Pedagógia Jegyzet

10.feladat

A tanulási zavar – meghatározása, okai

Meghatározása

A tanulási zavar meghatározásánál megfogalmazódnak mindazon gondolatok,
melyek a tanulási zavarral foglalkozó irányzatokban
gyógypedagógiai-pszichológiai szemléletűek:
“Tanulási zavarnak tekintjük azt az – intelligencia szint alapján
elvárhatónál lényegesen – alacsonyabb tanulási teljesítményt, amely gyakran
neurológiai deficit vagy funkciózavar talaján jön létre, sajátos kognitív
tünetegyüttessel. Ezek a részképesség zavarok alapvetően nehezítik az iskolai
tanulás során az olvasás, az írás és/vagy a matematika elsajátítását. A
teljesítménykudarcok gyakran másodlagos neurotizációhoz vezetnek. A tanulási
zavar a legkoraibb időszakban alakul ki és tünetei felnőtt korban is
fellelhetők. Kognitív és tanulási terápiával jól befolyásolható. Társuló
tünetként megjelenhet különböző fogyatékosságoknál.”
(Dr. Sarkady – Dr. Zsoldos)

Okai

A tanulási zavar általában több ok együttes hatására jön létre, hátterében:

  • az egyes részképességek
    fejletlensége
    • pl. a beszéddel
      kapcsolatos problémák
    • gyenge hallási,
      látási észlelés
    • fejletlen kézmozgás
  • genetikai vagy örökletes
    tényezők
  • terhesség alatti problémák
  • szülés körüli nehézségek
    (pl. elhúzódó szülés, oxigénhiány stb.)
  • csecsemőkori ismétlődő
    lázas állapotok állhatnak.
  • minimális agykárosodás
    (MCD, POS stb.)
  • az egyes perceptuális
    (észlelési) funkciók összerendezettségének hiánya
  • gyenge verbális, nyelvi
    készésgek

A tanulási zavar jellemzői

  • A tanulási zavart
    legtöbbször részképesség-kiesések, egyes területeken történt fejlődésbeli
    elmaradások okozzák.
  • Sok esetben valóban csak
    megkésett fejlődésről van szó, de gyakran igazi deficit áll az olvasás,
    írás, helyesírás vagy számolás terén mutatott gyenge teljesítmény mögött.
  • A tanulási nehézségekkel
    küzdő gyermekre jellemző, hogy figyelmetlen, ügyetlen, munkái rendetlenek,
    rajzai csúnyák és teljesítménye ingadozó.
  • A viselkedésbeli tünetek
    nagyrészt másodlagosan, a teljesítményprobléma nyomán fejlődnek ki.
  • Túlnyomóan a probléma a
    fejlődés korai szakaszaiban, a pszichikus funkciók eltérő fejlődésének
    következtében lép fel.

A tanulási zavar kritériumai

  • a tanulási
    teljesítőképesség és a tanulási teljesítmény eltérése
  • a megismerési (kognitív)
    funkciók rendellenes működése
  • sajátos magatartás (pl. kontrollképtelenség,
    érzelmi kiegyensúlyozatlanság, hiperaktivitás)

A tanulási zavar típusai

Részképességzavarok

Részképesség: a komplex teljesítmények (pl. írás, olvasás, számolás)
kivitelezését lehetővé tevő kognitív és motoros funkciók.
A motoros és a kognitív funkciók területén megmutatkozó deficitet nevezzük
részképességzavarnak, amely az intelligenciaszinttől függetlenül lép fel.

  • A kognitív funkciók zavarai
    • A percepció zavarai
      • Az
        egyensúlyrendszer zavarai
      • Az auditív rendszer
        zavarai
      • A vizuális rendszer
        zavarai
      • A
        taktilis-kinesztetikus rendszer zavarai
    • Figyelemzavar
    • Emlékezeti problémák
    • A gondolkodás zavara
    • Beszéd
      sajátosságainak zavara
  • A motorikum zavarai
    • Az izomtónus zavarai
      • hipotónus
      • hipertónus
    • A nagymozgások
      zavarai
      • rosszul integrált
        reflexek
      • zavarok a
        testtartás-, állás- és egyensúly-reakciókban
    • A finommotorika
      zavarai
    • A cselekvés
      tervezésének és irányításának zavarai

Komplex tanulási zavarok

  • Diszlexia: napjainkban
    vannak, akik kizárólag a speciális olvasási nehézséget értik rajta, mások
    kombinált, olvasási-, és írási nehézséget definiálnak vele, és végül
    vannak, akik mindenfajta tanulási nehézséget diszlexiának neveznek.
  • Diszgráfia, diszortográfia:
    az írás, helyesírás nehézsége.
  • Diszkalulia: a számolás
    nehézsége, számolási zavar.
  • Viselkedés, énkép,
    önértékelés területén mutatkozó zavarok

Más megközelítés alapján (Gerebenné nyomán)

  • Idegi eredetű (neurogén)
    tanulási zavarok
    • Ezek a központi
      idegrendszer működési zavarainak következtében jönnek létre
  • Lelki eredetű (pszichogén)
    tanulási zavarok
    • Ezek környezeti
      ártalmak hatására alakulnak ki
  • Poszttraumás tanulási
    zavarok
    • Ezek gyermekkori
      szerzett agykárosodások következményei

Comments are closed.