Gyógymasszázs tétel 29

29. feladat: Gyógymasszázsra kezelőlappal érkezett
kliens idegenkedik a feltüntetett nyaki- és háti gerinc kezeléstől és főként a
mobilizálástól. Tájékoztassa kliensét a kezelés veszélytelenségéről.
Tájékoztatása során térjen ki a következő szempontokra:
         
a
passzív mozgatást megelőző vizsgálatok (mozgások, fájdalom)
         
a
nyaki és háti gerincszakasz ízületei
         
a
nyaki és a háti gerincszakasz ízületeiben létrejövő mozgások
         
a
nyaki és a háti gerincszakasz passzív mozgatásának kontraindikációi
         
a
mobilizálás és passzív mozgatás ön által végezhető formái
         
a
passzív mozgatás, mint műhiba forrása
1.) A passzív
mozgatást megelőző vizsgálatok (mozgások, fájdalom)
A
gyógymasszázs-eljárások tartama alatt vagy azok után a beteg testrésszel
passzív mozgásokat végzünk. A passzív kimozgatás az ízületek külső erővel
történő átmozgatása, amely az izületek természetes mozgáshatáráig vagy
fájdalomhatárig történik.
Ezek
alatt azt értjük, hogy a beteg ellazult állapotban van, a mozgatást a kezelő
végzi, amely mindig egy ízületet érint. A kontraktúrák oldásán túl alkalmas még
a mozgásterjedelem megtartására, izom és ín lazítására, felfekvések megakadályozására.
A
passzív mozgatást megelőző vizsgátok egy részét a masszázskezelés megkezdése
előtt elvégezzük. (A vezetett passzív kimozgatást minden esetben meg kell
előznie masszázsnak.)
A
kezelést megelőző vizsgálatok a látható és a tapintható elváltozások
vizsgálatából, illetve a kontraindikációk kizárásából áll:
Látható
elváltozások:
—  A bőr színe (hyperaemia,
cyanosis szívbetegségre utal).
—  Végtagon látható piros folt
gyulladásra utal (thrombophlebitis).
—  Fehér körülírt folt helyi
artériás keringési zavar (érspazmus) jele lehet.
—  A kezelés során fellépő
bőrreakció szerint: a látható bőrpír nem terjed (artériás keringési zavar) vagy
meggyorsul (reumás kórképek) esetén.
—  Duzzanat, ortopédiai
elváltozások, deformitások és kontraktúrák láthatók még.
Tapintásos
vizsgálat:
—  Hőmérséklet érzékelése kézzel.
—  Duzzanat, ödéma. Simítással
vizsgáljuk, hogy a folyadék eltolható-e.
Kikérdezés, amelynek során
megbizonyosodunk róla, hogy a kezelés nem kontraindikált-e.
Mindezeken
túl a csípő és a térd kimozgatása előtt patella-vizsgálatot kell
végezni, mikor is megbizonyosodunk róla, hogy a térdkalács mind a négy irányú
elmozdulásra képes (mediális, laterális, distalis, proximális).
Továbbá
jelzés értékűnek és a kezelést befolyásoló tényezőnek kell tekinteni, ha beteg fájdalomra
panaszkodik. Vannak esetek, amikor a vezetett passzív kimozgatások nem
végezhetők el anélkül, hogy a kezelt fájdalmat ne érezzen. Ilyen esetben a
beteg fájdalomtűrő képességét és akaratát kell segítségül hívni és megadni neki
azt a lehetőséget, hogy a kezelést bármikor megállíthassa.
2.) A nyaki és háti gerincszakasz ízületei
A
nyaki gerincszakasz ízületei:
Nyaki gerinc ízületei: A nyaki gerincszakasz 7
csigolyából áll, és két működési egységre osztható. Az egyik működési egységbe
a nyakszirtcsont (occipitale) és az I. (atlas) csigolya által alkotott ízület
(art. atlantooccipitalis), valamint az atlas és a II. (axis) csigolyák által
alkotott ízület (art. atlantoaxialis) tartozik, itt minden irányú szabad mozgás
lehetséges. A másik működési egységhez a többi öt nyakcsigolya által alkotott
ízület tartozik, melyben flexio-extensio, lateralflexio és rotatio jön létre.
A nyaki gerinc ízületei a
csigolyák felső, illetve alsó ízületi nyúlványai alkotják.
—  Váll, vállöv (articulatio
humeri):
A
vállöv ízületeinek alkotásában a szegycsont (sternum), a kulcscsont (clavicula)
a lapocka (scapula) és a vállcsúcs (acromion) vesz részt. A szegycsont és a
kulcscsont közötti ízület (articulatio sternoclavicularis) nyeregízület, a
kulcscsont és a lapocka közötti ízület (articulatio acromioclavicularis).
A váll ízülete szabad
gömbízület, amelyben az ízfej a karcsont (humerus), az ízvápa a lapocka ízületi
árka (scapula).
Háti
gerincszakasz ízületei:
—  Törzs kisízületei: A háti
gerincszakaszt 12 csigolya alkotja. A csigolyák felső és alsó ízületi
nyúlványaival egymáshoz ízesülnek, oldalsó ízületi nyúlványaikhoz a bordák
ízesülnek.
— 

 

3.) A nyaki és a háti gerincszakasz ízületeiben létrejövő mozgások
A
nyaki gerinc ízületeiben létrejövő mozgások:
flexio-extensio
lateral flexio (jobbra, balra)
rotatio (jobbra, balra)
circumductio
elongacio
Váll,
vállövben létrejövő mozgások:
saggitalis síkban
flexio-extensio
horizontális síkban flexio
(adductio)-extensio (abductio)
frontális síkban
abductio-adductio
berotacio-kirotacio
circumductio
elevatio-depressio
retractio-protractio
A törzsben létrejövő mozgások:
flexio-extensio
lateral flexio (jobbra, balra)
rotatio (jobbra, balra)
circumductio
4.) A nyaki és a háti gerincszakasz passzív mozgatásának
kontraindikációi
Kontraindikációk
a törzs kimozgatásának esetében:
bármilyen protézis
merevítés
daganat (háti vagy lumbális
szakaszon)
TBC-s csontfolyamat
osteomyelitis (csontvelő
gennyes gyulladása)
rheumatoid arthritis (reumás
ízületi gyulladás), ha a szakasz érintett
SPA (spondylitis ankylopoetica)
spondylolysis (csigolyák
ívszakadása)
spondylolystesis
(csigolyacsuszamlás)
discus hernia (porckorongsérv)
és műtéte után
előrehaladott osteoporosis
(csontritkulás)
kiugróan magas vérnyomás
egyes ideggyógyászati
megbetegedéseknél
Kontraindikációk
a nyak kimozgatásának esetében:
rheumatoid arthritis
bármilyen protézis
blokkcsigolya (például:
veleszületett összecsontosodás,  műtéti
merevítés)
daganat (nyaki szakaszon)
TBC-s csontfolyamat
SPA (spondylitis ankylopoetica)
spondylolysis (csigolyák
ívszakadása)
spondylolystesis
(csigolyacsuszamlás)
discus hernia (porckorongsérv)
és műtéte után
előrehaladott osteoporosis
(csontritkulás)
egyéb lágyrészek friss műtéte
után (például: mandula-műtét)
osteomyelitis (csontvelő
gennyes gyulladása)
nyaki erek szűkülete
(vérellátási zavarok)
egyes ideggyógyászati
megbetegedéseknél
Kontraindikációk
a váll kimozgatásának esetében:
protézis
ficam
PHS acut szakaszában
5.) A mobilizálás és passzív mozgatás ön által végezhető formái
A mobilizálás formái:
A fekvő beteg
ágyban történő felültetése.
A fekvő beteg ágy
szélére történő kiültetése.
Mozgásra képtelen
beteg ágyban történő forgatása.
Passzív mozgatás: Az ízületek mozgásának megtartására, a mozgások beszűkülésének
megakadályozására, kontraktúrák elkerülésére irányul.
6.) A passzív mozgatás, mint műhiba forrása
A
vezetett passzív kimozgatást mindig meg kell előznie masszázsnak, így sérülések
kerülhetők el.
Enyhe
trakciót alkalmazunk az ízületi súrlódás csökkentésére. Hyperextensiot
(túlnyújtást) nem!
A
passzív mozgatást minden esetben lassan végezzük, ellenkező esetben a beteg
ízületi mozgásának határait nem vesszük észre, és ezzel sérülést okozhatunk.
Ugyancsak figyelni kell a beteg jelzéseire, amivel a mozgáshatárt jelzi.
Az
egyes ízületek mozgatása során az adott ízület alatt és fölött helyezzük el a
kezeinket, ezzel elkerülhető, hogy más ízületek is mozgásba jöjjenek, és
ezáltal sérüljenek.
Ügyelni
kell arra, hogy az egyes ízületek milyen mozgásokat képesek végezni, és csak
ezen mozgásokat végezzük rajtuk.

Comments are closed.