Két illeszkedő csontvég kapcsolódását és elmozdulását lehetővé tevő összeköttetés.
Az izületek felosztása: Folytonos és megszakított összeköttetések.
Folytonos összeköttetések: attól függően, hogy az összeköttetés milyen szövet révén jön létre, van kötőszövetes, porcos és csontos.
Kötőszövetes összeköttetések pl. a koponya varratai.
Porcos összeköttetések a csigolyatestek közötti porckorong.
Csontos összeköttetés a porcos és a kötőszövetes összeköttetések elcsontosodása során keletkezik, ilyen pl. a keresztcsont és a medence csont összecsontosodása.
Megszakitott összeköttetés: az izület ( articulatio ) két vagy több csont közötti megszakitott összeköttetés, melyben a csontok egymáshoz viszonyitva elmozdulhatnak. ( ez alól csak a feszes izületek képeznek kivételt, pl. medencecsont keresztcsont közötti izület.
Mozgásképességük alapján lehetnek
– feszes izületek
– laza izületek
– 9 –
Mozgási tengelyek száma szerint lehetnek
– egytengelyű izületek, mozgásai hajlitás flexió, feszités extensio
– két tengelyű izület mozgásai első tengely mentén hajlitás – feszités, második tengely mentén távolitás abductio, közelités adductio.
– három tengelyű izület mozgásai hajlitás – feszités, második tengely mentés közelités –távolitás, harmadik tengely mentén forgó mozgás rotátio.
A kapcsolódó csontok száma szerint:
– egyszerű ( csak két csont alkotja )
– összetett ( kettőnél több csont alkotja )
Izületi fej alakja szerint :
– gömb, tojás, henger, nyereg alakú.
Az izületek alkotó elemei:
– izületi fej, domború, alakja általában henger, gömb, tojás v. nyereg. Meghatározza az izület alakját, porcszövet boritja.
– izületi árok ( izvápa ) alakja legtöbbször az izületi fej negativja, szintén porcszövet borítja.
– izületi tok. Az izületi fejet és árkot légmentesen veszi körül, külső része vsatag kötöszövet, mely az izület összetartásában játszik szerepet. Belső vékony rétege mirigyes, s ez termeli az izületi nedvet.
– izületi szalag : rugalmatlan, a húzóerőnek ellenálló kötőszöveti rostokból áll. Feladata az izületek erősitése, rendellenes mozgások megakadályozása. Általában tokon kívül helyezkedik el, kivétel a térd izület.
– izületi nedv: pár csepp, sürű folyadék, mely az izület mozgását könnyiti ( kenést biztosit )