Anatómia tananyag 17.

11. feladat.

– a vállövre ható izmok
– a könyökre ható izmok
– a csuklóra ható izmok
– a kéz anatómiája és izmai.

A vállövre ható izmok:

 Deltaizom (m. deltoideus)
A vállizületet oldalról borítja, és a vállat ez kerekíti le.
Eredés: szélesen a vállövön
– kulcscsont vállcsúcs felőli végén
– a lapocka kampószerű vállcsúcsán (acromion)
– a lapockatövisen (spina scapulae)
Tapad a felkarcsont középső harmadán levő érdességen (tuberositas deltoidea)

Működése: a felkart a vállizületben
– a vízszintesig emeli (abductio)
– elülső rostjai a távolított kart előrehúzza és befelé forgatja
– hátulsó rostjai a távolított kart hátrahúzza és kifelé forgatja
– hozzájárul a vállizület ízvégeinek összetartásában
Sérülésekor: ha az elülső rostok sérülnek, nem tudja arcához emelni a kezét a beteg
Bénulásakor: a vállöv leesik

Lapockaizmok (mm. scapulae)

Tövis feletti izom (m. supraspinatus)
Teljesen kitölti a lapockatövis feletti árkot (fossa supraspinatus).
Ered a lapockatövis feletti árokban
Tapad a felkarcsont nagy gumójának felső izombenyomatán

Működés:
– a felkar abductioja 30°-ig
– a felkar fejét az izületi árokba húzza
Sérülésekor, ha csak ez az izom, akkor a beteg nem tudja elindítani a kar távolítását

Tövis alatti izom (m. infraspinatus)
Kitölti a lapockatövis alatti árkot (fossa infraspinatus).
Ered a lapockatövis alatti árokban
Tapad a felkarcsont nagy gumójának középső izombenyomatán

Működés: a felkart kifelé forgatja, a felemelt kart lefelé húzza

Kis görgetegizom (m. teres minor)
Szorosan hozzáfekszik a tövis alatti izom alsó széléhez.
– 55 –

Ered  a lapockatövis alatti árokban
Tapad a felkarcsont nagy gumójának alsó izombenyomatán (a vállizület mögött húzódva)

Működés: a felkart kifelé forgatja

Nagy görgetegizom (m. teres maior)
Szorosan hozzáfekszik a tövis alatti izom alsó széléhez.
Ered a  lapockatövis alatti árok alsó csúcsán és a lapocka alsó csúcsán
Tapad  a felkarcsont kis gumóján

Működés: befelé forgatja, és a törzshöz közelíti a felkart

Lapocka alatti izom (m. subscapularis)
Kitölti a lapocka elülső felszínét.
Ered  a lapocka elülső felszínén.
Tapad  a felkarcsont kis gumóján

Működés:- a felkart befelé forgatja
    – az eltávolított végtagot a törzshöz közelíti (addukálja)
    – a karcsont fejét a vállizületi árokba húzza

Szintén a vállövre hat a hátizmok egy része is:

Csuklyásizom (m. trapezius)
Trapézhoz hasonlít. A nyak és a felső hát tájék legfelületesebb izma.
Ered  a nyakszirtcsonttól lefelé a XII. hátcsigolya tövisnyúlványáig

Tapad a vállöv csontjain
– felső rostjai lefelé: kulcscsont vállcsúcsi egyharmadán és a vállcsúcson (acromion)
– középső (kb. a VII. nyakcsigolya környékén eredők): a lapocka tövisnyúlványán
– a háti csigolyákon eredő alsó rész ferdén: a lapocka kampószerű vállcsúcsán (acromion)

Működése:
– a vállövek (lapocka) hátrafelé húzása (katonás tartás)
– a vállat emeli
– fejet hátrafelé húzza
– egyik oldali az arcot ellenkező oldalra és felfelé fordítja
– függeszkedésnél (pl.: mászásnál) a törzset emeli
– egészséges tónusa biztosítja, hogy a lapocka ne álljon el a mellkastól

Széles hátizom (m. latissimus dorsi)
Az emberi test legszélesebb izma. Háromszögletű.
Ered:
– a négy alsó hátcsigolya tövisnyúlványán
– a csípőtaraj hátsó részén
– négy alsó borda külső felszínén

Tapad lapos ínnal a felkar kis gumóján.
– 56 –

Működés:
– felemelt kart hátra és lefelé húzza (pl.: fejszecsapás)
– a felső végtagot a hát mögé viszi, és befelé forgatja (pl.: farzsebbe nyúlásnál)
– mászásnál a törzset függeszti és emeli
– a lapockát a mellkasfalhoz szorítja

Kis és nagy rombuszizom (m. romboideus major et minor)
Két szorosan egymás mellett fekvő lapos izom, a gerincoszlop és a lapocka gerincoszlopi széle között.
Ered:
– a kis rombuszizom: a VI-VII. nyakcsigolya tövisnyúlványán
– a nagy rombuszizom: az I-IV. hátcsigolya tövisnyúlványán
Tapad a lapocka gerincoszlopi szélén a lapocka felső szögletéig

Működése:
– az elülső fűrészizom antagonistái
– a lapockákat és így a vállat egymás felé húzzák
– a lapockát a mellkasfalhoz szorítják

Lapockaemelő izom (m. levator scapulae)
Hosszúkás, hengeres izom a nyak oldalától a lapocka felső szögletéig.
Ered az I-IV. nyakcsigolyák harántnyúlványán,
Tapad a lapocka felső szögletén (angulus superior)

Működése: emeli a lapockát (vállvonogatás)

A vállövre hat még a mellkas izmainak egy része is:

Nagy mellizom (m. pectoralis major)
Háromszögletű erős izom a mellkas elülső felszínén.
Ered: a kulcscsonton, a szegycsonton és a felső hat bordaporcogón
Tapad: felkarcsont felső harmadában (a nagygumón)

Működése a a felső végtag helyzetétől függ:
– távolított kar közelítése (addukálja)
– felemelt kart lefelé húzza
– megtámasztott végtagnál a bordák emelése
– felemelt és rögzített felső végtag mellett (pl.: mászásnál) a törzset felfelé húzza

Kis mellizom (m. pectoralis minor)
A nagy mellizom teljesen fedi.
Ered: 3-5. bordán
Tapad: a lapocka hollócsőr-nyúlványán
Működés:
– lapockát és annak révén a vállcsúcsot lefelé és előrefelé húzza
– rögzített vállövnél emeli a bordákat
– rögzíti a lapockát

– 57 –

Elülső fűrészizom (m. serratus anterior)
Széles, lapos izom a mellkas oldalfalán.
Ered: 1-9. bordán húsosan
Tapad: a lapocka alatt elhaladva annak medialis szélén
Működése:
– a felső végtag vízszintes fölé (elevatio) emelése (pl.: polcra nyúlás)
– kisegítő belégző izom
– rögzíti a lapockát

 A könyökre ható izmok:

A felkar izomzata jól elkülöníthetően két csoportra oszlik:
– elől helyezkednek el a hajlítók (flexorok)
– hátul a feszítők (extenzorok)

Működésileg hatnak: a könyökizületre
A két izomcsoportot egymástól erős fascia ( izompólya, vékony kötőszövet ) választja el. A felkar izmainak fejlettsége a bőrön át jól látható és tapintható.

Hajlítók

Kétfejű karizom (m. biceps brachii)
Orsó alakú teste és jól kifejlett inai révén egyike a legjellegzetesebb izmoknak. Izmos egyéneken nyugalmi helyzetben is elődomborodik.
Eredés: két fejjel
– a hosszú fej a lapocka izületi árka felett
– rövid feje inasan a lapocka hollócsőr-nyúlványán (processus coracoideus)

Tapad: a felkar közepén közös izomhasban, és közös ínnal az orsócsont gumóján (tuberositas radii) tapad
Működés: a lefelé fordított tenyeret felfelé fordítja (supinalja) és nagy erővel hajlítja

Kiesésekor a beteg nem tudja:
? a kilincset lenyomni
? az ajtót kulccsal kinyitni

Karizom (m. brachialis)
A kétfejű karizom alatt fekszik.
Ered: a felkarcsont egész elülső felszínén
Tapad: a singcsont saját érdességén
Működés: az alkar hajlítása

Hollócsőr-karizom (m. coracobrachialis)
Eredés: a lapocka hollócsőr-nyúlványán
Tapad: a felkarcsont középső harmadában
Működése (rögzített lapocka esetén):
– felkart előre emeli
– a távolított kart közelíti (a törzshöz szorítja)
– 58 –

Feszítők

Háromfejű karizom (m. triceps brachii)
Ez az izom a könyökizület egyetlen feszítőizma. Teljesen beborítja a felkarcsont hátulsó felszínét.
Ered: három fejjel
– hosszú feje a lapocka vápájának alsó szélén
– oldalsó és középső feje a felkarcsont hátsó felszínén
Tapadás: a singcsont könyöknyúlványán
Működés: az alkart feszíti

Kampó izom ( m. anconeus)
Lapos háromszögletű kis iszom, az alkar járulékos feszitő izme, a könyökizület tokját óvja a becsipődéstöl.

Az alkar izmai

Egy részük a humeruson ered, de többségük leszorul és az alkar radius és ulna csontjain ered. Főként a kéztő és az ujjak hajlítását, feszítését végzik, azonban egy részük az alkart supinálják és pronálják.
Felosztjuk:
– Hajlítókra: nagyobb részük csoportosan ered a felkarcsont belső bütykén (epicondylus medialis). Az alkar tenyéri oldala felé húzódnak (az ulna körül helyezkednek el). Erősebbek, mint a feszítők.
– Feszítőkre: csoportosan ered a felkarcsont külső bütykén (epicondylus lateralis). Az alkar háti oldala felé húzódnak (a radius körül helyezkednek el).

Mindkét izomcsoportnak van:
– felületes rétege
– mély rétege
Sportártalmuk: az alkarizmok túlerőltetése miatt
– golfkönyök (alkarhajlítók túlerőltetése miatt fájdalom a belső könyökdudoron)
– teniszkönyök (alkarfeszítők túlerőltetése miatt fájdalom a külső könyökdudoron)

Hajlító izmok
Borintást (pronatio) végző izmok

Hengeres borintóizom (m. pronator teres)
Ferdén futó, kerekded izom. Nevezik felső fordító izomnak is.
Ered:
– a karcsont (könyök) belső gumóján (epicondylus medialis) a felületes feje
– a singcsont proximalis nyúlványán (processus coronoideus) a mély feje
Tapad: az orsócsont középső harmada
Működés:
– az alkar befelé forgatása (borintás vagy pronatio)
– az alkar hajlításában való segédkezés (mellékműködés)

Sérülésekor: a beteg az ajtót nem tudja bezárni
– 59 –

Négyszögletű borintó izom (m. pronator quadratus)
Az alkar hajlítók legmélyebben fekvő tagja. Négyszögletű lapos izom.
Ered: a singcsont mediális szélén és tenyéri oldalán
Tapad: az orsócsont laterális szélén és tenyéri oldalán
Működés: az orsócsont befelé forgatása (borintás vagy pronatio)

Csuklóra ható izmok

Orsócsonti csuklóhajlító izom (m. flexor carpi radialis)
Ered: a karcsont (könyök) belső gumóján (epicondylus medialis)
Tapad: a haránt kéztőszalag alatt és a II. kézközépcsont bázisán
Működés:
– a kéztő volarflexioja és radiális abductioja
– az alkar borintása (mellékműködésként)

Singcsonti csuklóhajlító izom (m. flexor carpi ulnaris)
Ered:
– egyik feje a karcsont belső gumóján (epicondylus medialis)
– másik feje a singcsont kampó alakú könyöknyúlványán (olecranon)

Tapad: a kéztőcsonton

Működés: kéztő volarflexioja és az ulnaris abdutioja, együttesen eredményezik az ulnarflexiot

Hosszú tenyérizom (m. palmaris longus)
Ered: a karcsont (könyök) belső gumóján (epicondylus medialis)
Tapad: a canalis carpi felett
Működés:
– a kéztő hajlítása
– a tenyéri bőnye feszítése

Csuklóra ható izmok
Hosszú és rövid orsócsonti csuklófeszítő izom (m. extensor carpi radialis longus et brevis)
Ered: a felkarcsont külső gumóján
Tapad: a kézközépcsont bázisán
Működés:
– a singcsonti csuklófeszítő izommal együtt kéz feszítése (dorsalflexio)
– az orsócsonti csuklóhajlító izommal együtt radialabductio

Singcsonti csuklófeszítő izom (m. extensor carpi ulnaris)
Eredés: a felkarcsont külső gumóján
Tapadás: a V. kézközépcsont bázisa
Működés:

– a singcsonti csuklóhajlító izommal együtt a csuklót ulnaris irányba húzza (ulnarabductio)
– orsócsonti csuklófeszítő izmokkal (dorsalflexio)

– 60 –

A kéz csontjai /ossa manus/:

– Kéztőcsontok, számuk nyolc, melyek proximalis és distalis rendeződnek.
– Kézközépcsontok, számuk öt, rövid csontok, a kézhát kialakításában vesznek részt.
– Kézujjpercek, számuk tizennégy (hüvelyk, kettő!). Az ujjak vázát alkotják.
– A kéz ízületei: Számos ízülete van.
– Kéztő-kézközép: feszes ízület, kivétel a hüvelykujj területe, ahol itt nyeregízületet találunk.
     Utóbbi biztosítja, azt, hogy a hüvelykujjat a tenyérrel szembe tudjuk helyezni / oppozíció /.
– Kézközép-ujjpercek: a feszes oldalszalagok miatt, forgómozgás csak nyújtott ujjal
     lehetséges (gömbízület).
– Ujjpercek között: (hengerízület) PIP, DIP. Ezekben az ízületi vonalakban hajlítás és feszítés
     jöhet létre.

A kéz izmai:
3 fő csoportba osztható.
hüvelykpárna izmai /thenar/ 4 izomból álló izomkúp /flexor, adduktor, abduktor, opponens/.
kisujjpárna izmai /hypothenar/ 3 izom alkotja /flexor, abduktor, opponens/.
tenyérközép izmai /mesothenar/, ez az izomcsoport adja a kézközépcsontok közötti terület izmait. A tenyéren egy kötőszövetes lemezt találunk, amely a mechanikai hatásokkal – fogás, markolás – szemben nyújt védelmet /aponeurosi/.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.