A motoros képességek azon csoportja, melyeket főként energetikai tényezők határoznak meg.
Ø Erő
Ø Gyorsaság
Ø Állóképesség
Ø Ízületi mozgékonyság
Funkcionális összefüggés és kölcsönhatás az erő, gyorsaság és állóképesség közt.
Erő
› Külső és belső ellenállások leküzdése
o Maximális erő
o Gyorsasági erő
o Állóképességi erő
Férfiak:
Ø Erő az életkorral nő, maximumát 20- 30 év között éri el, ezután lassan, fokozatosan csökken
Ø 65 évesek ereje a 20- 30 évesek erejének 80%-a
Nők:
Ø 16- 30 év között a legnagyobb, erő maximuma 20- 30 év a nőknél is
Ø Erőszint a férfiakénak 60- 65%-a
Erőcsökkenés 30-60 év közt egyenletes és párhuzamos a nőknél és férfiaknál
Ezek az adatok a maximális, statikus erőre vonatkoznak
Maximális statikus erő
¨ Kar szorítóereje:
Ø Lányoknál 7- 14 , fiúknál 7-16 év közt fejlődik legintenzívebben, de fiúknál 16 év felett is jelentős a fejlődés.
Ø Erőgyarapodás már 4-5 éves kortól megindul.
Ø Testtömeg nő, ennek nagy része izomà arányosan nő a statikus erő is
Ø Maximuma férfiaknál: 26-28 éves korban, nőknél 23- 25 éves korban.
Ø Ezt követően fokozatosan csökken, férfiaknál 65, nőknél 60 éves kor után fokozottabban.
Ø A 70 évesnél idősebbek fiatalkori erejük 60- 65%ának kifejtésére képesek
Kar tolóerejének fejlődése:
Ø Fiúk: 12-17 év, majd jóval kisebb mértékben
Ø Lányok: 11- 13 év ill. 14-15 év
Hasizmok fejlődése:
Ø Lányok: 13 éves korban befejeződik
Ø Fiúk: 11 éves korban indul, ifjúkorban is tart
Ø Fejlődési csúcs: lányok: 11- 13 év, fiúk: 12- 14 év
Hátizmok fejlődése:
Ø Fiúknál és lányoknál is 18 éves korig vagy még tovább tart
Ø Fejlődési csúcs: fiúknál a serdülési- növekedési lökéssel esik egybe, lányoknál 13-14 ill. 16-17 év
Erőfejlődés
q A különböző izomcsoportok erőfejlődésének dinamikája (Kuznyecov, 1974):
• Legintenzívebb szakasz: mind2 nem: 9-12 év
o Lányok erőfejlődése 12-13 éves korban befejeződik, míg a fiúknál 14-15 éves korban egy újabb periódus figyelhető meg.
q Kazarjan, 1964: 10- 11 ill. 13- 14 év közt ugrásszerű izomerő-növekedés.
o 8- 17év közt feszítőizmok ereje gyorsabban nő, mint a hajlítóizmoké.
Izomerő csökkenésének okai
Ø Az életkor előrehaladtával csökken az izomzat aránya. A felnőtt ember átlagosan 36 kg izomtömege 70 éves korra 13 kg-mal lesz kevesebb.
Ø Az izomzat viszkozitása, kálium- és kálcium tartalma kisebb idős korban à kevésbé rugalmas
Ø Idősek erőkifejtése kevésbé dinamikus.
Gyorsaság
Gyorsasági erő
(robbanékonyság)
Két fejlődési csúcs:
• 4- 8 éves kor között
• Lányok: 11- 13, Fiúk: 12- 16 év közt
Teljesítménymaximum:
Ø Férfiak: 20- 22 között
Ø Nők: 13- 15 között
55- 60 éves kor között:
Ø Férfiak 50- 60%ot,
Ø Nők 45- 50%ot képesek teljesíteni
à Gyorsasági erő hamarabb épül le, mint a maximális erő és a nőknél nagyobb mértékű
Erő-állóképesség
Kar húzó erő-állóképessége (húzódzkodások száma függésben):
Ø Fiúk: 7-18 éves korig egyenletesen nő és a kiindulási érték 3szorosát éri el.
Ø Lányok: 7-14 éves korig nő, kis mértékben
Ø Ettől kezdve mérsékelten csökken
Kar toló erő-állóképessége (fekvőtámaszban karhajlítás és –nyújtás):
Ø Lineárisan változik, de a lányoknál a változás sebessége mérsékeltebb à kiindulási értékhez képest 18 éves korra fiúknál 3szoros, lányoknál másfélszeres az érték.
Hasizmok erő-állóképessége:
Ø Legintenzívebb fejlődés:
§ Fiúk: 13- 16 éves kor között
§ Lányok: 12- 14 éves kor között
Ø Maximum elérése:
§ Fiúk: 18 éves kor
§ Lányok: 14 éves kor
Hátizmok erő-állóképessége:
Ø 7- 18 éves korig nincs a fejlődésben jelentős különbség a két nemre nézve.
Gyorsaság
Gyorsaság
› A különböző cselekvéseket a lehető legrövidebb idő alatt
o Mozgásgyorsaság
o Reakcióidő
Mozgásgyorsaság
Ø Pl. 30 méteres vágtafutással mérhetjük
Ø Fejlődésében 2 intervallum
Ø Első: 10 éves korig: nagyon intenzív javulás
Ø 7-8 éves kor között átmeneti plató
Ø Második időszak a lányoknál serdüléssel zárul, ekkor meghaladják a felnőttkori szintet, majd csökkenő tendencia figyelhető meg.
Ø Fiúk teljesítménye ebben az időszakban tovább javul, bár mérsékeltebben, mint előtte.
Ø Serdülés idején mérsékeltebb tempójú fejlődés, melynek csúcsa lányoknál 12-13 év.
Ø A lányok relatív fejlettsége végig előbbre tart a fiúkénál:
o 75%os fejlettség lányoknál 7, fiúknál 9 éves korban;
o 90%os fejlettség lányoknál 9, fiúknál 13 éves kor körül.
Ø Mozgásgyorsaság 20 éves kor után csökken.
Ø Idős kori adatok nehezen találhatók a mozgásgyorsaságukról, érthetően, hiszen ennek vizsgálata nagy sérülésveszélyt hordoz magában.
Reakcióidő
Ø A két nem fejlődése folyamatosan javul és közel párhuzamos 6,5 és 18,5 éves kor közt.
Ø A fiúk teljesítménye valamennyi életkorban meghaladja a lányokét.
Ø Legnagyobb fejlődés: 7,5 és 10,5 éves kor között, ennek csúcsa azonban fiúknál egy évvel korábban van.
Ø Relatív fejlettség fiúknál nagyobb:
o 50%os fejlettség:
fiúk: 8 éves korban, lányok: 9 éves korban
o 90%os fejlettség:
fiúk: 12 éves korban, lányok: 14,5 éves korban
Ø Legrövidebb reakcióidő: 20- 30 éves kor közt
Ø Az életkor előrehaladtával fokozódik annak a jelentősége, hogy a jelzés milyen fajtájára (fény- vagy hangingerre) kell reagálni.
Ø Az idős embereknél meghosszabbodik a RI időkényszer melletti feladat végrehajtásánál, és komplikált mozgások esetén.
Ø 20 és 60 év között az egyszerű reakcióidőben csak kis mértékű változás
Állóképesség
Állóképesség
› A szervezet elfáradással szembeni ellenálló képessége.
› Felosztása: energiaigénylés módja szerint
› Színvonalát (és fejlődését) az oxigénfelvevő képesség (VO2 max.), ill. a munkavégző képesség szintjével, valamint az adott idő alatt megtett távolsággal (vagy az adott táv megtételének idejével) jellemzik.
Percenkénti oxigénfelvevő képesség
Ø Légzési és keringési rendszer teljesítőképességének legfontosabb jellemzője
Ø Nemek közti különbség a serdülőkorban jelentkezik a fejlődésében
Ø Max. oxigénfelvevő képesség lányoknál 14-16 év, fiúknál 18- 20 év, 2,6 ill. 1,8 liter.
Ø Fejlődési csúcs a pubertásra tehető.
Ø 25 éves kor után csökken
Munkavégző képesség
Ø 25 éves kor után a férfiaknál egy szinten marad, nőknél enyhén emelkedik 55 éves korig.
q Aerob állóképesség szintjének mérése: 12 perces futással
Ø Sportoló fiataloknál: fiúknál 7-17 év között javul az eredmény, lányoknál a javulás a serdülőkorral befejeződik. Ez edzetlenségre vezethető vissza és valószínűleg a serdülőkori átrendeződés is szerepet játszik ebben.
Ø A légzési- keringési rendszer állapota nagy mértékben függ az életviteltől, a rendszeres fizikai aktivitástól.
› Anaerob állóképesség mérése: „40 mp futás”
Ø Fiúk: 7- 18 év közt folyamatosan javul, legintenzívebb szakasz: 13- 16 év.
Ø Lányok: javulás 13 éves korig, majd romlás
Ø Relatív fejlettség adott életkorban lányoknál magasabb.
A fejlesztési kísérletek azt mutatják, hogy az iskolai tanulók igen jelentős terheléseket képesek elviselni. Az állóképességi terhelés lehetőség, hogy a légzési és keringési funkciókat fejlesszük!
Ízületi mozgékonyság
Ø Kondicionális képességek közé sorolható, mert feltételét képezi a motorikus teljesítménynek
Popov adatai az aktív, dinamikus hajlékonyságról:
Ø Lányoknál kétfázisú, fiúknál háromfázisú fejlődés
Ø Lányok valamennyi életkorban jobb teljesítményt érnek el
Ø Lányok: 8-14 év közt intenzív változás, aztán gyakorlatilag állandó,
Ø Fiúk: 7- 12 év közt mérsékelt változás, 11-17 év közt intenzív javulás, később stagnálás
Ø Fejlődési csúcsok: serdülőkor végén
Fetz (1982), Farmosi (1990):
Ø Fiúk: 7-10év közt nincs változás, majd 11-17 év közt 4 cm-es javulás
Az életkor előrehaladtával leginkább a nagy ízületek mozgékonysága csökken.
Ø Férfiaknál 20, nőknél 25 éves kortól kezdődően
Ø Férfiaknál intenzívebb is a hanyatlás
Ø A hanyatlás okai:
o Az ízületekben fiziológiai változások;
o Ízületi szalagok kevésbé rugalmasak, kevésbé nyújthatók;
o Az ízületi felszínt alkotó porcok repedezettek, kopottak;
o Az ízületi folyadék viszkozitása csökkent.
Koordinációs képességek
¨ A motoros képességeknek azon csoportja, melynek jellegzetes elemét a szabályozási folyamatok képviselik.
¨ Sokféle felosztás:
Ø Schnabel (1977): alapvető képességek (motorikus szabályozó, alkalmazkodási és tanulási képesség) és speciális képességek (egyensúlyozó, ritmizálási és kombinációs képesség, mozgáselaszticitás, mozgásfantázia)
Ø Blume (1981): 7 koordinációs képesség: vezérlő, orientáló, differenciáló, egyensúlyozó, reakció, átállítási és ritmizáló képesség.
A kinesztetikus differenciáló képesség
Ø Izmokból jövő információ felvételén és feldolgozásán alapul; finoman szabályozott mozgásban nyilvánul meg
Ø Több teszttel vizsgálható, pl.: egyszerű karmozgás térbeli és időbeli paramétereinek vizsgálata
Ø A térbeli differenciálás 8-10 éves korban javul sokat, majd egy lassú tempójú változás, végül serdüléssel le is zárul.
Ø Az időbeli differenciálás 9-10 éves korban indul fejlődésnek, a serdülőkor lelassítja ezt is.
Ø A teljesítményreprodukálásban egyenletes fejlődés 12-14 éves korig, majd 2 éves stagnálás, majd 16. évtől újabb intenzív periódus. ß összefügghet az életszakaszra jellemző motorikus átrendeződéssel.
Ø Nemek közt nagyon kicsi különbség.
Ø Téri komponens korábban, idői komponens később éri el a felnőtt szintet.
Térbeli tájékozódó képesség
¨ A test térbeli helyzetének, e helyzet megváltoztatásának érzékelése, és a mozgás céljának megfelelő szabályozás jellemzi.
¨ Tesztek: célbadobás / olyan feladat többszöri megismétlése, mely a testhelyzet mozgás közbeni megváltoztatását igényli (pl. Fleishman- féle kerülő futás)
¨ Célbadobó teljesítmény:
Ø Fiúk: 6-18 év: felfelé ívelő
Ø Lányok: 14- 15 éves korban van fejlődés
Ø A változás az idegrendszeri éréssel hozható kapcsolatba
Ø Lányoknál kevésbé jó serdülés után – gyengébb technika
¨ Fleishman- féle kerülő futás
Ø Léc alatt is át kell bújni à mozgásirány- változtatást igényel + egész test koordinálása, melynek egyik eleme a téri tájékozódó képesség.
Ø Mozgás átállítása, lefékezés, gyorsítás kell
Ø Két szakasz: 1. igen intenzív- serdülőkorig, aztán mérsékeltebb a változás
Ø Intenzív fejlődési szakasz: 2 periódus: 5-7 év közt, illetve lányoknál 10- 12, fiúknál 9- 10 éves kor között. Hasonlít a két periódus a gyorsasági erőnél és a gyorsaságnál megfigyelteknél is. Ez az egybeesés az egész testkoordináció, valamint a gyorsaság és a gyorsasági erő kölcsönhatásából ered, és felhívja a figyelmet arra, hogy az egész test koordinációja a gyorsaság egyik fontos háttértulajdonsága.
Egyensúlyozó képesség
¨ 3 szakaszra osztható a fejlődése:
Ø Első: 4- 8 év közt lassú javulás
Ø Második: lányoknál 8- 12 év, fiúknál 8- 14 év közt; fiúk és lányok teljesítménye ekkor együtt halad, majd 12 éves korban lányok teljesítménye visszaesik, majd a serdülés vége felé ismét javulás (lányoknál medence megnő, ez megbontja a korábbi biomechanikai viszonyokat)
Ø A 14/15 éves kort követő javuló tendencia a serdülőkor befejeződésére utal
Ø A harmadik szakaszt a fentiek alapján a nemek közti különbség jellemzi. A fiúk ekkor a 18 éves kornál jobb teljesítményt érnek el.
q A teljesítményváltozás sebességcsúcsa:
Ø 8-10 éves kor között, de jelentős változás 11-12 év között is
q Relatív fejlettség:
Ø 9-10 év között: 50%
Ø 11 éves kor: 75%
Ø 12éves kor: 90%
q Fejlődése a fiatal felnőttkorig tart.
q Legjobb teljesítmények: 20-30 év között
q 50 éves korig ez a képesség stagnál, majd hanyatlás a mozgásfolyamatok finom koordinációjának csökkenése miatt (Winter, 1977)
Ritmusképesség
› Változó hangritmusok megragadásával, ill. egyszerű ciklikus mozgások – pl. helybenfutás – ritmusának tartásával jellemezhető.
› Két jellegzetes periódus: Fiúknál 7- 11 éves kor között intenzív fejlődés; 13 éves kortól nő a különbség a nemek között, a fiúk túlszárnyalják a lányokat. Ez 19- 21 éves korra kiegyenlítődik, a lányok jobb teljesítményt érnek el.
Edzetlen személynél 30- 50 éves kor között koordinatív teljesítménycsökkenés lehet – nagy egyéni eltérések a különböző életmódok miatt.
A mozgáskoordinációt az előrehaladott életkorban – 60- 70 éves kor után – az alábbiak szerint jellemezhetjük:
Ø A mozgásfolyamatok iramának csökkenése.
Ø A mozgáskombinációs képesség beszűkülése.
Ø A motorikus cselekvések minőségének romlása.
Ø A mozgásanticipáció hanyatlása.
Ø A mozgásritmus megbomlása.
A kondicionális képességek funkcionális differenciálódási modellje I.
› A kondicionális képességek nem differenciálódtak.
A kondicionális képességek funkcionális differenciálódási modellje II.
› A prepubertásban a szervezet morfológiai változásának hatására az erő „leválik” a képesség együttesről
A kondicionális képességek funkcionális differenciálódási modellje III.
› A pubertásban az anyagcsere folyamatok tökéletesedése során az állóképesség elkülönül a gyorsaságtól.
Koordinációs képességek
• Kinesztétikus differenciáló képesség
• Térbeli tájékozódó képesség
• Egyensúlyozó képesség
• Ritmusképesség
• Reakcióképesség
