Aszepszis Tételek 7

19.
kidolgozott aszepszis- antiszepszis tétel
Munkahelyén önre bízzák, hogy világosítsa
fel az ott szakmai gyakorlatukat töltő tanulókat a munka-, tűzvédelmi
szabályokról.
A tájékoztatás során az alábbi
szempontokra térjen ki!
– tűzvédelmi jogszabályok és rendelkezések
– tűz- és robbanásveszélyes anyagok,
tárolásuk, használatuk előírásai, protokollok szerinti munkavégzés
Tűzvédelmi jogszabályok és rendelkezések:
-1996. évi XXXI. törvény a tűz elleni
védekezésről, műszaki mentéséről és a tűzoltóságról
– 35/1996. (XII.29) BM rendelet
az  Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról
Tűz-és robbanásveszélyes anyagok
csoportosítása, tárolásuk, használatuk
előírásai,protokollok szerinti
munkavégzés:
 Éghető folyadék:
Tárolás vegyes raktárban
    – I-II.
tűzveszélyességi
  fokozatú folyadékot tároló edények belső tere
0-ás zóna
    – I-II.
tűzveszélyességi  fokozatú
 folyadékot tároló edények körüli
5m-es távolság
– a szállítóedények 0,8m magasságig 2-es
zóna
   – III-IV.
tűzveszélyességi  fokozatú
 folyadékot tároló edények-nincs
zóna
   – Veszélyességi zónán
belül a dohányzás, robbanást előidéző gépek közlekedése tilos
Tárolás szekrényen kívül:
    – Nem éghető
anyagú poleon, dobozban, kannában
    – Ne legyen
elektromos berendezés, világító test a tárolás 1m-es környezetében
Tárolás szekrényben:
    – Kizárólag erre a
célra használt fémlemezből készült szekrény
   
 Együttes tárolás:
     – Robbanó
anyagok  és készítmények= Az  olyan folyékony, képlékeny,
kocsonyás vagy
      szilárd
anyagok és készítmények,amelyek a légköri oxigénnel vagy anélkül gyors
      gázfejlődéssel
járó, hőtermelő reakcióra képesek,és amelyek adott kísérleti körülmények
      között,
illetőleg nyomozásra vagy hőre felrobbannak.
Tűzveszélyességi osztályok:
–         Tűzveszélyességi
osztályok szempontjából az a veszélyes övezet, helyiség, zárt terület, ahol az
anyagot előállítják, feldolgozzák, tárolják és forgalmazzák.
Fokozottan tűz-és robbanásveszélyes:
–         az
az anyag melynek robbanása indító gyújtásra illetve más fizikai kémiai hatásra bekövetkezhet
–         az
a folyadék olvadék melynek zárttéri lobbanáspontja 21fok alatt van
–         az
a gáz gőz köd melynek alsó éghetőségi határértéke a levegő térfogatához
viszonyítva legfeljebb 10%
– Tűz-és robbanásveszélyes:
– az  a por amely a levegővel
robbanásveszélyes keveréket képez
– az a folyadék olvadék melynek zárttéri
lobbanáspontja legalább 21fok nyílttéri lobbanáspontja legfeljebb 55fok vagy
– üzemi hőmérséklete a nyílttéri
lobbanáspontja alatt van
– az a gőz gáz köd melynek alsó éghetőségi
határértéke a levegő térfogatához viszonyítva 10% -nál nagyobb
– Tűzveszélyes:
– az a szilád anyag melynek gyulladási
hőmérséklete legfeljebb 300fok
– a legalább 50fok nyíltéri lobbanáspontú
gázolajok tüzelőolajok és világításra használt petróleum
– az a folyadék olvadék melynek a
nyílttéri lobbanáspontja 55fok felett van de legfeljebb 150fok
– Tűzveszélyes tevékenység: Tűzveszélyes az  a tevékenység amely a
környezetében lévő éghető anyag gyulladási hőmérsékletét lobbanáspontját
meghaladó hőmérséklettel és nyílt lánggal izzással parázslással
szikrázással jár.
Ilyen tűzveszélyes tevékenység: –
hegesztés, lángvágás, forrasztás
                                                       –
fémek meleg megmunkálása
                                                       –
egyéb nyílt lángall járó munkák
A tűz jelzése:
– Aki  tüzet vagy
annak  közvetlen veszélyét észleli,illetve arról  tudomást
szerez,köteles azt elsősorban a tűzoltóságnak késedelem nélkül jelezni.
– A tűzjelzési kötelezettség elmulasztása
szabálysértés.
– Tűz esetén a tűzoltást
az  állampolgárok minden rendelkezésre álló eszközzel kötelesek
segíteni.
A tűzjelzés módja:
– Élőszóval
– Hangjelzéssel
– Tűzjelzőkészülék használatával
Az  észlelt tűz bejelentése:
Részletes és megbízható információt kell
adni.
– A tűzeset káreset pontos helye (teljes
cím)
– Mi ég milyen káreset történt
– Mi van veszélyhelyzetbe emberélet van -e
veszélyben
– A jelzést adó azonosítása
(név,cím,telefonszám)

20.
kidolgozott aszepszis- antiszepszis tétel
Munkahelyén Önt bízzák meg, hogy az új
dolgozónak ismertesse az intézményben alkalmazott tűz- és robbanásveszély
megelőzésére vonatkozó protokollt. Tájékoztassa kollégáját! A tájékoztató során
térjen ki az alábbi témakörökre:
– tűzvédelmi jogszabályok és rendelkezések
– tűz- és robbanásveszélyes anyagok
csoportosítása, tárolásuk, használatuk előírásai, protokollok szerinti
   munkavégzés
– tűzveszélyességi osztályok, osztályba
sorolás, tűzveszélyes tevékenységek
– teendők tűz és robbanás esetén,
riasztás, tűzoltás eszközei, a riasztás eszközeinek használata
___________________________________________________________________________
Tűzvédelmi jogszabályok és rendelkezések:
-1996. évi XXXI. törvény a tűz elleni
védekezésről, műszaki mentéséről és a tűzoltóságról
– 35/1996. (XII.29) BM rendelet
az  Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról
Tűz-és robbanásveszélyes anyagok
csoportosítása, tárolásuk, használatuk
előírásai,protokollok szerinti
munkavégzés:
– Éghető folyadék:
Tárolás vegyes raktárban
    – I-II.
tűzveszélyességi
  fokozatú folyadékot tároló edények belső tere
0-ás zóna
    – I-II.
tűzveszélyességi  fokozatú
 folyadékot tároló edények körüli
5m-es távolság
– a szállítóedények 0,8m magasságig 2-es
zóna
   – III-IV. tűzveszélyességi  fokozatú folyadékot
tároló edények-nincs zóna
   – Veszélyességi zónán
belül a dohányzás, robbanást előidéző gépek közlekedése tilos
Tárolás szekrényen kívül:
    – Nem éghető
anyagú poleon, dobozban, kannában
    – Ne legyen
elektromos berendezés, világító test a tárolás 1m-es környezetében
Tárolás szekrényben:
    – Kizárólag erre a
célra használt fémlemezből készült szekrény
   
 Együttes tárolás:
     – Robbanó
anyagok  és készítmények= Az  olyan folyékony, képlékeny,
kocsonyás vagy
      szilárd
anyagok és készítmények,amelyek a légköri oxigénnel vagy anélkül gyors
      gázfejlődéssel
járó, hőtermelő reakcióra képesek,és amelyek adott kísérleti körülmények
      között,
illetőleg nyomozásra vagy hőre felrobbannak.
Tűzveszélyességi osztályok:
–         Tűzveszélyességi
osztályok szempontjából az a veszélyes övezet, helyiség, zárt terület, ahol az
anyagot előállítják, feldolgozzák, tárolják és forgalmazzák.
 Fokozottan tűz-és
robbanásveszélyes:
–         az
az anyag melynek robbanása indító gyújtásra illetve más fizikai kémiai hatásra
bekövetkezhet
–         az
a folyadék olvadék melynek zárttéri lobbanáspontja 21fok alatt van
–         az
a gáz gőz köd melynek alsó éghetőségi határértéke a levegő térfogatához
viszonyítva legfeljebb 10%
– Tűz-és robbanásveszélyes:
– az  a por amely a levegővel
robbanásveszélyes keveréket képez
– az a folyadék olvadék melynek zárttéri
lobbanáspontja legalább 21fok nyílttéri lobbanáspontja legfeljebb 55fok vagy
– üzemi hőmérséklete a nyílttéri
lobbanáspontja alatt van
– az a gőz gáz köd melynek alsó éghetőségi
határértéke a levegő térfogatához viszonyítva 10% -nál nagyobb
– Tűzveszélyes:
– az a szilád anyag melynek gyulladási
hőmérséklete legfeljebb 300fok
– a legalább 50fok nyíltéri lobbanáspontú
gázolajok tüzelőolajok és világításra használt petróleum
– az a folyadék olvadék melynek a
nyílttéri lobbanáspontja 55fok felett van de legfeljebb 150fok
– Tűzveszélyes tevékenység: Tűzveszélyes az  a tevékenység amely a
környezetében lévő éghető anyag gyulladási hőmérsékletét lobbanáspontját
meghaladó hőmérséklettel és nyílt lánggal izzással parázslással
szikrázással jár.
Ilyen tűzveszélyes tevékenység: –
hegesztés, lángvágás, forrasztás
                                                       –
fémek meleg megmunkálása
                                                       –
egyéb nyílt lángall járó munkák
A tűz jelzése:
– Aki  tüzet vagy
annak  közvetlen veszélyét észleli,illetve arról  tudomást
szerez,köteles azt elsősorban a tűzoltóságnak késedelem nélkül jelezni.
– A tűzjelzési kötelezettség elmulasztása
szabálysértés.
– Tűz esetén a tűzoltást
az  állampolgárok minden rendelkezésre álló eszközzel kötelesek
segíteni.
A tűzjelzés módja:
– Élőszóval
– Hangjelzéssel
– Tűzjelzőkészülék használatával
Az  észlelt tűz bejelentése:
Részletes és megbízható információt kell
adni.
– A tűzeset káreset pontos helye (teljes
cím)
– Mi ég milyen káreset történt
– Mi van veszélyhelyzetbe emberélet van -e
veszélyben
– A jelzést adó azonosítása
(név,cím,telefonszám)

21.
kidolgozott aszepszis- antiszepszis tétel
Munkahelyén influenzajárvány idején a
technikai személyzet több tagja megbetegedett. Tájékoztassa még egészséges
munkatársait a fertőzés megelőzéséről, terjedésének megakadályozásáról!
A tájékoztatás során az alábbi
szempontokra térjen ki:
– kórokozók fertőző képessége, a
fertőzések terjedési módja
– aktív-, passzív immunizálás, védőoltások
– fertőzés megelőzésének aspecifikus
módjai
– járványok kialakulásának lehetőségei,
megelőzés egyéni és intézményes szempontjai
– munkavédelmi előírások a fertőzés
megakadályozásában
A kórokozó fertőző képessége, fertőzések
terjedési módjai
Ahhoz, hogy egy fertőzést újabb fertőzés
kövessen, az kell, hogy a kórokozó elhagyja a fertőzött szervezetet és abból
közvetlenül vagy a külső környezeten át valamilyen alkalmas tényező
közvetítésével más élő szervezetbe jusson.
a) Fertőzés közvetlen érintkezés
útján
– a fertőzés közvetlenül a fertőzött
szervezetből kerül egy másik szervezetbe, pl. kézfogás, szexuális érintkezés,
állatharapás.
b) Fertőzés közvetett terjedési
módokkal:
Cseppfertőzés:
–         a
fertőzött szervezetből a kórokozó a légutakon át a levegőben és onnan
belégzéssel egy másik ember szervezetébe kerül
–         a
cseppek fertőző képességét maghatározza a kórokozók száma és ellenálló
képessége
Víz által terjesztett fertőzések: ezen az úton elsősorban bélfertőzések terjednek
(salmonella)
Élelmiszerek által: az élelmiszerek a termelés, a feldolgozás, a tárolás
és a forgalomba hozatal, továbbá a konyhai elkészítés és tálalás alkalmával
fertőződhetnek a dolgozó embertől, a beteg illetve fertőzött állattól vagy a
környezettől.
Lehetnek ételfertőzések vagy
ételmérgezések, utóbbit vegyi anyag vagy baktérium toxin okozza.
Tárgyak közvetítésével: a kórokozók a beteg különböző váladékaival különböző
tárgyakra jutnak. Fertőzés terjesztő szerepük a kórokozó virulenciájától
(fertőző képesség), rezisztenciájától (érzékenység) és a tárgy használatának
módjától függ.
Nosocomialis fertőzések: az egészségügyi ellátás során keletkező fertőzések
Talaj közvetítésével: A bélfertőzések kórokozói különböző utakon
kerülhetnek be az emberi szervezetbe. Fontos szerepe van a gázgangraena és a
tetanus kialakulásban is.
Intrauterin fertőzés: az anya fertőződése következtében a magzat több úton
is fertőződhet:
–         transplacentárisan-
méhlepényen keresztül
–         véráram
útján (ez a leggyakoribb)
–         a
szülőutakból a magzatburokra való átterjedéssel
–         a
szülés folyamán a szülőutakban található vírusokkal, baktériumokkal történő
közvetlen érintkezés vagy aspiráció (félrenyelés) útján, pl. rubeola, hepatitis
B, Hív- vírus, szifilisz
–         a
magzati következmények a méhen belüli fertőződés időpontjától függenek.
Rovarok, rágcsálók által terjesztett
fertőzések
Aktív- passzív immunizálás, védőoltások
Passzív immunitás: az egyén úgy válik védetté valamely kórokozóval
szemben, hogy ebben az immunrendszer aktívan nem működik közre, ha a
kórokozóval szemben specifikus ellenanyagok jutnak vagy ellenanyagokat
juttatunk a szervezetbe
Természetes
–         anyai
immunitás: terhesség során a placentán átjutott ellenanyag védi a csecsemőt 4-5
hónapos koráig
Mesterséges
–         megelőzésre
és gyógyításra
–         ellenanyagot
juttatunk a szervezetbeà állati savók vagy humán immunglobulinok
Aktív immunizálás: a szervezet olyan ellenálló képessége, amely
mikroorganizmusokkal vagy azok termékeivel történt találkozás után jön létre az
immunrendszer aktív részvételével
Természetes: leggyakoribb, amikor a kórokozóval való
találkozáskor megbetegedés történik, ami után létrejön a védettség
Mesterséges:
–         élő
vakcinák
–         nem
lő vakcinák: inaktivált vagy toxid
–         kombinált
vakcinák
Védőoltások:
Kötelezők:
–         BCG-
TBC ellenà 0-6 hét
–         Di-Per-Te
–         IPV-
járványos gyermekbénulás ellenà 3. hónap
–         MMRà 15
hónap
–         Hepatitis
Bà 14 év
–         Haemophilikus
Influenzaeà 2, 3, 4, 18 hónap
Nem kötelezők:
–         tetanusz
–         diftéria
–         hepatitis
A
–         kullancs
encephalitis
–         influenza
–         Pneumococcus
–         varicella
–         Meningococcus
Megbetegedési veszély esetén:
–         tetanus
–         veszettség
–         hastífusz
Akkor is lehet védőoltást kérni, ha valaki
külföldre utazik.

Fertőzés megelőzésének aspecifikus módjai
–         higiénés
viszonyok javítása
település higiéné
–         megfelelő
lakásviszonyok
–         ne
legyen zsúfoltság
–         kifogástalan
ivóvízellátás
–         szemét
s szennyvíz helyes kezelése
–         rágcsálók,
szúnyogok, legyek egyéb rovarok rendszeres irtása
–         gyermekvédelmi
intézmények, iskolák megfelelő higiénéje
megfelelő élelmezés higiénés állapotok
–         kifogástalan
minőségű élelmiszerek kerüljenek forgalomba
–         maradéktalanul
érvényesüljenek a közegészségügyi követelmények
munkahigiénés előírások betartása
–         egészségügyi,
higiénés, védőruha, védőcipő, óvórendszabályok helyes technológiai
(foglalkozási megbetegedés megelőzése)
egészségügyi intézmények higiénéjének
növelése
–         személyi
higiénés követelmények betartása (rendszeres kézmosás, helye zsebkendő
használat)
egészségnevelés
–         ismeretek
bővítése
–         folyamatos
tájékoztatás
–         helyes
szokások kialakítása, megőrzése
Időszakos, a kórokozó- hordozók
felkutatására irányuló vizsgálatok
–         orvosi
vizsgálat felvételekor
–         időszakos
orvosi vizsgálatok
–         különösen
fontos: bölcsödében, óvodában, iskolában
Járványok kialakulásának lehetőségei, a
megelőzés egyéni és intézményes szempontjai
A fertőző betegségek elkülönítésének
formái
:
A járványfolyamat megelőzésének első
lépése a fertőző forrás kiemelése, elkülönítése (izolálás) a
járványfolyamatoktól. Az elkülönítés célja, hogy a fertőzőképesség tartama
alatt a fertőzés forrása minél kevesebb fogékony egyeddel érintkezhessen.
Az elkülönítés jelentőssége abban rejlik,
hogy 1-1 járvány továbbterjedésének megakadályozására ez a leggyorsabb és
leghatásosabb, ugyanakkor a legkönnyebb és legolcsóbb módszer.
– Kórházi elkülönítés lehetőségei
–         adott
osztályok külön kórteremben
–         nem
fertőző kórházban fertőző osztályokon
–         fertőző
kórházakban (Budapest, Szent László Kórház)
–         otthoni
elkülönítés
–         teljes
elkülönítés
–         részleges
elkülönítés
 Munkavédelmi előírások a fertőzés
megakadályozásában:
–         munkavédelmi
szabályok betartása
–         munkaköri
alkalmassági vizsgálat
–         munka
kultúra
–         munkahigiénia

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.