5. feladat.
( a mozgás szervrendszerén belül az alsó végtag csontjai és izületei )
– az alsó végtag csontjai
– a medence öv csontjai
– a csipőizület és mozgásai
– a térdizület és mozgásai
– a boka izület és mozgásai
– a láb izületei és mozgásai
– a lábboltozatok
Az alsó végtag a felső végtaghoz hasonlóan áll:
– övszerű részből, a medenceövből (medencecsont, keresztcsont)
– lábszárból (combcsont)
– lábból (lábtő, lábközép és ujjak csontjai)
Az ember testsúlya a medencén át teljesen az alsó végtagokra nehezedik, ebből kifolyólag csontok szerkezete, izületei sokkal szilárdabbak, mint a felső végtagoké.
Az alsó függesztőöv vagy medenceöv
A medenceöv a vállövvel ellentétben páratlan csontot is tartalmaz, a keresztcsontot, mely a két medencecsonttal együtt teljesen zárt csontgyűrűt alkot.
Medencecsont (os coxae)
A medenceövet a kétoldali medencecsont alkotja. Három csont összecsontosodásából jön létre.
Szeméremcsont (os pubis)
Elől a középen találkoznak, és elölről határolják a medence üregét.
Ülőcsont (os ischii)
A hátsó részen lévő csontok nagy részét egy erős gumó, az ülőgumó (tuber ischiadicum) adja, ez a comb hajlító izmainak eredési pontja.
Csípőcsont (os ilium)
Nagy csípőlapát képezi, melynek felső része a csípőtaréj (crista iliaca), valamint elülső kiszögellése az elülső felső csípőtövis (spina iliaca anterior superior). Hasonló csípőtövis található elől és alul, valamint hátul felül és alul is.
A három csont találkozásánál izületi árok (acetabulum) van, amely a combcsonttal képez izületet.
Keresztcsont (os sacrum)
A gerinc része. Öt keresztcsonti csigolya összecsontosodása. A medenceöv hátsó zárópillére.
Combcsont (femur)
A comb vázát egyetlen csont alkotja. Az emberi test leghosszabb és egyúttal legerősebb csontja. Csöves csont.
Jellegzetes részei:
– gömb alakú fej (caput femoris)
alkotja a medencecsont árkával a csípőizületet (art. coxae), mely gömbizület. A vállizülethez képest mozgásai korlátozottabbak, mert tokja és szalagjai erősebbek.
– nyak (collum femoris) és izomtapadásra szolgáló nagy és kis tompor (trochanter major et minor)
– alsó vége (epicondylus medialis et lateralis) A térdizület alkotásában vesz részt.
A térdkalács (patella)
A térdizület elülső felszínén elhelyezkedő gesztenye alakú csont.
Lábszár csontjai:
Sípcsont (tibia)
A lábszár vázát medialisan alkotó hosszú csöves csont.
Elülső felszíne a bőr alatt tapintható.
Proximalis vége megvastagodva két bütyköt alkot (condylus medialis et lateralis). A térd izület alkotásában vesz részt.
Distalis vége a belső bokanyúlvány (malleolus med.). Alsó henger alakú felszínét izületi porc borítja és az ugrócsonttal ízesül.
Szárkapocscsont (fibula)
A lábszár külső oldalán pálca alakú csont. Felső feji része feszes izülettel kapcsolódik a tibia condylus lateralisához. Distalis vége a külső bokanyúlvány (malleolus lateralis).
Láb (pes): három részből áll: lábtő, lábközép és lábujjak.
Lábtő (tarsus)
Csontos vázát hét köbös csont alkotja. ezek a csontok sokkal fejlettebbek, mint a kéztőcsontok.
– ugrócsont (talus)
– sarokcsont (calcaneus)
– sajkacsont (os naviculare pedis)
– köbcsont (os cuboideum)
– 3 ékcsont (ossa cuneiformia)
Lábközép (metatarsus)
A lábközépcsontok ( 5 db.) (ossa metatarsalia) csöves csontok a lábfej középső részében.
Lábujjak (digiti pedis)
A lábujjak csontjai vagy lábujjperc-csontok (phalanx) 14.db. csöves csont az ujjakban.
Az öregujj hallux.
– 16 –
A medenceöv izületei:
Keresztcsont-csípőcsont izület (art. sacroiliaca)
A csípőcsont erős szalagokkal kapcsolódik a keresztcsonthoz. A dudoros ízfelszínek folytán ebben az izületben mozgás nem lehetséges.
A szeméremcsontok összeköttetése (symphysis pubica)
Átmenet a folytonos (porcos) és a megszakított (izület) kapcsolódási formák között (tökéletlen, ún. fél izület). A két szeméremcsont között rostporcogós lemez van. Szüléskor a két csont egymástól kis fokban, rugalmasan eltávolodhat.
Csípőizület (articulatio coxae)
Gömb vagy szabadizület, de valójában dióizület (minden külön rögzítés nélkül is benne marad a fej a vápában).
Ízvápa: Csak „C” alakú felszínén van porcborítás. Szélét 5-6 mm magas rostporcos ajak veszi körül, ami mélyíti az ízvápát.
Ízfej: caput femoris
Izületi tok: igen erős, szalagok borítják.
Működése:
– Frontalis haránttengely mentén comb ante- és retroflexioja (mozdulatlan törzs mellett)
A mozgást nehezitik az erős külső szalagok.
– anteflexioban: meglazulnak (hajlított térdnél jelentős lehet)
– retroflexioban: megfeszülnek
Sagittalisan futó vízszintes tengely mentén
– abductio
– adductio
Függőleges tengely mentén
– kifelé és befelé rotatio
– nyújtott csípőnél kisebb
– behajlított csípőnél lehet 90° is
– circumductio
Térdizület (articulati genus)
Az emberi test legnagyobb méretű és legbonyolultabb felépítésű izülete.
Az izületet alkotja :
közvetlenül
– comb- és sípcsont
– patella
csak másodlagosan (a fején szalag tapad)
– fibula
– 17 –
Ízfelszínek:
– A femur distalis végrészén található két – hátrafelé erősen kidomborodó – condylusa
– A tibia condylusanak vájulata (homorulatuk sekély, alakjuk nem felel meg a condylusokének)
– a patella nyereg alakú hátulsó izületi felszíne
– „C” alakú rostporcos meniscusok: meniscus medialis, meniscus lateralis
Meniscusok szerepe: kiegyenlítés.
Izületi tok: vaskos és feszes. Bonyolult izületi üreget zár körül.
Izületi üreg: nagy, alakja bonyolult.
Szalagok:
Az ízesülő csontvégeket erős szalagok tartják össze.
Ezek találhatók :
– az izület üregében ( kereszt szalagok )
– kívül, a tokszalagot erősítve (külső szalagok):
Nyálkatömlők (bursae)
A térdizületnél több van, egyesek csontfelszínek (pl.: patella) védelmére szolgálnak, a bőr ill. a fascia alatt foglalnak helyet, mások az izmok tapadó inait párnázzák alá.
– a térdizülettel összefüggő
– a térizülettel össze nem függő:
A térd működése:
Vízszintes haránttengely körül:
– flexio-extensio
A lábszár hossztengelye körül
– befelé és kifelé rotatio
A lábszárcsontok összeköttetései
A lábszárcsontok proximális végét izület, testét és distalis végét szalagos összeköttetés kapcsolja egymáshoz.
Sípcsont-szárkapocs izület (art. tibiofibularis)
Ízfelszín: fibula fejecse és a sípcsont laterális bütyke
Mozgás: minimális
Szalagos összeköttetés két részből áll:
– a sípcsont és a szárkapocscsont között kifeszülő kötőszöveti lemez
– a lábszárcsontok distalis végeit összekötő szalagok
– 18 –
A láb izületei
Bokaizület vagy felső ugróizület (art. talocruralis)
Az izület alkotásában a sípcsont, a szárkapocs és az ugrócsont vesz részt. A bokaizület kapcsolja össze a lábszárat a lábbal.
Izületi fej:
– az ugrócsont henger alakú izületi felszíne (ún. bokagörgő).
Izületi árok:
– a sípcsont alsó izületi felszíne és
– a külső és belső boka izületi felszínei (ún. bokavilla)
Az izület működése:
– a bokaizület egytengelyű hengerizület, csapó- vagy csuklóizület (ginglymus).
– itt történik az elrugaszkodás ugrás alkalmából (innen ered az izület neve) és a járás.
– a boka normál állása: lábfej derékszöget alkot a lábszárral.
Mozgások:
– lábháti hajlítás (dorsaflexio)
– talpi hajlítás (plantarflexio)
A bokavilla és a feszes oldalszalagok miatt nincs oldalirányú mozgás.
Alsó ugróizület (art. talotarsalis)
Az ugrócsont alkotja a sarokcsonttal és a sajkacsonttal.
A három csont két izületet (egy csukló-, és egy gömbizületet) képez, tehát az alsó ugróizület két teljesen különálló, összességében egytengelyű izület, mely együttesen egy ferde tengely körül foroghat. A két izület közös tengely körül egyidőben, együttesen végzi mozgásait, és ezek a mozgások forgásjellegűek, ezért az alsó ugróizület működése szerint forgóizületnek tekintjük.
Ez lehetővé teszi: a talp oldalirányú elmozdulását (a talp kifelé, illetve befelé tekinthet), így tud a láb alkalmazkodni a talaj egyenetlenségeihez.
Mozgások:
– láb supinatioja (nevezhetjük inverziónak is), melyhez adductio és plantarflexio társul
– láb pronatioja (nevezhetjük everziónak is), amelyhez abductio és dorsalflexio társul
A felső és alsó ugróizület mozgásainak kombinációja révén a láb circumductiohoz hasonló mozgást is végezhet, amikor ujji végével kört ír le.
Chopart (sópart) izületi vonal
Mozgástanilag nem önálló izület.( – fekvő „S” betűre hasonlitó alakú – izületi vonal.)
Az izületi vonal erős összetartó szalaga a villaszalag és a hosszanti talpi szalag.
– 19 –
A lábtő többi izülete
Feszes izületek, minimális mozgással.
Lábtő-lábközép izületek
Feszes izület minimális mozgással.
Lábközép-lábujj izületek
– levágott gömb alakú ízfej
Mozgások: hajlítás-feszítés, közelítés és távolítás (korlátozott szabadizület).
Ujjizületek
Hengeres izületek.
Mozgás: hajlítás-feszítés
Lábboltozatok:
A láb boltozatos szerkezet, melyen megkülönböztetünk:
– hosszanti boltozatot
– harántboltozatot
A boltozatok a járás során alakulnak ki kb. 4-5 éves korra.
A test a testünk súlyát 3 ponton támaszkodva közvetíti a talajra:
– a sarokcsont sarokgumója (hátsó sarokpillér)
– az I. lábközépcsont fejecse (egyik elülső pillér)
– az V. lábközépcsont fejecse (másik elülső pillér)
