Kötő és támasztó szövet: A szervezetben legnagyobb mennyiségben van jelen, ezek a szervezet vázát alkotó szövetek. Ide tartoznak a kötöszövet, zsirszövet, porcszövet, csontszövet.
Kötőszövet: Sejtekből és sejtközötti állományból állnak, ahol a sejtközötti állomány a több. Fontos só, víz és zsir raktár.
Fajtái:
– Laza kötőszövet, szemlencse kivételével minden szerv felépitésében részt vesz. (pl. a bőr középső részének az irhának )
– tömött kötőszövet vagy inszövet,
– speciális kötőszövet a vér.
Zsirszövet: Olyan kötőszövet, ahol a kötőszöveti sejtekben zsir halmozódik fel, sárga szinű, testtájanként változó keménységű szövet. Átmenetet képez a kötőszövet és a támasztó szövet között. Szerepe: kipárnázó, hőszigetelő, tápanyag raktár, védelem, mechanikai támasz, térkitöltő. Két alaptipus:
– a mechanikus zsirszövet, mely a kötöszöveti gerendák közé zárt,s az éhezéskor sem tünik el. – a depózsir felhalmozott energiatartalék,( nemi jellegnek megfelelően helyezkedik el) mely éhezéskor energiává alakul.
Porcszövet: fél zsemlére emlékeztető porcsejtekből és sejt közötti állományból áll, nagy nyomószilárdságú, rugalmas támasztó szövet. Nincsenek benne erek, ezért anyagcseréjük lassú. Könnyen elfajulnak (degenerálódnak).
Fajtái:
– Hialin v. üvegporc ( izületi felszinek, borda porc)
– Elasztikus porc ( fülkagyló, orhegy )
– kollagén rostos porc ( csigolyák közötti porckorong )
Csontszövet: a szervezet legkeményebb támasztó szövete, mely egyszerre szilárd és rugalmas. Szilvamag alakú nyúlványos csont sejtekből és sejt közötti állományból áll. A sejtközötti állomány szerves része a csontsejtek által termelt ossein, a szervetlen állomány keménységét pedig ásványi anyagok, ionok adják. A csontok 40% víz.
Izomszövet: sejtplazmájuk speciális, csak az izomsejtre jellemző, összehuzódásra és elernyedésre alkalmas anyagot, miofibrillumokat tartalmaz.
Fajtái:
– simaizom: nagy orsó alakú sejtekből áll, egy sejt középen egy sejtmag van. Erek, zsigerek falában, bőrben található. Akaratlagosan nem müködtethető, lassú, de kitartó.
– harántcsikolt izom: alapegysége az izomrost, mely izom nyalábokká rendeződik. Az izomrostot hártya boritja, mely alatt a plazmában több pálcika alakú sejtmag van. Akaratlagosan müködtethető, gyors, de könnyen fárad. A vázizomzatot alkotja, csontokon erdenek és tapadnak. Két összehúzódásra képes fehérjéből áll, az actin és a miozin.
– szívizom: a harántcsikolt izomszövet különleges formája, a rostok izomhálózatot alkotnak, igy az ingerület minden irányban és gyorsan terjed. Akaratunktól független, nem fáradékony, de nagy erőkifejtésre képes
