Az alkar csontjai, izületei:
Orsócsont ( radius ) az alkar hüvelykujj oldalán található. A diszt. epifizis kifejezettebb.
Singcsont ( ulna ) az alkar kisuj felőli oldalán fekszik. A prox. epifizise megvastagodott.
A két alkarcsontot kötöszövetes lemez köti össze.
Felkar (brachium)
A felkart egyetlen csont, a felkarcsont alkotja, amely a vállizületben kapcsolódik a vállövhöz.
Felkarcsont (humerus)
Hosszú csövescsont
Rajta megkülönböztetünk:
– középrészt (diaphysis)
– megvastagodott végrészeket (epiphysis)
– Felső végrésze (epiphysis proximalis): a fej (caput humeri) gömbölyű és a lapocka izületi árkába ízesül. Alatta két gumó domborodik: előre tekintő kis gumó (tuberculum minus) és az oldalfelé tekintő nagy gumó (tuberculum majus).
– A fej és a test közötti elvékonyodott részt sebészi nyaknak (collum chirurgicum) nevezik; ezen a helyen gyakoribbak a törések.
– Alsó végrész (epiphysis distalis) az alkarcsontokkal való összeköttetésre képződött ki. Három jellegzetes kiemelkedés található rajta. Kétoldalt a belső és külső könyökdudorok (epicondylus medialis et lateralis), valamint a kettőjük között található – üvegporccal borított – könyökizületi bütyköt (condylus humeri). Ez utóbbi két részből áll: az orsócsonthoz kapcsolódó fejecske (capitulum humeri) és a singcsonthoz kapcsolódó – medial felé lejtő. Cérnaorsóhoz hasonló – könyökpörgő (trochlea humeri).
Alkar (antibrachium)
Az alkar vázát két csont alkotja.
Az alkar csontjai
Orsócsont (radius)
Az alkar hüvelyujji oldalán fekszik.
Proximális epiphysise vékonyabb, porccal borított, szabályos henger alakú fejben (caput radii) végződik. Ennek sekély tányérszerű vájulata a capitulum humerihez ízesül. A fej alatt elhelyezkedő rész a csont nyaka (collum radii), ezt alulról orsócsonti érdesség (tuberositas radii) határolja, amin a kétfejű karizom (m. biceps brachii) tapad.
Distalis epiphysise kiszélesedik, a kéztőcsontokkal ízesül a porccal borított része.
Singcsont (ulna)
Az alkar kisujji oldalon fekszik. Ez a rögzítettebb alkarcsont.
Proximális epiphysise megvastagodott és kampószerű könyöknyúlványban (olecranon) végződik. Az orsócsont felé tekintő élén a két csontot összekötő kötőszövetes lemez rögzül.
A csont distalis vége elvékonyodva fejben végződik (caput ulnea), melyből dorsal és medial felé kis csonttövis, az íróvessző nyúlvány (processus styloideus) nyúlik lefelé.
Az alkar izületei
Az alkarcsontok összeköttetései egymással
Az alkarcsontokat összekapcsolja:
– két izület (a felső ill. alsó orsócsont-singcsonti izület)
– egy szalagos összeköttetés (syndesmosis radioulnaris)
A felső orsócsont-singcsonti izület a könyökizület része.
A könyökizület (art. cubiti)
Három részizületből áll, de a mechanizmusa szempontjából lényegében két vezető izület kombinációja alkotja, ezért összetett izületnek is nevezzük.
– A könyök hajlításában-feszítésében a humerus és ulna közti kapcsolat a lényeges (a radius szerepe alárendelt).
– A kéz és az alkar forgatásában (pronatio-supinatio) az ulna és a radius összeilleszkedése a lényeges (a radius és a humerus közti kapcsolat alárendelt).
Ízfelszínek:
– A humerus trochleája közepén vályú van.
A trochlea tengelye nem derékszögű a kar hossztengelyére, hanem medial felé lejt, ezért nyújtott kar mellett az alkar és a felkar kifelé nyíló tompaszöget képez (fiziológiás abductio).
– Az ulna ízfelszínén lécszerű kiemelkedés az előbbibe beilleszkedik (a két ízfelszín tengely irányban nem tud elcsúszni).
– A radius fejének vájulata a humerus capitulumába illeszkedve gömb vagy szabadizületet alkot. Mozgásait a rögzített ulna korlátozza.
– A radius feje az ulna bemélyedésébe (incisura) illeszkedik („mint kerék a keréknyomba”).
Izületi tok: közös üregbe fogja az izületet
Izületi szalagok:
– oldalszalagok mediálisan és latrrálisan
– radius fejét az ulnához rögzítő szalag
A könyökizület működése:
Két izületi mechanizmus kombinációja:
– csuklós (ginglymus) mechanizmus
A két felkarcsont együttes flexioja és extensioja.
– forgó (trochoid) izületi mechanizmus
A radius és az ulna közötti pronatio és supinatios mozgások.
Alkar flexio és extensio a trochlea humeri tengelye körül
max. extensio: 180°
max. flexio: 140° terjedelmű
Akadály: a felkar és az alkar elülső lágyrészei (erősebb izomzatú vagy kövér egyénnél kisebb).
Oldalszalagok feszesek, ezért oldalirányú elhajlás nincs.
A radius passzívan követi az ulna mozgásait, de a humerus fejecsének gömb alakja folytán a könyök bármely helyzetében a radius saját tengelye körül szabadon foroghat.
Alkar pronatio és supinatio
– Lógó kar mellett a tenyér hátra- vagy előrefordítása.
Az ulna a rögzítettebb, a radius feje szabad, ezért a radius forog:
– feje és nyaka saját tengelye körül
– distalis vége ívben, így a körívű forgás magával viszi a kezet (a radiushoz ízesül a kéz)
– Behajlított könyök mellett (nem járul hozzá a mozgáshoz a kar rotációja a vállizületben)
– tenyér felfelé (supinatio), ilyenkor a két alkarcsont párhuzamos
– tenyér lefelé (pronatio), ilyenkor a két alkarcsont egymást keresztezi.
