Sportélettan

Sportélettan 
Dr. Tóth László 
Gyógymasszőr (esti) képzés META 
› Heti x óra szombat tömbösítve 
› Össz: 13 óra 
› Vizsga: kettő jegy (dolgozatok) megbeszélés 
› Alternatív lehetőségek: jegyjavítás, 
-kiváltás ppt előadás választott témában 
Gyógymasszőr (esti) képzés META 
› Heti 1 óra szerda 17.00-17.45 
› Össz: 13 óra 
› Vizsga: kettő jegy (dolgozatok) 
› Alternatív lehetőségek: jegyjavítás, -kiváltás ppt előadás választott témában 
Gyógymasszőr képzés META 
› Heti 2 óra kedd 16.05-17.35 
› Össz: 34 óra 
› Vizsga: három jegy (dolgozatok) 
› Alternatív lehetőségek: jegyjavítás, -kiváltás ppt előadás választott témában 
Irodalom (ajánlott) 
Vizsgára 
› DIÁK 
›
Alapfogalmak 
sport 
› az 
› mi? 
Sport? 
› Karinthy így fogalmazta meg a sport definícióját: 
“Sport alatt mindazokat a mozgásokat és görcsöket értjük, amiket evégből felheccelt emberek egyes testrészeikkel külön, és egész testükkel oly célból végeznek, hogy egyetlen rész sem maradjon azon a helyen, ahova az Isten teremtette, hanem lehetőleg olyan helyzetet foglaljon el, amire az illető testrész egyáltalában nincsen berendezve.”
Forrás: citatum.hu 
Sport? 
› Planking 
› Owling 
› Batmaning 
› Ironing 
› http://www.youtube.com/watch?v=x98jCBnWO8w 
› 10 
SPORT 
Sport (Európai Sport Charta) 
› Minden olyan fizikai tevékenység, amely esetenként vagy szervezett formában a fizikai és pszichikai erőnlét fejlesztését szolgálja, társadalmi kapcsolatok teremtése vagy különböző szintű versenyeken eredmények elérése céljából. 
Élettan 
› Szervezet működését vizsgáló tudomány. 
› Az anatómia új szemlélete átvette ezt a szerepet. 
› Struktúra és funkció 
› Élettan új szemlélete: 
A szervezet működésének szabályozása. 
Sportélettan 
› Alkalmazott élettan a versenysport kontextusában 
› Hatósugara: teljesítményfokozás 
› Edzettségi szint emelése (nemcsak élsport) 
› Iskolai testnevelés, rekreáció, szakosztályi sport, rehabilitáció, stb. 
› Anatómiai-élettani alapok azonosak 
› Kutatás és gyakorlat kapcsolata 
› Élettani szemlélet 
Sportélettan 
› Hagyományos szemlélet – hogyan változnak meg a szervműködések az edzés hatására. 
› Új szemlélet – hogyan változik meg a szervek szervrendszerek működésének szabályozása az edzett szervezetben. 
› Központban: az edzés hatására létrejövő alkalmazkodási folyamatok vizsgálata. Elsősorban szabályozási folyamatok. 
› Szervműködések változásának vizsgálata 
› A rendszeres fizikai aktivitás megnöveli az egyes szervek működési kapacitását 
Sportélettani ismereteken alapul 
› A kiválasztás 
› Különböző korosztályok felkészítésének elmélete és módszertana 
› A lakosság testedzésének mennyisége és minősége 
› Tudományos határterületek (sportpedagógia, sportpszichológia, stb.) 
› Sporttudományok (önálló diszciplína) 
Sportélettan azt vizsgálja 
Hogyan változik meg a szervműködések szabályozása a rendszeres edzések hatására és ez a megváltozott szabályozás hogyan érvényesül, figyelembe véve a szervek jellemzően megnövekedett működési kapacitását. 
Az edzettséghez alkalmazkodás 
› Érzékenyebb szabályozást jelent. 
› Gazdaságosabb működési kapacitást. 
› Nyugalomban – még jobban pihen. 
› Terheléskor – tovább fokozható a szervműködés. 
› Nagy különbség az edzett és edzetlen szervezet nyugalmi és maximális értékei között van. 
Az edzettség, mint központi fogalom 
› A szervezet pszichofiziológiai harmóniája, mely egyidejűleg jelenti a szervezet optimális teljesítőképességét, szilárd egészségi egyensúlyát és pszichikai teherbíró képességét. 
Teljesítmény 
› Edzettség + forma (diszpozíció) 
› Teljesítőképességen a fizikai képességeket (erőt, mozgásgyorsaságot, állóképességet, hajlékonyságot stb.), továbbá a sportág technikájában, taktikájában nyújtott teljesítményeket és a technikai, taktikai készségeket, végül egyéb ismereteket, kognitív képességeket, illetve ezek együttesét értjük. 
› Teljesítőkészségen a sportoló edzőjéhez, továbbá sportágához, környezetéhez, életrendjéhez való viszonyait értjük. Ennek megfelelően a teljesítőkészség átfogja a sportoló sportolási (edzési, versenyzési) attitűdjét, amelynek segítségével képes mozgósítani a rendelkezésére álló energiáit. 
Edzés 
› A kikapcsolódás, felfrissülés vagy a jobb fizikai és pszichikai teljesítőképesség megszerzése, megtartása vagy fokozása érdekében végzett rendszeres fizikai aktivitás szabadidő sportolók esetében, ill. a sportágspecifikus teljesítmény fokozásának eszköze versenysportolók esetében, akik célja az öröklött adottságok felső határig kitolt teljesítményfokozás. 
Edzéshatás 
› Az edzéshatás kiváltásához az ingernek el kell érnie egy meghatározott erősséget és időtartamot. Ellenkező esetben nem váltódik ki ingerületi folyamat az élő szövetben. Azt a legkisebb ingererősséget, amelynél az ingerelt szervben vagy az ingerelt sejtben éppen létrejön a válasz, a reakció ingerküszöbének nevezzük. 
Az edzésterhelés folyamata 
Külső és belső edzésterhelés 
› A külső edzésterhelés a végzett edzésmunka és az egyéb környezeti ingerek (hőmérséklet, talaj minősége, társak, nézők stb.). Mindenfajta külső terhelés meghatározott, rá jellemző reakciót vált ki a fizikai és pszichikai működésrendszerben. 
› Belső terhelésként foghatók fel azok a fiziológiai, biokémiai elváltozások, továbbá pszichikai folyamatok, amelyek a külső terhelés következtében jönnek létre. A belső terhelés nagyságát és erejét a külső terhelés valamennyi összetevője külön-külön és együttesen is befolyásolhatja. A terhelések hatása nem állandó. 
Függ: 
• egyéni sajátosságoktól 
• aktuális fizikai-pszichikai állapottól 
• edzettség színvonalától 
• szociális viszonyulásoktól 
• külső környezettől 
Summary 
Alkalmazkodási folyamatok akkor jönnek létre, ha az ingerek elérik a szükséges intenzitást és a szükséges terjedelmet 
Minél jobban megközelítik a terhelésadagok az egyén pillanatnyi teljesítőképességét, terhelhetőségét, annál hatékonyabban zajlanak le az alkalmazkodási folyamatok. 
A szükségesnél nagyobb mérvű terhelések, vagy a terhelés terjedelmének és intenzitásának helytelen viszonya kedvezőtlenül befolyásolja az említett alkalmazkodási és szabályozási működéseket, csökken a teljesítmény 
A terhelés energetikai potenciálok felhasználása következtében fáradási folyamatot vált ki, ezzel a szervezet működési szintje időlegesen csökken -> alkalmazkodási folyamatok beindulnak -> túlkompenzálás, teljesítmény növekedés 
A túlkompenzálások eredménye a megnövekedett teljesítmény. De ha a szervezet nem kapja meg időben a következő terhelést, visszaáll az eredeti szintre.

Comments are closed.