testtájanként változó keménységű szövet. Átmenetet képez a kötőszövet és a támasztó szövet között. Szerepe: kipárnázó, hőszigetelő, tápanyag raktár, védelem, mechanikai támasz, térkitöltő. Két alaptipus:
– a mechanikus zsirszövet, mely a kötöszöveti gerendák közé zárt,s az éhezéskor sem tünik el. – a depózsir felhalmozott energiatartalék,( nemi jellegnek megfelelően helyezkedik el)  mely éhezéskor energiává alakul.

Porcszövet: fél zsemlére emlékeztető porcsejtekből és sejt közötti állományból áll, nagy nyomószilárdságú, rugalmas támasztó szövet. Nincsenek benne erek, ezért anyagcseréjük lassú. Könnyen elfajulnak (degenerálódnak).
Fajtái:
– Hialin v. üvegporc ( izületi felszinek, borda porc)
– Elasztikus porc ( fülkagyló, orhegy )
– kollagén rostos porc ( csigolyák közötti porckorong )

Csontszövet: a szervezet legkeményebb támasztó szövete, mely egyszerre szilárd és rugalmas. Szilvamag alakú nyúlványos csont sejtekből és sejt közötti állományból áll. A sejtközötti állomány  szerves része a csontsejtek által termelt ossein, a szervetlen állomány keménységét pedig ásványi anyagok, ionok adják. A csontok 40% víz.

Izomszövet: sejtplazmájuk speciális, csak az izomsejtre jellemző, összehuzódásra és elernyedésre alkalmas anyagot, miofibrillumokat tartalmaz.
Fajtái:
– simaizom: nagy orsó alakú sejtekből áll, egy sejt középen egy sejtmag van. Erek, zsigerek falában, bőrben található. Akaratlagosan nem müködtethető, lassú, de kitartó.

– harántcsikolt izom: alapegysége az izomrost, mely izom nyalábokká rendeződik. Az izomrostot hártya boritja, mely alatt a plazmában több pálcika alakú sejtmag van. Akaratlagosan müködtethető, gyors, de könnyen fárad. A vázizomzatot alkotja, csontokon erdenek és tapadnak. Két összehúzódásra képes fehérjéből áll, az actin és a miozin.

– szívizom: a harántcsikolt izomszövet különleges formája, a rostok izomhálózatot alkotnak, igy az ingerület minden irányban és gyorsan terjed. Akaratunktól független, nem fáradékony, de nagy erőkifejtésre képes

IDŐPONTOT KÉREK MOST!