Aszepszis Tételek 6

16.
kidolgozott aszepszis- antiszepszis tétel
Munkatársa hozzátartozója 48 éves, tüdő
tbc megbetegedésben szenved. Tájékoztassa munkatársát az egyéni védőeszközök
alkalmazásának szabályairól! A tájékoztató során az alábbi szempontokra térjen
ki:
– a fertőző megbetegedések előfordulása a
népesség körében
– a fertőzések terjedési módjai,
testváladékok, mint fertőzőforrások
– a fertőzések megelőzésének protokollja
– az egyéni védőeszközök használatának
ismerete különböző beavatkozásoknál
___________________________________________________________________________
tuberkulózis (TBC) vagy
gümőkór egy olyan 
fertőző
betegség
, melyet aMycobacterium
tuberculosis
 bacilus okoz, és ami leggyakrabban a tüdőttámadja
meg (pulmonáris tbc), de megtámadhatja a 
központi idegrendszertlásd agyhártyagyulladás (meningitisz), a nyirokrendszert. A tbc cseppfertőzéssel
terjed, azaz úgy, hogy tbc-ben szenvedő emberek tüdejéből kerül ki, amikor
köhögnek, tüsszentenek, beszélnek vagy köpnek.
Mikroorganizmusok fogalma: Parányi, szabad szemmel nem látható
szervezetek. 
Mikroorganizmusok csoportosítása:
•         vírusok
•         baktériumok
•         mikroszkopikus
gombák 
fertőzés egy
idegen 
faj káros
megtelepedését jelenti a gazdaszervezetben.
Terjedési módok:
·        Légúti
terjedés (cseppfertőzés)
·        Gyomor/bél/emésztő-rendszer
útján (hasmenés, hányás)
·        Bőr-kontaktus
·        Vérrel-váladékokkal
·        Fertőzött
étel, ital
·        Szexuális
kapcsolat
·        Nyílt
seb
·        Szoptatás:
anyáról csecsemőre
A FERTŐTLENÍTÉS FOGALMA
A fertőtlenítés (dezinfekció) minden olyan
eljárás, amely a fertőző forrásból a külső környezetbe kikerült kórokozók
elpusztítására, illetőleg fertőző-képességük megszüntetésére (inaktiválására)
irányul.
Fertőtlenítő hatás fokozatai:
·         csíraszám
csökkentő hatás: szellőztetés, kézmosás
·         baktériumok
szaporodását gátló hatás (bakteriosztatikus)
·         baktériumölő
(baktericid)
·         spóraölő
(sporocid)
·         vírus
inaktiváló (virucid)
·         gombaelemeket
pusztító (fungicid)
·         parazitákat
pusztító (paraziticid)
Fertőtlenítő eljárások csoportosítása:
1.   
Fizikai: főzés, gőzölés, UV sugárzás
2.   
Kémiai: vegyszerekkel, oldattal, gázzal,
aerosol
3.   
Kombinált: hővel, vegyszerrel,
mechanikusan
 Fertőtlenítő szerekkel szembeni
követelmények
:
·         gyors
fertőtlenítő hatás (rövid hatóidő)
·         széles
határspektrum
·         jó
vízoldékonyság, jó felszívódó
·         megbízhatóság,
stabilitás (ne változzon hőre, fényre)
·         a
fertőtlenítő felületet ne károsítsa
·         nem
lesz tűzveszélyes
·         ne
legyen büdös, viszont legyen gazdaságos
 Kézfertőtlenítés:
A beteg ápolójának a beteg ápolása előtt,
és az ápolása után valamint a beteg ruhaneműinek (hálóruha, törölköző),
használati tárgyainak érintése után kezet kell fertőtlenítenie.
A beteg által használt eszközök (éjjeli
edény, kacsa, köpőcsésze) fertőtlenítését és a használt textíliák mosás előtti
kezelését, lehetőleg gumikesztyűben végezzük.
Alkalmazható kézfertőtlenítő szerek:
CLARASEPT folyékony szappan, Neomagnol tabletta 1-2%-os oldata (1 liter vízhez,
1-2 tabletta), HiGeen kézfertőtlenítő gél
Váladékfertőtlenítés:
A beteg váladékait (köpet-, torokváladék,
hányadék stb.) váladékfelfogó edénybe (hánytál,
 ágytál) fogjuk fel, majd ebben
történik a váladék fertőtlenítése. Az alkalmazható
fertőtlenítő szerek a készítmények
használati utasításában feltüntetett alkalmazási paraméterek betartása mellett
kezelendők.
Textília fertőtlenítése, fertőtlenítő
mosás:
A beteg által viselt fehérneműt, hálóruhát
valamint az általa használt ágyneműt,törölközőt, és az ápoló ruháját is
fertőtleníteni kell.
Mosógépben való mosáshoz 90-95C-ot kell
alkalmazni.
A beteg által használt textíliákat külön
kell mosni.
Fertőtlenítő mosogatás:
A beteg által használt evőeszközöket,
ivóedényeket a mosogatás, öblítés után fertőtleníteni kell.
Pl.: Neomagnolà 5-10 percig
beáztatjuk,majd utána folyó meleg vízzel l leöblítjük
Fertőtlenítő takarítás:
A beteg szobában gyakori, pár perces szellőztetéssel
kell gondoskodni a friss levegőről.
A beteg szoba padlózatát, szükség szerint,
de naponta legalább egyszer fertőtlenítő oldatba mártott felmosóval mossuk fel.
A bútorokat fertőtlenítő kendő alkalmazható.
A betegszoba takarításánál seprűt, partvist,
portörlőt nem szabad használni.
A fertőző beteg által használt mosdó,
fürdőkád, WC takarítására megfelelő figyelmet kell fordítani, fertőtleníteni
kell, erre alkalmas: Hypo, Domestos.
Cseppfertőzés útján terjedő betegségek
esetén száj-orr maszkot kell viselni, mind a betegnek, mind az ápolónak.
A köhögés, tüsszentés esetén a betegek
orra, szája legyen letakarva egyszer használatos
Zsebkendővel, melyet, a használatot
követően zárt szeméttárolóban kell elhelyezni.
A fertőzések terjedési módjai, testváladékok,
mint fertőzőforrások
A tbc cseppfertőzéssel terjed, azaz úgy,
hogy tbc-ben szenvedő emberek tüdejéből kerül ki, amikor köhögnek,
tüsszentenek, beszélnek, vagy köpnek 
A fertőzések megelőzésének protokollja
Tüdőgümőkór elleni elsődleges védelmet
(primer prevenció) a betegség kialakulásának a megelőzése jelenti. Ennek
érdekében kapja meg minden magyar állampolgár a BCG-vakcinát.
A másodlagos megelőzés (szekunder
prevenció) alapját a betegek korai felismerése és a betegség hatékony kezelése
jelenti. Ezzel a már megfertőződött személy gyorsabb gyógyulása érhető el. A
másodlagos megelőzés legfontosabb elemei a szűrés és a korai kiemelés.
Az egyéni védőeszközök használatának
ismerete különböző beavatkozásoknál
A kéz, száj, orr, szem védelme
Egyéni védőeszközt kell viselni a szem,
orr és száj nyálkahártyájának védelmére egyéb tevékenység közben, amikor vér,
testváladék fröccsenése vagy permet képződése várható.
A maszk, a szemüveg, az arcvédő és ezek
kombinációinak kiválasztása az elvégzendő feladattól függ.

17.
kidolgozott aszepszis- antiszepszis tétel
Munkahelyére új dolgozó érkezik.
Tájékoztassa új munkatársát a munkahelyre vonatkozó általános és speciális
előírásokról! A tájékoztató során az alábbi szempontokra térjen ki:
– munkahelyi ártalom fogalma
– munkaruha, védőfelszerelés
meghatározása, helyes használata
– az egészséget nem veszélyeztető és
biztonságos munkavégzés követelményei
– beavatkozások során felmerülő kockázati
tényezők, kockázatok kivédése
– munkahelyi higiénés ártalmak negatív
hatása a szervezetre
___________________________________________________________________________
Minden dolgozónak joga van az egészséges,
biztonságos munkahelyhez.
 Az egészségvédelem és biztonság
szempontjából a munkáltató tartozik felelõsséggel, továbbá õ felel azért, hogy
a munkavállaló olyan munkát végezzen, amely nemcsak szakértelmének, tudásának,
szakmai gyakorlatának, hanem egészségi állapotának is megfelel, ehhez
kapcsolódóan pedig a munkavállalókat megfelelõ utasításokkal kell ellátni. Így
pl. a különbözõ veszélyforrásokkal történõ munkavégzésre csak az a munkavállaló
kötelezhetõ, aki megfelelõ képzést kapott ahhoz, hogy veszélyes anyagokkal vagy
veszélyes eljárással dolgozzon.
A munkakörülményeket meghatározó tényezők
közül, ha egyetlenegy túllépi a megengedett, azaz az egészségre még nem káros
értéket, foglalkozási ártalom alakulhat ki.
A foglalkozási ártalom a munkahelyen a
munka környezetében fellépő, a dolgozóra ható káros hatás, amelyet azonban az
ember maradó károsodás nélkül elvisel.
A foglalkozási ártalom tartós, hosszabb
idejű hatása foglalkozási betegséget okozhat.
Az ember és környezete biológiai egységet
alkot. Ennek ismeretében kell vizsgálni mindazokat a foglalkozási ártalmakat,
amelyek a munkából és a munka környezetéből érhetik a dolgozót.
A foglalkozási ártalmak nem szükségszerű
velejárói a munkának, mint ahogy a balesetek sem. Legnagyobb részük műszaki,
egészségügyi intézkedésekkel, módszerekkel és eszközökkel megelőzhető.
 Az emberi szervezet általában
rövidebb-hosszabb idő múlva alkalmazkodik egy-egy adott munkához és annak
környezetéhez. Az alkalmazkodóképességnek azonban határai vannak. Az
alkalmazkodóképesség függ az egyén, a munkát végző ember sajátosságaitól,
egészségi, pszichikai állapotától is. Az alkalmazkodás határai általánosan
meghatározhatók. E határon túl a szervezet már nem képes tovább védekezni,
ekkor jön létre a foglalkozási ártalom, majd a foglalkozási betegség.
A foglalkozási ártalmak csoportosítása
–       fizikai
terhelésből eredő ártalmak,
–       a
munkafolyamat pszichikai hatása;
–       az
emberi szervezet egyoldalú igénybevételéből származó ártalmak (statikus
terhelés);
–       munkahelyi
klíma;
–       fizikai
ártalmak:
–       zajártalom,
–       rezgések
(vibráció) okozta ártalom,
–       sugárzási
(ibolyántúli, radioaktív stb.) ártalmak;
–       vegyi
ártalmak;
–       fertőzési
ártalmak;
–       porártalmak. 
Munkaruhák típusai, felhasználási
területei:
A munkaruha, mint átfogó fogalom különböző
fajta munkahelyi ruhákat foglal magába. Alapvetően három nagy kategóriája van,
ezek a következők:
§        „közönséges”
munkaruha
§        védőruha
§        formaruha
Közönséges” munkaruha
olyan munkaruhák tartoznak ide, amelyek
nem az egyéni védőeszközök kategoriájába tartoznak tehát nem védőruhák.
Ugyanakkor megjelenésüket,felhasználási területüket és funkciójukat tekintve
jól elkülönülnek a szintén a munkaruha kategóriába tartozó formaruháktól. A
munkahely jellegétől függően,
különböző formában – kétrészes munkaruhák,
köpenyek, overallok, nadrágok, kabátok – jelennek meg.
Védőruhák
Nagy igénybevételű ruhadarabok, melyek
viselőjének biztonságát és egészségének védelmét szolgálják meghatározott,
speciális munkakörülmények között (pl.: lángálló,jó láthatósági védőruhák,
antisztatikus védőruhák).
Formaruhák
Felhasználási területét tekintve, két nagy
csoportja van: a szolgáltatás területén használt formaruhák (kereskedelem,
vendéglátóipar, közlekedés) és az üzleti életben használt hivatali/üzleti
formaruhák (bankok, biztosítótársaságok különböző hivatalok stb.). Jellegüket
tekintve igen közel állnak a utcai- és divatruházathoz. A kosztümök, öltönyök,
ingek, nadrágok, blúzok szoknyák formájában mégsem a divatjegyek az elsődleges
jellemzők, hanem a cég arculatának kifejezése egy modern, naprakész –
a vállalati koncepciónak megfelelő –
stílusban.
Ø      Munkaruházat
a kifejezetten munkahelyi használatra tervezett ruhadarabokat értjük, melyet a
végfelhasználó saját ruházatának a kiegészítésére, vagy annak védelmében
használ. Ezen túlmenően a munkaruházat egyértelműen jelöl egy-egy foglalkozást,
Ø      Az
egészségügyben többnyire fehér színű ruházattal találkozunk.
Ø      (Természetesen
megjelentek a különböző színek is.)
Ø      A
dolgozók feladata a munkaruha helyes használata.
Ø      Többnyire
a tisztítása,vasalása.
Ø      Fontos,hogy
a munkaruházat az egyén jól ápoltságát tükrözze a páciens számára.
Védőfelszerelések közé tartozik:
§         Sapka
§         Maszk-Hunter
1900-ban vezette be a maszk viselését. A maszknak szorosan kell illeszkedni az
arcra és az orra is.A maszkot minden betegnél le kell cserélni,illetve akkor is
ha átnedvesedik
§         Gumikesztyű-szintén
egyszer használatos eszköz,minden páciensnél cserélni kell
Ahhoz,hogy az egészséget veszélyeztető
tényezőket kiiktassuk a védőfelszerelésekre nagy hangsúlyt kell fektetni!Az
előírásoknak megfelelően kell alkalmazni.
A védőfelszereléssel kivédhetjük a
kockázati tényezőket,pl:gumikesztyűvel megakadályozhatjuk a testnedvekkel
terjedő betegségekkel való megfertőződést.

18.
kidolgozott aszepszis- antiszepszis tétel
Munkahelyén a fizikai, kémiai
sterilizálási eljárásokról kell előadást tartania az intézménylátogatásra
érkező tanulók részére. Készítse el az előadás rövidített változatát!
Az előadás során az alábbi szempontokra
térjen ki:
– a mikroorganizmusok életjelenségei,
csoportosításuk, szaporodásuk, szaporodásuk feltételei, szaporodásukat gátló
kémiai, fizikai hatások
– a szervezet és a mikroorganizmus
találkozásának lehetséges következményei
– a sterilitás, sterilizálás fogalma, a
sterilizálás módjai, sterilitás biztosítása, steril környezet, eszközök,
műszerek, felületek
– eszközök, műszerek, anyagok
sterilizálhatósága, steril eszközök alkalmazása
– a kórokozók virulenciája, steril
környezetbe történő bekerülése esetén a szervezetre gyakorolt hatása
A mikroorganizmusok életjelenségei,
csoportosításuk, szaporodásuk és annak feltételei, szaporodásukat gátló kémiai,
fizikai hatások
Mikroorganizmusok csoportosítása
Életjelenségek
Szaporodás
Szaporodás feltételei
Szaporodásukat gátló fizikai, kémiai hatások
Baktériumok
Anyagcsere, biokémiai tevékenység
Ivartalanul igen gyorsan
Oxigén (aerob)
Nincs oxigén (anaerob)
Fagyasztás, kifőzés, forralás, fertőtlenítés gőzzel
Vírusok
Önmagukban nem mutatnak életjelenségeket
Sejten belül
gazdasejt
Kifőzés- forralás
Rickettsiák
Anyagcsere
Hasadással
Gombák
Anyagcsere
Sarjadzással, ivartalan szaporító sejtekkel, ivarosan
Kifőzés- forralás, fertőtlenítés gőzzel
Paraziták
Mozgás
Ivartalan osztódással vagy ivarosan
Fertőtlenítés gőzzel
A szervezet és a mikroorganizmus
találkozásának lehetséges következményei
– fertőzés: ha a kórokozó behatol a
szervezetbe és ott megtelepedve elszaporodott
– betegség: ha a megváltozott
reakcióképesség következtében a szervezet nem képes elhárítani a károsító
tényezőket
– Elsődleges ellenanyag válasz
– első alkalommal bekerülő antigének ellen
– főleg IgM típusú ellenanyagok
termelődnek
– a 4.-5. nap mutathatók ki (antigén
bejutása után) viszonylag alacsony szinten
– Másodlagos ellenanyag válasz
– alapja az immunológiai memória
(szervezet emlékszik arra,, hogy melyik bacilussal találkozott)
– specifikus ellenanyag képződés megindul
nagyon gyorsan és nagyon nagy mennyiségben
– szenzibilizáltság: ha a szervezetre az
immunkészültség káros hatással van (túlérzékenységet jelent) pl. allergia
A sterilitás, sterilizálás fogalma, a
sterilizálás módjai, sterilitás biztosítása, steril környezet, eszközök,
műszerek, felületek
Sterilitás: az anyagok azon mikrobiológiai állapota, melyek
mentesek minden mikroorganizmustól, valamint ezek összes nyugvó formáitól.
Sterilizálás: az az antimikrobiális eljárás, melynek során a
különböző fizikai, kémiai hatásokkal vagy ezek kombinált alkalmazásával a
csíramentesítésre kerülő anyagon és anyagban elpusztítjuk, illetve inaktiváljuk
a mikroorganizmusokat, valamint ezek összes nyugvó formáit.
Sterilitás biztosítása ha egy eszköz,
anyag, műszer többféle eljárással is csíramentesíthető, akkor elsősorban a
hőhatáson alapuló módszereket kell alkalmazni.
Sterilizálás módjai:
Fizikai fertőtlenítő eljárások:
–         elégetéssel
–         kifőzéssel,
forralással
–         gőzzel
Kémiai fertőtlenítő eljárások:
–         lemosással
–         permetezéssel
–         beáztatással
–         letörléssel
–         átkeféléssel
–         elegyítéssel
–         dezinficiens
habbal
–         mésztej-
oldattal
Kombinált fertőtlenítő eljárások:- kézi
vagy gépi-
–         mosás
–         mosogatás
–         takarítás
Eszközök, műszerek, anyagok
sterilizálhatósága, steril eszközök alkalmazása
A sterilizálhatóságot meghatározza az
anyagok minősége, azok homogén vagy heterogén összetétele. Döntő szempontok: a
sterilizálandó anyagok minőségének, funkciójának megőrzése, és a sterilitás
biztosítása, ha egy eszköz, anyag, műszer többféle eljárással is
csíramentesíthető, akkor elsősorban a hőhatáson alapuló módszereke kell
alkalmazni.
Alkalmazható sterilizáló eljárások:
–         Autoklávban:
homogén anyagból álló eszközök, műszerek, pl. rozsdamentes acél, pamut, üveg,
porcelán, gumi, hő tűrő műanyag
–         hőlég
sterilizátorban: homogén anyagból álló eszközök, műszerek, pl. rozsdamentes
acél, pamut, üveg
–         etilénoxidos
gáz sterilizátorban: homogén vagy heterogén anyagból álló eszközök, pl.
műanyag, gumi, hőérzékeny anyagok
–         formaldehides
gáz sterilizátorban: homogén vagy heterogén anyagból álló eszközök, pl.
műanyag, gumi, hőérzékeny anyagok
–         plazma
sterilizátorban: hőre, nedvességre érzékeny anyagok,eszközök, műszerek valamint
a hőre nem érzékeny eszközök abban az esetben, ha hőre érzékeny részekkel
együtt, egy szettben sterilizálandók
–         antimikrobális
anyagok oldatában hőérzékeny anyagok
–         szűréssel:
hőérzékeny komponenseket tartalmazó oldatok, folyadékok valamint gázok, melyek
más eljárással nem sterilizálhatók anyagkárosodás nélkül
A kórokozók virulenciája, steril
környezetbe történő bekerülése esetén a szervezetre gyakorolt hatása
Baktériumok:
A környezet baktériumokra gyakorolt
hatásai:
– kedvező
– közömbös
– változékonyságot okozó
– bakteriosztatikus
– baktericid
Környezet hatásai:
–         fizikaià mechanikai
ártalmak, pl. tartós rázás, ultrahang, nyomásra nem érzékenyek
–         kiszáradásà elsősorban
vegetatív formákra hat
–         sugárzó
energiákà napfény igen erős baktériumölő
–         hőhatásà hideget
jól tűri, jégben is, melegre érzékenyebbek
–         kémia
 Vírusok:
–         alacsonyabb
hőmérsékletet jól tűrik
–         kiszáradásra
változóan érzékenyek
–         erős
savak és lúgok gyorsan elpusztítják
Rickettsiák:
–         antibakteriális
gyógyszerekre érzékenyek
Gombák:
–         általában
szaporodó képtelenek, tűrőképessége megközelít a baktérium spórákat
–          sugárenergiával
és vegyszerekkel szemben jelentős az ellenálló képességük

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.