Új szolgáltatás: alacsony frekvenciás masszázs terápiás berendezés funkciói

1. Mire képes a „kopogás”?

A kopogás/enyhe ütés ellazítja vagy meg is szüntetheti az izomfájdalmat, izomfeszültséget, az éles fájdalmat, illetve a kimerültséget, javítja és helyreállítja a vérkeringést, amely olyan testrészeknél jelenik meg, mint a nyak, hát, derék, és az ízület. A berendezés egy speciálisan megtervezett programmal rendelkezik, hogy a különböző üzemmódok hullámait egyesítse, amely olyan érzést ad, mintha kézzel enyhén megütnének. Egy enyhe ütés javíthatja a vérkeringést, a lefelé haladó csatorna mellékereket kisimítja, és ellazulást okoz.

2. Mire képes a „rezgés”?
Eme funkció különböző betegségi állapotok kezelésére szolgál. A rezgés hatásos gyógyír a krónikus fájdalomra, magas vérnyomásra, az ágyéktáji izomhúzódásra, hastájéki fájdalomra, rossz közérzetre, teljes testi kimerültségre, ideggyengeségre, idegfájdalomra.

Úgy működik, hogy a pulzusáramot nagymértékben koncentrált energiával egy akupunktúrás ponton alkalmazzuk a test felszínén. A pulzusáramot közvetlen ingerlésként használjuk a szimpatikus idegrendszer gátlására, a vérerek tágítására, a vérkeringés kisimítására, a belső szervek által végrehajtott feljavított fagocitózishoz, és végül gyulladáscsökkentő és lelohasztó célra. Ugyanakkor a nagy energiájú pulzusárama testnedveken keresztül áthalad a testen, ami a vérsavóban egy morfiumhoz hasonló anyag mennyiségének növekedését okozza, így csökkentve a fájdalmakat. Eközben a nagy energiájú pulzusáram közvetlenül ingerli az idegizomnak, amely összehúzódó izmot, és tornaszerű hatást idéz elő, amelyek miatt eme eszköz ideális a kimerültség enyhítéséhez, a károsodott ideg és a lebénulás megszüntetéséhez.

3. Mire képes a „masszázs”?

A „masszázs”-t a testsúly csökkentésére, karcsú testalkat kialakítására, és az egészség javítására tervezték. A „masszázs az izmok számára kívánatos modulációt idéz elő, mély ingert vált ki a felesleges zsírban. A berendezés a testkontrollt követi, pulzusáramot alkalmaz az izomfunkció megváltoztatására, javítva ezzel a testalkatot, hogy az önbizalmunk helyreálljon.

4. Mire képes az „automatikus”?
Eme ügyfélre szabott funkciót főleg arra tervezték, hogy kombinálja a pulzushullámot és a különböző profilok hullámait. Ez a funkció egyesíti a „kopogás”, a „rezgés”, és a „masszázs” funkciókat. Az automata váltás e 3 funkció között olyan készülékkel lehetséges, amelyben van Automata beállítás. Ez az opció főleg olyan pácienseket céloz meg, akiknek nincs idejük, és igénylik a 3 opció kombinációját.

Új szolgáltatás:alacsony frekvenciás masszázs kezelési idők

Alacsony frekvenciás kezelés időtartama:
Rövid: 3 – 5 perc
Közép: 6-14 perc
Hosszú: 15-30 perc

A sorozatok időtartama
Rövid: 3 – 5 alkalom
Közép: 6-14 alkalom
Hosszú: 15-30 alkalom
Általában 12 alkalommal megismételt kezelés után egy 3 hetes szünet beiktatása javasolt (chronicus betegségek esetén 8-10 hét).

Az intervallumok időtartama
Rövid: napi 1-2 kezelés
Közép: heti 3 kezelés
Hosszú: heti 2 kezelés
Subacut- vagy acut szakaszok naponta kezelendők.
Chronicus állapotok heti 2-3 alkalommal kezelhetőek.

Új szolgáltatás: alacsony frekvenciás masszázs terápiás berendezés működési módja

Az alacsony frekvenciás áramhoz a bemenő vezetékvég pozitív, a kimenő pedig negatív. A pozitív vég felizgathatja az idegrendszert és aktiválja a paralízis ideget és izmot, miközben a negatív vég gátolhatja az idegrendszert, gyenge reagálási, nyugtató hatást válthat ki.
Alacsony frekvenciás ingerlés
Az alacsony frekvenciás áram a test számára elektromos ingerlést okoz a bementenél. 
A frekvencia, Herz-ben kifejezve, az elektromos ingerlés egy percnyi időintervallum alatt kifejtett tevékenysége. A fokozatosan növekvő frekvencia a „kopogás érzését” „rezgésre” változtatja.
A készülék 2  és 100 Hz közötti ingerlő frekvenciát produkál, amely elegendő egy fájó izom ellazításához.
Hogyan működik? Az izom összehúzódása és elernyedése higany-effektust idéz elő. A vér nagy mennyiségben kerül be egy elernyedt izomba, és távozik az összehúzódott izomból, az anyagcsere-folyamatból származó anyagot hordozva. Ha ez körforgásban működik, akkor sima vérkeringés történik.

A alacsony frekvenciás terápiás berendezés hatékonyabb módon gyorsítja fel az izomnak ezt a higany-effektusát, ami miatt ez a készülék az ideális megoldás krónikus fájdalmak, heveny fájdalmak, és az érzéstelenség gyógyítására, kiválóan alkalmas továbbá azoknak az anyagoknak a kiválasztására, amelyek a fájdalmat meg tudják gátolni, valamint felgyorsítja a vérkeringést, és a fájdalomérzet továbbítódását így azonnal megszünteti.

Új szolgáltatás: alacsony frekvenciás masszázs terápiás berendezés

Mire képes az alacsony frekvencia?

Az alacsony frekvenciájú ingeráramok az idegekben impulzus-szinkronizált akciós potenciálokat váltanak ki, melyek a fájdalomcsillapító, vérkeringés javító és az izomrendszerben létrehozott therápiás hatásért felelősek.

Különböző frekvenciák sajátos hatásai:
Fájdalomcsillapítás: 50 – 100 Hz (ingerküszöb kontroll)
2 – 10 Hz (endorfin kiáramlás)
Izom: 1 – 20 Hz (izom rángatódzás)
50 – 80 Hz (tónus fokozódás)
100 – 200 Hz (tónus csökkentés)

Kondicionális képességek

A motoros képességek azon csoportja, melyeket főként energetikai tényezők határoznak meg.

Ø Erő
Ø Gyorsaság
Ø Állóképesség
Ø Ízületi mozgékonyság
Funkcionális összefüggés és kölcsönhatás az erő, gyorsaság és állóképesség közt.
Erő
› Külső és belső ellenállások leküzdése
o Maximális erő
o Gyorsasági erő
o Állóképességi erő

Férfiak:
Ø Erő az életkorral nő, maximumát 20- 30 év között éri el, ezután lassan, fokozatosan csökken
Ø 65 évesek ereje a 20- 30 évesek erejének 80%-a
Nők:
Ø 16- 30 év között a legnagyobb, erő maximuma 20- 30 év a nőknél is
Ø Erőszint a férfiakénak 60- 65%-a
Erőcsökkenés 30-60 év közt egyenletes és párhuzamos a nőknél és férfiaknál
Ezek az adatok a maximális, statikus erőre vonatkoznak
Maximális statikus erő
¨ Kar szorítóereje:
Ø Lányoknál 7- 14 , fiúknál 7-16 év közt fejlődik legintenzívebben, de fiúknál 16 év felett is jelentős a fejlődés.
Ø Erőgyarapodás már 4-5 éves kortól megindul.
Ø Testtömeg nő, ennek nagy része izomà arányosan nő a statikus erő is
Ø Maximuma férfiaknál: 26-28 éves korban, nőknél 23- 25 éves korban.
Ø Ezt követően fokozatosan csökken, férfiaknál 65, nőknél 60 éves kor után fokozottabban.
Ø A 70 évesnél idősebbek fiatalkori erejük 60- 65%ának kifejtésére képesek

Kar tolóerejének fejlődése:
Ø Fiúk: 12-17 év, majd jóval kisebb mértékben
Ø Lányok: 11- 13 év ill. 14-15 év

Hasizmok fejlődése:
Ø Lányok: 13 éves korban befejeződik
Ø Fiúk: 11 éves korban indul, ifjúkorban is tart
Ø Fejlődési csúcs: lányok: 11- 13 év, fiúk: 12- 14 év
Hátizmok fejlődése:
Ø Fiúknál és lányoknál is 18 éves korig vagy még tovább tart
Ø Fejlődési csúcs: fiúknál a serdülési- növekedési lökéssel esik egybe, lányoknál 13-14 ill. 16-17 év
Erőfejlődés
q A különböző izomcsoportok erőfejlődésének dinamikája (Kuznyecov, 1974):
• Legintenzívebb szakasz: mind2 nem: 9-12 év
o Lányok erőfejlődése 12-13 éves korban befejeződik, míg a fiúknál 14-15 éves korban egy újabb periódus figyelhető meg.
q Kazarjan, 1964: 10- 11 ill. 13- 14 év közt ugrásszerű izomerő-növekedés.
o 8- 17év közt feszítőizmok ereje gyorsabban nő, mint a hajlítóizmoké.

Izomerő csökkenésének okai
Ø Az életkor előrehaladtával csökken az izomzat aránya. A felnőtt ember átlagosan 36 kg izomtömege 70 éves korra 13 kg-mal lesz kevesebb.
Ø Az izomzat viszkozitása, kálium- és kálcium tartalma kisebb idős korban à kevésbé rugalmas
Ø Idősek erőkifejtése kevésbé dinamikus.
Gyorsaság
Gyorsasági erő
(robbanékonyság)
Két fejlődési csúcs:
• 4- 8 éves kor között
• Lányok: 11- 13, Fiúk: 12- 16 év közt
Teljesítménymaximum:
Ø Férfiak: 20- 22 között
Ø Nők: 13- 15 között
55- 60 éves kor között:
Ø Férfiak 50- 60%ot,
Ø Nők 45- 50%ot képesek teljesíteni
à Gyorsasági erő hamarabb épül le, mint a maximális erő és a nőknél nagyobb mértékű
Erő-állóképesség
Kar húzó erő-állóképessége (húzódzkodások száma függésben):
Ø Fiúk: 7-18 éves korig egyenletesen nő és a kiindulási érték 3szorosát éri el.
Ø Lányok: 7-14 éves korig nő, kis mértékben
Ø Ettől kezdve mérsékelten csökken
Kar toló erő-állóképessége (fekvőtámaszban karhajlítás és –nyújtás):
Ø Lineárisan változik, de a lányoknál a változás sebessége mérsékeltebb à kiindulási értékhez képest 18 éves korra fiúknál 3szoros, lányoknál másfélszeres az érték.

Hasizmok erő-állóképessége:
Ø Legintenzívebb fejlődés:
§ Fiúk: 13- 16 éves kor között
§ Lányok: 12- 14 éves kor között
Ø Maximum elérése:
§ Fiúk: 18 éves kor
§ Lányok: 14 éves kor
Hátizmok erő-állóképessége:
Ø 7- 18 éves korig nincs a fejlődésben jelentős különbség a két nemre nézve.
Gyorsaság
Gyorsaság
› A különböző cselekvéseket a lehető legrövidebb idő alatt

o Mozgásgyorsaság
o Reakcióidő
Mozgásgyorsaság
Ø Pl. 30 méteres vágtafutással mérhetjük
Ø Fejlődésében 2 intervallum
Ø Első: 10 éves korig: nagyon intenzív javulás
Ø 7-8 éves kor között átmeneti plató
Ø Második időszak a lányoknál serdüléssel zárul, ekkor meghaladják a felnőttkori szintet, majd csökkenő tendencia figyelhető meg.
Ø Fiúk teljesítménye ebben az időszakban tovább javul, bár mérsékeltebben, mint előtte.
Ø Serdülés idején mérsékeltebb tempójú fejlődés, melynek csúcsa lányoknál 12-13 év.

Ø A lányok relatív fejlettsége végig előbbre tart a fiúkénál: 
o 75%os fejlettség lányoknál 7, fiúknál 9 éves korban;
o 90%os fejlettség lányoknál 9, fiúknál 13 éves kor körül.
Ø Mozgásgyorsaság 20 éves kor után csökken.
Ø Idős kori adatok nehezen találhatók a mozgásgyorsaságukról, érthetően, hiszen ennek vizsgálata nagy sérülésveszélyt hordoz magában.
Reakcióidő
Ø A két nem fejlődése folyamatosan javul és közel párhuzamos 6,5 és 18,5 éves kor közt.
Ø A fiúk teljesítménye valamennyi életkorban meghaladja a lányokét.
Ø Legnagyobb fejlődés: 7,5 és 10,5 éves kor között, ennek csúcsa azonban fiúknál egy évvel korábban van.
Ø Relatív fejlettség fiúknál nagyobb:
o 50%os fejlettség: 
fiúk: 8 éves korban, lányok: 9 éves korban
o 90%os fejlettség:
fiúk: 12 éves korban, lányok: 14,5 éves korban

Ø Legrövidebb reakcióidő: 20- 30 éves kor közt
Ø Az életkor előrehaladtával fokozódik annak a jelentősége, hogy a jelzés milyen fajtájára (fény- vagy hangingerre) kell reagálni.
Ø Az idős embereknél meghosszabbodik a RI időkényszer melletti feladat végrehajtásánál, és komplikált mozgások esetén.
Ø 20 és 60 év között az egyszerű reakcióidőben csak kis mértékű változás
Állóképesség
Állóképesség
› A szervezet elfáradással szembeni ellenálló képessége.
› Felosztása: energiaigénylés módja szerint
› Színvonalát (és fejlődését) az oxigénfelvevő képesség (VO2 max.), ill. a munkavégző képesség szintjével, valamint az adott idő alatt megtett távolsággal (vagy az adott táv megtételének idejével) jellemzik.

Percenkénti oxigénfelvevő képesség
Ø Légzési és keringési rendszer teljesítőképességének legfontosabb jellemzője
Ø Nemek közti különbség a serdülőkorban jelentkezik a fejlődésében
Ø Max. oxigénfelvevő képesség lányoknál 14-16 év, fiúknál 18- 20 év, 2,6 ill. 1,8 liter.
Ø Fejlődési csúcs a pubertásra tehető.
Ø 25 éves kor után csökken
Munkavégző képesség
Ø 25 éves kor után a férfiaknál egy szinten marad, nőknél enyhén emelkedik 55 éves korig.

q Aerob állóképesség szintjének mérése: 12 perces futással
Ø Sportoló fiataloknál: fiúknál 7-17 év között javul az eredmény, lányoknál a javulás a serdülőkorral befejeződik. Ez edzetlenségre vezethető vissza és valószínűleg a serdülőkori átrendeződés is szerepet játszik ebben.
Ø A légzési- keringési rendszer állapota nagy mértékben függ az életviteltől, a rendszeres fizikai aktivitástól.

› Anaerob állóképesség mérése: „40 mp futás”
Ø Fiúk: 7- 18 év közt folyamatosan javul, legintenzívebb szakasz: 13- 16 év.
Ø Lányok: javulás 13 éves korig, majd romlás
Ø Relatív fejlettség adott életkorban lányoknál magasabb.

A fejlesztési kísérletek azt mutatják, hogy az iskolai tanulók igen jelentős terheléseket képesek elviselni. Az állóképességi terhelés lehetőség, hogy a légzési és keringési funkciókat fejlesszük! 
Ízületi mozgékonyság

Ø Kondicionális képességek közé sorolható, mert feltételét képezi a motorikus teljesítménynek
Popov adatai az aktív, dinamikus hajlékonyságról:
Ø Lányoknál kétfázisú, fiúknál háromfázisú fejlődés
Ø Lányok valamennyi életkorban jobb teljesítményt érnek el
Ø Lányok: 8-14 év közt intenzív változás, aztán gyakorlatilag állandó,
Ø Fiúk: 7- 12 év közt mérsékelt változás, 11-17 év közt intenzív javulás, később stagnálás
Ø Fejlődési csúcsok: serdülőkor végén

Fetz (1982), Farmosi (1990):
Ø Fiúk: 7-10év közt nincs változás, majd 11-17 év közt 4 cm-es javulás
Az életkor előrehaladtával leginkább a nagy ízületek mozgékonysága csökken.
Ø Férfiaknál 20, nőknél 25 éves kortól kezdődően
Ø Férfiaknál intenzívebb is a hanyatlás
Ø A hanyatlás okai:
o Az ízületekben fiziológiai változások;
o Ízületi szalagok kevésbé rugalmasak, kevésbé nyújthatók;
o Az ízületi felszínt alkotó porcok repedezettek, kopottak;
o Az ízületi folyadék viszkozitása csökkent.
Koordinációs képességek
¨ A motoros képességeknek azon csoportja, melynek jellegzetes elemét a szabályozási folyamatok képviselik.
¨ Sokféle felosztás:
Ø Schnabel (1977): alapvető képességek (motorikus szabályozó, alkalmazkodási és tanulási képesség) és speciális képességek (egyensúlyozó, ritmizálási és kombinációs képesség, mozgáselaszticitás, mozgásfantázia)
Ø Blume (1981): 7 koordinációs képesség: vezérlő, orientáló, differenciáló, egyensúlyozó, reakció, átállítási és ritmizáló képesség.
A kinesztetikus differenciáló képesség
Ø Izmokból jövő információ felvételén és feldolgozásán alapul; finoman szabályozott mozgásban nyilvánul meg
Ø Több teszttel vizsgálható, pl.: egyszerű karmozgás térbeli és időbeli paramétereinek vizsgálata
Ø A térbeli differenciálás 8-10 éves korban javul sokat, majd egy lassú tempójú változás, végül serdüléssel le is zárul.
Ø Az időbeli differenciálás 9-10 éves korban indul fejlődésnek, a serdülőkor lelassítja ezt is.
Ø A teljesítményreprodukálásban egyenletes fejlődés 12-14 éves korig, majd 2 éves stagnálás, majd 16. évtől újabb intenzív periódus. ß összefügghet az életszakaszra jellemző motorikus átrendeződéssel.
Ø Nemek közt nagyon kicsi különbség.
Ø Téri komponens korábban, idői komponens később éri el a felnőtt szintet.
Térbeli tájékozódó képesség
¨ A test térbeli helyzetének, e helyzet megváltoztatásának érzékelése, és a mozgás céljának megfelelő szabályozás jellemzi.
¨ Tesztek: célbadobás / olyan feladat többszöri megismétlése, mely a testhelyzet mozgás közbeni megváltoztatását igényli (pl. Fleishman- féle kerülő futás)
¨ Célbadobó teljesítmény:
Ø Fiúk: 6-18 év: felfelé ívelő
Ø Lányok: 14- 15 éves korban van fejlődés
Ø A változás az idegrendszeri éréssel hozható kapcsolatba
Ø Lányoknál kevésbé jó serdülés után – gyengébb technika

¨ Fleishman- féle kerülő futás
Ø Léc alatt is át kell bújni à mozgásirány- változtatást igényel + egész test koordinálása, melynek egyik eleme a téri tájékozódó képesség.
Ø Mozgás átállítása, lefékezés, gyorsítás kell
Ø Két szakasz: 1. igen intenzív- serdülőkorig, aztán mérsékeltebb a változás
Ø Intenzív fejlődési szakasz: 2 periódus: 5-7 év közt, illetve lányoknál 10- 12, fiúknál 9- 10 éves kor között. Hasonlít a két periódus a gyorsasági erőnél és a gyorsaságnál megfigyelteknél is. Ez az egybeesés az egész testkoordináció, valamint a gyorsaság és a gyorsasági erő kölcsönhatásából ered, és felhívja a figyelmet arra, hogy az egész test koordinációja a gyorsaság egyik fontos háttértulajdonsága.

Egyensúlyozó képesség
¨ 3 szakaszra osztható a fejlődése:
Ø Első: 4- 8 év közt lassú javulás
Ø Második: lányoknál 8- 12 év, fiúknál 8- 14 év közt; fiúk és lányok teljesítménye ekkor együtt halad, majd 12 éves korban lányok teljesítménye visszaesik, majd a serdülés vége felé ismét javulás (lányoknál medence megnő, ez megbontja a korábbi biomechanikai viszonyokat)
Ø A 14/15 éves kort követő javuló tendencia a serdülőkor befejeződésére utal
Ø A harmadik szakaszt a fentiek alapján a nemek közti különbség jellemzi. A fiúk ekkor a 18 éves kornál jobb teljesítményt érnek el.

q A teljesítményváltozás sebességcsúcsa:
Ø 8-10 éves kor között, de jelentős változás 11-12 év között is
q Relatív fejlettség:
Ø 9-10 év között: 50%
Ø 11 éves kor: 75%
Ø 12éves kor: 90%
q Fejlődése a fiatal felnőttkorig tart. 
q Legjobb teljesítmények: 20-30 év között
q 50 éves korig ez a képesség stagnál, majd hanyatlás a mozgásfolyamatok finom koordinációjának csökkenése miatt (Winter, 1977)
Ritmusképesség
› Változó hangritmusok megragadásával, ill. egyszerű ciklikus mozgások – pl. helybenfutás – ritmusának tartásával jellemezhető.
› Két jellegzetes periódus: Fiúknál 7- 11 éves kor között intenzív fejlődés; 13 éves kortól nő a különbség a nemek között, a fiúk túlszárnyalják a lányokat. Ez 19- 21 éves korra kiegyenlítődik, a lányok jobb teljesítményt érnek el.

Edzetlen személynél 30- 50 éves kor között koordinatív teljesítménycsökkenés lehet – nagy egyéni eltérések a különböző életmódok miatt.
A mozgáskoordinációt az előrehaladott életkorban – 60- 70 éves kor után – az alábbiak szerint jellemezhetjük:
Ø A mozgásfolyamatok iramának csökkenése.
Ø A mozgáskombinációs képesség beszűkülése.
Ø A motorikus cselekvések minőségének romlása.
Ø A mozgásanticipáció hanyatlása.
Ø A mozgásritmus megbomlása.
A kondicionális képességek funkcionális differenciálódási modellje I.
› A kondicionális képességek nem differenciálódtak.
A kondicionális képességek funkcionális differenciálódási modellje II.
› A prepubertásban a szervezet morfológiai változásának hatására az erő “leválik” a képesség együttesről
A kondicionális képességek funkcionális differenciálódási modellje III.
› A pubertásban az anyagcsere folyamatok tökéletesedése során az állóképesség elkülönül a gyorsaságtól.

Koordinációs képességek
• Kinesztétikus differenciáló képesség
• Térbeli tájékozódó képesség
• Egyensúlyozó képesség
• Ritmusképesség
• Reakcióképesség

Az edzésterhelés folyamata

Külső és belső edzésterhelés 
› A külső edzésterhelés a végzett edzésmunka és az egyéb környezeti ingerek (hőmérséklet, talaj minősége, társak, nézők stb.). Mindenfajta külső terhelés meghatározott, rá jellemző reakciót vált ki a fizikai és pszichikai működésrendszerben. 
› Belső terhelésként foghatók fel azok a fiziológiai, biokémiai elváltozások, továbbá pszichikai folyamatok, amelyek a külső terhelés következtében jönnek létre. A belső terhelés nagyságát és erejét a külső terhelés valamennyi összetevője külön-külön és együttesen is befolyásolhatja. A terhelések hatása nem állandó. 
Függ: 
• egyéni sajátosságoktól 
• aktuális fizikai-pszichikai állapottól 
• edzettség színvonalától 
• szociális viszonyulásoktól 
• külső környezettől 
Summary 
Alkalmazkodási folyamatok akkor jönnek létre, ha az ingerek elérik a szükséges intenzitást és a szükséges terjedelmet 
Minél jobban megközelítik a terhelésadagok az egyén pillanatnyi teljesítőképességét, terhelhetőségét, annál hatékonyabban zajlanak le az alkalmazkodási folyamatok. 
A szükségesnél nagyobb mérvű terhelések, vagy a terhelés terjedelmének és intenzitásának helytelen viszonya kedvezőtlenül befolyásolja az említett alkalmazkodási és szabályozási működéseket, csökken a teljesítmény 
A terhelés energetikai potenciálok felhasználása következtében fáradási folyamatot vált ki, ezzel a szervezet működési szintje időlegesen csökken -> alkalmazkodási folyamatok beindulnak -> túlkompenzálás, teljesítmény növekedés 
A túlkompenzálások eredménye a megnövekedett teljesítmény. De ha a szervezet nem kapja meg időben a következő terhelést, visszaáll az eredeti szintre.

Edzéshatás

 Az edzéshatás kiváltásához az ingernek el kell érnie egy meghatározott erősséget és időtartamot. Ellenkező esetben nem váltódik ki ingerületi folyamat az élő szövetben. Azt a legkisebb ingererősséget, amelynél az ingerelt szervben vagy az ingerelt sejtben éppen létrejön a válasz, a reakció ingerküszöbének nevezzük. 

Edzés

A kikapcsolódás, felfrissülés vagy a jobb fizikai és pszichikai teljesítőképesség megszerzése, megtartása vagy fokozása érdekében végzett rendszeres fizikai aktivitás szabadidő sportolók esetében, ill. a sportágspecifikus teljesítmény fokozásának eszköze versenysportolók esetében, akik célja az öröklött adottságok felső határig kitolt teljesítményfokozás. 

Sportélettan

 Alkalmazott élettan a versenysport kontextusában 
› Hatósugara: teljesítményfokozás 
› Edzettségi szint emelése (nemcsak élsport) 
› Iskolai testnevelés, rekreáció, szakosztályi sport, rehabilitáció, stb. 
› Anatómiai-élettani alapok azonosak 
› Kutatás és gyakorlat kapcsolata 
› Élettani szemlélet 
Sportélettan 
› Hagyományos szemlélet – hogyan változnak meg a szervműködések az edzés hatására. 
› Új szemlélet – hogyan változik meg a szervek szervrendszerek működésének szabályozása az edzett szervezetben. 
› Központban: az edzés hatására létrejövő alkalmazkodási folyamatok vizsgálata. Elsősorban szabályozási folyamatok. 
› Szervműködések változásának vizsgálata 
› A rendszeres fizikai aktivitás megnöveli az egyes szervek működési kapacitását 
Sportélettani ismereteken alapul 
› A kiválasztás 
› Különböző korosztályok felkészítésének elmélete és módszertana 
› A lakosság testedzésének mennyisége és minősége 
› Tudományos határterületek (sportpedagógia, sportpszichológia, stb.) 
› Sporttudományok (önálló diszciplína) 
Sportélettan azt vizsgálja 
Hogyan változik meg a szervműködések szabályozása a rendszeres edzések hatására és ez a megváltozott szabályozás hogyan érvényesül, figyelembe véve a szervek jellemzően megnövekedett működési kapacitását. 
Az edzettséghez alkalmazkodás 
› Érzékenyebb szabályozást jelent. 
› Gazdaságosabb működési kapacitást. 
› Nyugalomban – még jobban pihen. 
› Terheléskor – tovább fokozható a szervműködés. 
› Nagy különbség az edzett és edzetlen szervezet nyugalmi és maximális értékei között van. 
Az edzettség, mint központi fogalom 
› A szervezet pszichofiziológiai harmóniája, mely egyidejűleg jelenti a szervezet optimális teljesítőképességét, szilárd egészségi egyensúlyát és pszichikai teherbíró képességét. 
Teljesítmény 
› Edzettség + forma (diszpozíció) 
› Teljesítőképességen a fizikai képességeket (erőt, mozgásgyorsaságot, állóképességet, hajlékonyságot stb.), továbbá a sportág technikájában, taktikájában nyújtott teljesítményeket és a technikai, taktikai készségeket, végül egyéb ismereteket, kognitív képességeket, illetve ezek együttesét értjük. 
› Teljesítőkészségen a sportoló edzőjéhez, továbbá sportágához, környezetéhez, életrendjéhez való viszonyait értjük. Ennek megfelelően a teljesítőkészség átfogja a sportoló sportolási (edzési, versenyzési) attitűdjét, amelynek segítségével képes mozgósítani a rendelkezésére álló energiáit. 

Élettan fogalma

Szervezet működését vizsgáló tudomány. 
› Az anatómia új szemlélete átvette ezt a szerepet. 
› Struktúra és funkció 
› Élettan új szemlélete: 
A szervezet működésének szabályozása. 

Sport fogalma

“Sport alatt mindazokat a mozgásokat és görcsöket értjük, amiket evégből felheccelt emberek egyes testrészeikkel külön, és egész testükkel oly célból végeznek, hogy egyetlen rész sem maradjon azon a helyen, ahova az Isten teremtette, hanem lehetőleg olyan helyzetet foglaljon el, amire az illető testrész egyáltalában nincsen berendezve.”

Minden olyan fizikai tevékenység, amely esetenként vagy szervezett formában a fizikai és pszichikai erőnlét fejlesztését szolgálja, társadalmi kapcsolatok teremtése vagy különböző szintű versenyeken eredmények elérése céljából. 

Az edzett szervezet keringése

• Az edzett izom keringése javul
Ø Arteria femoralis belső átmérője nagyobb
Ø Gazdagabb kapillárishálózat
• Gyorsabban megnyílnak a kapillárisok
• Hatékonyabb a keringés redisztribúciója
• Nagyobb az edzett szervezet vértérfogata

Rendszeres edzés hatása a vérre

• Fokozott állóképességi munka növekvő plazma térfogat.
• Krónikus terhelésnél az alvadási reakció csökken
• Anaerob edzés anaerob kapacitás növekedése
• Gyulladásos immunológiai reakció mérséklődik
• Az immunrendszer is alkalmazkodik
• Extrém edzésterhelés rontja az immunrendszer hatékonyságát
Vérkép és teljesítmény
• Oxigénszállító képesség
Ø A rendszeres edzés nem növeli
Ø A vörösvérsejtszámot
Ø A hemoglobin koncentrációt
Ø A vérszegénység ellenben hátráltatja
Ø Akkor mi növeli?
Ø Magaslati edzés
Ø Vérdopping
Ø EPO (eritropoetin)

Egyszeri terhelés hatása a vérre:

• Vértérfogat emelkedik (vérraktárak kiürülnek)
• Abszolút értékben csökken
ØPlazma kikerül az extracelluláris térbe (hematokritérték emelkedik)
ØVízvesztés
ØFehérvérsejtszám 4x
• Hemoglobin koncentráció csökken (tápláltság)
• Emelkedik a trombicitaszám (vérlemezkék aggregációs tulajdonsága)
• Akut intenzív terhelés hatására akut gyulladásos immunológiai reakció

2327-06 Első ellátás-elsősegélynyújtás szóbeli vizsgafeladatai

1. feladat

Társaságban van, a szülei barátainál! A házigazda hirtelen rosszul lesz, heves mellkasi fájdalomra panaszkodik. Sápadt, verítékes, nehezen kap levegőt. Elmegy a hálószobába lefeküdni. Lánya röviddel ez után segítségért kiált, apja elvesztette az eszméletét. A beteg a kérdéseire nem válaszol, nem észleli a légzését. Nagy a riadalom a családban.

Mit tesz Ön?

Tájékoztassa

– a hozzátartozót a teendőkről, a várható eseményekről,

– a kiérkező mentőket az Ön által tapasztaltakról, ill. az Ön által végzett ellátásról!

2. feladat

Este kutyáját sétáltatja, amikor is arra lesz figyelmes, hogy egy idős néni cipő nélkül, hálóingben, az utcán tanácstalanul álldogál. Kérdésére elmondja, hogy a lányához indult, de nem találja a Metrót. Időközben egy másik járókelő is odaérkezik és elmondja, hogy a néni itt lakik a közelben, de nem tudja, hogy melyik házban.

Mit tesz Ön?

Mit kérdez a betegtől?

Tájékoztassa a járókelőt a teendőkről, a várható eseményekről!

Hívjon segítséget!

3. feladat

Vásárlás közben arra lesz figyelmes, hogy egy fiatal nő rosszul lesz. Az eladók leültetik, vizet hoznak neki. A beteg hirtelen kezdődő fejfájásra panaszkodik, hányingere van, és homályosan lát. Nem volt még hasonló panasza. Férje taxit hívott, haza akarja vinni.

Mit tesz Ön?

Mit kérdez a betegtől?

Tájékoztassa

– a beteget a betegvizsgálat/elsősegélynyújtás menetéről

– a hozzátartozót a teendőkről, a várható eseményekről

– a később odaérkező orvost az Ön által tapasztaltakról, ill. az Ön által végzett ellátásról!

4. feladat

Étteremben vacsorázik ismerőseivel, amikor az egyik asztalnál valaki rosszul lesz. Köhög, „krákog”, levegő után kapkod. Ajkai szederjesek, arca ijedt, bőre verítékes. Fokozatosan zavarttá válik, nagy riadalom támad, valaki a tömegből azt mondja: „biztos epilepsziás”.

Mit tesz Ön?

Tájékoztassa

– a beteget az elsősegélynyújtás menetéről,

– a hozzátartozót és környezetet a teendőkről, a várható eseményekről,

– a kiérkező mentőket az Ön által tapasztaltakról, ill. az Ön által végzett ellátásról!

5. feladat

Buszon utazik. Hirtelen az egyik utas nagyot sikolt, majd elvágódik a busz padozatán. Szája habzik, ajkai lilák. Néhány másodperc után rángatózni kezd. Először a fejét, majd mindkét karját, lábát ütemesen a földhöz veri. Az utasok között nagy az ijedtség, mindenki körülállja a beteget. Néhány perc elteltével a beteg magához tér.

Mit tesz Ön?

Mit kérdez a betegtől?

Tájékoztassa

– a beteget a vizsgálat menetéről,

– az utasokat a teendőkről,

– a kiérkező mentőket az Ön által tapasztaltakról, ill. az Ön által végzett ellátásról!

6. feladat

Egy idős ismerősénél van látogatóban, aki arról panaszkodik, hogy reggel óta nehéznek találja a jobb oldalát, alig tud mozogni, gyenge. Nehezen forog a nyelve. Reggel szédült és hányingere volt, a vérnyomáscsökkentőjét sem tudta bevenni.

Mit tesz Ön?

Mit kérdez a betegtől?

Tájékoztassa

– a beteget a vizsgálat menetéről,

– a rokonait a teendőkről, a várható eseményekről!

– Hívjon segítséget!

7. feladat

Szomszédja késő délután ér haza. Kamasz lányát szobájában eszméletlenül találja. Íróasztalán levél, melyben leírja, hogy nem akar tovább élni, mert a barátja elhagyta. A földön üres gyógyszeres üvegek. Önt hívják segítségül.

Mit tesz Ön?

Tájékoztassa

– a hozzátartozót a teendőkről, a várható eseményekről

– a kiérkező mentőket az Ön által tapasztaltakról, ill. az Ön által végzett ellátásról!

8. feladat

A lakásukban felújítás zajlik. Az egyik munkást villanyszerelés közben áramütés éri, a keze meg is „ég”. Kicsit szédül, de nincs egyéb panasza. Azt mondja, hogy néhány percet pihen, aztán elmegy az orvoshoz.

Mit tesz Ön?

Tájékoztassa

– a beteget a vizsgálat/elsősegélynyújtás menetéről,

– a munkatársait a teendőkről, a várható eseményekről!

– Hívjon segítséget!

9. feladat

Disznótorban van vendégségben. A házigazda keze csontozás közben megcsúszik, és a kés beleszalad a hasába. Nincs nagy sérülése, nem nagyon vérzik, kb. 3 cm-es seb van a hasa jobb oldalán. A családtagok leragasztották a sebet, és orvoshoz akarják vinni. Öltözködés közben a sérült egyre gyengébbnek érzi magát, sápadt, szédül, verítékes.

Mit tesz Ön?

Tájékoztassa

– a sérültet a vizsgálat/elsősegély nyújtás menetéről,

– a hozzátartozókat a teendőkről, a várható eseményekről,

– a kiérkező mentőket az Ön által tapasztaltakról, ill. az Ön által végzett ellátásról!

10. feladat

Szomszédja barkácsolás közben megsérült, beleszaladt a csavarhúzó a tenyerébe, nagyon vérzik. Önhöz kötszerért csöngetnek be, és az ügyeletes kórház felöl érdeklődnek.

Mit tesz Ön?

Tájékoztassa

– a sérültet a vizsgálat/elsősegély nyújtás menetéről,

– a hozzátartozót a teendőkről, a várható eseményekről,

– a kiérkező mentőket az Ön által tapasztaltakról, ill. az Ön által végzett ellátásról!

11. feladat

Balatonon a szabad strandon egy gyerek, játék közben üvegcserépbe lép. Nagyon sír, talpából kiáll egy sörös üveg darabja, erősen vérzik. Szülei korholják a gyereket, hogy miért mászkál mezítláb. A strandon nincs ügyelet!

Mit tesz Ön?

Tájékoztassa

– a gyereket a vizsgálat/elsősegély nyújtás menetéről,

– a szülőket a teendőkről, a várható eseményekről,

– a kiérkező mentőket az Ön által tapasztaltakról, ill. az Ön által végzett ellátásról!

12. feladat

Télen kirándulás közben társa megcsúszik, elesik, a bal karja sérül. Csuklója deformált, fájdalmas, nem tud fogni a kezével, az egész karja zsibbad.

Mit tesz Ön?

Tájékoztassa

– a sérültet a vizsgálat/elsősegély nyújtás menetéről,

– a társait a teendőkről, a várható eseményekről,

– a kiérkező mentőket az Ön által tapasztaltakról, ill. az Ön által végzett ellátásról!

13. feladat

Autópályán több gépkocsi összeütközik. Ön ér elsőnek a helyszínre, több sérült van. Az egyik kocsiban egy idős néni ül, a feje vérzik, a másik kocsiból kiszálló sofőr a nyakát fájlalja. Az út közepén eszméletlenül fekszik egy férfi – valószínűleg kirepült az egyik gépkocsiból. További három vérző arcú sérültet lát az út mellett ülni.

Mit tesz Ön?

Tájékoztassa

– a sérülteket a vizsgálat/elsősegély nyújtás menetéről,

– a látható sérülést nem szenvedett utasokat a teendőkről, a várható eseményekről,

– a kiérkező mentőket az Ön által tapasztaltakról, ill. az Ön által végzett ellátásról!

14. feladat

A szomszéd gyerek megfázott, és édesanyja kamillát inhaláltatott négy éves kisfiával. A gyerek nehezen tűrte a forró gőzt, magára rántotta a forró vízzel telt lábost. Mindkét combja megégett, felhólyagosodott, néhány bulla kifakadt. A gyermek nagyon sír, az anyuka Önhöz fordul segítségért.

Mit tesz Ön?

Tájékoztassa

– a gyereket az elsősegély nyújtás menetéről,

– a hozzátartozót a teendőkről, a várható eseményekről,

– a kiérkező mentőket az Ön által tapasztaltakról, ill. az Ön által végzett ellátásról!

15. feladat

Idős bácsi reggel bevásárlás közben rosszul lesz. Elmondja, hogy cukorbeteg, naponta háromszor szúrja magát inzulinnal. Ma még nem reggelizett. Bőre nyirkos, hányingere van. Az eladók már hívtak mentőt.

Mit tesz Ön?

Tájékoztassa

– a beteget a vizsgálat/elsősegély nyújtás menetéről,

– az eladókat a teendőkről, a várható eseményekről,

– a kiérkező mentőket az Ön által tapasztaltakról, ill. az Ön által végzett ellátásról!

16. feladat

Középkorú férfi munkatársa arról panaszkodik, hogy egy órája nagyon fáj a háta, zsibbad a bal karja, gombócot érez a torkában. Nagyon gyengének érzi magát. Mintha rendetlenül verne a szíve. Már mérte a vérnyomását, de az rendben van: 120/90 Hgmm. Arca sápadt, izzad.

Mit tesz Ön?

Mit kérdez a betegtől?

Tájékoztassa

– a beteget a vizsgálat/elsősegély nyújtás menetéről,

– a főnökét a teendőkről, a várható eseményekről,

– a kiérkező mentőket az Ön által tapasztaltakról, ill. az Ön által végzett ellátásról!

17. feladat

Tavaszi kertrendezés közben szomszédjának hirtelen megfájdult a dereka. Nem tud kiegyenesedni. A lapátjára támaszkodva Önnek kiabál át a kerítésen keresztül, segítséget kér. Elmondja, hogy zsibbad a bal lába, nagyon fáj középen a dereka. Ön megfogja a pulzusát 110/min frekvenciát mér.

Mit tesz Ön?

Tájékoztassa

– a beteget a vizsgálat/elsősegély nyújtás menetéről,

– a hozzátartozót a teendőkről, a várható eseményekről,

– a kiérkező mentőket az Ön által tapasztaltakról, ill. az Ön által végzett ellátásról!

18. feladat

A szomszéd kutyája megharapta a gazdáját. A beteg felesége Önhöz fordul segítségért, nagyon meg van ijedve. A sérült alkarján láthatók a kutya fogazatának nyomai. A sebből szivárog a vér, nagyon fáj. A kutya be van oltva veszettség ellen. Kérik, hogy vigye be Őket gépkocsijával az ügyeletre.

Mit tesz Ön?

Tájékoztassa

– a sérültet a vizsgálat/elsősegély nyújtás menetéről,

– a hozzátartozót a teendőkről, a várható eseményekről,

– az orvost az Ön által tapasztaltakról, ill. az Ön által végzett ellátásról!

19. feladat

Kirándulás közben egyik társa lábát megcsípte egy darázs. Hirtelen bedagadt a seb körül, és látható a kitüremkedő fullánk is. A beteg nagyon meg van ijedve, nehezen kap levegőt. Testén apró kiütések jelentek meg, melyek egyre jobban viszketnek.

Mit tesz Ön?

Mit kérdez a betegtől?

Tájékoztassa

– a beteget a vizsgálat/elsősegély nyújtás menetéről,

– társait a teendőkről, a várható eseményekről,

– a kiérkező mentőket az Ön által tapasztaltakról, ill. az Ön által végzett ellátásról!

20. feladat

Ön előtt a zebrán egy gépkocsi gyalogost gázol. A beteg fejét és lábszárát ütötte meg. A baleset után a sérült egy rövid ideig eszméletlenül feküdt, majd fokozatosan magához tért. Nem emlékszik a történtekre. Lábszárán, fején zúzódás nyomai láthatók.

Mit tesz Ön?

Mit kérdez a sérülttől?

Tájékoztassa

– a sérültet a vizsgálat/elsősegély nyújtás menetéről,

– a gépkocsi sofőrjét a teendőkről, a várható eseményekről,

– a kiérkező mentőket az Ön által tapasztaltakról, ill. az Ön által végzett ellátásról!

21. feladat

A játszótéren a barátai futballoznak. Ön a szurkolók között nézi a játékot. Egy szerelés kapcsán az egyik játékos elesik, majd rögvest felkel, de nagyon fájlalja a jobb karját. A sérült végtagját nem tudja megemelni, mintha egy kicsit rövidebb is lenne. Egyéb sérülése nincs.

Mit tesz Ön?

Mit kérdez a sérülttől?

Tájékoztassa

– a sérültet a vizsgálat/elsősegély nyújtás menetéről,

– az edzőt a teendőkről, a várható eseményekről,

– a kiérkező mentőket az Ön által tapasztaltakról, ill. az Ön által végzett ellátásról!

22. feladat

Vacsoraidőben a szomszédja csönget be Önökhöz, segítséget kér. Az egész családja rosszul érzi magát. Hányingerük van, szédülnek és többször volt hasmenésük. „Valószínűleg nem volt friss a gombapörkölt, amit a rokonoktól kaptak” – panaszolja. Ő nem evett belőle. Nagyon aggódik, mert a nagymama igen gyenge és Ő van a legrosszabbul.

Mit tesz Ön?

Mit kérdez a betegektől, ill. a hozzátartozótól?

Tájékoztassa

– a hozzátartozót a teendőkről várható eseményekről,

– a kiérkező mentőket az Ön által tapasztaltakról, ill. az Ön által végzett ellátásról!

23. feladat

Viharban csöngetnek be segítségért Önökhöz. Járókelőre esett a házuk előtt egy nagyobb faág. Amikor behozzák az előszobába a sérültet, ömlik a fejéből a vér, homlokán kb. 4 cm-es repesztett seb.

Mit tesz Ön?

Mit kérdez a sérülttől?

Tájékoztassa

– a sérültet a vizsgálat/elsősegély nyújtás menetéről,

– a hozzátartozót a teendőkről, a várható eseményekről,

– a kiérkező mentőket az Ön által tapasztaltakról, ill. az Ön által végzett ellátásról!

24. feladat

Utcai verekedés végére érkezik. Egyetlen sérült van a helyszínen, lehelete alkohol szagú, beszéde nehézkes, akadozó. Elmondja, hogy az utcán megtámadták és megverték. Mindkét szeme körül kék folt, egy-két zúzódástól eltekintve egyéb sérülése nincs.

Mit tesz Ön?

Mit kérdez a sérülttől?

Tájékoztassa

– a sérültet a vizsgálat/elsősegély nyújtás menetéről,

– a kiérkező mentőket az Ön által tapasztaltakról, ill. az Ön által végzett ellátásról!

25. feladat

Ballagáson vesz részt vendégként. Az ünnepség vége felé az egyik tanuló elájul, összeesik. Bőre sápadt, verítékes. Szédülésről, hányingerről panaszkodik. Szerencsére nem sérült meg. Fájdalma nincs. Társai egy padra ültetik. Állapota nem javul.

Mit tesz Ön?

Mit kérdez a betegtől?

Tájékoztassa

– a beteget a vizsgálat/elsősegély nyújtás menetéről,

– az osztályfőnököt a teendőkről, várható eseményekről,

– a kiérkező mentőket az Ön által tapasztaltakról, ill. az Ön által végzett ellátásról!

Forrás: http://www.efeb.hu/public/vizsgaszervezes/

Egészségügyi Asszisztens

Ha valaki szeretne egészségügyi asszisztensként elhelyezkedni, tehát egészségügyi intézményekben, kórházakban vagy háziorvosi rendelőintézetekben szeretne dolgozni, akkor középfokú végzettségre, tehát érettségire van szüksége, valamint egészségügyileg is alkalmasnak kell lennie erre a pályára. (Az egészségügyi alkalmassági vizsgálaton vérnyomás és testsúlymérés, valamint látás vizsgálat történik. A gyakorlat kezdete előtt szükség van 1 évnél nem régebbi tüdőszűrő eredményre, illetve az ÁNTSZ-be kell székletet az erre kialakított tartályban eljuttatni bakteriológiai vizsgálatra)

Az asszisztensnek az alábbi feladatokat kell munkája során ellátnia:

– kommunikáció a betegekkel és a hozzátartozóikkal

– a betegek tájékoztatása, tanácsokkal való ellátása

– a betegek segítése a vizsgálat előtt, alatt és utána is

– a rendelőben lévő műszereket tisztán illetve sterilen kell tartani

– dokumentációs feladatokat kell végezni

– vizsgálati és kezelési időpontokat egyeztet a beteggel

– orvosi utasításra önállóan végez olyan feladatokat, amelyek kompetenciakörének megfelelnek

Egészségügyi szakképzés jelenleg OKJ-s szakképzés formájában érhető el, ami középfokú végzettségnek felel meg, jelenleg modulos képzésben fut és két évet kell nappali tagozaton teljesíteni a szakképesítés megszerzéséért.

A képzés jelenleg 7 modulból épül fel, amelyek a következők:

– Interakció az egészségügyi ellátásban

– Aszepszis, antiszepszis, munkavédelem, környezetvédelem

– Egészségmegőrzés- egészségfejlesztés- egészségnevelés

– Első ellátás- elsősegélynyújtás

– Betegmegfigyelés- tünetfelismerés

– Diagnosztizálás- monitorozás- előkészítés

– Beavatkozások- asszisztálás- dokumentálás

Az első évfolyam első féléve 17 hét elméletből és 1 hét vizsgahétből áll.

Az első félévben az alábbi négy modulban szereplő tantárgyakat tanulhatjuk meghatározott óraszámban.

Interakció az egészségügyi ellátásban modul:

– pedagógia 34 óra

– etika 34 óra

– jog 34 óra

– szociológia 34 óra

– kommunikáció 17 óra

– latin 34 óra

– angol 34 óra

– informatika 17 óra

Aszepszis-antiszepszis, munkavédelem, környezetvédelem modul:

– fertőtlenítés-sterilizálás 17 óra elmélet, 17 óra gyakorlat

– járványtan 34 óra

– munkavédelem: 17 óra elmélet, 17 óra gyakorlat

Első ellátás-elsősegélynyújtás modul:

– elsősegélynyújtás 51 óra elmélet, 51 óra gyakorlat

Egészségmegőrzés – egészségfejlesztés – egészségnevelés modul:

– anatómia 34 óra

– mentálhigiéné 34 óra

– egészségnevelés- egészségfejlesztés 34 óra

– egészségmegőrzés 34 óra

– egészséges életmód 17 óra

Az első évfolyam második féléve 12 hét elméletből, 1 hét vizsgahétből és 5 hét (200óra) intézményben eltöltött gyakorlatból épül fel.

Az alábbi tantárgyakat tanulhatjuk a Betegmegfigyelés- tünetfelismerés modul keretében:

– egészséges ember mutatói 36 óra

– anatómia 72 óra elmélet, 12 óra gyakorlat

– kórtan 60 óra

– belgyógyászat 36 óra

– ápolástan 12 óra elmélet, 60 óra gyakorlat

A második évfolyam első féléve 13 hét elméletből, 1 hét vizsgahétből és négy hét gyakorlatból épül fel.

A Diagnosztizálás-monitorozás-előkészítés modul keretében az alábbi tantárgyakat tanulhatjuk:

– szakápolástan 26 óra elmélet, 78 óra gyakorlat

– szemészeti ismeretek 13 óra elmélet

– fül orr gégészeti ismeretek 26 óra elmélet

– bőrgyógyászati ismeretek 13 óra elmélet

– nőgyógyászati ismeretek 13 óra elmélet

– gyermek- gyógyászati ismeretek 26 óra elmélet

A második évfolyam második féléve 6 hét elméletből, 8 hét gyakorlatból és a záróvizsgákból épül fel.

A Beavatkozás-asszisztálás-dokumentálás modul keretében az alábbi tantárgyakat tanulhatjuk:

– sebészet 18 óra elmélet

– asszisztálás 12 óra elmélet, 24 óra gyakorlat

– gyógyszertan 36 óra elmélet

– terápiás alapismeretek 14 óra elmélet, 60 óra gyakorlat

– ápolás lélektan 30 óra elmélet

A gyakorlatok az alábbi szerint alakulnak:

1. félév: nincsen gyakorlat

2. félév: sebészet, szemészet, belgyógyászat, fül- orr gégészet

3. félév: radiológia, központi labor

4. félév: belgyógyászati illetve sebészeti osztály

Ha valaki megszerzi a szakmát, akkor tovább tanulás mellett az alábbi szakképesítéseket szerezheti meg:

Fizioterápiás szakasszisztens
Kardiológiai és angiológiai szakasszisztens
Fogászati asszisztens
Ráépülés:
Klinikai fogászati higénikus
Gyógyszertári asszisztens
Ráépülés:
Gyógyszerkiadó szakasszisztens


Lábboltozatok:

A láb boltozatos szerkezet, melyen megkülönböztetünk:
– hosszanti boltozatot
– harántboltozatot
A boltozatok a járás során alakulnak ki kb. 4-5 éves korra.

A test a testünk súlyát 3 ponton támaszkodva közvetíti a talajra:
– a sarokcsont sarokgumója (hátsó sarokpillér)
– az I. lábközépcsont fejecse (egyik elülső pillér)
– az V. lábközépcsont fejecse (másik elülső pillér)

A lábtő többi izülete

Feszes izületek, minimális mozgással.

Lábtő-lábközép izületek
Feszes izület minimális mozgással.

Lábközép-lábujj izületek
–  levágott gömb alakú ízfej

Mozgások: hajlítás-feszítés, közelítés és távolítás (korlátozott szabadizület).

Ujjizületek

Hengeres izületek.

Mozgás: hajlítás-feszítés

A láb izületei

Bokaizület vagy felső ugróizület (art. talocruralis)
Az izület alkotásában a sípcsont, a szárkapocs és az ugrócsont vesz részt. A bokaizület kapcsolja össze a lábszárat a lábbal.

Izületi fej:
– az ugrócsont henger alakú izületi felszíne (ún. bokagörgő).

Izületi árok:
– a sípcsont alsó izületi felszíne és
– a külső és belső boka izületi felszínei (ún. bokavilla)

Az izület működése:
– a bokaizület egytengelyű hengerizület, csapó- vagy csuklóizület (ginglymus).
– itt történik az elrugaszkodás ugrás alkalmából (innen ered az izület neve) és a járás.
– a boka normál állása: lábfej derékszöget alkot a lábszárral.

Mozgások:
– lábháti hajlítás (dorsaflexio)
– talpi hajlítás (plantarflexio)

A bokavilla és a feszes oldalszalagok miatt nincs oldalirányú mozgás.

Alsó ugróizület (art. talotarsalis)
Az ugrócsont alkotja a sarokcsonttal és a sajkacsonttal.
A három csont két izületet (egy csukló-, és egy gömbizületet) képez, tehát az alsó ugróizület két teljesen különálló, összességében egytengelyű izület, mely együttesen egy ferde tengely körül foroghat. A két izület közös tengely körül egyidőben, együttesen végzi mozgásait, és ezek a mozgások forgásjellegűek, ezért az alsó ugróizület működése szerint forgóizületnek tekintjük.

Ez lehetővé teszi: a talp oldalirányú elmozdulását (a talp kifelé, illetve befelé tekinthet), így tud a láb alkalmazkodni a talaj egyenetlenségeihez.

Mozgások:
– láb supinatioja (nevezhetjük inverziónak is), melyhez adductio és plantarflexio társul
– láb pronatioja (nevezhetjük everziónak is), amelyhez abductio és dorsalflexio társul

A felső és alsó ugróizület mozgásainak kombinációja révén a láb circumductiohoz hasonló mozgást is végezhet, amikor ujji végével kört ír le.

Chopart (sópart) izületi vonal
Mozgástanilag nem önálló izület.(  – fekvő „S” betűre hasonlitó alakú – izületi vonal.)
Az izületi vonal erős összetartó szalaga a villaszalag és a  hosszanti talpi szalag.