http://norbimasszor.hu

Avagy hogy dugd a fejed a homokba és húzz rá egy vödröt, hogy még véletlenül se vedd észre a másik embert, nehogy ránézni vagy egy kicsit  segíteni kelljen már.


Igen jellemző ez. A mai bejegyzésben a közönyről beszélek majd. Tarts velem!

Személyes sztori, lássuk:

a napokban a Teréz körút egyik népszerű fiatalok és idősebbek által látogatott kocsmája előtt álltam meg autóval, és noha nem inni szerettem volna, csupán egy innen volt kényelmes tovább mennem a belvárosba, letettem az autót, megvettem a napi parkolójegyet, majd elmentem dolgomra, még kétszer meg is néztem, hogy nem tilosban parkolok-e és megerősítettem, minden rendben.

Érthetetlen: valaki kiszúrta a kerekem, pedig nem álltam meg tilosban és rossz helyen sem parkoltam.

Teltek az órák

Ahogy végeztem a belvárosban, az autóm irányába vettem utam, ahol szomorúan vettem észre, hogy „valaki” kiszúrta a kerekem (széles oldalperemen, egyenes vágás) és ugyanazon az oldalon erős közepesen mély karcolásokra lettem figyelmes a karosszérián.

Türelmes ember vagyok

Amikor hirtelen nem várt helyzetbe kerülök, abban az esetben mindig a problémamegoldásra fókuszálok, tehát fontossági sorrendben, először a kerékcsere majd az emberek megkérdezése következett. (Sokan ilyenkor dühösen viselkednek, ami maximum csak arra lehet jó, hogy rengeteg energia elmegy, valós előrehaladás nélkül).

A kerékcsere gyorsan ment, sitty-sutty megemeltem a forgalmas Teréz-körúton az autót, ám a kikérdezés annál nehezebben.

Először egy órák óta ott ülő emberhez mentem oda. Ezután a kocsmároshoz, majd a közterület felügyelőket is felhívtam, hogy mit javasolnak, vagy látta-e valami kamera az esetet. Azt mondták: nem működött a mai kamera, de arra jöttem rá, hogy kereket cserélni gyorsabb volt és már 45 percet szántam arra, hogy valamilyen megoldást találjak sérelmeimre, majd ismét megállapítottam, hogy jó helyen parkoltam és senki érdekét nem sértettem. A parkolási idő alatt egy parkolóőr se büntetett meg. Úgy gondolom, ha szabálytalanul parkolok, ez lett volna az első jel, de semmi.

Nem hall, nem lát, nem beszél

Semmi infó, semmi segítség és úgy döntöttem elhagyom a helyszínt, és amit Nekem tanított ez a szituáció, azt szeretném most átadni Neked, mert nem a kerék és a karcok miatt aggódtam, hanem sokkal inkább amiatt, ahogy az emberek hideg közönnyel reagálnak a másik emberre. Sőt nem, hogy nem reagálnak, észre se veszik azt. Amikor problémád van, akkor egyedül vagy, de nagyon…

 

A lelki béke megteremtése rendkívül fontos.

Azt hittem bennem van a hiba

Több emberrel is beszéltem környezetemben és mindenki mesélt személyes tapasztalatáról, a „fejelfordítós” effektusról. Úgy gondolom ez nem egyedi eset. Amikor kereket cseréltem kb. 40 ember sétált el mellettem, kb. 15 ember ült a kocsmába és 2 rendőr ment el mellettem autóval. Egyedül egy kisgyereknek ragadt le a tekintete, mit csinál a bácsi és az anyukája, már azonnal húzta el, nehogy kontaktusba kelljen lépni.

Mindenki siet, egy odatekintés is drága és olykor-olykor csodálkozunk, hogy magányosnak érezhetjük magunkat, vagy ha mi nem oldjuk meg akkor ránk dől a világ. 

Korunk társadalmának egyik legnagyobb kihívása a közöny és a sietség. Én úgy gondolom, hogy nem ilyen világra van szükség, úgy érzem, olyan világot kell élnünk, ahol ember, embert segít, ahol fiatal időset erejével, ahol idős fiatalt élettapasztalattal. Olyan világot teremtsünk, ahol támogatjuk egymást, ahol nem a pénz és a rohanás az Isten, hanem a másik ember csillogó, örömteli tekintete. Én ebben hiszek, és ezért teszek is mindennap. Azt mondom: Vágj bele, Te is!

Hogy ne legyünk „közöny zombik“?

  • lassíts, szemléld a világot, ne csak mindig siess.
  • állj meg néha, nézz körbe, tervezz.
  • vedd észre, ha valaki segítségre szorul és ajánld fel, hogy szívesen támogatod őt.
  • légy határozott és valós megoldást kínáló.
  • a tettért és a másik ember jólétéért tedd.
  • légy nyílt és fogadj el Te is mások segítségét.

Ezek lennének, azok az alapelvek, melyeket sokat alkalmazva jobb mederbe terelik életed, magasabb szintű energiákkal, nemesebb célokkal töltenek meg. A hasznosság érzete az egyik legnagyobb éltető erő, alkalmazd és érezd magad jobban, teremts egy élhetőbb közösséget, várost, országot, világot.

Rajtunk a sor! Rajta, vágj bele most!

 

IDŐPONTOT KÉREK MOST!