Motoros képességek (Mozgásképességek)

Kondicionális képességek
› A motoros képességek azon csoportja, melyeket főként energetikai tényezők határoznak meg.

Ø Erő
Ø Gyorsaság
Ø Állóképesség
Ø Ízületi mozgékonyság
Funkcionális összefüggés és kölcsönhatás az erő, gyorsaság és állóképesség közt.
Erő
› Külső és belső ellenállások leküzdése
o Maximális erő
o Gyorsasági erő
o Állóképességi erő

Férfiak:
Ø Erő az életkorral nő, maximumát 20- 30 év között éri el, ezután lassan, fokozatosan csökken
Ø 65 évesek ereje a 20- 30 évesek erejének 80%-a
Nők:
Ø 16- 30 év között a legnagyobb, erő maximuma 20- 30 év a nőknél is
Ø Erőszint a férfiakénak 60- 65%-a
Erőcsökkenés 30-60 év közt egyenletes és párhuzamos a nőknél és férfiaknál
Ezek az adatok a maximális, statikus erőre vonatkoznak
Maximális statikus erő
¨ Kar szorítóereje:
Ø Lányoknál 7- 14 , fiúknál 7-16 év közt fejlődik legintenzívebben, de fiúknál 16 év felett is jelentős a fejlődés.
Ø Erőgyarapodás már 4-5 éves kortól megindul.
Ø Testtömeg nő, ennek nagy része izomà arányosan nő a statikus erő is
Ø Maximuma férfiaknál: 26-28 éves korban, nőknél 23- 25 éves korban.
Ø Ezt követően fokozatosan csökken, férfiaknál 65, nőknél 60 éves kor után fokozottabban.
Ø A 70 évesnél idősebbek fiatalkori erejük 60- 65%ának kifejtésére képesek

Kar tolóerejének fejlődése:
Ø Fiúk: 12-17 év, majd jóval kisebb mértékben
Ø Lányok: 11- 13 év ill. 14-15 év

Hasizmok fejlődése:
Ø Lányok: 13 éves korban befejeződik
Ø Fiúk: 11 éves korban indul, ifjúkorban is tart
Ø Fejlődési csúcs: lányok: 11- 13 év, fiúk: 12- 14 év
Hátizmok fejlődése:
Ø Fiúknál és lányoknál is 18 éves korig vagy még tovább tart
Ø Fejlődési csúcs: fiúknál a serdülési- növekedési lökéssel esik egybe, lányoknál 13-14 ill. 16-17 év
Erőfejlődés
q A különböző izomcsoportok erőfejlődésének dinamikája (Kuznyecov, 1974):
• Legintenzívebb szakasz: mind2 nem: 9-12 év
o Lányok erőfejlődése 12-13 éves korban befejeződik, míg a fiúknál 14-15 éves korban egy újabb periódus figyelhető meg.
q Kazarjan, 1964: 10- 11 ill. 13- 14 év közt ugrásszerű izomerő-növekedés.
o 8- 17év közt feszítőizmok ereje gyorsabban nő, mint a hajlítóizmoké.

Izomerő csökkenésének okai
Ø Az életkor előrehaladtával csökken az izomzat aránya. A felnőtt ember átlagosan 36 kg izomtömege 70 éves korra 13 kg-mal lesz kevesebb.
Ø Az izomzat viszkozitása, kálium- és kálcium tartalma kisebb idős korban à kevésbé rugalmas
Ø Idősek erőkifejtése kevésbé dinamikus.
Gyorsaság
Gyorsasági erő
(robbanékonyság)
Két fejlődési csúcs:
• 4- 8 éves kor között
• Lányok: 11- 13, Fiúk: 12- 16 év közt
Teljesítménymaximum:
Ø Férfiak: 20- 22 között
Ø Nők: 13- 15 között
55- 60 éves kor között:
Ø Férfiak 50- 60%ot,
Ø Nők 45- 50%ot képesek teljesíteni
à Gyorsasági erő hamarabb épül le, mint a maximális erő és a nőknél nagyobb mértékű
Erő-állóképesség
Kar húzó erő-állóképessége (húzódzkodások száma függésben):
Ø Fiúk: 7-18 éves korig egyenletesen nő és a kiindulási érték 3szorosát éri el.
Ø Lányok: 7-14 éves korig nő, kis mértékben
Ø Ettől kezdve mérsékelten csökken
Kar toló erő-állóképessége (fekvőtámaszban karhajlítás és –nyújtás):
Ø Lineárisan változik, de a lányoknál a változás sebessége mérsékeltebb à kiindulási értékhez képest 18 éves korra fiúknál 3szoros, lányoknál másfélszeres az érték.

Hasizmok erő-állóképessége:
Ø Legintenzívebb fejlődés:
§ Fiúk: 13- 16 éves kor között
§ Lányok: 12- 14 éves kor között
Ø Maximum elérése:
§ Fiúk: 18 éves kor
§ Lányok: 14 éves kor
Hátizmok erő-állóképessége:
Ø 7- 18 éves korig nincs a fejlődésben jelentős különbség a két nemre nézve.
Gyorsaság
Gyorsaság
› A különböző cselekvéseket a lehető legrövidebb idő alatt

o Mozgásgyorsaság
o Reakcióidő
Mozgásgyorsaság
Ø Pl. 30 méteres vágtafutással mérhetjük
Ø Fejlődésében 2 intervallum
Ø Első: 10 éves korig: nagyon intenzív javulás
Ø 7-8 éves kor között átmeneti plató
Ø Második időszak a lányoknál serdüléssel zárul, ekkor meghaladják a felnőttkori szintet, majd csökkenő tendencia figyelhető meg.
Ø Fiúk teljesítménye ebben az időszakban tovább javul, bár mérsékeltebben, mint előtte.
Ø Serdülés idején mérsékeltebb tempójú fejlődés, melynek csúcsa lányoknál 12-13 év.

Ø A lányok relatív fejlettsége végig előbbre tart a fiúkénál:
o 75%os fejlettség lányoknál 7, fiúknál 9 éves korban;
o 90%os fejlettség lányoknál 9, fiúknál 13 éves kor körül.
Ø Mozgásgyorsaság 20 éves kor után csökken.
Ø Idős kori adatok nehezen találhatók a mozgásgyorsaságukról, érthetően, hiszen ennek vizsgálata nagy sérülésveszélyt hordoz magában.
Reakcióidő
Ø A két nem fejlődése folyamatosan javul és közel párhuzamos 6,5 és 18,5 éves kor közt.
Ø A fiúk teljesítménye valamennyi életkorban meghaladja a lányokét.
Ø Legnagyobb fejlődés: 7,5 és 10,5 éves kor között, ennek csúcsa azonban fiúknál egy évvel korábban van.
Ø Relatív fejlettség fiúknál nagyobb:
o 50%os fejlettség:
fiúk: 8 éves korban, lányok: 9 éves korban
o 90%os fejlettség:
fiúk: 12 éves korban, lányok: 14,5 éves korban

Ø Legrövidebb reakcióidő: 20- 30 éves kor közt
Ø Az életkor előrehaladtával fokozódik annak a jelentősége, hogy a jelzés milyen fajtájára (fény- vagy hangingerre) kell reagálni.
Ø Az idős embereknél meghosszabbodik a RI időkényszer melletti feladat végrehajtásánál, és komplikált mozgások esetén.
Ø 20 és 60 év között az egyszerű reakcióidőben csak kis mértékű változás
Állóképesség
Állóképesség
› A szervezet elfáradással szembeni ellenálló képessége.
› Felosztása: energiaigénylés módja szerint
› Színvonalát (és fejlődését) az oxigénfelvevő képesség (VO2 max.), ill. a munkavégző képesség szintjével, valamint az adott idő alatt megtett távolsággal (vagy az adott táv megtételének idejével) jellemzik.

Percenkénti oxigénfelvevő képesség
Ø Légzési és keringési rendszer teljesítőképességének legfontosabb jellemzője
Ø Nemek közti különbség a serdülőkorban jelentkezik a fejlődésében
Ø Max. oxigénfelvevő képesség lányoknál 14-16 év, fiúknál 18- 20 év, 2,6 ill. 1,8 liter.
Ø Fejlődési csúcs a pubertásra tehető.
Ø 25 éves kor után csökken
Munkavégző képesség
Ø 25 éves kor után a férfiaknál egy szinten marad, nőknél enyhén emelkedik 55 éves korig.

q Aerob állóképesség szintjének mérése: 12 perces futással
Ø Sportoló fiataloknál: fiúknál 7-17 év között javul az eredmény, lányoknál a javulás a serdülőkorral befejeződik. Ez edzetlenségre vezethető vissza és valószínűleg a serdülőkori átrendeződés is szerepet játszik ebben.
Ø A légzési- keringési rendszer állapota nagy mértékben függ az életviteltől, a rendszeres fizikai aktivitástól.

› Anaerob állóképesség mérése: „40 mp futás”
Ø Fiúk: 7- 18 év közt folyamatosan javul, legintenzívebb szakasz: 13- 16 év.
Ø Lányok: javulás 13 éves korig, majd romlás
Ø Relatív fejlettség adott életkorban lányoknál magasabb.

A fejlesztési kísérletek azt mutatják, hogy az iskolai tanulók igen jelentős terheléseket képesek elviselni. Az állóképességi terhelés lehetőség, hogy a légzési és keringési funkciókat fejlesszük!
Ízületi mozgékonyság

Ø Kondicionális képességek közé sorolható, mert feltételét képezi a motorikus teljesítménynek
Popov adatai az aktív, dinamikus hajlékonyságról:
Ø Lányoknál kétfázisú, fiúknál háromfázisú fejlődés
Ø Lányok valamennyi életkorban jobb teljesítményt érnek el
Ø Lányok: 8-14 év közt intenzív változás, aztán gyakorlatilag állandó,
Ø Fiúk: 7- 12 év közt mérsékelt változás, 11-17 év közt intenzív javulás, később stagnálás
Ø Fejlődési csúcsok: serdülőkor végén

Fetz (1982), Farmosi (1990):
Ø Fiúk: 7-10év közt nincs változás, majd 11-17 év közt 4 cm-es javulás
Az életkor előrehaladtával leginkább a nagy ízületek mozgékonysága csökken.
Ø Férfiaknál 20, nőknél 25 éves kortól kezdődően
Ø Férfiaknál intenzívebb is a hanyatlás
Ø A hanyatlás okai:
o Az ízületekben fiziológiai változások;
o Ízületi szalagok kevésbé rugalmasak, kevésbé nyújthatók;
o Az ízületi felszínt alkotó porcok repedezettek, kopottak;
o Az ízületi folyadék viszkozitása csökkent.
Koordinációs képességek
¨ A motoros képességeknek azon csoportja, melynek jellegzetes elemét a szabályozási folyamatok képviselik.
¨ Sokféle felosztás:
Ø Schnabel (1977): alapvető képességek (motorikus szabályozó, alkalmazkodási és tanulási képesség) és speciális képességek (egyensúlyozó, ritmizálási és kombinációs képesség, mozgáselaszticitás, mozgásfantázia)
Ø Blume (1981): 7 koordinációs képesség: vezérlő, orientáló, differenciáló, egyensúlyozó, reakció, átállítási és ritmizáló képesség.
A kinesztetikus differenciáló képesség
Ø Izmokból jövő információ felvételén és feldolgozásán alapul; finoman szabályozott mozgásban nyilvánul meg
Ø Több teszttel vizsgálható, pl.: egyszerű karmozgás térbeli és időbeli paramétereinek vizsgálata
Ø A térbeli differenciálás 8-10 éves korban javul sokat, majd egy lassú tempójú változás, végül serdüléssel le is zárul.
Ø Az időbeli differenciálás 9-10 éves korban indul fejlődésnek, a serdülőkor lelassítja ezt is.
Ø A teljesítményreprodukálásban egyenletes fejlődés 12-14 éves korig, majd 2 éves stagnálás, majd 16. évtől újabb intenzív periódus. ß összefügghet az életszakaszra jellemző motorikus átrendeződéssel.
Ø Nemek közt nagyon kicsi különbség.
Ø Téri komponens korábban, idői komponens később éri el a felnőtt szintet.
Térbeli tájékozódó képesség
¨ A test térbeli helyzetének, e helyzet megváltoztatásának érzékelése, és a mozgás céljának megfelelő szabályozás jellemzi.
¨ Tesztek: célbadobás / olyan feladat többszöri megismétlése, mely a testhelyzet mozgás közbeni megváltoztatását igényli (pl. Fleishman- féle kerülő futás)
¨ Célbadobó teljesítmény:
Ø Fiúk: 6-18 év: felfelé ívelő
Ø Lányok: 14- 15 éves korban van fejlődés
Ø A változás az idegrendszeri éréssel hozható kapcsolatba
Ø Lányoknál kevésbé jó serdülés után – gyengébb technika

¨ Fleishman- féle kerülő futás
Ø Léc alatt is át kell bújni à mozgásirány- változtatást igényel + egész test koordinálása, melynek egyik eleme a téri tájékozódó képesség.
Ø Mozgás átállítása, lefékezés, gyorsítás kell
Ø Két szakasz: 1. igen intenzív- serdülőkorig, aztán mérsékeltebb a változás
Ø Intenzív fejlődési szakasz: 2 periódus: 5-7 év közt, illetve lányoknál 10- 12, fiúknál 9- 10 éves kor között. Hasonlít a két periódus a gyorsasági erőnél és a gyorsaságnál megfigyelteknél is. Ez az egybeesés az egész testkoordináció, valamint a gyorsaság és a gyorsasági erő kölcsönhatásából ered, és felhívja a figyelmet arra, hogy az egész test koordinációja a gyorsaság egyik fontos háttértulajdonsága.

Egyensúlyozó képesség
¨ 3 szakaszra osztható a fejlődése:
Ø Első: 4- 8 év közt lassú javulás
Ø Második: lányoknál 8- 12 év, fiúknál 8- 14 év közt; fiúk és lányok teljesítménye ekkor együtt halad, majd 12 éves korban lányok teljesítménye visszaesik, majd a serdülés vége felé ismét javulás (lányoknál medence megnő, ez megbontja a korábbi biomechanikai viszonyokat)
Ø A 14/15 éves kort követő javuló tendencia a serdülőkor befejeződésére utal
Ø A harmadik szakaszt a fentiek alapján a nemek közti különbség jellemzi. A fiúk ekkor a 18 éves kornál jobb teljesítményt érnek el.

q A teljesítményváltozás sebességcsúcsa:
Ø 8-10 éves kor között, de jelentős változás 11-12 év között is
q Relatív fejlettség:
Ø 9-10 év között: 50%
Ø 11 éves kor: 75%
Ø 12éves kor: 90%
q Fejlődése a fiatal felnőttkorig tart.
q Legjobb teljesítmények: 20-30 év között
q 50 éves korig ez a képesség stagnál, majd hanyatlás a mozgásfolyamatok finom koordinációjának csökkenése miatt (Winter, 1977)
Ritmusképesség
› Változó hangritmusok megragadásával, ill. egyszerű ciklikus mozgások – pl. helybenfutás – ritmusának tartásával jellemezhető.
› Két jellegzetes periódus: Fiúknál 7- 11 éves kor között intenzív fejlődés; 13 éves kortól nő a különbség a nemek között, a fiúk túlszárnyalják a lányokat. Ez 19- 21 éves korra kiegyenlítődik, a lányok jobb teljesítményt érnek el.

Edzetlen személynél 30- 50 éves kor között koordinatív teljesítménycsökkenés lehet – nagy egyéni eltérések a különböző életmódok miatt.
A mozgáskoordinációt az előrehaladott életkorban – 60- 70 éves kor után – az alábbiak szerint jellemezhetjük:
Ø A mozgásfolyamatok iramának csökkenése.
Ø A mozgáskombinációs képesség beszűkülése.
Ø A motorikus cselekvések minőségének romlása.
Ø A mozgásanticipáció hanyatlása.
Ø A mozgásritmus megbomlása.
A kondicionális képességek funkcionális differenciálódási modellje I.
› A kondicionális képességek nem differenciálódtak.
A kondicionális képességek funkcionális differenciálódási modellje II.
› A prepubertásban a szervezet morfológiai változásának hatására az erő “leválik” a képesség együttesről
A kondicionális képességek funkcionális differenciálódási modellje III.
› A pubertásban az anyagcsere folyamatok tökéletesedése során az állóképesség elkülönül a gyorsaságtól.

Koordinációs képességek
• Kinesztétikus differenciáló képesség
• Térbeli tájékozódó képesség
• Egyensúlyozó képesség
• Ritmusképesség
• Reakcióképesség

Fáradás

Izomfáradás
• Nem tudjuk változatlan szinten tartani az izommunkát.
• A szervezet védőfunkciója.
• Pszichológiai és fiziológiás jelenség.
• Helyi és általános
Helyi fáradás
• Lokális
• Jellegzetes erő-időtartam görbe
• Max erő pár sec.; 50% 1 min.; 15% 10min.
• Fizikai erő fáradás (néha fájdalom)
• Transzmisszió lassulása (ideg felől nem ingerelhető)
• Metabolit felszabadulás Tejsav (0,3-0,6%)
• Savasodás pH 6,3 alá (nem működnek az enzimek)
• Nem megfelelő vérellátás (izometriás működés)
Általános fáradás
• Hosszan tartó munka közben (futás, stb.)
• Az összetevők közül a leggyengébb (legkisebb funkciójú) határozza meg a fáradást

Az agykéreg fáradása
• Vérellátása állandó!
• Lényegében nem fárad!
• De: hibás végrehajtások, rossz döntések (kognitív fáradtság)
• Kiégés (motiváció csökkenése) sok verseny Inadekvát működés
Piramis extrapiramidális rendszer
• A pályarendszer áteresztő képessége szinte korlátlan!
Motoros egység
• Neuromuszkuláris szinapszis (junction)
• Helyi fáradás (ideg-izom)
• Vitatott
Az izom állapota
• Lehet oka a fáradásnak ha nincs megfelelő állapotban az izom.
• Rövid ideig tartó erőteljes izommunkánál a vízfelvétel miatt megduzzadhatnak az izmok.
Az izom energiaellátottsága
• Szubsztrát hiány (szénhidrát és zsír) + fehérje
• Oxigénhiány
• Légzőrendszer alacsony kapacitása
• A vér alacsony oxigénkötő képessége
• A szív-keringési rendszer alacsony kapacitása
• Alacsony enzim kapacitás
Holtpont
• A szervezet átmeneti válsága, azzal a szubjektív érzéssel, hogy nem tudjuk folytatni a sporttevékenységet. Folytatva megszűnik.
• Tünetei: végtagnehézség, kedvetlenség, letörtség.
• Folytatás: second wind
• Oka: a szervrendszerek átállási aránytalanságai okozzák.
A szervrendszerek átállása
• Hőháztartás: kezdeti hő-megkésett hő.
• Hörgők átmérője: hőmérséklet (hörgők szűkülése)
• Tejsav felszabadulás: alacsony pH savasodás
• Oldalszúrás, puffadás: vérpangás (máj, lép, vesék)
• Pszichés: „kell ez nekem?”
• Endorfinok: opioid receptorokon ható válsághormonok, flow

Edzéselmélet

Edzéstudomány
Az edzéselmélet (tudomány) kialakulásának fázisai
• Tapasztalati fázis
• Elkülönülési fázis (Más tudományágakból specifikus ágak)
• Összeadódási fázis
• Kooperációs fázis
• Integrációs fázis (összegzett-tudomány)
• Differenciálódási fázis (sportági, szakági, életkori, tulajdonságspec., színvonalspec.,stb.)
Új irányzatok I.
Matvejev-féle rendszer:
› Nagy terjedelmű általános kondicionális képzés az alapozó időszakban
› Mozgástechnikai képzés a versenyidőszakban
› Periodizáció (alapozó, verseny, átmeneti)
Új irányzatok II.
Tschiene „minőségi szemlélet”
› Speciális felkészülés (versenyek)

Az edzéselmélet tárgya
A sportoló…
› …kiválasztása, felkészítése
› a versenysport intézményrendszere
› ezek kölcsönhatásai
› és a sportteljesítmény.

A sportoló
› A Stv. szerint sportoló az, aki sporttevékenységet végez.
› A jogalkotó megkülönböztet versenyszerűen sportoló, hivatásos sportoló és szabadidő-sportoló kategóriát.
› Versenyszerűen sportoló (versenyző) az, aki szövetség által kiírt rendezett versenyben, versenyrendszerben vesz részt. A versenyzők vagy amatőr, vagy hivatásos sportolók, bár egy versenyre szóló rajtengedéllyel szabadidő-sportoló is részt vehet versenyen.
› „Hivatásos sportoló az a versenyző, aki jövedelemszerzési céllal foglalkozásszerűen folytat sporttevékenységet. Minden más versenyző amatőr sportolónak minősül.” Stv 1. § (4)
› A versenyzőknek versenyengedéllyel kell rendelkezniük, mely feljogosítja őket a versenyeken, versenyrendszerben való indulásra.

A hivatásos sportoló
› Hivatásos sportoló csak versenyző lehet, aki jövedelemszerzési céllal foglalkozásszerűen végzi tevékenységét. Egyébként pedig: „amennyiben törvény kivételt nem tesz – a sportvállalkozással kötött munkaszerződés alapján fejti ki sporttevékenységét.” Stv. 8. § (1) „Jogi kritérium elsősorban az, hogy a hivatásos sportoló főszabályként munkaviszonyban sportol, munkaszerződést köt sportszervezetével, amely általában sportvállalkozás.”
› A jogalkotó szándéka szerint ez a rendelkezés hivatott arra, hogy a sportolók foglalkoztatása körüli anomáliákat (színlelt szerződések, illegális juttatások) kezelje. Mivel munkaviszonyról beszélünk, természetesnek mondható, hogy erre a jogviszonyra általánosságban a Munka Törvénykönyvének (1992. évi XXII: tv.) rendelkezéseit kell alkalmazni. Az is nyilvánvaló azonban, hogy mivel a profi sportoló „munkavégzése” nem szokványos munkavégzés, ezért a meglévő eltéréseket is szabályozni kell. Ezt a Stv. meg is teszi.

Ilyen eltérés például, hogy:
› a szerződés csak határozott időre köthető,
› próbaidőt nem lehet kikötni (próbajáték ≠ próbaidő),
› lehetséges a munkaszüneti napon történő rendszeres foglalkoztatás,
› sporttevékenységgel össze nem függő további jogviszony hozzájáruláshoz köthető,
› a Mt.-ben foglaltakon túlmenő tartalmi elemek meghatározása (pl.: munkavégzés módja, a munka- és pihenőidő),
› a munkaviszonyban kifejtett sporttevékenység közbeni baleset üzemi balesetnek minősül.

A sportszakemberek
› Bár a hatályos Sporttörvény csak az értelmező és záró rendelkezések közt emlékezik meg róla, mindenképp fontos megjegyezni, hogy a sport ezen szintjén még számos olyan személy tevékenykedik, akik nélkül a sport nem működhetne megfelelően.
› Őket összefoglaló néven sportszakembereknek nevezzük. A törvény megfogalmazása szerint „Sportszakember különösen az edző, a csapatvezető, a mérkőzésvezető, a versenybíró, a sportorvos, a gyúró.” Stv 77. § p Mivel az ő működésük meglehetősen sokrétű, ezért a törvényalkotók nem is próbálkoztak meg azzal, hogy a Stv. keretein belül szabályozzák ezeket a tevékenységeket. A 157/2004. (V. 18) kormányrendelet azonban szabályozza azokat a tevékenységi köröket, melyek csak megfelelő szakképesítés megléte esetén folytathatóak, legyen szó akár a szabadidősport területén működő sportvállalkozásról.
› A sporttal összefüggő egyes törvények módosításakor a jogalkotó a sportszakemberek számára biztosítja a lehetőséget az „egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás” megfizetésére.
Edzés és versenyzés
Kiválasztás
Az adottsági és környezeti tényezők kölcsönhatásának modellje
Négy szervrendszer fejlődési görbéje

Mozgásfejlődés

Dopping

Dopping

• Minden olyan szer, amely a szervezetet nem természetes módon nagyobb teljesítményre serkenti.
• Ahol a teljesítmény nagyon összetett, hosszantartó (pl. labdajátékok)kevésbé hatékony. Rebound hatás (koordináció, állóképesség).
• Doppingnak az számit, ami rajta van a doppinglistán!

Története
• Dop (zulu ital)
• 1903 kerékpársport, ökölvívás
• 1904 Thomas Kicks maraton (sztrichnin)
• 1950-es évek anabolikák
• 1960 Róma amfetamin
• 1972 első hivatalos ellenőrzés
• 1992 EPO
• 1996 tömegspektométer (anabolikák)
• 1999 WADA
• 2003 World Anti-doping Code
• http://www.wada-ama.org/en/World-Anti-Doping-Program/Sports-and-Anti-Doping-Organizations/The-Code/
• 2004 THG botrány
Kép: Pavlik (2011)
Kép: Pavlik (2011)
Kép: Pavlik (2011)
Kép: Pavlik (2011)
Dubecz (2010)

• Központi idegrendszer stimulánsai (alkohol, koka, amfetamin származékok). Nem jut el a fáradtságérzés.

• Szimpatikomimetikumok, a keringést, légzést befolyásoló. A hörgők tágításával mélyebb légzésre ad lehetőséget. Coramin: szíverek tágítása; pervitin, ephedrin.

• Idegrendszeri izgatók (sztrichnin származékok; kis mennyiségben kéreg alatti struktúrákra hat, az izom működését serkenti. Nagy mennyiségben méreg (fulladás)).

• Fájdalomcsillapítók köre (morfin, chodein, hydrocloricid származékok).

• Hormonkészítmények (tesztoszteron, sztanozol, nerobol, oxymesterin, androsztonolin ® szteránvázasok).

• Bétablokkolók (betaxolol, butidin); izgalmi állapotok blokkolása (céllövők; vérnyomás, pulzus).
• Genotropin – peptid hormonok (ACTH, STH, MEG). Belső elválasztású hormonkészítmény. Veszély, ezeket termeli a szervezet.

• Vérdopping. Állóképességi sportok. Magaslaton levesznek 7-8 dl-t, verseny előtt visszaadják. A vér kezelése miatt sok probléma.

• Diuretikumok családja. Takaró dopping, vízhajtók. Takarni a bevett más doppingot (fölhígítja a vért). Súlycsoportos sportokban fogyasztásra alkalmazzák.

Az anabolikus szteroidok élettani hatása
• Fehérjeanabolika; lehet a metabolizmus a sejtben, illetve a szervezet egészében. Anabolizmus ® egyszerű anyagból összetett; katabolizmus ® tápanyagok lebontása.
• Anabolikus sajátosságokkal bíró androgén a tesztoszteron. Férfiakban 4-10 mg naponta, nőkben 0,1 mg. Hatásmechanizmus: közvetlen hatás az enzimrendszerekre, megváltozik a sejtmembrán-átjárhatóság, bizonyos géneket serkentenek vagy gátolnak. Befolyásoló tényezők: élettani kondíció, anyagcsereszint. Az izomnövekedés a sejtek számának növekedése, sejtméret növekedése (gyors rost irányába), rostok száma nő (rosthasadáson keresztül nő az izommennyiség?).
Kép: Pavlik (2011)
Az izomnövekedés függ
• Az egyén genetikailag meghatározott növekedési képességeitől. A dopping önmagában nem segít. Munkát kell végezni. Ott lesz izomnövekedés, ahol dolgoztam. Több fehérjét kell bevinni (hús?).

• A szervezet szükségletétől.

• Tápanyagfelvétel (több folyadékot is be kell vinni, alapanyag színvonal).

• A környezetben lévő hormonoktól (feed-back mechanizmus; a vér hormonszintje befolyásolja a hormontermelést. Dopping hatására bizonyos hormonok szervezeti termelése leáll, pl. a nemi hormonoké).

Káros androgén hatások
Májfunkciós zavarok (ok: membránváltozás).

Impotencia.

Gátolt véráramlás, vérnyomás-emelkedés (ok: záródó vérdepó, izom elzárja az utat).

Nemi hormontermelés, nemi ciklus zavarai (ok: ACTH, STH tengely zavara).

Szív és érrendszeri megbetegedések (ok: rugalmatlan érfal, szűkület, csomók).

Cardiovascularis károsodás, idegi károsodás (ok: ellátási zavar).

Hypothalamus, hypophysis zavarok.

Túlzott sympathicus hatás (ok: magas adrenalin szint).

Csökkenő immunitás (ok: mellékvese hormonjainak szintcsökkenése).

Vérkoleszterin szint emelkedése.

Hajhullás, agyműködési zavarok, szőrösödés, duzzanatok, furunkulusok, izom-ínszakadások, ödémák, növekedés elmaradása.

A bemelegítés

A bemelegítés
• a szervezet sokoldalú átmozgatását jelenti, ami mintegy előkészíti a szervezetet nagyobb terhelés elviselésére.
• A szervezet nyugalmi állapotból való fokozatos átvezetése egy terheléses állapotba.
Főbb területei
• a keringés és a légzés szervrendszere,
• a belső szervek,
• az izomműködés,
• az ízületi rendszer,
• az idegrendszer.
Célja
• az általános biológiai-fiziológiai, pszichikai készenléti állapot megteremtése a fokozott munkára, edzésterhelésre.
terhelés
• a bemelegítés alatt a szervezetnek fokozatosan növekvő optimális terhelésre van szüksége.
• Az optimális terhelés megtalálása szinte lehetetlen, de törekedni kell rá.
időtartam
• a fokozatosan növekvő terhelés mellett a bemelegítés időtartamát is optimalizálni kell az adott klimatikus viszonyok között.
• Az optimális időtartam betartását a bemelegítendő szervrendszerek élettani szükségletei diktálják.
fajtái
• általános bemelegítés (élettani szempontok dominálnak),
• speciális sportági bemelegítés (az edzés fő része tartalmának speciális követelményei dominálnak).
• Az általános bemelegítésben a szervezet nagyobb terhelésre való felkészítését az izomrendszer, ízületi rendszer, a szív és keringési rendszer, az energiaszolgáltató rendszerek, az érzékszervek és idegrendszer együttműködésének és kölcsönhatásainak ismeretében kell megoldani.
Az izomrendszer felkészítését:
• az izmok merev nyugalmi tónusának oldásával,
• az izmok és ezáltal az egész test hőmérsékletének emelésével,
• a szív- és vázizmok fokozott vér- és oxigénellátásával érhetjük el.

Az ízületi rendszer felkészítését:
• az ízületi felszínek „olajozása”,
• az aktív és passzív ízületi mozgásterjedelmek növelése,
• a korábban fejlesztő hatásokkal már megszerzett mozgásterjedelem elérése jelenti.

A szív és keringési rendszer felkészítése:
• egy nyugalmi aerob állapotból, vagyis a relatív nyugalmi pulzusszámról indulva a maximális terheléses pulzus 40-50%-áig történő fokozatos terhelés jelenti.

Az energiaszolgáltató rendszerek:
• Az izomrendszer és a keringési rendszer felkészítésével egyidejűleg mobilizálódnak.
• Ha az izomrendszer és a keringési rendszer terhelése fokozatosan emelkedő, a mozgáshoz szükséges energiaszolgáltatás optimális.

Az érzékszervek és idegrendszer felkészítését:
• a sokféle irányváltoztatással járó hely- és testhelyzet változtató mozgással érjük el.
A bemelegítésben alkalmazott terhelés tervezése és ellenőrzése:
• A módosított Karvonen módszerrel tehető meg.
• Ezzel a módszerrel meghatározhatjuk azt a pulzusszámban kifejezett terhelési tartományt, amit a bemelegítés alatt el kell érnünk, mivel figyelembe veszi az életkort és edzettségi állapotot.
• A módszer egyénre szabott, és 15 éves kortól alkalmazható.
• Maximális terhelési pulzusérték kalkulálása:
• 220- életkor
• Pl.: 220-20= 200 (egy 20 éves 70 ütés) perc nyugalmi pulzussal (reggeli ébredéskor mért) rendelkező személy esetén. A nyugalmi pulzust három egymást követő, normál fizikai és pszichikai terhelésű nap reggelén, ébredés után, egy percig kell mérni. Az átlagot kell alkalmazni.

Munkapulzus érték kalkulálása:
• max. pulzus-nyugalmi pulzus:
• 200- 70= 130 ütés/perc

Bemelegítés pulzusérték kalkulálása:
• munkapulzus x 0,4 + nyugalmi pulzus= a terhelési célzóna alsó határa:
130 x 0,4= 52+70= 122 ütés/perc
• munkapulzus x 0,5 + nyugalmi pulzus = a terhelési célzóna felső határa:
130 x 0.5 = 65+70= 135 ütés/perc

Aerob állóképesség fejlesztéshez:
• munkapulzus x 0,6 + nyugalmi pulzus= terhelési célzóna alsó határa:
130x 0,6= 78 + 70= 148 ütés/perc
• munkapulzus x 0,8 + nyugalmi pulzus= terhelési célzóna felső határa:
130x 0,8= 104 + 70= 174 ütés/perc

Anaerob állóképesség fejlesztéshez:
• munkapulzus x 0,9 + nyugalmi pulzus= terhelési célzóna alsó határa:
130x 0,9= 117 + 70= 187 ütés/perc
• munkapulzus x 1,0 + nyugalmi pulzus= terhelési célzóna felső határa:
130x 1,0= 130 + 70= 200 ütés/perc

Fontos általános szabályok
• Az általános bemelegítés alatt értjük a szervezet sokoldalú előkészítését, átmozgatását a fokozott munkavégzésre.
• – A fokozatosság elvét betartva kell a test valamennyi izomcsoportját megmozgatni, az ízületi mozgékonyságot optimális szintre emelni, előkészíteni az egyént a maximális intenzitású terhelések sérülésmentes elviselésére.
• – Meg kell teremteni az optimális izgalmi állapotot, valamint a kedvező pszichikai, érzelmi körülményeket.
• – A bemelegítés mozgásanyagát a sportfoglalkozáshoz, illetve a résztvevők felkészültségi szintjének megfelelően kell összeállítani.
• – A gyakorlatok variálását, kombinálását felhasználva haladhatunk testrészenként vagy ízületi csoportonként (nyak-, kar-, törzs-, lábgyakorlatok) a mozgások végeztetésében.
• – Anyagát tekintve a természetes gyakorlatoktól a határozott formájú gyakorlatokig a gimnasztika valamennyi mozgáscsoportját felhasználhatjuk.

A bemelegítés gyakorlatsorozata hat fő egységből, blokkból áll:
• mérsékelt nyújtó hatású blokk
• keringést fokozó blokk I.
• fő nyújtó hatású blokk
• keringést fokozó blokk II.
• erősítő hatású blokk
• sportág-specifikus bemelegítés blokk
• Minden blokk a nevében meghatározott élettani hatáskiváltást célozza, a fokozatosság betartásával.

Mérsékelt nyújtó hatású blokk
Fő célja az ízületek finom nyújtása, az izom tónusának optimalizálása, az izomfeszültség oldása.
• Célszerű az alsó végtag mozgatórendszerével kezdeni, s alulról felfelé haladva, ízületi csoportonként lassú mozgásokat végeztetni.
• Hasonlóan a reggeli nyújtózkodáshoz, lassú, álomszerű nyújtásokkal, passzív statikus és aktív statikus stretching gyakorlatokból, egyszerű alapformákból építkezzünk.
• Ne alkalmazzunk utánmozgásokat!
• Ideje kb. 2-3 perc.
Ez a blokk alkalmazkodjon a külső körülményekhez, hideg időben, szabadtéri foglalkozásnál, reggeli órákban feltétlen alkalmazzuk. Meleg, nyári időben elhagyható.

Keringést fokozó blokk I.
• Fő célja: az ízületi felszínek „olajozása”, a test hőmérsékletének emelése, a pulzusszám emelése (kb. 90-110 ütés/perc, vagy a max. munkapulzus 40-45%-a), izmok, ízületek előkészítése a nyújtó hatású blokkra.
• Mozgásanyagát tekintve zömmel járások, futások különböző változatait alkalmazzuk.
• Ideje: kb. 3-5 perc.
• Példák a mozgásanyagra:
• járások különböző feladatokkal, kar- és törzsmozgásokkal kombinálva;
• lábujjon járás, sarkon járás, a talp külső, illetve belső élén járás;
• ezek 180 fokos fordulattal hátrafelé, oldalazó utánlépésekkel stb.; (ezek ideje kb. 90-120 mp);
• futások először lassú tempóban, saroklendítéssel, térdlendítéssel, fordulatokkal végzett futások helyben, előre, hátrafelé haladással, kisebb tempóváltásokkal (ezek ideje kb. 60-90 mp);
• szökdelések (alacsony ívű) páros lábon, egy lábon, fordulatokkal;
• kis szökdelések harántterpeszben, váltott lábbal, indiánszökdelés (ezek ideje kb. 60-90 mp).

Folyt.
• Fontos:
• Kerülni kell a gyors megindulásokat, a hirtelen megállásokat, irányváltoztatásokat; nagy elrugaszkodásokat, mély guggolásban történő szökdeléseket, nagy ívű és sorozat szökdeléseket egy lábon.
• Célszerű:
• a tempó és a pulzus fokozatos növelése,
• folyamatos gyakorlatvezetés alkalmazása,
• a pulzus mérése, ellenőrzése.

Fő nyújtó hatású blokk
• Fő célja az ízületi mozgáshatár megközelítése a fontos ízületi csoportokban (váll, gerinc, csípő). Az ízületi mozgásterjedelem növelése, a korábban megszerzett ízületi mozgékonyság, hajlékonyság elérése, aktualizálása.
• Nem téveszthető össze az ízületi mozgékonyság fejlesztésével.
• Gyakorlatok: lassú emelő és fékező erőkifejtéssel és egyenletes sebességgel bevezetett aktív statikus, passzív statikus nyújtóhatású helyzetek megtartása 6-10 mp-ig.
• 8 ütemű gyakorlatszerkezetet és lassú, mérsékelt vagy közepes tempót alapul véve 2 ütemet fordítsunk a nyújtóhatású helyzet megközelítésére, 5 ütemet a helyzet megtartására, 1 ütemet a kiinduló helyzetbe való visszatérésre.
• Másfél-két percenként alkalmazzunk egy-egy keringést fokozó mozgást az előző blokkban megszerzett pulzusszám és hőmérséklet megtartása érdekében.
• Ideje: 5-8 perc.

Keringést fokozó blokk II.
Fő célja a pulzus 120-130 ütés/perc szintre emelése.
• Magasabb intenzitású, mint az előző keringésfokozó blokk.
• Mozgásanyagát az előbbivel megegyező gyakorlatok képezik, de inkább a futások közbeni mozgáskombinációk, illetve a szökdelésekkel variált gyakorlatok kerülnek túlsúlyba.
• Ideje: 2-3 perc.
Példák a mozgásanyagra:
• közepes tempójú futások
• 15-20 m-es élénkebb tempójú futás
• fokozó futások, gyorsítások
• váltott lábú szökdelések
• térdfelhúzással, sarokfelhúzással végzett szökdelések stb.
• gyors iramú futások
• rajtgyakorlatok, repülővágták
• irányváltoztatással kombinált futások
• fogójátékok különböző változatai
Erősítő hatású blokk
Fő célja a domináns, nagy izomcsoportok kontrakciója és elernyesztése többszöri ismétléssel.
• Valamennyi izomcsoportra ki kell terjednie.
• Ezzel elősegítjük az izmok tökéletes vérellátását, valamint javul a kapillarizáció is.
• Az izmok hőmérséklete emelkedik, oxigénellátásuk javul.
• Mozgásanyagát leginkább a nagy izomcsoportokat megmozgató, erősítő hatású gyakorlatok képezik, néhány statikus gyakorlat közbeiktatásával.
• A gyakorlatokat nem nagy ismétlésszámmal végeztetjük.
• Döntések, emelések, ereszkedések, utánmozgások, fekvőtámaszban karhajlítások, -nyújtások stb. kombinálásával, különböző kiinduló helyzetek változataival, a saját testrész, illetve a test súlyának felhasználásával fokozatosan növekvő intenzitással végeztessük.
• Felhasználhatjuk a páros és társas gyakorlatok anyagát is.
• Ideje: 2-3 perc

Az általános bemelegítés teljes időtartama:
• 1 perc 1,30 perc 2 perc
• 3 perc 4,00 perc 5 perc
• 5 perc 6,30 perc 8 perc
• 2 perc 2,30 perc 3 perc
• 1 perc 1,30 perc 2 perc
• Ö.: 12 perc 16 perc 20 perc
időtartam
• Az időtartam függ: a napszaktól (reggel hosszabb, mint du. és este), a klimatikus viszonyoktól (hidegben hosszabb, mint melegben), a bemelegítést megelőző tevékenységformáktól és azok intenzitásától.
Általános szabályok
• A bemelegítés intenzitását fokozatosan növeljük.
• Ha a bemelegítés túl rövid: megnőhet a sérülésveszély.
• Ha a bemelegítés túl rövid és túlságosan intenzív: az edzés, illetve a verseny alatt hamarabb következhet be átmeneti, indokolatlannak tűnő fáradás.
• Ha a bemelegítés hosszabb, illetve túl hosszú: időpazarlás.
• Ha a bemelegítés túl hosszú és túl intenzív: idő- és energiapazarlás.
• A bemelegítés jótékony hatása kb. 15 percig őrizhető meg. Ennél hosszabb kényszerpihenő esetén mérsékelt nyújtó hatású és közepes intenzitású, keringést, hőtermelést fokozó mozgásokra van szükség.

Az izom-összehúzódás és szabályozása

Izomrost típusok
Ø 1. Harántcsíkolt izom (vázizom)
Ø 2.Simaizom (bélfal, erek)
Ø 3.Szívizom
Mi is a vázizom?
§ Testtartásszabályozás
§ Egész test, testrészek mozgása
§ Testtömeg (F:25-35%; M: 40-45%)
§ Energiafogyasztás, anyagcsere
Kapcsolata a mozgás passzív szerveivel
§ A rendszeres edzés az izmokat fejleszti (a passzív R-t kevésbé)
§ Sérülések, törések
§ Ízületek stabilizációja
§ Aerob R
§ Állóképesség
§ Oxigén ellátottság
§ Légző R- szív keringés-izmok (enzimek)
A vázizomzat működési egysége az izomrost.
§ Az izomrost= izomsejt ( soksejtmagvú, megnyúlt sejt)
§ Sejthártyáját: szarkoplazma-nak hívjuk
§ ER-ét: szarkoplazmatikus retikulumnak hívjuk ( SR)
§ Két kontraktilis fehérje alkotja: aktin ( vékony szál, miozin ( vastag szál)
§ Egyéb fehérje alkotói: troponin, tropomiozin
§ Működési feltétele: Ca-ion, Mg, ATP-ADP

Miozin szerkezete
§ 1 miozint köralakban 6 aktin veszi körül.
§ A miozin a vastagabb fehérjeszál, rajta ún. miozinfejek találhatóak. A fejnek két vége van:
§ -aktin-megkötőhely,
§ ATP-megkötőhely
§ Aktinnal kötődve a miozinfejek csuklószerűen megbicsaklanak, addig egyenesen álltak, után ferdén húzódnak.
§ A kereszthidak spirálisan futnak, nem csak a miozin oldalán.
§ A miozint Mg-ion blokkolja, hatására az ATP-t nem tudja megkötni, s átalakítani ADP-vé.
§ Az ATP blokkolja a az aktin és miozin összakpcsolódását.

Aktin szerkezete
§ Az aktin a vékonyabb fehérjeszál.
§ Felépítésében két másik fehérje is részt vesz.
§ A tropomiozin a tengelyébe illeszkedik, a troponin beékelődve bizonyos távolságokra.
§ Az aktinnak miozin aktiváló hatása van ( felszabadítja róla az Mg-iont, ami addig blokkolta.

Szarkomer szerkezete
§ A harántcsíkolt izomszövet a csíkozottságáról kapta nevét.
§ A csík – duplán fénytörő
§ I csík – egyszerű fénytörő
§ H csík – A csík közepén húzódik
§ Z-csík- I csík közepén húzódik
§ A szarkomer két Z-csíknyi területet foglal magába, ami áll:
§ Z csík, fél I csík, fél A csík, H csík, fél A csík, fél I csík és a Z-csík

A vázizom szerkezete

Mechanizmusa

Motoneuronok
Felső motoneuron
Alsó motoneuron
Motoros egység
A motoros egység egy mozgató (motoros) neuron és az általa beidegzett izomrostok összessége.
Az egy motoros egységhez tartozó izomrostok száma nagyon változó lehet a különböző izmokban. Ahol az izom működésének finom, pontos szabályozására van szükség, mint például a külső szemizmoknál vagy a kéz apró izmainál egy motoros egységhez csak kevés izomrost tartozik.
Ahol a pontos szabályozás nem szükséges, mint a nagy farizom esetében, ott egy motoros ideg több száz izomrostot is beidegezhet.
Beidegzés (innerváció)
§ A vázizmok mozgató beidegzését vastag, velőhüvelyes alfa idegrostok adják, amelyek a gerincvelő szürke állománya elülső szarvában (oszlopában) található nagy motoros idegsejtekből, vagy az agyidegek mozgató magjaiban lévő idegsejtekből indulnak ki. Amint a velőhüvelyes rostok belépnek az izomba, többszörösen elágazódnak. Az elágazások száma a motoros egység nagyságától függ. Az egyes ágak azután egy izomroston végződnek egy motoros véglemezzel (neuromuscularis junctio). Az izomrostok legnagyobb részének beidegzését egy motoros véglemez biztosítja. Az izomrostot elérve az idegrost elveszti velőhüvelyét, és számos finom ágra oszlik.

Izomösszehúzódás feltétel-rendszere
§ Mozgatóneuron csatlakozása az izomrost szarkoplazmájához
§ Elektromos ingerület aktiváló hatása a Ca-pumpára
§ SR ( szarkoplazmatikus retikulum) Ca-pumpája
§ Ca-koncentráció növekedése
§ Ca aktiváló hatása az aktinra, az aktin aktiváló hatása a miozin Mg-ionjára
§ ATP-ADP átalakulás
§ Miozin aktiválódásával kötődése az aktinnal

Az izomrost típusok osztályozása
Ø I. típus-lassú rost: alacsony feszülés, fáradásnak ellenáll.

Ø II.a típus-gyors rost: közepes erőkifejtés, fáradásnak ellenáll.

Ø II.b típus-gyors rost: nagy erőkifejtés, nagy fáradékonyság.
Részletezve
Az egyes izomrost típusok szerepe a terhelés intenzitásától függően

A reflexív

Az idegműködés elemi folyamata a reflex, aminek szerkezeti alapja a refllexív. A reflexív fő komponensei a receptor, az afferens szár, a központi kapcsolórendszer, az efferens szár és az effektor. A legegyszerűbb gerincvelői reflexív, az izmok saját nyújtási reflexe, mindössze két neuronból áll. A bonyolultabb reflexívek számos neuron kapcsolódásából alakulnak ki. Az egyszerű nyújtási (proprioceptív) reflex az alábbi módon és az említett neuronok közreműködésével jön létre. Az izom megnyújtása az izomban lévő receptorokban (izomorsókban) található speciális rostok, meghosszabbodásával jár, ami ingerli a receptorokon végződő érző idegeket. Az idegi ingerület az afferens neuronokon keresztül eléri a gerincvelőt. Az afferens rostok a gerincvelőben szinapszist képeznek a nagy alfa motoros sejtekkel, amelyek a gerincvelő szürke állományának elülső szarvában helyezkednek el. Az idegi ingerület most az efferens motoros rostokon terjed tovább, és a motoros véglemeznél ingerli a munkaizomrostokat, mire az izom összehúzódik. Ez az egyszerű nyújtási reflex kétneuronos, egy afferens és egy efferens neuronból álló ívet alkot. Meg kell említeni, hogy az izomorsó afferens ingerületei gátolják az antagonista izmokat ellátó alfa motoros neuronokat. Ezt a hatást reciprok gátlásnak nevezzük. Megemlíthető, hogy a védekező (nociceptív) és a vegetatív reflexív is a gerincvelői szelvény(ek) szintjén záródik. A vegetatív reflexív efferens szára két, pre- és posztganglionáris neuronból áll.

Térdreflex

Az emberi izmok rostösszetétele

Edzéshatások
• Hipertrófia
• Atrófia
• Szelektív hipertrófia (állóképességi munka hatására növekszik a II.A típusú rostok aránya) Vitatott!!
Az izomműködés energiaforrásai
Energianyerési módok

Oxigénadósság
• Az izomtevékenység kezdésekor jelentkező részleges oxigénhiány.
• 10mp – 7-8 l
• Két energianyerési folyamat:
• Anaerob
• Aerob
Anaerob
Alaktacid
• ATP hidrolízise ADP+P (1mp)
• Reszintézis (kreatin-foszfát) (5-6mp)
• Szénhidrátok (glikogén)
• Glikogenolízis (glikogénből-glükóz)
• Glikolízis (glükózból-piroszőlősav)
• Piroszőlősav-tejsavvá alakul

Laktacid
• A tejsav laktáttá

• Máj (glikogénné szintetizálódik) Cori kör
Energia:
• 1 molekula glükóz 2 ATP
• Kb. 40mp-1 percig elég
• Esetleg a mioglobin köt oxigént
Glükózszintézis tejsavból
CORI-KÖR

Aerob energianyerés
• A szénhidrátok glikolízissel piroszőlősavig bomlanak oxál-ecetsav (Citrátkör)
Citrátkör

TÁPANYAGOK HIDROGÉNJEI

I. NADH + H+, FADH2

DEHIDROGENÁZOK

UBIKINON (Co-Q)

ELEKTRONSZÁLLÍTÓK (CITOKRÓMOK)

II. OXIDÁZOK

2H + ½ O2 H2O + ENERGIA
Terminális oxidáció
• 1 molekula glükóz 36 ATP reszintézise

• Zsírok (glicerin+zsírsavak) Bomlás után a glicerin belép a citrátkörbe, a zsírsav béta-oxidációval rövidül és acetil CoA formájában lép be a citrátkörbe.
• Fehérjék (70-80 perc után bomlik) folyamatos terhelésnél (csak oxidációval)
GLIKOLÍZIS AEROB OXIDÁCIÓJÁNAK ENERGIAMÉRLEGE
• anaerob glikolízis : 2 NADH 2 · 3 = 6 ATP
2 ATP 2 ATP
• piruvát ® acetil-CoA átalakulás:
2 NADH 2 · 3 = 6 ATP
• citromsavciklus: 2 · 3 NADH 6· 3 =18 ATP
2 · 1 FADH2 2 · 2 = 4 ATP
2 · 1 GTP 2 · 1 = 2 ATP
38 ATP
glicerin-foszfát inga 2 ATP veszteség – 2 ATP
1098 kJ 36 · 30,5 kJ 36 ATP

Az edzettség

Az edzettség, mint központi fogalom
• A szervezet pszichofiziológiai harmóniája, mely egyidejűleg jelenti a szervezet optimális teljesítőképességét, szilárd egészségi egyensúlyát és pszichikai teherbíró képességét.
Az edzettség összetevői
• Motoros változások
• Fiziológiai változások
• Alkati változások
• Pszichológiai változások
Teljesítmény
• Edzettség + forma (diszpozíció)
• Teljesítőképességen a fizikai képességeket (erőt, mozgásgyorsaságot, állóképességet, hajlékonyságot stb.), továbbá a sportág technikájában, taktikájában nyújtott teljesítményeket és a technikai, taktikai készségeket, végül egyéb ismereteket, kognitív képességeket, illetve ezek együttesét értjük.
• Teljesítőkészségen a sportoló edzőjéhez, továbbá sportágához, környezetéhez, életrendjéhez való viszonyait értjük. Ennek megfelelően a teljesítőkészség átfogja a sportoló sportolási (edzési, versenyzési) attitűdjét, amelynek segítségével képes mozgósítani a rendelkezésére álló energiáit.

Versenyteljesítmény
• A sportoló tudásának mozgósítási képessége versenyen
• Optimális versenyizgalom kialakítása
• Tapasztalat (habituáció)
Edzés és teljesítmény
Nem lineárisan növekszik

Edzés és pszichológia
• Sikerélmény
• Kudarcélmény
• Mi a hatásuk?
• Közösen értékelni közösen átdolgozni!!
• Minél idősebb a sportoló annál inkább be kell vonni az edzéstervezésbe.
Edzettség és sportforma
Az alkalmazkodás
• Sportalkalmazkodáson értjük az egyénnek, szervezetének, szervrendszereinek szerkezet- és működésjellegű válaszait (sportszív, izomhipertrófia, sportteljesítmény emelkedés stb.) meghatározott edzések, versenyek hatására.
• 1. A sportoló a választott tevékenységet egyre hosszabb ideig tudja végezni teljesítménycsökkenés nélkül (kitolódnak a fáradás egyes szakaszai).
• 2. A regenerálódási idő gyorsasága. 100% csak különleges szituáció; 85-90% biológiai, kémiai beavatkozás; 80% kemény edzéssel kialakul; 30-40% lassú teljesítménnyel.

Az alkalmazkodás folyamata
A terhelés összetevői
Intenzitás

Ingersűrűség
Időtartam
Terjedelem
A túledzettség állapotának kifejlődése

Az edzett szív

A szív működése terhelés alatt
• Perctérfogat nő (nem sportolóknál is)
• 4x-ére
• Pulzusszám és pulzustérfogat 70ml-ről 100-ra
Az edzett szív
A sportoló szívének hosszú időtartamú edzés hatására létrejövő kardiovaszkuláris alkalmazkodása.
Az edzett szív tulajdonságai
• Edzettségi jelek:
• Morfológiai (makro-mikroszkópos elváltozások)
• Funkcionális (működés)
• Regulációs (beidegzés)

Morfológiai jelek
• Kardiális hipertrófia: nagyobb üreg (Állóképességi sportok), vastagabb szívfal (erősportok)
• Sportszív?
• Edzettségi hipertrófia „athlete’s heart: bal kamra hipertrófia (állóképességi munka)
• Koszorúsér-hálózat növekedés: tágabb nagy koszorúsér-hálózat és gazdagabb kapillarizáció
Funkcionális edzettségi jelek
• Emelkedik a miozin ATP-áz aktivitása
• Szívizomsejtek rövidülése fokozott, javul a kontraktilitás és a tágulékonyság
• Szisztolés funkciók: jobb kontraktilitás
• Diasztolés funkciók: az edzett szív tágulékonyabb marad időskorban is
• Az edzett szív anyagcseréje: jobb gazdaságosabb.
• Elektromos aktivitás módosul.
Regulációs edzettségi jelek
• Alacsonyabb pulzusszám (emelkedett paraszimpatikus hatás (100/p), emelkedett vagus tónus, alacsonyabb szimpatikus aktivitás, sinus csomó saját spontán aktivitásának csökkenése).
• Pulzusszám:
• Nyugalomban: edzetlen 70-75 edzett 45-55 40%
• Terheléskor: 120-140 70-80 100%
Alacsonyabb nyugalmi perctérfogat
• Perctérfogat: a szív egy perc alatt kipumpált vérmennyisége.
• Meghatározza: Pulzustérfogat és pulzusszám
• Pulzustérfogat: egy összehúzódással kilökött térfogat
• Pulzusszám: Percenkénti összehúzódások száma
• Takarékosabb működés
Speciális hatások
• Életkor
• Nem
• Sport színvonal
Életkor
• Fiatalkor
• A hipertrófia nem az első alkalmazkodási folyamat
• Szívizom sejtek megnyúlása (aktív, tonogén dilatáció)
• Késői életkorokban elkezdett sportolás?
Nemi különbségek
• Relaxációs hányados jobb
A sport színvonala
• ?
Az edzett szív előnyei
• Alacsonyabb pulzusszám
• Nagyobb maximális perctérfogat
• Véd: koszorúsér betegségek és szívinfarktus ellen. 3x

Sportolók hirtelen szívhalála
• Látens szívbetegségek: hipertrófiás vagy dilatatív kardiomiopátia, koszorúsér rendellenességek, szívizom-ischaemia, szív ingerképzésének és vezetésének zavarai, örökletes tényezők, ioncsatorna rendellenességek.
• Egyéni családi anamnézis, fizikális vizsgálat, 12 elvezetéses EKG, terheléses EKG.
• Okok: koszorúsér hálózat gyengébb + betegség v. stressz
• dopping

A sporttehetség

A sporttehetség
• Az a személy, akinek egészségi állapota, pszichikai, fiziológiai, antropometriai, motoros és szocializációs adottságai a fejlődés-érés egy szakaszában olyan színvonalúak és felkészülési szakaszonként olyan ütemben fejlődnek, hogy megfelelő edzés és szociális környezet esetén valamely sportágban versenyszámban a csúcsteljesítmény-életkorban magas színvonalú sportteljesítményt képes elérni.
A sporttehetséget meghatározó tényezők
A kiválasztás lehetőségei
Középtávfutók specializálódása
A sporttehetség kibontakozásának feltételei
Utánpótlás nevelés egységes rendszere

Szervezeti felépítés (OTSH)
Eltérő életkorban kezdés edzéscéljai