Szerző: Norbi masszőr | Budapest, Bükk, Bükkszentkereszt, Exklúzív, Masszázs, Masszőr, Norbi, Wellness
8. feladat.( a törzs izminak anatómiája élettana )
– az izmok osztályozása
– a vállöv izmai és müködésük
– a háton elhelyezkedő izmok és müködésük
– a has izmai és müködésük
Az izmok általános tulajdonságai
Az izom (musculus) a mozgásrendszer aktív szerve. A csontvázizomzat a csontokkal szoros kapcsolatban áll. A csontvázizmok szövettanilag harántcsíkolt izmok.
Az izom színe: Az izomállomány friss állapotban sötétvörös.
Az izom részei
Az izom szabad szemmel két fő elemre különül el:
– Izomhas (venter): az összehúzódóképes (kontraktilis) középső rész.
– Inas rész (tendo): Az ín az izom két végén helyezkedik el. Az izmokat az inak rögzítik a csontvázhoz. Amikor az izmok összehúzódnak, az ín magával húzza a csontot, így az elmozdul az izületnél.
Az inak rendkívül szorosan függenek össze a csontokkal.
Az izmos résznek megfelelő az ín alakja. A lapos izmok lemezszerű bőnyében folytatódnak.
Minden izomnak van egy
– eredési pontja (a törzshöz közelebb eső – proximalis – rögzülési pont, ezt izomfejnek is nevezik),
– distalis tapadási pontja (erre a területre fejti ki az izom a hatását, vagyis az izom összehúzódásakor a tapadás az elmozdulási pont).
Az izmok erei és idegei: Az izmok – nagyméretű munkavégzésüknek megfelelően – rendkívül bőven tartalmaznak ereket és idegeket.
Erek: Minden egyes izomrostot sűrű hajszálérhálózat fon körül.
Idegek: Az izomba benyomuló idegben vannak
– Mozgatórostok: Az izom-összehúzódást kiváltó impulzust szállítják, valamint az izomtónus fenntartásában van szerepük.
Motoros egység: A mozgató idegsejt és az egy sejt által beidegzett izomrostok egysége.
– Érzőrostok: Különleges végkészülékben, izomorsóban végződnek és az izomérzést közvetítik. Az érzőrostok közvetítik a fájdalomérzést is.
– Vegetatív rostok: Az izomállomány táplálását, továbbá az erek beidegzését szolgálják.
– 30 –
Az izmok csoportosítása
Alaki sajátosságok szerint ehetnek:
– hosszú ill. rövid izmok: (pl.: végtagok izmai) általában orsó alakúak
– széles izmok (pl.: nagy mellizom, széles hátizom)
– gyűrű alakú izmok: ezek zárják a testnyílásokat (pl.: száj- szem körizma, a végbél záróizma)
– kéthasú izom: ha az izom húsos részét ín szakítja meg ( hasizom )
– két-, három-, négyfejű izom: némely izom több fejjel ered (pl. biceps; triceps; quadriceps)
Egymáshoz viszonyított működésük szerint
Az izmok csoportosan működnek.
– Társizmok vagy együttműködő izmok (szinergisták): azonos működésű, egy irányba dolgozó izmok.
– Ellentétes működésű izmok (antagonisták): valamely izomcsoporttal ellentétes működést fejtenek ki.
Az izületben létrehozott mozgás iránya szerint
– hajlítók (flexorok): a végtagok izületeit hajlítják (az izület által bezárt szöget csökkentik)
– feszítők (extenzorok): a végtagok izületeit feszítik (az izület által bezárt szöget növelik
– közelítők (adduktorok): a törzshöz vagy a középvonalhoz közelítenek
– távolítók (abduktorok): a törzstől vagy a középvonaltól távolítanak
– hanyintók (szupinátorok): a tenyeret felfelé fordító alkarizom mozgása
– borintók (pronátorok): a tenyeret lefelé fordító alkarizom mozgása
– szűkítők (szfinkterek)
– tágítók (dilatátorok)
– emelők (levátorok)
– lehúzók (depresszorok)
– forgómozgást létrehozók (rotatorok)
Testtájak szerint
– Fejizmok
– Nyakizmok
– A törzs izmai
– A hát izmai
– A mellkas izmai
– A has izmai
– A gát izmai
– A végtagok izmai
– A felső végtag izmai
– A vállizmok
– A felkar izmai
– Az alkar izomzata
– A kéz izmai
– Az alsó végtag izmai
– Csípőizmok
– A comb izmai
– A lábszár izmai
– A láb izmai
– 31 –
Eredésük szerint
– bőrizmok: a bőr alatt tapadnak és erednek
– vázizmok: a csontváz egyes mozgatható csontjaihoz tapadnak, és összehúzódásuk által mozgatják azokat.
A vállöv izmai és müködésük:
Köpenyszerűen borítják a vállat. ( a vállizületet oldalról, hátulról és felülről körülvevő izmok)
Létrehoznak mozgást a vállizületben, erősségük megszabja a váll alakját.
A vállövön (kulcscsont, lapocka) erdenek, és a felkarcsont felső részén tapadnak.
Összetarják a vállizületet.
A vállövhöz tartozó izmok:
Deltaizom (m. deltoideus)
A vállizületet oldalról borítja, és a vállat ez kerekíti le.
Eredés: szélesen a vállövön
– kulcscsont vállcsúcs felőli végén
– a lapocka kampószerű vállcsúcsán (acromion)
– a lapockatövisen (spina scapulae)
Tapad a felkarcsont középső harmadán levő érdességen (tuberositas deltoidea)
Működése: a felkart a vállizületben
– a vízszintesig emeli (abductio)
– elülső rostjai a távolított kart előrehúzza és befelé forgatja
– hátulsó rostjai a távolított kart hátrahúzza és kifelé forgatja
– hozzájárul a vállizület ízvégeinek összetartásában
Sérülésekor: ha az elülső rostok sérülnek, nem tudja arcához emelni a kezét a beteg
Bénulásakor: a vállöv leesik
Lapockaizmok (mm. scapulae)
Tövis feletti izom (m. supraspinatus)
Teljesen kitölti a lapockatövis feletti árkot (fossa supraspinatus).
Ered a lapockatövis feletti árokban
Tapad a felkarcsont nagy gumójának felső izombenyomatán
Működés:
– a felkar abductioja 30°-ig
– a felkar fejét az izületi árokba húzza
Sérülésekor, ha csak ez az izom, akkor a beteg nem tudja elindítani a kar távolítását
Tövis alatti izom (m. infraspinatus)
Kitölti a lapockatövis alatti árkot (fossa infraspinatus).
Ered a lapockatövis alatti árokban
Tapad a felkarcsont nagy gumójának középső izombenyomatán
Működés: a felkart kifelé forgatja, a felemelt kart lefelé húzza
– 32 –
Kis görgetegizom (m. teres minor)
Szorosan hozzáfekszik a tövis alatti izom alsó széléhez.
Ered a lapockatövis alatti árokban
Tapad a felkarcsont nagy gumójának alsó izombenyomatán (a vállizület mögött húzódva)
Működés: a felkart kifelé forgatja
Nagy görgetegizom (m. teres maior)
Szorosan hozzáfekszik a tövis alatti izom alsó széléhez.
Ered a lapockatövis alatti árok alsó csúcsán és a lapocka alsó csúcsán
Tapad a felkarcsont kis gumóján
Működés: befelé forgatja, és a törzshöz közelíti a felkart
Lapocka alatti izom (m. subscapularis)
Kitölti a lapocka elülső felszínét.
Ered a lapocka elülső felszínén.
Tapad a felkarcsont kis gumóján
Működés:
– a felkart befelé forgatja
– az eltávolított végtagot a törzshöz közelíti (addukálja)
– a karcsont fejét a vállizületi árokba húzza
Hátizmok (musculi dorsi)
A törzs háti oldalán, a koponya és a keresztcsont között egymás fölött helyezkednek el.
két csoport:
– felületes hátizom
– mély ( axiális ) hátizmok és tarkóizmok
Felületes hátizmok (mm. dorsi superficiales)
Széles, lapos izmok. Nagyobb részük a felső végtaggal is kapcsolatban áll.
Csuklyásizom (m. trapezius)
Trapézhoz hasonlít. A nyak és a felső hát tájék legfelületesebb izma.
Ered a nyakszirtcsonttól lefelé a XII. hátcsigolya tövisnyúlványáig
Tapad a vállöv csontjain
– felső rostjai lefelé: kulcscsont vállcsúcsi egyharmadán és a vállcsúcson (acromion)
– középső (kb. a VII. nyakcsigolya környékén eredők): a lapocka tövisnyúlványán
– a háti csigolyákon eredő alsó rész ferdén: a lapocka kampószerű vállcsúcsán (acromion)
Működése:
– a vállövek (lapocka) hátrafelé húzása (katonás tartás)
– a vállat emeli
– fejet hátrafelé húzza
– egyik oldali az arcot ellenkező oldalra és felfelé fordítja
– 33 –
– függeszkedésnél (pl.: mászásnál) a törzset emeli
– egészséges tónusa biztosítja, hogy a lapocka ne álljon el a mellkastól
Széles hátizom (m. latissimus dorsi)
Az emberi test legszélesebb izma. Háromszögletű.
Ered:
– a négy alsó hátcsigolya tövisnyúlványán
– a csípőtaraj hátsó részén
– négy alsó borda külső felszínén
Tapad lapos ínnal a felkar kis gumóján.
Működés:
– felemelt kart hátra és lefelé húzza (pl.: fejszecsapás)
– a felső végtagot a hát mögé viszi, és befelé forgatja (pl.: farzsebbe nyúlásnál)
– mászásnál a törzset függeszti és emeli
– a lapockát a mellkasfalhoz szorítja
Kis és nagy rombuszizom (m. romboideus major et minor)
Két szorosan egymás mellett fekvő lapos izom, a gerincoszlop és a lapocka gerincoszlopi széle között.
Ered:
– a kis rombuszizom: a VI-VII. nyakcsigolya tövisnyúlványán
– a nagy rombuszizom: az I-IV. hátcsigolya tövisnyúlványán
Tapad a lapocka gerincoszlopi szélén a lapocka felső szögletéig
Működése:
– az elülső fűrészizom antagonistái
– a lapockákat és így a vállat egymás felé húzzák
– a lapockát a mellkasfalhoz szorítják
Lapockaemelő izom (m. levator scapulae)
Hosszúkás, hengeres izom a nyak oldalától a lapocka felső szögletéig.
Ered az I-IV. nyakcsigolyák harántnyúlványán,
Tapad a lapocka felső szögletén (angulus superior)
Működése: emeli a lapockát (vállvonogatás)
Hátsó fűrészizmok (m. serratus posterior superior et inferior)
Két gyenge, lapos izom, melyek felül és alul 4-4 bordához tapadnak.
Müködésük:a felső bordákat emel, ( belégzés) az alsó süllyeszti ( kilégzés )
Axialis törzs- és nyakizmok
A felületes hátizmok alatt, a tarkótól a keresztcsontig húzódó, a gerinccel szoros anatómiai és funkcionális kapcsolatban levő izmok.
– 34 –
Két csoportja van :
– mély hátizmok: a gerinc oldalán végigfutó páros, erős izomoszlop
– tarkó- és nyakizomzat: a mély hátizmok folytatásaként, a gerinc hátsó oldalán fekvő izmok
A mély hátizmok (mm. dorsi profundi)
A hátizmoknak az egyenes testtartás biztosításában van szerepük.
Elhelyezkedésük:
– Az izmok szorosan egymás mellett és egymáson fekszenek a csigolyák tövisnyúlványai és a bordaszögletek által képzett széles vályúban (a csigolyák és a bordák közti szögletben).
– Végigvonulnak a gerinc nyaki, a háti, az ágyéki és a keresztcsont szakaszán.
Két rétegük van:
– Felületes izomréteg: összefoglaló neve gerincfeszítő izom (m. erector spinae) vagy törzsfeszítő izom (m. erector trunci).
– Mélyebb réteg: a haránt- és a tövisnyúlványok közötti izomrendszer.
Működésük: A mély háti izomcsoport a két lábon járáshoz nélkülözhetetlen.
– a gerinc egyenes tartása a nehézségi erő ellen jelenti a fő működését
– az egyenes hasizom antagonistájaként a gerincoszlopot előrehajlásból kiegyenesíti, merevíti, illetve hátrafelé hajtja
– a gerincoszlopot és a törzset saját oldalára hajlítja (féloldali összehúzódáskor)
– a törzs fordítása
Tarkó- és nyakizomzat
A mély hátizmok folytatásaként a gerinc hátsó oldalán fekvő izmokat a mély tarkópólya két részre választja.
Felületes csoport
Ezek az izmok hosszú izmok. Az izmok két, csúcsával egymás felé fordított izomkúpot hoznak létre.
– Alsó (felfelé tekintő csúcsú) izomkúp: a mellkas felső részéről a felső nyakcsigolyák felé összetérő izmok, pl.: a nyaki féltövises izom
– Felső (lefelé tekintő csúcsú) izomkúp: a felső háti és az alsó nyakcsigolyákról a fejre szétsugárzó izmok, pl.: a feji féltövises izom, amely két függőleges izompillérét képezi a köztük levő tarkógödörrel.
Működésük:
– nyugalmi tónusuk rögzíti a fejet
– a fejet hátraszegzik
– az arcot saját oldaluk felé fordítják
Mély csoport
A tarkó mélyében – az os occipitale és az első két nyakcsigolya közt fekvő – rövid izmok, melyek a fejizületekre hatnak.
Működésük:
– a fejet hátra vagy oldalra billentik
– a fejet forgatják
– 35 –
Hasizmok (musculi abdominis)
Az elülső, oldalsó és hátulsó hasfalban található izmok. Széles, lapos izmok, melyek ugyanolyan alakú inas lemezekbe (bőnyékbe) folytatódnak, és azok által tapadnak. A középvonalban összefüggenek egymással, és egy érmentes fehér vonalat (linea alba) képeznek.
Egyenes hasizom (m. rectus abdominis)
A hasfal elülső részén látható, lefelé a középvonal két oldalán.
Ered a V-VII. bordaporc külső felszínén
Tapad a symphysis elülső oldalán és a szeméremcsont felső ágán
3-4 inas vonal harántul megszakítja, így rövidebb darabokra osztja a hosszú izmot, igy erőteljesebb a működés és egymástól függetlenül is összehúzódnak.
Működése:
– rögzített medence esetén lefelé húzza a bordákat
– előrefelé hajlítja a törzset
– egyik oldali összehúzódásnál részt vesz a törzsnek saját oldala felé hajlításában
– rögzített mellkas mellett a két izom emeli a medencét
– részt vesz a hasprés fenntartásában
Külső ferde hasizom (m. obliquus abdominis externus)
Széles, lapos hasizom. Rostjai ferdén felülről és laterál felől lefelé és mediál felé futnak. (zsebredugott kéz)
Ered a nyolc fűrészfog alakú csipkével a 8 alsóborda külső felszínén
Tapad:
– Az izomrostok nagy része átmegy széles bőnyébe (aponeurosis)
– A legalsó izomrostok a csípőtarajon és a lágyékszalagon.
Működése: csak a többi hasizommal együtt
– előrefelé hajlítja a törzset
– emeli a medencét (rögzített mellkasnál)
– törzshajlítás és fordítás (ha csak az egyik oldali izom húzódik össze)
– részt vesz a hasűri nyomás fenntartásában és fokozásában
Belső ferde hasizom (m. obliquus abdominis internus)
A külső ferde hasizom alatt fekszik. Rostjai azonban éppen ellentétesen húzódnak: alulról és oldalról felfelé és mediál felé. A két izom rostjai tehát derékszögben keresztezik egymást.
Eredés szélesen a csípőtarajon.
Tapadás:
– felső rostjai a bordaív alsó szélén
– a többiek ívelt vonalban széles bőnyébe mennek át.
Működése: megegyezik a külső ferde hasizoméval
Haránt hasizom (m. transversus abdominis)
Széles, lapos izom. Rostjai harántul húzódnak.
– 36 –
Eredés:
– hat alsó borda belső felszínén
– az ágyéki csigolyákon
– csípőtarajon
Tapadás az aponeurosison: A ferde hasizmokkal együtt főként az oldalsó hasfal képzésében vesznek részt.
Működése:
– hasprés
– szűkítik a mellkast (kilégzés)
Négyszögű ágyékizom (m. quadratus lumborum)
A hátulsó hasfal legerősebb záróképlete. Erre fekszenek rá a vesék a hátsó hasfalon.
Ered: csípőtaraj hátsó részén
Tapad: utolsó borda alsó szélén és az ágyékcsigolyák harántnyúlványán
Működés:
– törzset saját oldala felé hajlítja
– mindkét izom közös összehúzódása a bordákat lefelé húzza (kilégzés)
A hasizmok közös működése
Az egyes hasizmoknak van önálló működése is, de főszerepük mégis a közös működésben van.
– Egyenletes hasűri nyomás fenntartása: hasűri szervek helyzetének fenntartása
– Hasprés: a hasizmok együttes összehúzódásuk által fokozzák ezt a nyomást zárt gégefő mellett. Legnagyobb a szerepe ebben a haránt hasizomnak van, mert övszerűen öleli körül a hasüreget. A hasprésnek sok életműködésben van szerepe.
– A törzs megmerevítése: nagy erőkifejtések alkalmával a hasizomzat közös összehúzódása.
– Kilégzés segítése: a hasizmok bordáktól eredő rostjai szűkítik a mellkast.
– Törzs előre-, oldalra hajlítása, fordítása
Szerző: Norbi masszőr | Budapest, Bükk, Bükkszentkereszt, Exklúzív, Masszázs, Masszőr, Norbi, Wellness
7. feladat.
– a koponya felépitése
– az arckoponya és agykoponya csontjai
– koponya kapcsolódásai a gerinchez és mozgásai
A koponya ( cranium ) a fej csontos váza, megközelitőleg gömb alakú, melynek nagy részében az agyvelő, érzékszervek, kisseb részében az emésztő rendszer és a légutak felső szakasza található.
Részei:
– agykoponya : áll a koponyatetőből és a koponyaalapból, ez a koponya nagyobbik fele, annak felső, hátsó és alsó részét alkotja. 7db. (3 páratlan és 2 páros) agykoponyacsontból áll.
– arckoponya a koponya elülső részét alkotja. 15 db. (6 páros és 3 páratlan) arckoponyacsontból áll.
Üregében foglal helyet:
– az agyvelő
– az érzékszervek
– az emésztőrendszer és a légutak felső szakasza
A koponyán megkülönböztetünk:
– koponyatetőt vagy koponyaboltozatot (calvaria)
Részei: a homlok, a fejtető, a nyakszirt és a halánték.
– koponyaalapot (basis cranii)
kialakításában részt vesznek az agykoponya összes csontjai, továbbá a rostacsont.
.
Az agykoponya csontjai:
Agykoponya csontjai alkotják
– fejtetőt
– koponyaalapot
Csontjai:
– nyakszirtcsont (os occipitale)
Páratlan, hátul a nyakszirtnek megfelelő csont. Részei nagy kerek lyukat ún. öreglyukat (foramen magnum) fognak közre a koponyaalapon, amely a gerinccsatorna kezdeti nyílása. Alsó felszíne az atlasszal ízesül.
– ékcsont : a homlokcsont mögött és a nyakszirtcsont előtt található, szárnyszerűen kiterjeszkedve. Csak a koponyaalap középső részének alkotásában vesz részt. A páratlan csont felső felszíne töröknyereghez hasonlít. Ebben van az agyfüggelék.
– 27 –
– homlokcsont (os frontale): Elől a koponyaalapot képezi, majd felfelé hajlik, a koponyatető elülső domborulatát adva. A páratlan csont belsejében az orrtájék felett üreget (homloküreget) találunk.
– falcsont : Páros csont, amely kizárólag a koponyatetőt – az agykoponya tetejét és oldalfalát – alkotja. A két csont középvonalban találkozik egymással.
– halántékcsont (os temporale)
Kétoldalt a halántéktájéknak megfelelően elhelyezkedő páros csont. Belsejükben védetten fekszik a halló- és egyensúlyozó szerv. A halántékcsont részei az oldalról jól látható nyílást, a külső hallónyílást fogják közre. Mögötte, alatta van a csecsnyúlvány (processus mastoideus).
Arckoponya
15 változatos felépítésű csont.
– orrüreg körüli csontok: a T alakú rostacsont az ekecsonttal együtt adja az orrüreget elválasztó csontos orrösvényt. A rostacsont felső vízszintes, szitaszerűen átlyuggatott lemeze (itt mennek át a szaglóidegek) képezi az orrüreg tetejét.
Páros orrcsont, a könnycsont és az orrüregben elhelyezkedő orrkagylók.
– szájüreg körüli csontok:
– felső állcsont (maxilla): a száj-, az orr- és szemüreg alkotásában vesz részt.
Belsejében van az arcüreg, amely az orrüreggel összekötött, és annak mellékürege.
Alsó, patkó alakú fognyúlványában kis rekeszekben foglalnak helyet a felső fogak.
– állkapocs (mandibula)
Az arc alsó részének vázát alkotja. Izülettel, mozgékonyan kapcsolódik a koponyához.
Patkó alakú testből és két ferdén felfelé nyúló szárból áll.
A test felső szélén sorakozó alveolusokba illeszkednek az alsó fogak.
– szájpadcsont : két lemeze L alakban illeszkedik össze. Az orrüreg, és a szájüreg csontos falának egy részét alkotja.
– járomcsont : páros csont, az arc jellegzetes oldalsó kiszögellését (pofagumó) adja.
Az arckoponya üregei:
– a csontos szájüreg
– a szemüreg
– az orrüreg
– 28 –
A koponyacsontok az állkapocsizület kivételével folytonos összeköttetések útján kapcsolódnak egymáshoz.
A koponyacsontok folytonos összekötetései a varratok. Mely lehet:
– fogazott varrat
– pikkelyvarrat
– sima v. lapos varrat
Az állkapocsizület a koponya egyetlen saját izülete. Összeköttetést teremt a halántékcsont vápája (izületi árok) és az állkapocs (izületi fej) között. Az izületi tok igen bő.
Az izület üregét tömött rostporcos lemez (discus) két részre osztja.
Mozgásai sokirányúak, de korlátozott, ezért korlátozott szabadizületnek tekintjük.
A gerinc és a koponya kapcsolódása:
A fej szabad mozgathatósága érdekében átalakult I. nyakcsigolya v. fejgyám (atlas) és a II. nyakcsigolya (axis) a többi csigolyától eltérően, szilárd összetartást megőrizve, mozgékonyan ízesül egymással és a nyakszirtcsonttal, ezért a nyakcsigolyák mozgási képessége a legnagyobb.
– az atlasz – csigolyatest hiányában – olyan mint egy csontgyűrű.
– az axisnak van egy fölfelé emelkedő fognyúlványa (dens axis). Elől kis porcborítású ízfelszínét az atlasz ízárkába szorítja egy harántszalag. Az atlasz ezen elfordulva végzi a forgó mozgást.
Mozgásai:
A két különleges csigolya lehetővé teszi, hogy a fej különböző irányba mozoghasson:
– a fejgyám-nyakszirti tojásizületben:
– hosszabb haránttengely körül: a fej bólintása („igen” gesztus) ill. hátraszegzése
– rövidebb sagittalis tengely körül: a fej ingatása az egyik válltól a másik felé
– az I. és II. nyakcsigolya közti forgó izületben
– függőleges tengely körül: fej ide-oda forgatása (a fej „tagadó” gesztusa, fejzárás)
Szerző: Norbi masszőr | Budapest, Bükk, Bükkszentkereszt, Exklúzív, Masszázs, Masszőr, Norbi, Wellness
26. feladat
– a könyökizület csontos szerkezete
– az izület felépitése
– a mozgató rendszere, a ráható izmok
– a mozgásformák.
A szebad felső végtag csontjai, izületei:
A felkarcsont ( humerus ) hosszú csöves csont a felkar egyedüli csontja, aminek proximális epifizisén van a fej, alatta az anatómiai, s ez alatt a sebészi nyak ( itt törik el leggyakrabban )
Majd henger alakú test. A distalis epifizisen izfelszinek láthatók, ide izesül a két alkarcsont.
Könyök izület (art.cubiti) a felkarcsont disztális végrésze és a két alkarcsont proximális végrésze alkotja, összetett izület.
Felkarcsont – orsócsont (henger izület)
Felkarcsont – singcsont (gömb izület)
Orsócsont – singcsont (forgó izület)
Az alkar csontjai, izületei:
Orsócsont ( radius ) az alkar hüvelykujj oldalán található. A diszt. epifizis kifejezettebb.
Singcsont ( ulna ) az alkar kisuj felőli oldalán fekszik. A prox. epifizise megvastagodott.
A két alkarcsontot kötöszövetes lemez köti össze.
Felkar (brachium)
A felkart egyetlen csont, a felkarcsont alkotja, amely a vállizületben kapcsolódik a vállövhöz.
Felkarcsont (humerus)
Hosszú csövescsont
Rajta megkülönböztetünk:
– középrészt (diaphysis)
– megvastagodott végrészeket (epiphysis)
– Felső végrésze (epiphysis proximalis): a fej (caput humeri) gömbölyű és a lapocka izületi árkába ízesül. Alatta két gumó domborodik: előre tekintő kis gumó (tuberculum minus) és az oldalfelé tekintő nagy gumó (tuberculum majus).
– A fej és a test közötti elvékonyodott részt sebészi nyaknak (collum chirurgicum) nevezik; ezen a helyen gyakoribbak a törések.
– Alsó végrész (epiphysis distalis) az alkarcsontokkal való összeköttetésre képződött ki. Három jellegzetes kiemelkedés található rajta. Kétoldalt a belső és külső könyökdudorok (epicondylus medialis et lateralis), valamint a kettőjük között található – üvegporccal borított – könyökizületi bütyköt (condylus humeri). Ez utóbbi két részből áll: az orsócsonthoz kapcsolódó fejecske (capitulum humeri) és a singcsonthoz kapcsolódó – medial felé lejtő. Cérnaorsóhoz hasonló – könyökpörgő (trochlea humeri).
Alkar (antibrachium)
Az alkar vázát két csont alkotja.
Az alkar csontjai
Orsócsont (radius)
Az alkar hüvelyujji oldalán fekszik.
Proximális epiphysise vékonyabb, porccal borított, szabályos henger alakú fejben (caput radii) végződik. Ennek sekély tányérszerű vájulata a capitulum humerihez ízesül. A fej alatt elhelyezkedő rész a csont nyaka (collum radii), ezt alulról orsócsonti érdesség (tuberositas radii) határolja, amin a kétfejű karizom (m. biceps brachii) tapad.
Distalis epiphysise kiszélesedik, a kéztőcsontokkal ízesül a porccal borított része.
Singcsont (ulna)
Az alkar kisujji oldalon fekszik. Ez a rögzítettebb alkarcsont.
Proximális epiphysise megvastagodott és kampószerű könyöknyúlványban (olecranon) végződik. Az orsócsont felé tekintő élén a két csontot összekötő kötőszövetes lemez rögzül.
A csont distalis vége elvékonyodva fejben végződik (caput ulnea), melyből dorsal és medial felé kis csonttövis, az íróvessző nyúlvány (processus styloideus) nyúlik lefelé.
Az alkar izületei
Az alkarcsontok összeköttetései egymással
Az alkarcsontokat összekapcsolja:
– két izület (a felső ill. alsó orsócsont-singcsonti izület)
– egy szalagos összeköttetés (syndesmosis radioulnaris)
A felső orsócsont-singcsonti izület a könyökizület része.
A könyökizület (art. cubiti)
Három részizületből áll, de a mechanizmusa szempontjából lényegében két vezető izület kombinációja alkotja, ezért összetett izületnek is nevezzük.
– A könyök hajlításában-feszítésében a humerus és ulna közti kapcsolat a lényeges (a radius szerepe alárendelt).
– A kéz és az alkar forgatásában (pronatio-supinatio) az ulna és a radius összeilleszkedése a lényeges (a radius és a humerus közti kapcsolat alárendelt).
Ízfelszínek:
– A humerus trochleája közepén vályú van.
A trochlea tengelye nem derékszögű a kar hossztengelyére, hanem medial felé lejt, ezért nyújtott kar mellett az alkar és a felkar kifelé nyíló tompaszöget képez (fiziológiás abductio).
– Az ulna ízfelszínén lécszerű kiemelkedés az előbbibe beilleszkedik (a két ízfelszín tengely irányban nem tud elcsúszni).
– A radius fejének vájulata a humerus capitulumába illeszkedve gömb vagy szabadizületet alkot. Mozgásait a rögzített ulna korlátozza.
– A radius feje az ulna bemélyedésébe (incisura) illeszkedik („mint kerék a keréknyomba”).
Izületi tok: közös üregbe fogja az izületet
Izületi szalagok:
– oldalszalagok mediálisan és latrrálisan
– radius fejét az ulnához rögzítő szalag
A könyökizület működése:
Két izületi mechanizmus kombinációja:
– csuklós (ginglymus) mechanizmus
A két felkarcsont együttes flexioja és extensioja.
– forgó (trochoid) izületi mechanizmus
A radius és az ulna közötti pronatio és supinatios mozgások.
Alkar flexio és extensio a trochlea humeri tengelye körül
max. extensio: 180°
max. flexio: 140° terjedelmű
Akadály: a felkar és az alkar elülső lágyrészei (erősebb izomzatú vagy kövér egyénnél kisebb).
Oldalszalagok feszesek, ezért oldalirányú elhajlás nincs.
A radius passzívan követi az ulna mozgásait, de a humerus fejecsének gömb alakja folytán a könyök bármely helyzetében a radius saját tengelye körül szabadon foroghat.
Alkar pronatio és supinatio
– Lógó kar mellett a tenyér hátra- vagy előrefordítása.
Az ulna a rögzítettebb, a radius feje szabad, ezért a radius forog:
– feje és nyaka saját tengelye körül
– distalis vége ívben, így a körívű forgás magával viszi a kezet (a radiushoz ízesül a kéz)
– Behajlított könyök mellett (nem járul hozzá a mozgáshoz a kar rotációja a vállizületben)
– tenyér felfelé (supinatio), ilyenkor a két alkarcsont párhuzamos
– tenyér lefelé (pronatio), ilyenkor a két alkarcsont egymást keresztezi
A könyökre ható izmok:
A felkar izomzata jól elkülöníthetően két csoportra oszlik:
– elől helyezkednek el a hajlítók (flexorok)
– hátul a feszítők (extenzorok)
Működésileg hatnak: a könyökizületre
A két izomcsoportot egymástól erős fascia ( izompólya, vékony kötőszövet ) választja el. A felkar izmainak fejlettsége a bőrön át jól látható és tapintható.
Hajlítók
Kétfejű karizom (m. biceps brachii)
Orsó alakú teste és jól kifejlett inai révén egyike a legjellegzetesebb izmoknak. Izmos egyéneken nyugalmi helyzetben is elődomborodik.
Eredés: két fejjel
– a hosszú fej a lapocka izületi árka felett
– rövid feje inasan a lapocka hollócsőr-nyúlványán (processus coracoideus)
Tapad: a felkar közepén közös izomhasban, és közös ínnal az orsócsont gumóján (tuberositas radii) tapad
Működés: a lefelé fordított tenyeret felfelé fordítja (supinalja) és nagy erővel hajlítja
Kiesésekor a beteg nem tudja:
? a kilincset lenyomni
? az ajtót kulccsal kinyitni
Karizom (m. brachialis)
A kétfejű karizom alatt fekszik.
Ered: a felkarcsont egész elülső felszínén
Tapad: a singcsont saját érdességén
Működés: az alkar hajlítása
Hollócsőr-karizom (m. coracobrachialis)
Eredés: a lapocka hollócsőr-nyúlványán
Tapad: a felkarcsont középső harmadában
Működése (rögzített lapocka esetén):
– felkart előre emeli
– a távolított kart közelíti (a törzshöz szorítja)
Feszítők
Háromfejű karizom (m. triceps brachii)
Ez az izom a könyökizület egyetlen feszítőizma. Teljesen beborítja a felkarcsont hátulsó felszínét.
Ered: három fejjel
– hosszú feje a lapocka vápájának alsó szélén
– oldalsó és középső feje a felkarcsont hátsó felszínén
Tapadás: a singcsont könyöknyúlványán
Működés: az alkart feszíti
Kampó izom ( m. anconeus)
Lapos háromszögletű kis iszom, az alkar járulékos feszitő izme, a könyökizület tokját óvja a becsipődéstöl.
Az alkar izmai
Egy részük a humeruson ered, de többségük leszorul és az alkar radius és ulna csontjain ered. Főként a kéztő és az ujjak hajlítását, feszítését végzik, azonban egy részük az alkart supinálják és pronálják.
– 132 –
Felosztjuk:
– Hajlítókra: nagyobb részük csoportosan ered a felkarcsont belső bütykén (epicondylus medialis). Az alkar tenyéri oldala felé húzódnak (az ulna körül helyezkednek el). Erősebbek, mint a feszítők.
– Feszítőkre: csoportosan ered a felkarcsont külső bütykén (epicondylus lateralis). Az alkar háti oldala felé húzódnak (a radius körül helyezkednek el).
Mindkét izomcsoportnak van:
– felületes rétege
– mély rétege
Sportártalmuk: az alkarizmok túlerőltetése miatt
– golfkönyök (alkarhajlítók túlerőltetése miatt fájdalom a belső könyökdudoron)
– teniszkönyök (alkarfeszítők túlerőltetése miatt fájdalom a külső könyökdudoron)
Hajlító izmok
Borintást (pronatio) végző izmok
Hengeres borintóizom (m. pronator teres)
Ferdén futó, kerekded izom. Nevezik felső fordító izomnak is.
Ered:
– a karcsont (könyök) belső gumóján (epicondylus medialis) a felületes feje
– a singcsont proximalis nyúlványán (processus coronoideus) a mély feje
Tapad: az orsócsont középső harmada
Működés:
– az alkar befelé forgatása (borintás vagy pronatio)
– az alkar hajlításában való segédkezés (mellékműködés)
Sérülésekor: a beteg az ajtót nem tudja bezárni
Négyszögletű borintó izom (m. pronator quadratus)
Az alkar hajlítók legmélyebben fekvő tagja. Négyszögletű lapos izom.
Ered: a singcsont mediális szélén és tenyéri oldalán
Tapad: az orsócsont laterális szélén és tenyéri oldalán
Működés: az orsócsont befelé forgatása (borintás vagy pronatio)
Szerző: Norbi masszőr | Budapest, Bükk, Bükkszentkereszt, Exklúzív, Masszázs, Masszőr, Norbi, Wellness
27.feladat.
– a felső és alsó ugróizület csontos szerkezete, az izület felépítése az izületre ható mozgató rendszer, a rá ható izmok mozgásai,
– a láb szerkezet, boltozatai, kialakulásuk, fenntartásuk,
– az öregujj anatómiája és szerkezete.
Lábszár (crus)
Az alkarhoz hasonlóan két – egymással mozdulatlanul kapcsolódó – csontból áll.
Sípcsont (tibia)
A lábszár vázát medialisan alkotó hosszú csöves csont.
Elülső felszíne a bőr alatt tapintható.
Proximalis vége megvastagodva két bütyköt alkot (condylus medialis et lateralis). Köztük két gyengén kivájt izületi lap van. Hátsó oldalsó része a szárkapocs fejével való ízesülési felszín.
Distalis vége a belső bokanyúlvány (malleolus med.). Alsó henger alakú felszínét izületi porc borítja és az ugrócsonttal ízesül.
Szárkapocscsont (fibula)
A lábszár külső oldalán pálca alakú csont. Felső feji része (caput fibulae) feszes izülettel kapcsolódik a tibia condylus lateralisához. Distalis vége a külső bokanyúlvány (malleolus lateralis). Ez kb. 1 cm-rel lejjebb van, mint a belső bokanyúlvány.
Láb (pes)
Az emberi láb csontváza három részre tagozódik:
– lábtő
– lábközép
– lábujjak
Lábtő (tarsus)
Csontos vázát hét köbös csont alkotja. Mivel a test súlya a lábtőcsontokra nehezedik, e csontok sokkal fejlettebbek, mint a kéztőcsontok.
– ugrócsont (talus)
A boltozatos konstrukciót képező lábtő és lábközép felső zárkövét alkotja, erre nehezedik a test egész súlya. Ezt a súlyt az alatta levő sarokcsontra és előre a sajkacsontra viszi át.
– sarokcsont (calcaneus)
Itt tapad az Achilles-ín. A sarkat képezi.
– sajkacsont (os naviculare pedis)
– köbcsont (os cuboideum)
– 3 ékcsont (ossa cuneiformia)
Lábközép (metatarsus)
A lábközépcsontok (ossa metatarsalia) csöves csontok a lábfej középső részében. Az 5 darab lábközépcsont közül a 2. a leghosszabb.
– 134 –
Lábujjak (digiti pedis)
A lábujjak csontjai vagy lábujjperc-csontok (phalanx) csöves csontok az ujjakban. Megfelelnek a kézujjak csontjainak, számuk 14. Az öregujj neve hallux.
A láb izületei
A láb térbeli mozgását teszik lehetővé. A láb a lábszárhoz bokavillában csatlakozik.
A bokavillát alkotja:
– a sípcsont bokanyúlványa
– a szárkapocscsont bokanyúlványa
Bokaizület vagy felső ugróizület (art. talocruralis)
Az izület alkotásában a sípcsont, a szárkapocs és az ugrócsont vesz részt. A bokaizület kapcsolja össze a lábszárat a lábbal.
Izületi fej: ugrócsont henger alakú izületi felszíne (ún. bokagörgő).
Izületi árok:
– a sípcsont alsó izületi felszíne és
– a külső és belső boka izületi felszínei (ún. bokavilla)
Jellemzői:
– oldalsó szalagjai (belső bokáról eredő deltaszalag és a külső bokaszalagok) nagyon erősek
– az izületi tok elől és hátul viszonylag bő, oldalt erős
Az izület működése:
– A bokaizület működését nézve egytengelyű hengerizület, csapó- v. csuklóizület (ginglymus).
– Ebben az izületben történik az elrugaszkodás ugrás során (innen ered az izület neve) és a járás.
– A boka normál állása: lábfej derékszöget alkot a lábszárral.
Mozgások:
– lábháti hajlítás (dorsaflexio)
– talpi hajlítás (plantarflexio)
A bokavilla és a feszes oldalszalagok miatt nincs oldalirányú mozgás.
Alsó ugróizület (art. talotarsalis)
Az ugrócsont alkotja a sarokcsonttal és a sajkacsonttal.
A három csont két izületet (egy csukló-, és egy gömbizületet) képez, vagyis az alsó ugróizület két teljesen különálló, összességében egytengelyű izület, mely együttesen egy ferde tengely körül foroghat. A két izület közös tengely körül egyidőben, együttesen végzi mozgásait, és ezek a mozgások forgásjellegűek, ezért az alsó ugróizület működése szerint forgóizületnek tekintjük.
Ez lehetővé teszi a talp oldalirányú elmozdulását (a talp kifelé, illetve befelé tekinthet), így tud a láb alkalmazkodni a talaj egyenetlenségeihez.
– 135 –
Mozgások:
– láb supinatioja (nevezik inverziónak is), melyhez adductio és plantarflexio társul
– láb mediális (az öregujji) széle emelkedik, a kisujji széle pedig süllyed
– a talp medial felé fordul (be- és lefelé tekint)
– a láb kisujji vége mediális irányba billen, s a talp vájolata mélyül
– láb pronatioja (nevezik everziónak is), amelyhez abductio és dorsalflexio társul
– a láb kisujji széle emelkedik (a láb mediális széle a laterálisnál mélyebbre kerül)
– a talp laterál felé fordul
– a láb distális vége oldalfelé billen, s a talp sekélyebb lesz
A láb pronatiós és supinatiós mozgása nem azonos a kéz supinatiójával és pronatiójával, mert az az alkarcsontok közti izületekben történik.
Az alsó ugróizület jellegzetes – porccal borított szalagja, a talpi sarokcsont-sajkacsonti szalag (lig. calcaneonaciculare plantare). Az izületi árkot alkotó két csont, a sajkacsont és sarokcsont egymással nem érintkezik, közöttük egy viszonylag tág, háromszög alakú rés van. Ezt hidalja át ez a szalag, ami a talp egyik legerősebb és egyben legfontosabb szalagja. Az ugrócsont feje nagyrészt ide nehezedik. A szalag ellenállásának igen nagy szerepe van a talpboltozat fenntartásában. Ellazulása esetén az ugrócsont lefelé süllyed, a talpboltozat lelapul, bokasüllyedés keletkezik.
A felső és alsó ugróizület mozgásainak kombinációja révén a láb circumductiohoz hasonló mozgást is végezhet, midőn ujji végével kört ír le.
A láb váza egységes statikai szerkezet:
– ujjai rövidek és a kéznél jóval kevésbé mozognak ezzel szemben a kéz – vázának felépítése következtében – sokoldalú mozgékonyságra képes
– a láb normál helyzetben derékszöget zár be a lábszárral (ezzel szemben a kéz az alkar egyenes folytatása)
– az ember egyenes testtartása melletti járáshoz, futáshoz, stb. alkalmazkodott mozgékonyságú testrész
– az emberi lábhoz akár csak megközelítően hasonló megoldás az állatvilágban nem található
– a láb a lábszárral a bokaizületben ízesül, a kéz vázával ellentétben azonban csak egyetlen lábtőcsont, az ugrócsont révén
– a lábtőcsontok a legfejlettebbek, az ujjcsontok csökevényesek (ezt a statikai viszonyok magyarázzák)
– mechanikai, statikai szempontból a legtöbb munka a lábra hárul, mely állás, járás közben az egész test súlyát viseli
– igen bonyolult a szerkezete, így a sérülések vagy rendellenességek fájdalmat okoznak, ami gyorsan működése zavarhoz vezethet.
A lábszár izmai
A lábszáron három egymástól jól elkülöníthető izomcsoport található:
– elől a feszítők
– hátul a hajlítók
– szárkapocsi izmok
– 136 –
Feszítők
Elől fekszenek a sípcsont és a szárkapocs elülső élei között. 3 izom a lábtőhöz, az öregujjhoz, illetve a többi 4 ujjhoz haladnak és ezek dorsalflexioját hozzák létre.
Izmai:
Elülső sípcsonti izom (m. tibialis anterior)
Ered: a sípcsont felső felén
Tapad: a két boka között behajolva az I. lábközépcsont bázisán
Működés:
– lábat a bokaizületben feszíti (dorsalflexio)
– az alsó ugróizületben a lábboltozat mediális szélét emeli, a talpat felfelé fordítja (supinatio)
Hosszú öregujjfeszítő izom (m. extensor hallucis longus)
Ered: sípcsont és szárkapocs közti hártyán és a szárkapcson
Tapad: erős ina a két boka között, az öregujj körömpercén
Működés: öregujj és a lábszár feszítése (dorsalflexio)
Hosszú lábujjakat feszítő izom (m. extensor digitorum longus)
Ered: a szárkapocs fejecsén és testén, sípcsont külső bütykén
Tapad: négy ín a II-V. ujjon, a leglaterálisabb az V. lábközépcsont bázisán
Működés: feszíti a II-V. ujjat, emeli a láb laterális szélét (pronatio), segít a dorsalflexioban
Hajlítók
A talpi hajlítást (plantarflexio) végzik. A három izomcsoport közül ez a legtömegesebb. A háti oldalon nagyobb tömegükkel létrehozzák a lábikrát. Két (felületes és mély) rétegben helyezkednek el.
Háromfejű lábikra izom (m. triceps surae)
A lábszár hátsó felszínén elhelyezkedő felületes izomtömeg, amely jól láthatóan kidomborodik (vádli). Achilles-ínba megy át. Három feje van.
Eredés: – a felületes kétfejű lábikraizom ( m. gastrocnemius ) fejei a combcsont külső, illetve belső bütykein
– a mélyebb gázlóizom (m. soleus) feje mindkét lábszárcsont felső harmadában
Tapadás: a sarokcsont gumóján
Működés: a bokaizületben hajlítja a talpat (plantarflexio)
Hátulsó sípcsonti izom (m. tibialis posterior)
Ered: sípcsonton, lábszárcsontok közti hártyán
Tapad: ina a belboka mögött a sajkacsonton és az I. ékcsonton
Működés:- a láb hajlítása (plantarflexio)
– a láb befelé forgatása és közelítése (supináció és kisfokú addukció)
– a lábboltozat egyik fenntartója
Hosszú öregujjhajlító izom (m. flexor hallucis longus)
Ered: a szárkapocscsont hátsó felszínén, lábszárcsontok közti hártyán
Tapad: a talpra kanyarodva – az öregujj körömpercén
Működés:
– hajlítja az öregujjat
– 137 –
– részt vesz a láb befelé forgatásában (supinatio) és közelítésében
– részt vesz a talpi hajlításban
– lábboltozat fenntartása
Hosszú lábujjakat hajlító izom (m. flexor digitorum longus)
Ered: a sípcsont hátsó felszínén
Tapad: a talpon négy részre oszolva – a II-V. ujja körömpercén
Működés: hajlítja a II-V. ujjat, segíti az egész láb hajlítását
Szárkapcsi izmok (peroneusok)
A laterális lábszélt emelő izomcsoport. Az inak a külső bokát hátulról kerülik meg.
Hosszú szárkapcsi izom (m. peroneus longus)
Ered: a szárkapocs oldalsó felszínén a fejen
Tapad: a belső ékcsonton, az I. lábközépcsont bázisán
Működés:
– talphajlításban segít
– a lábfejek befelé döntése (pronatio), vagyis a lábszél emelése
– a lábboltozatok fenntartása laterál felől
Rövid szárkapcsi izom (m. peroneus brevis)
Ered: a szárkapocs oldalsó felszínén a fej alatt
Tapad: a külboka mögött kanyarodva a lábhátra
Működés:
– a lábfejek befelé döntése (borintás v. pronatio)
– a lábboltozatok fenntartása laterál felől
A lábszár alakja
A lábszárhajlítók jóval tömegesebbek, mint a feszítők. A sípcsont elülső belső felszínét izmok egyáltalán nem borítják, ezért az egész terjedelmében tapintható a bőr alatt.
A lábszárat is behüvelyezi egy kötőszövetes lemez, mely az izomcsoportok közé sövényeket bocsát és a megerősödött részei rögzítik a bokánál az izmok inait.
A láb boltozatos szerkezete
A láb boltozatos szerkezet, melyen megkülönböztetünk:
? hosszanti boltozatot
? harántboltozatot
A boltozatok a járás során alakulnak ki a gyermek kb. 4-5 éves korára.
Az egészséges test testünk súlyát 3 ponton támaszkodva közvetíti a talajra:
– a sarokcsont sarokgumója (hátsó sarokpillér)
– az I. lábközépcsont fejecse (egyik elülső pillér)
– az V. lábközépcsont fejecse (másik elülső pillér)
– 138 –
A láb szerkezete:
Az ember láb az egyenes testtartás kialakulása után álló és járó szervvé alakult.
Nyugalomban a lábtő- és a lábközépcsontok nemcsak egymás mellé, hanem kissé egymás fölé is illeszkednek.
Az emberi láb a lábhát felé domború, a talp felé homorú boltozatot alkot, emiatt nem simul teljesen a talajhoz. Az egymás mellé helyezett két láb kupolaszerű boltozatot képez.
Elég erősnek (elbírják a testsúlyát) és rugalmasnak (alkalmazkodni tudjon a talaj egyenetlenségeihez) kell lennie.
A láb a testünk súlyát 3 ponton támaszkodva közvetíti a talajra:
– a sarokcsont sarokgumója (hátsó sarokpillér)
– az I. lábközépcsont fejecse (egyik elülső pillér)
– az V. lábközépcsont fejecse (másik elülső pillér)
A láb boltozatos szerkezet, melyen megkülönböztetünk
– hosszanti boltozatot
– harántboltozatot
A boltozatok a járás során alakulnak ki a gyermek kb. 4-5 éves korára.
A harántboltozat
Kiképzésében részt vesz:
– az elülső pillérek (a II-IV. lábközépcsontok fejecsei még terhelt lábon is magasabban állnak,
mint az I. és az V. lábközépcsont feje)
– az ékcsontok és a köbcsont vonala
A harántboltozat legmagasabb pontja: a középső ékcsont
A harántboltozat jelentősége: a talp közepének lágyrészeit ( erek, idegek, izmok) védi az összenyomódástól
A hosszanti boltozat
A hátsó sarokpillér és az elülső pillérek közt van.
A boltozatnak – distalis irányban legyezőszerűen szétterülő – 5 íve van:
– belső ívét a sarokcsont, a sajkacsont, az első ékcsont és az I. lábközépcsont adja
– külső ívét a sarokcsont, a köbcsont és az V. lábközépcsont képezi
– leghosszabb és egyben legmagasabb a II. ív
A hosszboltozat legmagasabb pontja : kb. az II. lábközépcsont lábtőcsonthoz való ízesülése
A hosszanti boltozat jelentősége:
– A láb teherbíróbb és alkalmasabb a test súlyának viselésére, mintha lapos volna.
– A csontos ívet a lábtő és a lábközép szalagkészüléke szorosan tartja össze, így az
egészséges láb a test súlya alatt nem deformálódik észrevehetően.
– A boltozatszerkezet rugalmas és a járás, ugrálás stb. közben előforduló rázkódásokat
csökkenti, tompítja, így a járást simává, rugalmassá teszi.
– Védi a talpi ereket, idegeket valamint a talp izmait a közvetlen összenyomástól.
A lábboltozat fenntartását biztosítják: a talpon levő rendkívül erős és feszes ízületi szalagok
– hosszanti talpi szalag
a sarokcsont talpi gumójától húzódik legyezőszerűen a lábközépcsontok alapjáig
– 139 –
– talpi sarokcsont-sajkacsonti szalag
a sajka- és sarokcsontot köti össze, erre támaszkodik az ugrócsont feje
– az izmok
– hosszanti boltozatot fenntartók (elülső és hátulsó sípcsonti izmok, hosszú öregujj- és
lábujjakat hajlító izmok)
– harántboltozatot fenntartók (hosszú szárkapcsi izom, rövid talpi hajlítóizmok)
Az öregujj:
Lábközép-lábujj izületek (art. metatarsophalangeae)
A lábközépcsontok kétoldalt levágott gömb alakú ízfejjel kapcsolódnak az ujjakhoz.
Mozgások: hajlítás-feszítés, valamint közelítés és távolítás lehetséges (korlátozott szabadizület).
Ujjizületek : hengeres izületek.
Mozgás: hajlítás-feszítés
A láb izmai
A láb izmainak kisebb része a lábháton, nagyobb része a talpon fekszik. Rövid, kis izmok, melyek működésben a lábszár izmait segítik. A lábháti izmok a feszítést, a talpi izmok a hajlítást végzik. A talp izmainak még a lábboltozat fenntartásában is fontos szerepük van. A talpi izompárnát képezik.
Erednek: a lábtő és a lábközép csontokon
Tapadnak: a lábujjakon
Lábháti izmok
Rövid öregujjfeszítő izom (m. extensor hallucis brevis)
Ered: sarokcsont háti felszínén
Tapad: 1. ujjperc bázisán
Működés: az öregujj feszítése
Rövid lábujjakat feszítő izom (m. extensor digitorum brevis)
Ered: sarokcsont háti felszínén
Tapad: a II-V. ujjakon
Működés: a hosszú ujjfeszítővel együtt feszíti a II-V. ujjat
Talpizmok
A talp izmai 3 csoportban fekszenek:
– öregujjpárna (thenar) izmai
– kisujjpárna (hypothenar) izmai
– kettő között a talpközép (mesothenar) izmai
A talpon is – a kézhez hasonlóan – külön izomzata van az öregujjnak és a kisujjnak. A lábujjak mozgása csökevényes.
– 140 –
Öregujj párna izmai
A hüvelykpárnával ellentétben itt nincs szembehelyező izom.
Három izom alkotja.
Működés:
– öregujj távolítása
– öregujj hajlítása
– öregujj közelítése
Szerző: Norbi masszőr | Budapest, Bükk, Bükkszentkereszt, Exklúzív, Masszázs, Masszőr, Norbi, Wellness
30. feladat.
– a csípőizület csontos szerkezete,
– az izület felépítése,
– mozgató rendszere, ráható izmok,
– mozgásformák.
Az alsó függesztőöv vagy medenceöv
A medenceöv a vállövvel ellentétben páratlan csontot is tartalmaz, a keresztcsontot, mely a két medencecsonttal együtt teljesen zárt csontgyűrűt alkot.
Medencecsont (os coxae)
A medenceövet a kétoldali medencecsont alkotja. Három csont összecsontosodásából jön létre.
Szeméremcsont (os pubis)
Elől a középen találkoznak, és elölről határolják a medence üregét.
Ülőcsont (os ischii)
A hátsó részen lévő csontok nagy részét egy erős gumó, az ülőgumó (tuber ischiadicum) adja, ez a comb hajlító izmainak eredési pontja.
Csípőcsont (os ilium)
Nagy csípőlapát képezi, melynek felső része a csípőtaréj (crista iliaca), valamint elülső kiszögellése az elülső felső csípőtövis (spina iliaca anterior superior). Hasonló csípőtövis található elől és alul, valamint hátul felül és alul is.
A három csont találkozásánál izületi árok (acetabulum) van, amely a combcsonttal képez izületet.
Keresztcsont (os sacrum)
A gerinc része. Öt keresztcsonti csigolya összecsontosodása. A medenceöv hátsó zárópillére.
A medenceöv izületei:
Keresztcsont-csípőcsont izület (art. sacroiliaca)
A csípőcsont erős szalagokkal kapcsolódik a keresztcsonthoz. A dudoros ízfelszínek folytán ebben az izületben mozgás nem lehetséges.
A szeméremcsontok összeköttetése (symphysis pubica)
Átmenet a folytonos (porcos) és a megszakított (izület) kapcsolódási formák között (tökéletlen, ún. fél izület). A két szeméremcsont között rostporcogós lemez van. Szüléskor a két csont egymástól kis fokban, rugalmasan eltávolodhat.
Csípőizület (articulatio coxae)
Gömb vagy szabadizület, de valójában dióizület (minden külön rögzítés nélkül is benne marad a fej a vápában).
Ízvápa: Csak „C” alakú felszínén van porcborítás. Szélét 5-6 mm magas rostporcos ajak veszi körül, ami mélyíti az ízvápát.
– 150 –
Ízfej: caput femoris
Izületi tok: igen erős, szalagok borítják.
Működése:
– Frontalis haránttengely mentén comb ante- és retroflexioja (mozdulatlan törzs mellett)
A mozgást nehezitik az erős külső szalagok.
– anteflexioban: meglazulnak (hajlított térdnél jelentős lehet)
– retroflexioban: megfeszülnek
Sagittalisan futó vízszintes tengely mentén
– abductio
– adductio
Függőleges tengely mentén
– kifelé és befelé rotatio
– nyújtott csípőnél kisebb
– behajlított csípőnél lehet 90° is
– circumductio
Csípőre ható izmok:
A csípőcsont körül helyezkednek el és a csípőizület mozgatására szolgának. Csak a comb közelítésében nincs szerepük.
Lehetnek:
– Belső csípőizmok: a hasüregben, a medencében eredő és nagyobb tömegükben vagy részben ott is található izmok.
– Külső csípőizmok vagy farizmok: a medence külső felszínén helyezkednek el.
Belső csípőizmok
Csípő-horpaszizom (m. iliopsoas)
A nagymedence belső felszínén fekszik.
Két izomból áll:
– Csípőizom (m. iliacus)
Ered: a csípőlapát belső felszínén
– Nagy horpaszizom (m. psoas maior)
Ered: a 12. háti és a felső négy ágyékcsigolyán
Mindkét izom – lekeskenyedve, együttesen – tapad: a combcsont kistomporán
( kis horpasz izom, m. psoas minor )
Működés:
– Rögzített medencénél: a csípőizület hajlítása és kifelé forgatása
– Rögzített végtagnál: a törzset hajlítja, üléskor a gerinc ágyéki szakaszát rögzíti
– 151 –
Külső csípőizmok
Nagy farizom (m. gluteus maximus)
A fartájék domborúságát a zsírpárnán kívül főleg ez az izom hozza létre. Injekciók adásának gyakori helye.
Eredés:
– szélesen csípőlapát külső felszínén
– keresztcsont háti felszínén
Tapad: a combcsont nagytompora alatt
Működés:
– fontos szerepe van az egyenes járás és az egyensúly fenntartásában
– a combot hátrafelé húzza és távolítja, valamint kifelé forgatja
– a csípőizületet feszíti
– a törzset segíti hátrafelé hajlítani
Izom sérülésekor: sík talajon még képes a beteg járni, de lépcsőn, emelkedőn nem.
Középső farizom (m. gluteus medius)
Háromszögletű izom. A csípőizület oldalról borítja be.
Eredés: szélesen csípőlapát külső felszínén
Tapad: a combcsont nagytomporán
Működés: – a combot távolítja
– hátsó fele a combot kifelé forgatja
– elülső fele a combot befelé forgatja
Kis farizom (m. gluteus minimus)
Eredés: szélesen csípőlapát külső felszínén
Tapad: a combcsont nagytomporán
Működés: – a combot távolítja
– hátsó fele a combot kifelé forgatja
– elülső fele a combot befelé forgatja
Combpólya feszítő (m. tensor fasciae latae)
Eredés: elülső felső csípőtövis
Tapad: nem tapad közvetlenül csonton, a széles combpólyába tapad
Működés: – feszíti a széles combpólyát
– segíti a comb távolítását
– combot emeli
Csípőt kiforgató izmok
Belső- és külső elfedett izom
Körte alakú izom
Felső és alsó ikerizom
Négyszögletű combizom
Erednek: a medencecsont és a keresztcsont belső felszínén
– 152 –
Tapadnak: a combcsonton
Működés: a comb kifelé forgatása
Közelítők
Ez a csoport a comb mediális oldalán fekszik, beékelődve a feszítők és hajlítók közé.
Hatnak: a csípőizületre
A csoport tagjai:
– Fésűizom (m. pectineus)
– Karcsú izom (m. gracilis)
A comb belső oldalán a comb vonalát, alakját adja.
– Hosszú combközelítő izom (m. adductor longus)
– Rövid combközelítő izom (m. adductor brevis)
– Nagy combközelítő izom (m. adductor magnus)
Ez a legerősebb combközelítő izom.
Erednek:
– a szeméremcsont mindkét ágán
– az ülőcsont alsó ágán
Tapadnak: egy vonalban a combcsonton
Működés: a combokat egymáshoz közelítik (összeszorítják)
Szerző: Norbi masszőr | Budapest, Bükk, Bükkszentkereszt, Exklúzív, Masszázs, Masszőr, Norbi, Wellness
1. feladat. ( a sejtek müködésének anatómiája, élettana )
– a sejt
– a sejtek alakja, nagysága,
– a sejtek alkotórészei,
– a sejtek életjelenségei,
– humángenetikai alapismeretek.
A sejt: a legkisebb, önmagában még müködő, életjelenségeket mutató egység. Testünkben kb. 100 billió sejt van.
A sejt alakja: nagyon változatos, a körülmények hatására módosulhat.
K ö r n y e z e t ü k szerint lehetnek: folyékony közegben ( vér ) gömb alakúak, szomszédos sejtek nyomása miatt köb henger, lapos vagy orsó alakúak.
M ü k ö d é s ü k szerint : ( pl. ideg sejtek ) nyúlványosak, csillag alakúak.
A sejt nagysága:
– a legkisebb 4 mikron, ( pl. egyes idegsejtek, )
– a legnagyobb 600-700 mikron ( pl. simaizom sejt ) ( petesejt 200 mikron )
– azonban átlagosan 10 – 30 mikron közötti ( csak mikroszkóppal látható.
A sejtek alkotó részei:
Sejthártya: A sejtplazmát körülvevő, féligáteresztő hártya, mely elválasztja a környezetétől, ezen keresztül folyik az anyagcsere, veszi fel a tápanyagot, adja le a bomlástermékeket.
Sejtplazma vagy sejttest: ( citoplazma ) a sejtnek a sejthártya által körülhatárolt kocsonyás állagú alapanyaga, melyben található a sejtmag, és a sejtszervecskék. Állományát víz, szeves és szervetlen anyagok képezik. viztartalma a korától függően 90%-70% .
Sejtszervecskék: ( sejtorganellumok) sejtplazmába ágyazott alakos elemek, melyek feladata a mag irányitásával a sejt élettani folyamatainak biztositása.
– sejtközpont ( osztódásban és a mozgásjelenségekben van szerepe )
– mitokondriumok ( energia termelés, sejtlégzés )
– endoplazmás retikulum
– riboszómák,
– Golgi apparátus, ( váladék termelő )
– lizoszóma( emésztés, méregtelenités )
Sejtmag: a sejt életmüködésének az irányitását végzi, általában a sejt közepén található, a citoplazmától a maghártya választja el. Tartalmazza az örökitő anyagot DNS-t. 46 kromoszóma, az ivasejtben csak 23. rögös kromatin formájában.
A sejtek életjelenségei:
Sejtanyagcsere: sejt építő és bontó folyamatok összessége.
– 2 –
Sejtmozgás: alapvetően két forma – helyváltoztató mozgás amikor az egész sejt mozog, ilyen az amőboid, ostoros. – helyzetváltoztató a sejt helyben marad, csak a felületén lévő csillók mozognak.
Ingerlékenység: A sejt reagál a környezetéből rá ható ingerekre, az inger által kiváltott hatás az ingerület. Az azonos sejtek a különféle ingerekre csak egyféle választ adnak, pl. az izomsejt összehúzódik.
Sejtnövekedés: A sejt a táplálkozása során a citoplazma növekszik, ha elér bizonyos nagyságot, elpusztul vagy osztódik.
Sejtosztódás: egy sejt két sejtre osztódik. Ez biztositja a test nővekedését, a sejtek pótlását.
Lehet számtartó ( testet felépitő sejt, ugyan annyi kromoszóma )
Lehet számfelező ( az ivarsejteknél csak a kromoszóma párok fele )
Humángenetikai alapismeretek:
A genetika az orvostudománynak az utóbbi 20 év legsikeresebb ága. Ha a XX. sz. a technika százada, akkor a XXI. a genetika százada.
A genetika kutatás által
– az emberi öröklődés megismerése
– a veleszületett rendellenességek pontos diagnózisa
– a genetika vizsgálómódszereinek (molekuláris) más ágakban való hasznosítása ( onkológia, endokrinológia, agykutatás, gyógyítás megelőzés gyógyszerkutatás, epidemiológia, immunológia )
A genetikai betegségek egyre növekvő egészségügyi, gazdasági, társadalmi jelentősége.
A genetikai betegségek növekvő gyakorisága
Betegnek: fizikai, lelki megterhelés
Családnak: lelki, anyagi
Társadalomnak: anyagi
Belgyógyászati betegségekben is fokozódó jelentőség, genetikai háttér (hajlam), pl. magas vérnyomás, cukorbetegség, stb..
Daganatos betegségek előidézésében, fenntartásában is genetikai tényezők játszanak szerepet.
Kezelés még nem megoldott, ezért legfontosabb a megelőzés.
Ezért ismerni kell a betegség -okát, kiváltó tényezőit ,keletkezési mechanizmusát,
– a diagnózis lehetőségeit
– a kezelés lehetőségeit
A klinikai genetika feladata :
– a genetikai diagnosztika hatékonyságának növelése
– genetikai hátterű betegségek felismerése
– újszülöttkori szűrővizsgálatok kiterjesztése (korai felismerés)
– genetikai tanácsadó hálózat kiterjesztése
– 3 –
Feladat: a család, környezet, családorvos, klinikai orvos az örökletesség lehetőségét felvesse, a genetikus igazolja vagy elvesse.
Korszerű betegellátás nincs korszerű genetikai ismeretek nélkül.
Genetika az öröklődés tudománya
– a biológia legdinamikusabban fejlődő ága
– XXI. század a genetika százada
Az élő anyag evolúciója
– Univerzum 15 milliárd éves
– Ősrobbanás(„nagy bumm”) 0,7 milliárd évvel később H+ és He+
– Csillagfejlődés 1. stádiumában C+, O, N+
Ez az 5 elem alkotja az élő anyag 98%- át.
– Csillagfejlődés 2. stádiuma során további elemek (S+,Ca++ stb)
A naprendszer 10 milliárd éves
– csillagközi por (szilikát) alkalmas közege egyszerű molekulák( CO, CO2, H2O, cián, stb ) kialakulására
– Ultraibolya sugárzás› egyszerű cukrok, aminosavak
– Alapvegyületek polymerizációja›fehérjék, szénhidrátok, nukleotidok
– A molekuláris evolúció végterméke a sejt.
A genetikai anyag 3 milliárd betű hosszúságú, igy másoláskor hibalehetőséggel kell számolni. Ha csak 1 millió betűnként egy hiba fordul elő, akkor egyetlen másoláskor 3000 hiba, de a petesejttől a felnőtt korig 1 milliárdszor másolódik le, hiba 1 milliárd x 3000!
Ekkora hibalehetőség elviselhetetlen, néha egyetlen hiba (mutáció) is halálos lehet
A Gén: Az öröklődés egysége, olyan egység, amely egy vagy több tulajdonság átörökítéséért felelős. Egy fehérjét kódoló meghatározott bázis (nukleotid) szekvenciájú DNS egység. A kromoszómákon vonalas sorrendben.
A gén megnyilvánulása (fén) az adott tulajdonság jelleg, bélyeg, működés (normális, abnormális ill. jó vagy rossz).
A fenotípus: érzékszervünkkel, műszerrel, laboratóriumi módszerrel kimutatott jelleg (állapot) vagy klinikai megnyilvánulás (kép). Az élőlény érzékelhető sajátossága, bélyegeinek összessége.
A genotípus: a gén által kódolt jelleg. Egy meghatározott jelleg vagy tulajdonság öröklődésének anyagi (gén=DNS) alapja. Nem minden gén hatása jut érvényre. A gének kölcsönhatása egymásra (módosítás). A környezet hatása a génekre.
A mutáns vagy hibás gén a kóros állapotért felelős, szabályos allélje (párja) a normális („vad típusú) gén.
Genetikai tanácsadás
Célja: egészséges gyermek születésének elősegítése
Első genetikai tanácsadók : Tage Kemp (dán) 1937. Fraser Roberts (angol) 1946
– 4 –
Veleszületett fejlődési rendellenességek elsődleges és másodlagos megelőzése lehet:
– retrospektív: már előfordult rendellenesség megelőzése
– prospektív: első beteg gyermek születésének megelőzése
A megelőzést elősegitik a pozitív családi előzmény esetén célzott vizsgálatok,
tömeges szűrővizsgálatok, idős anyák, rizikó- házaspárok
Hatékonysága függ:
1. a diagnózis helyességétől. Ehhez kell:
– pontos kórelőzmény
– előzetes orvosi dokumentumok
– részletes betegvizsgálat (fizikális, műszeres, labor)
– családfa elemzés
2. adott betegség súlyosságának, kimenetelének, kezelhetőségének ismeretétől.( az érintettek korrekt tájékoztatása)
– betegség öröklésmenetének (genetikai kockázatának) ismerete
– általános kockázat: 3% körüli a népességben
– specifikus kockázat: adott családban, adott betegségre jellemző
– aktuális kockázat: az adott terhességre érvényes kockázat
kisfokú: 5- 10% között
közepes: 10- 20% között
nagy: 20% felett
– megszületés előtti (prenatális) vizsgálatok lehetősége: specifikus kockázat esetén az aktuális kockázat megállapítására
Tanácsadás a házastársak számára: minden lehetséges információ a betegség jellemzőiről (súlyosság, kimenetel, kezelhetőség, ismétlődési kockázat, prenatális vizsgálatok, szülészeti teendők, esetleges terhesség megszakítás).
Az orvos felvilágosít, a házaspár dönt (információval irányított döntés)
A genetikai tanácsadás indokolt, ha
– a szülők vagy gyermekük fejlődési rendellenességgel sújtott
– a szülők vagy gyermekük értelmi fogyatékos
– az anya 35 évnél idősebb
– családban szokványos (habituális) vetélés fordul elő
– terméketlenség
– szűrővizsgálatok (labor, UH) magzati rendellenességre utalnak
– környezeti ártalom (teratogén hatás) lehetősége
Összefoglalva: minden olyan esetben, amikor az átlagosnál magasabb magzati kockázat lehetősége szóba jön.
