http://norbimasszor.hu

A masszázs személyi feltételei:

1.Szakmailag képzett és tudása legjavát adja:

Norbi Masszőr tanulmányai:
-6 egészségügyi szakközépiskolában eltöltött év (2év ösztöndíjas)
-Gyógymasszázs(Kórházi masszázs Orvosi kezelőlap alapján)
-Sportmasszázs(Részvétel Sportegyesületnél, a sportolói csapat munkájában)
-Lávaköves Masszázs(Lávakővel történő masszírozások, rituálék)
-Manager,Székes Irodai Masszázs(Svéd masszázs Shiatsu és Yumeiho masszázs egyik speciális ötvözete ülő   munkát végző személyek részére)
-Hamam(Török Szappanos Masszázs rituálé)
-Bambusz Masszázs
-Cellulit Masszázs
-Wellness Masszázs(Testkezelések)

Beszélt nyelvek:
Angol/társalgási szint/
Szlovák/alap szint/
Latin nyelvismeret

Referenciák:
Miskolctapolca, illetve Budapest négycsillagos superior szállodái, irodái, kórházak, gyógy- és sporintézményei.

2009-óta foglalkozom a masszázzsal, kérésre e-mailben(norbert@kiseri.hu) pontos helyeket, referenciákat tartalmazó önéletrajzot küldök ÖN-nek.(Sajnos weboldalamon nem tüntethetem fel a szállodák, irodák, kórházak nevét, mivel reklámnak minősülnek. Köszönöm megértését és bizalmát előre is.)

Masszázsra jogosító alapvető oklevelem:

2. ápolt, udvarias megbízható masszőr
3.tiszta, esztétikus ruházat, rövid köröm

4.a masszőr nem visel karórát, ékszert
5.tapintat, jó modor, jó kommunikációs készség

Milyen technikai felszereltség szükséges a masszázshoz?

Megfelelő alapterületű helyiség:
– temperált 20-23°C, Szűrt fénnyel megvilágított
– Jó szellőztetési lehetőség
– Zárható ajtó, csendes háttér
– Higiénés elvárások
– Megfelelő nagyságú kezelőpad, masszázskrém, olaj
– Padozat, fal, jól tisztítható legyen
– Fertőtleníthető textília, vagy papír
– hengerpárnák a jobb relaxációhoz
– zsámoly a magasság korrekciójára
– ülőszék
– takaró (nem kezelt felületet be kell takarni.)
– csúszásgátló gumiszőnyeg
– takarító felszerelés (a gyors, szenny eltávolításához pl. kiborult hintőpor, krém…)


Anatómia tétel 11.

11. feladat.

– a vállövre ható izmok
– a könyökre ható izmok
– a csuklóra ható izmok
– a kéz anatómiája és izmai.

A vállövre ható izmok:

 Deltaizom (m. deltoideus)
A vállizületet oldalról borítja, és a vállat ez kerekíti le.
Eredés: szélesen a vállövön
– kulcscsont vállcsúcs felőli végén
– a lapocka kampószerű vállcsúcsán (acromion)
– a lapockatövisen (spina scapulae)
Tapad a felkarcsont középső harmadán levő érdességen (tuberositas deltoidea)

Működése: a felkart a vállizületben
– a vízszintesig emeli (abductio)
– elülső rostjai a távolított kart előrehúzza és befelé forgatja
– hátulsó rostjai a távolított kart hátrahúzza és kifelé forgatja
– hozzájárul a vállizület ízvégeinek összetartásában
Sérülésekor: ha az elülső rostok sérülnek, nem tudja arcához emelni a kezét a beteg
Bénulásakor: a vállöv leesik

Lapockaizmok (mm. scapulae)

Tövis feletti izom (m. supraspinatus)
Teljesen kitölti a lapockatövis feletti árkot (fossa supraspinatus).
Ered a lapockatövis feletti árokban
Tapad a felkarcsont nagy gumójának felső izombenyomatán

Működés:
– a felkar abductioja 30°-ig
– a felkar fejét az izületi árokba húzza
Sérülésekor, ha csak ez az izom, akkor a beteg nem tudja elindítani a kar távolítását

Tövis alatti izom (m. infraspinatus)
Kitölti a lapockatövis alatti árkot (fossa infraspinatus).
Ered a lapockatövis alatti árokban
Tapad a felkarcsont nagy gumójának középső izombenyomatán

Működés: a felkart kifelé forgatja, a felemelt kart lefelé húzza

Kis görgetegizom (m. teres minor)
Szorosan hozzáfekszik a tövis alatti izom alsó széléhez.
– 55 –

Ered  a lapockatövis alatti árokban
Tapad a felkarcsont nagy gumójának alsó izombenyomatán (a vállizület mögött húzódva)

Működés: a felkart kifelé forgatja

Nagy görgetegizom (m. teres maior)
Szorosan hozzáfekszik a tövis alatti izom alsó széléhez.
Ered a  lapockatövis alatti árok alsó csúcsán és a lapocka alsó csúcsán
Tapad  a felkarcsont kis gumóján

Működés: befelé forgatja, és a törzshöz közelíti a felkart

Lapocka alatti izom (m. subscapularis)
Kitölti a lapocka elülső felszínét.
Ered  a lapocka elülső felszínén.
Tapad  a felkarcsont kis gumóján

Működés:- a felkart befelé forgatja
    – az eltávolított végtagot a törzshöz közelíti (addukálja)
    – a karcsont fejét a vállizületi árokba húzza

Szintén a vállövre hat a hátizmok egy része is:

Csuklyásizom (m. trapezius)
Trapézhoz hasonlít. A nyak és a felső hát tájék legfelületesebb izma.
Ered  a nyakszirtcsonttól lefelé a XII. hátcsigolya tövisnyúlványáig

Tapad a vállöv csontjain
– felső rostjai lefelé: kulcscsont vállcsúcsi egyharmadán és a vállcsúcson (acromion)
– középső (kb. a VII. nyakcsigolya környékén eredők): a lapocka tövisnyúlványán
– a háti csigolyákon eredő alsó rész ferdén: a lapocka kampószerű vállcsúcsán (acromion)

Működése:
– a vállövek (lapocka) hátrafelé húzása (katonás tartás)
– a vállat emeli
– fejet hátrafelé húzza
– egyik oldali az arcot ellenkező oldalra és felfelé fordítja
– függeszkedésnél (pl.: mászásnál) a törzset emeli
– egészséges tónusa biztosítja, hogy a lapocka ne álljon el a mellkastól

Széles hátizom (m. latissimus dorsi)
Az emberi test legszélesebb izma. Háromszögletű.
Ered:
– a négy alsó hátcsigolya tövisnyúlványán
– a csípőtaraj hátsó részén
– négy alsó borda külső felszínén

Tapad lapos ínnal a felkar kis gumóján.
– 56 –

Működés:
– felemelt kart hátra és lefelé húzza (pl.: fejszecsapás)
– a felső végtagot a hát mögé viszi, és befelé forgatja (pl.: farzsebbe nyúlásnál)
– mászásnál a törzset függeszti és emeli
– a lapockát a mellkasfalhoz szorítja

Kis és nagy rombuszizom (m. romboideus major et minor)
Két szorosan egymás mellett fekvő lapos izom, a gerincoszlop és a lapocka gerincoszlopi széle között.
Ered:
– a kis rombuszizom: a VI-VII. nyakcsigolya tövisnyúlványán
– a nagy rombuszizom: az I-IV. hátcsigolya tövisnyúlványán
Tapad a lapocka gerincoszlopi szélén a lapocka felső szögletéig

Működése:
– az elülső fűrészizom antagonistái
– a lapockákat és így a vállat egymás felé húzzák
– a lapockát a mellkasfalhoz szorítják

Lapockaemelő izom (m. levator scapulae)
Hosszúkás, hengeres izom a nyak oldalától a lapocka felső szögletéig.
Ered az I-IV. nyakcsigolyák harántnyúlványán,
Tapad a lapocka felső szögletén (angulus superior)

Működése: emeli a lapockát (vállvonogatás)

A vállövre hat még a mellkas izmainak egy része is:

Nagy mellizom (m. pectoralis major)
Háromszögletű erős izom a mellkas elülső felszínén.
Ered: a kulcscsonton, a szegycsonton és a felső hat bordaporcogón
Tapad: felkarcsont felső harmadában (a nagygumón)

Működése a a felső végtag helyzetétől függ:
– távolított kar közelítése (addukálja)
– felemelt kart lefelé húzza
– megtámasztott végtagnál a bordák emelése
– felemelt és rögzített felső végtag mellett (pl.: mászásnál) a törzset felfelé húzza

Kis mellizom (m. pectoralis minor)
A nagy mellizom teljesen fedi.
Ered: 3-5. bordán
Tapad: a lapocka hollócsőr-nyúlványán
Működés:
– lapockát és annak révén a vállcsúcsot lefelé és előrefelé húzza
– rögzített vállövnél emeli a bordákat
– rögzíti a lapockát

– 57 –

Elülső fűrészizom (m. serratus anterior)
Széles, lapos izom a mellkas oldalfalán.
Ered: 1-9. bordán húsosan
Tapad: a lapocka alatt elhaladva annak medialis szélén
Működése:
– a felső végtag vízszintes fölé (elevatio) emelése (pl.: polcra nyúlás)
– kisegítő belégző izom
– rögzíti a lapockát

 A könyökre ható izmok:

A felkar izomzata jól elkülöníthetően két csoportra oszlik:
– elől helyezkednek el a hajlítók (flexorok)
– hátul a feszítők (extenzorok)

Működésileg hatnak: a könyökizületre
A két izomcsoportot egymástól erős fascia ( izompólya, vékony kötőszövet ) választja el. A felkar izmainak fejlettsége a bőrön át jól látható és tapintható.

Hajlítók

Kétfejű karizom (m. biceps brachii)
Orsó alakú teste és jól kifejlett inai révén egyike a legjellegzetesebb izmoknak. Izmos egyéneken nyugalmi helyzetben is elődomborodik.
Eredés: két fejjel
– a hosszú fej a lapocka izületi árka felett
– rövid feje inasan a lapocka hollócsőr-nyúlványán (processus coracoideus)

Tapad: a felkar közepén közös izomhasban, és közös ínnal az orsócsont gumóján (tuberositas radii) tapad
Működés: a lefelé fordított tenyeret felfelé fordítja (supinalja) és nagy erővel hajlítja

Kiesésekor a beteg nem tudja:
? a kilincset lenyomni
? az ajtót kulccsal kinyitni

Karizom (m. brachialis)
A kétfejű karizom alatt fekszik.
Ered: a felkarcsont egész elülső felszínén
Tapad: a singcsont saját érdességén
Működés: az alkar hajlítása

Hollócsőr-karizom (m. coracobrachialis)
Eredés: a lapocka hollócsőr-nyúlványán
Tapad: a felkarcsont középső harmadában
Működése (rögzített lapocka esetén):
– felkart előre emeli
– a távolított kart közelíti (a törzshöz szorítja)
– 58 –

Feszítők

Háromfejű karizom (m. triceps brachii)
Ez az izom a könyökizület egyetlen feszítőizma. Teljesen beborítja a felkarcsont hátulsó felszínét.
Ered: három fejjel
– hosszú feje a lapocka vápájának alsó szélén
– oldalsó és középső feje a felkarcsont hátsó felszínén
Tapadás: a singcsont könyöknyúlványán
Működés: az alkart feszíti

Kampó izom ( m. anconeus)
Lapos háromszögletű kis iszom, az alkar járulékos feszitő izme, a könyökizület tokját óvja a becsipődéstöl.

Az alkar izmai

Egy részük a humeruson ered, de többségük leszorul és az alkar radius és ulna csontjain ered. Főként a kéztő és az ujjak hajlítását, feszítését végzik, azonban egy részük az alkart supinálják és pronálják.
Felosztjuk:
– Hajlítókra: nagyobb részük csoportosan ered a felkarcsont belső bütykén (epicondylus medialis). Az alkar tenyéri oldala felé húzódnak (az ulna körül helyezkednek el). Erősebbek, mint a feszítők.
– Feszítőkre: csoportosan ered a felkarcsont külső bütykén (epicondylus lateralis). Az alkar háti oldala felé húzódnak (a radius körül helyezkednek el).

Mindkét izomcsoportnak van:
– felületes rétege
– mély rétege
Sportártalmuk: az alkarizmok túlerőltetése miatt
– golfkönyök (alkarhajlítók túlerőltetése miatt fájdalom a belső könyökdudoron)
– teniszkönyök (alkarfeszítők túlerőltetése miatt fájdalom a külső könyökdudoron)

Hajlító izmok
Borintást (pronatio) végző izmok

Hengeres borintóizom (m. pronator teres)
Ferdén futó, kerekded izom. Nevezik felső fordító izomnak is.
Ered:
– a karcsont (könyök) belső gumóján (epicondylus medialis) a felületes feje
– a singcsont proximalis nyúlványán (processus coronoideus) a mély feje
Tapad: az orsócsont középső harmada
Működés:
– az alkar befelé forgatása (borintás vagy pronatio)
– az alkar hajlításában való segédkezés (mellékműködés)

Sérülésekor: a beteg az ajtót nem tudja bezárni
– 59 –

Négyszögletű borintó izom (m. pronator quadratus)
Az alkar hajlítók legmélyebben fekvő tagja. Négyszögletű lapos izom.
Ered: a singcsont mediális szélén és tenyéri oldalán
Tapad: az orsócsont laterális szélén és tenyéri oldalán
Működés: az orsócsont befelé forgatása (borintás vagy pronatio)

Csuklóra ható izmok

Orsócsonti csuklóhajlító izom (m. flexor carpi radialis)
Ered: a karcsont (könyök) belső gumóján (epicondylus medialis)
Tapad: a haránt kéztőszalag alatt és a II. kézközépcsont bázisán
Működés:
– a kéztő volarflexioja és radiális abductioja
– az alkar borintása (mellékműködésként)

Singcsonti csuklóhajlító izom (m. flexor carpi ulnaris)
Ered:
– egyik feje a karcsont belső gumóján (epicondylus medialis)
– másik feje a singcsont kampó alakú könyöknyúlványán (olecranon)

Tapad: a kéztőcsonton

Működés: kéztő volarflexioja és az ulnaris abdutioja, együttesen eredményezik az ulnarflexiot

Hosszú tenyérizom (m. palmaris longus)
Ered: a karcsont (könyök) belső gumóján (epicondylus medialis)
Tapad: a canalis carpi felett
Működés:
– a kéztő hajlítása
– a tenyéri bőnye feszítése

Csuklóra ható izmok
Hosszú és rövid orsócsonti csuklófeszítő izom (m. extensor carpi radialis longus et brevis)
Ered: a felkarcsont külső gumóján
Tapad: a kézközépcsont bázisán
Működés:
– a singcsonti csuklófeszítő izommal együtt kéz feszítése (dorsalflexio)
– az orsócsonti csuklóhajlító izommal együtt radialabductio

Singcsonti csuklófeszítő izom (m. extensor carpi ulnaris)
Eredés: a felkarcsont külső gumóján
Tapadás: a V. kézközépcsont bázisa
Működés:

– a singcsonti csuklóhajlító izommal együtt a csuklót ulnaris irányba húzza (ulnarabductio)
– orsócsonti csuklófeszítő izmokkal (dorsalflexio)

– 60 –

A kéz csontjai /ossa manus/:

– Kéztőcsontok, számuk nyolc, melyek proximalis és distalis rendeződnek.
– Kézközépcsontok, számuk öt, rövid csontok, a kézhát kialakításában vesznek részt.
– Kézujjpercek, számuk tizennégy (hüvelyk, kettő!). Az ujjak vázát alkotják.
– A kéz ízületei: Számos ízülete van.
– Kéztő-kézközép: feszes ízület, kivétel a hüvelykujj területe, ahol itt nyeregízületet találunk.
     Utóbbi biztosítja, azt, hogy a hüvelykujjat a tenyérrel szembe tudjuk helyezni / oppozíció /.
– Kézközép-ujjpercek: a feszes oldalszalagok miatt, forgómozgás csak nyújtott ujjal
     lehetséges (gömbízület).
– Ujjpercek között: (hengerízület) PIP, DIP. Ezekben az ízületi vonalakban hajlítás és feszítés
     jöhet létre.

A kéz izmai:
3 fő csoportba osztható.
hüvelykpárna izmai /thenar/ 4 izomból álló izomkúp /flexor, adduktor, abduktor, opponens/.
kisujjpárna izmai /hypothenar/ 3 izom alkotja /flexor, abduktor, opponens/.
tenyérközép izmai /mesothenar/, ez az izomcsoport adja a kézközépcsontok közötti terület izmait. A tenyéren egy kötőszövetes lemezt találunk, amely a mechanikai hatásokkal – fogás, markolás – szemben nyújt védelmet /aponeurosi/.

Anatómia tétel 28.

28. feladat.

– a vállöv,
– a vállizület,
– a csontos szerkezet,
– az izület felépítése,
– mozgató rendszere, a ráható izmok,
– mozgásformák

A vállöv, mint függesztő öv csontjai, izületei:

Kulcscsont ( clavicula ) a mellkas felső kimeneti részét kétoldalt lezáró, S alakú görbe csont, mely a bőrön át jól tapintható.Egyik végével a lapockához, másikkal a szegycsonthoz izesül. A szegycsonti az egyetlen izület, mely a felső végtag csontjait a törzs csontjaihoz kapcsolja.

Lapocka ( scapula ) a mellkas hátsó részén, a gerinc két oldalán izmok közé ágyazva helyezkedik el. Háromszögletű lapos csont oldalsó felső szögleténél lapos izfelszin van, ide izesül a felkarcsont feje. Dorsális felszinének felső harmadában a lapocka tövis húzódik, melynek végrésze a vállcsúcs. Hollócsörnyulvány  a lapocka felső szélének folytatása.

A kulcscsont-szegycsont izület korlátolt szabad izület,  szükebb keretek között minden irányban mozgatható.

A lapocka kulcscsonti izület korlátolt szabad izület, a két csont között vizszintes és homlok sikban is van elmozdulás.

Vállizület: (art. humeri) gömb v. szabad izület, a lapocka izvápája és a felkarcsont feje alkotja.

A felkarcsont ( humerus ) hosszú csöves csont a felkar egyedüli csontja, aminek proximális epifizisén van a fej, alatta az anatómiai, s ez alatt a sebészi nyak ( itt törik el leggyakrabban )
Majd henger alakú test. A distalis epifizisen izfelszinek láthatók, ide izesül a két alkarcsont.

A vállövben lehetséges mozgások:

– a váll emelése ( elevatió ) és süllyestése ( depresszió ) = vállvonogatás
– a vállak előre és hátra húzása ( oppositio – repositio )
– forgómozgás – kisfokú –

 A váll izület mozgásai:

1. saggittalis tengely mentén ( frontális sikban )

Abductio rögzitett vállnál nem éri el a vizszintest, rögzitettlen vállnál felefelé is nyujtható a kar ( elevatio ) mert a lapocka is mozog.

Adductio: frontális sikban csak függőlegesig, a kissé előre emelt kar a test elé vihető.

– 142 –

2. vizszintes tengely menti mozgások( saggitális sikban )
          rögzitett vállnál: hajlitás flexió kb.60 fok( nevezhetjük előrelenditésnek is antalflexió)
                      feszités extenzió kb.5 fok ( lehet hátralendités is retroflexio )
          rögzitettlen vállnál vizszintes fölé előre és hátra, mert a lapocka is mozdul.
  
3. vertikális tengely mentén ( horizontális sikban )
    horizontális abductio
    horizontális adductio

4. humerus hosztengelye körül forgó (rotáció) mozgás bármely sikban .
    normál helyzetből befelé és kifelé.
    rögzitett vállnál ennek ivértéke 90 fok, rögzitettlen vállnál 360 fok.

5. circumductio. A kart egy kuppalást mentén körül tudjuk hordozni.

A vállövre ható izmok:

 Deltaizom (m. deltoideus)
A vállizületet oldalról borítja, és a vállat ez kerekíti le.
Eredés: szélesen a vállövön
– kulcscsont vállcsúcs felőli végén
– a lapocka kampószerű vállcsúcsán (acromion)
– a lapockatövisen (spina scapulae)
Tapad a felkarcsont középső harmadán levő érdességen (tuberositas deltoidea)

Működése: a felkart a vállizületben
– a vízszintesig emeli (abductio)
– elülső rostjai a távolított kart előrehúzza és befelé forgatja
– hátulsó rostjai a távolított kart hátrahúzza és kifelé forgatja
– hozzájárul a vállizület ízvégeinek összetartásában
Sérülésekor: ha az elülső rostok sérülnek, nem tudja arcához emelni a kezét a beteg
Bénulásakor: a vállöv leesik

Lapockaizmok (mm. scapulae)

Tövis feletti izom (m. supraspinatus)
Teljesen kitölti a lapockatövis feletti árkot (fossa supraspinatus).
Ered a lapockatövis feletti árokban
Tapad a felkarcsont nagy gumójának felső izombenyomatán

Működés:
– a felkar abductioja 30°-ig
– a felkar fejét az izületi árokba húzza
Sérülésekor, ha csak ez az izom, akkor a beteg nem tudja elindítani a kar távolítását

Tövis alatti izom (m. infraspinatus)
Kitölti a lapockatövis alatti árkot (fossa infraspinatus).
Ered a lapockatövis alatti árokban
– 143 –

Tapad a felkarcsont nagy gumójának középső izombenyomatán

Működés: a felkart kifelé forgatja, a felemelt kart lefelé húzza

Kis görgetegizom (m. teres minor)
Szorosan hozzáfekszik a tövis alatti izom alsó széléhez.

Ered  a lapockatövis alatti árokban
Tapad a felkarcsont nagy gumójának alsó izombenyomatán (a vállizület mögött húzódva)

Működés: a felkart kifelé forgatja

Nagy görgetegizom (m. teres maior)
Szorosan hozzáfekszik a tövis alatti izom alsó széléhez.
Ered a  lapockatövis alatti árok alsó csúcsán és a lapocka alsó csúcsán
Tapad  a felkarcsont kis gumóján

Működés: befelé forgatja, és a törzshöz közelíti a felkart

Lapocka alatti izom (m. subscapularis)
Kitölti a lapocka elülső felszínét.
Ered  a lapocka elülső felszínén.
Tapad  a felkarcsont kis gumóján

Működés:- a felkart befelé forgatja
    – az eltávolított végtagot a törzshöz közelíti (addukálja)
    – a karcsont fejét a vállizületi árokba húzza

Szintén a vállövre hat a hátizmok egy része is:

Csuklyásizom (m. trapezius)
Trapézhoz hasonlít. A nyak és a felső hát tájék legfelületesebb izma.
Ered  a nyakszirtcsonttól lefelé a XII. hátcsigolya tövisnyúlványáig

Tapad a vállöv csontjain
– felső rostjai lefelé: kulcscsont vállcsúcsi egyharmadán és a vállcsúcson (acromion)
– középső (kb. a VII. nyakcsigolya környékén eredők): a lapocka tövisnyúlványán
– a háti csigolyákon eredő alsó rész ferdén: a lapocka kampószerű vállcsúcsán (acromion)

Működése:
– a vállövek (lapocka) hátrafelé húzása (katonás tartás)
– a vállat emeli
– fejet hátrafelé húzza
– egyik oldali az arcot ellenkező oldalra és felfelé fordítja
– függeszkedésnél (pl.: mászásnál) a törzset emeli
– egészséges tónusa biztosítja, hogy a lapocka ne álljon el a mellkastól

– 144 –

Széles hátizom (m. latissimus dorsi)
Az emberi test legszélesebb izma. Háromszögletű.
Ered:
– a négy alsó hátcsigolya tövisnyúlványán
– a csípőtaraj hátsó részén
– négy alsó borda külső felszínén

Tapad lapos ínnal a felkar kis gumóján.
Működés:
– felemelt kart hátra és lefelé húzza (pl.: fejszecsapás)
– a felső végtagot a hát mögé viszi, és befelé forgatja (pl.: farzsebbe nyúlásnál)
– mászásnál a törzset függeszti és emeli
– a lapockát a mellkasfalhoz szorítja

Kis és nagy rombuszizom (m. romboideus major et minor)
Két szorosan egymás mellett fekvő lapos izom, a gerincoszlop és a lapocka gerincoszlopi széle között.
Ered:
– a kis rombuszizom: a VI-VII. nyakcsigolya tövisnyúlványán
– a nagy rombuszizom: az I-IV. hátcsigolya tövisnyúlványán
Tapad a lapocka gerincoszlopi szélén a lapocka felső szögletéig

Működése:
– az elülső fűrészizom antagonistái
– a lapockákat és így a vállat egymás felé húzzák
– a lapockát a mellkasfalhoz szorítják

Lapockaemelő izom (m. levator scapulae)
Hosszúkás, hengeres izom a nyak oldalától a lapocka felső szögletéig.
Ered az I-IV. nyakcsigolyák harántnyúlványán,
Tapad a lapocka felső szögletén (angulus superior)

Működése: emeli a lapockát (vállvonogatás)

A vállövre hat még a mellkas izmainak egy része is:

Nagy mellizom (m. pectoralis major)
Háromszögletű erős izom a mellkas elülső felszínén.
Ered: a kulcscsonton, a szegycsonton és a felső hat bordaporcogón
Tapad: felkarcsont felső harmadában (a nagygumón)

Működése a a felső végtag helyzetétől függ:
– távolított kar közelítése (addukálja)
– felemelt kart lefelé húzza
– megtámasztott végtagnál a bordák emelése
– felemelt és rögzített felső végtag mellett (pl.: mászásnál) a törzset felfelé húzza

– 145 –

Kis mellizom (m. pectoralis minor)
A nagy mellizom teljesen fedi.
Ered: 3-5. bordán
Tapad: a lapocka hollócsőr-nyúlványán
Működés:
– lapockát és annak révén a vállcsúcsot lefelé és előrefelé húzza
– rögzített vállövnél emeli a bordákat
– rögzíti a lapockát

Elülső fűrészizom (m. serratus anterior)
Széles, lapos izom a mellkas oldalfalán.
Ered: 1-9. bordán húsosan
Tapad: a lapocka alatt elhaladva annak medialis szélén
Működése:
– a felső végtag vízszintes fölé (elevatio) emelése (pl.: polcra nyúlás)
– kisegítő belégző izom
– rögzíti a lapockát

Anatómia tétel 29.

29. feladat.

– a térdizület csontos szerkezete,
– az izület felépítése,
– mozgató rendszere, ráható izmok
– mozgásformák

Térdizület (articulati genus)
Az emberi test legnagyobb méretű és legbonyolultabb felépítésű izülete.

Az izületet alkotja :
közvetlenül – comb- és sípcsont valamint a – patella
csak másodlagosan (a fején szalag tapad) – fibula

Ízfelszínek:
– A femur distalis végrészén található két – hátrafelé erősen kidomborodó – condylusa
– A tibia condylusanak vájulata (homorulatuk sekély, alakjuk nem felel meg a condylusokének)
– a patella nyereg alakú hátulsó izületi felszíne
– „C” alakú rostporcos meniscusok: meniscus medialis, meniscus lateralis

Meniscusok szerepe: kiegyenlítés.

Izületi tok: vaskos és feszes. Bonyolult izületi üreget zár körül.

Izületi üreg: nagy, alakja bonyolult.

Szalagok:
Az ízesülő csontvégeket erős szalagok tartják össze.

Ezek találhatók :
– az izület üregében ( kereszt szalagok )
– kívül, a tokszalagot erősítve (külső szalagok):

Nyálkatömlők (bursae)
A térdizületnél több van, egyesek csontfelszínek (pl.: patella) védelmére szolgálnak, a bőr ill. a fascia ( izompólya ) alatt foglalnak helyet, mások az izmok tapadó inait párnázzák alá.
– a térdizülettel összefüggő
– a térizülettel össze nem függő:

A térd működése:

Vízszintes haránttengely körül:
– flexio-extensio

A lábszár hossztengelye körül
– befelé és kifelé rotatio

– 147 –

Combizmok ( a térdre ható izmok )

A combon- a térdizületre ható – három jól elkülöníthető izomcsoportot találunk:
– elülső oldalon a feszítők
– hátsó oldalon a hajlítók
– belül a közelítők

Az izmok elhelyezkedése tehát fordított, mint a felkaron, ahol a hajlítók elől és a feszítők hátul vannak.

Feszítők

Szabóizom (m. sartorius)
A test leghosszabb izma. Kb. kétujjnyi széles, lapos izom.
Eredés: elülső felső csípőtövis (spina iliaca anterior superior)
Tapad: lapos ún. lúdláb-képző – ínnal a sípcsont felső belső érdességén (tuberositas tibiae)
Működés:
– segít a comb közelítésében és hajlításában
– combot kifelé forgatja
– a lábszárat hajlított helyzetében befelé forgatja

Működéskiesésnél: megnehezített a combok keresztbevetése ülő helyzetben

Négyfejű combizom (m. quadriceps femoris)
Egyike a test legerősebb izmainak. Fejeivel körülveszi a combcsont testét egész hosszában.

Négy fejének önálló neve van:
– egyenes combizom
– belső vaskos izom
– külső vaskos izom
– középső vaskos izom
Ered: – egyenes feje az elülső alsó csípőtövisen
          – többi feje a combcsont felső harmadában

Tapad: a térdkalács közvetítésével a sípcsont elülső érdességén
Működés:
– feszíti a lábszárat (a térdizület egyetlen feszítője, ezért fontos szerepe van a járásban
– guggolásból való felálláskor a test súlyát is tartja

Hajlítók
Valamennyi a medencecsontot képező ülőcsont ülőgumóján ered és inaik a térdhajlatot belülről, illetve kívülről határolják. Három izom tartozik ebbe a csoportba.

Félig-hártyás izom (m. semimembranosus)
Eredés: ülőcsont ülőgumója
Tapad: sípcsont felső belső bütykén
Működés: – lábszárat hajlítja
     – hajlított térdizület mellett a lábszárat befelé forgatja
– 148 –

Félig-inas izom (m. semitendinosus)
Eredés: ülőcsont ülőgumója
Tapad: sípcsont felső érdességén
Működés: – lábszárat hajlítja
     – hajlított térdizület mellett a lábszárat befelé forgatja

Kétfejű combizom (m. biceps femoris)
Eredés: egyik feje az ülőcsont ülőgumója, a rövid fej a combcsonton
Tapad: a szárkapocs fején
Működés: – lábszárat hajlítja
     – hajlított térdizület mellett a lábszárat kifelé forgatja

Anatómia tétel 8.

8. feladat.( a törzs izminak anatómiája élettana )

– az izmok osztályozása
– a vállöv izmai és müködésük
– a háton elhelyezkedő izmok és müködésük
– a has izmai és müködésük

Az izmok általános tulajdonságai

Az izom (musculus) a mozgásrendszer aktív szerve. A csontvázizomzat a csontokkal szoros kapcsolatban áll. A csontvázizmok szövettanilag harántcsíkolt izmok.

Az izom színe: Az izomállomány friss állapotban sötétvörös.

Az izom részei
Az izom szabad szemmel két fő elemre különül el:
– Izomhas (venter): az összehúzódóképes (kontraktilis) középső rész.
– Inas rész (tendo): Az ín az izom két végén helyezkedik el. Az izmokat az inak rögzítik a csontvázhoz. Amikor az izmok összehúzódnak, az ín magával húzza a csontot, így az elmozdul az izületnél.
Az inak rendkívül szorosan függenek össze a csontokkal.
Az izmos résznek megfelelő az ín alakja. A lapos izmok lemezszerű bőnyében folytatódnak.

Minden izomnak van egy
– eredési pontja (a törzshöz közelebb eső – proximalis – rögzülési pont, ezt izomfejnek is nevezik),
– distalis tapadási pontja (erre a területre fejti ki az izom a hatását, vagyis az izom összehúzódásakor a tapadás az elmozdulási pont).

Az izmok erei és idegei: Az izmok – nagyméretű munkavégzésüknek megfelelően – rendkívül bőven tartalmaznak ereket és idegeket.

Erek: Minden egyes izomrostot sűrű hajszálérhálózat fon körül.

Idegek: Az izomba benyomuló idegben vannak
– Mozgatórostok: Az izom-összehúzódást kiváltó impulzust szállítják, valamint az izomtónus fenntartásában van szerepük.
Motoros egység: A mozgató idegsejt és az egy sejt által beidegzett izomrostok egysége.

– Érzőrostok: Különleges végkészülékben, izomorsóban végződnek és az izomérzést közvetítik. Az érzőrostok közvetítik a fájdalomérzést is.
– Vegetatív rostok: Az izomállomány táplálását, továbbá az erek beidegzését szolgálják.

– 30 –

Az izmok csoportosítása

Alaki sajátosságok szerint ehetnek:
– hosszú ill. rövid izmok: (pl.: végtagok izmai) általában orsó alakúak
– széles izmok (pl.: nagy mellizom, széles hátizom)
– gyűrű alakú izmok: ezek zárják a testnyílásokat (pl.: száj- szem körizma, a végbél záróizma)
– kéthasú izom: ha az izom húsos részét ín szakítja meg ( hasizom )
– két-, három-, négyfejű izom: némely izom több fejjel ered (pl. biceps; triceps;  quadriceps)

Egymáshoz viszonyított működésük szerint
Az izmok csoportosan működnek.
– Társizmok vagy együttműködő izmok (szinergisták): azonos működésű, egy irányba dolgozó izmok.
– Ellentétes működésű izmok (antagonisták): valamely izomcsoporttal ellentétes működést fejtenek ki.

Az izületben létrehozott mozgás iránya szerint
– hajlítók (flexorok): a végtagok izületeit hajlítják (az izület által bezárt szöget csökkentik)
– feszítők (extenzorok): a végtagok izületeit feszítik (az izület által bezárt szöget növelik
– közelítők (adduktorok): a törzshöz vagy a középvonalhoz közelítenek
– távolítók (abduktorok): a törzstől vagy a középvonaltól távolítanak
– hanyintók (szupinátorok): a tenyeret felfelé fordító alkarizom mozgása
– borintók (pronátorok): a tenyeret lefelé fordító alkarizom mozgása
– szűkítők (szfinkterek)
– tágítók (dilatátorok)
– emelők (levátorok)
– lehúzók (depresszorok)
– forgómozgást létrehozók (rotatorok)

Testtájak szerint
– Fejizmok
– Nyakizmok
– A törzs izmai
– A hát izmai
– A mellkas izmai
            – A has izmai
            – A gát izmai
– A végtagok izmai
            – A felső végtag izmai
– A vállizmok
– A felkar izmai
– Az alkar izomzata
– A kéz izmai
            – Az alsó végtag izmai
– Csípőizmok
– A comb izmai
– A lábszár izmai
– A láb izmai
– 31 –

Eredésük szerint
– bőrizmok: a bőr alatt tapadnak és erednek
– vázizmok: a csontváz egyes mozgatható csontjaihoz tapadnak, és összehúzódásuk által mozgatják azokat.

A vállöv izmai és müködésük:

Köpenyszerűen borítják a vállat. ( a vállizületet oldalról, hátulról és felülről körülvevő izmok)
Létrehoznak mozgást a vállizületben, erősségük megszabja a váll alakját.
A vállövön (kulcscsont, lapocka) erdenek, és a felkarcsont felső részén tapadnak.
Összetarják a vállizületet.

A vállövhöz tartozó izmok:

Deltaizom (m. deltoideus)
A vállizületet oldalról borítja, és a vállat ez kerekíti le.
Eredés: szélesen a vállövön
– kulcscsont vállcsúcs felőli végén
– a lapocka kampószerű vállcsúcsán (acromion)
– a lapockatövisen (spina scapulae)
Tapad a felkarcsont középső harmadán levő érdességen (tuberositas deltoidea)

Működése: a felkart a vállizületben
– a vízszintesig emeli (abductio)
– elülső rostjai a távolított kart előrehúzza és befelé forgatja
– hátulsó rostjai a távolított kart hátrahúzza és kifelé forgatja
– hozzájárul a vállizület ízvégeinek összetartásában
Sérülésekor: ha az elülső rostok sérülnek, nem tudja arcához emelni a kezét a beteg
Bénulásakor: a vállöv leesik

Lapockaizmok (mm. scapulae)

Tövis feletti izom (m. supraspinatus)
Teljesen kitölti a lapockatövis feletti árkot (fossa supraspinatus).
Ered a lapockatövis feletti árokban
Tapad a felkarcsont nagy gumójának felső izombenyomatán

Működés:
– a felkar abductioja 30°-ig
– a felkar fejét az izületi árokba húzza
Sérülésekor, ha csak ez az izom, akkor a beteg nem tudja elindítani a kar távolítását

Tövis alatti izom (m. infraspinatus)
Kitölti a lapockatövis alatti árkot (fossa infraspinatus).
Ered a lapockatövis alatti árokban
Tapad a felkarcsont nagy gumójának középső izombenyomatán

Működés: a felkart kifelé forgatja, a felemelt kart lefelé húzza
– 32 –

Kis görgetegizom (m. teres minor)
Szorosan hozzáfekszik a tövis alatti izom alsó széléhez.
Ered  a lapockatövis alatti árokban
Tapad a felkarcsont nagy gumójának alsó izombenyomatán (a vállizület mögött húzódva)

Működés: a felkart kifelé forgatja

Nagy görgetegizom (m. teres maior)
Szorosan hozzáfekszik a tövis alatti izom alsó széléhez.
Ered a  lapockatövis alatti árok alsó csúcsán és a lapocka alsó csúcsán
Tapad  a felkarcsont kis gumóján

Működés: befelé forgatja, és a törzshöz közelíti a felkart

Lapocka alatti izom (m. subscapularis)
Kitölti a lapocka elülső felszínét.
Ered  a lapocka elülső felszínén.
Tapad  a felkarcsont kis gumóján

Működés:
– a felkart befelé forgatja
– az eltávolított végtagot a törzshöz közelíti (addukálja)
– a karcsont fejét a vállizületi árokba húzza

Hátizmok (musculi dorsi)
A törzs háti oldalán, a koponya és a keresztcsont között egymás fölött helyezkednek el.
két csoport:
– felületes hátizom
– mély ( axiális ) hátizmok és tarkóizmok

Felületes hátizmok (mm. dorsi superficiales)
Széles, lapos izmok. Nagyobb részük a felső végtaggal is kapcsolatban áll.

Csuklyásizom (m. trapezius)
Trapézhoz hasonlít. A nyak és a felső hát tájék legfelületesebb izma.
Ered  a nyakszirtcsonttól lefelé a XII. hátcsigolya tövisnyúlványáig

Tapad a vállöv csontjain
– felső rostjai lefelé: kulcscsont vállcsúcsi egyharmadán és a vállcsúcson (acromion)
– középső (kb. a VII. nyakcsigolya környékén eredők): a lapocka tövisnyúlványán
– a háti csigolyákon eredő alsó rész ferdén: a lapocka kampószerű vállcsúcsán (acromion)

Működése:
– a vállövek (lapocka) hátrafelé húzása (katonás tartás)
– a vállat emeli
– fejet hátrafelé húzza
– egyik oldali az arcot ellenkező oldalra és felfelé fordítja
– 33 –

– függeszkedésnél (pl.: mászásnál) a törzset emeli
– egészséges tónusa biztosítja, hogy a lapocka ne álljon el a mellkastól

Széles hátizom (m. latissimus dorsi)
Az emberi test legszélesebb izma. Háromszögletű.
Ered:
– a négy alsó hátcsigolya tövisnyúlványán
– a csípőtaraj hátsó részén
– négy alsó borda külső felszínén

Tapad lapos ínnal a felkar kis gumóján.

Működés:
– felemelt kart hátra és lefelé húzza (pl.: fejszecsapás)
– a felső végtagot a hát mögé viszi, és befelé forgatja (pl.: farzsebbe nyúlásnál)
– mászásnál a törzset függeszti és emeli
– a lapockát a mellkasfalhoz szorítja

Kis és nagy rombuszizom (m. romboideus major et minor)
Két szorosan egymás mellett fekvő lapos izom, a gerincoszlop és a lapocka gerincoszlopi széle között.
Ered:
– a kis rombuszizom: a VI-VII. nyakcsigolya tövisnyúlványán
– a nagy rombuszizom: az I-IV. hátcsigolya tövisnyúlványán
Tapad a lapocka gerincoszlopi szélén a lapocka felső szögletéig

Működése:
– az elülső fűrészizom antagonistái
– a lapockákat és így a vállat egymás felé húzzák
– a lapockát a mellkasfalhoz szorítják

Lapockaemelő izom (m. levator scapulae)
Hosszúkás, hengeres izom a nyak oldalától a lapocka felső szögletéig.
Ered az I-IV. nyakcsigolyák harántnyúlványán,
Tapad a lapocka felső szögletén (angulus superior)

Működése: emeli a lapockát (vállvonogatás)

Hátsó fűrészizmok (m. serratus posterior superior et inferior)
Két gyenge, lapos izom, melyek felül és alul 4-4 bordához tapadnak.

Müködésük:a felső bordákat emel, ( belégzés) az alsó süllyeszti ( kilégzés )

Axialis törzs- és nyakizmok
A felületes hátizmok alatt, a tarkótól a keresztcsontig húzódó, a gerinccel szoros anatómiai és funkcionális kapcsolatban levő izmok.

– 34 –

Két csoportja van :
– mély hátizmok: a gerinc oldalán végigfutó páros, erős izomoszlop
– tarkó- és nyakizomzat: a mély hátizmok folytatásaként, a gerinc hátsó oldalán fekvő izmok

A mély hátizmok (mm. dorsi profundi)
A hátizmoknak az egyenes testtartás biztosításában van szerepük.
Elhelyezkedésük:
– Az izmok szorosan egymás mellett és egymáson fekszenek a csigolyák tövisnyúlványai és a bordaszögletek által képzett széles vályúban (a csigolyák és a bordák közti szögletben).
– Végigvonulnak a gerinc nyaki, a háti, az ágyéki és a keresztcsont szakaszán.

Két rétegük van:
– Felületes izomréteg: összefoglaló neve gerincfeszítő izom (m. erector spinae) vagy törzsfeszítő izom (m. erector trunci).
– Mélyebb réteg: a haránt- és a tövisnyúlványok közötti izomrendszer.

Működésük: A mély háti izomcsoport a két lábon járáshoz nélkülözhetetlen.
– a gerinc egyenes tartása a nehézségi erő ellen jelenti a fő működését
– az egyenes hasizom antagonistájaként a gerincoszlopot előrehajlásból kiegyenesíti, merevíti, illetve hátrafelé hajtja
– a gerincoszlopot és a törzset saját oldalára hajlítja (féloldali összehúzódáskor)
– a törzs fordítása

Tarkó- és nyakizomzat
A mély hátizmok folytatásaként a gerinc hátsó oldalán fekvő izmokat a mély tarkópólya két részre választja.

Felületes csoport
Ezek az izmok hosszú izmok. Az izmok két, csúcsával egymás felé fordított izomkúpot hoznak létre.
– Alsó (felfelé tekintő csúcsú) izomkúp: a mellkas felső részéről a felső nyakcsigolyák felé összetérő izmok, pl.: a nyaki féltövises izom
– Felső (lefelé tekintő csúcsú) izomkúp: a felső háti és az alsó nyakcsigolyákról a fejre szétsugárzó izmok, pl.: a feji féltövises izom, amely két függőleges izompillérét képezi a köztük levő tarkógödörrel.

Működésük:
– nyugalmi tónusuk rögzíti a fejet
– a fejet hátraszegzik
– az arcot saját oldaluk felé fordítják

Mély csoport
A tarkó mélyében – az os occipitale és az első két nyakcsigolya közt fekvő – rövid izmok, melyek a fejizületekre hatnak.
Működésük:
– a fejet hátra vagy oldalra billentik
– a fejet forgatják

– 35 –

Hasizmok (musculi abdominis)
Az elülső, oldalsó és hátulsó hasfalban található izmok. Széles, lapos izmok, melyek ugyanolyan alakú inas lemezekbe (bőnyékbe) folytatódnak, és azok által tapadnak. A középvonalban összefüggenek egymással, és egy érmentes fehér vonalat (linea alba) képeznek.

Egyenes hasizom (m. rectus abdominis)
A hasfal elülső részén látható, lefelé a középvonal két oldalán.
Ered a V-VII. bordaporc külső felszínén
Tapad a symphysis elülső oldalán és a szeméremcsont felső ágán
3-4 inas vonal harántul megszakítja, így rövidebb darabokra osztja a hosszú izmot, igy erőteljesebb a működés és egymástól függetlenül is összehúzódnak.

Működése:
– rögzített medence esetén lefelé húzza a bordákat
– előrefelé hajlítja a törzset
– egyik oldali összehúzódásnál részt vesz a törzsnek saját oldala felé hajlításában
– rögzített mellkas mellett a két izom emeli a medencét
– részt vesz a hasprés fenntartásában

Külső ferde hasizom (m. obliquus abdominis externus)
Széles, lapos hasizom. Rostjai ferdén felülről és laterál felől lefelé és mediál felé futnak. (zsebredugott kéz)
Ered a  nyolc fűrészfog alakú csipkével a 8 alsóborda külső felszínén

Tapad:
– Az izomrostok nagy része átmegy széles bőnyébe (aponeurosis)
– A legalsó izomrostok a csípőtarajon és a lágyékszalagon.
Működése: csak a többi hasizommal együtt
– előrefelé hajlítja a törzset
– emeli a medencét (rögzített mellkasnál)
– törzshajlítás és fordítás (ha csak az egyik oldali izom húzódik össze)
– részt vesz a hasűri nyomás fenntartásában és fokozásában

Belső ferde hasizom (m. obliquus abdominis internus)
A külső ferde hasizom alatt fekszik. Rostjai azonban éppen ellentétesen húzódnak: alulról és oldalról felfelé és mediál felé. A két izom rostjai tehát derékszögben keresztezik egymást.
Eredés  szélesen a csípőtarajon.

Tapadás:
– felső rostjai a bordaív alsó szélén
– a többiek ívelt vonalban széles bőnyébe mennek át.

Működése: megegyezik a külső ferde hasizoméval

Haránt hasizom (m. transversus abdominis)
Széles, lapos izom. Rostjai harántul húzódnak.
– 36 –

Eredés:
– hat alsó borda belső felszínén
– az ágyéki csigolyákon
– csípőtarajon

Tapadás az aponeurosison: A ferde hasizmokkal együtt főként az oldalsó hasfal képzésében vesznek részt.

Működése:
– hasprés
– szűkítik a mellkast (kilégzés)

Négyszögű ágyékizom (m. quadratus lumborum)
A hátulsó hasfal legerősebb záróképlete. Erre fekszenek rá a vesék a hátsó hasfalon.
Ered: csípőtaraj hátsó részén
Tapad: utolsó borda alsó szélén és az ágyékcsigolyák harántnyúlványán

Működés:
– törzset saját oldala felé hajlítja
– mindkét izom közös összehúzódása a bordákat lefelé húzza (kilégzés)

A hasizmok közös működése
Az egyes hasizmoknak van önálló működése is, de főszerepük mégis a közös működésben van.
– Egyenletes hasűri nyomás fenntartása: hasűri szervek helyzetének fenntartása
– Hasprés: a hasizmok együttes összehúzódásuk által fokozzák ezt a nyomást zárt gégefő mellett. Legnagyobb a szerepe ebben a haránt hasizomnak van, mert övszerűen öleli körül a hasüreget. A hasprésnek sok életműködésben van szerepe.
– A törzs megmerevítése: nagy erőkifejtések alkalmával a hasizomzat közös összehúzódása.
– Kilégzés segítése: a hasizmok bordáktól eredő rostjai szűkítik a mellkast.

– Törzs előre-, oldalra hajlítása, fordítása

IDŐPONTOT KÉREK MOST!