Jog jegyzet

Jog: Azon, általánosan kötelező társadalmi normáknak az összessége,
amelyet az alkotmány rendelkezései alapján, arra feljogosított állami szervek
határozzák meg, és amelynek betartását szankciókkal, illetve végső fokon
közvetlen állami kényszerrel is biztosítanak.
Az alapvető jogok az emberi
és állampolgári jogokat foglalják magukba.
Az alapvető jog, azt
jelenti, hogy e jogok az embereket alanyi jogon illetik meg. azaz az állam
köteles ezek érvényesülését biztosítani, és ha nem teszi, akkor e jogok az
állammal szemben, akár bíróság útján is kikényszeríthetők.
Az emberi jogok, minden
embert megilletnek (pl. élethez való jog, szabadsághoz, emberi méltósághoz való
jog, véleménynyilvánítás, sajtószabadság, tulajdonhoz való jog). Az emberi jog,
minden ember veleszületett, és elidegeníthetetlen joga. Az emberi jogok is
korlátozhatóak, pl. minden embernek joga van a szabadsághoz, de a bíróság
szabadságvesztésre itélhati a bűnelkövetőt..
Az állampolgári jogok, és
kötelességek kizárólag az adott állam állampolgárait illeti meg, illetve
terhelik. (pl. választójog, népszavazás, népi kezdeményezés joga stb.)
Az állampolgári jogokra, és
kötelességekre vonatkozó lényegi szabályokat törvény állapítja meg
Az önrendelkezéshez való jog
A beteget megilleti az
önrendelkezéshez való jog, amely kizárólag törvényben meghatározott esetekben
és módon korlátozható.
Az önrendelkezési jog gyakorlása keretében a beteg szabadon
döntheti el, hogy kíván-e egészségügyi ellátást igénybe venni, illetve annak
során mely beavatkozások elvégzésébe egyezik bele, illetve melyeket utasít
vissza.
A betegnek joga van arra, hogy a kivizsgálását és kezelését érintő
döntésekben részt vegyen. Az e törvényben foglalt kivételektől eltekintve
bármely egészségügyi beavatkozás elvégzésének feltétele, hogy ahhoz a beteg
megtévesztéstől, fenyegetéstől és kényszertől mentes, megfelelő tájékoztatáson
alapuló beleegyezését adja.
A beteg a beleegyezését szóban, írásban vagy ráutaló magatartással
megadhatja, kivéve, ha e törvény eltérően nem rendelkezik.
Az invazív beavatkozásokhoz és az önkéntes gyógykezelésbe vételhez
a beteg írásbeli vagy – amennyiben erre nem képes – két tanú együttes
jelenlétében, szóban vagy más módon megtett nyilatkozata szükséges.
A beteg a beavatkozás elvégzéséhez való beleegyezését bármikor
visszavonhatja. A beleegyezés alapos ok nélküli visszavonása esetén azonban
kötelezhető az ennek következtében felmerült és indokolt költségek
megtérítésére.
A cselekvőképes beteg – ha
e törvény eltérően nem rendelkezik – közokiratban, teljes bizonyító erejű
magánokiratban vagy – írásképtelensége esetén – két tanú együttes jelenlétében
megtett nyilatkozattal
A) megnevezheti azt a
cselekvőképes személyt, aki jogosult helyette a beleegyezés, illetve a
visszautasítás jogát gyakorolni, illetve, akit tájékoztatni kell,
Amennyiben a beteg
cselekvőképtelen és nincs nyilatkozattételre jogosult személy, a beleegyezés és
a visszautasítás joga következő sorrendben az alábbi személyek jogosultak:
a) a beteg törvényes
képviselője, ennek hiányában
b) a beteggel közös
háztartásban élő, cselekvőképes
ba) házastársa vagy élettársa,
ennek hiányában
bb) gyermeke, ennek hiányában
bc) szülője, ennek hiányában
bd) testvére, ennek hiányában
be) nagyszülője, ennek
hiányában
bf) unokája;
c) a b) pontban
megjelölt hozzátartozója hiányában a beteggel közös háztartásban nem élő,
cselekvőképes
ca) gyermeke, ennek hiányában
cb) szülője, ennek hiányában
cc) testvére, ennek hiányában
cd) nagyszülője, ennek
hiányában
ce) unokája.
Az egy sorban nyilatkozattételre jogosultak ellentétes nyilatkozata
esetén a beteg egészségi állapotát várhatóan legkedvezőbben befolyásoló döntést
kell figyelembe venni.
A nyilatkozatról a beteget cselekvőképessé válását követően
azonnal tájékoztatni kell.
Az egészségügyi ellátással kapcsolatos döntésekben a cselekvőképtelen,
illetve korlátozottan cselekvőképes beteg véleményét a szakmailag lehetséges
mértékig figyelembe kell venni abban az esetben is, ha a beleegyezés, illetve a
visszautasítás jogát a más személy gyakorolja.
A beteg beavatkozásokba
történő beleegyezését vélelmezni kell, ha a beteg egészségi állapota
következtében beleegyező nyilatkozat megtételére nem képes, és
a) törvényes képviselő
nyilatkozatának beszerzése késedelemmel járna;
b) invazív beavatkozások
esetén akkor, ha a törvényes képviselő nyilatkozatának beszerzése késedelemmel
járna és a beavatkozás késedelmes elvégzése a beteg egészségi állapotának súlyos,
vagy maradandó károsodásához vezetne.
A beteg beleegyezésére nincs szükség abban az esetben, ha az adott
beavatkozás vagy intézkedés elmaradása
a) mások – ideértve a 24.
hetet betöltött magzatot is – egészségét vagy testi épségét súlyosan
veszélyezteti, továbbá
b) ha a beteg közvetlen
életveszélyben van.
Amennyiben egy invazív
beavatkozás során annak olyan kiterjesztése válik szükségessé, amely előre nem
volt látható, az erre irányuló beleegyezés hiányában a beavatkozás
kiterjesztése – a (2) bekezdés szerinti eset kivételével – csak akkor végezhető
el, ha
a) azt sürgős szükség
fennállása indokolja, vagy
b) ennek elmaradása a beteg
számára aránytalanul súlyos terhet jelentene.
Amennyiben a beavatkozás kiterjesztése a beteg valamely szervének
vagy testrészének elvesztéséhez vagy funkciójának teljes kieséséhez vezetne, a
beavatkozás kiterjesztése – az abba történő beleegyezés hiányában – csak közvetlen
életveszély fennállása esetén végezhető el.
A beteg írásbeli
beleegyezése szükséges bármely – a beavatkozással összefüggésben – életében
eltávolított sejtjének, sejtalkotórészének, szövetének, szervének, testrészének
– egészségügyi ellátásával össze nem függő – bármilyen célú felhasználásához.
Nem kell a beteg beleegyezése ezen anyagok szokásos módon történő
megsemmisítéséhez.
A betegnek – e törvény keretei között – joga van arra, hogy halála
esetére rendelkezzen a holttestét érintő beavatkozásokról. A beteg e törvény
rendelkezései szerint megtilthatja, hogy holttestéből szervet és szövetet
átültetés, egyéb gyógyító célú felhasználás, kutatás vagy oktatás céljából
eltávolítsanak.
Az orvosi titoktartáshoz való jog
A beteg jogosult arra, hogy
az egészségügyi ellátásában részt vevő személyek az ellátása során tudomásukra
jutott egészségügyi és személyes adatait csak az arra jogosulttal közöljék, és
azokat bizalmasan kezeljék.
A betegnek joga van arról nyilatkozni, hogy betegségéről, annak
várható kimeneteléről kiknek adható felvilágosítás, illetve kiket zár ki
egészségügyi adatainak részleges vagy teljes megismeréséből.
Az érintett beteg egészségügyi adatait annak hozzájárulása
hiányában is közölni kell, amennyiben ezt
a) törvény elrendeli,
b) mások életének, testi
épségének és egészségének védelme szükségessé teszi.
Az érintett beteg hozzájárulása nélkül a beteg további ápolását,
gondozását végző személlyel közölni lehet azokat az egészségügyi adatokat,
amelyek ismeretének hiánya a beteg egészségi állapotának károsodásához
vezethet.
A betegnek joga van ahhoz, hogy vizsgálata és gyógykezelése során
csak azok a személyek legyenek jelen, akiknek részvétele az ellátásban
szükséges, illetve azok, akiknek jelenlétéhez a beteg hozzájárult, kivéve, ha
törvény másként nem rendelkezik.
A betegnek joga van ahhoz, hogy vizsgálatára és kezelésére olyan
körülmények között kerüljön sor, hogy azt beleegyezése nélkül mások ne
láthassák, illetve ne hallhassák, kivéve, ha a sürgős szükség és a
veszélyeztető állapot esetén ez elkerülhetetlen.
A betegnek joga van megnevezni azt a személyt, akit
fekvőbeteg-gyógyintézetbe történő elhelyezéséről, egészségi állapotának
alakulásáról értesíthetnek, illetve joga van bármely személyt ebből kizárni. A
beteg által megnevezett személyt a fekvőbeteg-gyógyintézet köteles értesíteni a
beteg elhelyezéséről és annak megváltoztatásáról, valamint egészségi
állapotának jelentős mértékű változásáról.
Az egészségügyi dokumentáció megismerésének joga
A beteg jogosult megismerni
a róla készült egészségügyi dokumentációban szereplő adatait, illetve joga van
ahhoz, hogy egészségügyi adatairól tájékoztatást kérjen.
Az egészségügyi dokumentációval az egészségügyi szolgáltató, az
abban szereplő adattal a beteg rendelkezik.
A beteg jogosult
a) a gyógykezeléssel
összefüggő adatainak kezeléséről tájékoztatást kapni,
b) a rá vonatkozó egészségügyi
adatokat megismerni,
c) az egészségügyi
dokumentációba betekinteni, valamint azokról saját költségére másolatot kapni,
d) a
fekvőbeteg-gyógyintézetből történő elbocsátásakor zárójelentést kapni,
e) egészségügyi adatairól
indokolt célra – saját költségére – összefoglaló vagy kivonatos írásos
véleményt kapni.
A beteg jogosult az általa pontatlannak vagy hiányosnak vélt – rá
vonatkozó – egészségügyi dokumentáció kiegészítését, kijavítását kezdeményezni,
amelyet a kezelőorvos, illetve más adatkezelő a dokumentációra saját szakmai
véleményének feltüntetésével jegyez rá. A hibás egészségügyi adatot, az
adatfelvételt követően törölni nem lehet, azt úgy kell kijavítani, hogy az
eredetileg felvett adat megállapítható legyen.
Cselekvőképtelen személy dokumentációjába való betekintési jog a megnevezett
személyt, a korlátozottan cselekvőképes személy dokumentációjába való
betekintési jog a beteget, illetve a megnevezett személyt, ennek hiányában a
törvényes képviselőt illeti meg.
A beteg jogosult az adott betegségével kapcsolatos egészségügyi
ellátásának ideje alatt az általa meghatározott személyt írásban felhatalmazni
a rá vonatkozó egészségügyi dokumentációba való betekintésre, illetve arra,
hogy azokról másolatot készíttessen.
A beteg egészségügyi ellátásának befejezését követően csak a beteg
által adott teljes bizonyító erővel rendelkező magánokiratban felhatalmazott
személy jogosult az egészségügyi dokumentációba való betekintésre, és arról
másolat készítésére.
A beteg életében, illetőleg halálát követően házastársa,
egyeneságbeli rokona, testvére, valamint élettársa – írásos kérelme alapján –
akkor is jogosult az egészségügyi adat megismerésére, ha
a) az egészségügyi adatra
aa) a házastárs, az
egyeneságbeli rokon, a testvér, illetve az élettárs, valamint leszármazóik
életét, egészségét befolyásoló ok feltárása, illetve
ab) az aa) pont szerinti
személyek egészségügyi ellátása céljából van szükség; és
b) az egészségügyi adat más
módon való megismerése, illetve az arra való következtetés nem lehetséges.
Az egészségügyi adatokra vonatkozó tájékoztatást a beteg
kezelőorvosa, illetve az egészségügyi szolgáltató orvos szakmai vezetője adja
meg, az orvosi tájékoztatásra vonatkozó előírásoknak megfelelően, – szükség
esetén – a kérelmező kezelőorvosával való szakmai konzultáció alapján.
A beteg halála esetén törvényes képviselője, közeli
hozzátartozója, valamint örököse – írásos kérelme alapján – jogosult a halál
okával összefüggő vagy összefüggésbe hozható, továbbá a halál bekövetkezését
megelőző gyógykezeléssel kapcsolatos egészségügyi adatokat megismerni, az
egészségügyi dokumentációba betekinteni, valamint azokról – saját költségére –
másolatot kapni.

Comments are closed.