A felső végtag csontjai és izületei: két csoportba osztható, a függesztő öv csontjai, izületei, melyekkel a végtag a törzshöz kapcsolódik és a szabad felső végtag csontjai, izületei.
A vállöv, mint függesztő öv csontjai, izületei:
Kulcscsont ( clavicula ) a mellkas felső kimeneti részét kétoldalt lezáró, S alakú görbe csont, mely a bőrön át jól tapintható.Egyik végével a lapockához, másikkal a szegycsonthoz izesül. A szegycsonti az egyetlen izület, mely a felső végtag csontjait a törzs csontjaihoz kapcsolja.
Lapocka ( scapula ) a mellkas hátsó részén, a gerinc két oldalán izmok közé ágyazva helyezkedik el. Háromszögletű lapos csont oldalsó felső szögleténél lapos izfelszin van, ide izesül a felkarcsont feje. Dorsális felszinének felső harmadában a lapocka tövis húzódik, melynek végrésze a vállcsúcs. Hollócsörnyulvány a lapocka felső szélének folytatása.
A kulcscsont-szegycsont izület korlátolt szabad izület, szükebb keretek között minden irányban mozgatható.
A lapocka kulcscsonti izület korlátolt szabad izület, a két csont között vizszintes és homlok sikban is van elmozdulás.
Vállizület: (art. humeri) gömb v. szabad izület, a lapocka izvápája és a felkarcsont feje alkotja.
A szebad felső végtag csontjai, izületei:
A felkarcsont ( humerus ) hosszú csöves csont a felkar egyedüli csontja, aminek proximális epifizisén van a fej, alatta az anatómiai, s ez alatt a sebészi nyak ( itt törik el leggyakrabban )
Majd henger alakú test. A distalis epifizisen izfelszinek láthatók, ide izesül a két alkarcsont.
Könyök izület (art.cubiti) a felkarcsont disztális végrésze és a két alkarcsont proximális végrésze alkotja, összetett izület.
Felkarcsont – orsócsont (henger izület)
Felkarcsont – singcsont (gömb izület)
Orsócsont – singcsont (forgó izület)
Az alkar csontjai, izületei:
Orsócsont ( radius ) az alkar hüvelykujj oldalán található. A diszt. epifizis kifejezettebb.
Singcsont ( ulna ) az alkar kisuj felőli oldalán fekszik. A prox. epifizise megvastagodott.
A két alkarcsontot kötöszövetes lemez köti össze.
– 11 –
Csuklóizület ( art. radiocarpea ) a kéztőcsontok proximális sora és az orsócsont alkotja, két tengelyű tojás izület.
A kéz csontjai, izületei: ( kéz – manus )
Kéztő( carpus ) 8 apró köbös csont 2 sorban elrendeződve, tenyér felé homorú egységes felszint alkot
Kézközép csontok (metacarpus) 5.db. rövid, csöves csont, a kézhát kialakitásában vesznek részt.
Kézujjak ( digiti manus ) 14.db. rövid csöves csont, az ujjak vázát alkotják. Hüvelyk 2, a többi 3 percből áll.
Kéztőcsontok közötti izület: a kéztőcsontok két sora kapcsolódik össze, feszes izület, benne a mozgás csekély.
Kéztő – kézközép izület: ( CMC carpometacarpalis) Feszes izület, kivétel a hüvelykujj területe, mely nyereg izület, ez teszi lehetővé hogy a hüvelyk ujjat a tenyér, ill. a többi ujj elé helyezzük, oppozició, vissza ehlyezés repositio.
Kézközép – ujjizületek (MCP metacarpophalangealis )gömbizület, de a feszes oldalszalagok miatt a forgómozgás csak nyujtott ujjal lehetséges.
Ujjpercek közötti izületek. egytengelyű henger izület, PIP proximális interphalangealis, DIP distalis interphalangealis
A vállövben lehetséges mozgások:
– a váll emelése ( elevatió ) és süllyestése ( depresszió ) = vállvonogatás
– a vállak előre és hátra húzása
– forgómozgás – kisfokú –
A váll izület mozgásai:
1. saggittalis tengely mentén ( frontális sikban )
Abductio rögzitett vállnál nem éri el a vizszintest, rögzitettlen vállnál felefelé is nyujtható a kar ( elevatio ) mert a lapocka is mozog.
Adductio: frontális sikban csak függőlegesig, a kissé előre emelt kar a test elé vihető.
2. vizszintes tengely menti mozgások( saggitális sikban )
rögzitett vállnál: hajlitás flexió kb.60 fok( nevezhetjük előrelenditésnek is antalflexió)
feszités extenzió kb.5 fok ( lehet hátralendités is retroflexio )
rögzitettlen vállnál vizszintes fölé előre és hátra, mert a lapocka is mozdul.
– 12 –
3. vertikális tengely mentén ( horizontális sikban )
horizontális abductio
horizontális adductio
4. humerus hosztengelye körül forgó (rotáció) mozgás bármely sikban .
normál helyzetből befelé és kifelé.
rögzitett vállnál ennek ivértéke 90 fok, rögzitettlen vállnál 360 fok.
5. circumductio. A kart egy kuppalást mentén körül tudjuk hordozni.
A könyökizületben létrejövő mozgások:
Két izületi mechanizmus kombinációja
Csuklós , a két alkarcsontot együtt mozgatva, hajlitás, feszités,
Forgó a rádius ( orsó ) és az ulna ( sing ) közötti supinatio és pronatio
A csuklóizületben létrejövő mozgások:
Hajlitás – feszités ( volarflexio és dorsalflexio)
Közelités és távolitás ( radiális és ulnáris abductio )
Csuklókörzés ( cirkumductio az izületi részmozgások összegződéseként )
A kéz izületeiben létrejövő mozgások:
Kéztőcsontok közötti izület (art. intercarpea)
Feszes izület, benne a mozgás csekély. Hozzájárul a csuklóizület mozgásához, kiegészíti annak mozgásait.
Közös kéztő-kézközép izület (art. carpometacarpeae)
Feszes izület (kivéve a hüvelykujj kéztő-kézközép izülete).
Rövidítése: CMC (CarpoMetaCarpalis izület)
Hüvelykujj kéztő-kézközép izület (art. carpometacarpea pollicis)
Mozgásai:
– abductio-adductio, valamint
– többi ujj elé való helyezése (oppozíció) ill. visszahelyezése (repositio). (Ez csak emberi sajátosság: így jön létre a harapófogószerű mozgás, amely lehetővé teszi a tárgyak szilárd körülfogását.)
– hüvelyk forgatása (circumductio)
Kézközép-ujjizület (art. metacarpophalangeae)
A 2-5. kézközép-ujjizületek alak szerint gömbizületek, működés szerint korlátolt szabadizületek.
Rövidítése: MCP (MetaCarpoPhalagealis izület)
– 13 –
Mozgásai:
– flexio (90°-nál jobban)
– extensio (túlfeszíthető ún. hyperextensio)
– abductio-adductio (az oldalszalagok megfeszülése miatt 90 fokban behajlított ujjak mellett nem vitelezhető ki)
– circumductio (csak feszítésben levő ujjakkal)
Hüvelyk kézközép-ujjizület (art. metacarpophalagea pollicis)
Az I. kézközépcsont bázisának izületi felszíne hengeres és oldalszalagjai feszesek, ezért ez az izület csapó- vagy csuklóizület.
Mozgásai: csak flexio és extensio
Ujjpercek közötti izületek (art. interphalengeae manus)
Egytengelyű hengerizület.
Rövidítése:
PIP (Proximalis InterPhalagealis izület)
DIP (Distalis InterPhalagealis izület)
Mozgásai:
– hajlítás-feszítés
– kisfokú túlfeszítés is lehet
