10.feladat
A tanulási zavar – meghatározása, okai
Meghatározása
A tanulási zavar meghatározásánál megfogalmazódnak mindazon gondolatok,
melyek a tanulási zavarral foglalkozó irányzatokban
gyógypedagógiai-pszichológiai szemléletűek:
„Tanulási zavarnak tekintjük azt az – intelligencia szint alapján
elvárhatónál lényegesen – alacsonyabb tanulási teljesítményt, amely gyakran
neurológiai deficit vagy funkciózavar talaján jön létre, sajátos kognitív
tünetegyüttessel. Ezek a részképesség zavarok alapvetően nehezítik az iskolai
tanulás során az olvasás, az írás és/vagy a matematika elsajátítását. A
teljesítménykudarcok gyakran másodlagos neurotizációhoz vezetnek. A tanulási
zavar a legkoraibb időszakban alakul ki és tünetei felnőtt korban is
fellelhetők. Kognitív és tanulási terápiával jól befolyásolható. Társuló
tünetként megjelenhet különböző fogyatékosságoknál.”
(Dr. Sarkady – Dr. Zsoldos)
Okai
A tanulási zavar általában több ok együttes hatására jön létre, hátterében:
- az egyes részképességek
fejletlensége - pl. a beszéddel
kapcsolatos problémák - gyenge hallási,
látási észlelés - fejletlen kézmozgás
- genetikai vagy örökletes
tényezők - terhesség alatti problémák
- szülés körüli nehézségek
(pl. elhúzódó szülés, oxigénhiány stb.) - csecsemőkori ismétlődő
lázas állapotok állhatnak. - minimális agykárosodás
(MCD, POS stb.) - az egyes perceptuális
(észlelési) funkciók összerendezettségének hiánya - gyenge verbális, nyelvi
készésgek
A tanulási zavar jellemzői
- A tanulási zavart
legtöbbször részképesség-kiesések, egyes területeken történt fejlődésbeli
elmaradások okozzák. - Sok esetben valóban csak
megkésett fejlődésről van szó, de gyakran igazi deficit áll az olvasás,
írás, helyesírás vagy számolás terén mutatott gyenge teljesítmény mögött. - A tanulási nehézségekkel
küzdő gyermekre jellemző, hogy figyelmetlen, ügyetlen, munkái rendetlenek,
rajzai csúnyák és teljesítménye ingadozó. - A viselkedésbeli tünetek
nagyrészt másodlagosan, a teljesítményprobléma nyomán fejlődnek ki. - Túlnyomóan a probléma a
fejlődés korai szakaszaiban, a pszichikus funkciók eltérő fejlődésének
következtében lép fel.
A tanulási zavar kritériumai
- a tanulási
teljesítőképesség és a tanulási teljesítmény eltérése - a megismerési (kognitív)
funkciók rendellenes működése - sajátos magatartás (pl. kontrollképtelenség,
érzelmi kiegyensúlyozatlanság, hiperaktivitás)
A tanulási zavar típusai
Részképességzavarok
Részképesség: a komplex teljesítmények (pl. írás, olvasás, számolás)
kivitelezését lehetővé tevő kognitív és motoros funkciók.
A motoros és a kognitív funkciók területén megmutatkozó deficitet nevezzük
részképességzavarnak, amely az intelligenciaszinttől függetlenül lép fel.
- A kognitív funkciók zavarai
- A percepció zavarai
- Az
egyensúlyrendszer zavarai - Az auditív rendszer
zavarai - A vizuális rendszer
zavarai - A
taktilis-kinesztetikus rendszer zavarai - Figyelemzavar
- Emlékezeti problémák
- A gondolkodás zavara
- Beszéd
sajátosságainak zavara - A motorikum zavarai
- Az izomtónus zavarai
- hipotónus
- hipertónus
- A nagymozgások
zavarai - rosszul integrált
reflexek - zavarok a
testtartás-, állás- és egyensúly-reakciókban - A finommotorika
zavarai - A cselekvés
tervezésének és irányításának zavarai
Komplex tanulási zavarok
- Diszlexia: napjainkban
vannak, akik kizárólag a speciális olvasási nehézséget értik rajta, mások
kombinált, olvasási-, és írási nehézséget definiálnak vele, és végül
vannak, akik mindenfajta tanulási nehézséget diszlexiának neveznek. - Diszgráfia, diszortográfia:
az írás, helyesírás nehézsége. - Diszkalulia: a számolás
nehézsége, számolási zavar. - Viselkedés, énkép,
önértékelés területén mutatkozó zavarok
Más megközelítés alapján (Gerebenné nyomán)
- Idegi eredetű (neurogén)
tanulási zavarok - Ezek a központi
idegrendszer működési zavarainak következtében jönnek létre - Lelki eredetű (pszichogén)
tanulási zavarok - Ezek környezeti
ártalmak hatására alakulnak ki - Poszttraumás tanulási
zavarok - Ezek gyermekkori
szerzett agykárosodások következményei
