Anatómia tétel 27.

27.feladat.

– a felső és alsó ugróizület csontos szerkezete, az izület felépítése az izületre ható mozgató rendszer, a rá ható izmok mozgásai,
– a láb szerkezet, boltozatai, kialakulásuk, fenntartásuk,
– az öregujj anatómiája és szerkezete.

Lábszár (crus)
Az alkarhoz hasonlóan két – egymással mozdulatlanul kapcsolódó – csontból áll.

Sípcsont (tibia)
A lábszár vázát medialisan alkotó hosszú csöves csont.
Elülső felszíne a bőr alatt tapintható.
Proximalis vége megvastagodva két bütyköt alkot (condylus medialis et lateralis). Köztük két gyengén kivájt izületi lap van. Hátsó oldalsó része a szárkapocs fejével való ízesülési felszín.
Distalis vége a belső bokanyúlvány (malleolus med.). Alsó henger alakú felszínét izületi porc borítja és az ugrócsonttal ízesül.

Szárkapocscsont (fibula)
A lábszár külső oldalán pálca alakú csont. Felső feji része (caput fibulae) feszes izülettel kapcsolódik a tibia condylus lateralisához. Distalis vége a külső bokanyúlvány (malleolus lateralis). Ez kb. 1 cm-rel lejjebb van, mint a belső bokanyúlvány.

Láb (pes)
Az emberi láb csontváza három részre tagozódik:
– lábtő
– lábközép
– lábujjak

Lábtő (tarsus)
Csontos vázát hét köbös csont alkotja. Mivel a test súlya a lábtőcsontokra nehezedik, e csontok sokkal fejlettebbek, mint a kéztőcsontok.
– ugrócsont (talus)
A boltozatos konstrukciót képező lábtő és lábközép felső zárkövét alkotja, erre nehezedik a test egész súlya. Ezt a súlyt az alatta levő sarokcsontra és előre a sajkacsontra viszi át.
– sarokcsont (calcaneus)
Itt tapad az Achilles-ín. A sarkat képezi.
– sajkacsont (os naviculare pedis)
– köbcsont (os cuboideum)
– 3 ékcsont (ossa cuneiformia)

Lábközép (metatarsus)
A lábközépcsontok (ossa metatarsalia) csöves csontok a lábfej középső részében. Az 5 darab lábközépcsont közül a 2. a leghosszabb.

– 134 –

Lábujjak (digiti pedis)
A lábujjak csontjai vagy lábujjperc-csontok (phalanx) csöves csontok az ujjakban. Megfelelnek a kézujjak csontjainak, számuk 14. Az öregujj neve hallux.

A láb izületei
A láb térbeli mozgását teszik lehetővé. A láb a lábszárhoz bokavillában csatlakozik.

A bokavillát alkotja:
– a sípcsont bokanyúlványa
– a szárkapocscsont bokanyúlványa

Bokaizület vagy felső ugróizület (art. talocruralis)
Az izület alkotásában a sípcsont, a szárkapocs és az ugrócsont vesz részt. A bokaizület kapcsolja össze a lábszárat a lábbal.

Izületi fej: ugrócsont henger alakú izületi felszíne (ún. bokagörgő).

Izületi árok:
– a sípcsont alsó izületi felszíne és
– a külső és belső boka izületi felszínei (ún. bokavilla)

Jellemzői:
– oldalsó szalagjai (belső bokáról eredő deltaszalag és a külső bokaszalagok) nagyon erősek
– az izületi tok elől és hátul viszonylag bő, oldalt erős

Az izület működése:
– A bokaizület működését nézve egytengelyű hengerizület, csapó- v. csuklóizület (ginglymus).
– Ebben az izületben történik az elrugaszkodás ugrás során (innen ered az izület neve) és a járás.
– A boka normál állása: lábfej derékszöget alkot a lábszárral.
Mozgások:
– lábháti hajlítás (dorsaflexio)
– talpi hajlítás (plantarflexio)
A bokavilla és a feszes oldalszalagok miatt nincs oldalirányú mozgás.

Alsó ugróizület (art. talotarsalis)
Az ugrócsont alkotja a sarokcsonttal és a sajkacsonttal.
A három csont két izületet (egy csukló-, és egy gömbizületet) képez, vagyis az alsó ugróizület két teljesen különálló, összességében egytengelyű izület, mely együttesen egy ferde tengely körül foroghat. A két izület közös tengely körül egyidőben, együttesen végzi mozgásait, és ezek a mozgások forgásjellegűek, ezért az alsó ugróizület működése szerint forgóizületnek tekintjük.

Ez lehetővé teszi a talp oldalirányú elmozdulását (a talp kifelé, illetve befelé tekinthet), így tud a láb alkalmazkodni a talaj egyenetlenségeihez.

– 135 –

Mozgások:
– láb supinatioja (nevezik inverziónak is), melyhez adductio és plantarflexio társul
– láb mediális (az öregujji) széle emelkedik, a kisujji széle pedig süllyed
– a talp medial felé fordul (be- és lefelé tekint)
– a láb kisujji vége mediális irányba billen, s a talp vájolata mélyül
– láb pronatioja (nevezik everziónak is), amelyhez abductio és dorsalflexio társul
– a láb kisujji széle emelkedik (a láb mediális széle a laterálisnál mélyebbre kerül)
– a talp laterál felé fordul
– a láb distális vége oldalfelé billen, s a talp sekélyebb lesz

A láb pronatiós és supinatiós mozgása nem azonos a kéz supinatiójával és pronatiójával, mert az az alkarcsontok közti izületekben történik.

Az alsó ugróizület jellegzetes – porccal borított szalagja, a talpi sarokcsont-sajkacsonti szalag (lig. calcaneonaciculare plantare). Az izületi árkot alkotó két csont, a sajkacsont és sarokcsont egymással nem érintkezik, közöttük egy viszonylag tág, háromszög alakú rés van. Ezt hidalja át ez a szalag, ami a talp egyik legerősebb és egyben legfontosabb szalagja. Az ugrócsont feje nagyrészt ide nehezedik. A szalag ellenállásának igen nagy szerepe van a talpboltozat fenntartásában. Ellazulása esetén az ugrócsont lefelé süllyed, a talpboltozat lelapul, bokasüllyedés keletkezik.

A felső és alsó ugróizület mozgásainak kombinációja révén a láb circumductiohoz hasonló mozgást is végezhet, midőn ujji végével kört ír le.

A láb váza egységes statikai szerkezet:
– ujjai rövidek és a kéznél jóval kevésbé mozognak ezzel szemben a kéz – vázának felépítése következtében – sokoldalú mozgékonyságra képes
– a láb normál helyzetben derékszöget zár be a lábszárral (ezzel szemben a kéz az alkar egyenes folytatása)
– az ember egyenes testtartása melletti járáshoz, futáshoz, stb. alkalmazkodott mozgékonyságú testrész
– az emberi lábhoz akár csak megközelítően hasonló megoldás az állatvilágban nem található
– a láb a lábszárral a bokaizületben ízesül, a kéz vázával ellentétben azonban csak egyetlen lábtőcsont, az ugrócsont révén
– a lábtőcsontok a legfejlettebbek, az ujjcsontok csökevényesek (ezt a statikai viszonyok magyarázzák)
– mechanikai, statikai szempontból a legtöbb munka a lábra hárul, mely állás, járás közben az egész test súlyát viseli
– igen bonyolult a szerkezete, így a sérülések vagy rendellenességek fájdalmat okoznak, ami gyorsan működése zavarhoz vezethet.

A lábszár izmai

A lábszáron három egymástól jól elkülöníthető izomcsoport található:
– elől a feszítők
– hátul a hajlítók
– szárkapocsi izmok

– 136 –

Feszítők
Elől fekszenek a sípcsont és a szárkapocs elülső élei között. 3 izom a lábtőhöz, az öregujjhoz, illetve a többi 4 ujjhoz haladnak és ezek dorsalflexioját hozzák létre.

Izmai:
Elülső sípcsonti izom (m. tibialis anterior)
Ered: a sípcsont felső felén
Tapad: a két boka között behajolva az I. lábközépcsont bázisán
Működés:
– lábat a bokaizületben feszíti (dorsalflexio)
– az alsó ugróizületben a lábboltozat mediális szélét emeli, a talpat felfelé fordítja (supinatio)

Hosszú öregujjfeszítő izom (m. extensor hallucis longus)
Ered: sípcsont és szárkapocs közti hártyán és a szárkapcson
Tapad: erős ina a két boka között, az öregujj körömpercén
Működés: öregujj és a lábszár feszítése (dorsalflexio)

Hosszú lábujjakat feszítő izom (m. extensor digitorum longus)
Ered: a szárkapocs fejecsén és testén, sípcsont külső bütykén
Tapad: négy ín a II-V. ujjon, a leglaterálisabb az V. lábközépcsont bázisán
Működés: feszíti a II-V. ujjat, emeli a láb laterális szélét (pronatio), segít a dorsalflexioban

Hajlítók
A talpi hajlítást (plantarflexio) végzik. A három izomcsoport közül ez a legtömegesebb. A háti oldalon nagyobb tömegükkel létrehozzák a lábikrát. Két (felületes és mély) rétegben helyezkednek el.

Háromfejű lábikra izom (m. triceps surae)
A lábszár hátsó felszínén elhelyezkedő felületes izomtömeg, amely jól láthatóan kidomborodik (vádli). Achilles-ínba megy át. Három feje van.
Eredés: – a felületes kétfejű lábikraizom ( m. gastrocnemius ) fejei a combcsont külső, illetve belső bütykein
– a mélyebb gázlóizom (m. soleus) feje mindkét lábszárcsont felső harmadában
Tapadás: a sarokcsont gumóján
Működés: a bokaizületben hajlítja a talpat (plantarflexio)

Hátulsó sípcsonti izom (m. tibialis posterior)
Ered: sípcsonton, lábszárcsontok közti hártyán
Tapad: ina a belboka mögött a sajkacsonton és az I. ékcsonton
Működés:- a láb hajlítása (plantarflexio)
          – a láb befelé forgatása és közelítése (supináció és kisfokú addukció)
          – a lábboltozat egyik fenntartója

Hosszú öregujjhajlító izom (m. flexor hallucis longus)
Ered: a szárkapocscsont hátsó felszínén, lábszárcsontok közti hártyán
Tapad: a talpra kanyarodva – az öregujj körömpercén
Működés:
– hajlítja az öregujjat
– 137 –

– részt vesz a láb befelé forgatásában (supinatio) és közelítésében
– részt vesz a talpi hajlításban
– lábboltozat fenntartása

Hosszú lábujjakat hajlító izom (m. flexor digitorum longus)
Ered: a sípcsont hátsó felszínén
Tapad: a talpon négy részre oszolva – a II-V. ujja körömpercén
Működés: hajlítja a II-V. ujjat, segíti az egész láb hajlítását

Szárkapcsi izmok (peroneusok)
A laterális lábszélt emelő izomcsoport. Az inak a külső bokát hátulról kerülik meg.

Hosszú szárkapcsi izom (m. peroneus longus)
Ered: a szárkapocs oldalsó felszínén a fejen
Tapad: a belső ékcsonton, az I. lábközépcsont bázisán
Működés:
– talphajlításban segít
– a lábfejek befelé döntése (pronatio), vagyis a lábszél emelése
– a lábboltozatok fenntartása laterál felől

Rövid szárkapcsi izom (m. peroneus brevis)
Ered: a szárkapocs oldalsó felszínén a fej alatt
Tapad: a külboka mögött kanyarodva a lábhátra
Működés:
– a lábfejek befelé döntése (borintás v. pronatio)
– a lábboltozatok fenntartása laterál felől

A lábszár alakja
A lábszárhajlítók jóval tömegesebbek, mint a feszítők. A sípcsont elülső belső felszínét izmok egyáltalán nem borítják, ezért az egész terjedelmében tapintható a bőr alatt.
A lábszárat is behüvelyezi egy kötőszövetes lemez, mely az izomcsoportok közé sövényeket bocsát és a megerősödött részei rögzítik a bokánál az izmok inait.

A láb boltozatos szerkezete

A láb boltozatos szerkezet, melyen megkülönböztetünk:
? hosszanti boltozatot
? harántboltozatot
A boltozatok a járás során alakulnak ki a gyermek kb. 4-5 éves korára.

Az egészséges test testünk súlyát 3 ponton támaszkodva közvetíti a talajra:
– a sarokcsont sarokgumója (hátsó sarokpillér)
– az I. lábközépcsont fejecse (egyik elülső pillér)
– az V. lábközépcsont fejecse (másik elülső pillér)

– 138 –

A láb szerkezete:

Az ember láb az egyenes testtartás kialakulása után álló és járó szervvé alakult.
Nyugalomban a lábtő- és a lábközépcsontok nemcsak egymás mellé, hanem kissé egymás fölé is illeszkednek.
Az emberi láb a lábhát felé domború, a talp felé homorú boltozatot alkot, emiatt nem simul teljesen a talajhoz. Az egymás mellé helyezett két láb kupolaszerű boltozatot képez.
Elég erősnek (elbírják a testsúlyát) és rugalmasnak (alkalmazkodni tudjon a talaj egyenetlenségeihez) kell lennie.
A láb a testünk súlyát 3 ponton támaszkodva közvetíti a talajra:
– a sarokcsont sarokgumója (hátsó sarokpillér)
– az I. lábközépcsont fejecse (egyik elülső pillér)
– az V. lábközépcsont fejecse (másik elülső pillér)
A láb boltozatos szerkezet, melyen megkülönböztetünk
– hosszanti boltozatot
– harántboltozatot
A boltozatok a járás során alakulnak ki a gyermek kb. 4-5 éves korára.

A harántboltozat
Kiképzésében részt vesz:
– az elülső pillérek (a II-IV. lábközépcsontok fejecsei még terhelt lábon is magasabban állnak,
mint az I. és az V. lábközépcsont feje)
– az ékcsontok és a köbcsont vonala
A harántboltozat legmagasabb pontja: a középső ékcsont

A harántboltozat jelentősége: a talp közepének lágyrészeit ( erek, idegek, izmok) védi az összenyomódástól

A hosszanti boltozat
A hátsó sarokpillér és az elülső pillérek közt van.
A boltozatnak – distalis irányban legyezőszerűen szétterülő – 5 íve van:
– belső ívét a sarokcsont, a sajkacsont, az első ékcsont és az I. lábközépcsont adja
– külső ívét a sarokcsont, a köbcsont és az V. lábközépcsont képezi
– leghosszabb és egyben legmagasabb a II. ív

A hosszboltozat legmagasabb pontja : kb. az II. lábközépcsont lábtőcsonthoz való ízesülése

A hosszanti boltozat jelentősége:
– A láb teherbíróbb és alkalmasabb a test súlyának viselésére, mintha lapos volna.
– A csontos ívet a lábtő és a lábközép szalagkészüléke szorosan tartja össze, így az
egészséges láb a test súlya alatt nem deformálódik észrevehetően.
– A boltozatszerkezet rugalmas és a járás, ugrálás stb. közben előforduló rázkódásokat
csökkenti, tompítja, így a járást simává, rugalmassá teszi.
– Védi a talpi ereket, idegeket valamint a talp izmait a közvetlen összenyomástól.
A lábboltozat fenntartását biztosítják:  a talpon levő rendkívül erős és feszes ízületi szalagok

–  hosszanti talpi szalag
a sarokcsont talpi gumójától húzódik legyezőszerűen a lábközépcsontok alapjáig
– 139 –

–  talpi sarokcsont-sajkacsonti szalag
a sajka- és sarokcsontot köti össze, erre támaszkodik az ugrócsont feje

– az izmok
–  hosszanti boltozatot fenntartók (elülső és hátulsó sípcsonti izmok, hosszú öregujj- és
lábujjakat hajlító izmok)
– harántboltozatot fenntartók (hosszú szárkapcsi izom, rövid talpi hajlítóizmok)

Az öregujj:

Lábközép-lábujj izületek (art. metatarsophalangeae)
A lábközépcsontok kétoldalt levágott gömb alakú ízfejjel kapcsolódnak az ujjakhoz.

Mozgások: hajlítás-feszítés, valamint közelítés és távolítás lehetséges (korlátozott szabadizület).

Ujjizületek :  hengeres izületek.
Mozgás: hajlítás-feszítés

A láb izmai
A láb izmainak kisebb része a lábháton, nagyobb része a talpon fekszik. Rövid, kis izmok, melyek működésben a lábszár izmait segítik. A lábháti izmok a feszítést, a talpi izmok a hajlítást végzik. A talp izmainak még a lábboltozat fenntartásában is fontos szerepük van. A talpi izompárnát képezik.

Erednek: a lábtő és a lábközép csontokon
Tapadnak: a lábujjakon

Lábháti izmok
Rövid öregujjfeszítő izom (m. extensor hallucis brevis)
Ered: sarokcsont háti felszínén
Tapad: 1. ujjperc bázisán
Működés: az öregujj feszítése

Rövid lábujjakat feszítő izom (m. extensor digitorum brevis)
Ered: sarokcsont háti felszínén
Tapad: a II-V. ujjakon
Működés: a hosszú ujjfeszítővel együtt feszíti a II-V. ujjat

Talpizmok
A talp izmai 3 csoportban fekszenek:
– öregujjpárna (thenar) izmai
– kisujjpárna (hypothenar) izmai
– kettő között a talpközép (mesothenar) izmai
A talpon is – a kézhez hasonlóan – külön izomzata van az öregujjnak és a kisujjnak. A lábujjak mozgása csökevényes.

– 140 –

Öregujj párna izmai
A hüvelykpárnával ellentétben itt nincs szembehelyező izom.
Három izom alkotja.
Működés:
– öregujj távolítása
– öregujj hajlítása
– öregujj közelítése

Comments are closed.