http://norbimasszor.hu

Izmainkban a feszültség és az anyagi sík

„Sokat hajtunk, sokat dolgozunk, talán a  mai fogyasztói társadalom egyik nagy gondja az állandó „pénzhajhászás”, legyen autód, legyen házad, mindemellett legyen családod és jusson időd magadra is.”- Talán ez lenne a 21.század szlogenje, ha mondani kellene ilyet. Ez az állandó „ragadozás” iránti vágy teljesen állattá teszi az embert, már már az ösztönök uralkodnak és ilyenkor jut eszembe: Vajon érdemes?

Saját példámat hoznám fel, mivel magamat ismerem leginkább, ezért őszintén tudok róla beszélni. Olyan típusú ember vagyok aki általában nyugodt, bár a háttérben sokat gondolkozik, agyal dolgokon, hisz valamiben és mindent megtesz a kitűzött célok megvalósításának érdekében. Érzem mikor gondolkozom, az agyam „kattog” valamin, izmaim sokkal inkább be vannak feszülve, sőt ha hirtelen rossz hírt kap az ember , előfordul, hogy meglepően érdekes helyzetben be tud állni az ember izomzata, mindaddig amíg az adott helyzetet fel nem dolgozza, mert úgy gondolom fel kell dolgozni.

A feldolgozásnak két módját említeném meg:

Az első sík a lelki sík, tudom ,hogy van egy adott hír, „probléma”, de , hogy megtaláljam a kiutat ezen magamnak kell „dolgozni”.(Persze nem szégyen segítséget kérni, baráttól, feleségtől, terapeutától stb.) Saját módszerként , ilyenkor a feladattá való ” konvertálást”, átalakítást  ajánlom, amint egy probléma már nem probléma, megszűnik az érzelmi kötődés, akkor könnyen megoldjuk, vagy megoldhatjuk , mert az adott helyzetbe nem biztos ,hogy az a feladatunk , hogy megoldjuk. Könnyű mondani, de nem olyan egyszerű megcsinálni. Érdemes sokszor külső szemlélőként tekinteni magunkra, nem a bennünk lévő Istent, ego-t követni, hanem azt az emberi szelídséget képviselni , amilyenek nyugodt állapotunkban vagyunk. Nehéz, mert az ego védekezni fog, nem hagyja magát elnyomni, mert mindig szerepelni akar, és alattomosnál alattomosabb hazugságokat állít elénk, hogy szemünk elé ködöt emelve megfeledkezzünk valódi önmagunkról. Személy szerint légzőgyakorlatokkal és tudatossággal küzdöm le. A légzőgyakorlat leginkább , annyit tesz, hogy odafigyelek légzésemre , mint folyamatra és ilyenkor nem gondolkozom. A tudatosság meg az , hogy tudok az egoról, tudom ,hogy létezik, és érzékelem ,amikor átveszi az uralmat.Többé kevésbé tudom kezelni, bár vannak alkalmak mikor átveszi az uralmat, de előbb utóbb belátja az ember és csak egy jót nevet rajta.(Hibázni emberi dolog…)

A feldolgozás másik módja a fizikai síkon történik, mint korábban említettem a stressz, inger hatására izmaink befeszülnek és nem hagynak minket mozogni, „rabságba”(Ízületi mozgás beszűkülés) ejtenek, olykor még fájdalmat is okoznak.  Sok-sok problémánk van, ami mind megérződik izmainkon, sőt az egész testünkön is. Legelőször a trapéz(csuklyás) izmunkon érezzük meg, de van mikor a vállunk jelzi, hogy „ideje visszavenni, változtatni” életünkön. Masszőrként, fontosnak tartom pácienseimet megszabadítani fizikai síkon azoktól a feszültségektől, amik lelki eredetűek, és ezzel hozzájárulni az egészséges keringéshez. Ugyebár ha egy adott izom befeszül,  ott a keringés is pang, és amikor már a fájdalmat észleljük, akkor már sokszor késő,de nem lehetetlen változtatni rajta. Emlékszem volt egy vendégem, akivel masszázs közben beszélgettem, és kiderült, hogy a férjével való válása óta , úgy érzi a gyermeke nevelése miatt ,  nagy a súly nehezedett a hátára.(Testtartásán is látszott.) Beszélgettünk és közben izomzatán dolgoztam, amikor volt férjéről, kilátástalanságáról kezdett beszélni a trapéz izmai megfeszültek, viszont folyamatos masszázs(és izomlazító krémek hatására), elfáradt az izomzat, és amikor már utoljára beszélt az ex-ről, jóval nyugodtabb hangvételű volt mint először. Másnap visszahívott telefonon és mondta izomláza van, melyre tanácsokkal láttam el, és így ment a terápia végéig, egyre kevésbé fájt és úgy éreztem páciensem,  mind lelkileg, mind testileg megszabadult az eddigi gondoktól, megerősödött(le zárta élete eddigi szakaszát, tanult hibáiból), és a kezelések után hamarosan újabb párkapcsolat talált rá. -Épp a napokban láttam, és nem ismertem rá, annyira életvidám, és a testtartását figyelve pedig felegyenesedett volt. De félreértés ne essék, a csodát nem én műveltem a masszázzsal,(fizikai feszültségtől való megszabadulás) hanem saját maga, az emberi erejéből, én csak megmutattam az utat, támogattam vagy legalábbis azokat a lépéseket, amiket érdemes megtenni, hogy jobb életet éljünk. Ne feledjük, életünket MI irányítjuk, és merjünk élni, hiszen csak így érdemes.

izmok-norbi-masszőr-budapest

A szakértő válaszol, hogy tehetjük kényelmesebbé az otthoni masszázst?

A masszázs évezredek óta az emberiség egészségét és a testi-lelki egyensúlya megőrzését szolgálja. Nagyon sokféle módja elterjedt a lazító-gyógyító érintéseknek, így a kivitelezésben, fogásokban és helyszínekben is eltérések lehetnek. A masszázst végezhetjük földön vagy külön erre a célra létrehozott „lyukas”(fej számára kényelmes) ágyon is. Az ágyból  többféle típusú is létezik, viszont mostani bejegyzésem nem erről fog szólni, sokkal inkább arról, hogy egy masszőr, hogy teheti kényelmesebbé a masszázst az Ön otthonában.

1.Elsődleges szempont a megbeszélés

Amikor felhívunk egy masszőrt, ez a legfontosabb, hogy közöljük vele elképzeléseinket a masszázsról. tisztázzuk, hogy milyen szolgáltatásokat vehetünk igénybe, illetve ha fájdalmunk van,hol fáj, mi fáj , mióta, van-e esetleges orvosi leletünk, illetve fontos közölnünk a masszőrrel betegségeinket is, ami esetleg a masszázst kizárhatja. Ki szeretnék térni külön a hívószám kijelzéses telefonálásra, mert az alapvető bizalmat alakítja ki mindkét személyben.(Aki szám nélkül hív, az a hívás nem kerül fogadásra, ezt én egy okos-telefonos szűrőprogrammal oldom meg.)

2. Megtörtént az időpont egyeztetés, az adott időpontban felkeresem otthonában. De még mielőtt a találkozás megtörténne, masszázs előtt érdemes tudni, hogy 2-3 órával nem kellene ételt fogyasztani, illetve masszázs előtt egy meleg vizes zuhany is ajánlott, mivel meleg hatására izmaink ellazulnak, és így a masszázs hatását tovább erősíthetjük. Ha masszőrt várunk házhoz készítsünk be egy törölközőt is takaráshoz.(Természetesen  a masszőrünk is hozhat törölközőt, ha előre telefonon leegyeztettük) Amit még érdemes megemlítenem, hogy masszázs előtt érdemes mosdóba menni, illetve masszázs utánra egy pohár vizet/ gyümölcslevet/teát bekészíteni.

FONTOSNAK TARTOM MEGEMLÍTENI AZT IS, hogy a masszázs során pontosan mi fog történni, így könnyebb az ellazulás is, ezzel még KÉNYELMESEBB lesz a masszázs.

3.Megérkezem Önhöz, bemutatkozom,(itt megbeszéljük, hogy tegeződünk vagy magázódunk) majd felállítom a masszázságyam, amihez szükség lesz körülbelül „egy kanapényi helyre”, illetve megkérdezem Önt az esetleges panaszokról.(Azért fontos, mert a masszázst ennek függvényében végzem. Egy csontritkulásos páciensemnél lesznek olyan fogások, amiket nem végzek stb.)

4. Masszázs előtt kezet-mosok, majd megkérem Önt, hogy amíg kint vagyok addig tessék hanyatt feküdni és a törölközővel letakarni magát.(A masszázshoz elég fehérneműre levetkőzni.)

5.Elindul a zene, elkezdődik a masszázs, amit a talppal szoktam kezdeni. Általában svéd-masszázs alapokkal tájékozódom a lábon, majd a vendég kérésére reflexológia ismereteim alkalmazom, állapotfelmérés céljából. Ezek után jön a láb első felének masszázsa, illetve igény esetén patella mobilizáció. A vendég hasra fordul, bokája alá párna kerül, illetve a feje is bekerül a masszázságyon kialakított „lyukba”.  Láb hátsó részének masszázsa speiális technikámmal, közben az Achilles nyújtása.(Triceps Surae-Vádli nyújtása) A lábak után a kezeken és karon „dolgozom”, igény esetén bicepszet és tricepszet is átgyúrom.

6.Ezek után , úgy gondoltam , külön pontot „szentelek” a derék-hát-nyak masszázsának: A vivőanyag bőrre juttatása után, a derék masszázsával indítom a terápiát. Leginkább saját tapasztatom útján tanult gerinc melletti izomzat ellazításán dolgozom, esetleg kitérek a farizmokra, ha szükséges.(és a páciens is igényli).
Általánosan a derék után a háti és a nyaki rész jön, itt is izomról izomra haladva teljesül a masszázs, amikor masszírozom az adott területet „lelki szemeim előtt” mindig megjelenik az adott izom és az is, hogy hogy néz ki, mi a számára leginkább megfelelő érintés. Fontos megemlítenem, hogy a masszázs erősségét mindig Ön határozza meg, ezért hogyha bármilyen fájdalmat érez, kérem azonnal jelezze felém. Gyúrás és az izmokon történő „munka” után, lazító fogásokat használva teszem a masszázst „kerekebbé”. Majd gyors frissítő mozdulatok után lassú simító mozdulatok következnek. Masszázs végén szoktam még nyújtásokat végezni, illetve energetizálást is, mely a főbb chakrákon történik Bükkszentkeresztről származó energiáimmal.

8.Megtörtént a masszázs, ilyenkor szép csendben elhagyom a helységet,  majd kezet mosok,és hagyom Önt pihenni. Masszázs után kedve szerint beszélgethetünk a masszázsról, illetve érzésekről. Javaslatot teszek Önnek a továbbiakkal kapcsolatban, illetve igény szerint időpontot egyeztetünk.hátfájás-norbimasszőr

Ha hasznosnak találta bejegyzésem, kérem ossza meg másokkal is. Köszönöm bizalmát. 06/30 5949225

Kiséri Norbert

Tavaszi Talp Regenerálás

Elérkezett a jó idő, itt a tavasz. A téli bakancsok, csizmák és meleg lábbelik eléggé megviselték lábát, épp ezért egy kis kényeztetés „nekik” is jár.  Tavaszi akciómban 50 perces talpkezelést vehet igénybe 4000 Ft-ért.

Mit is tartalmaz a kezelés?

-20 perc gyors reflexológiás  talp felmérést, zónák kezelésével,

-10 perc talp peelinget(Elhalt hámsejtek eltávolítása)

-20 perc Svéd masszázs alapú hidratáló olajos talpmasszírozást

Telefonszám: 06/ 30 594 92 25

norbi-masszor-talp

U.I:

Arra szeretném megkérni vendégeimet, hogy sós vízben „kiáztatott” lábbal várjanak az optimális hatás elérése értekében. Köszönöm.

A masszázs csodálatos eredete és története

 Kezdetben

A masszázs a legrégebbi gyógyeljárások közzé tartozik. Nem tudjuk, ki volt az első, aki alkalmazta, de feltételezhetően az emberek ösztönösen kezdték el először önmagukon, majd egymáson gyakorolni. Amikor megfájdul valamink, ösztönösen is odakapunk, dörzsölni, simogatni, nyomkodni kezdjük. Ezek a mozdulatok tekinthetők a masszázs alapjának, mely gyógyító hatásának és erejének felismerése után elindult hódító útjára. Kr. E. 4000 körül vette kezdetét az írásjelek használata, ettől kezdve rendelkezünk információkkal róla. Elnevezésének eredetét nem ismerjük pontosan, de származhat a görög massein (dörzsölni, gyúrni), a francia massage, a héber mases, az arab mass (kézzel simogatni, nyomni) szavakból egyaránt. A fennmaradt írásos dokumentumokból láthatjuk, hogy fejlődése folyamatos volt a történelem során, kihatással volt rá a gyarapodó tapasztalatok, valamint az orvosi és egészségügyi felfedezések egyaránt.

Ókor

Mivel sok betegségről nem lehetett tudni, hogy mi az oka, így a gyógyulás az istenek jóindulatán múlott; a vallás sok helyen kézbe vette a gyógyítást. A vallás keletkezése óta rányomja bélyegét a gyógyító munkára és a betegségek okáról vallott felfogásra.

India

A masszázzsal kapcsolatos legrégebbi feljegyzések Indiából származnak. Kr.e. IV. évezred tájékán az ország fejlettsége lehetővé tette az írás kialakulását. A rögzített eredményeknek köszönhetően hatalmasra nőtt a megszerzett ismeret, mivel a tapasztalatok nem merültek a feledés homályába. India sokoldalú ismeretekkel rendelkezett nem csak orvosi, hanem az egészség megőrzés területén is. Fürdői és sport csarnokai voltak, sportoltak, jógáztak, és azt masszázzsal egészítették ki. Ők hozták létre az első kórházakat, mely az uralkodó osztály és a katonák számára volt hozzáférhető.A masszázs egészségügyi és rituális célból egyaránt végezték. Ie. 1800 táján keletkezett az ajurvédikus kezelési mód, mely gyógykezelések elmaradhatatlan részét képezi a masszázs. Simították, nyomkodták, gyúrták a testet. Az arcon kezdték, a törzsön folytatták, majd a végtagokkal fejezték be. A végtagokon a széli részek felé végezték a műveleteket, mintha ki akarták volna nyomni a gonoszt a testből. Alkalmazott gyógyszereik három csoportba oszthatók: növényi eredetűek (növények, gyümölcsök, virágok), állati eredetűek (méz, viasz, olajak), és ásványokból nyert szerek (fémek, mészkő, drágakövek). Rituális szertartások alkalmával is illatos olajokkal kenték be a testet, majd utána megfürödtek a szentnek tartott Gangesz folyó vizében.

Kelet más ősi népei, az asszírok, babilóniaiak, médek, és a perzsák a masszázst gyógykezelésként használták, főleg sebesült katonáik gyógyítására. San Herib asszír király udvarából származó alabástromrelief is masszázs manipulációt ábrázol. A zsidók kultikus szent könyvei sok egészségügyi rendszabályt írtak elő a hívők számára, külön utalással a masszázs alkalmazására.

 Egyiptomi Birodalom

 Az egyiptomi Birodalomban a múmiakészítések során alaposan megismerték az emberi test felépítését, ami fejlett orvostudomány kialakulását eredményezte. A talpon keresztüli gyógyítás alkalmazásának első bizonyítéka egy egyiptomi orvos sírkamrájában talált közel 5000 éves falfestmény volt, de ezen kívül is számos lelet és adat bizonyítja, hogy a masszázs elterjedt gyógymód volt. 1874-ben a Luxor melletti Tombs-völgyben, Georg Ebers találta meg a legrégibb orvosi szöveget. A 21 méter hosszú papirusztekercs, i. e. 1500 körül íródott, 1000 év orvosi történelmét írja le. 876 gyógykészítményt és több, mint 500 növényt sorol fel, ezek egyharmada ma is használt gyógynövény (kömény, szennalevél, kakukkfű, lenmag, fokhagyma stb.). I. e. 500 körül az egyiptomi herbalistákat tekintették a legjobbaknak, Rómától Babilonig az uralkodók orvosai voltak (a tudásra vágyó orvosok is – pl. Galenus – Pergamonban és Alexandriában tanultak). Mivel az orvoslást isteni eredetű tudománynak tekintették, ezért a gyógyítás helyszínei, az „orvosi rendelők” is templomokban voltak, itt képezték azokat az orvosokat is, akik nagyobb városokban telepedtek le, s járták a környező falvakat. Egyiptomban minden testrésznek külön szakorvosa volt. A masszázst sebek és betegségek gyógyítására egyaránt használták, mágikus erőt tulajdonítottak neki.

Kína

Az i.e. 3. századból származik az egyik legősibb orvosi könyv: a Sárga Császár Belgyógyászati Könyve (Huang Ti Nei Ching) , mely máig kiindulási alapként szolgál a keleti orvoslással foglalkozók számára. A Yin-Yang elven és az öt elem tanon kívül pontos leírást ad anatómiai dolgokról, de légzéstechnikákkal, masszázzsal is foglalkozik. A könyv második része leírja a meridiánrendszert (az akupunktúrás csatornák rendszerét). A masszázst orvospapok végezték, és a test aktív és passzív tornájával (Tai Chi) kombinálták. Elsősorban idegrendszeri és vérkeringési problémákat kezeltek vele. Innen ered az akupresszúra (ujjnyomásos pont masszázs) tudománya is, ami valójában az akupunktúra egyszerűsített változata. Nagy hangsúlyt fektettek az egészség megőrzésére, életük része volt a testmozgás. Kong-fu-Ce feljegyzéseiből tudjuk, hogy masszőreiket hosszú éveken keresztül képezték, és ennek titkát őrizték. A masszázs tehát a hagyományos kínai orvoslás része, filozófiai alapja a taoizmus. Az akupunktúrás pontokon keresztül harmonizálja a belső szervek közötti egyensúlyt.

Görögország

A testkultúrának, a mozgásnak és az egészségnek nagy a szerepe. Sikkes dolog a jól karbantartott, egészséges test. Ügyeltek a mozgásra, a táplálkozásra, sokat voltak friss levegőn, fürdőztek és masszázsra jártak, ivókúrát tartottak. Amolyan mai wellness programon vettek részt, életük része volt. A görögök a masszázst alkalmazták a sportolók edzésével kapcsolatban, de gyógyító célzattal is. Versenyek előtt és után kötelező volt a masszázs, hogy az izmok fáradtságát leküzdje. Hippokratész (ie. 460-377) az ókor legnagyobb orvosa, Herodikosz-tól (ie. 482-347) tanulta a masszázs módszereit, és az Officina Medici c. munkájában ír a masszázs élettani hatásairól. Krónikus betegeknek mozgást, gyógyfürdőt és masszázst javasolt. Ekkor még a mozgás, messze megelőzte fontosságban az egyéb kezeléseket. Ő ismerte először legfőbb ellenjavallatát, mely szerint lázas beteget masszírozni nem szabad. Galenus (isz. 131-201) Tripsis c. művében javallatokat és utasításokat közölt a masszázs fogásaival kapcsolatban. A masszázsmódszereket három csoportra osztotta – kemény, közepes és gyenge – majd a következőket írta: “Javaslom a kezek simogató és körkörös mozgásának sokféle végzését, hogy lehetőleg minden izomrost mindenféle irányba elmozduljon”

A Római Birodalom

A Görög kultúrát a Római Birodalom magába szívta és alkalmazta. Az egészség területén sem volt más a helyzet, megörökölték a tudást, hiszen nagyra értékelték a görögök megszerzett tapasztalatait. I.e. 199-130-között a római birodalom legnagyobb orvosa, Galenus (isz. 131-201) átvette Hippokratesz tanait, és „Tripsis c. (Egészség megóvásáról) művében javallatokat és utasításokat adott a masszázs fogásait illetőleg. Pl. már reumás betegeknél is alkalmazta és bővítette az addig alkalmazott masszázsfogások repertoárját. A természet maga gyógyít, de az orvosnak kell segítenie a felismerésben és a természetes gyógyhatások adagolásában. Általánosan elterjedt a rabszolgák által végeztetett masszázs. Időpontjai a reggel és az este voltak. Reggel azért, hogy felkészítsék a testet a napi munkára, este pedig azért, hogy a pihenésre készítsék fel. A görög származású Oribasius Aszklepiosz (ie. 128-56) orvos a római udvarban Julianus császárnál a sportolók (gladiátorok) masszírozásával foglalkozott, és enciklopédikus munkájában összefoglalta máig is érvényes észrevételeit, javaslatait és gyakorlatát. Julius Caesart idegzsábája miatt naponta masszírozták. Plinius római író olyan nagyra becsülte masszőrjét és annyira hálás volt neki, hogy a római császárt megkérte, részesítse a legnagyobb kegyben, és adja meg neki a római polgárjogot. Celsius a legnagyobb római orvosok egyike, reumás betegek és sérült katonák kezelésére használta a masszázst. Az impérium nagy városaiban, termákban (meleg fürdő) és közfürdőkben végezték javarészt.

Középkor A Római Birodalom bukása után a természettudományok hanyatlásnak indultak. Visszaesés következett be az orvostudományban, csökkent a testkultusz is. Európában a masszázs feledésbe merült. Amikor Európa a sötét középkor korszakát élte, a széthullott Római Birodalom, éhínségek, háborúk és betegség tizedelte területek visszavetették fejlődését. Ebben a káoszban az egyház átvette az uralmat a tudományok felett, és az oktatás és a tanulás egyaránt kizárólagos joga lett.

 Arab

Itt csak a 11. században emelkedik meg az egyház túlsúlya, így a korai középkorban itt a legmagasabb színvonalú a kultúra, és ezzel együtt az orvostudományuk is a leghaladóbb volt. Avicenna (isz. 980-1037.) arab orvos tovább vitte Galenus tanait. Az „Orvosi törvények könyvé”-ben részletesen ismerteti többek között a masszázst, valamint a hidroterápiával és a ditetikával összekapcsolt masszázsformákat.

 Magyarország

A táltosok, akik a törzsközösségben élő magyarok papjai voltak, egyben gyógyítással is foglalkoztak. A kereszténység elterjedése után a papi gyógyítás vált uralkodóvá, a táltosokat üldözték. A kolostorok mellett betegápolás céljára ispotályokat rendeztek be. Az első Ispotály Esztergomban létesült az ezredforduló után. A 11-12. században alig volt város, ahol ne működött volna. A gyógyító papok és apácák sokat átvettek a pogány tapasztalatokból, ami a gyógynövényeket illeti, és talán ennek köszönhető, hogy a gyógyfüves gyógyítás hagyománya mindmáig fenntartja magát. Mátyás király (1443 – 1490) udvarában ún. dögönyözők végeztek masszázshoz hasonló módszeres gyakorlatokat. A török megszállás idején terjedt el a fürdő kultúra, és vele együtt a masszázs gyakorlata is. A fürdőmesterek folytatták tovább művelését, majd német – osztrák behatásra nálunk is tudományos szintre emelték e kezelési módszert.

 Anglia

Francis Fuller brit orvos sürgette, hogy a masszázst orvosok végezzék, mert azzal az anatómiai ismerettel, amivel ők orvosként rendelkeznek, kifejezetten gyógyító hatású, míg ha ismeretekben szegényebbek végzik, kontármunka. A masszázst elkezdik tanítani az orvosi egyetemen. Mindez a 12. században. Európában az 1500-as évektől kezdődően kezdték gyógyító célzattal használni a masszázst. 15. században Nicolas Andry francia orvos ír a betegségmegelőzésről és, a tartó- mozgató szervrendszer funkcionális szerepéről. Ambroise Pare fiziológiai és anatómiai ismeretekre alapozza a masszázst. A XVII. században az angol W. Harvey felfedezte a vérkeringést, ami ésszerű indoklását adta a masszírozás irányának, mely egybeesik a keringés irányával. Angliában az 1800-as években megalakul az első masszírozó magánintézet, melynek alapítója W. Beveridga, aki maga is masszírozó volt. Az intézetben dolgoztak gyúrók (rubber), akik a bőrben tapintott lerakódásokat célzott dörzsölő fogásokkal dörzsölték szét. Úgy vélték, hogy ezek a legtöbb betegség okozói.

 Velence

 A 14. 15. században Velence hatalmának virágkorát élte. A velencei szenátus belátta, hogy az ipar fejlesztése a tudományok felvirágzásán alapul, növeli a hajózás biztonságát, emeli ipari gyártmányainak színvonalát. A velencei polgárok tehát széleskörű szabadságot biztosítottak a Velencéhez tartozó Padova egyetemének, mely a tudományos kutatás központjává vált ezekben a századokban. A reneszánsz korabeli mester, Hyeronimus Mercurialis (isz. 1530-1606) Velencében írt “De Arte Gymnastica” c. művében leírta a testgyakorlatok, fürdők és a masszázs együttes alkalmazásának módszereit és jótékony hatásukat. Cook (XVIII. sz.) írásai arról tudósítanak bennünket, hogy Ausztráliában és tahiti szigetén az őslakosok dörzsöléssel enyhítették a fáradtságot, Jáva szigetén pedig egy speciális masszázstechnikát fogamzásgátlásra használtak. (a méhet állítólag mesterségesen hátra hajlították, ha szükséges volt ismét a fogamzás képesség, akkor masszázzsal visszaállították). 1779-es beszámolója szerint fájdalmas isiászából azután gyógyult meg, hogy tizenkét tahiti nő a feje búbjától a talpáig alaposan megmasszírozta. A felvilágosodás Erős királyi hatalom alakul ki egyes országokban, az egyház vezető szerepe lecsökken, erejét veszíti. A gondolkodás szabaddá válik. Amikor fejlődésnek indult az orvostudomány és a testedzés, a masszázs alkalmazásában is áttörés következett be.

Az első modern tudományos alapokra épülő feljegyzéseket egy svéd vívómester, Pehr Henrik Ling (1776 -1839) írta, mellyel megteremtette a modern torna és masszázs alapjait. Ismertette a masszázs technikáját, fogásait, hatásait és javallatait Innen ered a “svéd masszázs” elnevezés. A svéd masszázsiskolának számos angol, német, orosz, francia képviselője volt. Így terjedhetett el a masszázs Európában, majd Amerikában is átvették. Ezzel közel egyidőben Finnországban is kialakult egy sajátos, egyszerű, regeneráló, frissítő, gyógyító módszer a finn masszázs, amit ötvöztek az ottani szauna kultúrával. XIX. század A XIX. században a német Mosengeil és a holland JG Metzger (1839-1901), aki Ling tanítványa volt, összegyűjtötték az addigi tapasztalatokat, és 1867-ben egy könyvet adtak ki a masszázsról, melyben felvetették, hogy a masszázsnak a mechanikus hatásokon kívül reflexiós hatásai is lehetnek. Hoffa, Németországban Ling módszerét tovább fejlesztette, tapasztalatai alapján leírta, a masszázs helyi és távolhatásait. Ő vezette be a masszázs melletti ízületi mobilizációt. 1893-ban megírt „Masszázs kézikönyve” című munkájában összefoglalta a legújabb technikákat, benne az öt alapfogást, mely ma is meghatározó tanulmányainkban: simítás, gyúrás, dörzsölés, ütögetés, rezegtetés. A XIX. század végén Bergmann kezdeményezésére a berlini egyetemi klinikán megalapítják az első állami masszírozóiskolát. 1890-ben pedig William Murell londoni klinikus is bevezette a masszázs oktatását. Az orvosi egyetemeken, klinikákon az orvosképzés része lett. Gustav Zander (1835 -1920) mechanikus gépeket szerkesztett a masszázs és a torna céljaira. A svéd masszázsnak számos más neves követője is volt, mint pl. a francia Velpeau, Stapfer, az angol Mennel, valamint az orosz Berling és Pauli. Mosengeil vetette fel először a mechanikus hatásokon kívül az idegrendszeri hatások lehetőségét. Kirchenberg 1926-ban megjelent könyve után már a speciális masszázsfajták fejlesztésén dolgoztak. XX. század A XX. sz. első évtizedeiben a klasszikus masszázs mellett kialakultak a speciális masszázsfajták is. 1886-ban Gaskell doktor közli, hogy állatkísérletekkel bizonyította azt a tényt, hogy a szervek autonóm motoros beidegzésének szelvényezett elrendezése van. (szegmentáció elve) Gaskell eredményei hatására Head, 1889-1896 között vizsgálatokat végez a bőrtakaró és a belső szervek közötti összefüggéseket illetőleg. Head és Mackenzie az idegreflektorikus összefüggéseket is kihasználták. 1898-ban Head felfedezte, hogy a belső szervek megbetegedéseinél a bőrfelület bizonyos helyein érzékeny zónák alakulnak ki. Ezt a felismert szegmentális összefüggést 1917-ben Mackenzie továbbfejlesztette és bebizonyította, hogy a megbetegedett belső szervekhez tartozó 1929-ben Ruhman bevezette az ujjbegyes dörzsölő, valamint a bőreltoló masszázsfogásokat. Hatástanilag szinte megegyeztek a kötőszöveti masszázséval. Erőteljesen ingerelte a neurális és vegetatív úton befolyásolható képleteket. Szinte ugyanabban az időben (1929-ben) Elisabeth Dicke német gyógytornász Freiburgban, saját tapasztalatain keresztül (érszűkület) jutott az általa megfogalmazott és gyakorolt kötőszöveti masszázshoz. Ez a technika neurovegetatív úton befolyásolja az emberi szervezet állapotát, zavarát. Freiburgban az Orvostudományi Egyetem klinikáján H. Teirich Leube és W. Kholrausch tíz év alatt kidolgozta a teljes testre kiható kötőszöveti masszázs technikai végrehajtás módszerét. 1952-ben Glaser és Dalicho kutatásaikkal továbbfejlesztették, egyszerűsítették a Mackenzie féle szegment-masszázst (a végtagok kezelésénél). Elméletét és gyakorlatát szakirodalomban foglalták össze. Vogler 1928-as évben kezdte „periostealis kezelés” néven a csonthártyakezelést alkalmazni. 1953-ban P. Vogler és H. Krauss német orvosok Lipcsében kiadták a periostealis masszázsról szóló könyvüket, mely a reflexiós zóna masszázs speciális eljárását (csonthártya masszázs) írja le. A masszázs gyakorlata mind differenciáltabbá vált. A tudomány fejlődése mellett, ez a terápia is egyre változik, megtartva alapjait. Megállapíthatjuk, hogy a masszázs eljárásokat két külön álló vonal fémjelzi, az ázsiai és az európai stílus, melynek vannak találkozási pontjai, de „dogmatikus filozófiájuk” más és más.

Forrás: Google

És , hogy miért írtam ki, tőlem nem megszokott módon másolt témát a blogoldalamra?

A válasz egyszerű, úgy gondolom , hogy a jelent mi írjuk  és nap , mint nap azon fáradozom , hogy  a „masszázs történelembe” bekerüljön kis hazánk általam létrehozott masszázs technikája. Tartson velem továbbra is!

norbi-masszőr-massage

 

Mik a relaxáló masszázs előnyei címszavakban?

Egy vadonatúj bejegyzés sorozatot indítok útjára, melynek célja , hogy rövid, tömör, érthető képet adjon az adott masszázs típusról, legfőképp előnyeit hangsúlyozva, tulajdonságait felsorolva címszavakban, ezzel mindenki számára megkönnyítve a választást a masszázsok „dzsungelében”. Általában ezek a posztok 5-10 pontot fognak tartalmazni majd. Tartson velem.

Első bejegyzésem a relaxáló masszázsról szól majd, íme:

1.Könnyedebb simító fogásokat tartalmazó masszázs, melynek célja, hogy a vendég kipihenve ébredjen fel a masszázs után.

2.Nyugtató hatású illóolaj használata (pl. levendula,narancs,citromfű)

3.Lassú,finom nyugodt mozdulatok. Ütögetés nincs.

4. Stresszoldó, görcsoldó hatású.

5.Kiváló választás egy fárasztó nap után.

budapesten-masszazs-norbi

IDŐPONTOT KÉREK MOST!