Szerző: Norbi masszőr | Akció, Budapest, Egészség, Gyógymasszőr, Gyógyulás, Masszázs, Masszőr, Maszíroztatás, Mobil, Norbi, Norbi masszőr, Pihenés, Relaxáció, Sportmasszőr
Egyszeri terhelés hatása a vérre:
• Vértérfogat emelkedik (vérraktárak kiürülnek)
• Abszolút értékben csökken
ØPlazma kikerül az extracelluláris térbe (hematokritérték emelkedik)
ØVízvesztés
ØFehérvérsejtszám 4x
• Hemoglobin koncentráció csökken (tápláltság)
• Emelkedik a trombicitaszám (vérlemezkék aggregációs tulajdonsága)
• Akut intenzív terhelés hatására akut gyulladásos immunológiai reakció
Rendszeres edzés hatása a vérre
• Fokozott állóképességi munka növekvő plazma térfogat.
• Krónikus terhelésnél az alvadási reakció csökken
• Anaerob edzés anaerob kapacitás növekedése
• Gyulladásos immunológiai reakció mérséklődik
• Az immunrendszer is alkalmazkodik
• Extrém edzésterhelés rontja az immunrendszer hatékonyságát
Vérkép és teljesítmény
• Oxigénszállító képesség
Ø A rendszeres edzés nem növeli
Ø A vörösvérsejtszámot
Ø A hemoglobin koncentrációt
Ø A vérszegénység ellenben hátráltatja
Ø Akkor mi növeli?
Ø Magaslati edzés
Ø Vérdopping
Ø EPO (eritropoetin)
Keringés és sport
Állandó
Szív
Agy
Változó
Növekszik Csökken
Vázizom máj
vese
Bőr
Vérkeringés és terhelés
Dinamikus
• Emelkedik a pulzusszám és a perctérfogat
• Közepes intenzitásnál 160/80 Hgmm
• Max. terhelésnél 220/40Hgmm
Statikus
• Szív teljesítménye kevésbé növekszik
• Perifériás ellenállás megnő
• 200/150Hgmm
Az edzett szervezet keringése
• Az edzett izom keringése javul
Ø Arteria femoralis belső átmérője nagyobb
Ø Gazdagabb kapillárishálózat
• Gyorsabban megnyílnak a kapillárisok
• Hatékonyabb a keringés redisztribúciója
• Nagyobb az edzett szervezet vértérfogata
Szerző: Norbi masszőr | Akció, Budapest, Egészség, Gyógymasszőr, Gyógyulás, Masszázs, Masszőr, Maszíroztatás, Mobil, Norbi, Norbi masszőr, Pihenés, Relaxáció, Sportmasszőr
Sportélettan
Dr. Tóth László
Gyógymasszőr (esti) képzés META
Heti x óra szombat tömbösítve
Össz: 13 óra
Vizsga: kettő jegy (dolgozatok) megbeszélés
Alternatív lehetőségek: jegyjavítás,
-kiváltás ppt előadás választott témában
Gyógymasszőr (esti) képzés META
Heti 1 óra szerda 17.00-17.45
Össz: 13 óra
Vizsga: kettő jegy (dolgozatok)
Alternatív lehetőségek: jegyjavítás, -kiváltás ppt előadás választott témában
Gyógymasszőr képzés META
Heti 2 óra kedd 16.05-17.35
Össz: 34 óra
Vizsga: három jegy (dolgozatok)
Alternatív lehetőségek: jegyjavítás, -kiváltás ppt előadás választott témában
Irodalom (ajánlott)
Vizsgára
DIÁK
Alapfogalmak
sport
az
mi?
Sport?
Karinthy így fogalmazta meg a sport definícióját:
„Sport alatt mindazokat a mozgásokat és görcsöket értjük, amiket evégből felheccelt emberek egyes testrészeikkel külön, és egész testükkel oly célból végeznek, hogy egyetlen rész sem maradjon azon a helyen, ahova az Isten teremtette, hanem lehetőleg olyan helyzetet foglaljon el, amire az illető testrész egyáltalában nincsen berendezve.”
Forrás: citatum.hu
Sport?
Planking
Owling
Batmaning
Ironing
http://www.youtube.com/watch?v=x98jCBnWO8w
10
SPORT
Sport (Európai Sport Charta)
Minden olyan fizikai tevékenység, amely esetenként vagy szervezett formában a fizikai és pszichikai erőnlét fejlesztését szolgálja, társadalmi kapcsolatok teremtése vagy különböző szintű versenyeken eredmények elérése céljából.
Élettan
Szervezet működését vizsgáló tudomány.
Az anatómia új szemlélete átvette ezt a szerepet.
Struktúra és funkció
Élettan új szemlélete:
A szervezet működésének szabályozása.
Sportélettan
Alkalmazott élettan a versenysport kontextusában
Hatósugara: teljesítményfokozás
Edzettségi szint emelése (nemcsak élsport)
Iskolai testnevelés, rekreáció, szakosztályi sport, rehabilitáció, stb.
Anatómiai-élettani alapok azonosak
Kutatás és gyakorlat kapcsolata
Élettani szemlélet
Sportélettan
Hagyományos szemlélet – hogyan változnak meg a szervműködések az edzés hatására.
Új szemlélet – hogyan változik meg a szervek szervrendszerek működésének szabályozása az edzett szervezetben.
Központban: az edzés hatására létrejövő alkalmazkodási folyamatok vizsgálata. Elsősorban szabályozási folyamatok.
Szervműködések változásának vizsgálata
A rendszeres fizikai aktivitás megnöveli az egyes szervek működési kapacitását
Sportélettani ismereteken alapul
A kiválasztás
Különböző korosztályok felkészítésének elmélete és módszertana
A lakosság testedzésének mennyisége és minősége
Tudományos határterületek (sportpedagógia, sportpszichológia, stb.)
Sporttudományok (önálló diszciplína)
Sportélettan azt vizsgálja
Hogyan változik meg a szervműködések szabályozása a rendszeres edzések hatására és ez a megváltozott szabályozás hogyan érvényesül, figyelembe véve a szervek jellemzően megnövekedett működési kapacitását.
Az edzettséghez alkalmazkodás
Érzékenyebb szabályozást jelent.
Gazdaságosabb működési kapacitást.
Nyugalomban – még jobban pihen.
Terheléskor – tovább fokozható a szervműködés.
Nagy különbség az edzett és edzetlen szervezet nyugalmi és maximális értékei között van.
Az edzettség, mint központi fogalom
A szervezet pszichofiziológiai harmóniája, mely egyidejűleg jelenti a szervezet optimális teljesítőképességét, szilárd egészségi egyensúlyát és pszichikai teherbíró képességét.
Teljesítmény
Edzettség + forma (diszpozíció)
Teljesítőképességen a fizikai képességeket (erőt, mozgásgyorsaságot, állóképességet, hajlékonyságot stb.), továbbá a sportág technikájában, taktikájában nyújtott teljesítményeket és a technikai, taktikai készségeket, végül egyéb ismereteket, kognitív képességeket, illetve ezek együttesét értjük.
Teljesítőkészségen a sportoló edzőjéhez, továbbá sportágához, környezetéhez, életrendjéhez való viszonyait értjük. Ennek megfelelően a teljesítőkészség átfogja a sportoló sportolási (edzési, versenyzési) attitűdjét, amelynek segítségével képes mozgósítani a rendelkezésére álló energiáit.
Edzés
A kikapcsolódás, felfrissülés vagy a jobb fizikai és pszichikai teljesítőképesség megszerzése, megtartása vagy fokozása érdekében végzett rendszeres fizikai aktivitás szabadidő sportolók esetében, ill. a sportágspecifikus teljesítmény fokozásának eszköze versenysportolók esetében, akik célja az öröklött adottságok felső határig kitolt teljesítményfokozás.
Edzéshatás
Az edzéshatás kiváltásához az ingernek el kell érnie egy meghatározott erősséget és időtartamot. Ellenkező esetben nem váltódik ki ingerületi folyamat az élő szövetben. Azt a legkisebb ingererősséget, amelynél az ingerelt szervben vagy az ingerelt sejtben éppen létrejön a válasz, a reakció ingerküszöbének nevezzük.
Az edzésterhelés folyamata
Külső és belső edzésterhelés
A külső edzésterhelés a végzett edzésmunka és az egyéb környezeti ingerek (hőmérséklet, talaj minősége, társak, nézők stb.). Mindenfajta külső terhelés meghatározott, rá jellemző reakciót vált ki a fizikai és pszichikai működésrendszerben.
Belső terhelésként foghatók fel azok a fiziológiai, biokémiai elváltozások, továbbá pszichikai folyamatok, amelyek a külső terhelés következtében jönnek létre. A belső terhelés nagyságát és erejét a külső terhelés valamennyi összetevője külön-külön és együttesen is befolyásolhatja. A terhelések hatása nem állandó.
Függ:
• egyéni sajátosságoktól
• aktuális fizikai-pszichikai állapottól
• edzettség színvonalától
• szociális viszonyulásoktól
• külső környezettől
Summary
Alkalmazkodási folyamatok akkor jönnek létre, ha az ingerek elérik a szükséges intenzitást és a szükséges terjedelmet
Minél jobban megközelítik a terhelésadagok az egyén pillanatnyi teljesítőképességét, terhelhetőségét, annál hatékonyabban zajlanak le az alkalmazkodási folyamatok.
A szükségesnél nagyobb mérvű terhelések, vagy a terhelés terjedelmének és intenzitásának helytelen viszonya kedvezőtlenül befolyásolja az említett alkalmazkodási és szabályozási működéseket, csökken a teljesítmény
A terhelés energetikai potenciálok felhasználása következtében fáradási folyamatot vált ki, ezzel a szervezet működési szintje időlegesen csökken -> alkalmazkodási folyamatok beindulnak -> túlkompenzálás, teljesítmény növekedés
A túlkompenzálások eredménye a megnövekedett teljesítmény. De ha a szervezet nem kapja meg időben a következő terhelést, visszaáll az eredeti szintre.
Szerző: Norbi masszőr | Akció, Budapest, Egészség, Gyógymasszőr, Gyógyulás, Masszázs, Masszőr, Maszíroztatás, Mobil, Norbi, Norbi masszőr, Pihenés, Relaxáció, Sportmasszőr
Kondicionális képességek
A motoros képességek azon csoportja, melyeket főként energetikai tényezők határoznak meg.
Ø Erő
Ø Gyorsaság
Ø Állóképesség
Ø Ízületi mozgékonyság
Funkcionális összefüggés és kölcsönhatás az erő, gyorsaság és állóképesség közt.
Erő
Külső és belső ellenállások leküzdése
o Maximális erő
o Gyorsasági erő
o Állóképességi erő
Férfiak:
Ø Erő az életkorral nő, maximumát 20- 30 év között éri el, ezután lassan, fokozatosan csökken
Ø 65 évesek ereje a 20- 30 évesek erejének 80%-a
Nők:
Ø 16- 30 év között a legnagyobb, erő maximuma 20- 30 év a nőknél is
Ø Erőszint a férfiakénak 60- 65%-a
Erőcsökkenés 30-60 év közt egyenletes és párhuzamos a nőknél és férfiaknál
Ezek az adatok a maximális, statikus erőre vonatkoznak
Maximális statikus erő
¨ Kar szorítóereje:
Ø Lányoknál 7- 14 , fiúknál 7-16 év közt fejlődik legintenzívebben, de fiúknál 16 év felett is jelentős a fejlődés.
Ø Erőgyarapodás már 4-5 éves kortól megindul.
Ø Testtömeg nő, ennek nagy része izomà arányosan nő a statikus erő is
Ø Maximuma férfiaknál: 26-28 éves korban, nőknél 23- 25 éves korban.
Ø Ezt követően fokozatosan csökken, férfiaknál 65, nőknél 60 éves kor után fokozottabban.
Ø A 70 évesnél idősebbek fiatalkori erejük 60- 65%ának kifejtésére képesek
Kar tolóerejének fejlődése:
Ø Fiúk: 12-17 év, majd jóval kisebb mértékben
Ø Lányok: 11- 13 év ill. 14-15 év
Hasizmok fejlődése:
Ø Lányok: 13 éves korban befejeződik
Ø Fiúk: 11 éves korban indul, ifjúkorban is tart
Ø Fejlődési csúcs: lányok: 11- 13 év, fiúk: 12- 14 év
Hátizmok fejlődése:
Ø Fiúknál és lányoknál is 18 éves korig vagy még tovább tart
Ø Fejlődési csúcs: fiúknál a serdülési- növekedési lökéssel esik egybe, lányoknál 13-14 ill. 16-17 év
Erőfejlődés
q A különböző izomcsoportok erőfejlődésének dinamikája (Kuznyecov, 1974):
• Legintenzívebb szakasz: mind2 nem: 9-12 év
o Lányok erőfejlődése 12-13 éves korban befejeződik, míg a fiúknál 14-15 éves korban egy újabb periódus figyelhető meg.
q Kazarjan, 1964: 10- 11 ill. 13- 14 év közt ugrásszerű izomerő-növekedés.
o 8- 17év közt feszítőizmok ereje gyorsabban nő, mint a hajlítóizmoké.
Izomerő csökkenésének okai
Ø Az életkor előrehaladtával csökken az izomzat aránya. A felnőtt ember átlagosan 36 kg izomtömege 70 éves korra 13 kg-mal lesz kevesebb.
Ø Az izomzat viszkozitása, kálium- és kálcium tartalma kisebb idős korban à kevésbé rugalmas
Ø Idősek erőkifejtése kevésbé dinamikus.
Gyorsaság
Gyorsasági erő
(robbanékonyság)
Két fejlődési csúcs:
• 4- 8 éves kor között
• Lányok: 11- 13, Fiúk: 12- 16 év közt
Teljesítménymaximum:
Ø Férfiak: 20- 22 között
Ø Nők: 13- 15 között
55- 60 éves kor között:
Ø Férfiak 50- 60%ot,
Ø Nők 45- 50%ot képesek teljesíteni
à Gyorsasági erő hamarabb épül le, mint a maximális erő és a nőknél nagyobb mértékű
Erő-állóképesség
Kar húzó erő-állóképessége (húzódzkodások száma függésben):
Ø Fiúk: 7-18 éves korig egyenletesen nő és a kiindulási érték 3szorosát éri el.
Ø Lányok: 7-14 éves korig nő, kis mértékben
Ø Ettől kezdve mérsékelten csökken
Kar toló erő-állóképessége (fekvőtámaszban karhajlítás és –nyújtás):
Ø Lineárisan változik, de a lányoknál a változás sebessége mérsékeltebb à kiindulási értékhez képest 18 éves korra fiúknál 3szoros, lányoknál másfélszeres az érték.
Hasizmok erő-állóképessége:
Ø Legintenzívebb fejlődés:
§ Fiúk: 13- 16 éves kor között
§ Lányok: 12- 14 éves kor között
Ø Maximum elérése:
§ Fiúk: 18 éves kor
§ Lányok: 14 éves kor
Hátizmok erő-állóképessége:
Ø 7- 18 éves korig nincs a fejlődésben jelentős különbség a két nemre nézve.
Gyorsaság
Gyorsaság
A különböző cselekvéseket a lehető legrövidebb idő alatt
o Mozgásgyorsaság
o Reakcióidő
Mozgásgyorsaság
Ø Pl. 30 méteres vágtafutással mérhetjük
Ø Fejlődésében 2 intervallum
Ø Első: 10 éves korig: nagyon intenzív javulás
Ø 7-8 éves kor között átmeneti plató
Ø Második időszak a lányoknál serdüléssel zárul, ekkor meghaladják a felnőttkori szintet, majd csökkenő tendencia figyelhető meg.
Ø Fiúk teljesítménye ebben az időszakban tovább javul, bár mérsékeltebben, mint előtte.
Ø Serdülés idején mérsékeltebb tempójú fejlődés, melynek csúcsa lányoknál 12-13 év.
Ø A lányok relatív fejlettsége végig előbbre tart a fiúkénál:
o 75%os fejlettség lányoknál 7, fiúknál 9 éves korban;
o 90%os fejlettség lányoknál 9, fiúknál 13 éves kor körül.
Ø Mozgásgyorsaság 20 éves kor után csökken.
Ø Idős kori adatok nehezen találhatók a mozgásgyorsaságukról, érthetően, hiszen ennek vizsgálata nagy sérülésveszélyt hordoz magában.
Reakcióidő
Ø A két nem fejlődése folyamatosan javul és közel párhuzamos 6,5 és 18,5 éves kor közt.
Ø A fiúk teljesítménye valamennyi életkorban meghaladja a lányokét.
Ø Legnagyobb fejlődés: 7,5 és 10,5 éves kor között, ennek csúcsa azonban fiúknál egy évvel korábban van.
Ø Relatív fejlettség fiúknál nagyobb:
o 50%os fejlettség:
fiúk: 8 éves korban, lányok: 9 éves korban
o 90%os fejlettség:
fiúk: 12 éves korban, lányok: 14,5 éves korban
Ø Legrövidebb reakcióidő: 20- 30 éves kor közt
Ø Az életkor előrehaladtával fokozódik annak a jelentősége, hogy a jelzés milyen fajtájára (fény- vagy hangingerre) kell reagálni.
Ø Az idős embereknél meghosszabbodik a RI időkényszer melletti feladat végrehajtásánál, és komplikált mozgások esetén.
Ø 20 és 60 év között az egyszerű reakcióidőben csak kis mértékű változás
Állóképesség
Állóképesség
A szervezet elfáradással szembeni ellenálló képessége.
Felosztása: energiaigénylés módja szerint
Színvonalát (és fejlődését) az oxigénfelvevő képesség (VO2 max.), ill. a munkavégző képesség szintjével, valamint az adott idő alatt megtett távolsággal (vagy az adott táv megtételének idejével) jellemzik.
Percenkénti oxigénfelvevő képesség
Ø Légzési és keringési rendszer teljesítőképességének legfontosabb jellemzője
Ø Nemek közti különbség a serdülőkorban jelentkezik a fejlődésében
Ø Max. oxigénfelvevő képesség lányoknál 14-16 év, fiúknál 18- 20 év, 2,6 ill. 1,8 liter.
Ø Fejlődési csúcs a pubertásra tehető.
Ø 25 éves kor után csökken
Munkavégző képesség
Ø 25 éves kor után a férfiaknál egy szinten marad, nőknél enyhén emelkedik 55 éves korig.
q Aerob állóképesség szintjének mérése: 12 perces futással
Ø Sportoló fiataloknál: fiúknál 7-17 év között javul az eredmény, lányoknál a javulás a serdülőkorral befejeződik. Ez edzetlenségre vezethető vissza és valószínűleg a serdülőkori átrendeződés is szerepet játszik ebben.
Ø A légzési- keringési rendszer állapota nagy mértékben függ az életviteltől, a rendszeres fizikai aktivitástól.
Anaerob állóképesség mérése: „40 mp futás”
Ø Fiúk: 7- 18 év közt folyamatosan javul, legintenzívebb szakasz: 13- 16 év.
Ø Lányok: javulás 13 éves korig, majd romlás
Ø Relatív fejlettség adott életkorban lányoknál magasabb.
A fejlesztési kísérletek azt mutatják, hogy az iskolai tanulók igen jelentős terheléseket képesek elviselni. Az állóképességi terhelés lehetőség, hogy a légzési és keringési funkciókat fejlesszük!
Ízületi mozgékonyság
Ø Kondicionális képességek közé sorolható, mert feltételét képezi a motorikus teljesítménynek
Popov adatai az aktív, dinamikus hajlékonyságról:
Ø Lányoknál kétfázisú, fiúknál háromfázisú fejlődés
Ø Lányok valamennyi életkorban jobb teljesítményt érnek el
Ø Lányok: 8-14 év közt intenzív változás, aztán gyakorlatilag állandó,
Ø Fiúk: 7- 12 év közt mérsékelt változás, 11-17 év közt intenzív javulás, később stagnálás
Ø Fejlődési csúcsok: serdülőkor végén
Fetz (1982), Farmosi (1990):
Ø Fiúk: 7-10év közt nincs változás, majd 11-17 év közt 4 cm-es javulás
Az életkor előrehaladtával leginkább a nagy ízületek mozgékonysága csökken.
Ø Férfiaknál 20, nőknél 25 éves kortól kezdődően
Ø Férfiaknál intenzívebb is a hanyatlás
Ø A hanyatlás okai:
o Az ízületekben fiziológiai változások;
o Ízületi szalagok kevésbé rugalmasak, kevésbé nyújthatók;
o Az ízületi felszínt alkotó porcok repedezettek, kopottak;
o Az ízületi folyadék viszkozitása csökkent.
Koordinációs képességek
¨ A motoros képességeknek azon csoportja, melynek jellegzetes elemét a szabályozási folyamatok képviselik.
¨ Sokféle felosztás:
Ø Schnabel (1977): alapvető képességek (motorikus szabályozó, alkalmazkodási és tanulási képesség) és speciális képességek (egyensúlyozó, ritmizálási és kombinációs képesség, mozgáselaszticitás, mozgásfantázia)
Ø Blume (1981): 7 koordinációs képesség: vezérlő, orientáló, differenciáló, egyensúlyozó, reakció, átállítási és ritmizáló képesség.
A kinesztetikus differenciáló képesség
Ø Izmokból jövő információ felvételén és feldolgozásán alapul; finoman szabályozott mozgásban nyilvánul meg
Ø Több teszttel vizsgálható, pl.: egyszerű karmozgás térbeli és időbeli paramétereinek vizsgálata
Ø A térbeli differenciálás 8-10 éves korban javul sokat, majd egy lassú tempójú változás, végül serdüléssel le is zárul.
Ø Az időbeli differenciálás 9-10 éves korban indul fejlődésnek, a serdülőkor lelassítja ezt is.
Ø A teljesítményreprodukálásban egyenletes fejlődés 12-14 éves korig, majd 2 éves stagnálás, majd 16. évtől újabb intenzív periódus. ß összefügghet az életszakaszra jellemző motorikus átrendeződéssel.
Ø Nemek közt nagyon kicsi különbség.
Ø Téri komponens korábban, idői komponens később éri el a felnőtt szintet.
Térbeli tájékozódó képesség
¨ A test térbeli helyzetének, e helyzet megváltoztatásának érzékelése, és a mozgás céljának megfelelő szabályozás jellemzi.
¨ Tesztek: célbadobás / olyan feladat többszöri megismétlése, mely a testhelyzet mozgás közbeni megváltoztatását igényli (pl. Fleishman- féle kerülő futás)
¨ Célbadobó teljesítmény:
Ø Fiúk: 6-18 év: felfelé ívelő
Ø Lányok: 14- 15 éves korban van fejlődés
Ø A változás az idegrendszeri éréssel hozható kapcsolatba
Ø Lányoknál kevésbé jó serdülés után – gyengébb technika
¨ Fleishman- féle kerülő futás
Ø Léc alatt is át kell bújni à mozgásirány- változtatást igényel + egész test koordinálása, melynek egyik eleme a téri tájékozódó képesség.
Ø Mozgás átállítása, lefékezés, gyorsítás kell
Ø Két szakasz: 1. igen intenzív- serdülőkorig, aztán mérsékeltebb a változás
Ø Intenzív fejlődési szakasz: 2 periódus: 5-7 év közt, illetve lányoknál 10- 12, fiúknál 9- 10 éves kor között. Hasonlít a két periódus a gyorsasági erőnél és a gyorsaságnál megfigyelteknél is. Ez az egybeesés az egész testkoordináció, valamint a gyorsaság és a gyorsasági erő kölcsönhatásából ered, és felhívja a figyelmet arra, hogy az egész test koordinációja a gyorsaság egyik fontos háttértulajdonsága.
Egyensúlyozó képesség
¨ 3 szakaszra osztható a fejlődése:
Ø Első: 4- 8 év közt lassú javulás
Ø Második: lányoknál 8- 12 év, fiúknál 8- 14 év közt; fiúk és lányok teljesítménye ekkor együtt halad, majd 12 éves korban lányok teljesítménye visszaesik, majd a serdülés vége felé ismét javulás (lányoknál medence megnő, ez megbontja a korábbi biomechanikai viszonyokat)
Ø A 14/15 éves kort követő javuló tendencia a serdülőkor befejeződésére utal
Ø A harmadik szakaszt a fentiek alapján a nemek közti különbség jellemzi. A fiúk ekkor a 18 éves kornál jobb teljesítményt érnek el.
q A teljesítményváltozás sebességcsúcsa:
Ø 8-10 éves kor között, de jelentős változás 11-12 év között is
q Relatív fejlettség:
Ø 9-10 év között: 50%
Ø 11 éves kor: 75%
Ø 12éves kor: 90%
q Fejlődése a fiatal felnőttkorig tart.
q Legjobb teljesítmények: 20-30 év között
q 50 éves korig ez a képesség stagnál, majd hanyatlás a mozgásfolyamatok finom koordinációjának csökkenése miatt (Winter, 1977)
Ritmusképesség
Változó hangritmusok megragadásával, ill. egyszerű ciklikus mozgások – pl. helybenfutás – ritmusának tartásával jellemezhető.
Két jellegzetes periódus: Fiúknál 7- 11 éves kor között intenzív fejlődés; 13 éves kortól nő a különbség a nemek között, a fiúk túlszárnyalják a lányokat. Ez 19- 21 éves korra kiegyenlítődik, a lányok jobb teljesítményt érnek el.
Edzetlen személynél 30- 50 éves kor között koordinatív teljesítménycsökkenés lehet – nagy egyéni eltérések a különböző életmódok miatt.
A mozgáskoordinációt az előrehaladott életkorban – 60- 70 éves kor után – az alábbiak szerint jellemezhetjük:
Ø A mozgásfolyamatok iramának csökkenése.
Ø A mozgáskombinációs képesség beszűkülése.
Ø A motorikus cselekvések minőségének romlása.
Ø A mozgásanticipáció hanyatlása.
Ø A mozgásritmus megbomlása.
A kondicionális képességek funkcionális differenciálódási modellje I.
A kondicionális képességek nem differenciálódtak.
A kondicionális képességek funkcionális differenciálódási modellje II.
A prepubertásban a szervezet morfológiai változásának hatására az erő „leválik” a képesség együttesről
A kondicionális képességek funkcionális differenciálódási modellje III.
A pubertásban az anyagcsere folyamatok tökéletesedése során az állóképesség elkülönül a gyorsaságtól.
Koordinációs képességek
Kinesztétikus differenciáló képesség
Térbeli tájékozódó képesség
Egyensúlyozó képesség
Ritmusképesség
Reakcióképesség
Szerző: Norbi masszőr | Akció, Budapest, Egészség, Gyógymasszőr, Gyógyulás, Masszázs, Masszőr, Maszíroztatás, Mobil, Norbi, Norbi masszőr, Pihenés, Relaxáció, Sportmasszőr
Izomfáradás
• Nem tudjuk változatlan szinten tartani az izommunkát.
• A szervezet védőfunkciója.
• Pszichológiai és fiziológiás jelenség.
• Helyi és általános
Helyi fáradás
• Lokális
• Jellegzetes erő-időtartam görbe
• Max erő pár sec.; 50% 1 min.; 15% 10min.
• Fizikai erő fáradás (néha fájdalom)
• Transzmisszió lassulása (ideg felől nem ingerelhető)
• Metabolit felszabadulás Tejsav (0,3-0,6%)
• Savasodás pH 6,3 alá (nem működnek az enzimek)
• Nem megfelelő vérellátás (izometriás működés)
Általános fáradás
• Hosszan tartó munka közben (futás, stb.)
• Az összetevők közül a leggyengébb (legkisebb funkciójú) határozza meg a fáradást
Az agykéreg fáradása
• Vérellátása állandó!
• Lényegében nem fárad!
• De: hibás végrehajtások, rossz döntések (kognitív fáradtság)
• Kiégés (motiváció csökkenése) sok verseny Inadekvát működés
Piramis extrapiramidális rendszer
• A pályarendszer áteresztő képessége szinte korlátlan!
Motoros egység
• Neuromuszkuláris szinapszis (junction)
• Helyi fáradás (ideg-izom)
• Vitatott
Az izom állapota
• Lehet oka a fáradásnak ha nincs megfelelő állapotban az izom.
• Rövid ideig tartó erőteljes izommunkánál a vízfelvétel miatt megduzzadhatnak az izmok.
Az izom energiaellátottsága
• Szubsztrát hiány (szénhidrát és zsír) + fehérje
• Oxigénhiány
• Légzőrendszer alacsony kapacitása
• A vér alacsony oxigénkötő képessége
• A szív-keringési rendszer alacsony kapacitása
• Alacsony enzim kapacitás
Holtpont
• A szervezet átmeneti válsága, azzal a szubjektív érzéssel, hogy nem tudjuk folytatni a sporttevékenységet. Folytatva megszűnik.
• Tünetei: végtagnehézség, kedvetlenség, letörtség.
• Folytatás: second wind
• Oka: a szervrendszerek átállási aránytalanságai okozzák.
A szervrendszerek átállása
• Hőháztartás: kezdeti hő-megkésett hő.
• Hörgők átmérője: hőmérséklet (hörgők szűkülése)
• Tejsav felszabadulás: alacsony pH savasodás
• Oldalszúrás, puffadás: vérpangás (máj, lép, vesék)
• Pszichés: „kell ez nekem?”
• Endorfinok: opioid receptorokon ható válsághormonok, flow
