Anatómia tétel 3.

3.feladat. ( a mozgás szervrendszerének passzív része )
– a csontvázrendszer
– a csontokról általában: alakja, szerkezete
– a csont járulékos alkotórészei
– a csontok növekedése
– az izületek általános jellemzői, felosztásuk, alkotó elemeik

A csontvázrendszer: a mozgás szervrendszerének passzív része.
Alkotja :
– a csont ( az emberi szervezetben összesen kb. 206 db. csont van,sulya a szervezet kb. 10%-a.
– azok a képletek és mozgásberendezések, melyek a csontokat csontvázzá egyesítik, ezek szalagok, izületek,
– egyéb járulékos alkotó részek, mint a csonthártya, csontvelő, porcogó

A csontvázrendszer feladata:
– testüregeket határol és védi a szerveket
– a test szilárd vázát alkotja és meghatározza a test magasságát és a testarányokat.
– szivacsos állományában található a vörös csontvelő, a legfontosabb vérképző szervünk.
– a mozgások passziv szerve
– a vázizomzat a csontokon ered és tapad.
– foszfor és kalcium anyagcserében van szerepe.

A csontok alakjuk szerint lehetnek

– csöves csontok ( hosszú és rövid). Ide tartozik a végtagcsontok többsége. Két végükön porcos izületi felszín van, két vaskosabb kiszélesedett részük a proximális és a distalis epihysis, középső csőszerü része a diaphysis, a csotkéreg erős, vastag, a velőürben sárga csontvelő van. A szivacsos két végén fiatal korban vörös csontvelő van.

– köbös csontok. ide tartoznak a csigolyák, kéz , lábtő csontjai. alakjuk nagyon változatos, ált. kockára emlékeztető, szorosan illeszkednek, kicsi az elmozdulás köztük, kérge nagyon vékony, csontállománya szivacsos, a végtagok köbös csontjaiban zsírvelő, a csigolyatestekben  vörös csontvelő van.

– lapos csontok. Ide tartoznak az agykoponya csontjai, a medence csont, a lapockák, a szegycsont és a bordák. Laqpát vagy kagyló az alakjuk, üreget zárnak közre, így védik a szerveket, erős kérgi állomány, a kevés szivacsos állományban vörö9s csontvelő van. Az izmok tapadására nagy a felület.

– szabálytalan csontok. Ide tartoznak a az arckoponya néhány csontja, mint a rosta csont, felső állcsont. Alakjuk változatos, néhányban légtartalmú üregrendszer van.

A csontok szerkezete: A csontot kivülről csonthártya borítja, alatta tömör szerkezetű csontállomány a kompakt állomány van. A csont belsejében ( a csöves csontok középső darabjának kivételével ) szivacsos állomány van. Ebben a szivacsos állományban vörös csontvelő van, a velőürben sárga zsirvelő.

– 8 –

Csontkéreg: tömött, sűrű, a második legkeményebb anyaga a szervezetnek.

Szivacsos állomány:a csontok belső részét foglalja el, csontszövetből álló kis lemezkék, gerendák szövedéke, mely szabályos rendszert alkot. Előnye a nagyob szilárdság és anyag megtakaritás.

A csontok járulékos alkotórészei: azok az alkotó elemek, amelyek hozzá járulnak a csontrendszer müködéséhez.

– csonthártya: gazdag ideg és érhálózata van, feladata a csont táplálása, védelme.

– csontvelő: sárga és vörös. A vörös a szivacsos állományban, annak hézagaiban található, vérképző szerv. A sárga a csöves csontok középső, velőüregében található, hézagpótló, tápanyag raktározó, de szükség esetén átalakul vörössé.

– porcogó  a csontok epifizisét boritja, a csontok összeköttetéseiben vesz részt.
A porc lehet hialin ( üveg ) porc, – izületi felszinek, bordaporcok –
 és kollagénrostos porc – porcsarló, vagy csigolyák közti porckorong.

A csontok növekedése:

– hosszirányú növekedés: a középső és a végrész határán lévő epiphysis porclemez teszi lehetővé.
– vastagságbeli növekedés: a csontot körülvevő csonthártya felől rárakódással történik. Fiatal korban a csontképző sejtek vannak túlsúlyban, felnőtt korban egyensúlyban van a müködésük a csontfaló sejtekkel, míg idős korban a csontfaló sejtek kerülnek túlsúlyba. Csonttöréskor a csontképzők müködése fokozódik.

Az izület: Két illeszkedő csontvég kapcsolódását és elmozdulását lehetővé tevő összeköttetés.

Az izületek felosztása: Folytonos és megszakított összeköttetések.

Folytonos összeköttetések: attól függően, hogy az összeköttetés milyen szövet révén jön létre, van kötőszövetes, porcos és csontos.
Kötőszövetes összeköttetések pl. a koponya varratai.
Porcos összeköttetések a csigolyatestek közötti porckorong.
Csontos összeköttetés a porcos és a kötőszövetes összeköttetések elcsontosodása során keletkezik, ilyen pl. a keresztcsont és a medence csont összecsontosodása.

Megszakitott összeköttetés: az izület ( articulatio ) két vagy több csont közötti megszakitott összeköttetés, melyben a csontok egymáshoz viszonyitva elmozdulhatnak. ( ez alól csak a feszes izületek képeznek kivételt, pl. medencecsont keresztcsont közötti izület.

Mozgásképességük alapján lehetnek

– feszes izületek
– laza izületek
– 9 –

Mozgási tengelyek száma szerint lehetnek

– egytengelyű izületek, mozgásai hajlitás flexió, feszités extensio
– két tengelyű izület mozgásai első tengely mentén hajlitás – feszités, második tengely mentén távolitás abductio, közelités adductio.
– három tengelyű izület mozgásai hajlitás – feszités, második tengely mentés közelités –távolitás, harmadik tengely mentén forgó mozgás rotátio.

A kapcsolódó csontok száma szerint:
– egyszerű ( csak két csont alkotja )
– összetett ( kettőnél több csont alkotja )

Izületi fej alakja szerint :
– gömb, tojás, henger, nyereg alakú.

Az izületek alkotó elemei:
– izületi fej, domború, alakja általában henger, gömb, tojás v. nyereg. Meghatározza az izület alakját, porcszövet boritja.
– izületi árok ( izvápa ) alakja legtöbbször az izületi fej negativja, szintén porcszövet borítja.
– izületi tok. Az izületi fejet és árkot légmentesen veszi körül, külső része vsatag kötöszövet, mely az izület összetartásában játszik szerepet. Belső vékony rétege mirigyes, s ez termeli az izületi nedvet.
– izületi szalag : rugalmatlan, a húzóerőnek ellenálló kötőszöveti rostokból áll. Feladata az izületek erősitése, rendellenes mozgások megakadályozása. Általában tokon kívül helyezkedik el, kivétel a térd izület.

– izületi nedv: pár csepp, sürű folyadék, mely az izület mozgását könnyiti ( kenést biztosit )

Comments are closed.