Masszázskezelés során milyen nem kívánt hatásokat, tüneteket észlelhet

– fertőző betegség esetén – annak továbbterjedését okozhatja a masszázs
– a menstruáció első napjaiban a kellemetlen tünetek erősödhetnek
– általánosan: fokozott reakciók
– instabil pszichés állapot esetén a tünetek erősödhetnek

Vér és sport

Egyszeri terhelés hatása a vérre:
• Vértérfogat emelkedik (vérraktárak kiürülnek)
• Abszolút értékben csökken
ØPlazma kikerül az extracelluláris térbe (hematokritérték emelkedik)
ØVízvesztés
ØFehérvérsejtszám 4x
• Hemoglobin koncentráció csökken (tápláltság)
• Emelkedik a trombicitaszám (vérlemezkék aggregációs tulajdonsága)
• Akut intenzív terhelés hatására akut gyulladásos immunológiai reakció

Rendszeres edzés hatása a vérre
• Fokozott állóképességi munka növekvő plazma térfogat.
• Krónikus terhelésnél az alvadási reakció csökken
• Anaerob edzés anaerob kapacitás növekedése
• Gyulladásos immunológiai reakció mérséklődik
• Az immunrendszer is alkalmazkodik
• Extrém edzésterhelés rontja az immunrendszer hatékonyságát
Vérkép és teljesítmény
• Oxigénszállító képesség
Ø A rendszeres edzés nem növeli
Ø A vörösvérsejtszámot
Ø A hemoglobin koncentrációt
Ø A vérszegénység ellenben hátráltatja
Ø Akkor mi növeli?
Ø Magaslati edzés
Ø Vérdopping
Ø EPO (eritropoetin)
Keringés és sport
Állandó
Szív
Agy

Változó
Növekszik Csökken
Vázizom máj
vese
Bőr
Vérkeringés és terhelés

Dinamikus
• Emelkedik a pulzusszám és a perctérfogat
• Közepes intenzitásnál 160/80 Hgmm
• Max. terhelésnél 220/40Hgmm
Statikus
• Szív teljesítménye kevésbé növekszik
• Perifériás ellenállás megnő
• 200/150Hgmm
Az edzett szervezet keringése
• Az edzett izom keringése javul
Ø Arteria femoralis belső átmérője nagyobb
Ø Gazdagabb kapillárishálózat
• Gyorsabban megnyílnak a kapillárisok
• Hatékonyabb a keringés redisztribúciója
• Nagyobb az edzett szervezet vértérfogata

Sportélettan Teszt 1.

• Jellemezze a mozgásszabályozás hierarchikus rendszerét!
• Jellemezze az anaerob alaktacid és laktacid energianyerési módokat!
• Fejtse ki a hirtelen szívhalál okait és rizikójának csökkentési lehetőségeit!
• Jellemezze a fáradás 3 fázisát!
• Jellemezze a szív edzettségi jeleit!
• Írja le az izomösszehúzódás molekuláris sorrendjét!

• Mi a sportélettan?
• Mi a teljesítőképesség?
• Mi a teljesítőkészség?
• Mi az edzettség?
• Mi a belső edzésterhelés?
• Mi a motoros egység?
• Mi az ingerületátvivő anyag a neuromuszkuláris junctionban?
• Milyen izomrost típusok fordulnak elő az emberben?
• Oxidatív körülmények között egy molekula glükózból mennyi ATP keletkezik?
• Mi a holtpont?
• Mi a perctérfogat?
• Mik az edzett szív előnyei?
• Mi a vitálkapacitás?
• Mi növeli az oxigénszállító képességet?

Sportélettan

Sportélettan 
Dr. Tóth László 
Gyógymasszőr (esti) képzés META 
› Heti x óra szombat tömbösítve 
› Össz: 13 óra 
› Vizsga: kettő jegy (dolgozatok) megbeszélés 
› Alternatív lehetőségek: jegyjavítás, 
-kiváltás ppt előadás választott témában 
Gyógymasszőr (esti) képzés META 
› Heti 1 óra szerda 17.00-17.45 
› Össz: 13 óra 
› Vizsga: kettő jegy (dolgozatok) 
› Alternatív lehetőségek: jegyjavítás, -kiváltás ppt előadás választott témában 
Gyógymasszőr képzés META 
› Heti 2 óra kedd 16.05-17.35 
› Össz: 34 óra 
› Vizsga: három jegy (dolgozatok) 
› Alternatív lehetőségek: jegyjavítás, -kiváltás ppt előadás választott témában 
Irodalom (ajánlott) 
Vizsgára 
› DIÁK 
›
Alapfogalmak 
sport 
› az 
› mi? 
Sport? 
› Karinthy így fogalmazta meg a sport definícióját: 
“Sport alatt mindazokat a mozgásokat és görcsöket értjük, amiket evégből felheccelt emberek egyes testrészeikkel külön, és egész testükkel oly célból végeznek, hogy egyetlen rész sem maradjon azon a helyen, ahova az Isten teremtette, hanem lehetőleg olyan helyzetet foglaljon el, amire az illető testrész egyáltalában nincsen berendezve.”
Forrás: citatum.hu 
Sport? 
› Planking 
› Owling 
› Batmaning 
› Ironing 
› http://www.youtube.com/watch?v=x98jCBnWO8w 
› 10 
SPORT 
Sport (Európai Sport Charta) 
› Minden olyan fizikai tevékenység, amely esetenként vagy szervezett formában a fizikai és pszichikai erőnlét fejlesztését szolgálja, társadalmi kapcsolatok teremtése vagy különböző szintű versenyeken eredmények elérése céljából. 
Élettan 
› Szervezet működését vizsgáló tudomány. 
› Az anatómia új szemlélete átvette ezt a szerepet. 
› Struktúra és funkció 
› Élettan új szemlélete: 
A szervezet működésének szabályozása. 
Sportélettan 
› Alkalmazott élettan a versenysport kontextusában 
› Hatósugara: teljesítményfokozás 
› Edzettségi szint emelése (nemcsak élsport) 
› Iskolai testnevelés, rekreáció, szakosztályi sport, rehabilitáció, stb. 
› Anatómiai-élettani alapok azonosak 
› Kutatás és gyakorlat kapcsolata 
› Élettani szemlélet 
Sportélettan 
› Hagyományos szemlélet – hogyan változnak meg a szervműködések az edzés hatására. 
› Új szemlélet – hogyan változik meg a szervek szervrendszerek működésének szabályozása az edzett szervezetben. 
› Központban: az edzés hatására létrejövő alkalmazkodási folyamatok vizsgálata. Elsősorban szabályozási folyamatok. 
› Szervműködések változásának vizsgálata 
› A rendszeres fizikai aktivitás megnöveli az egyes szervek működési kapacitását 
Sportélettani ismereteken alapul 
› A kiválasztás 
› Különböző korosztályok felkészítésének elmélete és módszertana 
› A lakosság testedzésének mennyisége és minősége 
› Tudományos határterületek (sportpedagógia, sportpszichológia, stb.) 
› Sporttudományok (önálló diszciplína) 
Sportélettan azt vizsgálja 
Hogyan változik meg a szervműködések szabályozása a rendszeres edzések hatására és ez a megváltozott szabályozás hogyan érvényesül, figyelembe véve a szervek jellemzően megnövekedett működési kapacitását. 
Az edzettséghez alkalmazkodás 
› Érzékenyebb szabályozást jelent. 
› Gazdaságosabb működési kapacitást. 
› Nyugalomban – még jobban pihen. 
› Terheléskor – tovább fokozható a szervműködés. 
› Nagy különbség az edzett és edzetlen szervezet nyugalmi és maximális értékei között van. 
Az edzettség, mint központi fogalom 
› A szervezet pszichofiziológiai harmóniája, mely egyidejűleg jelenti a szervezet optimális teljesítőképességét, szilárd egészségi egyensúlyát és pszichikai teherbíró képességét. 
Teljesítmény 
› Edzettség + forma (diszpozíció) 
› Teljesítőképességen a fizikai képességeket (erőt, mozgásgyorsaságot, állóképességet, hajlékonyságot stb.), továbbá a sportág technikájában, taktikájában nyújtott teljesítményeket és a technikai, taktikai készségeket, végül egyéb ismereteket, kognitív képességeket, illetve ezek együttesét értjük. 
› Teljesítőkészségen a sportoló edzőjéhez, továbbá sportágához, környezetéhez, életrendjéhez való viszonyait értjük. Ennek megfelelően a teljesítőkészség átfogja a sportoló sportolási (edzési, versenyzési) attitűdjét, amelynek segítségével képes mozgósítani a rendelkezésére álló energiáit. 
Edzés 
› A kikapcsolódás, felfrissülés vagy a jobb fizikai és pszichikai teljesítőképesség megszerzése, megtartása vagy fokozása érdekében végzett rendszeres fizikai aktivitás szabadidő sportolók esetében, ill. a sportágspecifikus teljesítmény fokozásának eszköze versenysportolók esetében, akik célja az öröklött adottságok felső határig kitolt teljesítményfokozás. 
Edzéshatás 
› Az edzéshatás kiváltásához az ingernek el kell érnie egy meghatározott erősséget és időtartamot. Ellenkező esetben nem váltódik ki ingerületi folyamat az élő szövetben. Azt a legkisebb ingererősséget, amelynél az ingerelt szervben vagy az ingerelt sejtben éppen létrejön a válasz, a reakció ingerküszöbének nevezzük. 
Az edzésterhelés folyamata 
Külső és belső edzésterhelés 
› A külső edzésterhelés a végzett edzésmunka és az egyéb környezeti ingerek (hőmérséklet, talaj minősége, társak, nézők stb.). Mindenfajta külső terhelés meghatározott, rá jellemző reakciót vált ki a fizikai és pszichikai működésrendszerben. 
› Belső terhelésként foghatók fel azok a fiziológiai, biokémiai elváltozások, továbbá pszichikai folyamatok, amelyek a külső terhelés következtében jönnek létre. A belső terhelés nagyságát és erejét a külső terhelés valamennyi összetevője külön-külön és együttesen is befolyásolhatja. A terhelések hatása nem állandó. 
Függ: 
• egyéni sajátosságoktól 
• aktuális fizikai-pszichikai állapottól 
• edzettség színvonalától 
• szociális viszonyulásoktól 
• külső környezettől 
Summary 
Alkalmazkodási folyamatok akkor jönnek létre, ha az ingerek elérik a szükséges intenzitást és a szükséges terjedelmet 
Minél jobban megközelítik a terhelésadagok az egyén pillanatnyi teljesítőképességét, terhelhetőségét, annál hatékonyabban zajlanak le az alkalmazkodási folyamatok. 
A szükségesnél nagyobb mérvű terhelések, vagy a terhelés terjedelmének és intenzitásának helytelen viszonya kedvezőtlenül befolyásolja az említett alkalmazkodási és szabályozási működéseket, csökken a teljesítmény 
A terhelés energetikai potenciálok felhasználása következtében fáradási folyamatot vált ki, ezzel a szervezet működési szintje időlegesen csökken -> alkalmazkodási folyamatok beindulnak -> túlkompenzálás, teljesítmény növekedés 
A túlkompenzálások eredménye a megnövekedett teljesítmény. De ha a szervezet nem kapja meg időben a következő terhelést, visszaáll az eredeti szintre.

Motoros képességek (Mozgásképességek)

Kondicionális képességek
› A motoros képességek azon csoportja, melyeket főként energetikai tényezők határoznak meg.

Ø Erő
Ø Gyorsaság
Ø Állóképesség
Ø Ízületi mozgékonyság
Funkcionális összefüggés és kölcsönhatás az erő, gyorsaság és állóképesség közt.
Erő
› Külső és belső ellenállások leküzdése
o Maximális erő
o Gyorsasági erő
o Állóképességi erő

Férfiak:
Ø Erő az életkorral nő, maximumát 20- 30 év között éri el, ezután lassan, fokozatosan csökken
Ø 65 évesek ereje a 20- 30 évesek erejének 80%-a
Nők:
Ø 16- 30 év között a legnagyobb, erő maximuma 20- 30 év a nőknél is
Ø Erőszint a férfiakénak 60- 65%-a
Erőcsökkenés 30-60 év közt egyenletes és párhuzamos a nőknél és férfiaknál
Ezek az adatok a maximális, statikus erőre vonatkoznak
Maximális statikus erő
¨ Kar szorítóereje:
Ø Lányoknál 7- 14 , fiúknál 7-16 év közt fejlődik legintenzívebben, de fiúknál 16 év felett is jelentős a fejlődés.
Ø Erőgyarapodás már 4-5 éves kortól megindul.
Ø Testtömeg nő, ennek nagy része izomà arányosan nő a statikus erő is
Ø Maximuma férfiaknál: 26-28 éves korban, nőknél 23- 25 éves korban.
Ø Ezt követően fokozatosan csökken, férfiaknál 65, nőknél 60 éves kor után fokozottabban.
Ø A 70 évesnél idősebbek fiatalkori erejük 60- 65%ának kifejtésére képesek

Kar tolóerejének fejlődése:
Ø Fiúk: 12-17 év, majd jóval kisebb mértékben
Ø Lányok: 11- 13 év ill. 14-15 év

Hasizmok fejlődése:
Ø Lányok: 13 éves korban befejeződik
Ø Fiúk: 11 éves korban indul, ifjúkorban is tart
Ø Fejlődési csúcs: lányok: 11- 13 év, fiúk: 12- 14 év
Hátizmok fejlődése:
Ø Fiúknál és lányoknál is 18 éves korig vagy még tovább tart
Ø Fejlődési csúcs: fiúknál a serdülési- növekedési lökéssel esik egybe, lányoknál 13-14 ill. 16-17 év
Erőfejlődés
q A különböző izomcsoportok erőfejlődésének dinamikája (Kuznyecov, 1974):
• Legintenzívebb szakasz: mind2 nem: 9-12 év
o Lányok erőfejlődése 12-13 éves korban befejeződik, míg a fiúknál 14-15 éves korban egy újabb periódus figyelhető meg.
q Kazarjan, 1964: 10- 11 ill. 13- 14 év közt ugrásszerű izomerő-növekedés.
o 8- 17év közt feszítőizmok ereje gyorsabban nő, mint a hajlítóizmoké.

Izomerő csökkenésének okai
Ø Az életkor előrehaladtával csökken az izomzat aránya. A felnőtt ember átlagosan 36 kg izomtömege 70 éves korra 13 kg-mal lesz kevesebb.
Ø Az izomzat viszkozitása, kálium- és kálcium tartalma kisebb idős korban à kevésbé rugalmas
Ø Idősek erőkifejtése kevésbé dinamikus.
Gyorsaság
Gyorsasági erő
(robbanékonyság)
Két fejlődési csúcs:
• 4- 8 éves kor között
• Lányok: 11- 13, Fiúk: 12- 16 év közt
Teljesítménymaximum:
Ø Férfiak: 20- 22 között
Ø Nők: 13- 15 között
55- 60 éves kor között:
Ø Férfiak 50- 60%ot,
Ø Nők 45- 50%ot képesek teljesíteni
à Gyorsasági erő hamarabb épül le, mint a maximális erő és a nőknél nagyobb mértékű
Erő-állóképesség
Kar húzó erő-állóképessége (húzódzkodások száma függésben):
Ø Fiúk: 7-18 éves korig egyenletesen nő és a kiindulási érték 3szorosát éri el.
Ø Lányok: 7-14 éves korig nő, kis mértékben
Ø Ettől kezdve mérsékelten csökken
Kar toló erő-állóképessége (fekvőtámaszban karhajlítás és –nyújtás):
Ø Lineárisan változik, de a lányoknál a változás sebessége mérsékeltebb à kiindulási értékhez képest 18 éves korra fiúknál 3szoros, lányoknál másfélszeres az érték.

Hasizmok erő-állóképessége:
Ø Legintenzívebb fejlődés:
§ Fiúk: 13- 16 éves kor között
§ Lányok: 12- 14 éves kor között
Ø Maximum elérése:
§ Fiúk: 18 éves kor
§ Lányok: 14 éves kor
Hátizmok erő-állóképessége:
Ø 7- 18 éves korig nincs a fejlődésben jelentős különbség a két nemre nézve.
Gyorsaság
Gyorsaság
› A különböző cselekvéseket a lehető legrövidebb idő alatt

o Mozgásgyorsaság
o Reakcióidő
Mozgásgyorsaság
Ø Pl. 30 méteres vágtafutással mérhetjük
Ø Fejlődésében 2 intervallum
Ø Első: 10 éves korig: nagyon intenzív javulás
Ø 7-8 éves kor között átmeneti plató
Ø Második időszak a lányoknál serdüléssel zárul, ekkor meghaladják a felnőttkori szintet, majd csökkenő tendencia figyelhető meg.
Ø Fiúk teljesítménye ebben az időszakban tovább javul, bár mérsékeltebben, mint előtte.
Ø Serdülés idején mérsékeltebb tempójú fejlődés, melynek csúcsa lányoknál 12-13 év.

Ø A lányok relatív fejlettsége végig előbbre tart a fiúkénál:
o 75%os fejlettség lányoknál 7, fiúknál 9 éves korban;
o 90%os fejlettség lányoknál 9, fiúknál 13 éves kor körül.
Ø Mozgásgyorsaság 20 éves kor után csökken.
Ø Idős kori adatok nehezen találhatók a mozgásgyorsaságukról, érthetően, hiszen ennek vizsgálata nagy sérülésveszélyt hordoz magában.
Reakcióidő
Ø A két nem fejlődése folyamatosan javul és közel párhuzamos 6,5 és 18,5 éves kor közt.
Ø A fiúk teljesítménye valamennyi életkorban meghaladja a lányokét.
Ø Legnagyobb fejlődés: 7,5 és 10,5 éves kor között, ennek csúcsa azonban fiúknál egy évvel korábban van.
Ø Relatív fejlettség fiúknál nagyobb:
o 50%os fejlettség:
fiúk: 8 éves korban, lányok: 9 éves korban
o 90%os fejlettség:
fiúk: 12 éves korban, lányok: 14,5 éves korban

Ø Legrövidebb reakcióidő: 20- 30 éves kor közt
Ø Az életkor előrehaladtával fokozódik annak a jelentősége, hogy a jelzés milyen fajtájára (fény- vagy hangingerre) kell reagálni.
Ø Az idős embereknél meghosszabbodik a RI időkényszer melletti feladat végrehajtásánál, és komplikált mozgások esetén.
Ø 20 és 60 év között az egyszerű reakcióidőben csak kis mértékű változás
Állóképesség
Állóképesség
› A szervezet elfáradással szembeni ellenálló képessége.
› Felosztása: energiaigénylés módja szerint
› Színvonalát (és fejlődését) az oxigénfelvevő képesség (VO2 max.), ill. a munkavégző képesség szintjével, valamint az adott idő alatt megtett távolsággal (vagy az adott táv megtételének idejével) jellemzik.

Percenkénti oxigénfelvevő képesség
Ø Légzési és keringési rendszer teljesítőképességének legfontosabb jellemzője
Ø Nemek közti különbség a serdülőkorban jelentkezik a fejlődésében
Ø Max. oxigénfelvevő képesség lányoknál 14-16 év, fiúknál 18- 20 év, 2,6 ill. 1,8 liter.
Ø Fejlődési csúcs a pubertásra tehető.
Ø 25 éves kor után csökken
Munkavégző képesség
Ø 25 éves kor után a férfiaknál egy szinten marad, nőknél enyhén emelkedik 55 éves korig.

q Aerob állóképesség szintjének mérése: 12 perces futással
Ø Sportoló fiataloknál: fiúknál 7-17 év között javul az eredmény, lányoknál a javulás a serdülőkorral befejeződik. Ez edzetlenségre vezethető vissza és valószínűleg a serdülőkori átrendeződés is szerepet játszik ebben.
Ø A légzési- keringési rendszer állapota nagy mértékben függ az életviteltől, a rendszeres fizikai aktivitástól.

› Anaerob állóképesség mérése: „40 mp futás”
Ø Fiúk: 7- 18 év közt folyamatosan javul, legintenzívebb szakasz: 13- 16 év.
Ø Lányok: javulás 13 éves korig, majd romlás
Ø Relatív fejlettség adott életkorban lányoknál magasabb.

A fejlesztési kísérletek azt mutatják, hogy az iskolai tanulók igen jelentős terheléseket képesek elviselni. Az állóképességi terhelés lehetőség, hogy a légzési és keringési funkciókat fejlesszük!
Ízületi mozgékonyság

Ø Kondicionális képességek közé sorolható, mert feltételét képezi a motorikus teljesítménynek
Popov adatai az aktív, dinamikus hajlékonyságról:
Ø Lányoknál kétfázisú, fiúknál háromfázisú fejlődés
Ø Lányok valamennyi életkorban jobb teljesítményt érnek el
Ø Lányok: 8-14 év közt intenzív változás, aztán gyakorlatilag állandó,
Ø Fiúk: 7- 12 év közt mérsékelt változás, 11-17 év közt intenzív javulás, később stagnálás
Ø Fejlődési csúcsok: serdülőkor végén

Fetz (1982), Farmosi (1990):
Ø Fiúk: 7-10év közt nincs változás, majd 11-17 év közt 4 cm-es javulás
Az életkor előrehaladtával leginkább a nagy ízületek mozgékonysága csökken.
Ø Férfiaknál 20, nőknél 25 éves kortól kezdődően
Ø Férfiaknál intenzívebb is a hanyatlás
Ø A hanyatlás okai:
o Az ízületekben fiziológiai változások;
o Ízületi szalagok kevésbé rugalmasak, kevésbé nyújthatók;
o Az ízületi felszínt alkotó porcok repedezettek, kopottak;
o Az ízületi folyadék viszkozitása csökkent.
Koordinációs képességek
¨ A motoros képességeknek azon csoportja, melynek jellegzetes elemét a szabályozási folyamatok képviselik.
¨ Sokféle felosztás:
Ø Schnabel (1977): alapvető képességek (motorikus szabályozó, alkalmazkodási és tanulási képesség) és speciális képességek (egyensúlyozó, ritmizálási és kombinációs képesség, mozgáselaszticitás, mozgásfantázia)
Ø Blume (1981): 7 koordinációs képesség: vezérlő, orientáló, differenciáló, egyensúlyozó, reakció, átállítási és ritmizáló képesség.
A kinesztetikus differenciáló képesség
Ø Izmokból jövő információ felvételén és feldolgozásán alapul; finoman szabályozott mozgásban nyilvánul meg
Ø Több teszttel vizsgálható, pl.: egyszerű karmozgás térbeli és időbeli paramétereinek vizsgálata
Ø A térbeli differenciálás 8-10 éves korban javul sokat, majd egy lassú tempójú változás, végül serdüléssel le is zárul.
Ø Az időbeli differenciálás 9-10 éves korban indul fejlődésnek, a serdülőkor lelassítja ezt is.
Ø A teljesítményreprodukálásban egyenletes fejlődés 12-14 éves korig, majd 2 éves stagnálás, majd 16. évtől újabb intenzív periódus. ß összefügghet az életszakaszra jellemző motorikus átrendeződéssel.
Ø Nemek közt nagyon kicsi különbség.
Ø Téri komponens korábban, idői komponens később éri el a felnőtt szintet.
Térbeli tájékozódó képesség
¨ A test térbeli helyzetének, e helyzet megváltoztatásának érzékelése, és a mozgás céljának megfelelő szabályozás jellemzi.
¨ Tesztek: célbadobás / olyan feladat többszöri megismétlése, mely a testhelyzet mozgás közbeni megváltoztatását igényli (pl. Fleishman- féle kerülő futás)
¨ Célbadobó teljesítmény:
Ø Fiúk: 6-18 év: felfelé ívelő
Ø Lányok: 14- 15 éves korban van fejlődés
Ø A változás az idegrendszeri éréssel hozható kapcsolatba
Ø Lányoknál kevésbé jó serdülés után – gyengébb technika

¨ Fleishman- féle kerülő futás
Ø Léc alatt is át kell bújni à mozgásirány- változtatást igényel + egész test koordinálása, melynek egyik eleme a téri tájékozódó képesség.
Ø Mozgás átállítása, lefékezés, gyorsítás kell
Ø Két szakasz: 1. igen intenzív- serdülőkorig, aztán mérsékeltebb a változás
Ø Intenzív fejlődési szakasz: 2 periódus: 5-7 év közt, illetve lányoknál 10- 12, fiúknál 9- 10 éves kor között. Hasonlít a két periódus a gyorsasági erőnél és a gyorsaságnál megfigyelteknél is. Ez az egybeesés az egész testkoordináció, valamint a gyorsaság és a gyorsasági erő kölcsönhatásából ered, és felhívja a figyelmet arra, hogy az egész test koordinációja a gyorsaság egyik fontos háttértulajdonsága.

Egyensúlyozó képesség
¨ 3 szakaszra osztható a fejlődése:
Ø Első: 4- 8 év közt lassú javulás
Ø Második: lányoknál 8- 12 év, fiúknál 8- 14 év közt; fiúk és lányok teljesítménye ekkor együtt halad, majd 12 éves korban lányok teljesítménye visszaesik, majd a serdülés vége felé ismét javulás (lányoknál medence megnő, ez megbontja a korábbi biomechanikai viszonyokat)
Ø A 14/15 éves kort követő javuló tendencia a serdülőkor befejeződésére utal
Ø A harmadik szakaszt a fentiek alapján a nemek közti különbség jellemzi. A fiúk ekkor a 18 éves kornál jobb teljesítményt érnek el.

q A teljesítményváltozás sebességcsúcsa:
Ø 8-10 éves kor között, de jelentős változás 11-12 év között is
q Relatív fejlettség:
Ø 9-10 év között: 50%
Ø 11 éves kor: 75%
Ø 12éves kor: 90%
q Fejlődése a fiatal felnőttkorig tart.
q Legjobb teljesítmények: 20-30 év között
q 50 éves korig ez a képesség stagnál, majd hanyatlás a mozgásfolyamatok finom koordinációjának csökkenése miatt (Winter, 1977)
Ritmusképesség
› Változó hangritmusok megragadásával, ill. egyszerű ciklikus mozgások – pl. helybenfutás – ritmusának tartásával jellemezhető.
› Két jellegzetes periódus: Fiúknál 7- 11 éves kor között intenzív fejlődés; 13 éves kortól nő a különbség a nemek között, a fiúk túlszárnyalják a lányokat. Ez 19- 21 éves korra kiegyenlítődik, a lányok jobb teljesítményt érnek el.

Edzetlen személynél 30- 50 éves kor között koordinatív teljesítménycsökkenés lehet – nagy egyéni eltérések a különböző életmódok miatt.
A mozgáskoordinációt az előrehaladott életkorban – 60- 70 éves kor után – az alábbiak szerint jellemezhetjük:
Ø A mozgásfolyamatok iramának csökkenése.
Ø A mozgáskombinációs képesség beszűkülése.
Ø A motorikus cselekvések minőségének romlása.
Ø A mozgásanticipáció hanyatlása.
Ø A mozgásritmus megbomlása.
A kondicionális képességek funkcionális differenciálódási modellje I.
› A kondicionális képességek nem differenciálódtak.
A kondicionális képességek funkcionális differenciálódási modellje II.
› A prepubertásban a szervezet morfológiai változásának hatására az erő “leválik” a képesség együttesről
A kondicionális képességek funkcionális differenciálódási modellje III.
› A pubertásban az anyagcsere folyamatok tökéletesedése során az állóképesség elkülönül a gyorsaságtól.

Koordinációs képességek
• Kinesztétikus differenciáló képesség
• Térbeli tájékozódó képesség
• Egyensúlyozó képesség
• Ritmusképesség
• Reakcióképesség

Fáradás

Izomfáradás
• Nem tudjuk változatlan szinten tartani az izommunkát.
• A szervezet védőfunkciója.
• Pszichológiai és fiziológiás jelenség.
• Helyi és általános
Helyi fáradás
• Lokális
• Jellegzetes erő-időtartam görbe
• Max erő pár sec.; 50% 1 min.; 15% 10min.
• Fizikai erő fáradás (néha fájdalom)
• Transzmisszió lassulása (ideg felől nem ingerelhető)
• Metabolit felszabadulás Tejsav (0,3-0,6%)
• Savasodás pH 6,3 alá (nem működnek az enzimek)
• Nem megfelelő vérellátás (izometriás működés)
Általános fáradás
• Hosszan tartó munka közben (futás, stb.)
• Az összetevők közül a leggyengébb (legkisebb funkciójú) határozza meg a fáradást

Az agykéreg fáradása
• Vérellátása állandó!
• Lényegében nem fárad!
• De: hibás végrehajtások, rossz döntések (kognitív fáradtság)
• Kiégés (motiváció csökkenése) sok verseny Inadekvát működés
Piramis extrapiramidális rendszer
• A pályarendszer áteresztő képessége szinte korlátlan!
Motoros egység
• Neuromuszkuláris szinapszis (junction)
• Helyi fáradás (ideg-izom)
• Vitatott
Az izom állapota
• Lehet oka a fáradásnak ha nincs megfelelő állapotban az izom.
• Rövid ideig tartó erőteljes izommunkánál a vízfelvétel miatt megduzzadhatnak az izmok.
Az izom energiaellátottsága
• Szubsztrát hiány (szénhidrát és zsír) + fehérje
• Oxigénhiány
• Légzőrendszer alacsony kapacitása
• A vér alacsony oxigénkötő képessége
• A szív-keringési rendszer alacsony kapacitása
• Alacsony enzim kapacitás
Holtpont
• A szervezet átmeneti válsága, azzal a szubjektív érzéssel, hogy nem tudjuk folytatni a sporttevékenységet. Folytatva megszűnik.
• Tünetei: végtagnehézség, kedvetlenség, letörtség.
• Folytatás: second wind
• Oka: a szervrendszerek átállási aránytalanságai okozzák.
A szervrendszerek átállása
• Hőháztartás: kezdeti hő-megkésett hő.
• Hörgők átmérője: hőmérséklet (hörgők szűkülése)
• Tejsav felszabadulás: alacsony pH savasodás
• Oldalszúrás, puffadás: vérpangás (máj, lép, vesék)
• Pszichés: „kell ez nekem?”
• Endorfinok: opioid receptorokon ható válsághormonok, flow

IDŐPONTOT KÉREK MOST!