Boldogságtippek a bükkszentkereszti erdőkből

Üdv mindenkinek, a Bükk-hegység mélyéből a csodaszép erdőből jelentkezem és, hogy mi jelenti az igazi boldogságot, most megtudhatja. Tartson Velem!

Távol a város zajától

Amikor beültem az autóba és végre elértem Lillafüredet, tudtam nemsokára hazaérkezem kb. 7 km a csodás kanyargós hegyi utacskákon, gyermekkorom fő színtéren, tudtam Hollóstető innen csak 5 perc és utána már újra a természetben lehetek. Megtettem és újra itt vagyok.

A csend mindenkinek jár

Hazaérkeztem, lepakoltam majd átöltöztem „játszós ruhába”, erre azért volt szükség, mert amikor az erdőt járom gyakran megállok pihenni, felülök egy fára, felmászok egy elhagyatott vadlesre és, így gyönyörködöm a természet adta szépségekben. 

Vettem is a túrabakkancsot és elhatároztam, hogy felsétálok a kilátóig, mely azért különleges, mert megfelelő időben lehet látni a Tátrát, illetve minden esetben lehet látni a falu látképét. Mely számomra a legszebb. 

Ahol a madár se jár

Elérkeztem a kilátóhoz, mely egy gyermekkori emléket indított el bennem, azt a sok osztálykirándulást, bográcsozásokat, iskolai vetélkedőket, amit közösen átéltünk. Nos, úgy döntöttem belevágok, arra a helyre mentem, ahol gyermekkoromban sok-sok vadalmát és szedret ettem ellátogattam Fehérkőlápára. Kis csendes turistaház, ahol tea és zsíros kenyér mindig van, majd a kilátást nyújtó sziklák felé vezetett utam.

Az elmúlt években nagy fejlesztések voltak erre, ki épült a libegő, mellyel Lillafüredre lementem, majd finom forrásvízzel oltottam szomjamat és az erdőn keresztül visszamásztam Bükkszentkeresztre.

Tisztult az agyam is

A friss hegyi levegő átjárta tüdőm, a csendesség, a madarak hangja és az erdő illata fenséges harmóniát alkotott körülöttem. Egy tisztásra értem, ahol kockás pokrócomat kiterítettem, majd lefeküdtem és átéltem ezt az érzést, a jelen érzését.

Azt éreztem jó helyen vagyok, azt éreztem boldog vagyok, azt éreztem csend van, de mindig létrejön valami új ebben a csendben.

Semmire sincs szükségem

Ekkor jött az a gondolat, hogy valójában pont jó helyen vagyok, hogy ha összhangban vagy önmagaddal nem szükségesek a külső ingerek, csak is saját magad illetve a természet.

Amikor leülsz az erdőben az az érzés járja át az embert, hogy mi szükség van a nagyvárosok zajára? Mi értelme van a rohanásnak, a dugóknak? A telitömött kompenzációs bevásárlásoknak? És annak a rengeteg felesleges impulzusnak, aminek nap, mint nap teszi ki magát a budapesti ember.

Itt a Bükkben minden más

Megélhetés, ház, autó. Ez a leggyakrabban kimondott dolog, amiért a ma embere küzd. Talán a társadalom és szülői nyomásra is még bevállal egy-két gyermeket. És akkor Önmaga hol marad?

Itt a hegyekben arra jöttem rá, hogy mindennek a kulcsa az, hogy ismerd meg magad. De ne úgy, hogy mantrázol dolgokat, hanem tegyél fel magadnak kérdéseket, olyan kérdéseket, melyek közelebb visznek magadhoz. Ehhez csend kell, egy szoba, vagy a Bükk vagy bármilyen hegy, de ahhoz, hogy igazán boldog legyen az ember fontos megtudni azt, hogy mi az, ami örömöt okoz saját maga számára.

Megjegyzem, ne azt az örömöt keresse, amit „kintről adnak”, amit mindenki csinál, csupán csendesedjen el és az önmaga igényeire figyeljen.

Apró lépések szerepe

Van egy nagyon fontos dolog még, hogy az emberek nagyrésze, úgy gondolja, hogy az élet úgy működik, hogy hozok egy döntést és azonnal megváltoztatom magam és ripp-ropp ki is alakul. A boldogságért valamelyest küzdeni szükséges, ha azt akarjuk, hogy sokáig tartson, akkor minden esetben viselkedjünk úgy, mint a természet. Lassan, apró döntésekkel, kis kapukon átlépve építsünk fel egy „utat”, mellyel önmagunkról alkotott képünk erősödik és közelebb kerülünk önmagunkhoz. Ez az igazi boldogság.

Ezzel a gondolatmenettel szívemben sétáltam hazafelé és tudtam, ha ezt leírom sok-sok embernek lesz hasznos és ez a legfontosabb.

U.I: gondolkozzunk holisztikusan, ne feledjük, hogy lelkünk egészsége kiemelten fontos ahhoz, testünk, így mozgás szervrendszerünk rendben legyen. Gondolat – Érzelem -Mozgás, és ha ezek rendben vannak, akkor Ön is jobban lehet. Tartson Velem továbbra is!