http://norbimasszor.hu

A nyaki és háti gerincszakasz ízületei

A nyaki gerincszakasz ízületei:
Nyaki gerinc ízületei: A nyaki gerincszakasz 7 csigolyából áll, és két működési egységre osztható. Az egyik működési egységbe a nyakszirtcsont (occipitale) és az I. (atlas) csigolya által alkotott ízület (art. atlantooccipitalis), valamint az atlas és a II. (axis) csigolyák által alkotott ízület (art. atlantoaxialis) tartozik, itt minden irányú szabad mozgás lehetséges. A másik működési egységhez a többi öt nyakcsigolya által alkotott ízület tartozik, melyben flexio-extensio, lateralflexio és rotatio jön létre.
A nyaki gerinc ízületei a csigolyák felső, illetve alsó ízületi nyúlványai alkotják.
—  Váll, vállöv (articulatio humeri): A vállöv ízületeinek alkotásában a szegycsont (sternum), a kulcscsont (clavicula) a lapocka (scapula) és a vállcsúcs (acromion) vesz részt. A szegycsont és a kulcscsont közötti ízület (articulatio sternoclavicularis) nyeregízület, a kulcscsont és a lapocka közötti ízület (articulatio acromioclavicularis).
A váll ízülete szabad gömbízület, amelyben az ízfej a karcsont (humerus), az ízvápa a lapocka ízületi árka (scapula).
Háti gerincszakasz ízületei:
—  Törzs kisízületei: A háti gerincszakaszt 12 csigolya alkotja. A csigolyák felső és alsó ízületi nyúlványaival egymáshoz ízesülnek, oldalsó ízületi nyúlványaikhoz a bordák ízesülnek.

A nyaki és a háti gerincszakasz ízületeiben létrejövő mozgások

A nyaki gerinc ízületeiben létrejövő mozgások:
flexio-extensio
lateral flexio (jobbra, balra)
rotatio (jobbra, balra)
circumductio
elongacio
Váll, vállövben létrejövő mozgások:
saggitalis síkban flexio-extensio
horizontális síkban flexio (adductio)-extensio (abductio)
frontális síkban abductio-adductio
berotacio-kirotacio
circumductio
elevatio-depressio
retractio-protractio
A törzsben létrejövő mozgások:
flexio-extensio
lateral flexio (jobbra, balra)
rotatio (jobbra, balra)
circumductio

A passzív mozgatást megelőző vizsgálatok (mozgások, fájdalom)

A gyógymasszázs-eljárások tartama alatt vagy azok után a beteg testrésszel passzív mozgásokat végzünk. A passzív kimozgatás az ízületek külső erővel történő átmozgatása, amely az izületek természetes mozgáshatáráig vagy fájdalomhatárig történik.
Ezek alatt azt értjük, hogy a beteg ellazult állapotban van, a mozgatást a kezelő végzi, amely mindig egy ízületet érint. A kontraktúrák oldásán túl alkalmas még a mozgásterjedelem megtartására, izom és ín lazítására, felfekvések megakadályozására.
A passzív mozgatást megelőző vizsgátok egy részét a masszázskezelés megkezdése előtt elvégezzük. (A vezetett passzív kimozgatást minden esetben meg kell előznie masszázsnak.)
A kezelést megelőző vizsgálatok a látható és a tapintható elváltozások vizsgálatából, illetve a kontraindikációk kizárásából áll:
Látható elváltozások:
—  A bőr színe (hyperaemia, cyanosis szívbetegségre utal).
—  Végtagon látható piros folt gyulladásra utal (thrombophlebitis).
—  Fehér körülírt folt helyi artériás keringési zavar (érspazmus) jele lehet.
—  A kezelés során fellépő bőrreakció szerint: a látható bőrpír nem terjed (artériás keringési zavar) vagy meggyorsul (reumás kórképek) esetén.
—  Duzzanat, ortopédiai elváltozások, deformitások és kontraktúrák láthatók még.
Tapintásos vizsgálat:
—  Hőmérséklet érzékelése kézzel.
—  Duzzanat, ödéma. Simítással vizsgáljuk, hogy a folyadék eltolható-e.
Kikérdezés, amelynek során megbizonyosodunk róla, hogy a kezelés nem kontraindikált-e.
Mindezeken túl a csípő és a térd kimozgatása előtt patella-vizsgálatot kell végezni, mikor is megbizonyosodunk róla, hogy a térdkalács mind a négy irányú elmozdulásra képes (mediális, laterális, distalis, proximális).
Továbbá jelzés értékűnek és a kezelést befolyásoló tényezőnek kell tekinteni, ha beteg fájdalomra panaszkodik. Vannak esetek, amikor a vezetett passzív kimozgatások nem végezhetők el anélkül, hogy a kezelt fájdalmat ne érezzen. Ilyen esetben a beteg fájdalomtűrő képességét és akaratát kell segítségül hívni és megadni neki azt a lehetőséget, hogy a kezelést bármikor megállíthassa.

A kéz izületeiben létrejövő mozgások:

Kéztőcsontok közötti izület (art. intercarpea)
Feszes izület, benne a mozgás csekély. Hozzájárul a csuklóizület mozgásához, kiegészíti annak mozgásait.

Közös kéztő-kézközép izület (art. carpometacarpeae)
Feszes izület (kivéve a hüvelykujj kéztő-kézközép izülete).
Rövidítése: CMC (CarpoMetaCarpalis izület)

Hüvelykujj kéztő-kézközép izület (art. carpometacarpea pollicis)
Mozgásai:
– abductio-adductio, valamint
– többi ujj elé való helyezése (oppozíció) ill. visszahelyezése (repositio). (Ez csak emberi sajátosság: így jön létre a harapófogószerű mozgás, amely lehetővé teszi a tárgyak szilárd körülfogását.)
– hüvelyk forgatása (circumductio)

Kézközép-ujjizület (art. metacarpophalangeae)
A 2-5. kézközép-ujjizületek alak szerint gömbizületek, működés szerint korlátolt szabadizületek.
Rövidítése: MCP (MetaCarpoPhalagealis izület)

– 13 –

Mozgásai:
– flexio (90°-nál jobban)
– extensio (túlfeszíthető ún. hyperextensio)
– abductio-adductio (az oldalszalagok megfeszülése miatt 90 fokban behajlított ujjak mellett nem vitelezhető ki)
– circumductio (csak feszítésben levő ujjakkal)

Hüvelyk kézközép-ujjizület (art. metacarpophalagea pollicis)
Az I. kézközépcsont bázisának izületi felszíne hengeres és oldalszalagjai feszesek, ezért ez az izület csapó- vagy csuklóizület.

Mozgásai: csak flexio és extensio

Ujjpercek közötti izületek (art. interphalengeae manus)
Egytengelyű hengerizület.

Rövidítése:
PIP (Proximalis InterPhalagealis izület)
DIP (Distalis InterPhalagealis izület)

Mozgásai:
– hajlítás-feszítés
– kisfokú túlfeszítés is lehet

IDŐPONTOT KÉREK MOST!