http://norbimasszor.hu
13.
kidolgozott aszepszis- antiszepszis tétel
Munkahelyén az Ön feladata a tanulók
oktatása. Az oktatás témája az eszközök fertőtlenítése. Tájékoztassa a
tanulókat az eszközök fertőtlenítésének szabályairól, a fertőzések
megelőzésének módjairól! A tájékoztatás során az alábbi szempontokra térjen ki:
– a mikrobiológia tárgya, felosztása, a
mikroorganizmusok csoportosítása, jellemzői
– aktív-, passzív immunizálás
– oldatok készítése, fertőtlenítési
eljárások
– eszközök előkészítése fertőtlenítéshez,
fertőtlenítés, tisztítás kézi módszerrel
– beavatkozások eszközeinek sterilezési
módjai, sterilitás ellenőrzése
___________________________________________________________________________
1. A mikrobiológia tárgya,
felosztása
Tárgya: a
mikrobák tulajdonságainak, biológiai sajátosságainak vizsgálatával foglalkozó
tudományág.
(Mikrobák: egysejtű, szabad szemmel
nem látható élőlények.)
Felosztása:
           
                     
                     
               
BIOLÓGIA
         
                     
       MIKROBIOLÓGIA         
                     
                     
         
MAKROBIOLÓGIA
ÁLLATORVOSI                      ORVOSI          IPARI              MEZŐGAZDASÁGI
(Orvosi: – vírusok és rickettsiák:
virológia
            –
baktériumok: bakteriológia
            –
gombák: micológia
            –
paraziták: parazitológia)
2. A mikroorganizmusok
csoportosítása, jellemzői
Vírusok:
            – életjelenséget
önmagukban nem mutató sejtparaziták
            – nagyságuk:0,02-
0,3 mikrométer
            – részei:
mag és tok (magjuk: DNS/ RNS; tokjuk: protein)
            – szaporodni
csak gazdasejtben képesek úgy, hogy a gazdasejt
anyagcseréjét megváltoztatva szaporíttatják magukat a gazdasejttel
——> ezért ún. obligát intracellularis paraziták
            – szaporodó
formája: vegetatív vírus
            – sejtből
kijutott vírus. virion
            – szaporodásukkor
a különböző tulajdonságuk kombinációja is létrejöhet
Baktériumok:
            – egysejtűek,
nincs valódi sejtmagjuk, maghártyájuk
            – 0,5-
1 mikrométer nagyságúak
            – maganyaga:
DNS- molekula
            – van
olyan, amit tok vesz körül, van spórás, csillós —–>
ezek fontosak a baktérium fertőzőképessége, ellenálló képessége
szempontjából
            – szaporodásuk:
                        ¤aerob
bakt.: szaporodása oxigén jelenlétében megy végbe
                        ¤anaerob
bakt.: szaporodásához nem szükséges oxigén
            – alakjuk:
                        ¤ Gömb- coccusok
(szőlőfürtszerűen: Staphylococcus, láncalakban: Streptococcus, kettesével:
Diplococcus)
                        ¤
pálcika- bacilusok (alkothatnak láncot, vagy egyesével fordulhatnak elő)
                        ¤
spirális alakúak- spirochaeták (fél csavarulat: vibrio, teljescsavarmenet:
spirillum, sokcsavarulatú: spirochaeta)
            – vannak,
amelyek csak élő szervezetben életképesek, azon kívül elpusztulnak- obligát
paraziták
            – vannak,
melyek élő szervezeten belül nem életképesek- szaprofiták
Protozoonok:
            – sejtfal
nélküli egysejtűek
            – baktériumokkal,
vagy szövetekkel táplálkoznak
            – némelyeknek
van ostoros változata is
            – miattuk
létrejövő fertőzések: hiányos személyi higiénia és rossz
közegészségügyi viszonyok
            – terjesztésében
rovarok és egyéb állatok is részt vesznek
                        ¤
trópusok: malária- Anopheles szúnyog
                        ¤
India, Afrika, Kína, Közel- Kelet: számos fekélyesedéssel, jellegzetes
bőrelváltozással járó protozoon fertőzés
                        ¤
Afrika: álom-kór- cecelégy
            -a
központi idegrendszer protozoon fertőzése a toxoplasmosis, aminek
veleszületett és szerzett változata van; ennek a fertőzőforrása a macskák
ürüléke
3. Aktív-, passzív immunizálás
Aktív immunitás: a szervezet olyan ellenálló képessége, amely
mikroorganizmusokkal, vagy azok termékeivel történt találkozás után jön létre,
az idegrendszer közreműködésével.
Lehet:
            – természetes (ha
a kórokozóval való találkozáskor megbetegedés történt, ami után létrejön a
védettség)
            – mesterséges- védőoltások
                        ¤
élő vakcina (csökkentett kórokozó virulencia)
                        ¤
nem élő vakcina
                                   $
inaktivált (elölt) kórokozókat tartalmaz
                                   $
toxoid (anatoxin mérgező hatás megszüntetett)
                        ¤
kombinált oltóanyag (élő és elölt kórokozókat tartalmaz)
Passzív immunitás: az egyed úgy válik védetté valamely kórokozóval
szemben, hogy ebben az idegrendszer aktívan nem vesz részt. (A kórokozóval szembeni
specifikus ellenanyagok jutnak, vagy ellenanyagokat juttatunk a szervezetbe)
Lehet:
            – anyai:
a placentán kersztül átjutott ellenanyagok védika magzatot, valamint a
csecsemőt 4-5 hónapos koráig
            – mesterséges: megelőzésre,
gyógyításra használjuk, ellenanyagokat juttatunk be a szervezetbe
            – ellenanyagok
eredetük szerint:
                        ¤
állati savók
                        ¤
humán immunglobulinok
                                   $
normál (véradáson vett vérből)
                                   $
specifikus
4. Oldatok készítése, fertőtlenítési
eljárások
Oldatok készítése:
– megfelelő kocentrátum
– hagyni, hogy érvényesüljön a
behatási idő
– fontos, hogy az oldószerben lévő
antimikrobiális hatóanyag közvetlen érintkezésben legyen
az ínaktiválandó kórokozókkal (és ez a behatási idő alatt végéig
fennálljon)
Fertőtlenítő eljárásoknak nevezzük az antimikrobiális és ezek
gyakorlatbantörténő alkalmazásához szükséges anyagok, eszközök
összességét, melyekkel lehetővé válik  a környezetbe kikerült és a
különböző eszközöket, tárgyakat, anyagokat szennyező patogén mikroorganizmusok
elpusztítása, inaktiválása.
I. Kémiai fertőtlenítő eljárások:
azok az eljárások, melyek alkalmazása során az antimikrobiális hatású
vegyületeket alkalmazzuk oldat, aeroszol, vagy gáz formájában a környezetbe
kikerült patogén mikroorganizmusok elpusztítása, inaktiválása érdekében.
            ¤ dezinficiens
oldatokkal:
                        $
fertőtlenítés lemosással
                        $
fertőtlenítés permetezéssel
                        $
fertőtlenítés beáztatással
                        $
fertőtlenítés letörléssel
                        $
fertőtlenítés átkeféléssel
                        $
fertőtlenítés elegyítéssel
                        $
fertőtlenítés dezinficiens habbal
                        $
fertőtlenítés mésztej- oldattal
            ¤ gázokkal:
                        $
helyiséggázosítás
II. Fizikai fertőtlenítő eljárások:
azok az eljárások, melyek alkalmazása során különböző fizikai ágenseket
(hőenergia, ionizáló sugárzás) alkalmazunk a patogén mikroorganizmusok
elpusztítása, inaktiválása érdekében.
            ¤
fertőtlenítés elégetéssel
            ¤
fertőtlenítés kifőzéssel (forralással)
            ¤
fertőtlenítés gőzzel
            ¤
fertőtlenítés nem ionizáló (ultraibolya, UV) sugárzással
III: Kombinált fertőtlenítő
eljárások:
 azok az eljárások, melyek alkalmazása során a kémiai és
fizikai ágensek egyidejű alkalmazása során a patogén mikroorganizmusok
elpusztulnak, ínaktiválódnak.
            ¤  fertőtlenítő
mosás
            ¤  fertőtlenítő
mosogatás
            ¤
fertőtlenítő takarítás
                        $
fertőtlenítő takarítás kézi erővel
                        $
fertőtlenítő takarítás géppel
IV. Speciális fertőtlenítő
eljárások:
 azok az eljárások, melyek a személyi fertőtlenítésen kívül
olyan diagnosztikus, terápiás, vagy profilaktikus célból alkalmazott orvosi
eszközök, készülékek, berendezések fertőtlenítésére alkalmazunk, melyek fertőtlenítése
a gyártó kezelési utasításából adódóan adott készülékhez kidolgozott egyedi
módszerrel történik.
            ¤személyi
fertőtlenítés
                        $
higiénés kézmosás és higiénés kézdekontamináció
                        $
higiénés kézfertőtlenítés
                        $
műtéti kézfertőtlenítés
                        $
bőrfelület fertőtlenítés
                        $
teljes személyi fertőtlenítés
            ¤
anyagfertőtlenítés
                        $
altatókészülék, lélegeztetőkészülék
                        $
szívókészülék
                        $
porlasztó-, inhaláló-, aerosziláló készülék
                        $
művesekészülék
                        $
inkubátorok
                        $
endoscopok
                        $
eü-ben keletkező veszélyes hulladék fertőtlenítés
5.Eszközök előkészítése fertőtlenítéshez,
kézfertőtlenítés, tisztítás kézi módszerrel
Eszközök előkészítése fertőtlenítéshez:
– a váladékos eszközökről/ -ből a
váladékot letisztítjuk——> fertőtlenítőoldatba/ műszerfertőtlenítőbe
helyezzük
– előáztatás——->
áztatás——-> előmosás—–> mosás
           
1. gyűjtés:
                        ¤
szárazgyűjtés: keretes műszerledobóba, vagy műszertálcára kerülnek, és viszik a
tisztítás, fertőtlenítés helyére
                        hátrány:
testváladékok rászáradnak nehezen távolítható el
                        ¤
nedves gyűjtés: az erre acélra odakészített edényzetbe, konténerbe
kerülnek, melyek MŰSZERTISZTÍTÓ OLDATOT tartalmaznak
            2.
a gyűjtést követően le kell öblíteni ——>
            3.
majd fertőtleníteni, sterilezni, küldeni
Kézfertőtlenítés
– higiénés:
            ¤ célja: kéz
bőrfelületén lévő átmeneti mikroflóra elpusztítása, inaktiválása
            ¤
csak erre a célra engedélyezett készítményekkel lehet elvégezni (fél- 1 percig
bedörzsölés, kezek és alkarok- bedörzsölés ideje alatt víz ne érje, utána,
ha szükséges folyó, meleg vizes öblítés, szárítás- papírtörölköző!)
                        $
egyfázisú kézfertőtlenítő szerek: fertőtlenítő+ szennyoldó hatás
                        $
kétfázisú kézfertőtlenítő szerek: 1. fertőtleníteni kell, majd 2. kezet
mosni—-> sorrend nagyon fontos!
– műtéti:
            ¤ célja: kéz
bőrfelületén lévő tranzitórikus mikroflóra elpusztítása, inaktiválása;
reziduális mikroflóra csökkentése
            ¤ fázisai:
                        1.
körömtoilette
                        2.
kézmosás (min. 3 perc, meleg, folyó víz, szappan)
                        3.
öblítés (meleg, folyó víz)
                        4.
fertőtlenítés (5-8 ml fertőtlenítőszer, 1x alkar, mjd kezek, 5×1 perc
időtartam)
                        5.
utóöblítés, szárítás (alkoholos fertőtlenítő esetén nem szabad öblíteni,
szárítás: steril géz, vagy textiltörölköző)
                        6.utófertőtlenítés
vagy közbenső kézfertőtlenítés- átmosakodás (hosszú ideig tartó műtét,
kesztyűszakadás, két műtét között——> fertőtlenítőszerrel, 3 perc,
kézbőr ápolása!)
                        7.
kimosakodás
6. Beavatkozások eszközeinek sterilezési
módja, sterilitás ellenőrzése
Sterilezhetőek:
            – autoklávban
            – hőlégsterilizálással
            – gázsterilizálással
            – plazmasterilizálással
            – hidegsterilizálással
            – mechanikus
módszerrel
            – sugársterilizálással
Sterilitás ellenőrzése:
            -a
sterilizálás meghatározott sorrendben elvégzendő részműveletekből álló
tevékenység
            – minden
munkafázisának ellenőrzésére szükség van, mert elég az előkezelésnél egy hiba,
és máris veszélyben van a sterilizálás végeredménye
            -a
sterilizálás minden egyes munkafázisát az igény felmerülésekor, ill. a hatályos
jogszabályokban előírt gyakorisággal ellenőrizni kell!
            – fázisai:
                        ¤
előkezelés
                        ¤
fertőtlenítés, tisztítás
                        ¤
csomagolás                           }
ellenőrzése
                        ¤
sterilizáló berendezések
                        ¤
sterilitás

14.
kidolgozott aszepszis- antiszepszis tétel
Ismerősénél gégedaganat műtéti
eltávolítása miatt tracheostomát végeztek. A kanül környékén a bőre piros,
váladékos. Tájékoztassa a beteget a kanül csere kapcsán betartandó higiénés
szabályokról! A tájékoztatás során az alábbi szempontokra térjen ki:
– a fertőzések terjedési módjai,
testváladékok, mint fertőzőforrások
– a fertőtlenítés eszközei, módszerei
– a test és különböző felületek higiéniája
– a higiénét biztosító mechanikus kémiai
eljárások, módszerek, eszközök
– vegyszerek alkalmazása a kórokozók
számának csökkentésére
___________________________________________________________________________
Ø     A kanült
és a sebet is folytonosan kell tisztítani.
Ø     Kesztyűvel
vesszük ki, külön vesetál kell hozzá.
Ø     Először
folyóvízzel kívül belül lemossuk.
Ø     Azután
fertőtlenítő oldatba kell beáztatni.
Ø     A
behatási idő 30 perc vagy 45 perc.
Ø     Egész
térfogatával a fertőtlenítő oldatban benne kell lennie.
Ø     A sebet
antiszeptikus kenőccsel le kell mosni, alaposan le kell tisztítani,
fertőtleníteni.
Ø     Időnként
hámosító kenőccsel kell bekenni 1-2 naponta.
Ø     Eszköz
jó alaposan fertőtlenítő szerrel el kell mosni.
1, A fertőzések terjedési módjai,
testváladékok, mint fertőző források
Terjedési módok:
            –
Közvetlen érintkezés útján (kontakt úton): a fertőzés közvetlenül a fertőzött
szervezetből kerül egy másik szervezetbe. Pl.: kézfogás, állatharapás,
szexuális érintkezés.
            –
Közvetett terjedési módok:
                        ¤
cseppfertőzés
                        ¤
víz által
                        ¤
élelmiszerek által
                        ¤
tárgyak közvetítésével
           
Testváladékok: vizelet, széklet, köpet,
sebváladékok, nyálkahártyák váladékai, vér
Felfogó eszközök: ágytál, kacsa,
pelenka, szoba- WC
, köpőcsésze, kötszerek, kémcsövek, stb.
Közvetlenül ne érintkezzünk a
váladékokkal, mert fertőző források lehetnek!
Fertőzés terjedése: a kórokozó a fertőző forrást elhagyva, más élő
szervezetbe jut.
Bizonyos betegségek bizonyos hónapokban
jelennek meg. Ilyen például, hogy tavasszal elszaporodik a vitaminhiány, a
gümőkor, és a légúti megbetegedések.
Fertőzésről akkor beszélünk, ha a kórokozó
legyőzi a szervezetet, megtelepszik, és elszaporodik
2, A fertőtlenítés eszközei,
módszerei:
Eszközei: hideg desztillált víz, hidrogén – peroxid,
gumikesztyű steril, steril kötszerek, vesetál steril, steril. gézlapok
Módszerei: átmosás, fertőtlenítő lemosás, fertőtlenítő
letörlés
3, A test és különböző felületek
higiéniája:
– napi tisztálkodás (zuhanyzás, fürdés,
mosdótálban való mosakodás) ———–> minden testtájéknak különböző a
higiéniáját fenntartó módszere, és eszközei
– fontos a száj, köröm, hajápolás, fül,
orr higiéné
– a sérült részeket, sebfelületeket az
előírásoknak megfelelően kell kezelni (pl.: ne érje víz, vagy csak ecsetelés,
stb )
4, A higiénét biztosító mechanikus
kémiai eljárások, módszerek, eszközök
– a beteg higiénéje ( előző szepmpontben
leírtak + figyelmes és körültekintő kézmosás + nagyobb odafigyelés a
tracheostanával való érintkezésre
– tracheostoma higiénéje: sz.e.
tracheostoma cseréje fontos a tracheostoma tisztántartása (fiziológiás
sóoldattal való lemosás + körülötte lévő bőr tisztántartása) és nyálkahártyák
nedvesen tartása (fokozott száj, orr higiéné + párásított levegő)
– eszközök: hideg
desztillált víz, hidrogén – peroxid, gumikesztyű steril, steril kötszerek,
vesetál steril, steril. Gézlapok
5, Vegyszerek alkalmazása a kórokozók
számának csökkentésére
– megfelelő koncentráció- optimális
töménység                                                                
– vegyhatás
– szelektivitás
– kapilláraktív
hatás                            
– mechanikus hatás
(a kémiai fertőtlenítő eljárások
hatékonyságát befolyásoló tényezők)
¤ fertőtlenítés lemosással
¤ fertőtlenítés permetezéssel
¤ fertőtlenítés beáztatással
¤  fertőtlenítés letörléssel
¤ fertőtlenítés átkeféléssel
¤ fertőtlenítés elegyítéssel
¤ fertőtlenítés dezinficiens habbal
¤ fertőtlenítés mésztej – oldattal
Fertőtlenítő szerek csoportja:
¤ aldehidek : formaldehidek,
glutáraldehidek
¤ alkoholok: etilalkohol, propilalkohol
¤ klórvegyületek: nátriumhipoklorit,
klórmész, kloramin – B
¤ jód és vegy.: jodoforok
¤ guanidin: diguanidin ( Dodigen – 180)
klórhexidin ( Biotensid)
¤ lúgok: nátronlúg., kálilúg, mésztej,
mosószóda
¤ peroxid – vegy.: hidrogén –
peroxid
¤ fenol – származékok : krezol – szappan,
fenil fenol ( kodan)
¤ felületaktív vegy.: kationaktív
tenzidek, anfoter t. 

 

 

15.
kidolgozott aszepszis- antiszepszis tétel
Frissen diagnosztizált cukorbeteg naponta
2x inzulin öninjekciózásra szorul. Tájékoztassa a beteget a sterilitás
szabályairól, betartásáról és az eszközök használatáról! A tájékoztatás során
az alábbi szempontokra térjen ki:
– a sterilitás fogalma, sterilitás
biztosításának feltételei
– steril környezet, eszközök alkalmazása,
a steril munka fogalma, műveletei
– szabályok a sterilitás fenntartása
érdekében
– az eszközök sterilen tartásának módjai,
steril használatuk
– szövődmények megelőzése, fertőzések
kivédése, steril eszközök alkalmazása
– steril anyagok, eszközök tárolása,
szállítása, sterilitás ellenőrzése
___________________________________________________________________________
Sterilizálás: az az antimikrobiális eljárás, melynek során a különböző
fizikai, kémiai hatásokkal vagy ezek kombinált alkalmazásával a
csíramentesítésre kerülő anyagon és anyagban elpusztítjuk, illetve inaktiváljuk
a mikroorganizmusokat, valamint ezek összes nyugvó formáit.
Sterilitás biztosításának feltételei az adott
szituációban:
Ø     A
leggyakrabban bevált mód: megmutatjuk neki a helykijelölést az első adagot én
mérem ki ő csak szúrjon.
Ø     A bőr
rétegei alá adható injekció 2-3 mm mély a szúrás szöge 45 fok subcutis.
Ø     A beteg
bőréhez képest derékszög, ha penről van szó. A pen öninekciós rugós készülék.
Ø     A hely
kijelölése felkar külső középső harmada, comb elülső középső harmada.
Ø     Alkar,
lábszár szigorúan tilos.
Ø     A has a
köldök körüli területet, nem szúrjuk meg ez 2-3 ujjnyi. Az inzulin nemzetközi
egységben van a régi 1ml nemzetközi egységben volt 0,1 ml 4 egység.
Ø     A penbe be
lehet állítani az adagot, hangot ad. A patron cserénél kell egyedül újra
beállítani.
Ø     A
diabetológián az az elv nincs fertőtlenítés, nincs dezinficiálás csak szappanos
kézmosás előtte és utána. Egy tűt egy beteg 3 napig is használhat.
Ø     A másik
fajtába van fertőtlenítés, tű csere.
Ø     Meg kell
papír törlőkendő egyszer vagy többször használatos.
Inzulin tárolása: gumi dugós ampulla-
hűtőben külön dobozba kell tárolni. Ahányszor beleszúr a gumi ampullába azt
annyiszor fertőtleníteni kell. A fertőtlenítőszer ne menjen be az ampullába, a
fecskendő egyszer használatos.
A steril fecskendő használata: amikor
használja a dugatyú felöli végét kell megfogni a tű végén található kupakot le
kell szedni és használat után vissza tesszük rá.
A használat tűt visza lehet vinni a
patikába vagy sz orvosi rendelőbe, onnan viszik a veszélyes hulladék
megsemmisítőbe. Ha ugyanarra a helyre adják be a szurit akkor sorvadás lép fel,
ha nem volt steril a fecskendő injekciós tájog alakulhat ki a helyén. Mindig
legyen otthon tartalék inzulin ampulla, ha megkezdünk egyet már csak azért is
mert ha véletlen összetörjük, akkor legyen helyette másik. Az ampullát a
hűtőben tároljuk. Steril tűt a gyógyszertárba tudunk venni.
Steril munka
Az antiseptikus betegellátás értelmében
minden olyan megelőző, diagnosztikus és terápiás célt szolgáló anyagnak és
tárgynak, amely a beteg nyitott testszöveteivel, testüregeivel vagy
nyálkahártyáival érintkezésbe kerül, sterilnek kell lennie. Az alkalmazható
sterilezési módszerek alapkövetelménye, hogy a kezelendő anyag fizikai, kémiai
tulajdonságait az eljárás ne változtassa meg, a műszer, az anyag ne károsodjon.
A sterilezés nem csupán a csíramentesítést foglalja magában, hanem az ezzel
kapcsolatos előkészítő és következményes műveleteket is. Ennek a műveleteknek a
célja, hogy a műszerekről a kórokozókat, vért, fehérjét és egyéb anyagokat
tartalmazó szennyeződésektől megtisztítsuk annak érdekében, hogy a
csíramentesítő hatást semmi se csökkentse.
A sterilezés technológiai folyamata:
1.   
Előkezelés – öblítés, előáztatás,
előfertőtlenítés
2.   
Tisztítás-áztatás, mechanikus tisztítás,
utóöblítés
3.   
Szárítás, csomagolás, jelölés
4.   
Sterilizálás
Szabályok a sterilitás fenntartása
érdekében
Az eszközök sterilen tartásának módjai,
steril használatuk
Szövődmények megelőzése, fertőzések
kivédése, steril eszközök alkalmazása
Steril anyagok, eszközök tárolása,
szállítása, ellenőrzése
Az eszközök sterilitása csak asepticus tárolási
körülmények közt tartható fenn, ezért abban a csomagolásban tároljuk, amelyben
sterileztük. A műanyag fóliába zárt eszközöket fénytől védve, zárt ajtójú
szekrényekben kell tárolni. A csomagok dátumozása elengedhetetlen.
A sterilezés biztonságossága érdekében a
különböző eljárásokkal kapcsolatos követelményeket jogszabályok rögzítik.
Szabályosították a sterilezés ellenőrzését is. Ide tartozik: az
előkészítés és tisztítás technológiájának felülvizsgálata, az előírások
betartása (tisztító-, fertőtlenítőszerek koncentrációja, hőfoka, védőruházat);
a tisztítás hatásosságának ellenőrzése (pl. vér ); a csomagolás és jelölés
kontrollja (tartalom, dátum).
A sterilezőkészülék ellenőrzése: csak
olyan gép üzemeltethető, amelyet az Országos Kórház- és Orvostechnikai Intézet
kipróbált és engedélyezett az ÁNTSZ engedélyével együtt. Folyamatosan vezetett
sterilezési napló szükséges. A csíramentesítő folyamat kontrollja:
termoindikátorral (adott hőfok elérését), bakteriológiai indikátorral pedig
hogy a csíramentesítés valóban megtörtént.
A sterilitás ellenőrzése: a sterilezett
eszközök, anyagok steril állapotának vizsgálata mikrobiológiai módszerekkel
(szúrópróbaszerű bakteriológiai mintavételek) lehetséges. Ez az eljárás a
tárolást is minősítheti. A steril anyagok szállítása épületek, intézmények
között védőcsomagolásban vagy zárt konténerben történik.
Sterilitás ellenőrzése
Sterilizált anyagok ellenőrzése:
A kiemelt csomagokat egyenként
ellenőrizzük:
  • megtörtént-e a kémiai indikátor színváltozása
  • ép -e a burkolat
  • ép -e a kötszerdoboz zárószerkezete
Ha az indikátor előírt változása nem
történt meg, ha a burkolat sérült, vagy ha a textilszélek nem jól zárnak, a
csomagokat felhasználni nem szabad, ha szükséges újra csomagolva ismételten ki
kell sterilizálni.

IDŐPONTOT KÉREK MOST!