Anatómia tananyag 2.

6.feladat.

– a törzs csontjai és izületei
– a csontvázrendszer
– a gerinc felépitése
– a csigolyák jellemzői a nyaki, a háti, a lumbális és a sacrális  részen
– a mellkas felépitése
– a csigolyák kapcsolódásai egymáshoz és a bordákhoz.

A törzs csontjai : alaki sajátságuk szerint:
– csigolyák (vertebrae)
A törzs tengelyét képező gerinc (columna vertebralis) csontos elemei.
– bordák (costae)
– mellcsont (sternum)

Részt vesznek: a csontos mellkas (thorax) felépítésében.

Csigolyák: Megközelítőleg egyforma alakú és szerkezetű csontok.
Minden csigolya (vertebra) egy-egy porckorong közvetítésével kapcsolódik a szomszédos csigolyához.

Részei:
– csigolyatest (corpus vertebrae) Szivacsos csontból álló rövid, bab alakú henger. Felső és alsó felszínét vékony üvegporc borítja.
– csigolyaív (arcus vertebrae)
A csigolyatesthez gyűrű alakban kapcsolódnak, hátul a tövisnyúlványban találkoznak. Oldalt csigolyaközti lyuk van, (foramen intervertebrale). Itt lépnek ki a gerincvelői idegek. A csigolyatest és a csigolyaív csigolyalyukat (foramen vertebrale) fog közre.Az egymás fölött elhelyezkedő csigolyalyukak együttesen a csontos gerinccsatornát (canalis vertebralis) alakítják ki. Ebben foglal helyet a gerincvelő.
– nyúlványok a csigolyaívről erednek más csigolyákkal ízesülnek, az  izmoknak tapadási felületet nyújtanak.
Részei:
– oldalirányú harántnyúlvány (processus transversus)
– hátrafelé néző tövisnyúlvány (processus spinosus) élőben jól tapintható
– a felfelé és lefelé irányuló – izületi felszínnel rendelkező – izületi nyúlványok (processus articularis)

Felosztásuk:

Valódi csigolyák ( önálló csontok.)
Három csoport:
– 7 nyakcsigolya (vertebra cervicalis)
– 12 hátcsigolya (vertebra thoracalis)
– 5 ágyéki csigolya (vertebra lumbalis)

– 21 –

Álcsigolyák: csak a fejlődés folyamán különülnek el egymástól, annak befejeztével egymással összenőnek, összecsontosodnak.
– 5 keresztcsonti (os sacrum)
– 4-6 farkcsigolya (os coccygis)

Csigolyák jelölése: a gerincszakasz latin nevének kezdőbetűje (C., Th. Vagy D., L. S. Co.) és a csigolya adott szakaszon belüli sorszáma (római számmal)

Porckorongok jelölése: melyik két csigolya között helyezkednek el (pl.: L.IV/L.V.)

Bordák:  Karcsú, ívben hajlított, hosszú, lapos, abroncsszerű csontok.
Elülső része felnőtt korban is porcos marad (bordaporc). Ez nagyban fokozza a borda (costa) rugalmasságát. A bordák hátsó végén található a bordafejecske, mely a hátcsigolya testével alkot izületet.

A 12 hátcsigolyához 12 borda kapcsolódik, ebből
– 7 pár ún. valódi borda ( közvetlenül a szegycsonthoz kapcsolódnak bordaporcokkal.)
– 3 pár ún. álborda ( közvetlenül a hetedik bordapár porcán keresztül csatlakoznak a szegycsonthoz.)
– 2 pár ún. repülőborda v. lengőborda ( csak a hátcsigolyákhoz csatlakoznak)

Mellcsont (szegycsont)
A mellkas elülső falát képezve, középen elhelyezkedő lapos csont. Egészében kitapintható.

Három részből áll:
– felül a markolat
– középen a test
– alul a kardnyúlvány

Izületet képez:
– a markolat a kulcscsonttal
– a test a felső hét pár bordával

A törzs csontjainak összeköttetése:

A gerinc összeköttetései

A valódi csigolyák összeköttetései : a szomszédos csigolyák egymással, valamint az utolsó ágyékcsigolya a keresztcsonttal folytonos összeköttetések és izületek útján kapcsolódnak.

Folytonos összeköttetésekKét fajta :
– porcos összeköttetések
A második nyakcsigolyától a keresztcsontig két szomszédos csigolyatest közé egy-egy rostos csigolyaközötti porckorong (discus intervertebralis) illeszkedik, mely a csigolyatesteket
rendkívül erősen fűzi össze egymással. Alakjuk a csigolyatestek alakjához idomul. A gerinc görbületeinek megfelelően gyengén ék alakúak.
– 22 –

A porckorongon két rész különül el:
– kívül a gyűrű alakú rétegződést mutató rostos réteg (anulus fibrosus)
– ezen belül puha, kocsonyás állomány (nucleus pulposus)

Ha a rostos rész megszakad, a kocsonyás mag kitüremkedve nyomhatja a csigolyaközti lyukon kilépő gerincvelői idegeket, ezzel létrejön a gerincsérv (discus hernia).

A 23 darab porckorong az egész gerinc hosszának mintegy negyedrészét teszi ki.

– szalagos összeköttetés : Az ívek, a haránt- és tövisnyúlványok között, valamint az egész gerinc hosszában rugalmas és rostos szalagok találhatók. A canalis vertebralist zárják le.

Izületek
Egymáshoz illeszkedik
– a felső csigolya alsó izületi nyúlványa és
– az alatta levő csigolya felső izületi nyúlványa
A tokszalagok a nyakon bővebbek.

Az álcsigolyák összeköttetései:

A keresztcsontot az első farkcsigolyával a csigolyaközti porckorongokhoz hasonló – belső kocsonyás állományt nem tartalmazó – porclemez kapcsolja össze.
Hasonló kicsiny, csökevényes porckorongok vannak a többi farkcsigolyák között is, azonban ezek részben vagy teljesen elcsontosodnak.
A kereszt- és farkcsontot egymással még szalagok is összekötik.

Gerinc (columna vertebralis) szerkezete és működése
A gerincet alkotja: egymással, izületekkel kapcsolódó 33-35 csigolya hajlékony kapcsolata.
A csigolyákat egymással összekapcsolják az izületek, szalagok és porckorongok.

A gerinc görbületei
Alakja kígyózó vonalhoz hasonlít. Oldalról kétszer „S” alakú görbülete van. A nyaki és az ágyéki előrefelé (lordosis), a háti és a keresztcsonti hátrafelé (kyphosis) domború. A görbületek kiegyenlítik egymást, így a gerinc kezdeti és végi része egy egyenesbe esik.
A frontális síkú görbület (scoliosis) többnyire kóros (a mellkasi szakaszon enyhén jobbra görbül, ez az ún. physiologias scoliosis).

A görbületek közreműködnek:
– a gerinc erősítésében
– a test egyensúlyozásában
–  a mozgás közbeni rázkódások elnyelésében

– 23 –

A gerinc fenti hajlatai kizárólag az emberre jellemzőek.Újszülöttben és csecsemőben a görbületek még hiányoznak. kialakulásukra hatással van az egyenes tetstartás és a kétlábon járás. Végleges kialakulásukat a nemi érés korában érik el.

Idősebb korban a gerinc görbületei fokozódnak:
– porckorongok zsugorodása
– a szalagkészülékek ellazulása
– a feszítő izomzat gyengülése miatt.
Ezáltal a test eredeti magasságából 3-4%-ot is veszít.

Hanyattfekvés alkalmával a hajlatok bizonyos fokú kiegyenesedése következtében a test 1-2 cm-rel hosszabb, mint álló helyzetben.

A gerinc képezi az egész szervezet támasztó alappillérét.
Alul szilárdan rögzül a medencéhez, felső vége azonban szabadon áll. A különböző testrészek ezen oszlophoz kapcsolódnak.

A gerinc hossza: a hajlatokat követve a test hosszának kb. 45%-a.

Szakaszai:
– nyaki (cervicalis) – 7 nyaki csigolyából –
– háti (thoracalis vagy dorsalis) – 12 háti csigolyából –
– ágyéki (lumbalis) – 5 ágyéki csigolyából –
– keresztcsonti (sacralis) – 5 összecsontosodott keresztcsonti csigolyából –
– farki (coccygealis) – 4-6 összecsontosodott farki csigolyából –
Feladata:
– törzsünk szilárd tengelyét adja
– a csigolyalyukak sorából kialakuló gerinccsatorna védi a gerincvelőt
– tartja a fejet
– kapcsolódási pontokat biztosít a mellkasnak és a medencének

A gerinc mozgásai

A csigolyákat összetartó porckorongok, a szalagos összeköttetések (pl.: a csigolyák testén elől futó széles szalag) és az izületi nyúlványok közti kisizületek a gerincnek nagy szilárdságot adnak és kizárják a szomszédos csigolyák nagyobb fokú elmozdulását egymástól.

Az egyes izületek csak kismértékű mozgást engedélyeznek, de együtt mégis nagyon hajlékonnyá teszik a gerincoszlopot.

Oka: a porckorongok rugalmassága (ék alakúak és a görbület iránya szerint hol elől, hol hátul nyomódnak össze).
A kis mozgások összegeként a gerinc egész terjedelmében jelentős mozgásra képes.

– 24 –

A gerincben az alábbi mozgások lehetnek:
– előre- és hátrahajlás (flexio ventralis et dorsalis vagy anteflexio és retroflexio) a medián síkban, haránttengely körül.
– Oldalhajlítás (flexio lateralis vagy jobb- és bal oldali lateroflexio) a frontális síkban, nyílirányú tengely körül.
– Torziós mozgás (torsio ill. retorsio vagy jobb- és bal oldali rotatio) a gerinc hossztengelye körül.
– Rugószerű mozgás: A gerincet „S” alakú görbületi rugóhoz teszik hasonlóvá, mely rugószerű mozgásokat is végez.

A gerincoszlop egyes részeinek mozgékonysága eltérő mértékű.
– A nyakcsigolyák mozgási képessége a legnagyobb.
– A hátcsigolyák merevebbek.
– Az ágyékcsigolyák mozgékonysága lehetővé teszi a törzshajlítást.

Tájékozódási pontok a háton:
– Utolsó nyaki csigolya (C.VII.): többinél hosszabb, tömegesebb tövisnyúlvány.
– Utolsó háti csigolya (Th.XII.): a XII. borda vezet ide.
– L.IV. és L.V. csigolya tövisnyúlványa közti terület: két csípőlapát tetejének összekötött, húzott képzeletbeli vízszintes vonal.
– Lumbosacralis szöglet: az L.V. és a sacrum közti szöglet.

A gerinc és a koponya összeköttetései

Hogy a fej szabadabban mozoghasson, átalakult I. nyakcsigolya v. fejgyám (atlas) és a II. nyakcsigolya (axis) a többi csigolyától eltérően, szilárd kapcsolatuk mellett igen mozgékonyan ízesül egymással és a nyakszirtcsonttal.
Ezért a nyakcsigolyák mozgási képessége a legnagyobb.

A mellcsont és a bordák összeköttetései
Az első borda rövid porcogója a mellcsonthoz közvetlen összenövés útján kapcsolódik. A II-VII. borda vége a mellcsonttal izületeket alkot.

Mellkas (thorax)
Kialakitásában részt vesz:
– a gerinc háti része
– a bordák
– a szegycsont

Formája: Csonka kúphoz hasonló, az első borda magasságában a legszűkebb, és lefelé szélesedik.

Határolja:
– a mellüreget
– a hasüregnek is nagy részét

– 25 –

A mellkas szerepe:
– belégzéskor a bordák emelkednek, a mellkas térfogata nő
– kilégzéskor pedig a bordák süllyedésével a mellkas térfogata csökken
– a mellkasi szervek védelme

A bordák és csigolyák közti izületek
A bordák és hátcsigolyák két helyen ízesülnek egymással:
– valamennyi borda fejecskéje a csigolyatestekkel
 – I-X. borda gumója a csigolyák harántnyúlványával

A csontvázrendszer: a mozgás szervrendszerének passzív része.
Alkotja :
– a csont ( az emberi szervezetben összesen kb. 206 db. csont van,sulya a szervezet kb. 10%-a.
– azok a képletek és mozgásberendezések, melyek a csontokat csontvázzá egyesítik, ezek szalagok, izületek,
– egyéb járulékos alkotó részek, mint a csonthártya, csontvelő, porcogó

A csontvázrendszer feladata:
– testüregeket határol és védi a szerveket
– a test szilárd vázát alkotja és meghatározza a test magasságát és a testarányokat.
– szivacsos állományában található a vörös csontvelő, a legfontosabb vérképző szervünk.
– a mozgások passziv szerve
– a vázizomzat a csontokon ered és tapad.
– foszfor és kalcium anyagcserében van szerepe.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.