http://norbimasszor.hu

8. feladat.( a törzs izminak anatómiája élettana )

– az izmok osztályozása
– a vállöv izmai és müködésük
– a háton elhelyezkedő izmok és müködésük
– a has izmai és müködésük

Az izmok általános tulajdonságai

Az izom (musculus) a mozgásrendszer aktív szerve. A csontvázizomzat a csontokkal szoros kapcsolatban áll. A csontvázizmok szövettanilag harántcsíkolt izmok.

Az izom színe: Az izomállomány friss állapotban sötétvörös.

Az izom részei
Az izom szabad szemmel két fő elemre különül el:
– Izomhas (venter): az összehúzódóképes (kontraktilis) középső rész.
– Inas rész (tendo): Az ín az izom két végén helyezkedik el. Az izmokat az inak rögzítik a csontvázhoz. Amikor az izmok összehúzódnak, az ín magával húzza a csontot, így az elmozdul az izületnél.
Az inak rendkívül szorosan függenek össze a csontokkal.
Az izmos résznek megfelelő az ín alakja. A lapos izmok lemezszerű bőnyében folytatódnak.

Minden izomnak van egy
– eredési pontja (a törzshöz közelebb eső – proximalis – rögzülési pont, ezt izomfejnek is nevezik),
– distalis tapadási pontja (erre a területre fejti ki az izom a hatását, vagyis az izom összehúzódásakor a tapadás az elmozdulási pont).

Az izmok erei és idegei: Az izmok – nagyméretű munkavégzésüknek megfelelően – rendkívül bőven tartalmaznak ereket és idegeket.

Erek: Minden egyes izomrostot sűrű hajszálérhálózat fon körül.

Idegek: Az izomba benyomuló idegben vannak
– Mozgatórostok: Az izom-összehúzódást kiváltó impulzust szállítják, valamint az izomtónus fenntartásában van szerepük.
Motoros egység: A mozgató idegsejt és az egy sejt által beidegzett izomrostok egysége.

– Érzőrostok: Különleges végkészülékben, izomorsóban végződnek és az izomérzést közvetítik. Az érzőrostok közvetítik a fájdalomérzést is.
– Vegetatív rostok: Az izomállomány táplálását, továbbá az erek beidegzését szolgálják.

– 30 –

Az izmok csoportosítása

Alaki sajátosságok szerint ehetnek:
– hosszú ill. rövid izmok: (pl.: végtagok izmai) általában orsó alakúak
– széles izmok (pl.: nagy mellizom, széles hátizom)
– gyűrű alakú izmok: ezek zárják a testnyílásokat (pl.: száj- szem körizma, a végbél záróizma)
– kéthasú izom: ha az izom húsos részét ín szakítja meg ( hasizom )
– két-, három-, négyfejű izom: némely izom több fejjel ered (pl. biceps; triceps;  quadriceps)

Egymáshoz viszonyított működésük szerint
Az izmok csoportosan működnek.
– Társizmok vagy együttműködő izmok (szinergisták): azonos működésű, egy irányba dolgozó izmok.
– Ellentétes működésű izmok (antagonisták): valamely izomcsoporttal ellentétes működést fejtenek ki.

Az izületben létrehozott mozgás iránya szerint
– hajlítók (flexorok): a végtagok izületeit hajlítják (az izület által bezárt szöget csökkentik)
– feszítők (extenzorok): a végtagok izületeit feszítik (az izület által bezárt szöget növelik
– közelítők (adduktorok): a törzshöz vagy a középvonalhoz közelítenek
– távolítók (abduktorok): a törzstől vagy a középvonaltól távolítanak
– hanyintók (szupinátorok): a tenyeret felfelé fordító alkarizom mozgása
– borintók (pronátorok): a tenyeret lefelé fordító alkarizom mozgása
– szűkítők (szfinkterek)
– tágítók (dilatátorok)
– emelők (levátorok)
– lehúzók (depresszorok)
– forgómozgást létrehozók (rotatorok)

Testtájak szerint
– Fejizmok
– Nyakizmok
– A törzs izmai
– A hát izmai
– A mellkas izmai
            – A has izmai
            – A gát izmai
– A végtagok izmai
            – A felső végtag izmai
– A vállizmok
– A felkar izmai
– Az alkar izomzata
– A kéz izmai
            – Az alsó végtag izmai
– Csípőizmok
– A comb izmai
– A lábszár izmai
– A láb izmai
– 31 –

Eredésük szerint
– bőrizmok: a bőr alatt tapadnak és erednek
– vázizmok: a csontváz egyes mozgatható csontjaihoz tapadnak, és összehúzódásuk által mozgatják azokat.

A vállöv izmai és müködésük:

Köpenyszerűen borítják a vállat. ( a vállizületet oldalról, hátulról és felülről körülvevő izmok)
Létrehoznak mozgást a vállizületben, erősségük megszabja a váll alakját.
A vállövön (kulcscsont, lapocka) erdenek, és a felkarcsont felső részén tapadnak.
Összetarják a vállizületet.

A vállövhöz tartozó izmok:

Deltaizom (m. deltoideus)
A vállizületet oldalról borítja, és a vállat ez kerekíti le.
Eredés: szélesen a vállövön
– kulcscsont vállcsúcs felőli végén
– a lapocka kampószerű vállcsúcsán (acromion)
– a lapockatövisen (spina scapulae)
Tapad a felkarcsont középső harmadán levő érdességen (tuberositas deltoidea)

Működése: a felkart a vállizületben
– a vízszintesig emeli (abductio)
– elülső rostjai a távolított kart előrehúzza és befelé forgatja
– hátulsó rostjai a távolított kart hátrahúzza és kifelé forgatja
– hozzájárul a vállizület ízvégeinek összetartásában
Sérülésekor: ha az elülső rostok sérülnek, nem tudja arcához emelni a kezét a beteg
Bénulásakor: a vállöv leesik

Lapockaizmok (mm. scapulae)

Tövis feletti izom (m. supraspinatus)
Teljesen kitölti a lapockatövis feletti árkot (fossa supraspinatus).
Ered a lapockatövis feletti árokban
Tapad a felkarcsont nagy gumójának felső izombenyomatán

Működés:
– a felkar abductioja 30°-ig
– a felkar fejét az izületi árokba húzza
Sérülésekor, ha csak ez az izom, akkor a beteg nem tudja elindítani a kar távolítását

Tövis alatti izom (m. infraspinatus)
Kitölti a lapockatövis alatti árkot (fossa infraspinatus).
Ered a lapockatövis alatti árokban
Tapad a felkarcsont nagy gumójának középső izombenyomatán

Működés: a felkart kifelé forgatja, a felemelt kart lefelé húzza
– 32 –

Kis görgetegizom (m. teres minor)
Szorosan hozzáfekszik a tövis alatti izom alsó széléhez.
Ered  a lapockatövis alatti árokban
Tapad a felkarcsont nagy gumójának alsó izombenyomatán (a vállizület mögött húzódva)

Működés: a felkart kifelé forgatja

Nagy görgetegizom (m. teres maior)
Szorosan hozzáfekszik a tövis alatti izom alsó széléhez.
Ered a  lapockatövis alatti árok alsó csúcsán és a lapocka alsó csúcsán
Tapad  a felkarcsont kis gumóján

Működés: befelé forgatja, és a törzshöz közelíti a felkart

Lapocka alatti izom (m. subscapularis)
Kitölti a lapocka elülső felszínét.
Ered  a lapocka elülső felszínén.
Tapad  a felkarcsont kis gumóján

Működés:
– a felkart befelé forgatja
– az eltávolított végtagot a törzshöz közelíti (addukálja)
– a karcsont fejét a vállizületi árokba húzza

Hátizmok (musculi dorsi)
A törzs háti oldalán, a koponya és a keresztcsont között egymás fölött helyezkednek el.
két csoport:
– felületes hátizom
– mély ( axiális ) hátizmok és tarkóizmok

Felületes hátizmok (mm. dorsi superficiales)
Széles, lapos izmok. Nagyobb részük a felső végtaggal is kapcsolatban áll.

Csuklyásizom (m. trapezius)
Trapézhoz hasonlít. A nyak és a felső hát tájék legfelületesebb izma.
Ered  a nyakszirtcsonttól lefelé a XII. hátcsigolya tövisnyúlványáig

Tapad a vállöv csontjain
– felső rostjai lefelé: kulcscsont vállcsúcsi egyharmadán és a vállcsúcson (acromion)
– középső (kb. a VII. nyakcsigolya környékén eredők): a lapocka tövisnyúlványán
– a háti csigolyákon eredő alsó rész ferdén: a lapocka kampószerű vállcsúcsán (acromion)

Működése:
– a vállövek (lapocka) hátrafelé húzása (katonás tartás)
– a vállat emeli
– fejet hátrafelé húzza
– egyik oldali az arcot ellenkező oldalra és felfelé fordítja
– 33 –

– függeszkedésnél (pl.: mászásnál) a törzset emeli
– egészséges tónusa biztosítja, hogy a lapocka ne álljon el a mellkastól

Széles hátizom (m. latissimus dorsi)
Az emberi test legszélesebb izma. Háromszögletű.
Ered:
– a négy alsó hátcsigolya tövisnyúlványán
– a csípőtaraj hátsó részén
– négy alsó borda külső felszínén

Tapad lapos ínnal a felkar kis gumóján.

Működés:
– felemelt kart hátra és lefelé húzza (pl.: fejszecsapás)
– a felső végtagot a hát mögé viszi, és befelé forgatja (pl.: farzsebbe nyúlásnál)
– mászásnál a törzset függeszti és emeli
– a lapockát a mellkasfalhoz szorítja

Kis és nagy rombuszizom (m. romboideus major et minor)
Két szorosan egymás mellett fekvő lapos izom, a gerincoszlop és a lapocka gerincoszlopi széle között.
Ered:
– a kis rombuszizom: a VI-VII. nyakcsigolya tövisnyúlványán
– a nagy rombuszizom: az I-IV. hátcsigolya tövisnyúlványán
Tapad a lapocka gerincoszlopi szélén a lapocka felső szögletéig

Működése:
– az elülső fűrészizom antagonistái
– a lapockákat és így a vállat egymás felé húzzák
– a lapockát a mellkasfalhoz szorítják

Lapockaemelő izom (m. levator scapulae)
Hosszúkás, hengeres izom a nyak oldalától a lapocka felső szögletéig.
Ered az I-IV. nyakcsigolyák harántnyúlványán,
Tapad a lapocka felső szögletén (angulus superior)

Működése: emeli a lapockát (vállvonogatás)

Hátsó fűrészizmok (m. serratus posterior superior et inferior)
Két gyenge, lapos izom, melyek felül és alul 4-4 bordához tapadnak.

Müködésük:a felső bordákat emel, ( belégzés) az alsó süllyeszti ( kilégzés )

Axialis törzs- és nyakizmok
A felületes hátizmok alatt, a tarkótól a keresztcsontig húzódó, a gerinccel szoros anatómiai és funkcionális kapcsolatban levő izmok.

– 34 –

Két csoportja van :
– mély hátizmok: a gerinc oldalán végigfutó páros, erős izomoszlop
– tarkó- és nyakizomzat: a mély hátizmok folytatásaként, a gerinc hátsó oldalán fekvő izmok

A mély hátizmok (mm. dorsi profundi)
A hátizmoknak az egyenes testtartás biztosításában van szerepük.
Elhelyezkedésük:
– Az izmok szorosan egymás mellett és egymáson fekszenek a csigolyák tövisnyúlványai és a bordaszögletek által képzett széles vályúban (a csigolyák és a bordák közti szögletben).
– Végigvonulnak a gerinc nyaki, a háti, az ágyéki és a keresztcsont szakaszán.

Két rétegük van:
– Felületes izomréteg: összefoglaló neve gerincfeszítő izom (m. erector spinae) vagy törzsfeszítő izom (m. erector trunci).
– Mélyebb réteg: a haránt- és a tövisnyúlványok közötti izomrendszer.

Működésük: A mély háti izomcsoport a két lábon járáshoz nélkülözhetetlen.
– a gerinc egyenes tartása a nehézségi erő ellen jelenti a fő működését
– az egyenes hasizom antagonistájaként a gerincoszlopot előrehajlásból kiegyenesíti, merevíti, illetve hátrafelé hajtja
– a gerincoszlopot és a törzset saját oldalára hajlítja (féloldali összehúzódáskor)
– a törzs fordítása

Tarkó- és nyakizomzat
A mély hátizmok folytatásaként a gerinc hátsó oldalán fekvő izmokat a mély tarkópólya két részre választja.

Felületes csoport
Ezek az izmok hosszú izmok. Az izmok két, csúcsával egymás felé fordított izomkúpot hoznak létre.
– Alsó (felfelé tekintő csúcsú) izomkúp: a mellkas felső részéről a felső nyakcsigolyák felé összetérő izmok, pl.: a nyaki féltövises izom
– Felső (lefelé tekintő csúcsú) izomkúp: a felső háti és az alsó nyakcsigolyákról a fejre szétsugárzó izmok, pl.: a feji féltövises izom, amely két függőleges izompillérét képezi a köztük levő tarkógödörrel.

Működésük:
– nyugalmi tónusuk rögzíti a fejet
– a fejet hátraszegzik
– az arcot saját oldaluk felé fordítják

Mély csoport
A tarkó mélyében – az os occipitale és az első két nyakcsigolya közt fekvő – rövid izmok, melyek a fejizületekre hatnak.
Működésük:
– a fejet hátra vagy oldalra billentik
– a fejet forgatják

– 35 –

Hasizmok (musculi abdominis)
Az elülső, oldalsó és hátulsó hasfalban található izmok. Széles, lapos izmok, melyek ugyanolyan alakú inas lemezekbe (bőnyékbe) folytatódnak, és azok által tapadnak. A középvonalban összefüggenek egymással, és egy érmentes fehér vonalat (linea alba) képeznek.

Egyenes hasizom (m. rectus abdominis)
A hasfal elülső részén látható, lefelé a középvonal két oldalán.
Ered a V-VII. bordaporc külső felszínén
Tapad a symphysis elülső oldalán és a szeméremcsont felső ágán
3-4 inas vonal harántul megszakítja, így rövidebb darabokra osztja a hosszú izmot, igy erőteljesebb a működés és egymástól függetlenül is összehúzódnak.

Működése:
– rögzített medence esetén lefelé húzza a bordákat
– előrefelé hajlítja a törzset
– egyik oldali összehúzódásnál részt vesz a törzsnek saját oldala felé hajlításában
– rögzített mellkas mellett a két izom emeli a medencét
– részt vesz a hasprés fenntartásában

Külső ferde hasizom (m. obliquus abdominis externus)
Széles, lapos hasizom. Rostjai ferdén felülről és laterál felől lefelé és mediál felé futnak. (zsebredugott kéz)
Ered a  nyolc fűrészfog alakú csipkével a 8 alsóborda külső felszínén

Tapad:
– Az izomrostok nagy része átmegy széles bőnyébe (aponeurosis)
– A legalsó izomrostok a csípőtarajon és a lágyékszalagon.
Működése: csak a többi hasizommal együtt
– előrefelé hajlítja a törzset
– emeli a medencét (rögzített mellkasnál)
– törzshajlítás és fordítás (ha csak az egyik oldali izom húzódik össze)
– részt vesz a hasűri nyomás fenntartásában és fokozásában

Belső ferde hasizom (m. obliquus abdominis internus)
A külső ferde hasizom alatt fekszik. Rostjai azonban éppen ellentétesen húzódnak: alulról és oldalról felfelé és mediál felé. A két izom rostjai tehát derékszögben keresztezik egymást.
Eredés  szélesen a csípőtarajon.

Tapadás:
– felső rostjai a bordaív alsó szélén
– a többiek ívelt vonalban széles bőnyébe mennek át.

Működése: megegyezik a külső ferde hasizoméval

Haránt hasizom (m. transversus abdominis)
Széles, lapos izom. Rostjai harántul húzódnak.
– 36 –

Eredés:
– hat alsó borda belső felszínén
– az ágyéki csigolyákon
– csípőtarajon

Tapadás az aponeurosison: A ferde hasizmokkal együtt főként az oldalsó hasfal képzésében vesznek részt.

Működése:
– hasprés
– szűkítik a mellkast (kilégzés)

Négyszögű ágyékizom (m. quadratus lumborum)
A hátulsó hasfal legerősebb záróképlete. Erre fekszenek rá a vesék a hátsó hasfalon.
Ered: csípőtaraj hátsó részén
Tapad: utolsó borda alsó szélén és az ágyékcsigolyák harántnyúlványán

Működés:
– törzset saját oldala felé hajlítja
– mindkét izom közös összehúzódása a bordákat lefelé húzza (kilégzés)

A hasizmok közös működése
Az egyes hasizmoknak van önálló működése is, de főszerepük mégis a közös működésben van.
– Egyenletes hasűri nyomás fenntartása: hasűri szervek helyzetének fenntartása
– Hasprés: a hasizmok együttes összehúzódásuk által fokozzák ezt a nyomást zárt gégefő mellett. Legnagyobb a szerepe ebben a haránt hasizomnak van, mert övszerűen öleli körül a hasüreget. A hasprésnek sok életműködésben van szerepe.
– A törzs megmerevítése: nagy erőkifejtések alkalmával a hasizomzat közös összehúzódása.
– Kilégzés segítése: a hasizmok bordáktól eredő rostjai szűkítik a mellkast.

– Törzs előre-, oldalra hajlítása, fordítása

IDŐPONTOT KÉREK MOST!