Minden társadalmat jellemez a termelés és az elosztás. A keresetek elosztásának alapja:
– társadalmi hasznosság
– életkor
– végzettség
Mindenki egyenlőtlenséget mutat. Hatalmi különbözőség, lakóhely. Egy társadalom belül az adott egyenlőtlenségi viszonyok adják a struktúráját a társadalomnak. A struktúra a társadalmi egyenlőtlenségi viszonyok modellezése.
Társadalmi tagozódás: A társadalom valamilyen hierarchia mentén szerveződnek.
Társadalmi kategóriák tagozódás szerint:
– rétegekbe helyezik a társadalom tagjait az egyenlőtlenségek mentén
– státuszcsoportok
– osztályok
Rétegződési modellek: empirikus vizsgálatok alapján készítik
1. Ferge Zsuzsa: munkajelleg csoportokra tagolta a társadalmat. Tagozódás dimenziói: iskolai végzettség, jövedelem, foglalkozás, lakóhely.
– vezető, és értelmiségi
– középszintű szellemi
– irodai dolgozó
– szakmunkások
– betanított munkások
– segédmunkások
– mezőgazdasági fizikai dolgozók
– nyugdíjasok, vagy inaktívak
Ez a modell a 80-as évek végére már nem állta meg a helyét, a gazdaság kiépülése megkezdődött, a hivatalos tagozódás mellett az emberek társadalmi státusza is megváltozott, és új rétegződési modell vált szükségessé. nem egyértelműen a munka jellege határozza meg a társadalom tagjait, és nem is célszerű a rétegbe helyezés. Inkább státuszcsoportokba kell helyezni őket.
2. Kolosi Tamás: státuszcsoportok szerinti rendezés:
– jövedelem
– iskolai végzettség
– lakóhely-lakókörnyezet
– életmód-életkörülmények
– fogyasztás
– érdekérvényesítés
– kultúra
Minden dimenzióban kapott egy pontszámot az illető, és ez alapján egy indexet. Ezek az ember társadalmi helyzetét határozzák meg.
Hierarchiája: elit a legmagasabb, legalul a depriváltak (lehetőségeiktől megfosztott) állnak.
1. elit:mindenben a legkedvezőbb a helyzetük, kulturális javakból a legjobban részesülnek. Életkörülményeik a legkedvezőbbek, kedvező munkamegosztási helyzet, magas műveltségi index, érdekérvényesítés, jó lakókörülmények, magas fogyasztás, politikai befolyás.
2. városias felső réteg: lakáshelyzete lényegesen rosszabb, de más dimenzióban megközelíti az elitet
3. falusias felső réteg: a lakóhely környezete tekintetében lényegesen elmarad az elittől.
4. fogyasztói magatartású középréteg: anyagi, és érdekérvényesítési helyzete átlag alatti, fogyasztása eléri az elit szintjét
5. városias jómódú munkások: anyagi és lakáshelyzete, lakóhelyi környezete kedvező, fogyasztási és művelődési mutatók terén lényegesen lemarad az előző csoportoktól
6. rossz anyagi helyzetű középcsoport: anyagi színvonal, és fogyasztás tekintetében elmarad az átlagtól
7. falusias középcsoport: lakásviszonyok, és lakáskörnyezet terén az átlagosnál hátrányosabb helyzetben van.
8. az érdekérvényesítő alsócsoport: minden más tekintetben viszonylag hátrányos helyzetben van, de kedvezően ítélte meg a helyzetét
9. jó anyagi helyzetű falusias alsócsoport: nagyrészt községben lakó családok, igen nagy többletmunkájuknak köszönhetően, viszonylag magas jövedelmet érnek el. Más tekintetben, az átlagnál rosszabb helyzetük van, nagy munkabefektetés meggátolja, hogy anyagi eredményét több pihenést biztosító, kultúráltabb életmód alakítására használja fel.
10. városias alsó csoport: lakókörnyezet viszonylag kedvező, más vonatkozásban lényegesen átlag alatti körülmények között él.
11. enyhén derivált helyzetű családok: lakókörnyezetük igen kedvezőtlen, fogyasztási színvonaluk jobb, mivel saját szükségleteiket kielégítő mezőgazdasági kistermelésből átlag körüli fogyasztást engedhetnek meg maguknak.
12. deprivált helyzetű családok: minden tekintetben lényegesen leszakadtak a többi csoporttól.
Szegénység: Önmagát, és családját eltartani nem képes
Abszolút szegénység: a szegénységi küszöb alatt élnek
Relatív szegénység: azonos társadalmi helyzetben élőkhöz viszonyítva szegény. Amíg van jól élnek, utána éheznek. A szegények alacsony rendszeres jövedelemmel rendelkeznek (munkabér, jövedelempótló támogatások, munkanélküli segély, gyerekvédelmi támogatás). A szegénység egy sajátos életmód. Ez a társadalmi csoportnak szubkultúrájává válik. Gyűjtögető életmód, amivel javítani tudják életüket. A szegénység nem tűnik el.
A szegénység okai: – nézetrendszerek:
– biológiai, genetikai, konsttitucionális okok miatt
– társadalmi okok
– tartós munkanélküliség
– Csonka családok léte
– Egyedül élők, egyszemélyes háztartásban élők
– Etnikai kisebbségek, vendégmunkások, külföldi betelepülők
A család intézménynek, vagy elsődleges társadalmi kiscsoportnak tekinthető, minden társadalomban jelen van.
Elsődleges csoport: Tagjai személyesen ismerik egymást, kommunikálnak egymással, face to face csoportok, az ember személyiségével jelen van benne, pl.család, baráti kör
Háztartás: Olyan együtt élő közösség, ami közösen gazdálkodik, közös fogyasztás jellemzi őket.
Családtípusok:
– csoportházasság
– poligámia
– monogámia
– a családtípusok adaptálódnak a társadalomhoz, változnak
Nukleáris család (családmag, magcsalád)
– férj, feleség és vérszerinti gyerekek
– tágabb család
A családot szükségessé tevő funkciók:
– termelési funkció
– fogyasztási funkció
– reprodukciós funkció
– szocializáció
– pszichés védelem
Családi szerepek:
– Szeretet
– Szerepelvárások kapcsolódnak
– Az ember egyéniségében benne van
– A gyerekkori élmények meghatározzák a későbbi viselkedést
