A nyirokedények, a nyirokfolyadék keletkezése, szerepe

A nyirok a nagy vérkör hajszálérhálózatának területén képződő folyadék, mely a vérplazmából származik.Tulajdonképpen nem más, mint a sejtek közötti (intersticiális) folyadék, melynek egy részét a sejtek termelik, más része pedig a vérből a hajszálereken keresztül jut a sejtek közötti résrendszerbe.
A nyirok folyékony és sejtes állományból áll. Folyékony állománya a nyirokplazma. A nyirokplazma  a  vérnedvhez hasonló kémiai összetételű, a vérnél hígabb, fehérjékben szegényebb anyag. Tartalmaz egyéb szerves anyagokat is, mint pl.: zsírokat, lipideket, koleszterint, lecitint, továbbá szervetlen vegyületeket és a sejtanyagcsere  folyamán keletkezett bomlástermékekkel. Zsírbő táplákozást követően a bélfodor nyirokereiben áramló nyírok emulgált nyírt is tartalmaz, amiből a nyirok sárgásfehér színű lesz.
A nyirokrendszer nyirokkapillárisokkal kezdődik, majd nyirokerekben folytatódik.Itt a billentyűk az egyirányú nyirokáramlást biztosítják. A nyirokerek gyöngyfűzérre emlékeztető képet mutatnak. A fűzérek és billentyűk között csomók vannak, amik ún. szűrőállomások.A nyirok a vérpályába jutás előtt legalább egy ilyenen áthalad.A szervezet összes nyirokerét  két nagy nyiroktörzs gyűjti össze ami a vénába torkollik.
A szövetekben termelődő nyiroknak, valamint a bélcsatornából felszívódó nyiroknedv szállítására, részben pedig fehérvérsejtek termelésére szolgál.  A nyirokedényrendszer a nyirok nyirokhajszálerek, nyirokerek dús hálózatából, valamint nagyobb nyiroktörzsekből és a csőrendszerben iktatott nyirokszervekből áll.

Comments are closed.