Az izom-összehúzódás és szabályozása

Izomrost típusok
Ø 1. Harántcsíkolt izom (vázizom)
Ø 2.Simaizom (bélfal, erek)
Ø 3.Szívizom
Mi is a vázizom?
§ Testtartásszabályozás
§ Egész test, testrészek mozgása
§ Testtömeg (F:25-35%; M: 40-45%)
§ Energiafogyasztás, anyagcsere
Kapcsolata a mozgás passzív szerveivel
§ A rendszeres edzés az izmokat fejleszti (a passzív R-t kevésbé)
§ Sérülések, törések
§ Ízületek stabilizációja
§ Aerob R
§ Állóképesség
§ Oxigén ellátottság
§ Légző R- szív keringés-izmok (enzimek)
A vázizomzat működési egysége az izomrost.
§ Az izomrost= izomsejt ( soksejtmagvú, megnyúlt sejt)
§ Sejthártyáját: szarkoplazma-nak hívjuk
§ ER-ét: szarkoplazmatikus retikulumnak hívjuk ( SR)
§ Két kontraktilis fehérje alkotja: aktin ( vékony szál, miozin ( vastag szál)
§ Egyéb fehérje alkotói: troponin, tropomiozin
§ Működési feltétele: Ca-ion, Mg, ATP-ADP

Miozin szerkezete
§ 1 miozint köralakban 6 aktin veszi körül.
§ A miozin a vastagabb fehérjeszál, rajta ún. miozinfejek találhatóak. A fejnek két vége van:
§ -aktin-megkötőhely,
§ ATP-megkötőhely
§ Aktinnal kötődve a miozinfejek csuklószerűen megbicsaklanak, addig egyenesen álltak, után ferdén húzódnak.
§ A kereszthidak spirálisan futnak, nem csak a miozin oldalán.
§ A miozint Mg-ion blokkolja, hatására az ATP-t nem tudja megkötni, s átalakítani ADP-vé.
§ Az ATP blokkolja a az aktin és miozin összakpcsolódását.

Aktin szerkezete
§ Az aktin a vékonyabb fehérjeszál.
§ Felépítésében két másik fehérje is részt vesz.
§ A tropomiozin a tengelyébe illeszkedik, a troponin beékelődve bizonyos távolságokra.
§ Az aktinnak miozin aktiváló hatása van ( felszabadítja róla az Mg-iont, ami addig blokkolta.

Szarkomer szerkezete
§ A harántcsíkolt izomszövet a csíkozottságáról kapta nevét.
§ A csík – duplán fénytörő
§ I csík – egyszerű fénytörő
§ H csík – A csík közepén húzódik
§ Z-csík- I csík közepén húzódik
§ A szarkomer két Z-csíknyi területet foglal magába, ami áll:
§ Z csík, fél I csík, fél A csík, H csík, fél A csík, fél I csík és a Z-csík

A vázizom szerkezete

Mechanizmusa

Motoneuronok
Felső motoneuron
Alsó motoneuron
Motoros egység
A motoros egység egy mozgató (motoros) neuron és az általa beidegzett izomrostok összessége.
Az egy motoros egységhez tartozó izomrostok száma nagyon változó lehet a különböző izmokban. Ahol az izom működésének finom, pontos szabályozására van szükség, mint például a külső szemizmoknál vagy a kéz apró izmainál egy motoros egységhez csak kevés izomrost tartozik.
Ahol a pontos szabályozás nem szükséges, mint a nagy farizom esetében, ott egy motoros ideg több száz izomrostot is beidegezhet.
Beidegzés (innerváció)
§ A vázizmok mozgató beidegzését vastag, velőhüvelyes alfa idegrostok adják, amelyek a gerincvelő szürke állománya elülső szarvában (oszlopában) található nagy motoros idegsejtekből, vagy az agyidegek mozgató magjaiban lévő idegsejtekből indulnak ki. Amint a velőhüvelyes rostok belépnek az izomba, többszörösen elágazódnak. Az elágazások száma a motoros egység nagyságától függ. Az egyes ágak azután egy izomroston végződnek egy motoros véglemezzel (neuromuscularis junctio). Az izomrostok legnagyobb részének beidegzését egy motoros véglemez biztosítja. Az izomrostot elérve az idegrost elveszti velőhüvelyét, és számos finom ágra oszlik.

Izomösszehúzódás feltétel-rendszere
§ Mozgatóneuron csatlakozása az izomrost szarkoplazmájához
§ Elektromos ingerület aktiváló hatása a Ca-pumpára
§ SR ( szarkoplazmatikus retikulum) Ca-pumpája
§ Ca-koncentráció növekedése
§ Ca aktiváló hatása az aktinra, az aktin aktiváló hatása a miozin Mg-ionjára
§ ATP-ADP átalakulás
§ Miozin aktiválódásával kötődése az aktinnal

Az izomrost típusok osztályozása
Ø I. típus-lassú rost: alacsony feszülés, fáradásnak ellenáll.

Ø II.a típus-gyors rost: közepes erőkifejtés, fáradásnak ellenáll.

Ø II.b típus-gyors rost: nagy erőkifejtés, nagy fáradékonyság.
Részletezve
Az egyes izomrost típusok szerepe a terhelés intenzitásától függően

A reflexív

Az idegműködés elemi folyamata a reflex, aminek szerkezeti alapja a refllexív. A reflexív fő komponensei a receptor, az afferens szár, a központi kapcsolórendszer, az efferens szár és az effektor. A legegyszerűbb gerincvelői reflexív, az izmok saját nyújtási reflexe, mindössze két neuronból áll. A bonyolultabb reflexívek számos neuron kapcsolódásából alakulnak ki. Az egyszerű nyújtási (proprioceptív) reflex az alábbi módon és az említett neuronok közreműködésével jön létre. Az izom megnyújtása az izomban lévő receptorokban (izomorsókban) található speciális rostok, meghosszabbodásával jár, ami ingerli a receptorokon végződő érző idegeket. Az idegi ingerület az afferens neuronokon keresztül eléri a gerincvelőt. Az afferens rostok a gerincvelőben szinapszist képeznek a nagy alfa motoros sejtekkel, amelyek a gerincvelő szürke állományának elülső szarvában helyezkednek el. Az idegi ingerület most az efferens motoros rostokon terjed tovább, és a motoros véglemeznél ingerli a munkaizomrostokat, mire az izom összehúzódik. Ez az egyszerű nyújtási reflex kétneuronos, egy afferens és egy efferens neuronból álló ívet alkot. Meg kell említeni, hogy az izomorsó afferens ingerületei gátolják az antagonista izmokat ellátó alfa motoros neuronokat. Ezt a hatást reciprok gátlásnak nevezzük. Megemlíthető, hogy a védekező (nociceptív) és a vegetatív reflexív is a gerincvelői szelvény(ek) szintjén záródik. A vegetatív reflexív efferens szára két, pre- és posztganglionáris neuronból áll.

Térdreflex

Comments are closed.