Anatómia tétel 7.

7. feladat.

– a koponya felépitése
– az arckoponya és agykoponya csontjai
– koponya kapcsolódásai a gerinchez és mozgásai

A koponya ( cranium ) a fej csontos váza, megközelitőleg gömb alakú, melynek nagy részében az agyvelő, érzékszervek, kisseb részében az emésztő rendszer és a légutak felső szakasza található.

Részei:
– agykoponya : áll a koponyatetőből és a koponyaalapból, ez a koponya nagyobbik fele, annak felső, hátsó és alsó részét alkotja. 7db.  (3 páratlan és 2 páros) agykoponyacsontból áll.
– arckoponya a koponya elülső részét alkotja. 15 db. (6 páros és 3 páratlan) arckoponyacsontból áll.

Üregében foglal helyet:
– az agyvelő
– az érzékszervek
– az emésztőrendszer és a légutak felső szakasza

A koponyán megkülönböztetünk:
– koponyatetőt vagy koponyaboltozatot (calvaria)
Részei: a homlok, a fejtető, a nyakszirt és a halánték.
– koponyaalapot (basis cranii)
kialakításában részt vesznek az agykoponya összes csontjai, továbbá a rostacsont.

.
Az agykoponya csontjai:

Agykoponya csontjai alkotják
– fejtetőt
– koponyaalapot

Csontjai:

– nyakszirtcsont (os occipitale)
Páratlan, hátul a nyakszirtnek megfelelő csont. Részei nagy kerek lyukat ún. öreglyukat (foramen magnum) fognak közre a koponyaalapon, amely a gerinccsatorna kezdeti nyílása. Alsó felszíne az atlasszal ízesül.

– ékcsont : a homlokcsont mögött és a nyakszirtcsont előtt található, szárnyszerűen kiterjeszkedve. Csak a koponyaalap középső részének alkotásában vesz részt. A páratlan csont felső felszíne töröknyereghez hasonlít. Ebben van az agyfüggelék.

– 27 –

– homlokcsont (os frontale): Elől a koponyaalapot képezi, majd felfelé hajlik, a koponyatető elülső domborulatát adva. A páratlan csont belsejében az orrtájék felett üreget (homloküreget) találunk.

– falcsont : Páros csont, amely kizárólag a koponyatetőt – az agykoponya tetejét és oldalfalát – alkotja. A két csont középvonalban találkozik egymással.

– halántékcsont (os temporale)
Kétoldalt a halántéktájéknak megfelelően elhelyezkedő páros csont. Belsejükben védetten fekszik a halló- és egyensúlyozó szerv. A halántékcsont részei az oldalról jól látható nyílást, a külső hallónyílást fogják közre. Mögötte, alatta van a csecsnyúlvány (processus mastoideus).

Arckoponya
15 változatos felépítésű csont.

– orrüreg körüli csontok: a T alakú rostacsont az ekecsonttal együtt adja az orrüreget elválasztó csontos orrösvényt. A rostacsont felső vízszintes, szitaszerűen átlyuggatott lemeze (itt mennek át a szaglóidegek) képezi az orrüreg tetejét.
Páros orrcsont, a könnycsont és az orrüregben elhelyezkedő orrkagylók.

– szájüreg körüli csontok:

– felső állcsont (maxilla): a száj-, az orr- és szemüreg alkotásában vesz részt.
Belsejében van az arcüreg, amely az orrüreggel összekötött, és annak mellékürege.
Alsó, patkó alakú fognyúlványában kis rekeszekben foglalnak helyet a felső fogak.

– állkapocs (mandibula)
Az arc alsó részének vázát alkotja. Izülettel, mozgékonyan kapcsolódik a koponyához.
Patkó alakú testből és két ferdén felfelé nyúló szárból áll.
A test felső szélén sorakozó alveolusokba illeszkednek az alsó fogak.

– szájpadcsont : két lemeze L alakban illeszkedik össze. Az orrüreg, és a szájüreg csontos falának egy részét alkotja.

– járomcsont : páros csont, az arc jellegzetes oldalsó kiszögellését (pofagumó) adja.

Az arckoponya üregei:
– a csontos szájüreg
– a szemüreg
– az orrüreg

– 28 –

A koponyacsontok az állkapocsizület kivételével folytonos összeköttetések útján kapcsolódnak egymáshoz.

A koponyacsontok folytonos összekötetései a varratok. Mely lehet:
– fogazott varrat
– pikkelyvarrat
– sima v. lapos varrat

Az állkapocsizület a koponya egyetlen saját izülete. Összeköttetést teremt a halántékcsont vápája (izületi árok) és az állkapocs (izületi fej) között. Az izületi tok igen bő.
Az izület üregét tömött rostporcos lemez (discus) két részre osztja.
Mozgásai sokirányúak, de korlátozott, ezért korlátozott szabadizületnek tekintjük.

A gerinc és a koponya kapcsolódása:

A fej szabad mozgathatósága érdekében átalakult I. nyakcsigolya v. fejgyám (atlas) és a II. nyakcsigolya (axis) a többi csigolyától eltérően, szilárd összetartást megőrizve, mozgékonyan ízesül egymással és a nyakszirtcsonttal, ezért a nyakcsigolyák mozgási képessége a legnagyobb.
– az atlasz – csigolyatest hiányában – olyan mint egy csontgyűrű.
– az axisnak van egy fölfelé emelkedő fognyúlványa (dens axis). Elől kis porcborítású ízfelszínét az atlasz ízárkába szorítja egy harántszalag. Az atlasz ezen elfordulva végzi a forgó mozgást.

Mozgásai:
A két különleges csigolya lehetővé teszi, hogy a fej különböző irányba mozoghasson:
– a fejgyám-nyakszirti tojásizületben:
               –  hosszabb haránttengely körül: a fej bólintása („igen” gesztus) ill. hátraszegzése
               – rövidebb sagittalis tengely körül: a fej ingatása az egyik válltól a másik felé
– az I. és II. nyakcsigolya közti forgó izületben

   – függőleges tengely körül: fej ide-oda forgatása (a fej „tagadó” gesztusa, fejzárás)

Comments are closed.