a, Az egészségügyi szakképzés rendszere. A hazai és a nemzetközi struktúra összehasonlítása
1993. / LXXVI. trv. a szakképzésről :
* megalkotásának oka :
– a Magyar Köztársaságban a társadalmi folyamatokhoz
– a nemzetgazdaság követelményeihez
– a munkaerőpiac igényeihez
rugalmas és differenciált szakképzési rendszer alakuljon ki.
Az Alkotmányban biztosított a tanuláshoz való jog, illetve a munkában való részvétel.
A szakképzés lehet :
– iskolarendszeren kívüli
– iskolarendszeren belüli
* a szakképzés speciálisabb, mint az alapképzés
* képzési fokok különülnek el, amelyek alapján elméleti és gyakorlati ismereteket
nyújt
* képzési szintek :
– alap-
– közép- fokú szakképzés, mely szakosít
– felső-
* egészségügyi szakképzés történhet :
– alap-
– közép- keretben, egyetemi és főiskolai szinten
– felsőfokú-
A szakképzés irányítási rendszere :
– a munkaügyi miniszter koordinálja és a
– szakképzésért felelős miniszterrel együtt :
– kiadja az OKJ-t
– meghatározza a szakmai vizsgáztatás általános szabályait, eljárásait
– külföldön szerzett szakképesítés honosításának feltételeit
1. Általános statisztikai adatok — a piac
* ápolók : 68 % szakképzett
27 % más szakképesítése van
5 % szakképzetlen
* szakdolgozók : 68 % szakképzett
17 % más egészségügyi szakképesítése van
14 % szakképzetlen
2. A szakképzés rendszere
A szakképzés rendszerét alapvetően két törvény határozza meg :
1. Szakképzési Törvény
— OKJ
—- Szakmai és Vizsgáztatási Követelmények
– központi oktatási programok
– helyi oktatási programok
2. Egészségügyi Törvény
— Továbbképzésről szóló jogszabály
— Működési nyilvántartásról szóló jogszabály
3. Szakképzés irányítása :
Miniszter :
1. Felsőoktatási Bizottság
2. Egészségügyi Tudományos Tanács
3. ESZTT
a, Szakmapolitikai és Minőségbiztosítási Bizottság
b, Egészségügyi Felsőfokú Szakirányú Szakképzési- és
Továbbképzési Bizottság
c, Egészségügyi Szakképzési- és Továbbképzési Bizottság
ESZTT :
* Feladata : – kezdeményez
– véleményez
– előre jelez
– közreműködik
* Tagok : 25 fő : – felsőoktatás
– középfokú szakképzés
– szakmai kamarák
– szakmai kollégiumok
– közvetlen megbízott
ESZTB :
* Feladatok :
– képzéssel és továbbképzéssel kapcsolatos döntések
– szakképzést, továbbképzést érintő pályázatok
– szakképzések követelményei
– új szakképesítések bevezetése
– továbbképzések pontértéke
4. A szakképzés magyarországi struktúrája :
– 13 szakképzés van jelenleg
– a szakképesítések között nincs átjárhatóság
– gyerekápolóra szükség van ? ( Európában az áp9olóképzésre épül specializáltan )
– ápolók – szülésznők csoportja ðebből vonul le minden
Jelen struktúra :
* ápolási asszisztens gyermekintenzív
onkológiai
epidemiológiai
* csecsemő- és gyermekápoló gerontológiai
pszichiátriai
közösségi
* ápoló diabetológiai
nefrológiai
foglalkozás egészségügy
* szülésznő intenzív
aneszteziológiai
* mentőápoló endoszkópos
műtős
Jelen helyzet :
* 61 OKJ szakképesítés
– 6 klinikai szakápoló
– 15 klinikai szakasszisztens
– 1 szakgondozói
* HÍD- programok
* 5.5
* főiskola
* egyetem
5. Európai direktívák :
* I. kategória ( automatikus elfogadás )
– orvos, gyógyszerész
– fogorvos, állatorvos
– ápoló, szülésznő
* II. Egyedi megítélés
– olyan szakképesítések, amelyekben egyedi megítélés van, pl. : fizioterápiás
asszisztens
