Aszepszis Tételek 3

7.
kidolgozott aszepszis- antiszepszis tétel
Munkahelyén az Ön feladata a
tanulók oktatása. Tájékoztassa őket a zsiliprendszer fontosságáról a sterilitás
szabályainak betartásáról! A tájékoztató során az alábbi szempontokra térjen
ki:
– a sterilitás biztosításának
feltételei
– a zsiliprendszer felszerelése
– fertőzések kivédése, steril
környezet biztosítása
– a kórokozók virulenciája,
steril környezetbe történő bekerülése esetén a szervezetre gyakorolt hatása
– protokoll a sterilitás fenntartása érdekében
___________________________________________________________________________
1,  A
sterilitás biztosításának feltételei:
 eszközöknél:
            ¤ sterilitást védő csomagolás előírás
szerinti felbontása
            ¤ steril eszközökhöz csak steril kesztyűvel,
csipesszel érjünk
            ¤ steril eszközöket, anyagokat
(pl.steril buci) tartalmazó dobozból csak steril csipesszel           vehetjük ki a szükséges eszközt,
anyagot
– invazív beavatkozásokhoz szükséges eszközök, illetve szervezetbe
ültethető implantátumok, szerkezetek esetén védőcsomagolás
– porok, alkoholok, hőérzékeny oldatok: erre  a célra kialakított steril tégelyben,
üvegekben tárolandók
– fontos a tároláskor, szállításkor történő protokollok betartása
– fontos még a sterilitás ellenőrzése is
– steril csomagolások:
            ¤ papír-műanyag fólia kombinációja
            ¤ textil-, műtőlepedő
            ¤ kötszerdoboz
            ¤ speciális krepp csomagolópapír vagy
papírtasak
            ¤ hőálló üvegedény
            ¤ perforált fémdoboz
            ¤ alimínium fólia
            ¤ paliamid fóliatömlő (,,
hőlégfólia”)
2, Zsiliprendszer felszerelése
A műtő
Kétfajta
műtőrészlegről beszélhetünk: a septicus műtőben azon operációk zajlanak, ahol
fertőzött területen operálunk, így kórokozók inváziójával kell számolni (pl.:
fertőzött, gennyes sebek, gangraena műtétje).
Az
asepticus műtéteknél általában nem áll fenn baktériuminvázió veszélye.
A
műtőterületére a belépés egy zsiliprendszeren keresztül történik, mely által
gátat szabhatunk a iatrogén fertőzéseknek. A személyzet teljes átöltözés után;
szájmaszk és sapka felvételét követően léphet be a műtői traktusba. A beteg egy
külön zsilipen keresztül kerül a műtőbe egy csak a műtőben használatos
betegszállítón, vagy egy cserélhető műtőasztalon.
Belépés a műtőbe
A
műtőkomplexumba való belépéskor a megfelelő átöltözködést követően lehet már
csak belépni: ruha,- cipőcsere, sapka és szájmaszk felvételét követően. A
műtétben résztvevők a sebészi kézfertőtlenítés elvégzése után lépnek a műtőbe,
majd ekkor steril műtőruhát és steril kesztyűt húznak fel a megfelelő méretben.
 3, Fertőzések kivédése, steril környezet biztosítása
– a beavatkozások közben létrejövő fertőzéseket úgy védhetjük ki,
hogy betartjuk a sterilitás szabályait és a beavatkozások közben steril
környezetet biztosítunk
– steril környezetet leginkább izolálással tudunk biztosítani (
pl. izoláló kendővel vagy steril textil-,műtőlepedővel, való elkülönítéssel)
4,  A kórokozók virulenciája, steril környezetbe történő
bekerülése esetén a szervezetre gyakorolt hatása
– virulencia=fertőző képesség
            ¤ függ a fertőző forrástól
            ¤ a fertőzés terjedési
módjától,lehetőségétől
            ¤ függ az emberi szervezet
fogékonyságától
            ¤ a szervezetbe jutott kórokozók
számától
– steril környezetbe kórokozó jut ——> már nem steril a
környezet, tehát az invazív beavatkozások idején a kórokozó a szervezetbe
juthat, amely az egyént megbetegítheti, kórokozó hordozóvá teheti
5, Protokoll a sterilitás fenntartása érdekében
– mindazon szabályok betartása, melyek szükségesek a sterilitás
fenntartásához
– sterilizálás közben, tároláskor, szállításkor, steril eszközök
alkalmazásakor fennálló szabályok összessége.
Higiénés kézfertőtlenítés: A higiénés kézfertőtlenítést
dezinfekciós oldatokkal végezzük kézbedörzsölés formájában. Ezzel elérhető,
hogy akár az összes tranziens flóra elpusztuljon. A fertőtlenítés akkor
hatásos, ha kellő mennyiségű oldatot használunk, és egyenletesen eloszlatva
20-30 másodpercig alaposan bedörzsöljük. Erre használatos oldatok: Ritosept®,
Spitaderm®.
A
higiénés kézfertőtlenítést általában a kórházi osztályokon végezzük el, pl.
betegvizsgálat előtt és után.
Sebészi kézfertőtlenítés: Míg a higiénés kézfertőtlenítés során a
tranziens baktériumflóra teljes eltávolítása a cél, addig a sebészi
kézfertőtlenítéssel a mélyebben ülő rezidens flóra nagy részét gátoljuk
aktivitásukban átmenetileg. Ezzel elérhetjük, hogy a műtét folyamán a
bemosakodó kezéről esetleges kesztyűsérülés esetén csak elenyésző számú
baktérium kerüljön a műtéti területre.
A
sebészi kézfertőtlenítés két fázisból áll:
Az első
fázisban a kezet és az alkart a könyékig szappannal alaposan bedörzsöljük és
meleg folyóvízzel lemossuk, majd szárazra töröljük. Ez kb. 1-2 percet vesz
igénybe.
A
második fázisban a dezinficiens szert (pl. Descoderm®, Spitaderm®, Sterillium®)
az alkartól a kéz felé haladva dörzsöljük be, a folyamatot 5-ször ismételve. A
dezinficiáló oldatnak baktericid, tuberkulocid, virucid, fungicid, és sporocid
hatásúnak kell lennie. A 3/3-as szabály értelmében figyeljünk arra, hogy a kéz
és alkarra (könyökig); a kéz és alkar közepéig; ill. a kéz és ujjakra
ugyanannyi időtartam essen a dezinficiálás során. A fertőtlenítés akkor
hatásos, ha minden egyes alkalommal 1 percig hagyjuk hatni a dezinficiáló
oldatot. Ügyeljünk arra, hogy a második fázisban ne érintsük meg alkarunkkal
ill. kezünkkel bemosakodó társunkat, ill. a bemosakodó mosdót.
8.
kidolgozott aszepszis- antiszepszis tétel
Szomszédjában élő, 80 éves agyvérzésen
átesett beteg hozzátartozója kér tanácsot Öntől.
Tájékoztassa a hozzátartozót az otthoni
váladékfelfogó eszközök használatáról, tisztításáról, fertőtlenítésének
szabályairól, a szervezet és a mikroorganizmus találkozásának lehetséges
következményeiről!A tájékoztató során az alábbi szempontokra térjen ki:
– a mikroorganizmusok csoportosítása,
életjelenségei, szaporodásuk, szaporodásuk feltételei
– a fertőzések terjedési módjai,
testváladékok, mint fertőzőforrások
– fertőtlenítés, tisztítás módszerei ,
oldatok készítése, fertőtlenítési eljárások
– a higiénét biztosító mechanikus kémiai
eljárások, módszerek, eszközök
___________________________________________________________________________
1. Mikroorganizmusok
csoportosítása,életjelenségei, szaporodásuk, szaporodásuk feltételei
Vírusok:
            – életjelenséget
önmagukban nem mutató sejtparaziták
            – nagyságuk:0,02-
0,3 mikrométer
            – részei:
mag és tok (magjuk: DNS/ RNS; tokjuk: protein)
            – szaporodni
csak gazdasejtben képesek úgy, hogy a gazdasejt
anyagcseréjét megváltoztatva szaporíttatják magukat a gazdasejttel
——> ezért ún. obligát intracellularis paraziták
            – szaporodó
formája: vegetatív vírus
            – sejtből
kijutott vírus. virion
            – szaporodásukkor
a különböző tulajdonságuk kombinációja is létrejöhet
Baktériumok:
            – egysejtűek,
nincs valódi sejtmagjuk, maghártyájuk
            – 0,5-
1 mikrométer nagyságúak
            – maganyaga:
DNS- molekula
            – van
olyan, amit tok vesz körül, van spórás, csillós —–>
ezek fontosak a baktérium fertőzőképessége, ellenálló képessége
szempontjából
            – szaporodásuk:
                        ¤aerob
bakt.: szaporodása oxigén jelenlétében megy végbe
                        ¤anaerob
bakt.: szaporodásához nem szükséges oxigén
            – alakjuk:
                        ¤ Gömb- coccusok
(szőlőfürtszerűen: Staphylococcus, láncalakban: Streptococcus, kettesével:
Diplococcus)
                        ¤
pálcika- bacilusok (alkothatnak láncot, vagy egyesével fordulhatnak elő)
                        ¤
spirális alakúak- spirochaeták (fél csavarulat: vibrio, teljescsavarmenet:
spirillum, sokcsavarulatú: spirochaeta)
            – vannak,
amelyek csak élő szervezetben életképesek, azon kívül elpusztulnak- obligát
paraziták
            – vannak,
melyek élő szervezeten belül nem életképesek- szaprofiták
Protozoonok:
            – sejtfal
nélküli egysejtűek
            – baktériumokkal,
vagy szövetekkel táplálkoznak
            – némelyeknek
van ostoros változata is
            – miattuk
létrejövő fertőzések: hiányos személyi higiénia és rossz
közegészségügyi viszonyok
            – terjesztésében
rovarok és egyéb állatok is részt vesznek
                        ¤
trópusok: malária- Anopheles szúnyog
                        ¤
India, Afrika, Kína, Közel- Kelet: számos fekélyesedéssel, jellegzetes
bőrelváltozással járó protozoon fertőzés
                        ¤
Afrika: álom-kór- cecelégy
            -a
központi idegrendszer protozoon fertőzése a toxoplasmosis, aminek
veleszületett és szerzett változata van; ennek a fertőzőforrása a macskák
ürüléke
2. A fertőzések terjedési módjai,
testváladékok, mint fertőző források
Terjedési módok:
            – Közvetlen érintkezés
útján (kontakt úton): a fertőzés közvetlenül a fertőzött szervezetből kerül egy
másik szervezetbe. Pl.: kézfogás, állatharapás, szexuális érintkezés.
            – Közvetett terjedési
módok:
                        ¤
cseppfertőzés
                        ¤
víz által
                        ¤
élelmiszerek által
                        ¤
tárgyak közvetítésével
           
Testváladékok:
            –
vizelet
            –
széklet
            –
köpet
            –
sebváladékok
            –
nyálkahártyák váladékai
            –
vér
Felfogó eszközök: ágytál, kacsa,
pelenka, szoba- WC
, köpőcsésze, kötszerek, kémcsövek, stb.
Közvetlenül ne érintkezzünk a
váladékokkal, mert fertőző források lehetnek!
3. Fertőtlenítés, tisztítás módszerei(megjegyzés: a feladat szempontjából fontos
váladékfelfogó eszközöknél)
            1.
Tisztítás:
                        –
a váladék eltávolítása a váladékfelfogó eszközből (pl.: kiöntés a WC-be)
                        -a
váladékfelfogó eszköz mechanikus tisztítása az e célra kijelölt kefével,
textíliával
                        –
áztatás
            2.
Fertőtlenítés: fertőtlenítőszeres áztatás (ügyelni a behatási időre!)
            3.
Hagyjuk megszáradni!
4.Oldatok készítése, fertőtlenítő eljárások:
13. feladat, 4. szempont
5. Higiénét biztosító mechanikus- kémiai
eljárások
– beteg higiénéje testváladék ürülés
esetén: wc- papír, lavór víz, szappan, mosdókesztyű, törölköző, nedves
törlőkendő —-> beteg lemosdatása ürítés után
– beteg hozzátartozója: kézmosáshoz
szükséges eszközök, esetleg gumikesztyű —–> fertőtlenítő és higiénés
kézmosás
– beteg környezetének tisztántartása:
ágyazás, ágy és éjjeliszekrény fertőtlenítő lemosása
– beteg fertőtlenítő fürdetése (szükség
esetén)
– módszerek:
            ¤
fertőtlenítés lemosással
            ¤
fertőtlenítés beáztatással
            ¤
fertőtlenítés letörléssel
            ¤
fertőtlenítés átkeféléssel

9. kidolgozott aszepszis- antiszepszis tétel
Munkahelyén eszközök
sterilezését kell elvégeznie. Magyarázza el a szakmai gyakorlatát töltő
tanulónak, hogy az aszepszis, antiszepszis szabályainak betartása miért
szükséges! Készítsen ismertetőt az adott munkaterületre az aszepszis,
antiszepszis szabályainak betartásáról! A feladat megválaszolása során az
alábbi szempontokra térjen ki:
– az aszepszis és antiszepszis
fogalma
– a sterilitás, sterilizálás
fogalma, a steril munka fogalma, feltételei, műveletei
– protokoll a sterilitás
fenntartása érdekében
– egyszer használatos eszközök
– eszközök, műszerek, anyagok
sterilizálhatósága, sterilizáló eljárások
– steril anyagok tárolása,
szállítása, sterilizálás ellenőrzése
___________________________________________________________________________
1. Aszepszis, antiszepszis
fogalma
– Aszepszis: olyan eljárások, amelyek célja a terület összes
mikroorganizmusának eltávolítása, sterilizálás.
– Antiszepszis: az a tiszta módszer, amelyet a mikroorganizmusok
számának csökkentésére és szétterjedésének meggátlására alkalmazunk.
2. Sterilitás, sterilizálás
fogalma
– Sterilitás:(csíramentesség): az anyagok azon mikrobiológiai
állapota, melyek mentesek minden mikroorganizmustól, valamint ezek összes
nyugvó formáitól.
– Sterilizálás:(csíramentesítés): az az antimikrobiális eljárás,
melynek során a különböző fizikai, kémiai hatásokkal, vagy ezek kombinált
alkalmazásával a csíramentesítésre kerülő anyagon és anyagban elpusztítjuk ill.
inaktiváljuk a mikroorganizmusokat, valamint ezek összes nyugvó formáit.
3.Steril munka fogalma,
feltételei, műveletei
Az
antiseptikus betegellátás értelmében minden olyan megelőző, diagnosztikus és
terápiás célt szolgáló anyagnak és tárgynak, amely a beteg nyitott
testszöveteivel, testüregeivel vagy nyálkahártyáival érintkezésbe kerül,
sterilnek kell lennie.
Az alkalmazható
sterilezési módszerek alapkövetelménye, hogy a kezelendő anyag fizikai, kémiai
tulajdonságait az eljárás ne változtassa meg, a műszer, az anyag ne károsodjon.
A
sterilezés nem csupán a csíramentesítést foglalja magában, hanem az ezzel
kapcsolatos előkészítő és következményes műveleteket is. Ennek a műveleteknek a
célja, hogy a műszerekről a kórokozókat, vért, fehérjét és egyéb anyagokat
tartalmazó szennyeződésektől megtisztítsuk annak érdekében, hogy a
csíramentesítő hatást semmi se csökkentse.
A sterilezés
technológiai folyamata
1.        Előkezelés
2.        Öblítés, előáztatás – Az eszközöket
használat után azonnal hideg (max. 30 °C-os) csapvízzel alaposan leöblítjük,
majd – az erősen tapadó szennyeződések eltávolításának megkönnyítése céljából –
ugyancsak hideg vízben áztatjuk- műszereket szétnyitvaà közé mehet a fertőzés
3.        Előfertőtlenítés – Annak érdekében,
hogy a dolgozó a műszerek tisztítása közben ne fertőződhessen, az eszközöket az
előírt tisztító-fertőtlenítő oldatban meghatározott ideig áztatjuk.

Tisztítás

1.        Áztatás – A meleg, tisztítószeres
oldat hőmérsékletét (40-60 °C) az áztatandó eszköz anyaga szerint választjuk
meg.
2.        Mechanikus tisztítás – Csak erre a
célra használt textíliákkal és kefékkel végezzük.
3.        Utóöblítés – A megtisztított
tárgyakról a mosószert folyó meleg csapvízzel gondosan öblítsük le.
4. Protokoll a sterilitás
fenntartása érdekében
-a sterilitást fenn kell tartani minden esetben: tároláskor,
szállításkor, használat előtt
            ¤ Szállításkor: a steril csomagokat mindig
védőcsomagolásban, vagy konténerben kell szállítani!
            ¤ Tároláskor: legfontosabb szabály, hogy a
sterilizált anyagokat csak abban a csomagolásban szabad tárolni, amiben
sterilizálásra kerültek.
-a steril csomagokat csak közvetlenül felhasználásuk előtt szabad
felbontani. A felbontott csomag tartalma már nem tekinthető sterilnek
– ezeken felül fontos a személyzet higiénéje, és azon helyiségek
rendszeres fertőtlenítő takarítása, ahol a sterilizált csomagok, eszközök
megfordulnak.
5. Eszközök, műszerek
sterilizálhatósága, sterilizáló eljárások
            1. sterilizálás túlnyomásos,
telített vízgőzzel- autoklávozás
 (műtéti
műszerek, többször használatos fecskendők, tűk, műtéti textíliák, sebészeti
kötözőszerek,     varróanyagok, hőálló gumi- és műanyag
eszközök, üveg- és porceláneszközök)
           
2. sterilizálás cirkuláló forró levegővel- hőlégsterilizálás (éles mikrosebészeti-, fogászati
műszerek, edények, tartályok, porok)
            3. sterilizálás etilén-
oxid gázzal- gázsterilizálás
 (szintetikus
varróanyagok, szívbillentyűk, protézisek, katéterek, flexibils endoscopok,
pacemakerek)
            4. sterilizálás formaldehides
gázzal
– gázsterilizálás (gumi, többször használatos műanyag
eszközök, endoscopok)
            5. sterilizálás hidrogén-
peroxid plazmában
– plazmasterilizálás (porok, textíliák, kötszer,
vatta, géz, szivacs, implantátumok)
            6. sterilizálás antimikrobiális
anyagok oldatában
– kémiai, ún. hidegsterilizálás (mikrosebészeti-,
fogászati műszerek, gumi- és többször használatos műanyag       eszközök, endoscopok)
            7. sterilizálás mechanikus
módszerrel
– mikrobamentesítő szűrés (alkoholok, hőérzékeny oldatok,
vérplazma, vérszérum)
            8. sterilizálás ionizáló
sugarakkal
– sugársterilizálás (egyszer használatos eszközök- inj.
tűk, fecskendők- gyógyszerkészítmények, vérpótló anyagok, ér-, porc-,
csontplantátumok)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.