Anatómia tananyag

5. feladat.

( a mozgás szervrendszerén belül az alsó végtag csontjai és izületei )

– az alsó végtag csontjai
– a medence öv csontjai
– a csipőizület és mozgásai
– a térdizület és mozgásai
– a boka izület és mozgásai
– a láb izületei és mozgásai
– a lábboltozatok

Az alsó végtag a felső végtaghoz hasonlóan áll:
– övszerű részből, a medenceövből (medencecsont, keresztcsont)
– lábszárból (combcsont)
– lábból (lábtő, lábközép és ujjak csontjai)

Az ember testsúlya a medencén át teljesen az alsó végtagokra nehezedik, ebből kifolyólag csontok szerkezete, izületei sokkal szilárdabbak, mint a felső végtagoké.

Az alsó függesztőöv vagy medenceöv
A medenceöv a vállövvel ellentétben páratlan csontot is tartalmaz, a keresztcsontot, mely a két medencecsonttal együtt teljesen zárt csontgyűrűt alkot.

Medencecsont (os coxae)
A medenceövet a kétoldali medencecsont alkotja. Három csont összecsontosodásából jön létre.

Szeméremcsont (os pubis)
Elől a középen találkoznak, és elölről határolják a medence üregét.

Ülőcsont (os ischii)
A hátsó részen lévő csontok nagy részét egy erős gumó, az ülőgumó (tuber ischiadicum) adja, ez a comb hajlító izmainak eredési pontja.

Csípőcsont (os ilium)
Nagy csípőlapát képezi, melynek felső része a csípőtaréj (crista iliaca), valamint elülső kiszögellése az elülső felső csípőtövis (spina iliaca anterior superior). Hasonló csípőtövis található elől és alul, valamint hátul felül és alul is.
A három csont találkozásánál izületi árok (acetabulum) van, amely a combcsonttal képez izületet.

Keresztcsont (os sacrum)
A gerinc része. Öt keresztcsonti csigolya összecsontosodása. A medenceöv hátsó zárópillére.

– 15 –

Az alsó végtag csontjai:
Combcsont (femur)
A comb vázát egyetlen csont alkotja. Az emberi test leghosszabb és egyúttal legerősebb csontja. Csöves csont.
Jellegzetes részei:
– gömb alakú fej (caput femoris)
alkotja a medencecsont árkával a csípőizületet (art. coxae), mely gömbizület. A vállizülethez képest mozgásai korlátozottabbak, mert tokja és szalagjai erősebbek.
– nyak (collum femoris) és izomtapadásra szolgáló nagy és kis tompor (trochanter major et minor)
– alsó vége (epicondylus medialis et lateralis) A térdizület alkotásában vesz részt.

A térdkalács (patella)
A térdizület elülső felszínén elhelyezkedő gesztenye alakú csont.

Lábszár csontjai:

Sípcsont (tibia)
A lábszár vázát medialisan alkotó hosszú csöves csont.
Elülső felszíne a bőr alatt tapintható.
Proximalis vége megvastagodva két bütyköt alkot (condylus medialis et lateralis). A térd izület alkotásában vesz részt.
Distalis vége a belső bokanyúlvány (malleolus med.). Alsó henger alakú felszínét izületi porc borítja és az ugrócsonttal ízesül.

Szárkapocscsont (fibula)
A lábszár külső oldalán pálca alakú csont. Felső feji része feszes izülettel kapcsolódik a tibia condylus lateralisához. Distalis vége a külső bokanyúlvány (malleolus lateralis).

Láb (pes): három részből áll: lábtő, lábközép és lábujjak.

Lábtő (tarsus)
Csontos vázát hét köbös csont alkotja. ezek a csontok sokkal fejlettebbek, mint a kéztőcsontok.
– ugrócsont (talus)
– sarokcsont (calcaneus)
– sajkacsont (os naviculare pedis)
– köbcsont (os cuboideum)
– 3 ékcsont (ossa cuneiformia)

Lábközép (metatarsus)
A lábközépcsontok ( 5 db.)  (ossa metatarsalia) csöves csontok a lábfej középső részében.

Lábujjak (digiti pedis)
A lábujjak csontjai vagy lábujjperc-csontok  (phalanx) 14.db.  csöves csont az ujjakban.
Az öregujj hallux.

– 16 –

A medenceöv izületei:

Keresztcsont-csípőcsont izület (art. sacroiliaca)
A csípőcsont erős szalagokkal kapcsolódik a keresztcsonthoz. A dudoros ízfelszínek folytán ebben az izületben mozgás nem lehetséges.

A szeméremcsontok összeköttetése (symphysis pubica)
Átmenet a folytonos (porcos) és a megszakított (izület) kapcsolódási formák között (tökéletlen, ún. fél izület). A két szeméremcsont között rostporcogós lemez van. Szüléskor a két csont egymástól kis fokban, rugalmasan eltávolodhat.

Csípőizület (articulatio coxae)
Gömb vagy szabadizület, de valójában dióizület (minden külön rögzítés nélkül is benne marad a fej a vápában).
Ízvápa: Csak „C” alakú felszínén van porcborítás. Szélét 5-6 mm magas rostporcos ajak veszi körül, ami mélyíti az ízvápát.
Ízfej: caput femoris
Izületi tok: igen erős,  szalagok borítják.

Működése:
– Frontalis haránttengely mentén comb ante- és retroflexioja (mozdulatlan törzs mellett)
A mozgást nehezitik az erős külső szalagok.
– anteflexioban: meglazulnak (hajlított térdnél jelentős lehet)
– retroflexioban: megfeszülnek

Sagittalisan futó vízszintes tengely mentén
– abductio
– adductio

Függőleges tengely mentén
– kifelé és befelé rotatio
– nyújtott csípőnél kisebb
– behajlított csípőnél lehet 90° is
– circumductio

Térdizület (articulati genus)
Az emberi test legnagyobb méretű és legbonyolultabb felépítésű izülete.

Az izületet alkotja :
közvetlenül
– comb- és sípcsont
– patella
csak másodlagosan (a fején szalag tapad)
– fibula

– 17 –

Ízfelszínek:
– A femur distalis végrészén található két – hátrafelé erősen kidomborodó – condylusa
– A tibia condylusanak vájulata (homorulatuk sekély, alakjuk nem felel meg a condylusokének)
– a patella nyereg alakú hátulsó izületi felszíne
– “C” alakú rostporcos meniscusok: meniscus medialis, meniscus lateralis

Meniscusok szerepe: kiegyenlítés.

Izületi tok: vaskos és feszes. Bonyolult izületi üreget zár körül.

Izületi üreg: nagy, alakja bonyolult.

Szalagok:
Az ízesülő csontvégeket erős szalagok tartják össze.

Ezek találhatók :
– az izület üregében ( kereszt szalagok )
– kívül, a tokszalagot erősítve (külső szalagok):

Nyálkatömlők (bursae)
A térdizületnél több van, egyesek csontfelszínek (pl.: patella) védelmére szolgálnak, a bőr ill. a fascia alatt foglalnak helyet, mások az izmok tapadó inait párnázzák alá.
– a térdizülettel összefüggő
– a térizülettel össze nem függő:

A térd működése:

Vízszintes haránttengely körül:
– flexio-extensio

A lábszár hossztengelye körül
– befelé és kifelé rotatio

A lábszárcsontok összeköttetései
A lábszárcsontok proximális végét izület, testét és distalis végét szalagos összeköttetés kapcsolja egymáshoz.

Sípcsont-szárkapocs izület (art. tibiofibularis)
Ízfelszín: fibula fejecse és a sípcsont laterális bütyke

Mozgás: minimális

Szalagos összeköttetés két részből áll:
– a sípcsont és a szárkapocscsont között kifeszülő kötőszöveti lemez
– a lábszárcsontok distalis végeit összekötő szalagok
– 18 –

A láb izületei

Bokaizület vagy felső ugróizület (art. talocruralis)
Az izület alkotásában a sípcsont, a szárkapocs és az ugrócsont vesz részt. A bokaizület kapcsolja össze a lábszárat a lábbal.

Izületi fej:
– az ugrócsont henger alakú izületi felszíne (ún. bokagörgő).

Izületi árok:
– a sípcsont alsó izületi felszíne és
– a külső és belső boka izületi felszínei (ún. bokavilla)

Az izület működése:
– a bokaizület egytengelyű hengerizület, csapó- vagy csuklóizület (ginglymus).
– itt történik az elrugaszkodás ugrás alkalmából (innen ered az izület neve) és a járás.
– a boka normál állása: lábfej derékszöget alkot a lábszárral.

Mozgások:
– lábháti hajlítás (dorsaflexio)
– talpi hajlítás (plantarflexio)

A bokavilla és a feszes oldalszalagok miatt nincs oldalirányú mozgás.

Alsó ugróizület (art. talotarsalis)
Az ugrócsont alkotja a sarokcsonttal és a sajkacsonttal.
A három csont két izületet (egy csukló-, és egy gömbizületet) képez, tehát az alsó ugróizület két teljesen különálló, összességében egytengelyű izület, mely együttesen egy ferde tengely körül foroghat. A két izület közös tengely körül egyidőben, együttesen végzi mozgásait, és ezek a mozgások forgásjellegűek, ezért az alsó ugróizület működése szerint forgóizületnek tekintjük.

Ez lehetővé teszi: a talp oldalirányú elmozdulását (a talp kifelé, illetve befelé tekinthet), így tud a láb alkalmazkodni a talaj egyenetlenségeihez.

Mozgások:
– láb supinatioja (nevezhetjük inverziónak is), melyhez adductio és plantarflexio társul
– láb pronatioja (nevezhetjük everziónak is), amelyhez abductio és dorsalflexio társul

A felső és alsó ugróizület mozgásainak kombinációja révén a láb circumductiohoz hasonló mozgást is végezhet, amikor ujji végével kört ír le.

Chopart (sópart) izületi vonal
Mozgástanilag nem önálló izület.(  – fekvő „S” betűre hasonlitó alakú – izületi vonal.)
Az izületi vonal erős összetartó szalaga a villaszalag és a  hosszanti talpi szalag.

– 19 –

A lábtő többi izülete
Feszes izületek, minimális mozgással.

Lábtő-lábközép izületek
Feszes izület minimális mozgással.

Lábközép-lábujj izületek
–  levágott gömb alakú ízfej

Mozgások: hajlítás-feszítés, közelítés és távolítás (korlátozott szabadizület).

Ujjizületek

Hengeres izületek.

Mozgás: hajlítás-feszítés

Lábboltozatok:
A láb boltozatos szerkezet, melyen megkülönböztetünk:
– hosszanti boltozatot
– harántboltozatot
A boltozatok a járás során alakulnak ki kb. 4-5 éves korra.

A test a testünk súlyát 3 ponton támaszkodva közvetíti a talajra:
– a sarokcsont sarokgumója (hátsó sarokpillér)
– az I. lábközépcsont fejecse (egyik elülső pillér)
– az V. lábközépcsont fejecse (másik elülső pillér)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.