„Sokat hajtunk, sokat dolgozunk, talán a mai fogyasztói társadalom egyik nagy gondja az állandó „pénzhajhászás”, legyen autód, legyen házad, mindemellett legyen családod és jusson időd magadra is.”- Talán ez lenne a 21.század szlogenje, ha mondani kellene ilyet. Ez az állandó „ragadozás” iránti vágy teljesen állattá teszi az embert, már már az ösztönök uralkodnak és ilyenkor jut eszembe: Vajon érdemes?
Saját példámat hoznám fel, mivel magamat ismerem leginkább, ezért őszintén tudok róla beszélni. Olyan típusú ember vagyok aki általában nyugodt, bár a háttérben sokat gondolkozik, agyal dolgokon, hisz valamiben és mindent megtesz a kitűzött célok megvalósításának érdekében. Érzem mikor gondolkozom, az agyam „kattog” valamin, izmaim sokkal inkább be vannak feszülve, sőt ha hirtelen rossz hírt kap az ember , előfordul, hogy meglepően érdekes helyzetben be tud állni az ember izomzata, mindaddig amíg az adott helyzetet fel nem dolgozza, mert úgy gondolom fel kell dolgozni.
A feldolgozásnak két módját említeném meg:
Az első sík a lelki sík, tudom ,hogy van egy adott hír, „probléma”, de , hogy megtaláljam a kiutat ezen magamnak kell „dolgozni”.(Persze nem szégyen segítséget kérni, baráttól, feleségtől, terapeutától stb.) Saját módszerként , ilyenkor a feladattá való ” konvertálást”, átalakítást ajánlom, amint egy probléma már nem probléma, megszűnik az érzelmi kötődés, akkor könnyen megoldjuk, vagy megoldhatjuk , mert az adott helyzetbe nem biztos ,hogy az a feladatunk , hogy megoldjuk. Könnyű mondani, de nem olyan egyszerű megcsinálni. Érdemes sokszor külső szemlélőként tekinteni magunkra, nem a bennünk lévő Istent, ego-t követni, hanem azt az emberi szelídséget képviselni , amilyenek nyugodt állapotunkban vagyunk. Nehéz, mert az ego védekezni fog, nem hagyja magát elnyomni, mert mindig szerepelni akar, és alattomosnál alattomosabb hazugságokat állít elénk, hogy szemünk elé ködöt emelve megfeledkezzünk valódi önmagunkról. Személy szerint légzőgyakorlatokkal és tudatossággal küzdöm le. A légzőgyakorlat leginkább , annyit tesz, hogy odafigyelek légzésemre , mint folyamatra és ilyenkor nem gondolkozom. A tudatosság meg az , hogy tudok az egoról, tudom ,hogy létezik, és érzékelem ,amikor átveszi az uralmat.Többé kevésbé tudom kezelni, bár vannak alkalmak mikor átveszi az uralmat, de előbb utóbb belátja az ember és csak egy jót nevet rajta.(Hibázni emberi dolog…)
A feldolgozás másik módja a fizikai síkon történik, mint korábban említettem a stressz, inger hatására izmaink befeszülnek és nem hagynak minket mozogni, „rabságba”(Ízületi mozgás beszűkülés) ejtenek, olykor még fájdalmat is okoznak. Sok-sok problémánk van, ami mind megérződik izmainkon, sőt az egész testünkön is. Legelőször a trapéz(csuklyás) izmunkon érezzük meg, de van mikor a vállunk jelzi, hogy „ideje visszavenni, változtatni” életünkön. Masszőrként, fontosnak tartom pácienseimet megszabadítani fizikai síkon azoktól a feszültségektől, amik lelki eredetűek, és ezzel hozzájárulni az egészséges keringéshez. Ugyebár ha egy adott izom befeszül, ott a keringés is pang, és amikor már a fájdalmat észleljük, akkor már sokszor késő,de nem lehetetlen változtatni rajta. Emlékszem volt egy vendégem, akivel masszázs közben beszélgettem, és kiderült, hogy a férjével való válása óta , úgy érzi a gyermeke nevelése miatt , nagy a súly nehezedett a hátára.(Testtartásán is látszott.) Beszélgettünk és közben izomzatán dolgoztam, amikor volt férjéről, kilátástalanságáról kezdett beszélni a trapéz izmai megfeszültek, viszont folyamatos masszázs(és izomlazító krémek hatására), elfáradt az izomzat, és amikor már utoljára beszélt az ex-ről, jóval nyugodtabb hangvételű volt mint először. Másnap visszahívott telefonon és mondta izomláza van, melyre tanácsokkal láttam el, és így ment a terápia végéig, egyre kevésbé fájt és úgy éreztem páciensem, mind lelkileg, mind testileg megszabadult az eddigi gondoktól, megerősödött(le zárta élete eddigi szakaszát, tanult hibáiból), és a kezelések után hamarosan újabb párkapcsolat talált rá. -Épp a napokban láttam, és nem ismertem rá, annyira életvidám, és a testtartását figyelve pedig felegyenesedett volt. De félreértés ne essék, a csodát nem én műveltem a masszázzsal,(fizikai feszültségtől való megszabadulás) hanem saját maga, az emberi erejéből, én csak megmutattam az utat, támogattam vagy legalábbis azokat a lépéseket, amiket érdemes megtenni, hogy jobb életet éljünk. Ne feledjük, életünket MI irányítjuk, és merjünk élni, hiszen csak így érdemes.
