Jog jegyzet 3

Az önrendelkezéshez való jog
A beteget megilleti az önrendelkezéshez való jog, amely kizárólag
törvényben meghatározott esetekben és módon korlátozható.
Az önrendelkezési jog gyakorlása keretében a beteg szabadon
döntheti el, hogy kíván-e egészségügyi ellátást igénybe venni, illetve annak
során mely beavatkozások elvégzésébe egyezik bele, illetve melyeket utasít
vissza.
A betegnek joga van arra, hogy a kivizsgálását és kezelését érintő
döntésekben részt vegyen. Az e törvényben foglalt kivételektől eltekintve
bármely egészségügyi beavatkozás elvégzésének feltétele, hogy ahhoz a beteg
megtévesztéstől, fenyegetéstől és kényszertől mentes, megfelelő tájékoztatáson
alapuló beleegyezését adja.
A beteg a beleegyezését szóban, írásban vagy ráutaló magatartással
megadhatja, kivéve, ha e törvény eltérően nem rendelkezik.
Az invazív beavatkozásokhoz és az 
önkéntes gyógykezelésbe vételhez a beteg írásbeli vagy – amennyiben erre
nem képes – két tanú együttes jelenlétében, szóban vagy más módon megtett
nyilatkozata szükséges.
A beteg a beavatkozás elvégzéséhez való beleegyezését bármikor
visszavonhatja. A beleegyezés alapos ok nélküli visszavonása esetén azonban
kötelezhető az ennek következtében felmerült és indokolt költségek
megtérítésére.
A cselekvőképes beteg – ha e törvény eltérően nem rendelkezik –
közokiratban, teljes bizonyító erejű magánokiratban vagy – írásképtelensége
esetén – két tanú együttes jelenlétében megtett nyilatkozattal
a) megnevezheti azt a
cselekvőképes személyt, aki jogosult helyette a beleegyezés, illetve a
visszautasítás jogát gyakorolni, illetve, akit tájékoztatni kell,
Amennyiben a beteg cselekvőképtelen és nincs  nyilatkozattételre jogosult személy, a
beleegyezés és a visszautasítás joga következő sorrendben az alábbi személyek
jogosultak:
a) a beteg törvényes
képviselője, ennek hiányában
b) a beteggel közös
háztartásban élő, cselekvőképes
ba) házastársa vagy élettársa,
ennek hiányában
bb) gyermeke, ennek hiányában
bc) szülője, ennek hiányában
bd) testvére, ennek hiányában
be) nagyszülője, ennek
hiányában
bf) unokája;
c) a b) pontban
megjelölt hozzátartozója hiányában a beteggel közös háztartásban nem élő,
cselekvőképes
ca) gyermeke, ennek hiányában
cb) szülője, ennek hiányában
cc) testvére, ennek hiányában
cd) nagyszülője, ennek
hiányában
ce) unokája.
Az egy sorban nyilatkozattételre jogosultak ellentétes
nyilatkozata esetén a beteg egészségi állapotát várhatóan legkedvezőbben
befolyásoló döntést kell figyelembe venni.
A nyilatkozatról a beteget cselekvőképessé válását követően
azonnal tájékoztatni kell.
Az egészségügyi ellátással kapcsolatos döntésekben a
cselekvőképtelen, illetve korlátozottan cselekvőképes beteg véleményét a
szakmailag lehetséges mértékig figyelembe kell venni abban az esetben is, ha a
beleegyezés, illetve a visszautasítás jogát a más személy gyakorolja.
A beteg beavatkozásokba történő beleegyezését vélelmezni kell, ha
a beteg egészségi állapota következtében beleegyező nyilatkozat megtételére nem
képes, és
a) törvényes képviselő
nyilatkozatának beszerzése késedelemmel járna;
b) invazív beavatkozások
esetén akkor, ha a törvényes képviselő nyilatkozatának beszerzése késedelemmel
járna és a beavatkozás késedelmes elvégzése a beteg egészségi állapotának
súlyos vagy maradandó károsodásához vezetne.
A beteg beleegyezésére nincs szükség abban az esetben, ha az adott
beavatkozás vagy intézkedés elmaradása
a) mások – ideértve a 24.
hetet betöltött magzatot is – egészségét vagy testi épségét súlyosan
veszélyezteti, továbbá
b) ha a beteg közvetlen
életveszélyben van.
Amennyiben egy invazív beavatkozás során annak olyan kiterjesztése
válik szükségessé, amely előre nem volt látható, az erre irányuló beleegyezés
hiányában a beavatkozás kiterjesztése – a (2) bekezdés szerinti eset
kivételével – csak akkor végezhető el, ha
a) azt sürgős szükség
fennállása indokolja, vagy
b) ennek elmaradása a beteg
számára aránytalanul súlyos terhet jelentene.
Amennyiben a beavatkozás kiterjesztése a beteg valamely szervének
vagy testrészének elvesztéséhez vagy funkciójának teljes kieséséhez vezetne, a
beavatkozás kiterjesztése – az abba történő beleegyezés hiányában – csak
közvetlen életveszély fennállása esetén végezhető el.
A beteg írásbeli beleegyezése szükséges bármely – a beavatkozással
összefüggésben – életében eltávolított sejtjének, sejtalkotórészének,
szövetének, szervének, testrészének – egészségügyi ellátásával össze nem függő
– bármilyen célú felhasználásához. Nem kell a beteg beleegyezése ezen anyagok
szokásos módon történő megsemmisítéséhez.
A betegnek – e törvény keretei között – joga van arra, hogy halála
esetére rendelkezzen a holttestét érintő beavatkozásokról. A beteg e törvény
rendelkezései szerint megtilthatja, hogy holttestéből szervet és szövetet átültetés,
egyéb gyógyító célú felhasználás, kutatás vagy oktatás céljából eltávolítsanak.
Az ellátás visszautasításának joga
A cselekvőképes beteget
megilleti az ellátás visszautasításának joga, kivéve, ha annak elmaradása mások
életét vagy testi épségét veszélyeztetné.
A beteg minden olyan ellátást, amelynek elmaradása esetén
egészségi állapotában várhatóan súlyos vagy maradandó károsodás következne be,
csak közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban, illetve
írásképtelensége esetén két tanú együttes jelenlétében utasíthat vissza. Ez
utóbbi esetben a visszautasítást az egészségügyi dokumentációban rögzíteni
kell, amelyet a tanúk aláírásukkal hitelesítenek.
A betegség természetes lefolyását lehetővé téve az életfenntartó
vagy életmentő beavatkozás visszautasítására csak abban az esetben van
lehetőség, ha a beteg olyan súlyos betegségben szenved, amely az orvostudomány
mindenkori állása szerint rövid időn belül – megfelelő egészségügyi ellátás
mellett is – halálhoz vezet és gyógyíthatatlan. Az életfenntartó, illetve
életmentő beavatkozás visszautasítása alaki előírások betartásával történhet.
A visszautasítás csak akkor érvényes, ha egy háromtagú orvosi
bizottság a beteget megvizsgálja és egybehangzóan, írásban nyilatkozik arról,
hogy a beteg döntését annak következményei tudatában hozta meg, illetve, ha a
feltételek fennállnak, továbbá a beteg az orvosi bizottság nyilatkozatát követő
3. napon – két tanú előtt – ismételten kinyilvánítja a visszautasításra
irányuló szándékát. Amennyiben a beteg nem járul hozzá az orvosi bizottság
vizsgálatához, a kezelés visszautasítására vonatkozó nyilatkozata nem vehető
figyelembe.
A bizottság tagjai a beteg kezelőorvosa, egy – a beteg
gyógykezelésében részt nem vevő -, a betegség jellegének megfelelő szakorvos,
valamint egy pszichiáter szakorvos.
A beteg nem utasíthatja vissza az életfenntartó vagy életmentő
beavatkozást, ha várandós és előre láthatóan képes a gyermek kihordására.
A visszautasítás esetén meg kell kísérelni a beteg döntése
hátterében lévő okok – személyes beszélgetés alapján történő – feltárását és a
döntés megváltoztatását. Ennek során ismételten tájékoztatni kell a beavatkozás
elmaradásának következményeiről.
Cselekvőképtelen és
korlátozottan cselekvőképes beteg esetén az ellátás nem utasítható vissza.
Amennyiben cselekvőképtelen és korlátozottan cselekvőképes beteg
esetén a ellátás visszautasítására kerül sor, az egészségügyi szolgáltató
keresetet indít a beleegyezés bíróság általi pótlása iránt. A kezelőorvos a
bíróság jogerős határozatának meghozataláig köteles a beteg egészségi állapota
által indokolt ellátások megtételére. Közvetlen életveszély esetén a szükséges
beavatkozások elvégzéséhez bírósági nyilatkozatpótlásra nincs szükség.
A kezelőorvos a kötelezettsége teljesítése érdekében – szükség esetén
– igénybe veheti a rendőrhatóság közreműködését.
A cselekvőképes személy – későbbi esetleges cselekvőképtelensége
esetére – közokiratban visszautasíthat
a) egyes vizsgálatokat,
beavatkozásokat,
b beavatkozásokat, valamint
c) egyes életfenntartó, életmentő
beavatkozásokat, ha gyógyíthatatlan betegségben szenved és betegsége
következtében önmagát fizikailag ellátni képtelen, illetve fájdalmai megfelelő
gyógykezeléssel sem enyhíthetők.
A cselekvőképes személy – cselekvőképtelensége esetére –
közokiratban megnevezheti azt a cselekvőképes személyt, aki a jogait helyette
gyakorolhatja.
A nyilatkozat abban az esetben érvényes, ha pszichiáter szakorvos
– egy hónapnál nem régebbi – szakvéleményben igazolja, hogy a személy döntését
annak lehetséges következményei tudatában hozta meg. A nyilatkozatot kétévente
meg kell újítani, és azt a beteg bármikor – cselekvőképességére, illetve alaki
kötöttségre tekintet nélkül – visszavonhatja.
A cselekvőképes személy beavatkozást visszautasító nyilatkozata
esetén a bizottság nyilatkozik, hogy
a) a feltételek fennállnak,
továbbá
b) a döntését annak
következményei tudatában hozta meg.
A beavatkozás
megszüntetésére, illetve mellőzésére csak abban az esetben kerülhet sor, ha a
beteg erre irányuló akarata világosan és meggyőző módon kideríthető. Kétség
esetén a beteg később tett, személyes nyilatkozatát kell figyelembe venni;
ennek hiányában az életfenntartó, illetve életmentő beavatkozás elvégzéséhez
történő beleegyezését vélelmezni kell.
A beteget, illetve a meghatalmazott személyt az ellátás
visszautasítása során nem szabad semmilyen eszközzel döntésének
megváltoztatására kényszeríteni. A beteg a beavatkozás visszautasítása esetén
is jogosult szenvedéseinek enyhítésére, fájdalmainak csökkentésére irányuló
ellátásra.
Az egészségügyi dokumentáció megismerésének joga
A beteg jogosult megismerni a róla készült egészségügyi
dokumentációban szereplő adatait, illetve joga van ahhoz, hogy egészségügyi
adatairól tájékoztatást kérjen.
Az egészségügyi dokumentációval az egészségügyi szolgáltató, az
abban szereplő adattal a beteg rendelkezik.
A beteg jogosult
a) a gyógykezeléssel
összefüggő adatainak kezeléséről tájékoztatást kapni,
b) a rá vonatkozó egészségügyi
adatokat megismerni,
c) az egészségügyi
dokumentációba betekinteni, valamint azokról saját költségére másolatot kapni,
d) a
fekvőbeteg-gyógyintézetből történő elbocsátásakor zárójelentést kapni,
e) egészségügyi adatairól
indokolt célra – saját költségére – összefoglaló vagy kivonatos írásos
véleményt kapni.
A beteg jogosult az általa pontatlannak vagy hiányosnak vélt – rá
vonatkozó – egészségügyi dokumentáció kiegészítését, kijavítását kezdeményezni,
amelyet a kezelőorvos, illetve más adatkezelő a dokumentációra saját szakmai
véleményének feltüntetésével jegyez rá. A hibás egészségügyi adatot az
adatfelvételt követően törölni nem lehet, azt úgy kell kijavítani, hogy az
eredetileg felvett adat megállapítható legyen.
Cselekvőképtelen személy dokumentációjába való betekintési jog a megnevezett
személyt, a korlátozottan cselekvőképes személy dokumentációjába való
betekintési jog a beteget, illetve a megnevezett személyt, ennek hiányában a
törvényes képviselőt illeti meg.
A beteg jogosult az adott betegségével kapcsolatos egészségügyi
ellátásának ideje alatt az általa meghatározott személyt írásban felhatalmazni
a rá vonatkozó egészségügyi dokumentációba való betekintésre, illetve arra,
hogy azokról másolatot készíttessen.
A beteg egészségügyi ellátásának befejezését követően csak a beteg
által adott teljes bizonyító erővel rendelkező magánokiratban felhatalmazott
személy jogosult az egészségügyi dokumentációba való betekintésre, és arról
másolat készítésére.
A beteg életében, illetőleg halálát követően házastársa,
egyeneságbeli rokona, testvére, valamint élettársa – írásos kérelme alapján –
akkor is jogosult az egészségügyi adat megismerésére, ha
a) az egészségügyi adatra
aa) a házastárs, az
egyeneságbeli rokon, a testvér, illetve az élettárs, valamint leszármazóik
életét, egészségét befolyásoló ok feltárása, illetve
ab) az aa) pont szerinti
személyek egészségügyi ellátása céljából van szükség; és
b) az egészségügyi adat más
módon való megismerése, illetve az arra való következtetés nem lehetséges.
Az egészségügyi adatokra vonatkozó tájékoztatást a beteg
kezelőorvosa, illetve az egészségügyi szolgáltató orvos szakmai vezetője adja
meg, az orvosi tájékoztatásra vonatkozó előírásoknak megfelelően, – szükség
esetén – a kérelmező kezelőorvosával való szakmai konzultáció alapján.
A beteg halála esetén törvényes képviselője, közeli
hozzátartozója, valamint örököse – írásos kérelme alapján – jogosult a halál
okával összefüggő vagy összefüggésbe hozható, továbbá a halál bekövetkezését
megelőző gyógykezeléssel kapcsolatos egészségügyi adatokat megismerni, az
egészségügyi dokumentációba betekinteni, valamint azokról – saját költségére –
másolatot kapni.
Az orvosi titoktartáshoz való jog
A beteg jogosult arra, hogy az egészségügyi ellátásában részt vevő
személyek az ellátása során tudomásukra jutott egészségügyi és személyes
adatait csak az arra jogosulttal közöljék, és azokat bizalmasan kezeljék.
A betegnek joga van arról nyilatkozni, hogy betegségéről, annak
várható kimeneteléről kiknek adható felvilágosítás, illetve kiket zár ki
egészségügyi adatainak részleges vagy teljes megismeréséből.
Az érintett beteg egészségügyi adatait annak hozzájárulása
hiányában is közölni kell, amennyiben ezt
a) törvény elrendeli,
b) mások életének, testi
épségének és egészségének védelme szükségessé teszi.
Az érintett beteg hozzájárulása nélkül a beteg további ápolását,
gondozását végző személlyel közölni lehet azokat az egészségügyi adatokat,
amelyek ismeretének hiánya a beteg egészségi állapotának károsodásához
vezethet.
A betegnek joga van ahhoz, hogy vizsgálata és gyógykezelése során
csak azok a személyek legyenek jelen, akiknek részvétele az ellátásban
szükséges, illetve azok, akiknek jelenlétéhez a beteg hozzájárult, kivéve, ha
törvény másként nem rendelkezik.
A betegnek joga van ahhoz, hogy vizsgálatára és kezelésére olyan
körülmények között kerüljön sor, hogy azt beleegyezése nélkül mások ne
láthassák, illetve ne hallhassák, kivéve, ha a sürgős szükség és a
veszélyeztető állapot esetén ez elkerülhetetlen.
A betegnek joga van megnevezni azt a személyt, akit
fekvőbeteg-gyógyintézetbe történő elhelyezéséről, egészségi állapotának
alakulásáról értesíthetnek, illetve joga van bármely személyt ebből kizárni. A
beteg által megnevezett személyt a fekvőbeteg-gyógyintézet köteles értesíteni a
beteg elhelyezéséről és annak megváltoztatásáról, valamint egészségi
állapotának jelentős mértékű változásáról.
A beteg kötelezettségei
A beteg az egészségügyi
szolgáltatás igénybevételekor köteles tiszteletben tartani az erre vonatkozó
jogszabályokat és az egészségügyi szolgáltató működési rendjét.
A beteg – amennyiben ezt egészségi állapota lehetővé teszi –
köteles az ellátásában közreműködő egészségügyi dolgozókkal képességei és
ismeretei szerint az alábbiak szerint együttműködni:
a) tájékoztatni őket
mindarról, amely szükséges a kórisme megállapításához, a megfelelő kezelési
terv elkészítéséhez és a beavatkozások elvégzéséhez, így különösen minden
korábbi betegségéről, gyógykezeléséről, gyógyszer vagy gyógyhatású készítmény
szedéséről, egészségkárosító kockázati tényezőiről,
b) tájékoztatni őket – saját
betegségével összefüggésben – mindarról, amely mások életét vagy testi épségét
veszélyeztetheti, így különösen a fertőző betegségekről és a foglalkozás
végzését kizáró megbetegedésekről és állapotokról,
c) az egészségügyért felelős
miniszter rendeletében foglalt fertőző betegségek esetén megnevezni azon
személyeket, akiktől a fertőző betegséget megkaphatta, illetve akiket
megfertőzhetett,
d) tájékoztatni őket minden,
az egészségügyi ellátást érintő, általa korábban tett jognyilatkozatáról,
e) a gyógykezelésével
kapcsolatban tőlük kapott rendelkezéseket betartani,
f) a gyógyintézet házirendjét
betartani,
g) a jogszabály által előírt
térítési díjat megfizetni,
h) jogszabályban előírt
személyes adatait hitelt érdemlően igazolni.
A beteg köteles a jogszabály által előírt vagy a jogszabály
alapján a szolgáltató által megállapított térítési díjat megfizetni.
A beteg és hozzátartozói
jogaik gyakorlása során kötelesek tiszteletben tartani más betegek jogait.
A beteg és hozzátartozói jogainak gyakorlása nem sértheti az
egészségügyi dolgozóknak törvényben foglalt jogait.
A betegjogok gyakorlásának módját – e törvény keretei között – a
szolgáltató működési rendje (gyógyintézet házirendje) szabályozza.
A beteg jogainak érvényesítése
Az egészségügyi szolgáltató
köteles a beteget – egészségi állapotától függően – a felvételekor, illetőleg
az ellátás előtt tájékoztatni a betegjogokról, azok érvényesítésének
lehetőségeiről, illetve a gyógyintézet házirendjéről. E rendelkezés megfelelően
alkalmazandó az önrendelkezési jog gyakorlására jogosult egyéb személy
vonatkozásában is.
A beteg panaszainak kivizsgálása
A beteg jogosult az
egészségügyi ellátással kapcsolatban az egészségügyi szolgáltatónál, illetve
fenntartójánál panaszt tenni.
Az egészségügyi szolgáltató, illetve a fenntartó köteles a panaszt
kivizsgálni, és ennek eredményéről a beteget a lehető legrövidebb időn belül,
de legfeljebb harminc munkanapon belül írásban tájékoztatni. A panaszjog
gyakorlása nem érinti a betegnek azon jogát, hogy a külön jogszabályokban
meghatározottak szerint – a panasz kivizsgálása érdekében – más szervekhez
forduljon. Erre a körülményre a szolgáltató köteles a beteg figyelmét felhívni.
A panasz kivizsgálásának részletes szabályait az egészségügyi
szolgáltató belső szabályzatban rögzíti.
A panaszokat nyilván kell tartani és a panasszal, illetve annak
kivizsgálásával összefüggő iratokat 5 évig meg kell őrizni.
A betegjogi képviselő
A betegjogi képviselő a
ellátja a betegek e törvényben meghatározott jogainak védelmét, és segíti őket
e jogaik megismerésében és érvényesítésében.
A betegjogi képviselő tevékenysége különösen az alábbiakat
foglalja magában:
a) segíti a beteget az
egészségügyi dokumentációhoz való hozzájutásban, azzal kapcsolatos
megjegyzések, kérdések feltételében,
b) segít a betegnek panasza
megfogalmazásában, kezdeményezheti annak kivizsgálását,
c) a beteg írásbeli
meghatalmazása alapján panaszt tehet az egészségügyi szolgáltató vezetőjénél,
fenntartójánál, illetve – a beteg gyógykezelésével összefüggő ügyekben – eljár
az arra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságnál, és ennek során
képviseli a beteget,
d) rendszeresen tájékoztatja
az egészségügyi dolgozókat a betegjogokra vonatkozó szabályokról, azok
változásáról, illetve a betegjogok érvényesüléséről az egészségügyi
szolgáltatónál.
A betegjogi képviselő egyedi ügyekben kizárólag a betegtől kapott
meghatalmazás keretei között járhat el.
A betegjogi képviselő a tevékenysége során az egészségügyi
szolgáltató működésével kapcsolatban észlelt jogsértő gyakorlatra és egyéb
hiányosságokra köteles felhívni a szolgáltató vezetőjének, illetve
fenntartójának a figyelmét, és azok megszüntetésére javaslatot tesz. A felhívás
eredménytelensége esetén a betegjogi képviselő jogosult az illetékes szervhez,
illetve személyhez fordulni.
A betegjogi képviselő különös figyelmet fordít az életkoruk, testi
vagy szellemi fogyatékosságuk, egészségi állapotuk, illetve
társadalmi-szociális helyzetük miatt kiszolgáltatott helyzetben lévők betegjogi
védelmére, valamint az egyenlő bánásmód követelményének érvényesítésével
kapcsolatos panaszokra, meghatalmazás alapján képviseli a beteget a követelmény
megsértésének megállapítására irányuló hatósági eljárás során.
A betegjogi képviselő – az
ellátás zavartalanságát nem veszélyeztetve – illetékességi körében jogosult:
a) az egészségügyi szolgáltató
működési területére belépni,
b) a vonatkozó iratokba
betekinteni,
c) az egészségügyben
dolgozókhoz kérdést intézni.
A betegjogi képviselő köteles a betegre vonatkozó orvosi titkot
megtartani, és a beteg személyes adatait a vonatkozó jogszabályok szerint
kezelni.
Amennyiben a beteget a biztosítási jogviszonyával összefüggésben
éri joghátrány, a betegjogi képviselő az eset kivizsgálása érdekében az
Egészségbiztosítási Felügyelethez fordulhat.
A betegjogi képviselő a
külön jogszabály szerinti szervezet keretei között látja el feladatait.
A betegjogi képviselő nem állhat azzal az egészségügyi
szolgáltatóval munkavégzésre irányuló jogviszonyban, amely az általa
képviselendő betegek részére egészségügyi szolgáltatást nyújt.
Az egészségügyi szolgáltató
biztosítja, hogy a betegek és hozzátartozóik a betegjogok képviseletét ellátó
személy(ek) kilétét és elérésük módját megismerhessék.
Az egészségügyi szolgáltató vezetője a külön jogszabályban
meghatározott határidőn belül, a fenntartó harminc munkanapon belül érdemben
megvizsgálja a betegjogi képviselő észrevételeit és azzal kapcsolatos
állásfoglalásáról őt tájékoztatja.
A közvetítői tanács
A beteg és az egészségügyi
szolgáltató között felmerülő jogviták peren kívüli megoldására a felek
együttesen kezdeményezhetik a jogvita közvetítői eljárás keretében történő
rendezését.
A közvetítői tanács összetételét, a közvetítői eljárás rendjét
külön törvény szabályozza.
Személyes adat bármely meghatározott (azonosítható)
természetes személlyel kapcsolatba hozható adat (különösen akkor tekinthető
azonosíthatónak, ha t. név, azonosító jel) alapján azonosítani lehet.
A személyes adatok kétféle jogalappal kezelhetők:
A, érintett hozzájárulása, információs önrendelkezési jog
B, törvény vagy törvény felhatalmazása alapján
helyi-önkormányzat rendelete elrendeli
A kötelező adatkezelés esetén az adatkezelés célját és
feltételeit, a kezelendő adatok körét és megismerhetőségét, az adatkezelés
időtartamát, valamint az adatkezelő személyét, az adatkezelést elrendelő
önkormányzati rendelet határozza meg.

Comments are closed.