Sportélettan

Alapfogalmak 

sport 

› az 

› mi? 

Sport? 

› Karinthy így fogalmazta meg a sport definícióját: 

„Sport alatt mindazokat a mozgásokat és görcsöket értjük, amiket evégből felheccelt emberek egyes testrészeikkel külön, és egész testükkel oly célból végeznek, hogy egyetlen rész sem maradjon azon a helyen, ahova az Isten teremtette, hanem lehetőleg olyan helyzetet foglaljon el, amire az illető testrész egyáltalában nincsen berendezve.”

Forrás: citatum.hu 

Sport? 

› Planking 

› Owling 

› Batmaning 

› Ironing 

› http://www.youtube.com/watch?v=x98jCBnWO8w 

› 10 

SPORT 

Sport (Európai Sport Charta) 

› Minden olyan fizikai tevékenység, amely esetenként vagy szervezett formában a fizikai és pszichikai erőnlét fejlesztését szolgálja, társadalmi kapcsolatok teremtése vagy különböző szintű versenyeken eredmények elérése céljából. 

Élettan 

› Szervezet működését vizsgáló tudomány. 

› Az anatómia új szemlélete átvette ezt a szerepet. 

› Struktúra és funkció 

› Élettan új szemlélete: 

A szervezet működésének szabályozása. 

Sportélettan 

› Alkalmazott élettan a versenysport kontextusában 

› Hatósugara: teljesítményfokozás 

› Edzettségi szint emelése (nemcsak élsport) 

› Iskolai testnevelés, rekreáció, szakosztályi sport, rehabilitáció, stb. 

› Anatómiai-élettani alapok azonosak 

› Kutatás és gyakorlat kapcsolata 

› Élettani szemlélet 

Sportélettan 

› Hagyományos szemlélet – hogyan változnak meg a szervműködések az edzés hatására. 

› Új szemlélet – hogyan változik meg a szervek szervrendszerek működésének szabályozása az edzett szervezetben. 

› Központban: az edzés hatására létrejövő alkalmazkodási folyamatok vizsgálata. Elsősorban szabályozási folyamatok. 

› Szervműködések változásának vizsgálata 

› A rendszeres fizikai aktivitás megnöveli az egyes szervek működési kapacitását 

Sportélettani ismereteken alapul 

› A kiválasztás 

› Különböző korosztályok felkészítésének elmélete és módszertana 

› A lakosság testedzésének mennyisége és minősége 

› Tudományos határterületek (sportpedagógia, sportpszichológia, stb.) 

› Sporttudományok (önálló diszciplína) 

Sportélettan azt vizsgálja 

Hogyan változik meg a szervműködések szabályozása a rendszeres edzések hatására és ez a megváltozott szabályozás hogyan érvényesül, figyelembe véve a szervek jellemzően megnövekedett működési kapacitását. 

Az edzettséghez alkalmazkodás 

› Érzékenyebb szabályozást jelent. 

› Gazdaságosabb működési kapacitást. 

› Nyugalomban – még jobban pihen. 

› Terheléskor – tovább fokozható a szervműködés. 

› Nagy különbség az edzett és edzetlen szervezet nyugalmi és maximális értékei között van. 

Az edzettség, mint központi fogalom 

› A szervezet pszichofiziológiai harmóniája, mely egyidejűleg jelenti a szervezet optimális teljesítőképességét, szilárd egészségi egyensúlyát és pszichikai teherbíró képességét. 

Teljesítmény 

› Edzettség + forma (diszpozíció) 

› Teljesítőképességen a fizikai képességeket (erőt, mozgásgyorsaságot, állóképességet, hajlékonyságot stb.), továbbá a sportág technikájában, taktikájában nyújtott teljesítményeket és a technikai, taktikai készségeket, végül egyéb ismereteket, kognitív képességeket, illetve ezek együttesét értjük. 

› Teljesítőkészségen a sportoló edzőjéhez, továbbá sportágához, környezetéhez, életrendjéhez való viszonyait értjük. Ennek megfelelően a teljesítőkészség átfogja a sportoló sportolási (edzési, versenyzési) attitűdjét, amelynek segítségével képes mozgósítani a rendelkezésére álló energiáit. 

Edzés 

› A kikapcsolódás, felfrissülés vagy a jobb fizikai és pszichikai teljesítőképesség megszerzése, megtartása vagy fokozása érdekében végzett rendszeres fizikai aktivitás szabadidő sportolók esetében, ill. a sportágspecifikus teljesítmény fokozásának eszköze versenysportolók esetében, akik célja az öröklött adottságok felső határig kitolt teljesítményfokozás. 

Edzéshatás 

› Az edzéshatás kiváltásához az ingernek el kell érnie egy meghatározott erősséget és időtartamot. Ellenkező esetben nem váltódik ki ingerületi folyamat az élő szövetben. Azt a legkisebb ingererősséget, amelynél az ingerelt szervben vagy az ingerelt sejtben éppen létrejön a válasz, a reakció ingerküszöbének nevezzük. 

Az edzésterhelés folyamata 

Külső és belső edzésterhelés 

› A külső edzésterhelés a végzett edzésmunka és az egyéb környezeti ingerek (hőmérséklet, talaj minősége, társak, nézők stb.). Mindenfajta külső terhelés meghatározott, rá jellemző reakciót vált ki a fizikai és pszichikai működésrendszerben. 

› Belső terhelésként foghatók fel azok a fiziológiai, biokémiai elváltozások, továbbá pszichikai folyamatok, amelyek a külső terhelés következtében jönnek létre. A belső terhelés nagyságát és erejét a külső terhelés valamennyi összetevője külön-külön és együttesen is befolyásolhatja. A terhelések hatása nem állandó. 

Függ: 

• egyéni sajátosságoktól 

• aktuális fizikai-pszichikai állapottól 

• edzettség színvonalától 

• szociális viszonyulásoktól 

• külső környezettől 

Summary 

Alkalmazkodási folyamatok akkor jönnek létre, ha az ingerek elérik a szükséges intenzitást és a szükséges terjedelmet 

Minél jobban megközelítik a terhelésadagok az egyén pillanatnyi teljesítőképességét, terhelhetőségét, annál hatékonyabban zajlanak le az alkalmazkodási folyamatok. 

A szükségesnél nagyobb mérvű terhelések, vagy a terhelés terjedelmének és intenzitásának helytelen viszonya kedvezőtlenül befolyásolja az említett alkalmazkodási és szabályozási működéseket, csökken a teljesítmény 

A terhelés energetikai potenciálok felhasználása következtében fáradási folyamatot vált ki, ezzel a szervezet működési szintje időlegesen csökken -> alkalmazkodási folyamatok beindulnak -> túlkompenzálás, teljesítmény növekedés 

A túlkompenzálások eredménye a megnövekedett teljesítmény. De ha a szervezet nem kapja meg időben a következő terhelést, visszaáll az eredeti szintre.