http://norbimasszor.hu
Az egészségügyi törvény
1997. évi CLIV. törvény
az egészségügyről
Az Országgyűlés
– a lakosság egészsége iránt érzett felelősségétől áthatva,
– attól a meggyőződéstől vezérelve, hogy az egyén egészséghez
fűződő érdeke és jólléte elsőbbséget kell, élvezzen, továbbá, hogy az
orvostudomány fejlődésének eredményeit a jelen és a jövendő nemzedékek javára
kell felhasználni,
– annak tudatában, hogy az egészség az egyén életminőségének és
önmegvalósításának alapvető feltétele, amely döntő hatással van a családra, a
munkára és ez által az egész nemzetre,
– tekintettel arra, hogy az egészség fejlesztését, megőrzését és
helyreállítását az egészségügy eszközrendszere csak a szociális
ellátórendszerrel, valamint a természeti és épített környezet védelmével,
illetve a társadalmi és gazdasági környezettel együttesen, továbbá az
egészséget támogató társadalmi gyakorlattal és politikával kiegészülve képes
szolgálni,
– figyelemmel a bekövetkezett tudományos, technikai, etikai és
társadalmi, valamint a jogrendszert érintő változásokra, továbbá nemzetközi
kötelezettségeinkre,
az egészségi állapot megőrzésének és javításának összetett
feltételrendszerét meghatározó alábbi törvényt alkotja meg:
A TÖRVÉNY CÉLJA, ALAPELVEI ÉS HATÁLYA
A törvény célja
E törvény célja:
a) elősegíteni az egyén és ez
által a lakosság egészségi állapotának javulását, az egészséget befolyásoló
feltétel- és eszközrendszer, valamint az annak kialakításában közreműködők
feladatainak meghatározásával,
b) hozzájárulni a társadalom
tagjai esélyegyenlőségének megteremtéséhez az egészségügyi szolgáltatásokhoz
való hozzáférésük során,
c) megteremteni annak
feltételeit, hogy minden beteg megőrizhesse emberi méltóságát és önazonosságát,
önrendelkezési és minden egyéb joga csorbítatlan maradjon,
d) meghatározni – a
szolgáltatók jogállásától és az ellátások fedezetétől függetlenül – az
egészségügyi szolgáltatások általános szakmai feltételeit, színvonalának
garanciáit,
e) biztosítani az egészségügyi
dolgozók és a szolgáltatást nyújtó intézmények védelmét jogaik és
kötelezettségeik meghatározásával, valamint az egészségügyi szolgáltatás
sajátos jellegéből fakadó garanciális jellegű intézkedésekkel,
f) lehetővé tenni az egyéni és
a közösségi érdekek harmonikus érvényesülését, a mindenkori népegészségügyi
célok elérését, a szükséges erőforrások előteremtését, optimális felhasználását
és az egészségtudományok fejlődését.
Alapelvek
Az egészségügyi szolgáltatások,
és intézkedések során biztosítani kell a betegek jogainak védelmét. A beteg
személyes szabadsága és önrendelkezési joga kizárólag az egészségi állapota
által indokolt, e törvényben meghatározott esetekben és módon korlátozható.
Az egészségügyi szolgáltatások igénybevétele során érvényesülnie
kell az esélyegyenlőségnek.
Az egészségi állapot javításának elsődleges eszköze az egészség
megőrzése és a betegségek megelőzése.
Az egészségügyi szolgáltatások alapvető szakmai feltételrendszere
tulajdon- és működtetési formától független, kizárólag a szolgáltatás szakmai
tartalmán alapul.
Az egészségügyi intézményrendszer szakmai ellátási szintekre
tagolt felépítése és működése emberközpontú, az eltérő jellegű és súlyosságú
megbetegedésben szenvedők egészségi állapota által meghatározott
szükségletekhez igazodik, valamint tudományos tényekre alapozott és
költséghatékony eljárásokon alapul.
A beteg jogai, kötelezettségei
Az
egészségügyi ellátáshoz való jog
Az
emberi méltósághoz való jog
A
kapcsolattartás joga
A
gyógyintézet elhagyásának joga
A
tájékoztatáshoz való jog
Az
önrendelkezéshez való jog
Az
ellátás visszautasításának joga
Az
egészségügyi dokumentáció megismerésének joga
Az
orvosi titoktartáshoz való jog
A
beteg kötelezettségei
A
beteg jogainak érvényesítése
A
beteg panaszainak kivizsgálása
A
betegjogi képviselő
A
közvetítői tanács
Az egészségügyi ellátáshoz való jog
Minden betegnek joga van
sürgős szükség esetén az életmentő, illetve a súlyos vagy maradandó
egészségkárosodás megelőzését biztosító ellátáshoz, valamint fájdalmának
csillapításához és szenvedéseinek csökkentéséhez.
Minden betegnek joga van –
jogszabályban meghatározott keretek között – az egészségi állapota által
indokolt, megfelelő, folyamatosan hozzáférhető és az egyenlő bánásmód
követelményének megfelelő egészségügyi ellátáshoz.
Megfelelő az ellátás, ha az az adott egészségügyi szolgáltatásra
vonatkozó szakmai és etikai szabályok, illetve irányelvek megtartásával
történik.
Folyamatosan hozzáférhető az ellátás, amennyiben az egészségügyi
ellátórendszer működése napi 24 órán keresztül biztosítja annak igénybevehetőségét.
A betegnek joga van az
állapota által szakmailag indokolt szintű egészségügyi szolgáltató és – ha
jogszabály kivételt nem tesz – a választott orvos egyetértésével az ellátását
végző orvos megválasztásához, amennyiben azt az egészségi állapota által
indokolt ellátás szakmai tartalma, az ellátás sürgőssége vagy az ellátás
igénybevételének alapjául szolgáló jogviszony nem zárja ki.
Az orvosválasztás joga az egészségügyi szolgáltató működési
rendjének megfelelően gyakorolható. Az orvosválasztás jogának gyakorlása során
a betegnek joga van az ellátását végző olyan orvos megválasztásához, akivel az
állapotának, illetve az egészségügyi szolgáltatás jellegének megfelelő, magyar
nyelven történő kapcsolattartásra képes.
A beteg bármely, a kezelőorvos által megállapított diagnózissal,
illetőleg javasolt terápiával, valamint fekvőbeteg-gyógyintézetből történő
tervezett elbocsátásával vagy más egészségügyi szolgáltatóhoz történő
beutalásával kapcsolatban kezdeményezheti más orvos által történő vizsgálatát.
Amennyiben a beteg az adott
egészségügyi szolgáltatónál nem részesíthető az egészségi állapota által
indokolt legrövidebb időn belül a szükséges ellátásban, tájékoztatni kell őt
arról, hogy az adott ellátás mely egészségügyi szolgáltatónál biztosítható.
A beteget a külön jogszabályban meghatározott esetben és módon
kell várólistára helyezni. A várólista az adott egészségügyi ellátásra besorolt
betegek családi és utónevét, nemét, születési évét, lakóhelyét,
társadalombiztosítási azonosító jelét és az ellátásra való jogosultság
sorrendjét tartalmazza.
A várólistára helyezés esetén a beteget a várakozás okáról és
annak várható időtartamáról, illetve esetleges következményeiről tájékoztatni
kell.
Az emberi méltósághoz való jog
Az egészségügyi ellátás
során a beteg emberi méltóságát tiszteletben kell tartani.
A betegen kizárólag az ellátásához szükséges beavatkozások
végezhetők el.
Az ellátás során a beteg jogainak gyakorlásában csak az egészségi
állapota által indokolt ideig – törvényben meghatározott – mértékben és módon
korlátozható.
A beteg személyes szabadsága – ellátása során – fizikai, kémiai,
biológiai vagy pszichikai módszerekkel vagy eljárásokkal kizárólag sürgős
szükség esetén, illetőleg a beteg vagy mások élete, testi épsége és egészsége
védelmében korlátozható. Kínzó, kegyetlen, embertelen, megalázó vagy büntető
jellegű korlátozó intézkedést TILOS alkalmazni. A korlátozó intézkedés csak
addig tarthat, ameddig az elrendelés oka fennáll.
Korlátozó módszerek vagy eljárások alkalmazását a beteg
kezelőorvosa rendeli el. A kezelőorvos az alkalmazást megelőzően, – amennyiben
ez nem lehetséges az alkalmazás megkezdését követően a lehető legrövidebb időn
belül – rögzíti az egészségügyi dokumentációban a korlátozó módszereket vagy
eljárásokat, megjelölve azok indítékát és alkalmazásuk időtartamát. Állandó
orvosi felügyelet hiányában – kivételesen indokolt esetben – ideiglenesen
szakápoló is elrendelheti a korlátozást. A korlátozásról a kezelőorvost
haladéktalanul értesíteni kell, akinek azt tizenhat órán belül írásban jóvá
kell hagynia. Ennek hiányában a korlátozást meg kell szüntetni. Korlátozó
módszerek és eljárások alkalmazása esetén a beteg állapotát és testi
szükségleteit rendszeresen – a szakmai szabályoknak megfelelően – ellenőrizni
kell. A beteg egészségügyi dokumentációjában az ellenőrzés tényét és eredményét
fel kell tüntetni.
A beteget csak méltányolható okból és ideig szabad várakoztatni.
A beteg ellátása során szeméremérzetére tekintettel ruházata csak
a szükséges időre és a szakmailag indokolt mértékben távolítható el.
A kapcsolattartás joga
A beteg a
fekvőbeteg-gyógyintézetben meglévő feltételektől függően, betegtársai jogainak
tiszteletben tartásával és a betegellátás zavartalanságát biztosítva
gyakorolhatja. Ennek részletes szabályait – e jogok tartalmának korlátozása
nélkül – a fekvőbeteg-gyógyintézet házirendje határozza meg.
A beteg fekvőbeteg-gyógyintézeti elhelyezése során jogosult más
személyekkel akár írásban, akár szóban kapcsolatot tartani, továbbá látogatókat
fogadni, valamint általa meghatározott személyeket a látogatásból kizárni. A
beteg megtilthatja, hogy a gyógykezelésének tényét vagy a gyógykezelésével
kapcsolatos egyéb információt más előtt feltárják. Ettől csak a gondozása
érdekében, közeli hozzátartozója vagy a gondozására köteles személy kérésére
lehet eltekinteni.
A súlyos állapotú betegnek joga van arra, hogy az általa megjelölt
személy mellette tartózkodjon. Cselekvőképtelen beteg esetén az általa
megjelölt személy jogosult. E bekezdés alkalmazásában súlyos állapotú az a
beteg, aki állapota miatt önmagát fizikailag ellátni képtelen, illetve
fájdalmai gyógyszerrel sem szüntethetők meg, illetőleg pszichés
krízishelyzetben van.
A kiskorú betegnek joga van arra, hogy szülője, törvényes
képviselője, illetőleg az általa vagy törvényes képviselője által megjelölt
személy mellette tartózkodjon.
A szülő nőnek joga van arra, hogy az általa megjelölt nagykorú
személy a vajúdás és a szülés alatt folyamatosan vele lehessen, a szülést követően,
pedig arra, hogy – amennyiben ezt az ő vagy újszülöttje egészségi állapota nem
zárja ki – újszülöttjével egy helyiségben helyezzék el.
A beteget megilleti a vallási meggyőződésének megfelelő egyházi
személlyel való kapcsolattartásnak és vallása szabad gyakorlásának joga.
A beteg – törvény eltérő rendelkezése hiányában – jogosult saját
ruháinak és személyes tárgyainak a használatára.
A gyógyintézet elhagyásának joga
A betegnek joga van a
gyógyintézetet elhagyni, amennyiben azzal mások testi épségét, egészségét nem
veszélyezteti. E jog csak törvényben meghatározott esetekben korlátozható.
A beteg távozási szándékát a kezelőorvosnak bejelenti, aki ezt a
tényt a beteg egészségügyi dokumentációjában feltünteti.
Amennyiben a beteg a gyógyintézetet bejelentés nélkül hagyja el, a
kezelőorvos ezt a beteg egészségügyi dokumentációjában feltünteti, továbbá – ha
a beteg állapota indokolja – a gyógyintézet elhagyásának tényéről értesíti a
hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságokat, valamint
cselekvőképtelen beteg esetén a törvényes képviselőt. Korlátozottan
cselekvőképes beteg esetén a megnevezett személyt, ennek hiányában a törvényes
képviselőt kell értesíteni.
A beteg gyógyintézetből történő elbocsátásáról a beteget,
illetőleg hozzátartozóját előzetesen tájékoztatni kell, lehetőség szerint
legalább 24 órával a tervezett elbocsátást megelőzően.
A tájékoztatáshoz való jog
A beteg jogosult a számára
egyéniesített formában megadott teljes körű tájékoztatásra.
A betegnek joga van arra, hogy részletes tájékoztatást kapjon
a) egészségi állapotáról,
beleértve ennek orvosi megítélését is,
b) a javasolt vizsgálatokról,
beavatkozásokról,
c) a javasolt vizsgálatok,
beavatkozások elvégzésének, illetve elmaradásának lehetséges előnyeiről és
kockázatairól,
d) a vizsgálatok,
beavatkozások elvégzésének tervezett időpontjairól,
e) döntési jogáról a javasolt
vizsgálatok, beavatkozások tekintetében,
f) a lehetséges alternatív
eljárásokról, módszerekről,
g) az ellátás folyamatáról és
várható kimeneteléről,
h) a további ellátásokról,
valamint
i) a javasolt életmódról.
A betegnek joga van a tájékoztatás során és azt követően további
kérdezésre.
A betegnek joga van megismerni ellátása során az egyes
vizsgálatok, beavatkozások elvégzését követően azok eredményét, esetleges
sikertelenségét, illetve a várttól eltérő eredményt és annak okait.
A cselekvőképtelen és korlátozottan cselekvőképes betegnek is joga
van a korának és pszichés állapotának megfelelő tájékoztatáshoz.
A betegnek joga van megismerni az ellátásában közvetlenül
közreműködő személyek nevét, szakképesítését és beosztását.
A tájékoztatáshoz fűződő jogok gyakorlásához szükséges
feltételeket a fenntartó biztosítja.
A betegnek joga van arra, hogy számára érthető módon kapjon
tájékoztatást, figyelemmel életkorára, iskolázottságára, ismereteire,
lelkiállapotára, e tekintetben megfogalmazott kívánságára, valamint arra, hogy
a tájékoztatáshoz szükség esetén és lehetőség szerint tolmácsot vagy
jeltolmácsot biztosítsanak.
Az orvos a vizsgálatot megelőzően köteles a beteget – amennyiben
állapota lehetővé teszi – arról tájékoztatni, hogy a vizsgálat és az azt követő
ellátás térítési díját meg kell téríteni, ha a vizsgálat eredménye szerint
sürgős szükség nem áll fenn és az ellátás költségének fedezete a központi
költségvetésben és az Egészségbiztosítási Alapon keresztül sincs biztosítva.
A cselekvőképes beteg a
tájékoztatásáról lemondhat, kivéve, ha betegsége természetét ismernie kell
ahhoz, hogy mások egészségét ne veszélyeztesse. Ha a beavatkozásra a beteg
kezdeményezésére és nem terápiás célból kerül sor, a tájékoztatásról való
lemondás csak írásban érvényes.
Ezeket a rendelkezéseket a 16. életévét betöltött kiskorú személy
esetén is alkalmazni kell.
A tájékoztatás joga a beteget akkor is megilleti, ha beleegyezése
egyébként nem feltétele a gyógykezelés megkezdésének.

IDŐPONTOT KÉREK MOST!