Szerző: Norbi masszőr | Akció, Budapest, Egészség, Gyógymasszőr, Gyógyulás, Masszázs, Masszőr, Maszíroztatás, Mobil, Norbi, Norbi masszőr, Pihenés, Relaxáció, Sportmasszőr
28. feladat.
– a vállöv,
– a vállizület,
– a csontos szerkezet,
– az izület felépítése,
– mozgató rendszere, a ráható izmok,
– mozgásformák
A vállöv, mint függesztő öv csontjai, izületei:
Kulcscsont ( clavicula ) a mellkas felső kimeneti részét kétoldalt lezáró, S alakú görbe csont, mely a bőrön át jól tapintható.Egyik végével a lapockához, másikkal a szegycsonthoz izesül. A szegycsonti az egyetlen izület, mely a felső végtag csontjait a törzs csontjaihoz kapcsolja.
Lapocka ( scapula ) a mellkas hátsó részén, a gerinc két oldalán izmok közé ágyazva helyezkedik el. Háromszögletű lapos csont oldalsó felső szögleténél lapos izfelszin van, ide izesül a felkarcsont feje. Dorsális felszinének felső harmadában a lapocka tövis húzódik, melynek végrésze a vállcsúcs. Hollócsörnyulvány a lapocka felső szélének folytatása.
A kulcscsont-szegycsont izület korlátolt szabad izület, szükebb keretek között minden irányban mozgatható.
A lapocka kulcscsonti izület korlátolt szabad izület, a két csont között vizszintes és homlok sikban is van elmozdulás.
Vállizület: (art. humeri) gömb v. szabad izület, a lapocka izvápája és a felkarcsont feje alkotja.
A felkarcsont ( humerus ) hosszú csöves csont a felkar egyedüli csontja, aminek proximális epifizisén van a fej, alatta az anatómiai, s ez alatt a sebészi nyak ( itt törik el leggyakrabban )
Majd henger alakú test. A distalis epifizisen izfelszinek láthatók, ide izesül a két alkarcsont.
A vállövben lehetséges mozgások:
– a váll emelése ( elevatió ) és süllyestése ( depresszió ) = vállvonogatás
– a vállak előre és hátra húzása ( oppositio – repositio )
– forgómozgás – kisfokú –
A váll izület mozgásai:
1. saggittalis tengely mentén ( frontális sikban )
Abductio rögzitett vállnál nem éri el a vizszintest, rögzitettlen vállnál felefelé is nyujtható a kar ( elevatio ) mert a lapocka is mozog.
Adductio: frontális sikban csak függőlegesig, a kissé előre emelt kar a test elé vihető.
– 142 –
2. vizszintes tengely menti mozgások( saggitális sikban )
rögzitett vállnál: hajlitás flexió kb.60 fok( nevezhetjük előrelenditésnek is antalflexió)
feszités extenzió kb.5 fok ( lehet hátralendités is retroflexio )
rögzitettlen vállnál vizszintes fölé előre és hátra, mert a lapocka is mozdul.
3. vertikális tengely mentén ( horizontális sikban )
horizontális abductio
horizontális adductio
4. humerus hosztengelye körül forgó (rotáció) mozgás bármely sikban .
normál helyzetből befelé és kifelé.
rögzitett vállnál ennek ivértéke 90 fok, rögzitettlen vállnál 360 fok.
5. circumductio. A kart egy kuppalást mentén körül tudjuk hordozni.
A vállövre ható izmok:
Deltaizom (m. deltoideus)
A vállizületet oldalról borítja, és a vállat ez kerekíti le.
Eredés: szélesen a vállövön
– kulcscsont vállcsúcs felőli végén
– a lapocka kampószerű vállcsúcsán (acromion)
– a lapockatövisen (spina scapulae)
Tapad a felkarcsont középső harmadán levő érdességen (tuberositas deltoidea)
Működése: a felkart a vállizületben
– a vízszintesig emeli (abductio)
– elülső rostjai a távolított kart előrehúzza és befelé forgatja
– hátulsó rostjai a távolított kart hátrahúzza és kifelé forgatja
– hozzájárul a vállizület ízvégeinek összetartásában
Sérülésekor: ha az elülső rostok sérülnek, nem tudja arcához emelni a kezét a beteg
Bénulásakor: a vállöv leesik
Lapockaizmok (mm. scapulae)
Tövis feletti izom (m. supraspinatus)
Teljesen kitölti a lapockatövis feletti árkot (fossa supraspinatus).
Ered a lapockatövis feletti árokban
Tapad a felkarcsont nagy gumójának felső izombenyomatán
Működés:
– a felkar abductioja 30°-ig
– a felkar fejét az izületi árokba húzza
Sérülésekor, ha csak ez az izom, akkor a beteg nem tudja elindítani a kar távolítását
Tövis alatti izom (m. infraspinatus)
Kitölti a lapockatövis alatti árkot (fossa infraspinatus).
Ered a lapockatövis alatti árokban
– 143 –
Tapad a felkarcsont nagy gumójának középső izombenyomatán
Működés: a felkart kifelé forgatja, a felemelt kart lefelé húzza
Kis görgetegizom (m. teres minor)
Szorosan hozzáfekszik a tövis alatti izom alsó széléhez.
Ered a lapockatövis alatti árokban
Tapad a felkarcsont nagy gumójának alsó izombenyomatán (a vállizület mögött húzódva)
Működés: a felkart kifelé forgatja
Nagy görgetegizom (m. teres maior)
Szorosan hozzáfekszik a tövis alatti izom alsó széléhez.
Ered a lapockatövis alatti árok alsó csúcsán és a lapocka alsó csúcsán
Tapad a felkarcsont kis gumóján
Működés: befelé forgatja, és a törzshöz közelíti a felkart
Lapocka alatti izom (m. subscapularis)
Kitölti a lapocka elülső felszínét.
Ered a lapocka elülső felszínén.
Tapad a felkarcsont kis gumóján
Működés:- a felkart befelé forgatja
– az eltávolított végtagot a törzshöz közelíti (addukálja)
– a karcsont fejét a vállizületi árokba húzza
Szintén a vállövre hat a hátizmok egy része is:
Csuklyásizom (m. trapezius)
Trapézhoz hasonlít. A nyak és a felső hát tájék legfelületesebb izma.
Ered a nyakszirtcsonttól lefelé a XII. hátcsigolya tövisnyúlványáig
Tapad a vállöv csontjain
– felső rostjai lefelé: kulcscsont vállcsúcsi egyharmadán és a vállcsúcson (acromion)
– középső (kb. a VII. nyakcsigolya környékén eredők): a lapocka tövisnyúlványán
– a háti csigolyákon eredő alsó rész ferdén: a lapocka kampószerű vállcsúcsán (acromion)
Működése:
– a vállövek (lapocka) hátrafelé húzása (katonás tartás)
– a vállat emeli
– fejet hátrafelé húzza
– egyik oldali az arcot ellenkező oldalra és felfelé fordítja
– függeszkedésnél (pl.: mászásnál) a törzset emeli
– egészséges tónusa biztosítja, hogy a lapocka ne álljon el a mellkastól
– 144 –
Széles hátizom (m. latissimus dorsi)
Az emberi test legszélesebb izma. Háromszögletű.
Ered:
– a négy alsó hátcsigolya tövisnyúlványán
– a csípőtaraj hátsó részén
– négy alsó borda külső felszínén
Tapad lapos ínnal a felkar kis gumóján.
Működés:
– felemelt kart hátra és lefelé húzza (pl.: fejszecsapás)
– a felső végtagot a hát mögé viszi, és befelé forgatja (pl.: farzsebbe nyúlásnál)
– mászásnál a törzset függeszti és emeli
– a lapockát a mellkasfalhoz szorítja
Kis és nagy rombuszizom (m. romboideus major et minor)
Két szorosan egymás mellett fekvő lapos izom, a gerincoszlop és a lapocka gerincoszlopi széle között.
Ered:
– a kis rombuszizom: a VI-VII. nyakcsigolya tövisnyúlványán
– a nagy rombuszizom: az I-IV. hátcsigolya tövisnyúlványán
Tapad a lapocka gerincoszlopi szélén a lapocka felső szögletéig
Működése:
– az elülső fűrészizom antagonistái
– a lapockákat és így a vállat egymás felé húzzák
– a lapockát a mellkasfalhoz szorítják
Lapockaemelő izom (m. levator scapulae)
Hosszúkás, hengeres izom a nyak oldalától a lapocka felső szögletéig.
Ered az I-IV. nyakcsigolyák harántnyúlványán,
Tapad a lapocka felső szögletén (angulus superior)
Működése: emeli a lapockát (vállvonogatás)
A vállövre hat még a mellkas izmainak egy része is:
Nagy mellizom (m. pectoralis major)
Háromszögletű erős izom a mellkas elülső felszínén.
Ered: a kulcscsonton, a szegycsonton és a felső hat bordaporcogón
Tapad: felkarcsont felső harmadában (a nagygumón)
Működése a a felső végtag helyzetétől függ:
– távolított kar közelítése (addukálja)
– felemelt kart lefelé húzza
– megtámasztott végtagnál a bordák emelése
– felemelt és rögzített felső végtag mellett (pl.: mászásnál) a törzset felfelé húzza
– 145 –
Kis mellizom (m. pectoralis minor)
A nagy mellizom teljesen fedi.
Ered: 3-5. bordán
Tapad: a lapocka hollócsőr-nyúlványán
Működés:
– lapockát és annak révén a vállcsúcsot lefelé és előrefelé húzza
– rögzített vállövnél emeli a bordákat
– rögzíti a lapockát
Elülső fűrészizom (m. serratus anterior)
Széles, lapos izom a mellkas oldalfalán.
Ered: 1-9. bordán húsosan
Tapad: a lapocka alatt elhaladva annak medialis szélén
Működése:
– a felső végtag vízszintes fölé (elevatio) emelése (pl.: polcra nyúlás)
– kisegítő belégző izom
– rögzíti a lapockát
Szerző: Norbi masszőr | Akció, Budapest, Egészség, Gyógymasszőr, Gyógyulás, Masszázs, Masszőr, Maszíroztatás, Mobil, Norbi, Norbi masszőr, Pihenés, Relaxáció, Sportmasszőr
29. feladat.
– a térdizület csontos szerkezete,
– az izület felépítése,
– mozgató rendszere, ráható izmok
– mozgásformák
Térdizület (articulati genus)
Az emberi test legnagyobb méretű és legbonyolultabb felépítésű izülete.
Az izületet alkotja :
közvetlenül – comb- és sípcsont valamint a – patella
csak másodlagosan (a fején szalag tapad) – fibula
Ízfelszínek:
– A femur distalis végrészén található két – hátrafelé erősen kidomborodó – condylusa
– A tibia condylusanak vájulata (homorulatuk sekély, alakjuk nem felel meg a condylusokének)
– a patella nyereg alakú hátulsó izületi felszíne
– „C” alakú rostporcos meniscusok: meniscus medialis, meniscus lateralis
Meniscusok szerepe: kiegyenlítés.
Izületi tok: vaskos és feszes. Bonyolult izületi üreget zár körül.
Izületi üreg: nagy, alakja bonyolult.
Szalagok:
Az ízesülő csontvégeket erős szalagok tartják össze.
Ezek találhatók :
– az izület üregében ( kereszt szalagok )
– kívül, a tokszalagot erősítve (külső szalagok):
Nyálkatömlők (bursae)
A térdizületnél több van, egyesek csontfelszínek (pl.: patella) védelmére szolgálnak, a bőr ill. a fascia ( izompólya ) alatt foglalnak helyet, mások az izmok tapadó inait párnázzák alá.
– a térdizülettel összefüggő
– a térizülettel össze nem függő:
A térd működése:
Vízszintes haránttengely körül:
– flexio-extensio
A lábszár hossztengelye körül
– befelé és kifelé rotatio
– 147 –
Combizmok ( a térdre ható izmok )
A combon- a térdizületre ható – három jól elkülöníthető izomcsoportot találunk:
– elülső oldalon a feszítők
– hátsó oldalon a hajlítók
– belül a közelítők
Az izmok elhelyezkedése tehát fordított, mint a felkaron, ahol a hajlítók elől és a feszítők hátul vannak.
Feszítők
Szabóizom (m. sartorius)
A test leghosszabb izma. Kb. kétujjnyi széles, lapos izom.
Eredés: elülső felső csípőtövis (spina iliaca anterior superior)
Tapad: lapos ún. lúdláb-képző – ínnal a sípcsont felső belső érdességén (tuberositas tibiae)
Működés:
– segít a comb közelítésében és hajlításában
– combot kifelé forgatja
– a lábszárat hajlított helyzetében befelé forgatja
Működéskiesésnél: megnehezített a combok keresztbevetése ülő helyzetben
Négyfejű combizom (m. quadriceps femoris)
Egyike a test legerősebb izmainak. Fejeivel körülveszi a combcsont testét egész hosszában.
Négy fejének önálló neve van:
– egyenes combizom
– belső vaskos izom
– külső vaskos izom
– középső vaskos izom
Ered: – egyenes feje az elülső alsó csípőtövisen
– többi feje a combcsont felső harmadában
Tapad: a térdkalács közvetítésével a sípcsont elülső érdességén
Működés:
– feszíti a lábszárat (a térdizület egyetlen feszítője, ezért fontos szerepe van a járásban
– guggolásból való felálláskor a test súlyát is tartja
Hajlítók
Valamennyi a medencecsontot képező ülőcsont ülőgumóján ered és inaik a térdhajlatot belülről, illetve kívülről határolják. Három izom tartozik ebbe a csoportba.
Félig-hártyás izom (m. semimembranosus)
Eredés: ülőcsont ülőgumója
Tapad: sípcsont felső belső bütykén
Működés: – lábszárat hajlítja
– hajlított térdizület mellett a lábszárat befelé forgatja
– 148 –
Félig-inas izom (m. semitendinosus)
Eredés: ülőcsont ülőgumója
Tapad: sípcsont felső érdességén
Működés: – lábszárat hajlítja
– hajlított térdizület mellett a lábszárat befelé forgatja
Kétfejű combizom (m. biceps femoris)
Eredés: egyik feje az ülőcsont ülőgumója, a rövid fej a combcsonton
Tapad: a szárkapocs fején
Működés: – lábszárat hajlítja
– hajlított térdizület mellett a lábszárat kifelé forgatja
Szerző: Norbi masszőr | Akció, Budapest, Egészség, Gyógymasszőr, Gyógyulás, Masszázs, Masszőr, Maszíroztatás, Mobil, Norbi, Norbi masszőr, Pihenés, Relaxáció, Sportmasszőr
2.feladat. ( az emberi szervezetet alkotó szövetek anatómiája, élettana)
– a szövetek tipusai,
– a szövetek főbb jellemzői.
A szövet fogalma: az azonos eredetű, azonos müködést végző, azonos szerkezetű, szabályosan rendeződött , közös anyagcserével rendelkező bizonyos irányba diferenciálódott sejtek szöveteket alkotnak. A szövetek állnak sejtes és sejtközötti állományból.
Típusai: négyféle alapszövet: hámszövet, kötő- és támasztó szövet, izomszövet, idegszövet.
Hámszövet: A sejtek 5 – 6 szögletűek, szorosan egymás mellett fekszenek, a sejtközötti állomány hiányzik, igy ereket idegeket nem tartalmaz. A testfelszint kivülről boritja, de a testüregekben is megtalálható.
Tipusai: fedőhám, ( bőr, üreges szervek, ) mirigyhám ( mirigy felépités ) pigmenthám, érzékhám, felszivóhám.
A sejt alakja szerint lehet laphám, köbhám, hengerhám. Rétegei szerint egyrétegű és töbrétegű.
( A bőr többrétegű elszarusodó laphám.)
Kötő és támasztó szövet: A szervezetben legnagyobb mennyiségben van jelen, ezek a szervezet vázát alkotó szövetek. Ide tartoznak a kötöszövet, zsirszövet, porcszövet, csontszövet.
Kötőszövet: Sejtekből és sejtközötti állományból állnak, ahol a sejtközötti állomány a több. Fontos só, víz és zsir raktár.
Fajtái:
– Laza kötőszövet, szemlencse kivételével minden szerv felépitésében részt vesz. (pl. a bőr középső részének az irhának )
– tömött kötőszövet vagy inszövet,
– speciális kötőszövet a vér.
Zsirszövet: Olyan kötőszövet, ahol a kötőszöveti sejtekben zsir halmozódik fel, sárga szinű, testtájanként változó keménységű szövet. Átmenetet képez a kötőszövet és a támasztó szövet között. Szerepe: kipárnázó, hőszigetelő, tápanyag raktár, védelem, mechanikai támasz, térkitöltő. Két alaptipus:
– a mechanikus zsirszövet, mely a kötöszöveti gerendák közé zárt,s az éhezéskor sem tünik el. – a depózsir felhalmozott energiatartalék,( nemi jellegnek megfelelően helyezkedik el) mely éhezéskor energiává alakul.
Porcszövet: fél zsemlére emlékeztető porcsejtekből és sejt közötti állományból áll, nagy nyomószilárdságú, rugalmas támasztó szövet. Nincsenek benne erek, ezért anyagcseréjük lassú. Könnyen elfajulnak (degenerálódnak).
Fajtái:
– Hialin v. üvegporc ( izületi felszinek, borda porc)
– Elasztikus porc ( fülkagyló, orhegy )
– kollagén rostos porc ( csigolyák közötti porckorong )
– 6 –
Csontszövet: a szervezet legkeményebb támasztó szövete, mely egyszerre szilárd és rugalmas. Szilvamag alakú nyúlványos csont sejtekből és sejt közötti állományból áll. A sejtközötti állomány szerves része a csontsejtek által termelt ossein, a szervetlen állomány keménységét pedig ásványi anyagok, ionok adják. A csontok 40% víz.
Izomszövet: sejtplazmájuk speciális, csak az izomsejtre jellemző, összehuzódásra és elernyedésre alkalmas anyagot, miofibrillumokat tartalmaz.
Fajtái:
– simaizom: nagy orsó alakú sejtekből áll, egy sejt középen egy sejtmag van. Erek, zsigerek falában, bőrben található. Akaratlagosan nem müködtethető, lassú, de kitartó.
– harántcsikolt izom: alapegysége az izomrost, mely izom nyalábokká rendeződik. Az izomrostot hártya boritja, mely alatt a plazmában több pálcika alakú sejtmag van. Akaratlagosan müködtethető, gyors, de könnyen fárad. A vázizomzatot alkotja, csontokon erdenek és tapadnak. Két összehúzódásra képes fehérjéből áll, az actin és a miozin.
– szívizom: a harántcsikolt izomszövet különleges formája, a rostok izomhálózatot alkotnak, igy az ingerület minden irányban és gyorsan terjed. Akaratunktól független, nem fáradékony, de nagy erőkifejtésre képes.
Idegszövet: az idegsejtekből álló idegrendszer a szervezetet irányitja.
Kétféle sejtből áll: – idegsejt v. neuron, – támasztó sejtek v. gliasejtek ( ezek védik táplálják elhatárolják a neuronokat.)
Feladata : – kapcsolat tartás a környezettel ( felfogja az ingereket )
– ingerület létrehozása, továbbvezetése,
– reagálás
A legtöbb idegsejt sejttesttel, nyulvánnyal, ( axon ) és végfácskákkal rendelkezik. A sejtek csoportosithatóak nagyság, müködés, sejttest alakja, nyulványok száma alapján.
A neuron egy maggal rendelkező nyulványos sejt. Részei idegsejttest ( perikarion)
Idegsejt nyulványai: – faágszerű plazma nyulványok, ( dendritek)
– idegnyulvány v. idegrost ( neurit )
Végfácska v. végkészülék : a neuron faágszerű végződése, ingerület átvitelre szolgál.
A végfácskák végződhetnek neuronon és nem idegszövetben. Attól függően hogy ingerületet vesznek fel vagy adnak le, lehetnek receptorok és effektorok.
Szerző: Norbi masszőr | Akció, Budapest, Egészség, Gyógymasszőr, Gyógyulás, Masszázs, Masszőr, Maszíroztatás, Mobil, Norbi, Norbi masszőr, Pihenés, Relaxáció, Sportmasszőr
1. feladat. ( a sejtek müködésének anatómiája, élettana )
– a sejt
– a sejtek alakja, nagysága,
– a sejtek alkotórészei,
– a sejtek életjelenségei,
– humángenetikai alapismeretek.
A sejt: a legkisebb, önmagában még müködő, életjelenségeket mutató egység. Testünkben kb. 100 billió sejt van.
A sejt alakja: nagyon változatos, a körülmények hatására módosulhat.
K ö r n y e z e t ü k szerint lehetnek: folyékony közegben ( vér ) gömb alakúak, szomszédos sejtek nyomása miatt köb henger, lapos vagy orsó alakúak.
M ü k ö d é s ü k szerint : ( pl. ideg sejtek ) nyúlványosak, csillag alakúak.
A sejt nagysága:
– a legkisebb 4 mikron, ( pl. egyes idegsejtek, )
– a legnagyobb 600-700 mikron ( pl. simaizom sejt ) ( petesejt 200 mikron )
– azonban átlagosan 10 – 30 mikron közötti ( csak mikroszkóppal látható.
A sejtek alkotó részei:
Sejthártya: A sejtplazmát körülvevő, féligáteresztő hártya, mely elválasztja a környezetétől, ezen keresztül folyik az anyagcsere, veszi fel a tápanyagot, adja le a bomlástermékeket.
Sejtplazma vagy sejttest: ( citoplazma ) a sejtnek a sejthártya által körülhatárolt kocsonyás állagú alapanyaga, melyben található a sejtmag, és a sejtszervecskék. Állományát víz, szeves és szervetlen anyagok képezik. viztartalma a korától függően 90%-70% .
Sejtszervecskék: ( sejtorganellumok) sejtplazmába ágyazott alakos elemek, melyek feladata a mag irányitásával a sejt élettani folyamatainak biztositása.
– sejtközpont ( osztódásban és a mozgásjelenségekben van szerepe )
– mitokondriumok ( energia termelés, sejtlégzés )
– endoplazmás retikulum
– riboszómák,
– Golgi apparátus, ( váladék termelő )
– lizoszóma( emésztés, méregtelenités )
Sejtmag: a sejt életmüködésének az irányitását végzi, általában a sejt közepén található, a citoplazmától a maghártya választja el. Tartalmazza az örökitő anyagot DNS-t. 46 kromoszóma, az ivasejtben csak 23. rögös kromatin formájában.
A sejtek életjelenségei:
Sejtanyagcsere: sejt építő és bontó folyamatok összessége.
– 2 –
Sejtmozgás: alapvetően két forma – helyváltoztató mozgás amikor az egész sejt mozog, ilyen az amőboid, ostoros. – helyzetváltoztató a sejt helyben marad, csak a felületén lévő csillók mozognak.
Ingerlékenység: A sejt reagál a környezetéből rá ható ingerekre, az inger által kiváltott hatás az ingerület. Az azonos sejtek a különféle ingerekre csak egyféle választ adnak, pl. az izomsejt összehúzódik.
Sejtnövekedés: A sejt a táplálkozása során a citoplazma növekszik, ha elér bizonyos nagyságot, elpusztul vagy osztódik.
Sejtosztódás: egy sejt két sejtre osztódik. Ez biztositja a test nővekedését, a sejtek pótlását.
Lehet számtartó ( testet felépitő sejt, ugyan annyi kromoszóma )
Lehet számfelező ( az ivarsejteknél csak a kromoszóma párok fele )
Humángenetikai alapismeretek:
A genetika az orvostudománynak az utóbbi 20 év legsikeresebb ága. Ha a XX. sz. a technika százada, akkor a XXI. a genetika százada.
A genetika kutatás által
– az emberi öröklődés megismerése
– a veleszületett rendellenességek pontos diagnózisa
– a genetika vizsgálómódszereinek (molekuláris) más ágakban való hasznosítása ( onkológia, endokrinológia, agykutatás, gyógyítás megelőzés gyógyszerkutatás, epidemiológia, immunológia )
A genetikai betegségek egyre növekvő egészségügyi, gazdasági, társadalmi jelentősége.
A genetikai betegségek növekvő gyakorisága
Betegnek: fizikai, lelki megterhelés
Családnak: lelki, anyagi
Társadalomnak: anyagi
Belgyógyászati betegségekben is fokozódó jelentőség, genetikai háttér (hajlam), pl. magas vérnyomás, cukorbetegség, stb..
Daganatos betegségek előidézésében, fenntartásában is genetikai tényezők játszanak szerepet.
Kezelés még nem megoldott, ezért legfontosabb a megelőzés.
Ezért ismerni kell a betegség -okát, kiváltó tényezőit ,keletkezési mechanizmusát,
– a diagnózis lehetőségeit
– a kezelés lehetőségeit
A klinikai genetika feladata :
– a genetikai diagnosztika hatékonyságának növelése
– genetikai hátterű betegségek felismerése
– újszülöttkori szűrővizsgálatok kiterjesztése (korai felismerés)
– genetikai tanácsadó hálózat kiterjesztése
– 3 –
Feladat: a család, környezet, családorvos, klinikai orvos az örökletesség lehetőségét felvesse, a genetikus igazolja vagy elvesse.
Korszerű betegellátás nincs korszerű genetikai ismeretek nélkül.
Genetika az öröklődés tudománya
– a biológia legdinamikusabban fejlődő ága
– XXI. század a genetika százada
Az élő anyag evolúciója
– Univerzum 15 milliárd éves
– Ősrobbanás(„nagy bumm”) 0,7 milliárd évvel később H+ és He+
– Csillagfejlődés 1. stádiumában C+, O, N+
Ez az 5 elem alkotja az élő anyag 98%- át.
– Csillagfejlődés 2. stádiuma során további elemek (S+,Ca++ stb)
A naprendszer 10 milliárd éves
– csillagközi por (szilikát) alkalmas közege egyszerű molekulák( CO, CO2, H2O, cián, stb ) kialakulására
– Ultraibolya sugárzás› egyszerű cukrok, aminosavak
– Alapvegyületek polymerizációja›fehérjék, szénhidrátok, nukleotidok
– A molekuláris evolúció végterméke a sejt.
A genetikai anyag 3 milliárd betű hosszúságú, igy másoláskor hibalehetőséggel kell számolni. Ha csak 1 millió betűnként egy hiba fordul elő, akkor egyetlen másoláskor 3000 hiba, de a petesejttől a felnőtt korig 1 milliárdszor másolódik le, hiba 1 milliárd x 3000!
Ekkora hibalehetőség elviselhetetlen, néha egyetlen hiba (mutáció) is halálos lehet
A Gén: Az öröklődés egysége, olyan egység, amely egy vagy több tulajdonság átörökítéséért felelős. Egy fehérjét kódoló meghatározott bázis (nukleotid) szekvenciájú DNS egység. A kromoszómákon vonalas sorrendben.
A gén megnyilvánulása (fén) az adott tulajdonság jelleg, bélyeg, működés (normális, abnormális ill. jó vagy rossz).
A fenotípus: érzékszervünkkel, műszerrel, laboratóriumi módszerrel kimutatott jelleg (állapot) vagy klinikai megnyilvánulás (kép). Az élőlény érzékelhető sajátossága, bélyegeinek összessége.
A genotípus: a gén által kódolt jelleg. Egy meghatározott jelleg vagy tulajdonság öröklődésének anyagi (gén=DNS) alapja. Nem minden gén hatása jut érvényre. A gének kölcsönhatása egymásra (módosítás). A környezet hatása a génekre.
A mutáns vagy hibás gén a kóros állapotért felelős, szabályos allélje (párja) a normális („vad típusú) gén.
Genetikai tanácsadás
Célja: egészséges gyermek születésének elősegítése
Első genetikai tanácsadók : Tage Kemp (dán) 1937. Fraser Roberts (angol) 1946
– 4 –
Veleszületett fejlődési rendellenességek elsődleges és másodlagos megelőzése lehet:
– retrospektív: már előfordult rendellenesség megelőzése
– prospektív: első beteg gyermek születésének megelőzése
A megelőzést elősegitik a pozitív családi előzmény esetén célzott vizsgálatok,
tömeges szűrővizsgálatok, idős anyák, rizikó- házaspárok
Hatékonysága függ:
1. a diagnózis helyességétől. Ehhez kell:
– pontos kórelőzmény
– előzetes orvosi dokumentumok
– részletes betegvizsgálat (fizikális, műszeres, labor)
– családfa elemzés
2. adott betegség súlyosságának, kimenetelének, kezelhetőségének ismeretétől.( az érintettek korrekt tájékoztatása)
– betegség öröklésmenetének (genetikai kockázatának) ismerete
– általános kockázat: 3% körüli a népességben
– specifikus kockázat: adott családban, adott betegségre jellemző
– aktuális kockázat: az adott terhességre érvényes kockázat
kisfokú: 5- 10% között
közepes: 10- 20% között
nagy: 20% felett
– megszületés előtti (prenatális) vizsgálatok lehetősége: specifikus kockázat esetén az aktuális kockázat megállapítására
Tanácsadás a házastársak számára: minden lehetséges információ a betegség jellemzőiről (súlyosság, kimenetel, kezelhetőség, ismétlődési kockázat, prenatális vizsgálatok, szülészeti teendők, esetleges terhesség megszakítás).
Az orvos felvilágosít, a házaspár dönt (információval irányított döntés)
A genetikai tanácsadás indokolt, ha
– a szülők vagy gyermekük fejlődési rendellenességgel sújtott
– a szülők vagy gyermekük értelmi fogyatékos
– az anya 35 évnél idősebb
– családban szokványos (habituális) vetélés fordul elő
– terméketlenség
– szűrővizsgálatok (labor, UH) magzati rendellenességre utalnak
– környezeti ártalom (teratogén hatás) lehetősége
Összefoglalva: minden olyan esetben, amikor az átlagosnál magasabb magzati kockázat lehetősége szóba jön.
Szerző: Norbi masszőr | Akció, Budapest, Egészség, Gyógymasszőr, Gyógyulás, Masszázs, Masszőr, Maszíroztatás, Mobil, Norbi, Norbi masszőr, Pihenés, Relaxáció, Sportmasszőr
30. feladat.
– a csípőizület csontos szerkezete,
– az izület felépítése,
– mozgató rendszere, ráható izmok,
– mozgásformák.
Az alsó függesztőöv vagy medenceöv
A medenceöv a vállövvel ellentétben páratlan csontot is tartalmaz, a keresztcsontot, mely a két medencecsonttal együtt teljesen zárt csontgyűrűt alkot.
Medencecsont (os coxae)
A medenceövet a kétoldali medencecsont alkotja. Három csont összecsontosodásából jön létre.
Szeméremcsont (os pubis)
Elől a középen találkoznak, és elölről határolják a medence üregét.
Ülőcsont (os ischii)
A hátsó részen lévő csontok nagy részét egy erős gumó, az ülőgumó (tuber ischiadicum) adja, ez a comb hajlító izmainak eredési pontja.
Csípőcsont (os ilium)
Nagy csípőlapát képezi, melynek felső része a csípőtaréj (crista iliaca), valamint elülső kiszögellése az elülső felső csípőtövis (spina iliaca anterior superior). Hasonló csípőtövis található elől és alul, valamint hátul felül és alul is.
A három csont találkozásánál izületi árok (acetabulum) van, amely a combcsonttal képez izületet.
Keresztcsont (os sacrum)
A gerinc része. Öt keresztcsonti csigolya összecsontosodása. A medenceöv hátsó zárópillére.
A medenceöv izületei:
Keresztcsont-csípőcsont izület (art. sacroiliaca)
A csípőcsont erős szalagokkal kapcsolódik a keresztcsonthoz. A dudoros ízfelszínek folytán ebben az izületben mozgás nem lehetséges.
A szeméremcsontok összeköttetése (symphysis pubica)
Átmenet a folytonos (porcos) és a megszakított (izület) kapcsolódási formák között (tökéletlen, ún. fél izület). A két szeméremcsont között rostporcogós lemez van. Szüléskor a két csont egymástól kis fokban, rugalmasan eltávolodhat.
Csípőizület (articulatio coxae)
Gömb vagy szabadizület, de valójában dióizület (minden külön rögzítés nélkül is benne marad a fej a vápában).
Ízvápa: Csak „C” alakú felszínén van porcborítás. Szélét 5-6 mm magas rostporcos ajak veszi körül, ami mélyíti az ízvápát.
– 150 –
Ízfej: caput femoris
Izületi tok: igen erős, szalagok borítják.
Működése:
– Frontalis haránttengely mentén comb ante- és retroflexioja (mozdulatlan törzs mellett)
A mozgást nehezitik az erős külső szalagok.
– anteflexioban: meglazulnak (hajlított térdnél jelentős lehet)
– retroflexioban: megfeszülnek
Sagittalisan futó vízszintes tengely mentén
– abductio
– adductio
Függőleges tengely mentén
– kifelé és befelé rotatio
– nyújtott csípőnél kisebb
– behajlított csípőnél lehet 90° is
– circumductio
Csípőre ható izmok:
A csípőcsont körül helyezkednek el és a csípőizület mozgatására szolgának. Csak a comb közelítésében nincs szerepük.
Lehetnek:
– Belső csípőizmok: a hasüregben, a medencében eredő és nagyobb tömegükben vagy részben ott is található izmok.
– Külső csípőizmok vagy farizmok: a medence külső felszínén helyezkednek el.
Belső csípőizmok
Csípő-horpaszizom (m. iliopsoas)
A nagymedence belső felszínén fekszik.
Két izomból áll:
– Csípőizom (m. iliacus)
Ered: a csípőlapát belső felszínén
– Nagy horpaszizom (m. psoas maior)
Ered: a 12. háti és a felső négy ágyékcsigolyán
Mindkét izom – lekeskenyedve, együttesen – tapad: a combcsont kistomporán
( kis horpasz izom, m. psoas minor )
Működés:
– Rögzített medencénél: a csípőizület hajlítása és kifelé forgatása
– Rögzített végtagnál: a törzset hajlítja, üléskor a gerinc ágyéki szakaszát rögzíti
– 151 –
Külső csípőizmok
Nagy farizom (m. gluteus maximus)
A fartájék domborúságát a zsírpárnán kívül főleg ez az izom hozza létre. Injekciók adásának gyakori helye.
Eredés:
– szélesen csípőlapát külső felszínén
– keresztcsont háti felszínén
Tapad: a combcsont nagytompora alatt
Működés:
– fontos szerepe van az egyenes járás és az egyensúly fenntartásában
– a combot hátrafelé húzza és távolítja, valamint kifelé forgatja
– a csípőizületet feszíti
– a törzset segíti hátrafelé hajlítani
Izom sérülésekor: sík talajon még képes a beteg járni, de lépcsőn, emelkedőn nem.
Középső farizom (m. gluteus medius)
Háromszögletű izom. A csípőizület oldalról borítja be.
Eredés: szélesen csípőlapát külső felszínén
Tapad: a combcsont nagytomporán
Működés: – a combot távolítja
– hátsó fele a combot kifelé forgatja
– elülső fele a combot befelé forgatja
Kis farizom (m. gluteus minimus)
Eredés: szélesen csípőlapát külső felszínén
Tapad: a combcsont nagytomporán
Működés: – a combot távolítja
– hátsó fele a combot kifelé forgatja
– elülső fele a combot befelé forgatja
Combpólya feszítő (m. tensor fasciae latae)
Eredés: elülső felső csípőtövis
Tapad: nem tapad közvetlenül csonton, a széles combpólyába tapad
Működés: – feszíti a széles combpólyát
– segíti a comb távolítását
– combot emeli
Csípőt kiforgató izmok
Belső- és külső elfedett izom
Körte alakú izom
Felső és alsó ikerizom
Négyszögletű combizom
Erednek: a medencecsont és a keresztcsont belső felszínén
– 152 –
Tapadnak: a combcsonton
Működés: a comb kifelé forgatása
Közelítők
Ez a csoport a comb mediális oldalán fekszik, beékelődve a feszítők és hajlítók közé.
Hatnak: a csípőizületre
A csoport tagjai:
– Fésűizom (m. pectineus)
– Karcsú izom (m. gracilis)
A comb belső oldalán a comb vonalát, alakját adja.
– Hosszú combközelítő izom (m. adductor longus)
– Rövid combközelítő izom (m. adductor brevis)
– Nagy combközelítő izom (m. adductor magnus)
Ez a legerősebb combközelítő izom.
Erednek:
– a szeméremcsont mindkét ágán
– az ülőcsont alsó ágán
Tapadnak: egy vonalban a combcsonton
Működés: a combokat egymáshoz közelítik (összeszorítják)
