Bokaizület vagy felső ugróizület (art. talocruralis)
Az izület alkotásában a sípcsont, a szárkapocs és az ugrócsont vesz részt. A bokaizület kapcsolja össze a lábszárat a lábbal.
Izületi fej:
– az ugrócsont henger alakú izületi felszíne (ún. bokagörgő).
Izületi árok:
– a sípcsont alsó izületi felszíne és
– a külső és belső boka izületi felszínei (ún. bokavilla)
Az izület működése:
– a bokaizület egytengelyű hengerizület, csapó- vagy csuklóizület (ginglymus).
– itt történik az elrugaszkodás ugrás alkalmából (innen ered az izület neve) és a járás.
– a boka normál állása: lábfej derékszöget alkot a lábszárral.
Mozgások:
– lábháti hajlítás (dorsaflexio)
– talpi hajlítás (plantarflexio)
A bokavilla és a feszes oldalszalagok miatt nincs oldalirányú mozgás.
Alsó ugróizület (art. talotarsalis)
Az ugrócsont alkotja a sarokcsonttal és a sajkacsonttal.
A három csont két izületet (egy csukló-, és egy gömbizületet) képez, tehát az alsó ugróizület két teljesen különálló, összességében egytengelyű izület, mely együttesen egy ferde tengely körül foroghat. A két izület közös tengely körül egyidőben, együttesen végzi mozgásait, és ezek a mozgások forgásjellegűek, ezért az alsó ugróizület működése szerint forgóizületnek tekintjük.
Ez lehetővé teszi: a talp oldalirányú elmozdulását (a talp kifelé, illetve befelé tekinthet), így tud a láb alkalmazkodni a talaj egyenetlenségeihez.
Mozgások:
– láb supinatioja (nevezhetjük inverziónak is), melyhez adductio és plantarflexio társul
– láb pronatioja (nevezhetjük everziónak is), amelyhez abductio és dorsalflexio társul
A felső és alsó ugróizület mozgásainak kombinációja révén a láb circumductiohoz hasonló mozgást is végezhet, amikor ujji végével kört ír le.
Chopart (sópart) izületi vonal
Mozgástanilag nem önálló izület.( – fekvő „S” betűre hasonlitó alakú – izületi vonal.)
Az izületi vonal erős összetartó szalaga a villaszalag és a hosszanti talpi szalag.
