Gyógymasszőr Oklevelem

Mint hiteles gyógymasszőr,  fontosnak tartom oklevelemet weboldalamon megjeleníteni, hogy ezzel is igazoljam szaktudásomat.

Szakmai Vizsgám eredménye:
Amire külön büszke vagyok:
                 2éves szakmai tanulmányaim zárójegyei:

Miért hasznos a mobil masszőr?

Következő bejegyzésemben a mobilmasszázsról írok majd önöknek,
érvek-ellenérvek,  hogy miért érdemes illetve nem érdemes mobil masszőrt választani,  tippeket adok, hogy mi alapján válasszunk masszőrt.  Olvassák szeretettel.
Először is tisztázni szeretnék pár dolgot,  de mégmielőtt jobban belemennénk,  valójában ki is a mobil masszőr?
Azt a személyt aki házhoz jár masszírozni,  egy önnek megfelelő időpontban felkeresi otthonában és megmasszírozza önt. – ez lenne a hivatalos megfogalmazása.
Na de térjünk el a formaiságtól:
2013-at írunk valljuk be,  nehezen engedünk be idegeneket otthonunkba,  hiszen annyi trükkel próbálnak bejönni idegenek az otthonunkba, legyen szó akár a csalókról,  de sokhelyen már a postást se szívesen engedjük be.
-Ezzel szemben Kanadában a masszázsok közel 60%-át mobil masszőrök végzik. 
Miért vagyunk bizalmatlanok?  Jó valljuk be,  szükséges,  nem árt szemfülesnek lennünk,  viszont  ha leellőrizhető gyógymasszőrt választ,  semmi oka az aggodalomra,  egy jó mobil masszőr,  akár a családtagja is lehet.  Heti kikapcsolódása részévé teheti,  egy önnek megfelelő időpontban,  beszélgethet a masszőrrel,  vagy éppen relaxálhat,  amíg teste felfrissül a masszázs során.
Milyen masszőrt ne válasszunk az internetről?
-weboldalán nincs feltüntetve az oklevele (írni “mindent” lehet, de be szkennelt oklevél nélküli masszőrhöz nem szívesen mennék)
-túl olcsó, már már irreálisan – egy képzett gyógymasszőr átlagosan 6-10ezer forintot kér el 60perc masszázsért.
-A weboldal hanyagul karbantartott,  össze vissza “dobált” elemek(nagy százalékban a masszőrök maguknak készítik weboldalukat, ha a weboldal nem igényes, akkor a masszázs sem lesz az)
-általában a saját domainnel nem rendelkező masszőrökkel se foglalkozzunk(Nem tudhatjuk milyen céllal hirdet, milyen céllal akar bejutni otthonunkba.) – az én domainem így néz ki: http://www.norbimasszor.hu
Amennyiben ezeket az apró dolgokat betartja, egész biztosan a mobil masszázs megfelelő kikapcsolódást fog nyújtani az ön számára is.
Hívjon bizalommal: 06/305949225

A valóságról…

Valljuk be,  Magyarországon nagyon nehéz a megélhetés, nincs pénz, van mikor a szülő azon gondolkozik mit ad a gyermekének enni, melyik csekket tolja el stb. , úgy gondolom mégis van kiút ebből a csapdából,  vagy legalábbis ebből a felfogásból.
Tudom 22 évesen talán furán hangzik ez a számból,  holott legtöbb kortársamnak az élete arról szól, hogy hétvégenként hol rúgjon be,  kivel szeretkezzen, illetve a média is ezt a képet igyekszik belénk “nevelni”.  Vegyük például a német mintára készült éjjel nappal budapestet. Miről is szól?  Sok jellemtelen ember, nem csinál valójában semmit,  értelmetlen dolgokon vitatkoznak, verekednek, szexelnek össze vissza, és mindenki iphonenal járkál, holott senki nem dolgozik, olyan keményen, vagy nincs olyan munkája(pl. Ügyvéd) amivel ezt a pénzt  elő tudná teremteni.  Persze, hogy szponzori telefonokról van szó,  de valójában a média ezt akarja mutatni a fiataloknak, hogy ne dolgozz, simlizz össze vissza és hopp nagyon menő leszel, tévében szerepelhetsz, és majd egy” falunapon” tudsz haknizni, büszkén elmondhatod én vagyok az xy celeb ebből  a sorozatból.
Nézzük a másik oldalt:
Nem tudom elképzelni, hogy valakinek ez legyen a szórakoztató egy fárasztó nap után, hogy ilyen dolgokat  néz, és ismerősi körében erről beszélget.
-Ez egy felszínes világ…
Valahogy a munka értéke elveszett,  semmire nem nézik azt a típusú embert aki dolgozik, hajt és megvalósít célokat az életében .
Sajnos csak az számít milyen ruhában járkálsz, milyen telefonod van stb.
Holott az igazi értékek,  kezdenek eltűnni.
Barátság? – Facebookon bejelölsz valakit, talán ennyit jelent.
Család? Szerelem? A mai világban minden úgy van kitalálva, hogy egyszer minden véget ér,  válj el, mert ez a trend.
Hiába vetted meg tavaly 150ezerért a Samsung Galaxy SIII-at, már most az ciki,  vegyél S4-et, de már ősszel jön az iPhone 5S.
Remélem érthető volt, amire célozni szerettem volna.  Egyszerűen úgyérzem, hogy az átlag embernek annyi célja van, hogy fogyasszon fogyasszon, ha nincs pénze vegyen fel személyi kölcsönt, de fogyasszon akkoris.
De hát a szomszédnak nagyobb a plazma tv-je! – Sokszor találkozok ezzel a hozzáállással is, sajnos így soha nem leszünk boldogok.
Szemléletet kell váltani,  és valahogy ki kell szakadni az állandó trendeknek való megfelelésnek, mások véleményének rabságából.
Csak akkor vásároljunk ha tényleg szükséges. Ha nincs pénz akkor is próbáljunk meg  spórolni, viszont ha egy dohányos/alkoholista ember mondja, hogy nincs pénze, akkor nem érdemes vele törődni, mert ha reálisan gondolkodna, akkor lemondana önző kis tevékenységéről, és máris lenne pénze.
Keressük példaképeket, olyan embereket akik normális értéktendet követnek.
Örüljünk az apró dolgoknak,  például, hogy ma kisütött a nap,  vagy megleptük valamivel a körülöttünk lévő embereket, esetleg segítettünk nekik, önzetlenül. -Kezdetben nehéz elindulni a változás útján, viszont ahogy rajta haladunk, rájövünk arra, hogy csakis így érdemes élni. 
Tegyünk egy lépést érte, még ma.
Csakis Önmagunk tehetjük szebbé életünket.
Amennyiben tetszett bejegyzésem írja meg véleményét e-mail címemre: kiserinorbert@gmail.com
Köszönöm, hogy elolvasta posztomat, tartson velem továbbra is, egy boldogabb élet reményében.

Gondolatok…

Mostanában gondolkodtam el azon, hogy mi is az élet értelme.
Mit tartunk fontosnak vagy éppen mi az amit éppen mellőzünk.
“Mi van ha az az élet értelme, hogy értelmet adj az életednek.”-Egy mondattal így jellemezném az élet értelmét. Mindenki számára más fontos, valaki pénzt, családot szeretne, valaki hatalmat, és olyan is van akit elvakít a felszínes csillogás, olykor-olykor bármit megtenne ezért.
Igen, emberek vagyunk és különbözünk, a hangsúly mindig a megvalósításon van. A probléma ott kezdődik, amikor egyes emberek fontosabbnak tartják magukat és más emberek életét tönkreteszik, veszélyeztetik saját céljaik elérése érdekében.(és most nem a bankrablókra gondolok, sokkal negatívabb emberekkel találkozhatunk a hétköznapokban is.)
A lényeg abban rejlik, hogy tegyünk rendet a fejünkben, és mindig tisztességes utat válasszunk magunk előtt. Tudatosítsuk, hogy a dolgoknak ára van és igenis meg kell hogy küzdjünk értük, nincs könnyebb út. Ennek az értékrendnek a felállításában, kiváló segítség lehet a sport.
Sportok közül a testépítés alapjába véve jó lenne,  ha nem arról szólna a konditerembe járók 90%-ának az élete, hogy 1-2 hónap alatt legyünk izmosak, koxoljunk, és tudjunk feszíteni a csajoknak a strandon, a diszkóban, a Facebookon  hanem, hogy egy normális értéktendet felállítsunk, kitartsunk a mindennapokban, illetve sportoljunk.
(Ennek a szemléletnek a terjedésében nagy segítséget nyújt az interneten Drugs Bunny,  akinek a kalandos életútját, tanácsait, tapasztalatait könnyen meglehet találni a google segítségével.)
De nagyon eltértem már a témától,  az élet értelmének lényege szerintem,  a célok kitűzésével kezdődik. Legyenek rövid és hosszú távú célok az életben.  Mellesleg célok nélkül szerintem nem lehet élni, vagy legalábbis nagyon nehezen, ezért ez az első lépés, hogy tartalmasabb életet éljünk. (Persze figyeljünk oda, hogy ezek a célok ne elérhetetlen célok legyenek, mert akkor könnyen lehet kudarc érzetünk)
Illetve kerüljük el a csak anyagi vágyakat is.
Találjunk egy egészséges középutat,
sokszor hangsúlyozom, hogy örüljünk a kis dolgoknak is, mert enélkül nem lehetünk boldogok.
Fontos, hogy figyeljünk oda másokra is.
Az élet értelmét befolyásoló tényezők:
-Hosszú távú célok
-Rövid távú célok
-Környezet
-Családból hozott értékrend
A családból hozott értékrenden hosszabb idő alatt, de tudunk változtatni, viszont az összes többin bármikor saját magunk változtathatunk.
Gondolkodjunk el eddigi életünkön, érdemes így élni vagy nem?  A határ a csillagos ég lehet,  hisz csak az akaratunktól függ mit érünk el, lépjünk ki bátran az áldozat szerepből.
Kitartást kívánok hozzá.

Vér és sport

Egyszeri terhelés hatása a vérre:
• Vértérfogat emelkedik (vérraktárak kiürülnek)
• Abszolút értékben csökken
ØPlazma kikerül az extracelluláris térbe (hematokritérték emelkedik)
ØVízvesztés
ØFehérvérsejtszám 4x
• Hemoglobin koncentráció csökken (tápláltság)
• Emelkedik a trombicitaszám (vérlemezkék aggregációs tulajdonsága)
• Akut intenzív terhelés hatására akut gyulladásos immunológiai reakció

Rendszeres edzés hatása a vérre
• Fokozott állóképességi munka növekvő plazma térfogat.
• Krónikus terhelésnél az alvadási reakció csökken
• Anaerob edzés anaerob kapacitás növekedése
• Gyulladásos immunológiai reakció mérséklődik
• Az immunrendszer is alkalmazkodik
• Extrém edzésterhelés rontja az immunrendszer hatékonyságát
Vérkép és teljesítmény
• Oxigénszállító képesség
Ø A rendszeres edzés nem növeli
Ø A vörösvérsejtszámot
Ø A hemoglobin koncentrációt
Ø A vérszegénység ellenben hátráltatja
Ø Akkor mi növeli?
Ø Magaslati edzés
Ø Vérdopping
Ø EPO (eritropoetin)
Keringés és sport
Állandó
Szív
Agy

Változó
Növekszik Csökken
Vázizom máj
vese
Bőr
Vérkeringés és terhelés

Dinamikus
• Emelkedik a pulzusszám és a perctérfogat
• Közepes intenzitásnál 160/80 Hgmm
• Max. terhelésnél 220/40Hgmm
Statikus
• Szív teljesítménye kevésbé növekszik
• Perifériás ellenállás megnő
• 200/150Hgmm
Az edzett szervezet keringése
• Az edzett izom keringése javul
Ø Arteria femoralis belső átmérője nagyobb
Ø Gazdagabb kapillárishálózat
• Gyorsabban megnyílnak a kapillárisok
• Hatékonyabb a keringés redisztribúciója
• Nagyobb az edzett szervezet vértérfogata

Sportélettan Teszt 1.

• Jellemezze a mozgásszabályozás hierarchikus rendszerét!
• Jellemezze az anaerob alaktacid és laktacid energianyerési módokat!
• Fejtse ki a hirtelen szívhalál okait és rizikójának csökkentési lehetőségeit!
• Jellemezze a fáradás 3 fázisát!
• Jellemezze a szív edzettségi jeleit!
• Írja le az izomösszehúzódás molekuláris sorrendjét!

• Mi a sportélettan?
• Mi a teljesítőképesség?
• Mi a teljesítőkészség?
• Mi az edzettség?
• Mi a belső edzésterhelés?
• Mi a motoros egység?
• Mi az ingerületátvivő anyag a neuromuszkuláris junctionban?
• Milyen izomrost típusok fordulnak elő az emberben?
• Oxidatív körülmények között egy molekula glükózból mennyi ATP keletkezik?
• Mi a holtpont?
• Mi a perctérfogat?
• Mik az edzett szív előnyei?
• Mi a vitálkapacitás?
• Mi növeli az oxigénszállító képességet?

Sportélettan

Sportélettan 
Dr. Tóth László 
Gyógymasszőr (esti) képzés META 
› Heti x óra szombat tömbösítve 
› Össz: 13 óra 
› Vizsga: kettő jegy (dolgozatok) megbeszélés 
› Alternatív lehetőségek: jegyjavítás, 
-kiváltás ppt előadás választott témában 
Gyógymasszőr (esti) képzés META 
› Heti 1 óra szerda 17.00-17.45 
› Össz: 13 óra 
› Vizsga: kettő jegy (dolgozatok) 
› Alternatív lehetőségek: jegyjavítás, -kiváltás ppt előadás választott témában 
Gyógymasszőr képzés META 
› Heti 2 óra kedd 16.05-17.35 
› Össz: 34 óra 
› Vizsga: három jegy (dolgozatok) 
› Alternatív lehetőségek: jegyjavítás, -kiváltás ppt előadás választott témában 
Irodalom (ajánlott) 
Vizsgára 
› DIÁK 
›
Alapfogalmak 
sport 
› az 
› mi? 
Sport? 
› Karinthy így fogalmazta meg a sport definícióját: 
“Sport alatt mindazokat a mozgásokat és görcsöket értjük, amiket evégből felheccelt emberek egyes testrészeikkel külön, és egész testükkel oly célból végeznek, hogy egyetlen rész sem maradjon azon a helyen, ahova az Isten teremtette, hanem lehetőleg olyan helyzetet foglaljon el, amire az illető testrész egyáltalában nincsen berendezve.”
Forrás: citatum.hu 
Sport? 
› Planking 
› Owling 
› Batmaning 
› Ironing 
› http://www.youtube.com/watch?v=x98jCBnWO8w 
› 10 
SPORT 
Sport (Európai Sport Charta) 
› Minden olyan fizikai tevékenység, amely esetenként vagy szervezett formában a fizikai és pszichikai erőnlét fejlesztését szolgálja, társadalmi kapcsolatok teremtése vagy különböző szintű versenyeken eredmények elérése céljából. 
Élettan 
› Szervezet működését vizsgáló tudomány. 
› Az anatómia új szemlélete átvette ezt a szerepet. 
› Struktúra és funkció 
› Élettan új szemlélete: 
A szervezet működésének szabályozása. 
Sportélettan 
› Alkalmazott élettan a versenysport kontextusában 
› Hatósugara: teljesítményfokozás 
› Edzettségi szint emelése (nemcsak élsport) 
› Iskolai testnevelés, rekreáció, szakosztályi sport, rehabilitáció, stb. 
› Anatómiai-élettani alapok azonosak 
› Kutatás és gyakorlat kapcsolata 
› Élettani szemlélet 
Sportélettan 
› Hagyományos szemlélet – hogyan változnak meg a szervműködések az edzés hatására. 
› Új szemlélet – hogyan változik meg a szervek szervrendszerek működésének szabályozása az edzett szervezetben. 
› Központban: az edzés hatására létrejövő alkalmazkodási folyamatok vizsgálata. Elsősorban szabályozási folyamatok. 
› Szervműködések változásának vizsgálata 
› A rendszeres fizikai aktivitás megnöveli az egyes szervek működési kapacitását 
Sportélettani ismereteken alapul 
› A kiválasztás 
› Különböző korosztályok felkészítésének elmélete és módszertana 
› A lakosság testedzésének mennyisége és minősége 
› Tudományos határterületek (sportpedagógia, sportpszichológia, stb.) 
› Sporttudományok (önálló diszciplína) 
Sportélettan azt vizsgálja 
Hogyan változik meg a szervműködések szabályozása a rendszeres edzések hatására és ez a megváltozott szabályozás hogyan érvényesül, figyelembe véve a szervek jellemzően megnövekedett működési kapacitását. 
Az edzettséghez alkalmazkodás 
› Érzékenyebb szabályozást jelent. 
› Gazdaságosabb működési kapacitást. 
› Nyugalomban – még jobban pihen. 
› Terheléskor – tovább fokozható a szervműködés. 
› Nagy különbség az edzett és edzetlen szervezet nyugalmi és maximális értékei között van. 
Az edzettség, mint központi fogalom 
› A szervezet pszichofiziológiai harmóniája, mely egyidejűleg jelenti a szervezet optimális teljesítőképességét, szilárd egészségi egyensúlyát és pszichikai teherbíró képességét. 
Teljesítmény 
› Edzettség + forma (diszpozíció) 
› Teljesítőképességen a fizikai képességeket (erőt, mozgásgyorsaságot, állóképességet, hajlékonyságot stb.), továbbá a sportág technikájában, taktikájában nyújtott teljesítményeket és a technikai, taktikai készségeket, végül egyéb ismereteket, kognitív képességeket, illetve ezek együttesét értjük. 
› Teljesítőkészségen a sportoló edzőjéhez, továbbá sportágához, környezetéhez, életrendjéhez való viszonyait értjük. Ennek megfelelően a teljesítőkészség átfogja a sportoló sportolási (edzési, versenyzési) attitűdjét, amelynek segítségével képes mozgósítani a rendelkezésére álló energiáit. 
Edzés 
› A kikapcsolódás, felfrissülés vagy a jobb fizikai és pszichikai teljesítőképesség megszerzése, megtartása vagy fokozása érdekében végzett rendszeres fizikai aktivitás szabadidő sportolók esetében, ill. a sportágspecifikus teljesítmény fokozásának eszköze versenysportolók esetében, akik célja az öröklött adottságok felső határig kitolt teljesítményfokozás. 
Edzéshatás 
› Az edzéshatás kiváltásához az ingernek el kell érnie egy meghatározott erősséget és időtartamot. Ellenkező esetben nem váltódik ki ingerületi folyamat az élő szövetben. Azt a legkisebb ingererősséget, amelynél az ingerelt szervben vagy az ingerelt sejtben éppen létrejön a válasz, a reakció ingerküszöbének nevezzük. 
Az edzésterhelés folyamata 
Külső és belső edzésterhelés 
› A külső edzésterhelés a végzett edzésmunka és az egyéb környezeti ingerek (hőmérséklet, talaj minősége, társak, nézők stb.). Mindenfajta külső terhelés meghatározott, rá jellemző reakciót vált ki a fizikai és pszichikai működésrendszerben. 
› Belső terhelésként foghatók fel azok a fiziológiai, biokémiai elváltozások, továbbá pszichikai folyamatok, amelyek a külső terhelés következtében jönnek létre. A belső terhelés nagyságát és erejét a külső terhelés valamennyi összetevője külön-külön és együttesen is befolyásolhatja. A terhelések hatása nem állandó. 
Függ: 
• egyéni sajátosságoktól 
• aktuális fizikai-pszichikai állapottól 
• edzettség színvonalától 
• szociális viszonyulásoktól 
• külső környezettől 
Summary 
Alkalmazkodási folyamatok akkor jönnek létre, ha az ingerek elérik a szükséges intenzitást és a szükséges terjedelmet 
Minél jobban megközelítik a terhelésadagok az egyén pillanatnyi teljesítőképességét, terhelhetőségét, annál hatékonyabban zajlanak le az alkalmazkodási folyamatok. 
A szükségesnél nagyobb mérvű terhelések, vagy a terhelés terjedelmének és intenzitásának helytelen viszonya kedvezőtlenül befolyásolja az említett alkalmazkodási és szabályozási működéseket, csökken a teljesítmény 
A terhelés energetikai potenciálok felhasználása következtében fáradási folyamatot vált ki, ezzel a szervezet működési szintje időlegesen csökken -> alkalmazkodási folyamatok beindulnak -> túlkompenzálás, teljesítmény növekedés 
A túlkompenzálások eredménye a megnövekedett teljesítmény. De ha a szervezet nem kapja meg időben a következő terhelést, visszaáll az eredeti szintre.

Motoros képességek (Mozgásképességek)

Kondicionális képességek
› A motoros képességek azon csoportja, melyeket főként energetikai tényezők határoznak meg.

Ø Erő
Ø Gyorsaság
Ø Állóképesség
Ø Ízületi mozgékonyság
Funkcionális összefüggés és kölcsönhatás az erő, gyorsaság és állóképesség közt.
Erő
› Külső és belső ellenállások leküzdése
o Maximális erő
o Gyorsasági erő
o Állóképességi erő

Férfiak:
Ø Erő az életkorral nő, maximumát 20- 30 év között éri el, ezután lassan, fokozatosan csökken
Ø 65 évesek ereje a 20- 30 évesek erejének 80%-a
Nők:
Ø 16- 30 év között a legnagyobb, erő maximuma 20- 30 év a nőknél is
Ø Erőszint a férfiakénak 60- 65%-a
Erőcsökkenés 30-60 év közt egyenletes és párhuzamos a nőknél és férfiaknál
Ezek az adatok a maximális, statikus erőre vonatkoznak
Maximális statikus erő
¨ Kar szorítóereje:
Ø Lányoknál 7- 14 , fiúknál 7-16 év közt fejlődik legintenzívebben, de fiúknál 16 év felett is jelentős a fejlődés.
Ø Erőgyarapodás már 4-5 éves kortól megindul.
Ø Testtömeg nő, ennek nagy része izomà arányosan nő a statikus erő is
Ø Maximuma férfiaknál: 26-28 éves korban, nőknél 23- 25 éves korban.
Ø Ezt követően fokozatosan csökken, férfiaknál 65, nőknél 60 éves kor után fokozottabban.
Ø A 70 évesnél idősebbek fiatalkori erejük 60- 65%ának kifejtésére képesek

Kar tolóerejének fejlődése:
Ø Fiúk: 12-17 év, majd jóval kisebb mértékben
Ø Lányok: 11- 13 év ill. 14-15 év

Hasizmok fejlődése:
Ø Lányok: 13 éves korban befejeződik
Ø Fiúk: 11 éves korban indul, ifjúkorban is tart
Ø Fejlődési csúcs: lányok: 11- 13 év, fiúk: 12- 14 év
Hátizmok fejlődése:
Ø Fiúknál és lányoknál is 18 éves korig vagy még tovább tart
Ø Fejlődési csúcs: fiúknál a serdülési- növekedési lökéssel esik egybe, lányoknál 13-14 ill. 16-17 év
Erőfejlődés
q A különböző izomcsoportok erőfejlődésének dinamikája (Kuznyecov, 1974):
• Legintenzívebb szakasz: mind2 nem: 9-12 év
o Lányok erőfejlődése 12-13 éves korban befejeződik, míg a fiúknál 14-15 éves korban egy újabb periódus figyelhető meg.
q Kazarjan, 1964: 10- 11 ill. 13- 14 év közt ugrásszerű izomerő-növekedés.
o 8- 17év közt feszítőizmok ereje gyorsabban nő, mint a hajlítóizmoké.

Izomerő csökkenésének okai
Ø Az életkor előrehaladtával csökken az izomzat aránya. A felnőtt ember átlagosan 36 kg izomtömege 70 éves korra 13 kg-mal lesz kevesebb.
Ø Az izomzat viszkozitása, kálium- és kálcium tartalma kisebb idős korban à kevésbé rugalmas
Ø Idősek erőkifejtése kevésbé dinamikus.
Gyorsaság
Gyorsasági erő
(robbanékonyság)
Két fejlődési csúcs:
• 4- 8 éves kor között
• Lányok: 11- 13, Fiúk: 12- 16 év közt
Teljesítménymaximum:
Ø Férfiak: 20- 22 között
Ø Nők: 13- 15 között
55- 60 éves kor között:
Ø Férfiak 50- 60%ot,
Ø Nők 45- 50%ot képesek teljesíteni
à Gyorsasági erő hamarabb épül le, mint a maximális erő és a nőknél nagyobb mértékű
Erő-állóképesség
Kar húzó erő-állóképessége (húzódzkodások száma függésben):
Ø Fiúk: 7-18 éves korig egyenletesen nő és a kiindulási érték 3szorosát éri el.
Ø Lányok: 7-14 éves korig nő, kis mértékben
Ø Ettől kezdve mérsékelten csökken
Kar toló erő-állóképessége (fekvőtámaszban karhajlítás és –nyújtás):
Ø Lineárisan változik, de a lányoknál a változás sebessége mérsékeltebb à kiindulási értékhez képest 18 éves korra fiúknál 3szoros, lányoknál másfélszeres az érték.

Hasizmok erő-állóképessége:
Ø Legintenzívebb fejlődés:
§ Fiúk: 13- 16 éves kor között
§ Lányok: 12- 14 éves kor között
Ø Maximum elérése:
§ Fiúk: 18 éves kor
§ Lányok: 14 éves kor
Hátizmok erő-állóképessége:
Ø 7- 18 éves korig nincs a fejlődésben jelentős különbség a két nemre nézve.
Gyorsaság
Gyorsaság
› A különböző cselekvéseket a lehető legrövidebb idő alatt

o Mozgásgyorsaság
o Reakcióidő
Mozgásgyorsaság
Ø Pl. 30 méteres vágtafutással mérhetjük
Ø Fejlődésében 2 intervallum
Ø Első: 10 éves korig: nagyon intenzív javulás
Ø 7-8 éves kor között átmeneti plató
Ø Második időszak a lányoknál serdüléssel zárul, ekkor meghaladják a felnőttkori szintet, majd csökkenő tendencia figyelhető meg.
Ø Fiúk teljesítménye ebben az időszakban tovább javul, bár mérsékeltebben, mint előtte.
Ø Serdülés idején mérsékeltebb tempójú fejlődés, melynek csúcsa lányoknál 12-13 év.

Ø A lányok relatív fejlettsége végig előbbre tart a fiúkénál:
o 75%os fejlettség lányoknál 7, fiúknál 9 éves korban;
o 90%os fejlettség lányoknál 9, fiúknál 13 éves kor körül.
Ø Mozgásgyorsaság 20 éves kor után csökken.
Ø Idős kori adatok nehezen találhatók a mozgásgyorsaságukról, érthetően, hiszen ennek vizsgálata nagy sérülésveszélyt hordoz magában.
Reakcióidő
Ø A két nem fejlődése folyamatosan javul és közel párhuzamos 6,5 és 18,5 éves kor közt.
Ø A fiúk teljesítménye valamennyi életkorban meghaladja a lányokét.
Ø Legnagyobb fejlődés: 7,5 és 10,5 éves kor között, ennek csúcsa azonban fiúknál egy évvel korábban van.
Ø Relatív fejlettség fiúknál nagyobb:
o 50%os fejlettség:
fiúk: 8 éves korban, lányok: 9 éves korban
o 90%os fejlettség:
fiúk: 12 éves korban, lányok: 14,5 éves korban

Ø Legrövidebb reakcióidő: 20- 30 éves kor közt
Ø Az életkor előrehaladtával fokozódik annak a jelentősége, hogy a jelzés milyen fajtájára (fény- vagy hangingerre) kell reagálni.
Ø Az idős embereknél meghosszabbodik a RI időkényszer melletti feladat végrehajtásánál, és komplikált mozgások esetén.
Ø 20 és 60 év között az egyszerű reakcióidőben csak kis mértékű változás
Állóképesség
Állóképesség
› A szervezet elfáradással szembeni ellenálló képessége.
› Felosztása: energiaigénylés módja szerint
› Színvonalát (és fejlődését) az oxigénfelvevő képesség (VO2 max.), ill. a munkavégző képesség szintjével, valamint az adott idő alatt megtett távolsággal (vagy az adott táv megtételének idejével) jellemzik.

Percenkénti oxigénfelvevő képesség
Ø Légzési és keringési rendszer teljesítőképességének legfontosabb jellemzője
Ø Nemek közti különbség a serdülőkorban jelentkezik a fejlődésében
Ø Max. oxigénfelvevő képesség lányoknál 14-16 év, fiúknál 18- 20 év, 2,6 ill. 1,8 liter.
Ø Fejlődési csúcs a pubertásra tehető.
Ø 25 éves kor után csökken
Munkavégző képesség
Ø 25 éves kor után a férfiaknál egy szinten marad, nőknél enyhén emelkedik 55 éves korig.

q Aerob állóképesség szintjének mérése: 12 perces futással
Ø Sportoló fiataloknál: fiúknál 7-17 év között javul az eredmény, lányoknál a javulás a serdülőkorral befejeződik. Ez edzetlenségre vezethető vissza és valószínűleg a serdülőkori átrendeződés is szerepet játszik ebben.
Ø A légzési- keringési rendszer állapota nagy mértékben függ az életviteltől, a rendszeres fizikai aktivitástól.

› Anaerob állóképesség mérése: „40 mp futás”
Ø Fiúk: 7- 18 év közt folyamatosan javul, legintenzívebb szakasz: 13- 16 év.
Ø Lányok: javulás 13 éves korig, majd romlás
Ø Relatív fejlettség adott életkorban lányoknál magasabb.

A fejlesztési kísérletek azt mutatják, hogy az iskolai tanulók igen jelentős terheléseket képesek elviselni. Az állóképességi terhelés lehetőség, hogy a légzési és keringési funkciókat fejlesszük!
Ízületi mozgékonyság

Ø Kondicionális képességek közé sorolható, mert feltételét képezi a motorikus teljesítménynek
Popov adatai az aktív, dinamikus hajlékonyságról:
Ø Lányoknál kétfázisú, fiúknál háromfázisú fejlődés
Ø Lányok valamennyi életkorban jobb teljesítményt érnek el
Ø Lányok: 8-14 év közt intenzív változás, aztán gyakorlatilag állandó,
Ø Fiúk: 7- 12 év közt mérsékelt változás, 11-17 év közt intenzív javulás, később stagnálás
Ø Fejlődési csúcsok: serdülőkor végén

Fetz (1982), Farmosi (1990):
Ø Fiúk: 7-10év közt nincs változás, majd 11-17 év közt 4 cm-es javulás
Az életkor előrehaladtával leginkább a nagy ízületek mozgékonysága csökken.
Ø Férfiaknál 20, nőknél 25 éves kortól kezdődően
Ø Férfiaknál intenzívebb is a hanyatlás
Ø A hanyatlás okai:
o Az ízületekben fiziológiai változások;
o Ízületi szalagok kevésbé rugalmasak, kevésbé nyújthatók;
o Az ízületi felszínt alkotó porcok repedezettek, kopottak;
o Az ízületi folyadék viszkozitása csökkent.
Koordinációs képességek
¨ A motoros képességeknek azon csoportja, melynek jellegzetes elemét a szabályozási folyamatok képviselik.
¨ Sokféle felosztás:
Ø Schnabel (1977): alapvető képességek (motorikus szabályozó, alkalmazkodási és tanulási képesség) és speciális képességek (egyensúlyozó, ritmizálási és kombinációs képesség, mozgáselaszticitás, mozgásfantázia)
Ø Blume (1981): 7 koordinációs képesség: vezérlő, orientáló, differenciáló, egyensúlyozó, reakció, átállítási és ritmizáló képesség.
A kinesztetikus differenciáló képesség
Ø Izmokból jövő információ felvételén és feldolgozásán alapul; finoman szabályozott mozgásban nyilvánul meg
Ø Több teszttel vizsgálható, pl.: egyszerű karmozgás térbeli és időbeli paramétereinek vizsgálata
Ø A térbeli differenciálás 8-10 éves korban javul sokat, majd egy lassú tempójú változás, végül serdüléssel le is zárul.
Ø Az időbeli differenciálás 9-10 éves korban indul fejlődésnek, a serdülőkor lelassítja ezt is.
Ø A teljesítményreprodukálásban egyenletes fejlődés 12-14 éves korig, majd 2 éves stagnálás, majd 16. évtől újabb intenzív periódus. ß összefügghet az életszakaszra jellemző motorikus átrendeződéssel.
Ø Nemek közt nagyon kicsi különbség.
Ø Téri komponens korábban, idői komponens később éri el a felnőtt szintet.
Térbeli tájékozódó képesség
¨ A test térbeli helyzetének, e helyzet megváltoztatásának érzékelése, és a mozgás céljának megfelelő szabályozás jellemzi.
¨ Tesztek: célbadobás / olyan feladat többszöri megismétlése, mely a testhelyzet mozgás közbeni megváltoztatását igényli (pl. Fleishman- féle kerülő futás)
¨ Célbadobó teljesítmény:
Ø Fiúk: 6-18 év: felfelé ívelő
Ø Lányok: 14- 15 éves korban van fejlődés
Ø A változás az idegrendszeri éréssel hozható kapcsolatba
Ø Lányoknál kevésbé jó serdülés után – gyengébb technika

¨ Fleishman- féle kerülő futás
Ø Léc alatt is át kell bújni à mozgásirány- változtatást igényel + egész test koordinálása, melynek egyik eleme a téri tájékozódó képesség.
Ø Mozgás átállítása, lefékezés, gyorsítás kell
Ø Két szakasz: 1. igen intenzív- serdülőkorig, aztán mérsékeltebb a változás
Ø Intenzív fejlődési szakasz: 2 periódus: 5-7 év közt, illetve lányoknál 10- 12, fiúknál 9- 10 éves kor között. Hasonlít a két periódus a gyorsasági erőnél és a gyorsaságnál megfigyelteknél is. Ez az egybeesés az egész testkoordináció, valamint a gyorsaság és a gyorsasági erő kölcsönhatásából ered, és felhívja a figyelmet arra, hogy az egész test koordinációja a gyorsaság egyik fontos háttértulajdonsága.

Egyensúlyozó képesség
¨ 3 szakaszra osztható a fejlődése:
Ø Első: 4- 8 év közt lassú javulás
Ø Második: lányoknál 8- 12 év, fiúknál 8- 14 év közt; fiúk és lányok teljesítménye ekkor együtt halad, majd 12 éves korban lányok teljesítménye visszaesik, majd a serdülés vége felé ismét javulás (lányoknál medence megnő, ez megbontja a korábbi biomechanikai viszonyokat)
Ø A 14/15 éves kort követő javuló tendencia a serdülőkor befejeződésére utal
Ø A harmadik szakaszt a fentiek alapján a nemek közti különbség jellemzi. A fiúk ekkor a 18 éves kornál jobb teljesítményt érnek el.

q A teljesítményváltozás sebességcsúcsa:
Ø 8-10 éves kor között, de jelentős változás 11-12 év között is
q Relatív fejlettség:
Ø 9-10 év között: 50%
Ø 11 éves kor: 75%
Ø 12éves kor: 90%
q Fejlődése a fiatal felnőttkorig tart.
q Legjobb teljesítmények: 20-30 év között
q 50 éves korig ez a képesség stagnál, majd hanyatlás a mozgásfolyamatok finom koordinációjának csökkenése miatt (Winter, 1977)
Ritmusképesség
› Változó hangritmusok megragadásával, ill. egyszerű ciklikus mozgások – pl. helybenfutás – ritmusának tartásával jellemezhető.
› Két jellegzetes periódus: Fiúknál 7- 11 éves kor között intenzív fejlődés; 13 éves kortól nő a különbség a nemek között, a fiúk túlszárnyalják a lányokat. Ez 19- 21 éves korra kiegyenlítődik, a lányok jobb teljesítményt érnek el.

Edzetlen személynél 30- 50 éves kor között koordinatív teljesítménycsökkenés lehet – nagy egyéni eltérések a különböző életmódok miatt.
A mozgáskoordinációt az előrehaladott életkorban – 60- 70 éves kor után – az alábbiak szerint jellemezhetjük:
Ø A mozgásfolyamatok iramának csökkenése.
Ø A mozgáskombinációs képesség beszűkülése.
Ø A motorikus cselekvések minőségének romlása.
Ø A mozgásanticipáció hanyatlása.
Ø A mozgásritmus megbomlása.
A kondicionális képességek funkcionális differenciálódási modellje I.
› A kondicionális képességek nem differenciálódtak.
A kondicionális képességek funkcionális differenciálódási modellje II.
› A prepubertásban a szervezet morfológiai változásának hatására az erő “leválik” a képesség együttesről
A kondicionális képességek funkcionális differenciálódási modellje III.
› A pubertásban az anyagcsere folyamatok tökéletesedése során az állóképesség elkülönül a gyorsaságtól.

Koordinációs képességek
• Kinesztétikus differenciáló képesség
• Térbeli tájékozódó képesség
• Egyensúlyozó képesség
• Ritmusképesség
• Reakcióképesség

Fáradás

Izomfáradás
• Nem tudjuk változatlan szinten tartani az izommunkát.
• A szervezet védőfunkciója.
• Pszichológiai és fiziológiás jelenség.
• Helyi és általános
Helyi fáradás
• Lokális
• Jellegzetes erő-időtartam görbe
• Max erő pár sec.; 50% 1 min.; 15% 10min.
• Fizikai erő fáradás (néha fájdalom)
• Transzmisszió lassulása (ideg felől nem ingerelhető)
• Metabolit felszabadulás Tejsav (0,3-0,6%)
• Savasodás pH 6,3 alá (nem működnek az enzimek)
• Nem megfelelő vérellátás (izometriás működés)
Általános fáradás
• Hosszan tartó munka közben (futás, stb.)
• Az összetevők közül a leggyengébb (legkisebb funkciójú) határozza meg a fáradást

Az agykéreg fáradása
• Vérellátása állandó!
• Lényegében nem fárad!
• De: hibás végrehajtások, rossz döntések (kognitív fáradtság)
• Kiégés (motiváció csökkenése) sok verseny Inadekvát működés
Piramis extrapiramidális rendszer
• A pályarendszer áteresztő képessége szinte korlátlan!
Motoros egység
• Neuromuszkuláris szinapszis (junction)
• Helyi fáradás (ideg-izom)
• Vitatott
Az izom állapota
• Lehet oka a fáradásnak ha nincs megfelelő állapotban az izom.
• Rövid ideig tartó erőteljes izommunkánál a vízfelvétel miatt megduzzadhatnak az izmok.
Az izom energiaellátottsága
• Szubsztrát hiány (szénhidrát és zsír) + fehérje
• Oxigénhiány
• Légzőrendszer alacsony kapacitása
• A vér alacsony oxigénkötő képessége
• A szív-keringési rendszer alacsony kapacitása
• Alacsony enzim kapacitás
Holtpont
• A szervezet átmeneti válsága, azzal a szubjektív érzéssel, hogy nem tudjuk folytatni a sporttevékenységet. Folytatva megszűnik.
• Tünetei: végtagnehézség, kedvetlenség, letörtség.
• Folytatás: second wind
• Oka: a szervrendszerek átállási aránytalanságai okozzák.
A szervrendszerek átállása
• Hőháztartás: kezdeti hő-megkésett hő.
• Hörgők átmérője: hőmérséklet (hörgők szűkülése)
• Tejsav felszabadulás: alacsony pH savasodás
• Oldalszúrás, puffadás: vérpangás (máj, lép, vesék)
• Pszichés: „kell ez nekem?”
• Endorfinok: opioid receptorokon ható válsághormonok, flow