Szuicidum
Az öngyilkosság nyílt, direkt auto-agresszív viselkedés. A definíció kritériuma, hogy az elkövető cselekményét azzal a tudattal hajtsa végre, hogy az végzetes, halálos kimenettel jár.
Klasszifikációs problémák
A nem halálos kimenetelű direkt öndestruktív viselkedésnek két típusát különböztetjük meg: szuicidkísérletről beszélünk, ha az öndestruktív viselkedés közvetlen célja a halál, de ez nem következik be. Azt a szándékos öndestrukciót, melynek nem közvetlen célja a halál, paraszuicid viselkedésnek nevezzük (szándékos öncsonkítás, mértéktelen dohányzás ).
A szuicidium gyakorisága
Az öngyilkossági arány földrajzi környezettől függően változó. Európában Kelet- Európában és skandináviában a leggyakoribb. A vallást tekintve a katolikusok és mohamedánok kisebb valószínűséggel követnek el öngyilkosságot. Évszaki ingadozés is megfigyelhető: május- júniusban követik el a legtöbb öngyilkosságot. Az öngyilkosságban meghaltak több mint 2/3-a férfi.
A szuicidium okai
Az öngyilkosságok elkövetésében biológiai, genetikai, pszichiátriai és szociokulturális tényezők is szerepet játszanak.
Szuicidális folyamat
Az első komolyabb öngyilkossági gondolat felbukkanásától az öngyilkosság elkövetéséig tart. A preszuicidális szindróma élményszerűen a szuicid fantáziák körül szervezödik. A folyamat előrehaladtával egyre kifelyezettebb szituatív beszűkülés alakul ki. A progresszív beszűkülés mellett erős agresszív feszültség alakul ki, majd az agresszió gátlás követk. Az ember önmaga válik az agresszió céljává.
A szuicid cselekmény
Az öngyilkosságot többnyire egyedül hajtják végre, de többszörös, vagy csoportos öngyilkosság is elöfordul. A végrehajtás ált. aktív, ritkán passzív.
A szuicidumok gyógykezelése
A terápia szakaszai:
Az első szakaszban a páciens életének megmentése a cél. Kombinált pszicho- és szomatoterápiát alkalmaznak.
A második szakaszban a szuicid- késztetések már csökkentek, de a gondolatok megmaradtak. A szorongásoldás mellett fontos az esetleges pszichiátriai betegség kezelése. Ekkor fontos a hizzátartozók bevonása..
A harmadik szakasz akkor kezdődik, amikor az öngyilkossági gondolatok már elhalványultak. Ekkor dolgozhatók fel az élettörténeti problémák.
A negyedik fázis egybefolyik a prevencióval, hosszútávú segítségnyújtás.
A prevenció lehetőségei
Az elsődleges prevenció társadalmi, pszichoszociális, mentálhigiénés vonatkozásban kísérli meg a szuicidális folyamatot megelőzni.
A másodlagos prevenció célja a kialakult szuicid- veszélyeztetettség felismerése és megszüntetése.
A szuicid- kísérlet megism. a kísérlet utáni első két évben a legvalószínübb, így min. két évig javasolt az utógondozás.
Öngyilkosságra utaló adatok
Öngyilkosságok előfordulása a családban vagy a közvetlen környezetben.
Megelőző kísérletek.
Közvetlen vgy közvetett öngyilkossági fenyegetőzések.
Konkrét tervek az öngyilkosság módjáról.
„Ilyesztő nyugalom” szuicid tematika esetén.
Álmok mélybe zuhanásról, katasztrófákról, önelpusztításról.
Veszélyesztető betegségi állapotok
Depresszis fázis kezdete és befelyező szakasza.
Agitált szorongásos állapotok.
Kevert állapotok, affektus- és agresszió-halmozódás.
Súlyos bűnösségi és inszufficiencia-érzések.
Kritikus biológiai időszakok:pubertás, terhesség, gyermekágy, klimaktérium.
Tartós alvászavar.
Gyógyíthatatlan betegség vagy betegségi téveszme.
Alkoholizmus vagy toxikománia.
Környezeti körülmények
Zilált családi viszonyok a gyermekkorban
Emberi kontaktusok elsődleges hiánya vagy elvesztése.
Munkahely elvesztése vagy hiánya, anyagi gondok.
Életcélok és feladatok hiánya.
Vallásos kötöttségek hiánya.
