A nyirokcsomók a nyirokerek lefutásában található kerek vagy hosszúkás, gyakran lapított szervek. Nagyságuk változó. Általában 2-3 mm átmérőjűek, de kóros hatásokra erősen megnövekedhetnek. Színük többnyire rózsaszín, de egyébként a színük mindig a környező szervektől függ.
A nyirokutak mentén szerte a szervezetben, rájuk jellemző régiókban helyezkednek el. A nyirokcsomók szűrőként működnek, belső retikuláris kötőszövetük limfocitákkal van tele, amelyek gyűjtik és megsemmisítik a kórokozókat. Amikor a szervezet fertőzéssel küzd, a limfociták gyorsan szaporodni kezdenek és a nyirokcsomók megduzzadnak. A változó nagyságú képlet – a felületen elhelyezkedő nyirokcsomók a bőrön át jól tapinthatók – kívülről kötőszövetes tok veszi körül – feladata a lymphocytatermelés és a védekező működés Fontosabb nyirokcsomók: felső végtag nyirokcsomói, mellüregi nyirokcsomók, hasüregi nyirokcsomók, alsó végtag nyirokcsomói, fej nyirokcsomói, nyak nyirokcsomói. Az emberben kb. 500-600 nyirokcsomó van a test minden részében elosztva, csoportosulások vannak a hónaljban az ágyékon, a mellkasban és a hasban.
