Anatómia tétel 9.

9. feladat.

– az izommüködés sajátosságai,
– fej izmai,
– a nyak izmai,
– a melkas izmai

Az izomműködés
Az izom fő működése az összehúzódás (kontrakció).
Az összehúzódás során az izom megrövidül, illetve megvastagodik.

A kontrakció eredménye:
– az izom két rögzülési pontjának egymáshoz közeledését
– a csontoknak, illetve testünknek a térben elfoglalt helyzetének megváltozását

 Izomtónus (izomfeszesség): az izmok mozgástól független, kismértékű, de állandó feszülési állapota.
Fenntartja idegrendszeri hatás. Az izomtónus megítélhető hajlításkor és feszítéskor jelentkező ellenállás erősségéből.

Az izomtónus lehet:
– jó vagy közepes tónus (normotónus): Ez a normál feszülés.
– fokozott tónus (hipertónus): A végtagok hajlítása vagy nyújtása nagy erőbe kerül.
– csökkent tónus (hipotónus): A végtagok hajlítása vagy nyújtása túl könnyen megy.

Izomvédekezés (defense musculaire): a hasfali tónus körülírt fokozódása gyulladást jelez. Deszka kemény has.

Izombénulás: a bénult izomcsoport tónusa megszűnik.

Izomerő:
az izomhatás nagyságát befolyásolja hogy
– mennél nagyobb a keresztmetszete (nagyobb számú rostköteg fut benne)
– mennél hosszabb egy izom, kedvezőbben tud összehúzódni, nagyobb lesz a mozgásszög az izomhoz tartozó izületekben
– az izom rögzülési helyének az izülettől való távolsága. Ha a távolság nagyobb, a megfelelő csontok mozgatásához viszonylag kisebb erő elegendő.

Az izom müködéstöl függ a fejlettsége:
– Valódi regenerációs képessége az izomnak nincs.
– Rendszeres gyakorlásra a rostok száma nem nő, de vastagságuk nő (aktivitási hipertrófia)
– Működés hiányában az izomrostok sorvadnak (inaktivitási atrófia)
– Bénulásnál (bénulásos atrófia) lép fel.

– 38 –

Az izomműködés a központi idegrendszer hatására követketik be. Első fázisa a lappangás, mely csupán néhány mp. az ingerület izomba érkezésétől az összehúzódás kezdetéig. A második fázis az izomrángás, mely áll egy összehúzódási és egy elernyedési fázisból. A harmadik szakasz amikor az izom visszatér a nyugalmi állapotába

Izom-összehúzódás menete:
1. Lappangás: Az inger az izomba érkezéstől az összehúzódás kezdetéig tart.
2. Rángási fázis: összehúzódásból és elernyedésből áll.
3. Relaxáció: Nyugalmi állapotba való visszatérés.

Az összehúzódás lehet:
1. Izometriás: az izom hossza nem változik, csak tónusa nő. Pl.: fázásnál didergés, reszketés (felszabaduló energia hővé alakul).
2. Izotóniás: testhelyzet változását előidéző izom-összehúzódás. Felszabaduló energia mozgási energiává alakul.

Azt a gyenge ingert, amely nem vált ki összehúzódást, küszöbalatti ingernek nevezzük.
Izomra jellemző, több küszöbalatti inger összeadódik és összehúzódást vált ki.
Minimális ingererősség, amelyre az izom összehúzódással válaszol a küszöbinger.
Maximális inger: fokozva az ingererősséget egy fokon túl az izomösszehúzódás ereje már nem nő. (Inger erőssége és az izom-összehúzódás erőssége között egyenes arányosság van.)

Refrakter stádium: az izomrost az inger után bizonyos ideig (0,01 mp) nem ingerelhető. Nem válaszol az ingerre.

Merevgörcs:
Ingerek összeadódása folytán tartósan összehúzódott állapotba hoztató az izom. Tetania (merevgörcs) addig áll fenn, míg az ingerlést folytatjuk.

Az izom kifáradása:
A kifáradás az az állapot, amelyben a tápanyag, ( glikogén ) megfogyása során az izom élettani képessége csökken. Ilyenkor, hogy ujra tudjon müködni, pihenésre van szüksége, a bomlástermékek kiürülnek a tápanyagokat raktároz.

Reciprok beidegzés:
Egy izom összehuzódása az antagonistáinak az elernyedésével jár. Ez elsősorban a végtagmozgásoknál történik.

Az izmok támasztó müködése:
Az antagonista és az agonista izmok együtt húzódnak össze, müködésük azonos, nem ellentétes irányú, ez a különféle testhelyzetek rögzitésekor van.

A fej izmai (mm. capitis)

– 39 –

A fej izmai:
– Mimikai izmok
– Fejtető izmok
– Fül körüli izmok
– Arc izmai
– Rágóizmok

A fejtető izmai
Az agykoponya területén lévő lapos, gyenge izmok.
Valamennyien tapadnak a fejtetőt borító közös nagy bőnyébe, az ún. fejsisakba. Beborítja az egész koponyatetőt. Ezek a
– Tarkóizom (m. occipitalis)
– Homlokizom (m. frontalis)

Az izom működése:
– a fejsisak mozgatása
– mimikai izomként pl.: szemöldökív emelése

Fül körüli izmok
Emberben csökevényes izmok. Az állatvilágban fontos: a hang irányába fordítják a fület.

Arcizmok
Az arckoponyán közvetlenül a bőr alatt elhelyezkedő kis izmok.
Működésük:
– Létrehozzák az arcmimikát: Szoros kapcsolatban állnak az idegrendszeri megnyilvánulásainkkal. Az arcmimika jellegzetes emberi sajátosság.
– Az arc különböző nyílásainak szűkítése, tágítása, összehúzása, alakváltoztatása (szem körüli, száj körüli, orrnyílás körüli izmok).
– Az alsó állkapocs mozgatásával a rágás létrehozása.

Az arcizmok

Mimikai izmok
A mimikai izmokat a VII. agyideg, az arcideg (n. facialis) idegzi be.

Szemkörüli izmok
A szemüreg körül körkörösen helyezkednek el.

Működés:
– a szemhéjak zárása
– a könny továbbjuttatása
– a két szemöldök egymáshoz közelítése

Orrkörüli izmok
Emberé csökevényes. Az orrnyílást szűkíti, illetve tágítja (orrszárnyi nehéz légzés).

– 40 –

Szájkörüli izmok
Részben körkörösek (orbicularis oris), részben sugarasak.
Működésük:
– az ajkak zárása
– száj csücsörítése
– az ajkak helyén tartása
– a szájzug emelése
– a szájüreg oldalfalát képező lapos trombitásizom (m. buccinator) a szájüreg oldalfalát beszéd és rágás közben a felső és alsó fogsorhoz szorítja segit a szopásban.
– arcjáték

Rágóizmok
Négy erős izom. A rágóizmokat a háromosztatú (V.) agyideg (n. trigeminus) idegzi be.

Rágóizom (m. masseter)
Eredés: a járomíven,
Tapadás: az állkapocsszöglet külső felszínén.
Müködés: Az állkapcsot felfelé húzza, a szájat nagy erővel zárja. (jól kitapintható).

Halántékizom (m. temporalis)
Eredés a  halántékcsont pikkelyén,
Tapadás az állkapocság izomnyúlványán.
Működése:
– az állkapcsot felfelé húzza, a szájat nagy erővel zárja
– az állkapcsot előrefelé mozdítja

Külső és belső röpizom
Kívülről nem láthatók, mert az állkapcson belül vannak.
Működésük:
– az állkapcsot felfelé húzza, a szájat nagy erővel zárja
– az állkapcsot hátrafelé húzza

A nyak izmai (mm. colli)
Elhelyezkedésük szerint :
– Hátulsó nyakizmok: ezek a hátizmok nyaki nyúlványai ( lásd hátizmok )
– Elülső izmok:
– felületes nyakizmok
– nyelvcsonti izmok
– mély nyakizmok

Felületes nyakizmok

Nyaki bőrizom (platysma)
A test egyetlen valódi bőrizma. Az emlők bőrétől az állkapocs bázisáig húzódik.
Szerepe, hogy
– feszesen tartja a nyak bőrét
– a felületes nyaki vénákat tágan tartja
– az emlőket emeli
– 41 –

Fejbiccentő izom (m. sternocleidomastoideus)
A nyak leghosszabb izma, amely a bőrön át is jól látható ferdén, a nyak oldalán.
Ered: szegycsont markolata, illetve a kulcscsont belső harmada
Tapad: a halántékcsont csecsnyúlványán (processus mastoideus)
Müködés:
– kétoldali izom-összehúzódásakor hátrahúzza a fejet
– egyoldali izom-összehúzódásakor az arc fölfelé és az ellenkező oldalra fordul
– tónusa a fej egyenes tartását biztosítja
– légzési segédizom
– hanyatt fekvésből a fejet felemeli

Sérülése: ferde fejtartást eredményez

Nyelvcsonti izmok

– Nyelvcsont feletti izmok
Négy izom. Legjelentősebb a szájfeneket lezáró izom.
– Nyelvcsont alatti izmok
A nyelvcsonttól a gégéhez, a szegycsonthoz, illetve a lapockához húzódó négy izom.
Működésük:
A két izomcsoport, együttműködve dolgozik,
– A nyelvcsont feletti izmok nyitják a szájat
– Ivás vagy szopás alkalmával a nyelvcsont feletti izmok feszülnek meg és a nyelvcsont alatti izmok húzódnak össze

Mély nyakizmok
A nyaki képletek (gége, garat, légcső, nyelőcső, nyaki erek) mögött, a nyaki gerincoszlopon vannak.

Elülső csoport
Több izomból állnak. Nevezik őket praevertebralis izmoknak is. Izmainak a gerinc és a fej megtartásában van szerepük.
Müködés: Kétoldali összehúzódásuk a nyakat előre, egyik oldali önmagában a saját oldala felé hajlítja.

Oldalsó csoport
Három izom, = scalenus csoport.
Erednek: a nyakcsigolyák harántnyúlványain
Tapadnak: az I. és a II. bordán
Sátorszerűen lezárják a mellüreg felső bemeneteli nyílását. Az általuk alkotott kúp alakú térbe nyomul be a mellhártya és a két tüdőcsúcs. Az izmok között nyílás van. Itt lép ki a karidegfonat (plexus brachialis) és a felső végtag fő artériája, a kulcscsont alatti artéria (a. subclavia).

Működés: a nyakat oldalra, illetve előre hajlítják, valamint a bordákat emelve, a belégzésben segédkeznek.

– 42 –

Mellizmok (mm. thoracis)
Helyük a mellkas elülső, oldalsó és belső felszínén

Két nagy csoport:
– Thoracohumeralis izmok
– Mellkas saját izmai: mélyebben fekvő izmok, melyek csak a mellkassal állnak kapcsolatban

Thoracohumeralis vagy felületes mellkasizmok
Felületesen elhelyezkedő nagy izmok.
Erednek: a mellkasról
Tapadnak: a felső végtagon
Működésük:
– felső végtag mozgatása
– rögzített felső végtagnál a mellkas emelése (légzési segédizom)

Nagy mellizom (m. pectoralis major)
Háromszögletű erős izom a mellkas elülső felszínén.
Ered: a kulcscsonton, a szegycsonton és a felső hat bordaporcogón
Tapad: felkarcsont felső harmadában (a nagygumón)

Működése a a felső végtag helyzetétől függ:
– távolított kar közelítése (addukálja)
– felemelt kart lefelé húzza
– megtámasztott végtagnál a bordák emelése
– felemelt és rögzített felső végtag mellett (pl.: mászásnál) a törzset felfelé húzza

Kis mellizom (m. pectoralis minor)
A nagy mellizom teljesen fedi.
Ered: 3-5. bordán
Tapad: a lapocka hollócsőr-nyúlványán
Működés:
– lapockát és annak révén a vállcsúcsot lefelé és előrefelé húzza
– rögzített vállövnél emeli a bordákat
– rögzíti a lapockát

Kulcscsont alatti izom (m. subclavius)
A kulcscsont és az I. borda között húzódó karcsú izom
Ered:  az I. borda porccsont határán
Tapad: a kulcscsont alsó felszínén
Működés: a kulcscsontot lefelé és medial felé húzza (rögzíti)

Elülső fűrészizom (m. serratus anterior)
Széles, lapos izom a mellkas oldalfalán.
Ered: 1-9. bordán húsosan
Tapad: a lapocka alatt elhaladva annak medialis szélén

– 43 –

Működése:
– a felső végtag vízszintes fölé (elevatio) emelése (pl.: polcra nyúlás)
– kisegítő belégző izom
– rögzíti a lapockát

A mellkas mély vagy saját izmai

Bordaközi izmok (mm. intercostales externi et interni)
Az egyes bordákat kapcsolják össze egymással. Részt vesznek a mellkasfal alkotásában. A külső és belső izmok „X” alakban keresztezik egymást.
Működésük: a bordák emelése és süllyesztése (légzésben van nagy szerepük)
– a külsők a bordákat emelik, a mellkas tágul (belégzőizmok)
– a belsők a bordákat süllyesztik, a mellkas szűkül (kilégzőizmok)

Bordaemelő izmok (mm. levatores costarum)

Erednek: a csigolyák harántnyúlványain
Tapadnak: közvetlenül alattuk vagy a mélyebben elhelyezkedő bordák bordagumó és bordaszöglet határán.
Működésük: bordaemelő,  belégző izmok

Rekeszizom (diafragma)
Hatalmas izomlemez, mely a mellüreget és a hasüreget elválasztja egymástól. Felfelé domborodó. Ezen nyugszik a szív. A rekeszizmon nyílások vannak a két üreg között közlekedő képletnek (nyelőcső, aorta, stb.) számára.

Működése:
nagy szerepe van a légzésben
– összehúzódáskor boltozata ellaposodik, és lejjebb száll a hasüreg felé; ennek következtében a mellkas térfogata megnő (belégzés)
– elernyedésekor az izom visszatér eredeti helyzetébe, így a mellkas térfogata csökken
– a különböző nyomással bíró mell- és hasüreg elválasztása
Férfiaknál a hasi légzés dominál, nőknél a mellkasi légzés.

Comments are closed.