A rostbevitel fokozása az egyik olyan kívánalom, melyet az étkezési szokások pozitív irányba történő megváltoztatásához szükséges megvalósítani. A rostban gazdag élelmiszerek – leginkább a növényi rostok – segítik az emésztést, fokozzák a bélműködést, ezáltal pedig fontos szerepet játszanak a vastagbélrák megelőzésében.
A rostdús élelmiszerek és a szükséges, legkevesebb naponta két liter folyadék elfogyasztása együttesen fejtik ki béltisztító hatásukat, elősegítve a salakanyagok távozását, ezáltal pedig fontos szerepet játszanak a vastagbélrák megelőzésének
A rostoknak két fajtája ismert: az egyik a vízben oldódó, a másik a vízben oldhatatlan. Az optimális hatás elérése érdekében szervezetünknek mindkettőre szüksége van.
A legtöbben csak 7-8 gramm rostot fogyasztanak napi étkezéseik során. A rákkutatással foglalkozó orvosok azonban 20-35 gramm rostot ajánlanak naponta – a kettő közt a különbség magáért beszél. Hogyan juttatható szervezetünk a szükséges rostmennyiséghez? Erre adjuk meg a választ az alábbiakban.
Cseréljük a „fehéret” „barnára”
Az egyik egyszerű megoldás lehet, ha minden “fehéret” lecserélünk “barnára”: ne vásároljunk fehér kenyeret, fehér rizst vagy lisztet, hanem teljes kiőrlésű gabonából készült kenyeret és lisztet, illetőleg kizárólag barna rizst fogyasszunk. A kávéba, teába is barna cukor kerüljön a fehér helyett. Mindennek a jutalma sem marad el.
Íme a tudnivaló a 10 legfontosabb rostos táplálékról.
- A bab. Rendkívül rostdús zöldség: egy csésze feketebab 19 gramm rostot tartalmaz. Aggódik, “szélhajtó” hatása miatt? Próbálja ki, hogy egy kis gyömbért tesz a babból készült ételbe – ezzel enyhítheti a szélképződést.
- A korpa. Vegyen korpás kenyeret, és minden egyebet, ami korpát tartalmaz.
- A borsó. Már félcsészényi is 9 gramm rostot tartalmaz. Minden elkészítési formája ajánlott.
- A kukorica. A csöves kukorica darabja például 5 gramm rostban gazdag. Miért ne enne meg belőle kettőt egy nap? És már meg is van a napi rostadag fele!
- A bogyós gyümölcsök. Egy csésze eperrel 3 gramm rostot vehet magához, míg egy félcsészényi málnával pedig több, mint 4 grammot.
- A burgonya. A “rostversenyben” élen jár. Átlagosan 5 gramm rost nyerhető egy közepesen főtt burgonyaszemből.
- A füge. A füge és más szárított gyümölcsök magas rosttartalmúak. 3 szárított füge egyenlő 10 gramm rosttal, míg a többi szárított gyümölcs hasonló mennyisége kevesebbel, de mindegyiknek ajánlatos a fogyasztása.
- A brokkoli. ¾ csésze főtt brokkoli 7 gramm rostot tartalmaz. Köretnek is kiváló, bár még nem eléggé elterjedt.
- A zab. Egy adag zabkásában 7 grammnál nagyobb mennyiségű rost található. Ajánlatos reggelire a zabpehely fogyasztása is.
- Az alma. Egy átlagos nagyságú alma 4 gramm rostot tartalmaz, pektin (nem cukorszerű poliszacharid) formájában. Fontos, hogy étrendjében többféle rost szerepeljen, így napi egy alma elfogyasztása hozzájárul e cél eléréséhez.
