A spiritualitás kezdete

Aki fiatal korom óta ismer, az tudja, hogy nem spirituális családból származom. Évek teltek el , úgy , hogy fogalmam sem volt, hogy mit miért csinálok, csak mindig csináltam valamit, alkotó személyiség voltam,  vagyok, és szeretek adni magamból egy részt mindenkinek. Talán ez első szárnycsapások felébredésemnek pillanatai voltak :egy trauma, vagy traumák sorozata okozta, ajándékozta mindezt a látásmódot, amit képviselek. -Azóta is nagyon hálás vagyok az életnek mindezért, örülök ,hogy jelen koromban(23évesen) megtudom fogalmazni őszintén gondolataim, és felelősséget merek vállalni életemben.

Ha így visszaemlékszem, gyerekkoromra, szüleim válása indította el elmém a spirituális úton, anno 1996-ot írunk, egy édesanya szökik el ikergyermekeivel alkoholizáló férje elől, igen ,így volt. Anno már gyerekfejjel is mikor eljöttünk tisztán emlékszem a pillanatokra, és arra is , hogy gyerekként miként éltem, meg az eddigi család szétválását, nagyszüleim vívódását gyermekeik igazáért, persze mindenki csak a legjobbat szerette volna nekünk.  Itt volt az a kezdet, amikor még óvodás társaim fociztak, addig jómagam a családon gondolkoztam, és talán ezekből a gyermeki gondolatokból kezdett kibontakozni spirituális felébredésem, -persze akkor még ezt nem tudtam. Teltek az évek, különböző szocializációs “terek” jöttek-mentek, iskola, első munkahelyek stb. Mindig is tartottam bizonyos távolságot az emberektől, ez nem arra utal, hogy mimóza életet éltem, de azért úgy gondoltam , hogy a “fiatalok vagyunk együtt berúgúnk, füvezünk, drogozunk értékrend nem nekem való, minthogy az sem , hogy a kocsmában támasztjuk a pultot, vagy éppen a nem saját erőből felépített tárgyakkal,dolgokkal erősítjük egónkat. ”

Éreztem nekem nem ezt kell tennem, nem ezt a vonalat kell képviselnem, és a mai napig érzem, hogy ez a “harácsoló” világ, a tárgyakkal való azonosulás nem jó. A kérdésem továbbra is az, hogy meg merjük-e fogalmazni, és merünk-e ellene lépni?

HA IGEN… akkor egy boldogabb, és gazdagabb világot élhetünk.  Vágjunk bele, minden csak rajtunk múlik.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.