Anatómia tétel 13.

13. feladat.

– a csipőre ható izmok,
– a térdre ható izmok,
– a bokára ható izmok,
– a láb izmai,
– a lábboltozatok kialakulása,
– a járás mechanizmusa.

Csípőre ható izmok:

A csípőcsont körül helyezkednek el és a csípőizület mozgatására szolgának. Csak a comb közelítésében nincs szerepük.
Lehetnek:
– Belső csípőizmok: a hasüregben, a medencében eredő és nagyobb tömegükben vagy részben ott is található izmok.
– Külső csípőizmok vagy farizmok: a medence külső felszínén helyezkednek el.

Belső csípőizmok

Csípő-horpaszizom (m. iliopsoas)
A nagymedence belső felszínén fekszik.
Két izomból áll:
– Csípőizom (m. iliacus)
            Ered: a csípőlapát belső felszínén

– Nagy horpaszizom (m. psoas maior)
Ered: a 12. háti és a felső négy ágyékcsigolyán
Mindkét izom – lekeskenyedve, együttesen – tapad: a combcsont kistomporán

( kis horpasz izom, m. psoas minor )

Működés:
– Rögzített medencénél: a csípőizület hajlítása és kifelé forgatása
– Rögzített végtagnál: a törzset hajlítja, üléskor a gerinc ágyéki szakaszát rögzíti

Külső csípőizmok

Nagy farizom (m. gluteus maximus)
A fartájék domborúságát a zsírpárnán kívül főleg ez az izom hozza létre. Injekciók adásának gyakori helye.
Eredés:
– szélesen csípőlapát külső felszínén
– keresztcsont háti felszínén

Tapad: a combcsont nagytompora alatt

– 65 –

Működés:
– fontos szerepe van az egyenes járás és az egyensúly fenntartásában
– a combot hátrafelé húzza és távolítja, valamint kifelé forgatja
– a csípőizületet feszíti
– a törzset segíti hátrafelé hajlítani

Izom sérülésekor: sík talajon még képes a beteg járni, de lépcsőn, emelkedőn nem.

Középső farizom (m. gluteus medius)
Háromszögletű izom. A csípőizület oldalról borítja be.
Eredés: szélesen csípőlapát külső felszínén
Tapad: a combcsont nagytomporán
Működés: – a combot távolítja
     – hátsó fele a combot kifelé forgatja
     – elülső fele a combot befelé forgatja

Kis farizom (m. gluteus minimus)
Eredés: szélesen csípőlapát külső felszínén
Tapad: a combcsont nagytomporán
Működés: – a combot távolítja
     – hátsó fele a combot kifelé forgatja
     – elülső fele a combot befelé forgatja

Combpólya feszítő (m. tensor fasciae latae)
Eredés: elülső felső csípőtövis
Tapad: nem tapad közvetlenül csonton, a széles combpólyába tapad
Működés: – feszíti a széles combpólyát
     – segíti a comb távolítását
     – combot emeli

Csípőt kiforgató izmok

Belső- és külső elfedett izom
Körte alakú izom
Felső és alsó ikerizom
Négyszögletű combizom

Erednek: a medencecsont és a keresztcsont belső felszínén
Tapadnak: a combcsonton
Működés: a comb kifelé forgatása

Közelítők
Ez a csoport a comb mediális oldalán fekszik, beékelődve a feszítők és hajlítók közé.
Hatnak: a csípőizületre

– 66 –

A csoport tagjai:
– Fésűizom (m. pectineus)
– Karcsú izom (m. gracilis)
A comb belső oldalán a comb vonalát, alakját adja.
– Hosszú combközelítő izom (m. adductor longus)
– Rövid combközelítő izom (m. adductor brevis)
– Nagy combközelítő izom (m. adductor magnus)
Ez a legerősebb combközelítő izom.
Erednek:
– a szeméremcsont mindkét ágán
– az ülőcsont alsó ágán
Tapadnak: egy vonalban a combcsonton
Működés: a combokat egymáshoz közelítik (összeszorítják)

Combizmok ( a térdre ható izmok )

A combon- a térdizületre ható – három jól elkülöníthető izomcsoportot találunk:
– elülső oldalon a feszítők
– hátsó oldalon a hajlítók
– belül a közelítők

Az izmok elhelyezkedése tehát fordított, mint a felkaron, ahol a hajlítók elől és a feszítők hátul vannak.

Feszítők

Szabóizom (m. sartorius)
A test leghosszabb izma. Kb. kétujjnyi széles, lapos izom.
Eredés: elülső felső csípőtövis (spina iliaca anterior superior)
Tapad: lapos ún. lúdláb-képző – ínnal a sípcsont felső belső érdességén (tuberositas tibiae)
Működés:
– segít a comb közelítésében és hajlításában
– combot kifelé forgatja
– a lábszárat hajlított helyzetében befelé forgatja

Működéskiesésnél: megnehezített a combok keresztbevetése ülő helyzetben

Négyfejű combizom (m. quadriceps femoris)
Egyike a test legerősebb izmainak. Fejeivel körülveszi a combcsont testét egész hosszában.

Négy fejének önálló neve van:
– egyenes combizom
– belső vaskos izom
– külső vaskos izom
– középső vaskos izom
Ered: – egyenes feje az elülső alsó csípőtövisen
          – többi feje a combcsont felső harmadában
– 67 –

Tapad: a térdkalács közvetítésével a sípcsont elülső érdességén
Működés:
– feszíti a lábszárat (a térdizület egyetlen feszítője, ezért fontos szerepe van a járásban
– guggolásból való felálláskor a test súlyát is tartja

Hajlítók
Valamennyi a medencecsontot képező ülőcsont ülőgumóján ered és inaik a térdhajlatot belülről, illetve kívülről határolják. Három izom tartozik ebbe a csoportba.

Félig-hártyás izom (m. semimembranosus)
Eredés: ülőcsont ülőgumója
Tapad: sípcsont felső belső bütykén
Működés: – lábszárat hajlítja
     – hajlított térdizület mellett a lábszárat befelé forgatja

Félig-inas izom (m. semitendinosus)
Eredés: ülőcsont ülőgumója
Tapad: sípcsont felső érdességén
Működés: – lábszárat hajlítja
     – hajlított térdizület mellett a lábszárat befelé forgatja

Kétfejű combizom (m. biceps femoris)
Eredés: egyik feje az ülőcsont ülőgumója, a rövid fej a combcsonton
Tapad: a szárkapocs fején
Működés: – lábszárat hajlítja
     – hajlított térdizület mellett a lábszárat kifelé forgatja

A lábszár izmai

A lábszáron három egymástól jól elkülöníthető izomcsoport található:
– elől a feszítők
– hátul a hajlítók
– szárkapocsi izmok

Inaik közül a
– feszítők elől a bokák között,
– mély hajlítók a belboka mögött,
– a szárkapcsi izmok a külső boka mögött futnak ki a lábra.

Feszítők
Elől fekszenek a sípcsont és a szárkapocs elülső élei között. 3 izom a lábtőhöz, az öregujjhoz, illetve a többi 4 ujjhoz haladnak és ezek dorsalflexioját hozzák létre.

Izmai:

Elülső sípcsonti izom (m. tibialis anterior)
Ered: a sípcsont felső felén
Tapad: a két boka között behajolva az I. lábközépcsont bázisán
– 68 –

Működés: – lábat a bokaizületben feszíti (dorsalflexio)
– az alsó ugróizületben a lábboltozat mediális szélét emeli, a talpat felfelé fordítja (supinatio)

Hosszú öregujjfeszítő izom (m. extensor hallucis longus)
Ered: sípcsont és szárkapocs közti hártyán és a szárkapcson
Tapad: erős ina a két boka között, az öregujj körömpercén
Működés: öregujj és a lábszár feszítése (dorsalflexio)

Hosszú lábujjakat feszítő izom (m. extensor digitorum longus)
Ered: a szárkapocs fejecsén és testén, sípcsont külső bütykén
Tapad: négy ín a II-V. ujjon, a leglaterálisabb az V. lábközépcsont bázisán
Működés: feszíti a II-V. ujjat, emeli a láb laterális szélét (pronatio), segít a dorsalflexioban

Hajlítók
A talpi hajlítást (plantarflexio) végzik. A három izomcsoport közül ez a legtömegesebb. A háti oldalon nagyobb tömegükkel létrehozzák a lábikrát. Két (felületes és mély) rétegben helyezkednek el.

Háromfejű lábikra izom (m. triceps surae)
A lábszár hátsó felszínén elhelyezkedő felületes izomtömeg, amely jól láthatóan kidomborodik (vádli). Achilles-ínba megy át. Három feje van.
Eredés:- a felületes kétfejű lábikraizom ( m. gastronemius ) fejei a combcsont külső, illetve belső bütykein
– a mélyebb gázlóizom (m. soleus) feje mindkét lábszárcsont felső harmadában
Tapadás: a sarokcsont gumóján
Működés: a bokaizületben hajlítja a talpat (plantarflexio)

Hátulsó sípcsonti izom (m. tibialis posterior)
Ered: sípcsonton, lábszárcsontok közti hártyán
Tapad: ina a belboka mögött a sajkacsonton és az I. ékcsonton
Működés: – a láb hajlítása (plantarflexio)
     – a láb befelé forgatása és közelítése (supináció és kisfokú addukció)
     – a lábboltozat egyik fenntartója

Hosszú öregujjhajlító izom (m. flexor hallucis longus)
Ered: a szárkapocscsont hátsó felszínén, lábszárcsontok közti hártyán
Tapad: a talpra kanyarodva – az öregujj körömpercén
Működés:- hajlítja az öregujjat
    – részt vesz a láb befelé forgatásában (supinatio) és közelítésében
    – részt vesz a talpi hajlításban
      – lábboltozat fenntartása

Hosszú lábujjakat hajlító izom (m. flexor digitorum longus)
Ered: a sípcsont hátsó felszínén
Tapad: a talpon négy részre oszolva – a II-V. ujja körömpercén
Működés: hajlítja a II-V. ujjat, segíti az egész láb hajlítását

– 69 –

Szárkapcsi izmok (peroneusok)
A laterális lábszélt emelő izomcsoport. Az inak a külső bokát hátulról kerülik meg.

Hosszú szárkapcsi izom (m. peroneus longus)
Ered: a szárkapocs oldalsó felszínén a fejen
Tapad: a belső ékcsonton, az I. lábközépcsont bázisán
Működés:
– talphajlításban segít
– a lábfejek befelé döntése (pronatio), vagyis a lábszél emelése
– a lábboltozatok fenntartása laterál felől

Rövid szárkapcsi izom (m. peroneus brevis)
Ered: a szárkapocs oldalsó felszínén a fejen
Tapad: a külboka mögött kanyarodva a lábhátra
Működés:
– a lábfejek befelé döntése (borintás v. pronatio)
– a lábboltozatok fenntartása laterál felől

A láb izmai

A láb izmainak kisebb része a lábháton, nagyobb része a talpon fekszik. Rövid, kis izmok, amelyek működésében a lábszár izmait segítik. A lábháti izmok a feszítést, a talpi izmok a hajlítást végzik. A talp izmainak még a lábboltozat fenntartásában is fontos szerepük van. A talpi izompárnát képezik.

Erednek: a lábtő és a lábközép csontokon
Tapadnak: a lábujjakon

Lábháti izmok

Rövid öregujjfeszítő izom (m. extensor hallucis brevis)
Ered: sarokcsont háti felszínén
Tapad: 1. ujjperc bázisán
Működés: az öregujj feszítése

Rövid lábujjakat feszítő izom (m. extensor digitorum brevis)
Ered: sarokcsont háti felszínén
Tapad: a II-V. ujjakon
Működés: a hosszú ujjfeszítővel együtt feszíti a II-V. ujjat

Talpizmok
A talp izmai 3 csoportban fekszenek:
– öregujjpárna (thenar) izmai
– kisujjpárna (hypothenar) izmai
– kettő között a talpközép (mesothenar) izmai
A talpon is – a kézhez hasonlóan – külön izomzata van az öregujjnak és a kisujjnak. A lábujjak mozgása csökevényes.

– 70 –

Öregujj párna izmai
A hüvelykpárnával ellentétben itt nincs szembehelyező izom.
Három izom alkotja.
Működés:
– öregujj távolítása
– öregujj hajlítása
– öregujj közelítése

Kissujj-párna izmai
Három izomból áll.
Működés:
– kisujj távolítása (működése emberben korlátozott)
– kisujj hajlítása
– az V. lábközépcsont talp felé való húzása

Talpközép izmai
Öt izomból áll. ( pl. gliszta izmok, talpi és lábháti csontközötti izmok)
Működésük: – a II-V. ujj hajlítása
         – III-V. ujjak közelítése a II. ujjhoz
         – ujjpercek hajlítása
         – a II. ujj vonalától való távolítás

A talp ínhüvelyei
– Boka körüli ínhüvelyek: az inaknak a bokaizület körüli, a lábra lekanyarodó részét fogja körül.
– Talpi ínhüvely: a láb flexorainak inait fogja körül.

A talp pólyái
A talpat erős, bőr alatti bőnye (aponeurosis plantaris) védi, mely a sarokcsont talpi felszínén ered és legyezőszerűen szétsugározva tapad az ujjak tövében. A talpi bőnye közt függőleges, kötőszövetes sövények húzódnak. Ezek a bőrt szorosan rögzítik. A közöttük keletkezett rekeszekben van a talpi zsírpárna.

A láb boltozatok:

Az emberi lábon hosszanti és harántboltozatot különböztetünk meg. A boltozatok járás során alakulnak ki a gyermek kb. 4-5 éves korára. A láb és a lábizmok aktív munkája nagyon fontos szerepet játszik a láb boltozatainak kialakulásában és fenntartásában.
Az egészséges lábnál a láb három ponton támaszkodik a talajra.
sarokcsont sarokgumója (a hátsó sarokpillér)
I. lábközépcsont fejecse (egyik elülső pillér)
V. lábközéppont fejecse (másik elülső pillér)

Hosszanti boltozat:
A sarokcsont és a lábujjak között található, a hátsó sarokpillér és az elülső pillérek közt.
A boltozatnak 5 íve van. A leghosszabb és egyben a legmagasabb a II. ív. A hosszboltozat legmagasabb pontja kb. a II. lábközépcsont lábtőcsonthoz való ízesülése.
– 71 –

Jelentősége: A láb teherbíróbb és alkalmasabb a test súlyának viselésére, mintha lapos volna. A csontos ívet a lábtő és a lábközép szalagkészüléke oly szorosan tartja össze, hogy az egészséges láb a test súlya alatt nem deformálódik észrevehető módon.
A boltozatszerkezet rugalmas és a járás, ugrálás stb. közben előforduló rázkódásokat csökkenti, így a járást simává, rugalmassá teszi. Védi a talpi ereket, idegeket valamint a talp izmait a közvetlen összenyomástól.

Harántboltozat:
Az egyes és ötös ujj bázisa között található Az elülső pillérek, a lábközéppontok, illetve az ékcsontok és a köbcsont vonalában. A II.-IV. lábközépcsontok fejecsei még terhelt lábon is magasabban állnak, mint az I. és az V. láb-középcsont feje. A harántboltozat legmagasabb pontja, a középső ékcsont.
Jelentősége:
A talp közepének lágyrészei (erek, idegek, iz-mok) védettek a közvetlen összenyomódástól.

A járás mechanizmusa:

Szakaszai:- Támaszkodási fázis
      – Kettős támasz fázisa
      – Lengő fázis

A járás egysége a lépésciklus, amely egy kettőslépést foglal magában. A lépésciklus megfelel annak az időtartamnak, amely ugyanazon láb két sarokra lépése között eltelik. Nyugodt járásnál a lépésciklus 60%-a a támasztó fázis, míg 40%-a a lengő fázis.
A támasztó és lengő fázis aránya fordított arányban áll a járás sebességével.
A járás során az egyik alsó végtagon, a támasztólábon (támasztó fázis) nyugszik a törzs, míg a másik végtagot, a lengőlábat (lengő fázis) előrelendítjük. Kettős támasztási szakasznak hívjuk azt a pillanatot, amikor a hátul lévő lábat még nem emeltük fel, de az előrenyújtott lengőláb már elérte a talajt.
A támasztó fázis a saroknak a talajra helyezésével kezdődik, és ugyanazon láb öregujjának felemelésével végződik. Ebből következik, hogy a lendítő fázis az öregujj felemelésétől ugyanazon láb sarkának a lehelyezéséig tart. A kétlábas támasztó fázis a lengőláb sarkának a talajra helyezésével kezdődik, és az ellenoldali támasztóláb öregujjának felemelésével végződik. A kétlábú támasztó fázis hossza a járás sebességétől függ. Minél lassúbb a járás, annál hosszabb a kétlábas támasztó fázis. Futásnál hiányzik ez a szakasz, sőt gyors futásnál két támasztó fázist rövid lebegő fázis választ el egymástól.

Álló vagy támasztó fázis:

A támasztó fázis 3 szakaszra osztható.
Az első szakasz a sarok talajra helyezésével kezdődik, és az öregujjpárna lehelyezéséig tart (12 %), a második szakaszban az egész talp a talajon van (40 %), míg a harmadik szakasz a leghosszabb, amely a sarok felemelésétől az öregujj felemeléséig tart (48 %).
A lábat kb. 3-6 fokban kifelé rotált helyzetben helyezzük a talajra. A lábszár a lábhoz viszonyítva előrehajlik, miközben a test súlypontja a támasztó oldalra dől, és előrehalad.
A támasztóláb felemelésekor először a sarok, majd a láb középsíkbeli íve és végül az öregujj hagyja el a talajt.
– 72 –

A járás bizonyos fázisában a test súlyát kizárólag a támasztóláb tartja, amelynek a következménye a test oldalirányú kilengése. A járás tulajdonképpen az elesés folyamatos megakadályozása, ezért ugyanolyan egyéni, mint a beszéd vagy az írás, stb.
A járás során a test súlypontja változó sebességgel halad előre, hol gyorsítva, hol lassítva. A súlypont testünk előrehaladása során hullámokat ír le, hol emelkedik, hol süllyed (kb. 4 cm a kitérés). Futás során fokozódik a súlypont kitérése.

Kettős támasztó fázis:
A járás legrövidebb része, amely során az álló, támaszkodó végtag még érinti, a lengő végtag, pedig már elérte a talajt.

Lengő fázis:
A láb elrugaszkodásával kezdődik, mely során erőteljes talpi hajlítás közben ellöki magát a talajtól, és az előrelendítés után az álló fázis megismétlésére készül fel.
Normális viszonyok között az álló és a lengő fázis ritmikus váltakozása harmonikus mozgást, sima járást tesz lehetővé.

Comments are closed.