Ízületi gyulladások

Mit szoktam tenni ízületi gyulladások esetén?
Semmiféleképpen nem orvosi, tudományos jellegű bejegyzést írok, sokkal inkább házi praktikákat osztanék meg, nálam az alábbiak váltak be az évek folyamán:
-hideg vizes,ecetes borogatás, 
-jégzselé használata,
-vegyünk patikában ricinusolajat,gyógynövényboltban orbáncvirágolajat, keverjük össze(2/3 rész ricinus,1/3 rész orbáncvirágolaj>Kenjük be  a fájó részt)
-pihentessük
-Fogyasszunk rendszeresen lenmagolajat, illetve emeljük meg a “dózist” napi 3-4 adagra.
Remélem tudtam segíteni, amennyiben nem javulna kérem mihamarabb keresse fel házi orvosát. Jobbulást!

Véleménye fontos számomra

Véleménye fontos számomra, kérem jelezze felém, a jobb oldali menüsorban.

Amennyiben hosszabban fejtené ki véleményét, írjon e-mailt: kiserinorbert@gmail.com

Köszönöm bizalmát. Várom szeretettel masszázsaimon!

Kiséri Norbert
Bükki Masszőr,Masszázs Terapeuta

Közösségi média

Amennyiben elnyerte tetszését, illetve hasznosnak találja munkásságomat, kérem tudassa másokkal is.
Köszönöm.

Facebook:
https://www.facebook.com/norbi.masszor?ref=tn_tnmn

Twitter:
https://twitter.com/norbimasszor

Google+:
https://plus.google.com/100365562935987447523/posts?hl=hu

Linked in:
http://www.linkedin.com/profile/view?id=242074061&trk=hb_tab_pro_top

Anatómia tananyag 17.

11. feladat.

– a vállövre ható izmok
– a könyökre ható izmok
– a csuklóra ható izmok
– a kéz anatómiája és izmai.

A vállövre ható izmok:

 Deltaizom (m. deltoideus)
A vállizületet oldalról borítja, és a vállat ez kerekíti le.
Eredés: szélesen a vállövön
– kulcscsont vállcsúcs felőli végén
– a lapocka kampószerű vállcsúcsán (acromion)
– a lapockatövisen (spina scapulae)
Tapad a felkarcsont középső harmadán levő érdességen (tuberositas deltoidea)

Működése: a felkart a vállizületben
– a vízszintesig emeli (abductio)
– elülső rostjai a távolított kart előrehúzza és befelé forgatja
– hátulsó rostjai a távolított kart hátrahúzza és kifelé forgatja
– hozzájárul a vállizület ízvégeinek összetartásában
Sérülésekor: ha az elülső rostok sérülnek, nem tudja arcához emelni a kezét a beteg
Bénulásakor: a vállöv leesik

Lapockaizmok (mm. scapulae)

Tövis feletti izom (m. supraspinatus)
Teljesen kitölti a lapockatövis feletti árkot (fossa supraspinatus).
Ered a lapockatövis feletti árokban
Tapad a felkarcsont nagy gumójának felső izombenyomatán

Működés:
– a felkar abductioja 30°-ig
– a felkar fejét az izületi árokba húzza
Sérülésekor, ha csak ez az izom, akkor a beteg nem tudja elindítani a kar távolítását

Tövis alatti izom (m. infraspinatus)
Kitölti a lapockatövis alatti árkot (fossa infraspinatus).
Ered a lapockatövis alatti árokban
Tapad a felkarcsont nagy gumójának középső izombenyomatán

Működés: a felkart kifelé forgatja, a felemelt kart lefelé húzza

Kis görgetegizom (m. teres minor)
Szorosan hozzáfekszik a tövis alatti izom alsó széléhez.
– 55 –

Ered  a lapockatövis alatti árokban
Tapad a felkarcsont nagy gumójának alsó izombenyomatán (a vállizület mögött húzódva)

Működés: a felkart kifelé forgatja

Nagy görgetegizom (m. teres maior)
Szorosan hozzáfekszik a tövis alatti izom alsó széléhez.
Ered a  lapockatövis alatti árok alsó csúcsán és a lapocka alsó csúcsán
Tapad  a felkarcsont kis gumóján

Működés: befelé forgatja, és a törzshöz közelíti a felkart

Lapocka alatti izom (m. subscapularis)
Kitölti a lapocka elülső felszínét.
Ered  a lapocka elülső felszínén.
Tapad  a felkarcsont kis gumóján

Működés:- a felkart befelé forgatja
    – az eltávolított végtagot a törzshöz közelíti (addukálja)
    – a karcsont fejét a vállizületi árokba húzza

Szintén a vállövre hat a hátizmok egy része is:

Csuklyásizom (m. trapezius)
Trapézhoz hasonlít. A nyak és a felső hát tájék legfelületesebb izma.
Ered  a nyakszirtcsonttól lefelé a XII. hátcsigolya tövisnyúlványáig

Tapad a vállöv csontjain
– felső rostjai lefelé: kulcscsont vállcsúcsi egyharmadán és a vállcsúcson (acromion)
– középső (kb. a VII. nyakcsigolya környékén eredők): a lapocka tövisnyúlványán
– a háti csigolyákon eredő alsó rész ferdén: a lapocka kampószerű vállcsúcsán (acromion)

Működése:
– a vállövek (lapocka) hátrafelé húzása (katonás tartás)
– a vállat emeli
– fejet hátrafelé húzza
– egyik oldali az arcot ellenkező oldalra és felfelé fordítja
– függeszkedésnél (pl.: mászásnál) a törzset emeli
– egészséges tónusa biztosítja, hogy a lapocka ne álljon el a mellkastól

Széles hátizom (m. latissimus dorsi)
Az emberi test legszélesebb izma. Háromszögletű.
Ered:
– a négy alsó hátcsigolya tövisnyúlványán
– a csípőtaraj hátsó részén
– négy alsó borda külső felszínén

Tapad lapos ínnal a felkar kis gumóján.
– 56 –

Működés:
– felemelt kart hátra és lefelé húzza (pl.: fejszecsapás)
– a felső végtagot a hát mögé viszi, és befelé forgatja (pl.: farzsebbe nyúlásnál)
– mászásnál a törzset függeszti és emeli
– a lapockát a mellkasfalhoz szorítja

Kis és nagy rombuszizom (m. romboideus major et minor)
Két szorosan egymás mellett fekvő lapos izom, a gerincoszlop és a lapocka gerincoszlopi széle között.
Ered:
– a kis rombuszizom: a VI-VII. nyakcsigolya tövisnyúlványán
– a nagy rombuszizom: az I-IV. hátcsigolya tövisnyúlványán
Tapad a lapocka gerincoszlopi szélén a lapocka felső szögletéig

Működése:
– az elülső fűrészizom antagonistái
– a lapockákat és így a vállat egymás felé húzzák
– a lapockát a mellkasfalhoz szorítják

Lapockaemelő izom (m. levator scapulae)
Hosszúkás, hengeres izom a nyak oldalától a lapocka felső szögletéig.
Ered az I-IV. nyakcsigolyák harántnyúlványán,
Tapad a lapocka felső szögletén (angulus superior)

Működése: emeli a lapockát (vállvonogatás)

A vállövre hat még a mellkas izmainak egy része is:

Nagy mellizom (m. pectoralis major)
Háromszögletű erős izom a mellkas elülső felszínén.
Ered: a kulcscsonton, a szegycsonton és a felső hat bordaporcogón
Tapad: felkarcsont felső harmadában (a nagygumón)

Működése a a felső végtag helyzetétől függ:
– távolított kar közelítése (addukálja)
– felemelt kart lefelé húzza
– megtámasztott végtagnál a bordák emelése
– felemelt és rögzített felső végtag mellett (pl.: mászásnál) a törzset felfelé húzza

Kis mellizom (m. pectoralis minor)
A nagy mellizom teljesen fedi.
Ered: 3-5. bordán
Tapad: a lapocka hollócsőr-nyúlványán
Működés:
– lapockát és annak révén a vállcsúcsot lefelé és előrefelé húzza
– rögzített vállövnél emeli a bordákat
– rögzíti a lapockát

– 57 –

Elülső fűrészizom (m. serratus anterior)
Széles, lapos izom a mellkas oldalfalán.
Ered: 1-9. bordán húsosan
Tapad: a lapocka alatt elhaladva annak medialis szélén
Működése:
– a felső végtag vízszintes fölé (elevatio) emelése (pl.: polcra nyúlás)
– kisegítő belégző izom
– rögzíti a lapockát

 A könyökre ható izmok:

A felkar izomzata jól elkülöníthetően két csoportra oszlik:
– elől helyezkednek el a hajlítók (flexorok)
– hátul a feszítők (extenzorok)

Működésileg hatnak: a könyökizületre
A két izomcsoportot egymástól erős fascia ( izompólya, vékony kötőszövet ) választja el. A felkar izmainak fejlettsége a bőrön át jól látható és tapintható.

Hajlítók

Kétfejű karizom (m. biceps brachii)
Orsó alakú teste és jól kifejlett inai révén egyike a legjellegzetesebb izmoknak. Izmos egyéneken nyugalmi helyzetben is elődomborodik.
Eredés: két fejjel
– a hosszú fej a lapocka izületi árka felett
– rövid feje inasan a lapocka hollócsőr-nyúlványán (processus coracoideus)

Tapad: a felkar közepén közös izomhasban, és közös ínnal az orsócsont gumóján (tuberositas radii) tapad
Működés: a lefelé fordított tenyeret felfelé fordítja (supinalja) és nagy erővel hajlítja

Kiesésekor a beteg nem tudja:
? a kilincset lenyomni
? az ajtót kulccsal kinyitni

Karizom (m. brachialis)
A kétfejű karizom alatt fekszik.
Ered: a felkarcsont egész elülső felszínén
Tapad: a singcsont saját érdességén
Működés: az alkar hajlítása

Hollócsőr-karizom (m. coracobrachialis)
Eredés: a lapocka hollócsőr-nyúlványán
Tapad: a felkarcsont középső harmadában
Működése (rögzített lapocka esetén):
– felkart előre emeli
– a távolított kart közelíti (a törzshöz szorítja)
– 58 –

Feszítők

Háromfejű karizom (m. triceps brachii)
Ez az izom a könyökizület egyetlen feszítőizma. Teljesen beborítja a felkarcsont hátulsó felszínét.
Ered: három fejjel
– hosszú feje a lapocka vápájának alsó szélén
– oldalsó és középső feje a felkarcsont hátsó felszínén
Tapadás: a singcsont könyöknyúlványán
Működés: az alkart feszíti

Kampó izom ( m. anconeus)
Lapos háromszögletű kis iszom, az alkar járulékos feszitő izme, a könyökizület tokját óvja a becsipődéstöl.

Az alkar izmai

Egy részük a humeruson ered, de többségük leszorul és az alkar radius és ulna csontjain ered. Főként a kéztő és az ujjak hajlítását, feszítését végzik, azonban egy részük az alkart supinálják és pronálják.
Felosztjuk:
– Hajlítókra: nagyobb részük csoportosan ered a felkarcsont belső bütykén (epicondylus medialis). Az alkar tenyéri oldala felé húzódnak (az ulna körül helyezkednek el). Erősebbek, mint a feszítők.
– Feszítőkre: csoportosan ered a felkarcsont külső bütykén (epicondylus lateralis). Az alkar háti oldala felé húzódnak (a radius körül helyezkednek el).

Mindkét izomcsoportnak van:
– felületes rétege
– mély rétege
Sportártalmuk: az alkarizmok túlerőltetése miatt
– golfkönyök (alkarhajlítók túlerőltetése miatt fájdalom a belső könyökdudoron)
– teniszkönyök (alkarfeszítők túlerőltetése miatt fájdalom a külső könyökdudoron)

Hajlító izmok
Borintást (pronatio) végző izmok

Hengeres borintóizom (m. pronator teres)
Ferdén futó, kerekded izom. Nevezik felső fordító izomnak is.
Ered:
– a karcsont (könyök) belső gumóján (epicondylus medialis) a felületes feje
– a singcsont proximalis nyúlványán (processus coronoideus) a mély feje
Tapad: az orsócsont középső harmada
Működés:
– az alkar befelé forgatása (borintás vagy pronatio)
– az alkar hajlításában való segédkezés (mellékműködés)

Sérülésekor: a beteg az ajtót nem tudja bezárni
– 59 –

Négyszögletű borintó izom (m. pronator quadratus)
Az alkar hajlítók legmélyebben fekvő tagja. Négyszögletű lapos izom.
Ered: a singcsont mediális szélén és tenyéri oldalán
Tapad: az orsócsont laterális szélén és tenyéri oldalán
Működés: az orsócsont befelé forgatása (borintás vagy pronatio)

Csuklóra ható izmok

Orsócsonti csuklóhajlító izom (m. flexor carpi radialis)
Ered: a karcsont (könyök) belső gumóján (epicondylus medialis)
Tapad: a haránt kéztőszalag alatt és a II. kézközépcsont bázisán
Működés:
– a kéztő volarflexioja és radiális abductioja
– az alkar borintása (mellékműködésként)

Singcsonti csuklóhajlító izom (m. flexor carpi ulnaris)
Ered:
– egyik feje a karcsont belső gumóján (epicondylus medialis)
– másik feje a singcsont kampó alakú könyöknyúlványán (olecranon)

Tapad: a kéztőcsonton

Működés: kéztő volarflexioja és az ulnaris abdutioja, együttesen eredményezik az ulnarflexiot

Hosszú tenyérizom (m. palmaris longus)
Ered: a karcsont (könyök) belső gumóján (epicondylus medialis)
Tapad: a canalis carpi felett
Működés:
– a kéztő hajlítása
– a tenyéri bőnye feszítése

Csuklóra ható izmok
Hosszú és rövid orsócsonti csuklófeszítő izom (m. extensor carpi radialis longus et brevis)
Ered: a felkarcsont külső gumóján
Tapad: a kézközépcsont bázisán
Működés:
– a singcsonti csuklófeszítő izommal együtt kéz feszítése (dorsalflexio)
– az orsócsonti csuklóhajlító izommal együtt radialabductio

Singcsonti csuklófeszítő izom (m. extensor carpi ulnaris)
Eredés: a felkarcsont külső gumóján
Tapadás: a V. kézközépcsont bázisa
Működés:

– a singcsonti csuklóhajlító izommal együtt a csuklót ulnaris irányba húzza (ulnarabductio)
– orsócsonti csuklófeszítő izmokkal (dorsalflexio)

– 60 –

A kéz csontjai /ossa manus/:

– Kéztőcsontok, számuk nyolc, melyek proximalis és distalis rendeződnek.
– Kézközépcsontok, számuk öt, rövid csontok, a kézhát kialakításában vesznek részt.
– Kézujjpercek, számuk tizennégy (hüvelyk, kettő!). Az ujjak vázát alkotják.
– A kéz ízületei: Számos ízülete van.
– Kéztő-kézközép: feszes ízület, kivétel a hüvelykujj területe, ahol itt nyeregízületet találunk.
     Utóbbi biztosítja, azt, hogy a hüvelykujjat a tenyérrel szembe tudjuk helyezni / oppozíció /.
– Kézközép-ujjpercek: a feszes oldalszalagok miatt, forgómozgás csak nyújtott ujjal
     lehetséges (gömbízület).
– Ujjpercek között: (hengerízület) PIP, DIP. Ezekben az ízületi vonalakban hajlítás és feszítés
     jöhet létre.

A kéz izmai:
3 fő csoportba osztható.
hüvelykpárna izmai /thenar/ 4 izomból álló izomkúp /flexor, adduktor, abduktor, opponens/.
kisujjpárna izmai /hypothenar/ 3 izom alkotja /flexor, abduktor, opponens/.
tenyérközép izmai /mesothenar/, ez az izomcsoport adja a kézközépcsontok közötti terület izmait. A tenyéren egy kötőszövetes lemezt találunk, amely a mechanikai hatásokkal – fogás, markolás – szemben nyújt védelmet /aponeurosi/.

Anatómia tananyag 16.

28. feladat.

– a vállöv,
– a vállizület,
– a csontos szerkezet,
– az izület felépítése,
– mozgató rendszere, a ráható izmok,
– mozgásformák

A vállöv, mint függesztő öv csontjai, izületei:

Kulcscsont ( clavicula ) a mellkas felső kimeneti részét kétoldalt lezáró, S alakú görbe csont, mely a bőrön át jól tapintható.Egyik végével a lapockához, másikkal a szegycsonthoz izesül. A szegycsonti az egyetlen izület, mely a felső végtag csontjait a törzs csontjaihoz kapcsolja.

Lapocka ( scapula ) a mellkas hátsó részén, a gerinc két oldalán izmok közé ágyazva helyezkedik el. Háromszögletű lapos csont oldalsó felső szögleténél lapos izfelszin van, ide izesül a felkarcsont feje. Dorsális felszinének felső harmadában a lapocka tövis húzódik, melynek végrésze a vállcsúcs. Hollócsörnyulvány  a lapocka felső szélének folytatása.

A kulcscsont-szegycsont izület korlátolt szabad izület,  szükebb keretek között minden irányban mozgatható.

A lapocka kulcscsonti izület korlátolt szabad izület, a két csont között vizszintes és homlok sikban is van elmozdulás.

Vállizület: (art. humeri) gömb v. szabad izület, a lapocka izvápája és a felkarcsont feje alkotja.

A felkarcsont ( humerus ) hosszú csöves csont a felkar egyedüli csontja, aminek proximális epifizisén van a fej, alatta az anatómiai, s ez alatt a sebészi nyak ( itt törik el leggyakrabban )
Majd henger alakú test. A distalis epifizisen izfelszinek láthatók, ide izesül a két alkarcsont.

A vállövben lehetséges mozgások:

– a váll emelése ( elevatió ) és süllyestése ( depresszió ) = vállvonogatás
– a vállak előre és hátra húzása ( oppositio – repositio )
– forgómozgás – kisfokú –

 A váll izület mozgásai:

1. saggittalis tengely mentén ( frontális sikban )

Abductio rögzitett vállnál nem éri el a vizszintest, rögzitettlen vállnál felefelé is nyujtható a kar ( elevatio ) mert a lapocka is mozog.

Adductio: frontális sikban csak függőlegesig, a kissé előre emelt kar a test elé vihető.

– 142 –

2. vizszintes tengely menti mozgások( saggitális sikban )
          rögzitett vállnál: hajlitás flexió kb.60 fok( nevezhetjük előrelenditésnek is antalflexió)
                     feszités extenzió kb.5 fok ( lehet hátralendités is retroflexio )
          rögzitettlen vállnál vizszintes fölé előre és hátra, mert a lapocka is mozdul.
   
3. vertikális tengely mentén ( horizontális sikban )
    horizontális abductio
    horizontális adductio

4. humerus hosztengelye körül forgó (rotáció) mozgás bármely sikban .
    normál helyzetből befelé és kifelé.
    rögzitett vállnál ennek ivértéke 90 fok, rögzitettlen vállnál 360 fok.

5. circumductio. A kart egy kuppalást mentén körül tudjuk hordozni.

A vállövre ható izmok:

 Deltaizom (m. deltoideus)
A vállizületet oldalról borítja, és a vállat ez kerekíti le.
Eredés: szélesen a vállövön
– kulcscsont vállcsúcs felőli végén
– a lapocka kampószerű vállcsúcsán (acromion)
– a lapockatövisen (spina scapulae)
Tapad a felkarcsont középső harmadán levő érdességen (tuberositas deltoidea)

Működése: a felkart a vállizületben
– a vízszintesig emeli (abductio)
– elülső rostjai a távolított kart előrehúzza és befelé forgatja
– hátulsó rostjai a távolított kart hátrahúzza és kifelé forgatja
– hozzájárul a vállizület ízvégeinek összetartásában
Sérülésekor: ha az elülső rostok sérülnek, nem tudja arcához emelni a kezét a beteg
Bénulásakor: a vállöv leesik

Lapockaizmok (mm. scapulae)

Tövis feletti izom (m. supraspinatus)
Teljesen kitölti a lapockatövis feletti árkot (fossa supraspinatus).
Ered a lapockatövis feletti árokban
Tapad a felkarcsont nagy gumójának felső izombenyomatán

Működés:
– a felkar abductioja 30°-ig
– a felkar fejét az izületi árokba húzza
Sérülésekor, ha csak ez az izom, akkor a beteg nem tudja elindítani a kar távolítását

Tövis alatti izom (m. infraspinatus)
Kitölti a lapockatövis alatti árkot (fossa infraspinatus).
Ered a lapockatövis alatti árokban
– 143 –

Tapad a felkarcsont nagy gumójának középső izombenyomatán

Működés: a felkart kifelé forgatja, a felemelt kart lefelé húzza

Kis görgetegizom (m. teres minor)
Szorosan hozzáfekszik a tövis alatti izom alsó széléhez.

Ered  a lapockatövis alatti árokban
Tapad a felkarcsont nagy gumójának alsó izombenyomatán (a vállizület mögött húzódva)

Működés: a felkart kifelé forgatja

Nagy görgetegizom (m. teres maior)
Szorosan hozzáfekszik a tövis alatti izom alsó széléhez.
Ered a  lapockatövis alatti árok alsó csúcsán és a lapocka alsó csúcsán
Tapad  a felkarcsont kis gumóján

Működés: befelé forgatja, és a törzshöz közelíti a felkart

Lapocka alatti izom (m. subscapularis)
Kitölti a lapocka elülső felszínét.
Ered  a lapocka elülső felszínén.
Tapad  a felkarcsont kis gumóján

Működés:- a felkart befelé forgatja
    – az eltávolított végtagot a törzshöz közelíti (addukálja)
    – a karcsont fejét a vállizületi árokba húzza

Szintén a vállövre hat a hátizmok egy része is:

Csuklyásizom (m. trapezius)
Trapézhoz hasonlít. A nyak és a felső hát tájék legfelületesebb izma.
Ered  a nyakszirtcsonttól lefelé a XII. hátcsigolya tövisnyúlványáig

Tapad a vállöv csontjain
– felső rostjai lefelé: kulcscsont vállcsúcsi egyharmadán és a vállcsúcson (acromion)
– középső (kb. a VII. nyakcsigolya környékén eredők): a lapocka tövisnyúlványán
– a háti csigolyákon eredő alsó rész ferdén: a lapocka kampószerű vállcsúcsán (acromion)

Működése:
– a vállövek (lapocka) hátrafelé húzása (katonás tartás)
– a vállat emeli
– fejet hátrafelé húzza
– egyik oldali az arcot ellenkező oldalra és felfelé fordítja
– függeszkedésnél (pl.: mászásnál) a törzset emeli
– egészséges tónusa biztosítja, hogy a lapocka ne álljon el a mellkastól

– 144 –

Széles hátizom (m. latissimus dorsi)
Az emberi test legszélesebb izma. Háromszögletű.
Ered:
– a négy alsó hátcsigolya tövisnyúlványán
– a csípőtaraj hátsó részén
– négy alsó borda külső felszínén

Tapad lapos ínnal a felkar kis gumóján.
Működés:
– felemelt kart hátra és lefelé húzza (pl.: fejszecsapás)
– a felső végtagot a hát mögé viszi, és befelé forgatja (pl.: farzsebbe nyúlásnál)
– mászásnál a törzset függeszti és emeli
– a lapockát a mellkasfalhoz szorítja

Kis és nagy rombuszizom (m. romboideus major et minor)
Két szorosan egymás mellett fekvő lapos izom, a gerincoszlop és a lapocka gerincoszlopi széle között.
Ered:
– a kis rombuszizom: a VI-VII. nyakcsigolya tövisnyúlványán
– a nagy rombuszizom: az I-IV. hátcsigolya tövisnyúlványán
Tapad a lapocka gerincoszlopi szélén a lapocka felső szögletéig

Működése:
– az elülső fűrészizom antagonistái
– a lapockákat és így a vállat egymás felé húzzák
– a lapockát a mellkasfalhoz szorítják

Lapockaemelő izom (m. levator scapulae)
Hosszúkás, hengeres izom a nyak oldalától a lapocka felső szögletéig.
Ered az I-IV. nyakcsigolyák harántnyúlványán,
Tapad a lapocka felső szögletén (angulus superior)

Működése: emeli a lapockát (vállvonogatás)

A vállövre hat még a mellkas izmainak egy része is:

Nagy mellizom (m. pectoralis major)
Háromszögletű erős izom a mellkas elülső felszínén.
Ered: a kulcscsonton, a szegycsonton és a felső hat bordaporcogón
Tapad: felkarcsont felső harmadában (a nagygumón)

Működése a a felső végtag helyzetétől függ:
– távolított kar közelítése (addukálja)
– felemelt kart lefelé húzza
– megtámasztott végtagnál a bordák emelése
– felemelt és rögzített felső végtag mellett (pl.: mászásnál) a törzset felfelé húzza

– 145 –

Kis mellizom (m. pectoralis minor)
A nagy mellizom teljesen fedi.
Ered: 3-5. bordán
Tapad: a lapocka hollócsőr-nyúlványán
Működés:
– lapockát és annak révén a vállcsúcsot lefelé és előrefelé húzza
– rögzített vállövnél emeli a bordákat
– rögzíti a lapockát

Elülső fűrészizom (m. serratus anterior)
Széles, lapos izom a mellkas oldalfalán.
Ered: 1-9. bordán húsosan
Tapad: a lapocka alatt elhaladva annak medialis szélén
Működése:
– a felső végtag vízszintes fölé (elevatio) emelése (pl.: polcra nyúlás)
– kisegítő belégző izom
– rögzíti a lapockát

Anatómia tananyag 15.

29. feladat.

– a térdizület csontos szerkezete,
– az izület felépítése,
– mozgató rendszere, ráható izmok
– mozgásformák

Térdizület (articulati genus)
Az emberi test legnagyobb méretű és legbonyolultabb felépítésű izülete.

Az izületet alkotja :
közvetlenül – comb- és sípcsont valamint a – patella
csak másodlagosan (a fején szalag tapad) – fibula

Ízfelszínek:
– A femur distalis végrészén található két – hátrafelé erősen kidomborodó – condylusa
– A tibia condylusanak vájulata (homorulatuk sekély, alakjuk nem felel meg a condylusokének)
– a patella nyereg alakú hátulsó izületi felszíne
– “C” alakú rostporcos meniscusok: meniscus medialis, meniscus lateralis

Meniscusok szerepe: kiegyenlítés.

Izületi tok: vaskos és feszes. Bonyolult izületi üreget zár körül.

Izületi üreg: nagy, alakja bonyolult.

Szalagok:
Az ízesülő csontvégeket erős szalagok tartják össze.

Ezek találhatók :
– az izület üregében ( kereszt szalagok )
– kívül, a tokszalagot erősítve (külső szalagok):

Nyálkatömlők (bursae)
A térdizületnél több van, egyesek csontfelszínek (pl.: patella) védelmére szolgálnak, a bőr ill. a fascia ( izompólya ) alatt foglalnak helyet, mások az izmok tapadó inait párnázzák alá.
– a térdizülettel összefüggő
– a térizülettel össze nem függő:

A térd működése:

Vízszintes haránttengely körül:
– flexio-extensio

A lábszár hossztengelye körül
– befelé és kifelé rotatio

– 147 –

Combizmok ( a térdre ható izmok )

A combon- a térdizületre ható – három jól elkülöníthető izomcsoportot találunk:
– elülső oldalon a feszítők
– hátsó oldalon a hajlítók
– belül a közelítők

Az izmok elhelyezkedése tehát fordított, mint a felkaron, ahol a hajlítók elől és a feszítők hátul vannak.

Feszítők

Szabóizom (m. sartorius)
A test leghosszabb izma. Kb. kétujjnyi széles, lapos izom.
Eredés: elülső felső csípőtövis (spina iliaca anterior superior)
Tapad: lapos ún. lúdláb-képző – ínnal a sípcsont felső belső érdességén (tuberositas tibiae)
Működés:
– segít a comb közelítésében és hajlításában
– combot kifelé forgatja
– a lábszárat hajlított helyzetében befelé forgatja

Működéskiesésnél: megnehezített a combok keresztbevetése ülő helyzetben

Négyfejű combizom (m. quadriceps femoris)
Egyike a test legerősebb izmainak. Fejeivel körülveszi a combcsont testét egész hosszában.

Négy fejének önálló neve van:
– egyenes combizom
– belső vaskos izom
– külső vaskos izom
– középső vaskos izom
Ered: – egyenes feje az elülső alsó csípőtövisen
          – többi feje a combcsont felső harmadában

Tapad: a térdkalács közvetítésével a sípcsont elülső érdességén
Működés:
– feszíti a lábszárat (a térdizület egyetlen feszítője, ezért fontos szerepe van a járásban
– guggolásból való felálláskor a test súlyát is tartja

Hajlítók
Valamennyi a medencecsontot képező ülőcsont ülőgumóján ered és inaik a térdhajlatot belülről, illetve kívülről határolják. Három izom tartozik ebbe a csoportba.

Félig-hártyás izom (m. semimembranosus)
Eredés: ülőcsont ülőgumója
Tapad: sípcsont felső belső bütykén
Működés: – lábszárat hajlítja
     – hajlított térdizület mellett a lábszárat befelé forgatja
– 148 –

Félig-inas izom (m. semitendinosus)
Eredés: ülőcsont ülőgumója
Tapad: sípcsont felső érdességén
Működés: – lábszárat hajlítja
     – hajlított térdizület mellett a lábszárat befelé forgatja

Kétfejű combizom (m. biceps femoris)
Eredés: egyik feje az ülőcsont ülőgumója, a rövid fej a combcsonton
Tapad: a szárkapocs fején
Működés: – lábszárat hajlítja
     – hajlított térdizület mellett a lábszárat kifelé forgatja

Anatómia tananyag 14.

2.feladat. ( az emberi szervezetet alkotó szövetek anatómiája, élettana)

– a szövetek tipusai,
– a szövetek főbb jellemzői.

A szövet fogalma: az azonos eredetű, azonos müködést végző, azonos szerkezetű, szabályosan rendeződött , közös anyagcserével rendelkező bizonyos irányba diferenciálódott sejtek szöveteket alkotnak. A szövetek állnak sejtes és sejtközötti állományból.

Típusai: négyféle alapszövet: hámszövet, kötő- és támasztó szövet, izomszövet, idegszövet.

Hámszövet: A sejtek 5 – 6 szögletűek, szorosan egymás mellett fekszenek, a sejtközötti állomány hiányzik, igy ereket idegeket nem tartalmaz. A testfelszint kivülről boritja, de a testüregekben is megtalálható.
Tipusai: fedőhám, ( bőr, üreges szervek, ) mirigyhám ( mirigy felépités ) pigmenthám, érzékhám, felszivóhám.
A sejt alakja szerint lehet laphám, köbhám, hengerhám. Rétegei szerint egyrétegű és töbrétegű.
( A bőr többrétegű elszarusodó laphám.)

Kötő és támasztó szövet: A szervezetben legnagyobb mennyiségben van jelen, ezek a szervezet vázát alkotó szövetek. Ide tartoznak a kötöszövet, zsirszövet, porcszövet, csontszövet.

Kötőszövet: Sejtekből és sejtközötti állományból állnak, ahol a sejtközötti állomány a több. Fontos só, víz és zsir raktár.
Fajtái:
– Laza kötőszövet, szemlencse kivételével minden szerv felépitésében részt vesz. (pl. a bőr középső részének az irhának )
– tömött kötőszövet vagy inszövet,
– speciális kötőszövet  a vér.

Zsirszövet: Olyan kötőszövet, ahol a kötőszöveti sejtekben zsir halmozódik fel, sárga szinű, testtájanként változó keménységű szövet. Átmenetet képez a kötőszövet és a támasztó szövet között. Szerepe: kipárnázó, hőszigetelő, tápanyag raktár, védelem, mechanikai támasz, térkitöltő. Két alaptipus:
– a mechanikus zsirszövet, mely a kötöszöveti gerendák közé zárt,s az éhezéskor sem tünik el. – a depózsir felhalmozott energiatartalék,( nemi jellegnek megfelelően helyezkedik el)  mely éhezéskor energiává alakul.

Porcszövet: fél zsemlére emlékeztető porcsejtekből és sejt közötti állományból áll, nagy nyomószilárdságú, rugalmas támasztó szövet. Nincsenek benne erek, ezért anyagcseréjük lassú. Könnyen elfajulnak (degenerálódnak).
Fajtái:
– Hialin v. üvegporc ( izületi felszinek, borda porc)
– Elasztikus porc ( fülkagyló, orhegy )
– kollagén rostos porc ( csigolyák közötti porckorong )

– 6 –

Csontszövet: a szervezet legkeményebb támasztó szövete, mely egyszerre szilárd és rugalmas. Szilvamag alakú nyúlványos csont sejtekből és sejt közötti állományból áll. A sejtközötti állomány  szerves része a csontsejtek által termelt ossein, a szervetlen állomány keménységét pedig ásványi anyagok, ionok adják. A csontok 40% víz.

Izomszövet: sejtplazmájuk speciális, csak az izomsejtre jellemző, összehuzódásra és elernyedésre alkalmas anyagot, miofibrillumokat tartalmaz.
Fajtái:
– simaizom: nagy orsó alakú sejtekből áll, egy sejt középen egy sejtmag van. Erek, zsigerek falában, bőrben található. Akaratlagosan nem müködtethető, lassú, de kitartó.

– harántcsikolt izom: alapegysége az izomrost, mely izom nyalábokká rendeződik. Az izomrostot hártya boritja, mely alatt a plazmában több pálcika alakú sejtmag van. Akaratlagosan müködtethető, gyors, de könnyen fárad. A vázizomzatot alkotja, csontokon erdenek és tapadnak. Két összehúzódásra képes fehérjéből áll, az actin és a miozin.

– szívizom: a harántcsikolt izomszövet különleges formája, a rostok izomhálózatot alkotnak, igy az ingerület minden irányban és gyorsan terjed. Akaratunktól független, nem fáradékony, de nagy erőkifejtésre képes.

Idegszövet: az idegsejtekből álló idegrendszer a szervezetet irányitja.
Kétféle sejtből áll: – idegsejt v. neuron, – támasztó sejtek v. gliasejtek ( ezek védik táplálják elhatárolják a neuronokat.)
Feladata : – kapcsolat tartás a környezettel ( felfogja az ingereket )
– ingerület létrehozása, továbbvezetése,
– reagálás
A legtöbb idegsejt sejttesttel, nyulvánnyal, ( axon ) és végfácskákkal rendelkezik. A sejtek csoportosithatóak nagyság, müködés, sejttest alakja, nyulványok száma alapján.
A neuron egy maggal rendelkező nyulványos sejt. Részei idegsejttest ( perikarion)
Idegsejt nyulványai: – faágszerű plazma nyulványok, ( dendritek)
– idegnyulvány v. idegrost ( neurit )
Végfácska v. végkészülék : a neuron faágszerű végződése, ingerület átvitelre szolgál.
A végfácskák végződhetnek neuronon és nem idegszövetben. Attól függően hogy ingerületet vesznek fel vagy adnak le, lehetnek receptorok és effektorok.

Anatómia tananyag 13.

1. feladat. ( a sejtek müködésének anatómiája, élettana )

– a sejt
– a sejtek alakja, nagysága,
– a sejtek alkotórészei,
– a sejtek életjelenségei,
– humángenetikai alapismeretek.

A sejt: a legkisebb, önmagában még müködő, életjelenségeket mutató egység. Testünkben kb. 100 billió sejt van.

A sejt alakja: nagyon változatos, a körülmények hatására módosulhat.
K ö r n y e z e t ü k szerint lehetnek:  folyékony közegben ( vér ) gömb alakúak, szomszédos sejtek nyomása miatt köb henger, lapos vagy orsó alakúak.
M ü k ö d é s ü k szerint :  ( pl. ideg sejtek ) nyúlványosak, csillag alakúak.

A sejt nagysága:
– a legkisebb 4 mikron, ( pl. egyes idegsejtek, )
– a legnagyobb 600-700 mikron ( pl. simaizom sejt ) ( petesejt 200 mikron )
– azonban átlagosan 10 – 30 mikron közötti ( csak mikroszkóppal látható.

A sejtek alkotó részei:

Sejthártya: A sejtplazmát körülvevő, féligáteresztő hártya, mely elválasztja a környezetétől, ezen keresztül folyik az anyagcsere, veszi fel a tápanyagot, adja le a bomlástermékeket.

Sejtplazma vagy sejttest: ( citoplazma )  a sejtnek a sejthártya által körülhatárolt kocsonyás állagú alapanyaga, melyben található a sejtmag, és a sejtszervecskék. Állományát víz, szeves és szervetlen anyagok képezik. viztartalma a korától függően  90%-70% .

Sejtszervecskék: ( sejtorganellumok)  sejtplazmába ágyazott alakos elemek, melyek feladata a mag irányitásával a sejt élettani folyamatainak biztositása.

– sejtközpont ( osztódásban és a mozgásjelenségekben van szerepe )
– mitokondriumok ( energia termelés, sejtlégzés )
– endoplazmás retikulum
– riboszómák,
– Golgi apparátus, ( váladék termelő )
– lizoszóma( emésztés, méregtelenités )

Sejtmag: a sejt életmüködésének az irányitását végzi, általában a sejt közepén található, a citoplazmától a maghártya választja el. Tartalmazza az örökitő anyagot DNS-t.  46 kromoszóma, az ivasejtben csak 23.  rögös kromatin formájában.

A sejtek életjelenségei:

Sejtanyagcsere: sejt építő és bontó folyamatok összessége.
– 2 –

Sejtmozgás: alapvetően két forma – helyváltoztató mozgás amikor az egész sejt mozog, ilyen az amőboid, ostoros. – helyzetváltoztató a sejt helyben marad, csak a felületén lévő csillók mozognak.

Ingerlékenység: A sejt reagál a környezetéből rá ható ingerekre, az inger által kiváltott hatás az ingerület. Az azonos sejtek a különféle ingerekre csak egyféle választ adnak, pl. az izomsejt összehúzódik.

Sejtnövekedés: A sejt a táplálkozása során a citoplazma növekszik, ha elér bizonyos nagyságot, elpusztul vagy osztódik.

Sejtosztódás: egy sejt két sejtre osztódik. Ez biztositja a test nővekedését, a sejtek pótlását.
Lehet számtartó ( testet felépitő sejt, ugyan annyi kromoszóma )
Lehet számfelező ( az ivarsejteknél csak a kromoszóma párok fele )

Humángenetikai alapismeretek:

A genetika az orvostudománynak az utóbbi 20 év legsikeresebb ága. Ha a XX. sz. a technika százada, akkor a XXI. a genetika százada.
A genetika  kutatás által
– az emberi öröklődés megismerése
– a veleszületett rendellenességek pontos diagnózisa
– a genetika vizsgálómódszereinek (molekuláris) más ágakban való hasznosítása ( onkológia, endokrinológia, agykutatás, gyógyítás megelőzés gyógyszerkutatás, epidemiológia, immunológia )

A genetikai betegségek egyre növekvő egészségügyi, gazdasági, társadalmi jelentősége.

A genetikai betegségek növekvő gyakorisága

Betegnek: fizikai, lelki megterhelés
Családnak: lelki, anyagi
Társadalomnak: anyagi

Belgyógyászati betegségekben is fokozódó jelentőség, genetikai háttér (hajlam), pl. magas vérnyomás, cukorbetegség, stb..
Daganatos betegségek előidézésében, fenntartásában is genetikai tényezők játszanak szerepet.
Kezelés még nem megoldott, ezért legfontosabb a megelőzés.
Ezért ismerni kell a betegség -okát, kiváltó tényezőit ,keletkezési mechanizmusát,
                                               – a diagnózis lehetőségeit
                                               – a kezelés lehetőségeit

A klinikai genetika feladata :
– a genetikai diagnosztika hatékonyságának növelése
– genetikai hátterű betegségek felismerése
– újszülöttkori szűrővizsgálatok kiterjesztése (korai felismerés)
– genetikai tanácsadó hálózat kiterjesztése
– 3 –

Feladat: a család, környezet, családorvos, klinikai orvos az örökletesség lehetőségét felvesse, a genetikus igazolja vagy elvesse.
Korszerű betegellátás nincs korszerű genetikai ismeretek nélkül.

Genetika az öröklődés tudománya
– a biológia legdinamikusabban fejlődő ága
– XXI. század a genetika százada

 Az élő anyag evolúciója
– Univerzum 15 milliárd éves
– Ősrobbanás(“nagy bumm”) 0,7 milliárd évvel később H+ és He+
– Csillagfejlődés 1. stádiumában C+, O, N+
Ez az 5 elem alkotja az élő anyag 98%- át.
– Csillagfejlődés 2. stádiuma során további elemek (S+,Ca++ stb)

A naprendszer 10 milliárd éves
– csillagközi por (szilikát) alkalmas közege egyszerű molekulák( CO, CO2, H2O, cián, stb ) kialakulására
– Ultraibolya sugárzás› egyszerű cukrok, aminosavak
– Alapvegyületek polymerizációja›fehérjék, szénhidrátok, nukleotidok
– A molekuláris evolúció végterméke a sejt.

A genetikai anyag 3 milliárd betű hosszúságú, igy másoláskor hibalehetőséggel kell számolni. Ha csak 1 millió betűnként egy hiba fordul elő, akkor egyetlen másoláskor 3000 hiba, de a petesejttől a felnőtt korig 1 milliárdszor másolódik le, hiba 1 milliárd x 3000!

Ekkora hibalehetőség elviselhetetlen, néha egyetlen hiba (mutáció) is halálos lehet

A Gén:  Az öröklődés egysége, olyan egység, amely egy vagy több tulajdonság átörökítéséért felelős. Egy fehérjét kódoló meghatározott bázis (nukleotid) szekvenciájú DNS egység. A kromoszómákon vonalas sorrendben.
A gén megnyilvánulása (fén) az adott tulajdonság jelleg, bélyeg, működés (normális, abnormális ill. jó vagy rossz).
A  fenotípus: érzékszervünkkel, műszerrel, laboratóriumi módszerrel kimutatott jelleg (állapot) vagy klinikai megnyilvánulás (kép). Az élőlény érzékelhető sajátossága, bélyegeinek összessége.
A genotípus: a gén által kódolt jelleg. Egy meghatározott jelleg vagy tulajdonság öröklődésének anyagi (gén=DNS) alapja. Nem minden gén hatása jut érvényre. A gének kölcsönhatása egymásra (módosítás). A környezet hatása a génekre.
A mutáns vagy hibás gén a kóros állapotért felelős, szabályos allélje (párja) a normális (“vad típusú) gén.

Genetikai tanácsadás

Célja: egészséges gyermek születésének elősegítése
Első genetikai tanácsadók : Tage Kemp (dán) 1937.  Fraser Roberts (angol) 1946
– 4 –

Veleszületett fejlődési rendellenességek elsődleges és másodlagos megelőzése lehet:
– retrospektív: már előfordult rendellenesség megelőzése
– prospektív: első beteg gyermek születésének megelőzése

 A megelőzést elősegitik a pozitív családi előzmény esetén célzott vizsgálatok,
tömeges szűrővizsgálatok, idős anyák, rizikó- házaspárok

Hatékonysága függ:
1. a diagnózis helyességétől. Ehhez kell:
– pontos kórelőzmény
–  előzetes orvosi dokumentumok
– részletes betegvizsgálat (fizikális, műszeres, labor)
– családfa elemzés
 2. adott betegség súlyosságának, kimenetelének, kezelhetőségének ismeretétől.( az érintettek korrekt tájékoztatása)
– betegség öröklésmenetének (genetikai kockázatának) ismerete
– általános kockázat: 3% körüli a népességben
– specifikus kockázat: adott családban, adott betegségre jellemző
– aktuális kockázat: az adott terhességre érvényes kockázat
                                                            kisfokú: 5- 10%  között
                                                            közepes: 10- 20% között
                                                            nagy: 20% felett
– megszületés előtti (prenatális) vizsgálatok lehetősége: specifikus kockázat esetén az aktuális kockázat megállapítására

Tanácsadás a házastársak számára: minden lehetséges információ a betegség jellemzőiről (súlyosság, kimenetel, kezelhetőség, ismétlődési kockázat, prenatális vizsgálatok, szülészeti teendők, esetleges terhesség megszakítás).

Az orvos felvilágosít, a házaspár dönt (információval irányított döntés)

A genetikai tanácsadás indokolt, ha
– a szülők vagy gyermekük fejlődési rendellenességgel sújtott
– a szülők vagy gyermekük értelmi fogyatékos
– az anya 35 évnél idősebb
– családban szokványos (habituális) vetélés fordul elő
– terméketlenség
– szűrővizsgálatok (labor, UH)  magzati rendellenességre utalnak
– környezeti ártalom (teratogén hatás) lehetősége

Összefoglalva: minden olyan esetben, amikor az átlagosnál magasabb magzati kockázat lehetősége szóba jön.

Anatómia tananyag 12.

30. feladat.

– a csípőizület csontos szerkezete,
– az izület felépítése,
– mozgató rendszere, ráható izmok,
– mozgásformák.

Az alsó függesztőöv vagy medenceöv
A medenceöv a vállövvel ellentétben páratlan csontot is tartalmaz, a keresztcsontot, mely a két medencecsonttal együtt teljesen zárt csontgyűrűt alkot.

Medencecsont (os coxae)
A medenceövet a kétoldali medencecsont alkotja. Három csont összecsontosodásából jön létre.

Szeméremcsont (os pubis)
Elől a középen találkoznak, és elölről határolják a medence üregét.

Ülőcsont (os ischii)
A hátsó részen lévő csontok nagy részét egy erős gumó, az ülőgumó (tuber ischiadicum) adja, ez a comb hajlító izmainak eredési pontja.

Csípőcsont (os ilium)
Nagy csípőlapát képezi, melynek felső része a csípőtaréj (crista iliaca), valamint elülső kiszögellése az elülső felső csípőtövis (spina iliaca anterior superior). Hasonló csípőtövis található elől és alul, valamint hátul felül és alul is.
A három csont találkozásánál izületi árok (acetabulum) van, amely a combcsonttal képez izületet.

Keresztcsont (os sacrum)
A gerinc része. Öt keresztcsonti csigolya összecsontosodása. A medenceöv hátsó zárópillére.

A medenceöv izületei:

Keresztcsont-csípőcsont izület (art. sacroiliaca)
A csípőcsont erős szalagokkal kapcsolódik a keresztcsonthoz. A dudoros ízfelszínek folytán ebben az izületben mozgás nem lehetséges.

A szeméremcsontok összeköttetése (symphysis pubica)
Átmenet a folytonos (porcos) és a megszakított (izület) kapcsolódási formák között (tökéletlen, ún. fél izület). A két szeméremcsont között rostporcogós lemez van. Szüléskor a két csont egymástól kis fokban, rugalmasan eltávolodhat.

Csípőizület (articulatio coxae)
Gömb vagy szabadizület, de valójában dióizület (minden külön rögzítés nélkül is benne marad a fej a vápában).
Ízvápa: Csak „C” alakú felszínén van porcborítás. Szélét 5-6 mm magas rostporcos ajak veszi körül, ami mélyíti az ízvápát.
– 150 –

Ízfej: caput femoris
Izületi tok: igen erős,  szalagok borítják.

Működése:
– Frontalis haránttengely mentén comb ante- és retroflexioja (mozdulatlan törzs mellett)
A mozgást nehezitik az erős külső szalagok.
– anteflexioban: meglazulnak (hajlított térdnél jelentős lehet)
– retroflexioban: megfeszülnek

Sagittalisan futó vízszintes tengely mentén
– abductio
– adductio

Függőleges tengely mentén
– kifelé és befelé rotatio
– nyújtott csípőnél kisebb
– behajlított csípőnél lehet 90° is
– circumductio

Csípőre ható izmok:

A csípőcsont körül helyezkednek el és a csípőizület mozgatására szolgának. Csak a comb közelítésében nincs szerepük.
Lehetnek:
– Belső csípőizmok: a hasüregben, a medencében eredő és nagyobb tömegükben vagy részben ott is található izmok.
– Külső csípőizmok vagy farizmok: a medence külső felszínén helyezkednek el.

Belső csípőizmok

Csípő-horpaszizom (m. iliopsoas)
A nagymedence belső felszínén fekszik.
Két izomból áll:
– Csípőizom (m. iliacus)
            Ered: a csípőlapát belső felszínén

– Nagy horpaszizom (m. psoas maior)
Ered: a 12. háti és a felső négy ágyékcsigolyán
Mindkét izom – lekeskenyedve, együttesen – tapad: a combcsont kistomporán

( kis horpasz izom, m. psoas minor )

Működés:
– Rögzített medencénél: a csípőizület hajlítása és kifelé forgatása
– Rögzített végtagnál: a törzset hajlítja, üléskor a gerinc ágyéki szakaszát rögzíti

– 151 –

Külső csípőizmok

Nagy farizom (m. gluteus maximus)
A fartájék domborúságát a zsírpárnán kívül főleg ez az izom hozza létre. Injekciók adásának gyakori helye.
Eredés:
– szélesen csípőlapát külső felszínén
– keresztcsont háti felszínén
Tapad: a combcsont nagytompora alatt
Működés:
– fontos szerepe van az egyenes járás és az egyensúly fenntartásában
– a combot hátrafelé húzza és távolítja, valamint kifelé forgatja
– a csípőizületet feszíti
– a törzset segíti hátrafelé hajlítani
Izom sérülésekor: sík talajon még képes a beteg járni, de lépcsőn, emelkedőn nem.

Középső farizom (m. gluteus medius)
Háromszögletű izom. A csípőizület oldalról borítja be.
Eredés: szélesen csípőlapát külső felszínén
Tapad: a combcsont nagytomporán
Működés: – a combot távolítja
     – hátsó fele a combot kifelé forgatja
     – elülső fele a combot befelé forgatja

Kis farizom (m. gluteus minimus)
Eredés: szélesen csípőlapát külső felszínén
Tapad: a combcsont nagytomporán
Működés: – a combot távolítja
     – hátsó fele a combot kifelé forgatja
     – elülső fele a combot befelé forgatja

Combpólya feszítő (m. tensor fasciae latae)
Eredés: elülső felső csípőtövis
Tapad: nem tapad közvetlenül csonton, a széles combpólyába tapad
Működés: – feszíti a széles combpólyát
     – segíti a comb távolítását
     – combot emeli

Csípőt kiforgató izmok

Belső- és külső elfedett izom
Körte alakú izom
Felső és alsó ikerizom
Négyszögletű combizom

Erednek: a medencecsont és a keresztcsont belső felszínén
– 152 –

Tapadnak: a combcsonton
Működés: a comb kifelé forgatása

Közelítők
Ez a csoport a comb mediális oldalán fekszik, beékelődve a feszítők és hajlítók közé.
Hatnak: a csípőizületre

A csoport tagjai:
– Fésűizom (m. pectineus)
– Karcsú izom (m. gracilis)
A comb belső oldalán a comb vonalát, alakját adja.
– Hosszú combközelítő izom (m. adductor longus)
– Rövid combközelítő izom (m. adductor brevis)
– Nagy combközelítő izom (m. adductor magnus)
Ez a legerősebb combközelítő izom.
Erednek:
– a szeméremcsont mindkét ágán
– az ülőcsont alsó ágán
Tapadnak: egy vonalban a combcsonton
Működés: a combokat egymáshoz közelítik (összeszorítják)

Anatómia tananyag 11.

27.feladat.

– a felső és alsó ugróizület csontos szerkezete, az izület felépítése az izületre ható mozgató rendszer, a rá ható izmok mozgásai,
– a láb szerkezet, boltozatai, kialakulásuk, fenntartásuk,
– az öregujj anatómiája és szerkezete.

Lábszár (crus)
Az alkarhoz hasonlóan két – egymással mozdulatlanul kapcsolódó – csontból áll.

Sípcsont (tibia)
A lábszár vázát medialisan alkotó hosszú csöves csont.
Elülső felszíne a bőr alatt tapintható.
Proximalis vége megvastagodva két bütyköt alkot (condylus medialis et lateralis). Köztük két gyengén kivájt izületi lap van. Hátsó oldalsó része a szárkapocs fejével való ízesülési felszín.
Distalis vége a belső bokanyúlvány (malleolus med.). Alsó henger alakú felszínét izületi porc borítja és az ugrócsonttal ízesül.

Szárkapocscsont (fibula)
A lábszár külső oldalán pálca alakú csont. Felső feji része (caput fibulae) feszes izülettel kapcsolódik a tibia condylus lateralisához. Distalis vége a külső bokanyúlvány (malleolus lateralis). Ez kb. 1 cm-rel lejjebb van, mint a belső bokanyúlvány.

Láb (pes)
Az emberi láb csontváza három részre tagozódik:
– lábtő
– lábközép
– lábujjak

Lábtő (tarsus)
Csontos vázát hét köbös csont alkotja. Mivel a test súlya a lábtőcsontokra nehezedik, e csontok sokkal fejlettebbek, mint a kéztőcsontok.
– ugrócsont (talus)
A boltozatos konstrukciót képező lábtő és lábközép felső zárkövét alkotja, erre nehezedik a test egész súlya. Ezt a súlyt az alatta levő sarokcsontra és előre a sajkacsontra viszi át.
– sarokcsont (calcaneus)
Itt tapad az Achilles-ín. A sarkat képezi.
– sajkacsont (os naviculare pedis)
– köbcsont (os cuboideum)
– 3 ékcsont (ossa cuneiformia)

Lábközép (metatarsus)
A lábközépcsontok (ossa metatarsalia) csöves csontok a lábfej középső részében. Az 5 darab lábközépcsont közül a 2. a leghosszabb.

– 134 –

Lábujjak (digiti pedis)
A lábujjak csontjai vagy lábujjperc-csontok (phalanx) csöves csontok az ujjakban. Megfelelnek a kézujjak csontjainak, számuk 14. Az öregujj neve hallux.

A láb izületei
A láb térbeli mozgását teszik lehetővé. A láb a lábszárhoz bokavillában csatlakozik.

A bokavillát alkotja:
– a sípcsont bokanyúlványa
– a szárkapocscsont bokanyúlványa

Bokaizület vagy felső ugróizület (art. talocruralis)
Az izület alkotásában a sípcsont, a szárkapocs és az ugrócsont vesz részt. A bokaizület kapcsolja össze a lábszárat a lábbal.

Izületi fej: ugrócsont henger alakú izületi felszíne (ún. bokagörgő).

Izületi árok:
– a sípcsont alsó izületi felszíne és
– a külső és belső boka izületi felszínei (ún. bokavilla)

Jellemzői:
– oldalsó szalagjai (belső bokáról eredő deltaszalag és a külső bokaszalagok) nagyon erősek
– az izületi tok elől és hátul viszonylag bő, oldalt erős

Az izület működése:
– A bokaizület működését nézve egytengelyű hengerizület, csapó- v. csuklóizület (ginglymus).
– Ebben az izületben történik az elrugaszkodás ugrás során (innen ered az izület neve) és a járás.
– A boka normál állása: lábfej derékszöget alkot a lábszárral.
Mozgások:
– lábháti hajlítás (dorsaflexio)
– talpi hajlítás (plantarflexio)
A bokavilla és a feszes oldalszalagok miatt nincs oldalirányú mozgás.

Alsó ugróizület (art. talotarsalis)
Az ugrócsont alkotja a sarokcsonttal és a sajkacsonttal.
A három csont két izületet (egy csukló-, és egy gömbizületet) képez, vagyis az alsó ugróizület két teljesen különálló, összességében egytengelyű izület, mely együttesen egy ferde tengely körül foroghat. A két izület közös tengely körül egyidőben, együttesen végzi mozgásait, és ezek a mozgások forgásjellegűek, ezért az alsó ugróizület működése szerint forgóizületnek tekintjük.

Ez lehetővé teszi a talp oldalirányú elmozdulását (a talp kifelé, illetve befelé tekinthet), így tud a láb alkalmazkodni a talaj egyenetlenségeihez.

– 135 –

Mozgások:
– láb supinatioja (nevezik inverziónak is), melyhez adductio és plantarflexio társul
– láb mediális (az öregujji) széle emelkedik, a kisujji széle pedig süllyed
– a talp medial felé fordul (be- és lefelé tekint)
– a láb kisujji vége mediális irányba billen, s a talp vájolata mélyül
– láb pronatioja (nevezik everziónak is), amelyhez abductio és dorsalflexio társul
– a láb kisujji széle emelkedik (a láb mediális széle a laterálisnál mélyebbre kerül)
– a talp laterál felé fordul
– a láb distális vége oldalfelé billen, s a talp sekélyebb lesz

A láb pronatiós és supinatiós mozgása nem azonos a kéz supinatiójával és pronatiójával, mert az az alkarcsontok közti izületekben történik.

Az alsó ugróizület jellegzetes – porccal borított szalagja, a talpi sarokcsont-sajkacsonti szalag (lig. calcaneonaciculare plantare). Az izületi árkot alkotó két csont, a sajkacsont és sarokcsont egymással nem érintkezik, közöttük egy viszonylag tág, háromszög alakú rés van. Ezt hidalja át ez a szalag, ami a talp egyik legerősebb és egyben legfontosabb szalagja. Az ugrócsont feje nagyrészt ide nehezedik. A szalag ellenállásának igen nagy szerepe van a talpboltozat fenntartásában. Ellazulása esetén az ugrócsont lefelé süllyed, a talpboltozat lelapul, bokasüllyedés keletkezik.

A felső és alsó ugróizület mozgásainak kombinációja révén a láb circumductiohoz hasonló mozgást is végezhet, midőn ujji végével kört ír le.

A láb váza egységes statikai szerkezet:
– ujjai rövidek és a kéznél jóval kevésbé mozognak ezzel szemben a kéz – vázának felépítése következtében – sokoldalú mozgékonyságra képes
– a láb normál helyzetben derékszöget zár be a lábszárral (ezzel szemben a kéz az alkar egyenes folytatása)
– az ember egyenes testtartása melletti járáshoz, futáshoz, stb. alkalmazkodott mozgékonyságú testrész
– az emberi lábhoz akár csak megközelítően hasonló megoldás az állatvilágban nem található
– a láb a lábszárral a bokaizületben ízesül, a kéz vázával ellentétben azonban csak egyetlen lábtőcsont, az ugrócsont révén
– a lábtőcsontok a legfejlettebbek, az ujjcsontok csökevényesek (ezt a statikai viszonyok magyarázzák)
– mechanikai, statikai szempontból a legtöbb munka a lábra hárul, mely állás, járás közben az egész test súlyát viseli
– igen bonyolult a szerkezete, így a sérülések vagy rendellenességek fájdalmat okoznak, ami gyorsan működése zavarhoz vezethet.

A lábszár izmai

A lábszáron három egymástól jól elkülöníthető izomcsoport található:
– elől a feszítők
– hátul a hajlítók
– szárkapocsi izmok

– 136 –

Feszítők
Elől fekszenek a sípcsont és a szárkapocs elülső élei között. 3 izom a lábtőhöz, az öregujjhoz, illetve a többi 4 ujjhoz haladnak és ezek dorsalflexioját hozzák létre.

Izmai:
Elülső sípcsonti izom (m. tibialis anterior)
Ered: a sípcsont felső felén
Tapad: a két boka között behajolva az I. lábközépcsont bázisán
Működés:
– lábat a bokaizületben feszíti (dorsalflexio)
– az alsó ugróizületben a lábboltozat mediális szélét emeli, a talpat felfelé fordítja (supinatio)

Hosszú öregujjfeszítő izom (m. extensor hallucis longus)
Ered: sípcsont és szárkapocs közti hártyán és a szárkapcson
Tapad: erős ina a két boka között, az öregujj körömpercén
Működés: öregujj és a lábszár feszítése (dorsalflexio)

Hosszú lábujjakat feszítő izom (m. extensor digitorum longus)
Ered: a szárkapocs fejecsén és testén, sípcsont külső bütykén
Tapad: négy ín a II-V. ujjon, a leglaterálisabb az V. lábközépcsont bázisán
Működés: feszíti a II-V. ujjat, emeli a láb laterális szélét (pronatio), segít a dorsalflexioban

Hajlítók
A talpi hajlítást (plantarflexio) végzik. A három izomcsoport közül ez a legtömegesebb. A háti oldalon nagyobb tömegükkel létrehozzák a lábikrát. Két (felületes és mély) rétegben helyezkednek el.

Háromfejű lábikra izom (m. triceps surae)
A lábszár hátsó felszínén elhelyezkedő felületes izomtömeg, amely jól láthatóan kidomborodik (vádli). Achilles-ínba megy át. Három feje van.
Eredés: – a felületes kétfejű lábikraizom ( m. gastrocnemius ) fejei a combcsont külső, illetve belső bütykein
– a mélyebb gázlóizom (m. soleus) feje mindkét lábszárcsont felső harmadában
Tapadás: a sarokcsont gumóján
Működés: a bokaizületben hajlítja a talpat (plantarflexio)

Hátulsó sípcsonti izom (m. tibialis posterior)
Ered: sípcsonton, lábszárcsontok közti hártyán
Tapad: ina a belboka mögött a sajkacsonton és az I. ékcsonton
Működés:- a láb hajlítása (plantarflexio)
          – a láb befelé forgatása és közelítése (supináció és kisfokú addukció)
          – a lábboltozat egyik fenntartója

Hosszú öregujjhajlító izom (m. flexor hallucis longus)
Ered: a szárkapocscsont hátsó felszínén, lábszárcsontok közti hártyán
Tapad: a talpra kanyarodva – az öregujj körömpercén
Működés:
– hajlítja az öregujjat
– 137 –

– részt vesz a láb befelé forgatásában (supinatio) és közelítésében
– részt vesz a talpi hajlításban
– lábboltozat fenntartása

Hosszú lábujjakat hajlító izom (m. flexor digitorum longus)
Ered: a sípcsont hátsó felszínén
Tapad: a talpon négy részre oszolva – a II-V. ujja körömpercén
Működés: hajlítja a II-V. ujjat, segíti az egész láb hajlítását

Szárkapcsi izmok (peroneusok)
A laterális lábszélt emelő izomcsoport. Az inak a külső bokát hátulról kerülik meg.

Hosszú szárkapcsi izom (m. peroneus longus)
Ered: a szárkapocs oldalsó felszínén a fejen
Tapad: a belső ékcsonton, az I. lábközépcsont bázisán
Működés:
– talphajlításban segít
– a lábfejek befelé döntése (pronatio), vagyis a lábszél emelése
– a lábboltozatok fenntartása laterál felől

Rövid szárkapcsi izom (m. peroneus brevis)
Ered: a szárkapocs oldalsó felszínén a fej alatt
Tapad: a külboka mögött kanyarodva a lábhátra
Működés:
– a lábfejek befelé döntése (borintás v. pronatio)
– a lábboltozatok fenntartása laterál felől

A lábszár alakja
A lábszárhajlítók jóval tömegesebbek, mint a feszítők. A sípcsont elülső belső felszínét izmok egyáltalán nem borítják, ezért az egész terjedelmében tapintható a bőr alatt.
A lábszárat is behüvelyezi egy kötőszövetes lemez, mely az izomcsoportok közé sövényeket bocsát és a megerősödött részei rögzítik a bokánál az izmok inait.

A láb boltozatos szerkezete

A láb boltozatos szerkezet, melyen megkülönböztetünk:
? hosszanti boltozatot
? harántboltozatot
A boltozatok a járás során alakulnak ki a gyermek kb. 4-5 éves korára.

Az egészséges test testünk súlyát 3 ponton támaszkodva közvetíti a talajra:
– a sarokcsont sarokgumója (hátsó sarokpillér)
– az I. lábközépcsont fejecse (egyik elülső pillér)
– az V. lábközépcsont fejecse (másik elülső pillér)

– 138 –

A láb szerkezete:

Az ember láb az egyenes testtartás kialakulása után álló és járó szervvé alakult.
Nyugalomban a lábtő- és a lábközépcsontok nemcsak egymás mellé, hanem kissé egymás fölé is illeszkednek.
Az emberi láb a lábhát felé domború, a talp felé homorú boltozatot alkot, emiatt nem simul teljesen a talajhoz. Az egymás mellé helyezett két láb kupolaszerű boltozatot képez.
Elég erősnek (elbírják a testsúlyát) és rugalmasnak (alkalmazkodni tudjon a talaj egyenetlenségeihez) kell lennie.
A láb a testünk súlyát 3 ponton támaszkodva közvetíti a talajra:
– a sarokcsont sarokgumója (hátsó sarokpillér)
– az I. lábközépcsont fejecse (egyik elülső pillér)
– az V. lábközépcsont fejecse (másik elülső pillér)
A láb boltozatos szerkezet, melyen megkülönböztetünk
– hosszanti boltozatot
– harántboltozatot
A boltozatok a járás során alakulnak ki a gyermek kb. 4-5 éves korára.

A harántboltozat
Kiképzésében részt vesz:
– az elülső pillérek (a II-IV. lábközépcsontok fejecsei még terhelt lábon is magasabban állnak,
mint az I. és az V. lábközépcsont feje)
– az ékcsontok és a köbcsont vonala
A harántboltozat legmagasabb pontja: a középső ékcsont

A harántboltozat jelentősége: a talp közepének lágyrészeit ( erek, idegek, izmok) védi az összenyomódástól

A hosszanti boltozat
A hátsó sarokpillér és az elülső pillérek közt van.
A boltozatnak – distalis irányban legyezőszerűen szétterülő – 5 íve van:
– belső ívét a sarokcsont, a sajkacsont, az első ékcsont és az I. lábközépcsont adja
– külső ívét a sarokcsont, a köbcsont és az V. lábközépcsont képezi
– leghosszabb és egyben legmagasabb a II. ív

A hosszboltozat legmagasabb pontja : kb. az II. lábközépcsont lábtőcsonthoz való ízesülése

A hosszanti boltozat jelentősége:
– A láb teherbíróbb és alkalmasabb a test súlyának viselésére, mintha lapos volna.
– A csontos ívet a lábtő és a lábközép szalagkészüléke szorosan tartja össze, így az
egészséges láb a test súlya alatt nem deformálódik észrevehetően.
– A boltozatszerkezet rugalmas és a járás, ugrálás stb. közben előforduló rázkódásokat
csökkenti, tompítja, így a járást simává, rugalmassá teszi.
– Védi a talpi ereket, idegeket valamint a talp izmait a közvetlen összenyomástól.
A lábboltozat fenntartását biztosítják:  a talpon levő rendkívül erős és feszes ízületi szalagok

–  hosszanti talpi szalag
a sarokcsont talpi gumójától húzódik legyezőszerűen a lábközépcsontok alapjáig
– 139 –

–  talpi sarokcsont-sajkacsonti szalag
a sajka- és sarokcsontot köti össze, erre támaszkodik az ugrócsont feje

– az izmok
–  hosszanti boltozatot fenntartók (elülső és hátulsó sípcsonti izmok, hosszú öregujj- és
lábujjakat hajlító izmok)
– harántboltozatot fenntartók (hosszú szárkapcsi izom, rövid talpi hajlítóizmok)

Az öregujj:

Lábközép-lábujj izületek (art. metatarsophalangeae)
A lábközépcsontok kétoldalt levágott gömb alakú ízfejjel kapcsolódnak az ujjakhoz.

Mozgások: hajlítás-feszítés, valamint közelítés és távolítás lehetséges (korlátozott szabadizület).

Ujjizületek :  hengeres izületek.
Mozgás: hajlítás-feszítés

A láb izmai
A láb izmainak kisebb része a lábháton, nagyobb része a talpon fekszik. Rövid, kis izmok, melyek működésben a lábszár izmait segítik. A lábháti izmok a feszítést, a talpi izmok a hajlítást végzik. A talp izmainak még a lábboltozat fenntartásában is fontos szerepük van. A talpi izompárnát képezik.

Erednek: a lábtő és a lábközép csontokon
Tapadnak: a lábujjakon

Lábháti izmok
Rövid öregujjfeszítő izom (m. extensor hallucis brevis)
Ered: sarokcsont háti felszínén
Tapad: 1. ujjperc bázisán
Működés: az öregujj feszítése

Rövid lábujjakat feszítő izom (m. extensor digitorum brevis)
Ered: sarokcsont háti felszínén
Tapad: a II-V. ujjakon
Működés: a hosszú ujjfeszítővel együtt feszíti a II-V. ujjat

Talpizmok
A talp izmai 3 csoportban fekszenek:
– öregujjpárna (thenar) izmai
– kisujjpárna (hypothenar) izmai
– kettő között a talpközép (mesothenar) izmai
A talpon is – a kézhez hasonlóan – külön izomzata van az öregujjnak és a kisujjnak. A lábujjak mozgása csökevényes.

– 140 –

Öregujj párna izmai
A hüvelykpárnával ellentétben itt nincs szembehelyező izom.
Három izom alkotja.
Működés:
– öregujj távolítása
– öregujj hajlítása
– öregujj közelítése

Anatómia tananyag 10.

26. feladat

– a könyökizület csontos szerkezete
– az izület felépitése
– a mozgató rendszere, a ráható izmok
– a mozgásformák.

A szebad felső végtag csontjai, izületei:

A felkarcsont ( humerus ) hosszú csöves csont a felkar egyedüli csontja, aminek proximális epifizisén van a fej, alatta az anatómiai, s ez alatt a sebészi nyak ( itt törik el leggyakrabban )
Majd henger alakú test. A distalis epifizisen izfelszinek láthatók, ide izesül a két alkarcsont.

Könyök izület (art.cubiti) a felkarcsont disztális végrésze és a két alkarcsont proximális végrésze alkotja, összetett izület.
Felkarcsont – orsócsont (henger izület)
Felkarcsont – singcsont (gömb izület)
Orsócsont – singcsont (forgó izület)

Az alkar csontjai, izületei:

Orsócsont ( radius ) az alkar hüvelykujj oldalán található. A diszt. epifizis kifejezettebb.
Singcsont ( ulna ) az alkar kisuj felőli oldalán fekszik. A prox. epifizise megvastagodott.
A két alkarcsontot kötöszövetes lemez köti össze.

Felkar (brachium)
A felkart egyetlen csont, a felkarcsont alkotja, amely a vállizületben kapcsolódik a vállövhöz.

Felkarcsont (humerus)
Hosszú csövescsont

Rajta megkülönböztetünk:
– középrészt (diaphysis)
– megvastagodott végrészeket (epiphysis)
– Felső végrésze (epiphysis proximalis): a fej (caput humeri) gömbölyű és a lapocka izületi árkába ízesül. Alatta két gumó domborodik: előre tekintő kis gumó (tuberculum minus) és az oldalfelé tekintő nagy gumó (tuberculum majus).
– A fej és a test közötti elvékonyodott részt sebészi nyaknak (collum chirurgicum) nevezik; ezen a helyen gyakoribbak a törések.
– Alsó végrész (epiphysis distalis) az alkarcsontokkal való összeköttetésre képződött ki. Három jellegzetes kiemelkedés található rajta. Kétoldalt a belső és külső könyökdudorok (epicondylus medialis et lateralis), valamint a kettőjük között található – üvegporccal borított – könyökizületi bütyköt (condylus humeri). Ez utóbbi két részből áll: az orsócsonthoz kapcsolódó fejecske (capitulum humeri) és a singcsonthoz kapcsolódó – medial felé lejtő. Cérnaorsóhoz hasonló – könyökpörgő (trochlea humeri).

Alkar (antibrachium)
Az alkar vázát két csont alkotja.

Az alkar csontjai

Orsócsont (radius)
Az alkar hüvelyujji oldalán fekszik.
Proximális epiphysise vékonyabb, porccal borított, szabályos henger alakú fejben (caput radii) végződik. Ennek sekély tányérszerű vájulata a capitulum humerihez ízesül. A fej alatt elhelyezkedő rész a csont nyaka (collum radii), ezt alulról orsócsonti érdesség (tuberositas radii) határolja, amin a kétfejű karizom (m. biceps brachii) tapad.
Distalis epiphysise kiszélesedik, a kéztőcsontokkal ízesül a porccal borított része.

Singcsont (ulna)
Az alkar kisujji oldalon fekszik. Ez a rögzítettebb alkarcsont.
Proximális epiphysise megvastagodott és kampószerű könyöknyúlványban (olecranon) végződik. Az orsócsont felé tekintő élén a két csontot összekötő kötőszövetes lemez rögzül.
A csont distalis vége elvékonyodva fejben végződik (caput ulnea), melyből dorsal és medial felé kis csonttövis, az íróvessző nyúlvány (processus styloideus) nyúlik lefelé.

Az alkar izületei

Az alkarcsontok összeköttetései egymással

Az alkarcsontokat összekapcsolja:
– két izület (a felső ill. alsó orsócsont-singcsonti izület)
– egy szalagos összeköttetés (syndesmosis radioulnaris)
A felső orsócsont-singcsonti izület a könyökizület része.

A könyökizület (art. cubiti)
Három részizületből áll, de a mechanizmusa szempontjából lényegében két vezető izület kombinációja alkotja, ezért összetett izületnek is nevezzük.
– A könyök hajlításában-feszítésében a humerus és ulna közti kapcsolat a lényeges (a radius szerepe alárendelt).
– A kéz és az alkar forgatásában (pronatio-supinatio) az ulna és a radius összeilleszkedése a lényeges (a radius és a humerus közti kapcsolat alárendelt).

Ízfelszínek:
– A humerus trochleája közepén vályú van.
A trochlea tengelye nem derékszögű a kar hossztengelyére, hanem medial felé lejt, ezért nyújtott kar mellett az alkar és a felkar kifelé nyíló tompaszöget képez (fiziológiás abductio).
– Az ulna ízfelszínén lécszerű kiemelkedés az előbbibe beilleszkedik (a két ízfelszín tengely irányban nem tud elcsúszni).
– A radius fejének vájulata a humerus capitulumába illeszkedve gömb vagy szabadizületet alkot. Mozgásait a rögzített ulna korlátozza.
– A radius feje az ulna bemélyedésébe (incisura) illeszkedik („mint kerék a keréknyomba”).

Izületi tok: közös üregbe fogja az izületet

Izületi szalagok:
– oldalszalagok mediálisan és latrrálisan
– radius fejét az ulnához rögzítő szalag

A könyökizület működése:
Két izületi mechanizmus kombinációja:
– csuklós (ginglymus) mechanizmus
A két felkarcsont együttes flexioja és extensioja.
– forgó (trochoid) izületi mechanizmus
A radius és az ulna közötti pronatio és supinatios mozgások.

Alkar flexio és extensio a trochlea humeri tengelye körül
max. extensio: 180°
max. flexio: 140° terjedelmű

Akadály: a felkar és az alkar elülső lágyrészei (erősebb izomzatú vagy kövér egyénnél kisebb).
Oldalszalagok feszesek, ezért oldalirányú elhajlás nincs.
A radius passzívan követi az ulna mozgásait, de a humerus fejecsének gömb alakja folytán a könyök bármely helyzetében a radius saját tengelye körül szabadon foroghat.

Alkar pronatio és supinatio
– Lógó kar mellett a tenyér hátra- vagy előrefordítása.
Az ulna a rögzítettebb, a radius feje szabad, ezért a radius forog:
– feje és nyaka saját tengelye körül
– distalis vége ívben, így a körívű forgás magával viszi a kezet (a radiushoz ízesül a kéz)
– Behajlított könyök mellett (nem járul hozzá a mozgáshoz a kar rotációja a vállizületben)
– tenyér felfelé (supinatio), ilyenkor a két alkarcsont párhuzamos
– tenyér lefelé (pronatio), ilyenkor a két alkarcsont egymást keresztezi

A könyökre ható izmok:

A felkar izomzata jól elkülöníthetően két csoportra oszlik:
– elől helyezkednek el a hajlítók (flexorok)
– hátul a feszítők (extenzorok)

Működésileg hatnak: a könyökizületre
A két izomcsoportot egymástól erős fascia ( izompólya, vékony kötőszövet ) választja el. A felkar izmainak fejlettsége a bőrön át jól látható és tapintható.

Hajlítók

Kétfejű karizom (m. biceps brachii)

Orsó alakú teste és jól kifejlett inai révén egyike a legjellegzetesebb izmoknak. Izmos egyéneken nyugalmi helyzetben is elődomborodik.
Eredés: két fejjel
– a hosszú fej a lapocka izületi árka felett
– rövid feje inasan a lapocka hollócsőr-nyúlványán (processus coracoideus)

Tapad: a felkar közepén közös izomhasban, és közös ínnal az orsócsont gumóján (tuberositas radii) tapad
Működés: a lefelé fordított tenyeret felfelé fordítja (supinalja) és nagy erővel hajlítja

Kiesésekor a beteg nem tudja:
? a kilincset lenyomni
? az ajtót kulccsal kinyitni

Karizom (m. brachialis)
A kétfejű karizom alatt fekszik.
Ered: a felkarcsont egész elülső felszínén
Tapad: a singcsont saját érdességén
Működés: az alkar hajlítása

Hollócsőr-karizom (m. coracobrachialis)
Eredés: a lapocka hollócsőr-nyúlványán
Tapad: a felkarcsont középső harmadában
Működése (rögzített lapocka esetén):
– felkart előre emeli
– a távolított kart közelíti (a törzshöz szorítja)

Feszítők

Háromfejű karizom (m. triceps brachii)
Ez az izom a könyökizület egyetlen feszítőizma. Teljesen beborítja a felkarcsont hátulsó felszínét.
Ered: három fejjel
– hosszú feje a lapocka vápájának alsó szélén
– oldalsó és középső feje a felkarcsont hátsó felszínén
Tapadás: a singcsont könyöknyúlványán
Működés: az alkart feszíti

Kampó izom ( m. anconeus)
Lapos háromszögletű kis iszom, az alkar járulékos feszitő izme, a könyökizület tokját óvja a becsipődéstöl.

Az alkar izmai

Egy részük a humeruson ered, de többségük leszorul és az alkar radius és ulna csontjain ered. Főként a kéztő és az ujjak hajlítását, feszítését végzik, azonban egy részük az alkart supinálják és pronálják.

– 132 –

Felosztjuk:
– Hajlítókra: nagyobb részük csoportosan ered a felkarcsont belső bütykén (epicondylus medialis). Az alkar tenyéri oldala felé húzódnak (az ulna körül helyezkednek el). Erősebbek, mint a feszítők.
– Feszítőkre: csoportosan ered a felkarcsont külső bütykén (epicondylus lateralis). Az alkar háti oldala felé húzódnak (a radius körül helyezkednek el).

Mindkét izomcsoportnak van:
– felületes rétege
– mély rétege
Sportártalmuk: az alkarizmok túlerőltetése miatt
– golfkönyök (alkarhajlítók túlerőltetése miatt fájdalom a belső könyökdudoron)
– teniszkönyök (alkarfeszítők túlerőltetése miatt fájdalom a külső könyökdudoron)

Hajlító izmok
Borintást (pronatio) végző izmok

Hengeres borintóizom (m. pronator teres)
Ferdén futó, kerekded izom. Nevezik felső fordító izomnak is.
Ered:
– a karcsont (könyök) belső gumóján (epicondylus medialis) a felületes feje
– a singcsont proximalis nyúlványán (processus coronoideus) a mély feje
Tapad: az orsócsont középső harmada
Működés:
– az alkar befelé forgatása (borintás vagy pronatio)
– az alkar hajlításában való segédkezés (mellékműködés)

Sérülésekor: a beteg az ajtót nem tudja bezárni

Négyszögletű borintó izom (m. pronator quadratus)
Az alkar hajlítók legmélyebben fekvő tagja. Négyszögletű lapos izom.
Ered: a singcsont mediális szélén és tenyéri oldalán
Tapad: az orsócsont laterális szélén és tenyéri oldalán
Működés: az orsócsont befelé forgatása (borintás vagy pronatio)

Anatómia tananyag 9.

7. feladat.

– a koponya felépitése
– az arckoponya és agykoponya csontjai
– koponya kapcsolódásai a gerinchez és mozgásai

A koponya ( cranium ) a fej csontos váza, megközelitőleg gömb alakú, melynek nagy részében az agyvelő, érzékszervek, kisseb részében az emésztő rendszer és a légutak felső szakasza található.

Részei:
– agykoponya : áll a koponyatetőből és a koponyaalapból, ez a koponya nagyobbik fele, annak felső, hátsó és alsó részét alkotja. 7db.  (3 páratlan és 2 páros) agykoponyacsontból áll.
– arckoponya a koponya elülső részét alkotja. 15 db. (6 páros és 3 páratlan) arckoponyacsontból áll.

Üregében foglal helyet:
– az agyvelő
– az érzékszervek
– az emésztőrendszer és a légutak felső szakasza

A koponyán megkülönböztetünk:
– koponyatetőt vagy koponyaboltozatot (calvaria)
Részei: a homlok, a fejtető, a nyakszirt és a halánték.
– koponyaalapot (basis cranii)
kialakításában részt vesznek az agykoponya összes csontjai, továbbá a rostacsont.

.
Az agykoponya csontjai:

Agykoponya csontjai alkotják
– fejtetőt
– koponyaalapot

Csontjai:

– nyakszirtcsont (os occipitale)
Páratlan, hátul a nyakszirtnek megfelelő csont. Részei nagy kerek lyukat ún. öreglyukat (foramen magnum) fognak közre a koponyaalapon, amely a gerinccsatorna kezdeti nyílása. Alsó felszíne az atlasszal ízesül.

– ékcsont : a homlokcsont mögött és a nyakszirtcsont előtt található, szárnyszerűen kiterjeszkedve. Csak a koponyaalap középső részének alkotásában vesz részt. A páratlan csont felső felszíne töröknyereghez hasonlít. Ebben van az agyfüggelék.

– 27 –

– homlokcsont (os frontale): Elől a koponyaalapot képezi, majd felfelé hajlik, a koponyatető elülső domborulatát adva. A páratlan csont belsejében az orrtájék felett üreget (homloküreget) találunk.

– falcsont : Páros csont, amely kizárólag a koponyatetőt – az agykoponya tetejét és oldalfalát – alkotja. A két csont középvonalban találkozik egymással.

– halántékcsont (os temporale)
Kétoldalt a halántéktájéknak megfelelően elhelyezkedő páros csont. Belsejükben védetten fekszik a halló- és egyensúlyozó szerv. A halántékcsont részei az oldalról jól látható nyílást, a külső hallónyílást fogják közre. Mögötte, alatta van a csecsnyúlvány (processus mastoideus).

Arckoponya
15 változatos felépítésű csont.

– orrüreg körüli csontok: a T alakú rostacsont az ekecsonttal együtt adja az orrüreget elválasztó csontos orrösvényt. A rostacsont felső vízszintes, szitaszerűen átlyuggatott lemeze (itt mennek át a szaglóidegek) képezi az orrüreg tetejét.
Páros orrcsont, a könnycsont és az orrüregben elhelyezkedő orrkagylók.

– szájüreg körüli csontok:

– felső állcsont (maxilla): a száj-, az orr- és szemüreg alkotásában vesz részt.
Belsejében van az arcüreg, amely az orrüreggel összekötött, és annak mellékürege.
Alsó, patkó alakú fognyúlványában kis rekeszekben foglalnak helyet a felső fogak.

– állkapocs (mandibula)
Az arc alsó részének vázát alkotja. Izülettel, mozgékonyan kapcsolódik a koponyához.
Patkó alakú testből és két ferdén felfelé nyúló szárból áll.
A test felső szélén sorakozó alveolusokba illeszkednek az alsó fogak.

– szájpadcsont : két lemeze L alakban illeszkedik össze. Az orrüreg, és a szájüreg csontos falának egy részét alkotja.

– járomcsont : páros csont, az arc jellegzetes oldalsó kiszögellését (pofagumó) adja.

Az arckoponya üregei:
– a csontos szájüreg
– a szemüreg
– az orrüreg

– 28 –

A koponyacsontok az állkapocsizület kivételével folytonos összeköttetések útján kapcsolódnak egymáshoz.

A koponyacsontok folytonos összekötetései a varratok. Mely lehet:
– fogazott varrat
– pikkelyvarrat
– sima v. lapos varrat

Az állkapocsizület a koponya egyetlen saját izülete. Összeköttetést teremt a halántékcsont vápája (izületi árok) és az állkapocs (izületi fej) között. Az izületi tok igen bő.
Az izület üregét tömött rostporcos lemez (discus) két részre osztja.
Mozgásai sokirányúak, de korlátozott, ezért korlátozott szabadizületnek tekintjük.

A gerinc és a koponya kapcsolódása:

A fej szabad mozgathatósága érdekében átalakult I. nyakcsigolya v. fejgyám (atlas) és a II. nyakcsigolya (axis) a többi csigolyától eltérően, szilárd összetartást megőrizve, mozgékonyan ízesül egymással és a nyakszirtcsonttal, ezért a nyakcsigolyák mozgási képessége a legnagyobb.
– az atlasz – csigolyatest hiányában – olyan mint egy csontgyűrű.
– az axisnak van egy fölfelé emelkedő fognyúlványa (dens axis). Elől kis porcborítású ízfelszínét az atlasz ízárkába szorítja egy harántszalag. Az atlasz ezen elfordulva végzi a forgó mozgást.

Mozgásai:
A két különleges csigolya lehetővé teszi, hogy a fej különböző irányba mozoghasson:
– a fejgyám-nyakszirti tojásizületben:
               –  hosszabb haránttengely körül: a fej bólintása („igen” gesztus) ill. hátraszegzése
               – rövidebb sagittalis tengely körül: a fej ingatása az egyik válltól a másik felé
– az I. és II. nyakcsigolya közti forgó izületben
   – függőleges tengely körül: fej ide-oda forgatása (a fej „tagadó” gesztusa, fejzárás)

Anatómia tananyag 7.

9. feladat.

– az izommüködés sajátosságai,
– fej izmai,
– a nyak izmai,
– a melkas izmai

Az izomműködés
Az izom fő működése az összehúzódás (kontrakció).
Az összehúzódás során az izom megrövidül, illetve megvastagodik.

A kontrakció eredménye:
– az izom két rögzülési pontjának egymáshoz közeledését
– a csontoknak, illetve testünknek a térben elfoglalt helyzetének megváltozását

 Izomtónus (izomfeszesség): az izmok mozgástól független, kismértékű, de állandó feszülési állapota.
Fenntartja idegrendszeri hatás. Az izomtónus megítélhető hajlításkor és feszítéskor jelentkező ellenállás erősségéből.

Az izomtónus lehet:
– jó vagy közepes tónus (normotónus): Ez a normál feszülés.
– fokozott tónus (hipertónus): A végtagok hajlítása vagy nyújtása nagy erőbe kerül.
– csökkent tónus (hipotónus): A végtagok hajlítása vagy nyújtása túl könnyen megy.

Izomvédekezés (defense musculaire): a hasfali tónus körülírt fokozódása gyulladást jelez. Deszka kemény has.

Izombénulás: a bénult izomcsoport tónusa megszűnik.

Izomerő:
az izomhatás nagyságát befolyásolja hogy
– mennél nagyobb a keresztmetszete (nagyobb számú rostköteg fut benne)
– mennél hosszabb egy izom, kedvezőbben tud összehúzódni, nagyobb lesz a mozgásszög az izomhoz tartozó izületekben
– az izom rögzülési helyének az izülettől való távolsága. Ha a távolság nagyobb, a megfelelő csontok mozgatásához viszonylag kisebb erő elegendő.

Az izom müködéstöl függ a fejlettsége:
– Valódi regenerációs képessége az izomnak nincs.
– Rendszeres gyakorlásra a rostok száma nem nő, de vastagságuk nő (aktivitási hipertrófia)
– Működés hiányában az izomrostok sorvadnak (inaktivitási atrófia)
– Bénulásnál (bénulásos atrófia) lép fel.

– 38 –

Az izomműködés a központi idegrendszer hatására követketik be. Első fázisa a lappangás, mely csupán néhány mp. az ingerület izomba érkezésétől az összehúzódás kezdetéig. A második fázis az izomrángás, mely áll egy összehúzódási és egy elernyedési fázisból. A harmadik szakasz amikor az izom visszatér a nyugalmi állapotába

Izom-összehúzódás menete:
1. Lappangás: Az inger az izomba érkezéstől az összehúzódás kezdetéig tart.
2. Rángási fázis: összehúzódásból és elernyedésből áll.
3. Relaxáció: Nyugalmi állapotba való visszatérés.

Az összehúzódás lehet:
1. Izometriás: az izom hossza nem változik, csak tónusa nő. Pl.: fázásnál didergés, reszketés (felszabaduló energia hővé alakul).
2. Izotóniás: testhelyzet változását előidéző izom-összehúzódás. Felszabaduló energia mozgási energiává alakul.

Azt a gyenge ingert, amely nem vált ki összehúzódást, küszöbalatti ingernek nevezzük.
Izomra jellemző, több küszöbalatti inger összeadódik és összehúzódást vált ki.
Minimális ingererősség, amelyre az izom összehúzódással válaszol a küszöbinger.
Maximális inger: fokozva az ingererősséget egy fokon túl az izomösszehúzódás ereje már nem nő. (Inger erőssége és az izom-összehúzódás erőssége között egyenes arányosság van.)

Refrakter stádium: az izomrost az inger után bizonyos ideig (0,01 mp) nem ingerelhető. Nem válaszol az ingerre.

Merevgörcs:
Ingerek összeadódása folytán tartósan összehúzódott állapotba hoztató az izom. Tetania (merevgörcs) addig áll fenn, míg az ingerlést folytatjuk.

Az izom kifáradása:
A kifáradás az az állapot, amelyben a tápanyag, ( glikogén ) megfogyása során az izom élettani képessége csökken. Ilyenkor, hogy ujra tudjon müködni, pihenésre van szüksége, a bomlástermékek kiürülnek a tápanyagokat raktároz.

Reciprok beidegzés:
Egy izom összehuzódása az antagonistáinak az elernyedésével jár. Ez elsősorban a végtagmozgásoknál történik.

Az izmok támasztó müködése:
Az antagonista és az agonista izmok együtt húzódnak össze, müködésük azonos, nem ellentétes irányú, ez a különféle testhelyzetek rögzitésekor van.

A fej izmai (mm. capitis)

– 39 –

A fej izmai:
– Mimikai izmok
– Fejtető izmok
– Fül körüli izmok
– Arc izmai
– Rágóizmok

A fejtető izmai
Az agykoponya területén lévő lapos, gyenge izmok.
Valamennyien tapadnak a fejtetőt borító közös nagy bőnyébe, az ún. fejsisakba. Beborítja az egész koponyatetőt. Ezek a
– Tarkóizom (m. occipitalis)
– Homlokizom (m. frontalis)

Az izom működése:
– a fejsisak mozgatása
– mimikai izomként pl.: szemöldökív emelése

Fül körüli izmok
Emberben csökevényes izmok. Az állatvilágban fontos: a hang irányába fordítják a fület.

Arcizmok
Az arckoponyán közvetlenül a bőr alatt elhelyezkedő kis izmok.
Működésük:
– Létrehozzák az arcmimikát: Szoros kapcsolatban állnak az idegrendszeri megnyilvánulásainkkal. Az arcmimika jellegzetes emberi sajátosság.
– Az arc különböző nyílásainak szűkítése, tágítása, összehúzása, alakváltoztatása (szem körüli, száj körüli, orrnyílás körüli izmok).
– Az alsó állkapocs mozgatásával a rágás létrehozása.

Az arcizmok

Mimikai izmok
A mimikai izmokat a VII. agyideg, az arcideg (n. facialis) idegzi be.

Szemkörüli izmok
A szemüreg körül körkörösen helyezkednek el.

Működés:
– a szemhéjak zárása
– a könny továbbjuttatása
– a két szemöldök egymáshoz közelítése

Orrkörüli izmok
Emberé csökevényes. Az orrnyílást szűkíti, illetve tágítja (orrszárnyi nehéz légzés).

– 40 –

Szájkörüli izmok
Részben körkörösek (orbicularis oris), részben sugarasak.
Működésük:
– az ajkak zárása
– száj csücsörítése
– az ajkak helyén tartása
– a szájzug emelése
– a szájüreg oldalfalát képező lapos trombitásizom (m. buccinator) a szájüreg oldalfalát beszéd és rágás közben a felső és alsó fogsorhoz szorítja segit a szopásban.
– arcjáték

Rágóizmok
Négy erős izom. A rágóizmokat a háromosztatú (V.) agyideg (n. trigeminus) idegzi be.

Rágóizom (m. masseter)
Eredés: a járomíven,
Tapadás: az állkapocsszöglet külső felszínén.
Müködés: Az állkapcsot felfelé húzza, a szájat nagy erővel zárja. (jól kitapintható).

Halántékizom (m. temporalis)
Eredés a  halántékcsont pikkelyén,
Tapadás az állkapocság izomnyúlványán.
Működése:
– az állkapcsot felfelé húzza, a szájat nagy erővel zárja
– az állkapcsot előrefelé mozdítja

Külső és belső röpizom
Kívülről nem láthatók, mert az állkapcson belül vannak.
Működésük:
– az állkapcsot felfelé húzza, a szájat nagy erővel zárja
– az állkapcsot hátrafelé húzza

A nyak izmai (mm. colli)
Elhelyezkedésük szerint :
– Hátulsó nyakizmok: ezek a hátizmok nyaki nyúlványai ( lásd hátizmok )
– Elülső izmok:
– felületes nyakizmok
– nyelvcsonti izmok
– mély nyakizmok

Felületes nyakizmok

Nyaki bőrizom (platysma)
A test egyetlen valódi bőrizma. Az emlők bőrétől az állkapocs bázisáig húzódik.
Szerepe, hogy
– feszesen tartja a nyak bőrét
– a felületes nyaki vénákat tágan tartja
– az emlőket emeli
– 41 –

Fejbiccentő izom (m. sternocleidomastoideus)
A nyak leghosszabb izma, amely a bőrön át is jól látható ferdén, a nyak oldalán.
Ered: szegycsont markolata, illetve a kulcscsont belső harmada
Tapad: a halántékcsont csecsnyúlványán (processus mastoideus)
Müködés:
– kétoldali izom-összehúzódásakor hátrahúzza a fejet
– egyoldali izom-összehúzódásakor az arc fölfelé és az ellenkező oldalra fordul
– tónusa a fej egyenes tartását biztosítja
– légzési segédizom
– hanyatt fekvésből a fejet felemeli

Sérülése: ferde fejtartást eredményez

Nyelvcsonti izmok

– Nyelvcsont feletti izmok
Négy izom. Legjelentősebb a szájfeneket lezáró izom.
– Nyelvcsont alatti izmok
A nyelvcsonttól a gégéhez, a szegycsonthoz, illetve a lapockához húzódó négy izom.
Működésük:
A két izomcsoport, együttműködve dolgozik,
– A nyelvcsont feletti izmok nyitják a szájat
– Ivás vagy szopás alkalmával a nyelvcsont feletti izmok feszülnek meg és a nyelvcsont alatti izmok húzódnak össze

Mély nyakizmok
A nyaki képletek (gége, garat, légcső, nyelőcső, nyaki erek) mögött, a nyaki gerincoszlopon vannak.

Elülső csoport
Több izomból állnak. Nevezik őket praevertebralis izmoknak is. Izmainak a gerinc és a fej megtartásában van szerepük.
Müködés: Kétoldali összehúzódásuk a nyakat előre, egyik oldali önmagában a saját oldala felé hajlítja.

Oldalsó csoport
Három izom, = scalenus csoport.
Erednek: a nyakcsigolyák harántnyúlványain
Tapadnak: az I. és a II. bordán
Sátorszerűen lezárják a mellüreg felső bemeneteli nyílását. Az általuk alkotott kúp alakú térbe nyomul be a mellhártya és a két tüdőcsúcs. Az izmok között nyílás van. Itt lép ki a karidegfonat (plexus brachialis) és a felső végtag fő artériája, a kulcscsont alatti artéria (a. subclavia).

Működés: a nyakat oldalra, illetve előre hajlítják, valamint a bordákat emelve, a belégzésben segédkeznek.

– 42 –

Mellizmok (mm. thoracis)
Helyük a mellkas elülső, oldalsó és belső felszínén

Két nagy csoport:
– Thoracohumeralis izmok
– Mellkas saját izmai: mélyebben fekvő izmok, melyek csak a mellkassal állnak kapcsolatban

Thoracohumeralis vagy felületes mellkasizmok
Felületesen elhelyezkedő nagy izmok.
Erednek: a mellkasról
Tapadnak: a felső végtagon
Működésük:
– felső végtag mozgatása
– rögzített felső végtagnál a mellkas emelése (légzési segédizom)

Nagy mellizom (m. pectoralis major)
Háromszögletű erős izom a mellkas elülső felszínén.
Ered: a kulcscsonton, a szegycsonton és a felső hat bordaporcogón
Tapad: felkarcsont felső harmadában (a nagygumón)

Működése a a felső végtag helyzetétől függ:
– távolított kar közelítése (addukálja)
– felemelt kart lefelé húzza
– megtámasztott végtagnál a bordák emelése
– felemelt és rögzített felső végtag mellett (pl.: mászásnál) a törzset felfelé húzza

Kis mellizom (m. pectoralis minor)
A nagy mellizom teljesen fedi.
Ered: 3-5. bordán
Tapad: a lapocka hollócsőr-nyúlványán
Működés:
– lapockát és annak révén a vállcsúcsot lefelé és előrefelé húzza
– rögzített vállövnél emeli a bordákat
– rögzíti a lapockát

Kulcscsont alatti izom (m. subclavius)
A kulcscsont és az I. borda között húzódó karcsú izom
Ered:  az I. borda porccsont határán
Tapad: a kulcscsont alsó felszínén
Működés: a kulcscsontot lefelé és medial felé húzza (rögzíti)

Elülső fűrészizom (m. serratus anterior)
Széles, lapos izom a mellkas oldalfalán.
Ered: 1-9. bordán húsosan
Tapad: a lapocka alatt elhaladva annak medialis szélén

– 43 –

Működése:
– a felső végtag vízszintes fölé (elevatio) emelése (pl.: polcra nyúlás)
– kisegítő belégző izom
– rögzíti a lapockát

A mellkas mély vagy saját izmai

Bordaközi izmok (mm. intercostales externi et interni)
Az egyes bordákat kapcsolják össze egymással. Részt vesznek a mellkasfal alkotásában. A külső és belső izmok „X” alakban keresztezik egymást.
Működésük: a bordák emelése és süllyesztése (légzésben van nagy szerepük)
– a külsők a bordákat emelik, a mellkas tágul (belégzőizmok)
– a belsők a bordákat süllyesztik, a mellkas szűkül (kilégzőizmok)

Bordaemelő izmok (mm. levatores costarum)

Erednek: a csigolyák harántnyúlványain
Tapadnak: közvetlenül alattuk vagy a mélyebben elhelyezkedő bordák bordagumó és bordaszöglet határán.
Működésük: bordaemelő,  belégző izmok

Rekeszizom (diafragma)
Hatalmas izomlemez, mely a mellüreget és a hasüreget elválasztja egymástól. Felfelé domborodó. Ezen nyugszik a szív. A rekeszizmon nyílások vannak a két üreg között közlekedő képletnek (nyelőcső, aorta, stb.) számára.

Működése:
nagy szerepe van a légzésben
– összehúzódáskor boltozata ellaposodik, és lejjebb száll a hasüreg felé; ennek következtében a mellkas térfogata megnő (belégzés)
– elernyedésekor az izom visszatér eredeti helyzetébe, így a mellkas térfogata csökken
– a különböző nyomással bíró mell- és hasüreg elválasztása
Férfiaknál a hasi légzés dominál, nőknél a mellkasi légzés.

Anatómia tananyag 8.

8. feladat.( a törzs izminak anatómiája élettana )

– az izmok osztályozása
– a vállöv izmai és müködésük
– a háton elhelyezkedő izmok és müködésük
– a has izmai és müködésük

Az izmok általános tulajdonságai

Az izom (musculus) a mozgásrendszer aktív szerve. A csontvázizomzat a csontokkal szoros kapcsolatban áll. A csontvázizmok szövettanilag harántcsíkolt izmok.

Az izom színe: Az izomállomány friss állapotban sötétvörös.

Az izom részei
Az izom szabad szemmel két fő elemre különül el:
– Izomhas (venter): az összehúzódóképes (kontraktilis) középső rész.
– Inas rész (tendo): Az ín az izom két végén helyezkedik el. Az izmokat az inak rögzítik a csontvázhoz. Amikor az izmok összehúzódnak, az ín magával húzza a csontot, így az elmozdul az izületnél.
Az inak rendkívül szorosan függenek össze a csontokkal.
Az izmos résznek megfelelő az ín alakja. A lapos izmok lemezszerű bőnyében folytatódnak.

Minden izomnak van egy
– eredési pontja (a törzshöz közelebb eső – proximalis – rögzülési pont, ezt izomfejnek is nevezik),
– distalis tapadási pontja (erre a területre fejti ki az izom a hatását, vagyis az izom összehúzódásakor a tapadás az elmozdulási pont).

Az izmok erei és idegei: Az izmok – nagyméretű munkavégzésüknek megfelelően – rendkívül bőven tartalmaznak ereket és idegeket.

Erek: Minden egyes izomrostot sűrű hajszálérhálózat fon körül.

Idegek: Az izomba benyomuló idegben vannak
– Mozgatórostok: Az izom-összehúzódást kiváltó impulzust szállítják, valamint az izomtónus fenntartásában van szerepük.
Motoros egység: A mozgató idegsejt és az egy sejt által beidegzett izomrostok egysége.

– Érzőrostok: Különleges végkészülékben, izomorsóban végződnek és az izomérzést közvetítik. Az érzőrostok közvetítik a fájdalomérzést is.
– Vegetatív rostok: Az izomállomány táplálását, továbbá az erek beidegzését szolgálják.

– 30 –

Az izmok csoportosítása

Alaki sajátosságok szerint ehetnek:
– hosszú ill. rövid izmok: (pl.: végtagok izmai) általában orsó alakúak
– széles izmok (pl.: nagy mellizom, széles hátizom)
– gyűrű alakú izmok: ezek zárják a testnyílásokat (pl.: száj- szem körizma, a végbél záróizma)
– kéthasú izom: ha az izom húsos részét ín szakítja meg ( hasizom )
– két-, három-, négyfejű izom: némely izom több fejjel ered (pl. biceps; triceps;  quadriceps)

Egymáshoz viszonyított működésük szerint
Az izmok csoportosan működnek.
– Társizmok vagy együttműködő izmok (szinergisták): azonos működésű, egy irányba dolgozó izmok.
– Ellentétes működésű izmok (antagonisták): valamely izomcsoporttal ellentétes működést fejtenek ki.

Az izületben létrehozott mozgás iránya szerint
– hajlítók (flexorok): a végtagok izületeit hajlítják (az izület által bezárt szöget csökkentik)
– feszítők (extenzorok): a végtagok izületeit feszítik (az izület által bezárt szöget növelik
– közelítők (adduktorok): a törzshöz vagy a középvonalhoz közelítenek
– távolítók (abduktorok): a törzstől vagy a középvonaltól távolítanak
– hanyintók (szupinátorok): a tenyeret felfelé fordító alkarizom mozgása
– borintók (pronátorok): a tenyeret lefelé fordító alkarizom mozgása
– szűkítők (szfinkterek)
– tágítók (dilatátorok)
– emelők (levátorok)
– lehúzók (depresszorok)
– forgómozgást létrehozók (rotatorok)

Testtájak szerint
– Fejizmok
– Nyakizmok
– A törzs izmai
– A hát izmai
– A mellkas izmai
            – A has izmai
            – A gát izmai
– A végtagok izmai
            – A felső végtag izmai
– A vállizmok
– A felkar izmai
– Az alkar izomzata
– A kéz izmai
            – Az alsó végtag izmai
– Csípőizmok
– A comb izmai
– A lábszár izmai
– A láb izmai
– 31 –

Eredésük szerint
– bőrizmok: a bőr alatt tapadnak és erednek
– vázizmok: a csontváz egyes mozgatható csontjaihoz tapadnak, és összehúzódásuk által mozgatják azokat.

A vállöv izmai és müködésük:

Köpenyszerűen borítják a vállat. ( a vállizületet oldalról, hátulról és felülről körülvevő izmok)
Létrehoznak mozgást a vállizületben, erősségük megszabja a váll alakját.
A vállövön (kulcscsont, lapocka) erdenek, és a felkarcsont felső részén tapadnak.
Összetarják a vállizületet.

A vállövhöz tartozó izmok:

Deltaizom (m. deltoideus)
A vállizületet oldalról borítja, és a vállat ez kerekíti le.
Eredés: szélesen a vállövön
– kulcscsont vállcsúcs felőli végén
– a lapocka kampószerű vállcsúcsán (acromion)
– a lapockatövisen (spina scapulae)
Tapad a felkarcsont középső harmadán levő érdességen (tuberositas deltoidea)

Működése: a felkart a vállizületben
– a vízszintesig emeli (abductio)
– elülső rostjai a távolított kart előrehúzza és befelé forgatja
– hátulsó rostjai a távolított kart hátrahúzza és kifelé forgatja
– hozzájárul a vállizület ízvégeinek összetartásában
Sérülésekor: ha az elülső rostok sérülnek, nem tudja arcához emelni a kezét a beteg
Bénulásakor: a vállöv leesik

Lapockaizmok (mm. scapulae)

Tövis feletti izom (m. supraspinatus)
Teljesen kitölti a lapockatövis feletti árkot (fossa supraspinatus).
Ered a lapockatövis feletti árokban
Tapad a felkarcsont nagy gumójának felső izombenyomatán

Működés:
– a felkar abductioja 30°-ig
– a felkar fejét az izületi árokba húzza
Sérülésekor, ha csak ez az izom, akkor a beteg nem tudja elindítani a kar távolítását

Tövis alatti izom (m. infraspinatus)
Kitölti a lapockatövis alatti árkot (fossa infraspinatus).
Ered a lapockatövis alatti árokban
Tapad a felkarcsont nagy gumójának középső izombenyomatán

Működés: a felkart kifelé forgatja, a felemelt kart lefelé húzza
– 32 –

Kis görgetegizom (m. teres minor)
Szorosan hozzáfekszik a tövis alatti izom alsó széléhez.
Ered  a lapockatövis alatti árokban
Tapad a felkarcsont nagy gumójának alsó izombenyomatán (a vállizület mögött húzódva)

Működés: a felkart kifelé forgatja

Nagy görgetegizom (m. teres maior)
Szorosan hozzáfekszik a tövis alatti izom alsó széléhez.
Ered a  lapockatövis alatti árok alsó csúcsán és a lapocka alsó csúcsán
Tapad  a felkarcsont kis gumóján

Működés: befelé forgatja, és a törzshöz közelíti a felkart

Lapocka alatti izom (m. subscapularis)
Kitölti a lapocka elülső felszínét.
Ered  a lapocka elülső felszínén.
Tapad  a felkarcsont kis gumóján

Működés:
– a felkart befelé forgatja
– az eltávolított végtagot a törzshöz közelíti (addukálja)
– a karcsont fejét a vállizületi árokba húzza

Hátizmok (musculi dorsi)
A törzs háti oldalán, a koponya és a keresztcsont között egymás fölött helyezkednek el.
két csoport:
– felületes hátizom
– mély ( axiális ) hátizmok és tarkóizmok

Felületes hátizmok (mm. dorsi superficiales)
Széles, lapos izmok. Nagyobb részük a felső végtaggal is kapcsolatban áll.

Csuklyásizom (m. trapezius)
Trapézhoz hasonlít. A nyak és a felső hát tájék legfelületesebb izma.
Ered  a nyakszirtcsonttól lefelé a XII. hátcsigolya tövisnyúlványáig

Tapad a vállöv csontjain
– felső rostjai lefelé: kulcscsont vállcsúcsi egyharmadán és a vállcsúcson (acromion)
– középső (kb. a VII. nyakcsigolya környékén eredők): a lapocka tövisnyúlványán
– a háti csigolyákon eredő alsó rész ferdén: a lapocka kampószerű vállcsúcsán (acromion)

Működése:
– a vállövek (lapocka) hátrafelé húzása (katonás tartás)
– a vállat emeli
– fejet hátrafelé húzza
– egyik oldali az arcot ellenkező oldalra és felfelé fordítja
– 33 –

– függeszkedésnél (pl.: mászásnál) a törzset emeli
– egészséges tónusa biztosítja, hogy a lapocka ne álljon el a mellkastól

Széles hátizom (m. latissimus dorsi)
Az emberi test legszélesebb izma. Háromszögletű.
Ered:
– a négy alsó hátcsigolya tövisnyúlványán
– a csípőtaraj hátsó részén
– négy alsó borda külső felszínén

Tapad lapos ínnal a felkar kis gumóján.

Működés:
– felemelt kart hátra és lefelé húzza (pl.: fejszecsapás)
– a felső végtagot a hát mögé viszi, és befelé forgatja (pl.: farzsebbe nyúlásnál)
– mászásnál a törzset függeszti és emeli
– a lapockát a mellkasfalhoz szorítja

Kis és nagy rombuszizom (m. romboideus major et minor)
Két szorosan egymás mellett fekvő lapos izom, a gerincoszlop és a lapocka gerincoszlopi széle között.
Ered:
– a kis rombuszizom: a VI-VII. nyakcsigolya tövisnyúlványán
– a nagy rombuszizom: az I-IV. hátcsigolya tövisnyúlványán
Tapad a lapocka gerincoszlopi szélén a lapocka felső szögletéig

Működése:
– az elülső fűrészizom antagonistái
– a lapockákat és így a vállat egymás felé húzzák
– a lapockát a mellkasfalhoz szorítják

Lapockaemelő izom (m. levator scapulae)
Hosszúkás, hengeres izom a nyak oldalától a lapocka felső szögletéig.
Ered az I-IV. nyakcsigolyák harántnyúlványán,
Tapad a lapocka felső szögletén (angulus superior)

Működése: emeli a lapockát (vállvonogatás)

Hátsó fűrészizmok (m. serratus posterior superior et inferior)
Két gyenge, lapos izom, melyek felül és alul 4-4 bordához tapadnak.

Müködésük:a felső bordákat emel, ( belégzés) az alsó süllyeszti ( kilégzés )

Axialis törzs- és nyakizmok
A felületes hátizmok alatt, a tarkótól a keresztcsontig húzódó, a gerinccel szoros anatómiai és funkcionális kapcsolatban levő izmok.

– 34 –

Két csoportja van :
– mély hátizmok: a gerinc oldalán végigfutó páros, erős izomoszlop
– tarkó- és nyakizomzat: a mély hátizmok folytatásaként, a gerinc hátsó oldalán fekvő izmok

A mély hátizmok (mm. dorsi profundi)
A hátizmoknak az egyenes testtartás biztosításában van szerepük.
Elhelyezkedésük:
– Az izmok szorosan egymás mellett és egymáson fekszenek a csigolyák tövisnyúlványai és a bordaszögletek által képzett széles vályúban (a csigolyák és a bordák közti szögletben).
– Végigvonulnak a gerinc nyaki, a háti, az ágyéki és a keresztcsont szakaszán.

Két rétegük van:
– Felületes izomréteg: összefoglaló neve gerincfeszítő izom (m. erector spinae) vagy törzsfeszítő izom (m. erector trunci).
– Mélyebb réteg: a haránt- és a tövisnyúlványok közötti izomrendszer.

Működésük: A mély háti izomcsoport a két lábon járáshoz nélkülözhetetlen.
– a gerinc egyenes tartása a nehézségi erő ellen jelenti a fő működését
– az egyenes hasizom antagonistájaként a gerincoszlopot előrehajlásból kiegyenesíti, merevíti, illetve hátrafelé hajtja
– a gerincoszlopot és a törzset saját oldalára hajlítja (féloldali összehúzódáskor)
– a törzs fordítása

Tarkó- és nyakizomzat
A mély hátizmok folytatásaként a gerinc hátsó oldalán fekvő izmokat a mély tarkópólya két részre választja.

Felületes csoport
Ezek az izmok hosszú izmok. Az izmok két, csúcsával egymás felé fordított izomkúpot hoznak létre.
– Alsó (felfelé tekintő csúcsú) izomkúp: a mellkas felső részéről a felső nyakcsigolyák felé összetérő izmok, pl.: a nyaki féltövises izom
– Felső (lefelé tekintő csúcsú) izomkúp: a felső háti és az alsó nyakcsigolyákról a fejre szétsugárzó izmok, pl.: a feji féltövises izom, amely két függőleges izompillérét képezi a köztük levő tarkógödörrel.

Működésük:
– nyugalmi tónusuk rögzíti a fejet
– a fejet hátraszegzik
– az arcot saját oldaluk felé fordítják

Mély csoport
A tarkó mélyében – az os occipitale és az első két nyakcsigolya közt fekvő – rövid izmok, melyek a fejizületekre hatnak.
Működésük:
– a fejet hátra vagy oldalra billentik
– a fejet forgatják

– 35 –

Hasizmok (musculi abdominis)
Az elülső, oldalsó és hátulsó hasfalban található izmok. Széles, lapos izmok, melyek ugyanolyan alakú inas lemezekbe (bőnyékbe) folytatódnak, és azok által tapadnak. A középvonalban összefüggenek egymással, és egy érmentes fehér vonalat (linea alba) képeznek.

Egyenes hasizom (m. rectus abdominis)
A hasfal elülső részén látható, lefelé a középvonal két oldalán.
Ered a V-VII. bordaporc külső felszínén
Tapad a symphysis elülső oldalán és a szeméremcsont felső ágán
3-4 inas vonal harántul megszakítja, így rövidebb darabokra osztja a hosszú izmot, igy erőteljesebb a működés és egymástól függetlenül is összehúzódnak.

Működése:
– rögzített medence esetén lefelé húzza a bordákat
– előrefelé hajlítja a törzset
– egyik oldali összehúzódásnál részt vesz a törzsnek saját oldala felé hajlításában
– rögzített mellkas mellett a két izom emeli a medencét
– részt vesz a hasprés fenntartásában

Külső ferde hasizom (m. obliquus abdominis externus)
Széles, lapos hasizom. Rostjai ferdén felülről és laterál felől lefelé és mediál felé futnak. (zsebredugott kéz)
Ered a  nyolc fűrészfog alakú csipkével a 8 alsóborda külső felszínén

Tapad:
– Az izomrostok nagy része átmegy széles bőnyébe (aponeurosis)
– A legalsó izomrostok a csípőtarajon és a lágyékszalagon.
Működése: csak a többi hasizommal együtt
– előrefelé hajlítja a törzset
– emeli a medencét (rögzített mellkasnál)
– törzshajlítás és fordítás (ha csak az egyik oldali izom húzódik össze)
– részt vesz a hasűri nyomás fenntartásában és fokozásában

Belső ferde hasizom (m. obliquus abdominis internus)
A külső ferde hasizom alatt fekszik. Rostjai azonban éppen ellentétesen húzódnak: alulról és oldalról felfelé és mediál felé. A két izom rostjai tehát derékszögben keresztezik egymást.
Eredés  szélesen a csípőtarajon.

Tapadás:
– felső rostjai a bordaív alsó szélén
– a többiek ívelt vonalban széles bőnyébe mennek át.

Működése: megegyezik a külső ferde hasizoméval

Haránt hasizom (m. transversus abdominis)
Széles, lapos izom. Rostjai harántul húzódnak.
– 36 –

Eredés:
– hat alsó borda belső felszínén
– az ágyéki csigolyákon
– csípőtarajon

Tapadás az aponeurosison: A ferde hasizmokkal együtt főként az oldalsó hasfal képzésében vesznek részt.

Működése:
– hasprés
– szűkítik a mellkast (kilégzés)

Négyszögű ágyékizom (m. quadratus lumborum)
A hátulsó hasfal legerősebb záróképlete. Erre fekszenek rá a vesék a hátsó hasfalon.
Ered: csípőtaraj hátsó részén
Tapad: utolsó borda alsó szélén és az ágyékcsigolyák harántnyúlványán

Működés:
– törzset saját oldala felé hajlítja
– mindkét izom közös összehúzódása a bordákat lefelé húzza (kilégzés)

A hasizmok közös működése
Az egyes hasizmoknak van önálló működése is, de főszerepük mégis a közös működésben van.
– Egyenletes hasűri nyomás fenntartása: hasűri szervek helyzetének fenntartása
– Hasprés: a hasizmok együttes összehúzódásuk által fokozzák ezt a nyomást zárt gégefő mellett. Legnagyobb a szerepe ebben a haránt hasizomnak van, mert övszerűen öleli körül a hasüreget. A hasprésnek sok életműködésben van szerepe.
– A törzs megmerevítése: nagy erőkifejtések alkalmával a hasizomzat közös összehúzódása.
– Kilégzés segítése: a hasizmok bordáktól eredő rostjai szűkítik a mellkast.
– Törzs előre-, oldalra hajlítása, fordítása

Anatómia tananyag 6.

4. feladat. ( a felső végtag csontjai, izületei )

– a felső végtag csontjai, izületei
– a vállöv és vállizület, a létrejövő mozgások,
– könyök izület, a létrejövő mozgások
– csuklóizület, a létrejövő mozgások
– a kéz izületei, a létrejövő mozgások

A felső végtag csontjai és izületei: két csoportba osztható, a függesztő öv csontjai, izületei, melyekkel a végtag a törzshöz kapcsolódik és a szabad felső végtag csontjai, izületei.

A vállöv, mint függesztő öv csontjai, izületei:

Kulcscsont ( clavicula ) a mellkas felső kimeneti részét kétoldalt lezáró, S alakú görbe csont, mely a bőrön át jól tapintható.Egyik végével a lapockához, másikkal a szegycsonthoz izesül. A szegycsonti az egyetlen izület, mely a felső végtag csontjait a törzs csontjaihoz kapcsolja.

Lapocka ( scapula ) a mellkas hátsó részén, a gerinc két oldalán izmok közé ágyazva helyezkedik el. Háromszögletű lapos csont oldalsó felső szögleténél lapos izfelszin van, ide izesül a felkarcsont feje. Dorsális felszinének felső harmadában a lapocka tövis húzódik, melynek végrésze a vállcsúcs. Hollócsörnyulvány  a lapocka felső szélének folytatása.

A kulcscsont-szegycsont izület korlátolt szabad izület,  szükebb keretek között minden irányban mozgatható.

A lapocka kulcscsonti izület korlátolt szabad izület, a két csont között vizszintes és homlok sikban is van elmozdulás.

Vállizület: (art. humeri) gömb v. szabad izület, a lapocka izvápája és a felkarcsont feje alkotja.

A szebad felső végtag csontjai, izületei:

A felkarcsont ( humerus ) hosszú csöves csont a felkar egyedüli csontja, aminek proximális epifizisén van a fej, alatta az anatómiai, s ez alatt a sebészi nyak ( itt törik el leggyakrabban )
Majd henger alakú test. A distalis epifizisen izfelszinek láthatók, ide izesül a két alkarcsont.

Könyök izület (art.cubiti) a felkarcsont disztális végrésze és a két alkarcsont proximális végrésze alkotja, összetett izület.
Felkarcsont – orsócsont (henger izület)
Felkarcsont – singcsont (gömb izület)
Orsócsont – singcsont (forgó izület)

Az alkar csontjai, izületei:

Orsócsont ( radius ) az alkar hüvelykujj oldalán található. A diszt. epifizis kifejezettebb.
Singcsont ( ulna ) az alkar kisuj felőli oldalán fekszik. A prox. epifizise megvastagodott.
A két alkarcsontot kötöszövetes lemez köti össze.
– 11 –

Csuklóizület ( art. radiocarpea ) a kéztőcsontok proximális sora és az orsócsont alkotja, két tengelyű tojás izület.

A kéz csontjai, izületei: ( kéz – manus )

Kéztő( carpus ) 8 apró köbös csont 2 sorban elrendeződve, tenyér felé homorú egységes felszint alkot
Kézközép csontok (metacarpus) 5.db. rövid, csöves csont, a kézhát kialakitásában vesznek részt.
Kézujjak ( digiti manus ) 14.db. rövid csöves csont, az ujjak vázát alkotják. Hüvelyk 2, a többi 3 percből áll.

Kéztőcsontok közötti izület: a kéztőcsontok két sora kapcsolódik össze, feszes izület, benne a mozgás csekély.

Kéztő – kézközép izület: ( CMC carpometacarpalis)  Feszes izület, kivétel a hüvelykujj területe, mely nyereg izület, ez teszi lehetővé hogy a hüvelyk ujjat a tenyér, ill. a többi ujj elé helyezzük, oppozició, vissza ehlyezés repositio.

Kézközép – ujjizületek (MCP metacarpophalangealis )gömbizület, de a feszes oldalszalagok miatt a forgómozgás csak nyujtott ujjal lehetséges.

Ujjpercek közötti izületek. egytengelyű henger izület, PIP proximális interphalangealis, DIP distalis interphalangealis

A vállövben lehetséges mozgások:

– a váll emelése ( elevatió ) és süllyestése ( depresszió ) = vállvonogatás
– a vállak előre és hátra húzása
– forgómozgás – kisfokú –

 A váll izület mozgásai:

1. saggittalis tengely mentén ( frontális sikban )

Abductio rögzitett vállnál nem éri el a vizszintest, rögzitettlen vállnál felefelé is nyujtható a kar ( elevatio ) mert a lapocka is mozog.

Adductio: frontális sikban csak függőlegesig, a kissé előre emelt kar a test elé vihető.

2. vizszintes tengely menti mozgások( saggitális sikban )
          rögzitett vállnál: hajlitás flexió kb.60 fok( nevezhetjük előrelenditésnek is antalflexió)
                     feszités extenzió kb.5 fok ( lehet hátralendités is retroflexio )
          rögzitettlen vállnál vizszintes fölé előre és hátra, mert a lapocka is mozdul.
   
– 12 –

3. vertikális tengely mentén ( horizontális sikban )
    horizontális abductio
    horizontális adductio

4. humerus hosztengelye körül forgó (rotáció) mozgás bármely sikban .
    normál helyzetből befelé és kifelé.
    rögzitett vállnál ennek ivértéke 90 fok, rögzitettlen vállnál 360 fok.

5. circumductio. A kart egy kuppalást mentén körül tudjuk hordozni.

A könyökizületben létrejövő mozgások:
Két izületi mechanizmus kombinációja
Csuklós , a két alkarcsontot együtt mozgatva, hajlitás, feszités,
Forgó a rádius ( orsó ) és az ulna ( sing ) közötti supinatio és pronatio

A csuklóizületben létrejövő mozgások:
Hajlitás – feszités ( volarflexio és dorsalflexio)
Közelités és távolitás ( radiális és ulnáris abductio )
Csuklókörzés ( cirkumductio az izületi részmozgások összegződéseként )

A kéz izületeiben létrejövő mozgások:

Kéztőcsontok közötti izület (art. intercarpea)
Feszes izület, benne a mozgás csekély. Hozzájárul a csuklóizület mozgásához, kiegészíti annak mozgásait.

Közös kéztő-kézközép izület (art. carpometacarpeae)
Feszes izület (kivéve a hüvelykujj kéztő-kézközép izülete).
Rövidítése: CMC (CarpoMetaCarpalis izület)

Hüvelykujj kéztő-kézközép izület (art. carpometacarpea pollicis)
Mozgásai:
– abductio-adductio, valamint
– többi ujj elé való helyezése (oppozíció) ill. visszahelyezése (repositio). (Ez csak emberi sajátosság: így jön létre a harapófogószerű mozgás, amely lehetővé teszi a tárgyak szilárd körülfogását.)
– hüvelyk forgatása (circumductio)

Kézközép-ujjizület (art. metacarpophalangeae)
A 2-5. kézközép-ujjizületek alak szerint gömbizületek, működés szerint korlátolt szabadizületek.
Rövidítése: MCP (MetaCarpoPhalagealis izület)

– 13 –

Mozgásai:
– flexio (90°-nál jobban)
– extensio (túlfeszíthető ún. hyperextensio)
– abductio-adductio (az oldalszalagok megfeszülése miatt 90 fokban behajlított ujjak mellett nem vitelezhető ki)
– circumductio (csak feszítésben levő ujjakkal)

Hüvelyk kézközép-ujjizület (art. metacarpophalagea pollicis)
Az I. kézközépcsont bázisának izületi felszíne hengeres és oldalszalagjai feszesek, ezért ez az izület csapó- vagy csuklóizület.

Mozgásai: csak flexio és extensio

Ujjpercek közötti izületek (art. interphalengeae manus)
Egytengelyű hengerizület.

Rövidítése:
PIP (Proximalis InterPhalagealis izület)
DIP (Distalis InterPhalagealis izület)

Mozgásai:
– hajlítás-feszítés
– kisfokú túlfeszítés is lehet

Anatómia tananyag 5.

15. feladat.

– a csukló izület és a kéz funkcionális anatómiája
– a csontos szerkezet
– az izületek felépitése
– a mozgató rendszer, a ráható izmok
– a mozgáslehetőségek

Csuklóizület ( art. radiocarpea ) a kéztőcsontok proximális sora és az orsócsont alkotja, két tengelyű tojás izület.

Csuklóra ható izmok ( hajlitók )

Orsócsonti csuklóhajlító izom (m. flexor carpi radialis)
Ered: a karcsont (könyök) belső gumóján (epicondylus medialis)
Tapad: a haránt kéztőszalag alatt és a II. kézközépcsont bázisán
Működés:
– a kéztő volarflexioja és radiális abductioja
– az alkar borintása (mellékműködésként)

Singcsonti csuklóhajlító izom (m. flexor carpi ulnaris)
Ered:
– egyik feje a karcsont belső gumóján (epicondylus medialis)
– másik feje a singcsont kampó alakú könyöknyúlványán (olecranon)

Tapad: a kéztőcsonton

Működés: kéztő volarflexioja és az ulnaris abdutioja, együttesen eredményezik az ulnarflexiot

Hosszú tenyérizom (m. palmaris longus)
Ered: a karcsont (könyök) belső gumóján (epicondylus medialis)
Tapad: a canalis carpi felett
Működés:
– a kéztő hajlítása
– a tenyéri bőnye feszítése

Csuklóra ható izmok ( feszítők )
Hosszú és rövid orsócsonti csuklófeszítő izom (m. extensor carpi radialis longus et brevis)
Ered: a felkarcsont külső gumóján
Tapad: a kézközépcsont bázisán
Működés:
– a singcsonti csuklófeszítő izommal együtt kéz feszítése (dorsalflexio)
– az orsócsonti csuklóhajlító izommal együtt radialabductio

– 76 –

Singcsonti csuklófeszítő izom (m. extensor carpi ulnaris)
Eredés: a felkarcsont külső gumóján
Tapadás: a V. kézközépcsont bázisa
Működés:
– a singcsonti csuklóhajlító izommal együtt a csuklót ulnaris irányba húzza (ulnarabductio)
– orsócsonti csuklófeszítő izmokkal (dorsalflexio)

A csuklóizületben létrejövő mozgások:
Hajlitás – feszités ( volarflexio és dorsalflexio)
Közelités és távolitás ( radiális és ulnáris abductio )
Csuklókörzés ( cirkumductio az izületi részmozgások összegződéseként )

A kéz csontjai, izületei: ( kéz – manus )

Kéztő( carpus ) 8 apró köbös csont 2 sorban elrendeződve, tenyér felé homorú egységes felszint alkot
Kézközép csontok (metacarpus) 5.db. rövid, csöves csont, a kézhát kialakitásában vesznek részt.
Kézujjak ( digiti manus ) 14.db. rövid csöves csont, az ujjak vázát alkotják. Hüvelyk 2, a többi 3 percből áll.

Kéztőcsontok közötti izület: a kéztőcsontok két sora kapcsolódik össze, feszes izület, benne a mozgás csekély.

Kéztő – kézközép izület: ( CMC carpometacarpalis)  Feszes izület, kivétel a hüvelykujj területe, mely nyereg izület, ez teszi lehetővé hogy a hüvelyk ujjat a tenyér, ill. a többi ujj elé helyezzük, oppozició, vissza ehlyezés repositio.

Kézközép – ujjizületek (MCP metacarpophalangealis )gömbizület, de a feszes oldalszalagok miatt a forgómozgás csak nyujtott ujjal lehetséges.Mozgásai: flexió, extensio, abductio, adductio, circumductio ( csak feszitett ujjal)

Ujjpercek közötti izületek. egytengelyű henger izület, PIP proximális interphalangealis, DIP distalis interphalangealis. Mozgásai: hajlitás, feszités, kisfokú tulfeszités lehet.

A kéz izmai:
3 fő csoportba osztható.
hüvelykpárna izmai /thenar/ 4 izomból álló izomkúp /flexor, adduktor, abduktor, opponens/.
kisujjpárna izmai /hypothenar/ 3 izom alkotja /flexor, abduktor, opponens/.
tenyérközép izmai /mesothenar/, ez az izomcsoport adja a kézközépcsontok közötti terület izmait. A tenyéren egy kötőszövetes lemezt találunk, amely a mechanikai hatásokkal – fogás, markolás – szemben nyújt védelmet /aponeurosi/.

Anatómia tananyag 4.

3.feladat. ( a mozgás szervrendszerének passzív része )
– a csontvázrendszer
– a csontokról általában: alakja, szerkezete
– a csont járulékos alkotórészei
– a csontok növekedése
– az izületek általános jellemzői, felosztásuk, alkotó elemeik

A csontvázrendszer: a mozgás szervrendszerének passzív része.
Alkotja :
– a csont ( az emberi szervezetben összesen kb. 206 db. csont van,sulya a szervezet kb. 10%-a.
– azok a képletek és mozgásberendezések, melyek a csontokat csontvázzá egyesítik, ezek szalagok, izületek,
– egyéb járulékos alkotó részek, mint a csonthártya, csontvelő, porcogó

A csontvázrendszer feladata:
– testüregeket határol és védi a szerveket
– a test szilárd vázát alkotja és meghatározza a test magasságát és a testarányokat.
– szivacsos állományában található a vörös csontvelő, a legfontosabb vérképző szervünk.
– a mozgások passziv szerve
– a vázizomzat a csontokon ered és tapad.
– foszfor és kalcium anyagcserében van szerepe.

A csontok alakjuk szerint lehetnek

– csöves csontok ( hosszú és rövid). Ide tartozik a végtagcsontok többsége. Két végükön porcos izületi felszín van, két vaskosabb kiszélesedett részük a proximális és a distalis epihysis, középső csőszerü része a diaphysis, a csotkéreg erős, vastag, a velőürben sárga csontvelő van. A szivacsos két végén fiatal korban vörös csontvelő van.

– köbös csontok. ide tartoznak a csigolyák, kéz , lábtő csontjai. alakjuk nagyon változatos, ált. kockára emlékeztető, szorosan illeszkednek, kicsi az elmozdulás köztük, kérge nagyon vékony, csontállománya szivacsos, a végtagok köbös csontjaiban zsírvelő, a csigolyatestekben  vörös csontvelő van.

– lapos csontok. Ide tartoznak az agykoponya csontjai, a medence csont, a lapockák, a szegycsont és a bordák. Laqpát vagy kagyló az alakjuk, üreget zárnak közre, így védik a szerveket, erős kérgi állomány, a kevés szivacsos állományban vörö9s csontvelő van. Az izmok tapadására nagy a felület.

– szabálytalan csontok. Ide tartoznak a az arckoponya néhány csontja, mint a rosta csont, felső állcsont. Alakjuk változatos, néhányban légtartalmú üregrendszer van.

A csontok szerkezete: A csontot kivülről csonthártya borítja, alatta tömör szerkezetű csontállomány a kompakt állomány van. A csont belsejében ( a csöves csontok középső darabjának kivételével ) szivacsos állomány van. Ebben a szivacsos állományban vörös csontvelő van, a velőürben sárga zsirvelő.

– 8 –

Csontkéreg: tömött, sűrű, a második legkeményebb anyaga a szervezetnek.

Szivacsos állomány:a csontok belső részét foglalja el, csontszövetből álló kis lemezkék, gerendák szövedéke, mely szabályos rendszert alkot. Előnye a nagyob szilárdság és anyag megtakaritás.

A csontok járulékos alkotórészei: azok az alkotó elemek, amelyek hozzá járulnak a csontrendszer müködéséhez.

– csonthártya: gazdag ideg és érhálózata van, feladata a csont táplálása, védelme.

– csontvelő: sárga és vörös. A vörös a szivacsos állományban, annak hézagaiban található, vérképző szerv. A sárga a csöves csontok középső, velőüregében található, hézagpótló, tápanyag raktározó, de szükség esetén átalakul vörössé.

– porcogó  a csontok epifizisét boritja, a csontok összeköttetéseiben vesz részt.
A porc lehet hialin ( üveg ) porc, – izületi felszinek, bordaporcok –
 és kollagénrostos porc – porcsarló, vagy csigolyák közti porckorong.

A csontok növekedése:

– hosszirányú növekedés: a középső és a végrész határán lévő epiphysis porclemez teszi lehetővé.
– vastagságbeli növekedés: a csontot körülvevő csonthártya felől rárakódással történik. Fiatal korban a csontképző sejtek vannak túlsúlyban, felnőtt korban egyensúlyban van a müködésük a csontfaló sejtekkel, míg idős korban a csontfaló sejtek kerülnek túlsúlyba. Csonttöréskor a csontképzők müködése fokozódik.

Az izület: Két illeszkedő csontvég kapcsolódását és elmozdulását lehetővé tevő összeköttetés.

Az izületek felosztása: Folytonos és megszakított összeköttetések.

Folytonos összeköttetések: attól függően, hogy az összeköttetés milyen szövet révén jön létre, van kötőszövetes, porcos és csontos.
Kötőszövetes összeköttetések pl. a koponya varratai.
Porcos összeköttetések a csigolyatestek közötti porckorong.
Csontos összeköttetés a porcos és a kötőszövetes összeköttetések elcsontosodása során keletkezik, ilyen pl. a keresztcsont és a medence csont összecsontosodása.

Megszakitott összeköttetés: az izület ( articulatio ) két vagy több csont közötti megszakitott összeköttetés, melyben a csontok egymáshoz viszonyitva elmozdulhatnak. ( ez alól csak a feszes izületek képeznek kivételt, pl. medencecsont keresztcsont közötti izület.

Mozgásképességük alapján lehetnek

– feszes izületek
– laza izületek
– 9 –

Mozgási tengelyek száma szerint lehetnek

– egytengelyű izületek, mozgásai hajlitás flexió, feszités extensio
– két tengelyű izület mozgásai első tengely mentén hajlitás – feszités, második tengely mentén távolitás abductio, közelités adductio.
– három tengelyű izület mozgásai hajlitás – feszités, második tengely mentés közelités –távolitás, harmadik tengely mentén forgó mozgás rotátio.

A kapcsolódó csontok száma szerint:
– egyszerű ( csak két csont alkotja )
– összetett ( kettőnél több csont alkotja )

Izületi fej alakja szerint :
– gömb, tojás, henger, nyereg alakú.

Az izületek alkotó elemei:
– izületi fej, domború, alakja általában henger, gömb, tojás v. nyereg. Meghatározza az izület alakját, porcszövet boritja.
– izületi árok ( izvápa ) alakja legtöbbször az izületi fej negativja, szintén porcszövet borítja.
– izületi tok. Az izületi fejet és árkot légmentesen veszi körül, külső része vsatag kötöszövet, mely az izület összetartásában játszik szerepet. Belső vékony rétege mirigyes, s ez termeli az izületi nedvet.
– izületi szalag : rugalmatlan, a húzóerőnek ellenálló kötőszöveti rostokból áll. Feladata az izületek erősitése, rendellenes mozgások megakadályozása. Általában tokon kívül helyezkedik el, kivétel a térd izület.
– izületi nedv: pár csepp, sürű folyadék, mely az izület mozgását könnyiti ( kenést biztosit )

Abatómia tananyag 3.

13. feladat.

– a csipőre ható izmok,
– a térdre ható izmok,
– a bokára ható izmok,
– a láb izmai,
– a lábboltozatok kialakulása,
– a járás mechanizmusa.

Csípőre ható izmok:

A csípőcsont körül helyezkednek el és a csípőizület mozgatására szolgának. Csak a comb közelítésében nincs szerepük.
Lehetnek:
– Belső csípőizmok: a hasüregben, a medencében eredő és nagyobb tömegükben vagy részben ott is található izmok.
– Külső csípőizmok vagy farizmok: a medence külső felszínén helyezkednek el.

Belső csípőizmok

Csípő-horpaszizom (m. iliopsoas)
A nagymedence belső felszínén fekszik.
Két izomból áll:
– Csípőizom (m. iliacus)
            Ered: a csípőlapát belső felszínén

– Nagy horpaszizom (m. psoas maior)
Ered: a 12. háti és a felső négy ágyékcsigolyán
Mindkét izom – lekeskenyedve, együttesen – tapad: a combcsont kistomporán

( kis horpasz izom, m. psoas minor )

Működés:
– Rögzített medencénél: a csípőizület hajlítása és kifelé forgatása
– Rögzített végtagnál: a törzset hajlítja, üléskor a gerinc ágyéki szakaszát rögzíti

Külső csípőizmok

Nagy farizom (m. gluteus maximus)
A fartájék domborúságát a zsírpárnán kívül főleg ez az izom hozza létre. Injekciók adásának gyakori helye.
Eredés:
– szélesen csípőlapát külső felszínén
– keresztcsont háti felszínén

Tapad: a combcsont nagytompora alatt

– 65 –

Működés:
– fontos szerepe van az egyenes járás és az egyensúly fenntartásában
– a combot hátrafelé húzza és távolítja, valamint kifelé forgatja
– a csípőizületet feszíti
– a törzset segíti hátrafelé hajlítani

Izom sérülésekor: sík talajon még képes a beteg járni, de lépcsőn, emelkedőn nem.

Középső farizom (m. gluteus medius)
Háromszögletű izom. A csípőizület oldalról borítja be.
Eredés: szélesen csípőlapát külső felszínén
Tapad: a combcsont nagytomporán
Működés: – a combot távolítja
     – hátsó fele a combot kifelé forgatja
     – elülső fele a combot befelé forgatja

Kis farizom (m. gluteus minimus)
Eredés: szélesen csípőlapát külső felszínén
Tapad: a combcsont nagytomporán
Működés: – a combot távolítja
     – hátsó fele a combot kifelé forgatja
     – elülső fele a combot befelé forgatja

Combpólya feszítő (m. tensor fasciae latae)
Eredés: elülső felső csípőtövis
Tapad: nem tapad közvetlenül csonton, a széles combpólyába tapad
Működés: – feszíti a széles combpólyát
     – segíti a comb távolítását
     – combot emeli

Csípőt kiforgató izmok

Belső- és külső elfedett izom
Körte alakú izom
Felső és alsó ikerizom
Négyszögletű combizom

Erednek: a medencecsont és a keresztcsont belső felszínén
Tapadnak: a combcsonton
Működés: a comb kifelé forgatása

Közelítők
Ez a csoport a comb mediális oldalán fekszik, beékelődve a feszítők és hajlítók közé.
Hatnak: a csípőizületre

– 66 –

A csoport tagjai:
– Fésűizom (m. pectineus)
– Karcsú izom (m. gracilis)
A comb belső oldalán a comb vonalát, alakját adja.
– Hosszú combközelítő izom (m. adductor longus)
– Rövid combközelítő izom (m. adductor brevis)
– Nagy combközelítő izom (m. adductor magnus)
Ez a legerősebb combközelítő izom.
Erednek:
– a szeméremcsont mindkét ágán
– az ülőcsont alsó ágán
Tapadnak: egy vonalban a combcsonton
Működés: a combokat egymáshoz közelítik (összeszorítják)

Combizmok ( a térdre ható izmok )

A combon- a térdizületre ható – három jól elkülöníthető izomcsoportot találunk:
– elülső oldalon a feszítők
– hátsó oldalon a hajlítók
– belül a közelítők

Az izmok elhelyezkedése tehát fordított, mint a felkaron, ahol a hajlítók elől és a feszítők hátul vannak.

Feszítők

Szabóizom (m. sartorius)
A test leghosszabb izma. Kb. kétujjnyi széles, lapos izom.
Eredés: elülső felső csípőtövis (spina iliaca anterior superior)
Tapad: lapos ún. lúdláb-képző – ínnal a sípcsont felső belső érdességén (tuberositas tibiae)
Működés:
– segít a comb közelítésében és hajlításában
– combot kifelé forgatja
– a lábszárat hajlított helyzetében befelé forgatja

Működéskiesésnél: megnehezített a combok keresztbevetése ülő helyzetben

Négyfejű combizom (m. quadriceps femoris)
Egyike a test legerősebb izmainak. Fejeivel körülveszi a combcsont testét egész hosszában.

Négy fejének önálló neve van:
– egyenes combizom
– belső vaskos izom
– külső vaskos izom
– középső vaskos izom
Ered: – egyenes feje az elülső alsó csípőtövisen
          – többi feje a combcsont felső harmadában
– 67 –

Tapad: a térdkalács közvetítésével a sípcsont elülső érdességén
Működés:
– feszíti a lábszárat (a térdizület egyetlen feszítője, ezért fontos szerepe van a járásban
– guggolásból való felálláskor a test súlyát is tartja

Hajlítók
Valamennyi a medencecsontot képező ülőcsont ülőgumóján ered és inaik a térdhajlatot belülről, illetve kívülről határolják. Három izom tartozik ebbe a csoportba.

Félig-hártyás izom (m. semimembranosus)
Eredés: ülőcsont ülőgumója
Tapad: sípcsont felső belső bütykén
Működés: – lábszárat hajlítja
     – hajlított térdizület mellett a lábszárat befelé forgatja

Félig-inas izom (m. semitendinosus)
Eredés: ülőcsont ülőgumója
Tapad: sípcsont felső érdességén
Működés: – lábszárat hajlítja
     – hajlított térdizület mellett a lábszárat befelé forgatja

Kétfejű combizom (m. biceps femoris)
Eredés: egyik feje az ülőcsont ülőgumója, a rövid fej a combcsonton
Tapad: a szárkapocs fején
Működés: – lábszárat hajlítja
     – hajlított térdizület mellett a lábszárat kifelé forgatja

A lábszár izmai

A lábszáron három egymástól jól elkülöníthető izomcsoport található:
– elől a feszítők
– hátul a hajlítók
– szárkapocsi izmok

Inaik közül a
– feszítők elől a bokák között,
– mély hajlítók a belboka mögött,
– a szárkapcsi izmok a külső boka mögött futnak ki a lábra.

Feszítők
Elől fekszenek a sípcsont és a szárkapocs elülső élei között. 3 izom a lábtőhöz, az öregujjhoz, illetve a többi 4 ujjhoz haladnak és ezek dorsalflexioját hozzák létre.

Izmai:

Elülső sípcsonti izom (m. tibialis anterior)
Ered: a sípcsont felső felén
Tapad: a két boka között behajolva az I. lábközépcsont bázisán
– 68 –

Működés: – lábat a bokaizületben feszíti (dorsalflexio)
– az alsó ugróizületben a lábboltozat mediális szélét emeli, a talpat felfelé fordítja (supinatio)

Hosszú öregujjfeszítő izom (m. extensor hallucis longus)
Ered: sípcsont és szárkapocs közti hártyán és a szárkapcson
Tapad: erős ina a két boka között, az öregujj körömpercén
Működés: öregujj és a lábszár feszítése (dorsalflexio)

Hosszú lábujjakat feszítő izom (m. extensor digitorum longus)
Ered: a szárkapocs fejecsén és testén, sípcsont külső bütykén
Tapad: négy ín a II-V. ujjon, a leglaterálisabb az V. lábközépcsont bázisán
Működés: feszíti a II-V. ujjat, emeli a láb laterális szélét (pronatio), segít a dorsalflexioban

Hajlítók
A talpi hajlítást (plantarflexio) végzik. A három izomcsoport közül ez a legtömegesebb. A háti oldalon nagyobb tömegükkel létrehozzák a lábikrát. Két (felületes és mély) rétegben helyezkednek el.

Háromfejű lábikra izom (m. triceps surae)
A lábszár hátsó felszínén elhelyezkedő felületes izomtömeg, amely jól láthatóan kidomborodik (vádli). Achilles-ínba megy át. Három feje van.
Eredés:- a felületes kétfejű lábikraizom ( m. gastronemius ) fejei a combcsont külső, illetve belső bütykein
– a mélyebb gázlóizom (m. soleus) feje mindkét lábszárcsont felső harmadában
Tapadás: a sarokcsont gumóján
Működés: a bokaizületben hajlítja a talpat (plantarflexio)

Hátulsó sípcsonti izom (m. tibialis posterior)
Ered: sípcsonton, lábszárcsontok közti hártyán
Tapad: ina a belboka mögött a sajkacsonton és az I. ékcsonton
Működés: – a láb hajlítása (plantarflexio)
     – a láb befelé forgatása és közelítése (supináció és kisfokú addukció)
     – a lábboltozat egyik fenntartója

Hosszú öregujjhajlító izom (m. flexor hallucis longus)
Ered: a szárkapocscsont hátsó felszínén, lábszárcsontok közti hártyán
Tapad: a talpra kanyarodva – az öregujj körömpercén
Működés:- hajlítja az öregujjat
    – részt vesz a láb befelé forgatásában (supinatio) és közelítésében
    – részt vesz a talpi hajlításban
     – lábboltozat fenntartása

Hosszú lábujjakat hajlító izom (m. flexor digitorum longus)
Ered: a sípcsont hátsó felszínén
Tapad: a talpon négy részre oszolva – a II-V. ujja körömpercén
Működés: hajlítja a II-V. ujjat, segíti az egész láb hajlítását

– 69 –

Szárkapcsi izmok (peroneusok)
A laterális lábszélt emelő izomcsoport. Az inak a külső bokát hátulról kerülik meg.

Hosszú szárkapcsi izom (m. peroneus longus)
Ered: a szárkapocs oldalsó felszínén a fejen
Tapad: a belső ékcsonton, az I. lábközépcsont bázisán
Működés:
– talphajlításban segít
– a lábfejek befelé döntése (pronatio), vagyis a lábszél emelése
– a lábboltozatok fenntartása laterál felől

Rövid szárkapcsi izom (m. peroneus brevis)
Ered: a szárkapocs oldalsó felszínén a fejen
Tapad: a külboka mögött kanyarodva a lábhátra
Működés:
– a lábfejek befelé döntése (borintás v. pronatio)
– a lábboltozatok fenntartása laterál felől

A láb izmai

A láb izmainak kisebb része a lábháton, nagyobb része a talpon fekszik. Rövid, kis izmok, amelyek működésében a lábszár izmait segítik. A lábháti izmok a feszítést, a talpi izmok a hajlítást végzik. A talp izmainak még a lábboltozat fenntartásában is fontos szerepük van. A talpi izompárnát képezik.

Erednek: a lábtő és a lábközép csontokon
Tapadnak: a lábujjakon

Lábháti izmok

Rövid öregujjfeszítő izom (m. extensor hallucis brevis)
Ered: sarokcsont háti felszínén
Tapad: 1. ujjperc bázisán
Működés: az öregujj feszítése

Rövid lábujjakat feszítő izom (m. extensor digitorum brevis)
Ered: sarokcsont háti felszínén
Tapad: a II-V. ujjakon
Működés: a hosszú ujjfeszítővel együtt feszíti a II-V. ujjat

Talpizmok
A talp izmai 3 csoportban fekszenek:
– öregujjpárna (thenar) izmai
– kisujjpárna (hypothenar) izmai
– kettő között a talpközép (mesothenar) izmai
A talpon is – a kézhez hasonlóan – külön izomzata van az öregujjnak és a kisujjnak. A lábujjak mozgása csökevényes.

– 70 –

Öregujj párna izmai
A hüvelykpárnával ellentétben itt nincs szembehelyező izom.
Három izom alkotja.
Működés:
– öregujj távolítása
– öregujj hajlítása
– öregujj közelítése

Kissujj-párna izmai
Három izomból áll.
Működés:
– kisujj távolítása (működése emberben korlátozott)
– kisujj hajlítása
– az V. lábközépcsont talp felé való húzása

Talpközép izmai
Öt izomból áll. ( pl. gliszta izmok, talpi és lábháti csontközötti izmok)
Működésük: – a II-V. ujj hajlítása
         – III-V. ujjak közelítése a II. ujjhoz
         – ujjpercek hajlítása
         – a II. ujj vonalától való távolítás

A talp ínhüvelyei
– Boka körüli ínhüvelyek: az inaknak a bokaizület körüli, a lábra lekanyarodó részét fogja körül.
– Talpi ínhüvely: a láb flexorainak inait fogja körül.

A talp pólyái
A talpat erős, bőr alatti bőnye (aponeurosis plantaris) védi, mely a sarokcsont talpi felszínén ered és legyezőszerűen szétsugározva tapad az ujjak tövében. A talpi bőnye közt függőleges, kötőszövetes sövények húzódnak. Ezek a bőrt szorosan rögzítik. A közöttük keletkezett rekeszekben van a talpi zsírpárna.

A láb boltozatok:

Az emberi lábon hosszanti és harántboltozatot különböztetünk meg. A boltozatok járás során alakulnak ki a gyermek kb. 4-5 éves korára. A láb és a lábizmok aktív munkája nagyon fontos szerepet játszik a láb boltozatainak kialakulásában és fenntartásában.
Az egészséges lábnál a láb három ponton támaszkodik a talajra.
sarokcsont sarokgumója (a hátsó sarokpillér)
I. lábközépcsont fejecse (egyik elülső pillér)
V. lábközéppont fejecse (másik elülső pillér)

Hosszanti boltozat:
A sarokcsont és a lábujjak között található, a hátsó sarokpillér és az elülső pillérek közt.
A boltozatnak 5 íve van. A leghosszabb és egyben a legmagasabb a II. ív. A hosszboltozat legmagasabb pontja kb. a II. lábközépcsont lábtőcsonthoz való ízesülése.
– 71 –

Jelentősége: A láb teherbíróbb és alkalmasabb a test súlyának viselésére, mintha lapos volna. A csontos ívet a lábtő és a lábközép szalagkészüléke oly szorosan tartja össze, hogy az egészséges láb a test súlya alatt nem deformálódik észrevehető módon.
A boltozatszerkezet rugalmas és a járás, ugrálás stb. közben előforduló rázkódásokat csökkenti, így a járást simává, rugalmassá teszi. Védi a talpi ereket, idegeket valamint a talp izmait a közvetlen összenyomástól.

Harántboltozat:
Az egyes és ötös ujj bázisa között található Az elülső pillérek, a lábközéppontok, illetve az ékcsontok és a köbcsont vonalában. A II.-IV. lábközépcsontok fejecsei még terhelt lábon is magasabban állnak, mint az I. és az V. láb-középcsont feje. A harántboltozat legmagasabb pontja, a középső ékcsont.
Jelentősége:
A talp közepének lágyrészei (erek, idegek, iz-mok) védettek a közvetlen összenyomódástól.

A járás mechanizmusa:

Szakaszai:- Támaszkodási fázis
      – Kettős támasz fázisa
      – Lengő fázis

A járás egysége a lépésciklus, amely egy kettőslépést foglal magában. A lépésciklus megfelel annak az időtartamnak, amely ugyanazon láb két sarokra lépése között eltelik. Nyugodt járásnál a lépésciklus 60%-a a támasztó fázis, míg 40%-a a lengő fázis.
A támasztó és lengő fázis aránya fordított arányban áll a járás sebességével.
A járás során az egyik alsó végtagon, a támasztólábon (támasztó fázis) nyugszik a törzs, míg a másik végtagot, a lengőlábat (lengő fázis) előrelendítjük. Kettős támasztási szakasznak hívjuk azt a pillanatot, amikor a hátul lévő lábat még nem emeltük fel, de az előrenyújtott lengőláb már elérte a talajt.
A támasztó fázis a saroknak a talajra helyezésével kezdődik, és ugyanazon láb öregujjának felemelésével végződik. Ebből következik, hogy a lendítő fázis az öregujj felemelésétől ugyanazon láb sarkának a lehelyezéséig tart. A kétlábas támasztó fázis a lengőláb sarkának a talajra helyezésével kezdődik, és az ellenoldali támasztóláb öregujjának felemelésével végződik. A kétlábú támasztó fázis hossza a járás sebességétől függ. Minél lassúbb a járás, annál hosszabb a kétlábas támasztó fázis. Futásnál hiányzik ez a szakasz, sőt gyors futásnál két támasztó fázist rövid lebegő fázis választ el egymástól.

Álló vagy támasztó fázis:

A támasztó fázis 3 szakaszra osztható.
Az első szakasz a sarok talajra helyezésével kezdődik, és az öregujjpárna lehelyezéséig tart (12 %), a második szakaszban az egész talp a talajon van (40 %), míg a harmadik szakasz a leghosszabb, amely a sarok felemelésétől az öregujj felemeléséig tart (48 %).
A lábat kb. 3-6 fokban kifelé rotált helyzetben helyezzük a talajra. A lábszár a lábhoz viszonyítva előrehajlik, miközben a test súlypontja a támasztó oldalra dől, és előrehalad.
A támasztóláb felemelésekor először a sarok, majd a láb középsíkbeli íve és végül az öregujj hagyja el a talajt.
– 72 –

A járás bizonyos fázisában a test súlyát kizárólag a támasztóláb tartja, amelynek a következménye a test oldalirányú kilengése. A járás tulajdonképpen az elesés folyamatos megakadályozása, ezért ugyanolyan egyéni, mint a beszéd vagy az írás, stb.
A járás során a test súlypontja változó sebességgel halad előre, hol gyorsítva, hol lassítva. A súlypont testünk előrehaladása során hullámokat ír le, hol emelkedik, hol süllyed (kb. 4 cm a kitérés). Futás során fokozódik a súlypont kitérése.

Kettős támasztó fázis:
A járás legrövidebb része, amely során az álló, támaszkodó végtag még érinti, a lengő végtag, pedig már elérte a talajt.

Lengő fázis:
A láb elrugaszkodásával kezdődik, mely során erőteljes talpi hajlítás közben ellöki magát a talajtól, és az előrelendítés után az álló fázis megismétlésére készül fel.
Normális viszonyok között az álló és a lengő fázis ritmikus váltakozása harmonikus mozgást, sima járást tesz lehetővé.

Anatómia tananyag 2.

6.feladat.

– a törzs csontjai és izületei
– a csontvázrendszer
– a gerinc felépitése
– a csigolyák jellemzői a nyaki, a háti, a lumbális és a sacrális  részen
– a mellkas felépitése
– a csigolyák kapcsolódásai egymáshoz és a bordákhoz.

A törzs csontjai : alaki sajátságuk szerint:
– csigolyák (vertebrae)
A törzs tengelyét képező gerinc (columna vertebralis) csontos elemei.
– bordák (costae)
– mellcsont (sternum)

Részt vesznek: a csontos mellkas (thorax) felépítésében.

Csigolyák: Megközelítőleg egyforma alakú és szerkezetű csontok.
Minden csigolya (vertebra) egy-egy porckorong közvetítésével kapcsolódik a szomszédos csigolyához.

Részei:
– csigolyatest (corpus vertebrae) Szivacsos csontból álló rövid, bab alakú henger. Felső és alsó felszínét vékony üvegporc borítja.
– csigolyaív (arcus vertebrae)
A csigolyatesthez gyűrű alakban kapcsolódnak, hátul a tövisnyúlványban találkoznak. Oldalt csigolyaközti lyuk van, (foramen intervertebrale). Itt lépnek ki a gerincvelői idegek. A csigolyatest és a csigolyaív csigolyalyukat (foramen vertebrale) fog közre.Az egymás fölött elhelyezkedő csigolyalyukak együttesen a csontos gerinccsatornát (canalis vertebralis) alakítják ki. Ebben foglal helyet a gerincvelő.
– nyúlványok a csigolyaívről erednek más csigolyákkal ízesülnek, az  izmoknak tapadási felületet nyújtanak.
Részei:
– oldalirányú harántnyúlvány (processus transversus)
– hátrafelé néző tövisnyúlvány (processus spinosus) élőben jól tapintható
– a felfelé és lefelé irányuló – izületi felszínnel rendelkező – izületi nyúlványok (processus articularis)

Felosztásuk:

Valódi csigolyák ( önálló csontok.)
Három csoport:
– 7 nyakcsigolya (vertebra cervicalis)
– 12 hátcsigolya (vertebra thoracalis)
– 5 ágyéki csigolya (vertebra lumbalis)

– 21 –

Álcsigolyák: csak a fejlődés folyamán különülnek el egymástól, annak befejeztével egymással összenőnek, összecsontosodnak.
– 5 keresztcsonti (os sacrum)
– 4-6 farkcsigolya (os coccygis)

Csigolyák jelölése: a gerincszakasz latin nevének kezdőbetűje (C., Th. Vagy D., L. S. Co.) és a csigolya adott szakaszon belüli sorszáma (római számmal)

Porckorongok jelölése: melyik két csigolya között helyezkednek el (pl.: L.IV/L.V.)

Bordák:  Karcsú, ívben hajlított, hosszú, lapos, abroncsszerű csontok.
Elülső része felnőtt korban is porcos marad (bordaporc). Ez nagyban fokozza a borda (costa) rugalmasságát. A bordák hátsó végén található a bordafejecske, mely a hátcsigolya testével alkot izületet.

A 12 hátcsigolyához 12 borda kapcsolódik, ebből
– 7 pár ún. valódi borda ( közvetlenül a szegycsonthoz kapcsolódnak bordaporcokkal.)
– 3 pár ún. álborda ( közvetlenül a hetedik bordapár porcán keresztül csatlakoznak a szegycsonthoz.)
– 2 pár ún. repülőborda v. lengőborda ( csak a hátcsigolyákhoz csatlakoznak)

Mellcsont (szegycsont)
A mellkas elülső falát képezve, középen elhelyezkedő lapos csont. Egészében kitapintható.

Három részből áll:
– felül a markolat
– középen a test
– alul a kardnyúlvány

Izületet képez:
– a markolat a kulcscsonttal
– a test a felső hét pár bordával

A törzs csontjainak összeköttetése:

A gerinc összeköttetései

A valódi csigolyák összeköttetései : a szomszédos csigolyák egymással, valamint az utolsó ágyékcsigolya a keresztcsonttal folytonos összeköttetések és izületek útján kapcsolódnak.

Folytonos összeköttetésekKét fajta :
– porcos összeköttetések
A második nyakcsigolyától a keresztcsontig két szomszédos csigolyatest közé egy-egy rostos csigolyaközötti porckorong (discus intervertebralis) illeszkedik, mely a csigolyatesteket
rendkívül erősen fűzi össze egymással. Alakjuk a csigolyatestek alakjához idomul. A gerinc görbületeinek megfelelően gyengén ék alakúak.
– 22 –

A porckorongon két rész különül el:
– kívül a gyűrű alakú rétegződést mutató rostos réteg (anulus fibrosus)
– ezen belül puha, kocsonyás állomány (nucleus pulposus)

Ha a rostos rész megszakad, a kocsonyás mag kitüremkedve nyomhatja a csigolyaközti lyukon kilépő gerincvelői idegeket, ezzel létrejön a gerincsérv (discus hernia).

A 23 darab porckorong az egész gerinc hosszának mintegy negyedrészét teszi ki.

– szalagos összeköttetés : Az ívek, a haránt- és tövisnyúlványok között, valamint az egész gerinc hosszában rugalmas és rostos szalagok találhatók. A canalis vertebralist zárják le.

Izületek
Egymáshoz illeszkedik
– a felső csigolya alsó izületi nyúlványa és
– az alatta levő csigolya felső izületi nyúlványa
A tokszalagok a nyakon bővebbek.

Az álcsigolyák összeköttetései:

A keresztcsontot az első farkcsigolyával a csigolyaközti porckorongokhoz hasonló – belső kocsonyás állományt nem tartalmazó – porclemez kapcsolja össze.
Hasonló kicsiny, csökevényes porckorongok vannak a többi farkcsigolyák között is, azonban ezek részben vagy teljesen elcsontosodnak.
A kereszt- és farkcsontot egymással még szalagok is összekötik.

Gerinc (columna vertebralis) szerkezete és működése
A gerincet alkotja: egymással, izületekkel kapcsolódó 33-35 csigolya hajlékony kapcsolata.
A csigolyákat egymással összekapcsolják az izületek, szalagok és porckorongok.

A gerinc görbületei
Alakja kígyózó vonalhoz hasonlít. Oldalról kétszer „S” alakú görbülete van. A nyaki és az ágyéki előrefelé (lordosis), a háti és a keresztcsonti hátrafelé (kyphosis) domború. A görbületek kiegyenlítik egymást, így a gerinc kezdeti és végi része egy egyenesbe esik.
A frontális síkú görbület (scoliosis) többnyire kóros (a mellkasi szakaszon enyhén jobbra görbül, ez az ún. physiologias scoliosis).

A görbületek közreműködnek:
– a gerinc erősítésében
– a test egyensúlyozásában
–  a mozgás közbeni rázkódások elnyelésében

– 23 –

A gerinc fenti hajlatai kizárólag az emberre jellemzőek.Újszülöttben és csecsemőben a görbületek még hiányoznak. kialakulásukra hatással van az egyenes tetstartás és a kétlábon járás. Végleges kialakulásukat a nemi érés korában érik el.

Idősebb korban a gerinc görbületei fokozódnak:
– porckorongok zsugorodása
– a szalagkészülékek ellazulása
– a feszítő izomzat gyengülése miatt.
Ezáltal a test eredeti magasságából 3-4%-ot is veszít.

Hanyattfekvés alkalmával a hajlatok bizonyos fokú kiegyenesedése következtében a test 1-2 cm-rel hosszabb, mint álló helyzetben.

A gerinc képezi az egész szervezet támasztó alappillérét.
Alul szilárdan rögzül a medencéhez, felső vége azonban szabadon áll. A különböző testrészek ezen oszlophoz kapcsolódnak.

A gerinc hossza: a hajlatokat követve a test hosszának kb. 45%-a.

Szakaszai:
– nyaki (cervicalis) – 7 nyaki csigolyából –
– háti (thoracalis vagy dorsalis) – 12 háti csigolyából –
– ágyéki (lumbalis) – 5 ágyéki csigolyából –
– keresztcsonti (sacralis) – 5 összecsontosodott keresztcsonti csigolyából –
– farki (coccygealis) – 4-6 összecsontosodott farki csigolyából –
Feladata:
– törzsünk szilárd tengelyét adja
– a csigolyalyukak sorából kialakuló gerinccsatorna védi a gerincvelőt
– tartja a fejet
– kapcsolódási pontokat biztosít a mellkasnak és a medencének

A gerinc mozgásai

A csigolyákat összetartó porckorongok, a szalagos összeköttetések (pl.: a csigolyák testén elől futó széles szalag) és az izületi nyúlványok közti kisizületek a gerincnek nagy szilárdságot adnak és kizárják a szomszédos csigolyák nagyobb fokú elmozdulását egymástól.

Az egyes izületek csak kismértékű mozgást engedélyeznek, de együtt mégis nagyon hajlékonnyá teszik a gerincoszlopot.

Oka: a porckorongok rugalmassága (ék alakúak és a görbület iránya szerint hol elől, hol hátul nyomódnak össze).
A kis mozgások összegeként a gerinc egész terjedelmében jelentős mozgásra képes.

– 24 –

A gerincben az alábbi mozgások lehetnek:
– előre- és hátrahajlás (flexio ventralis et dorsalis vagy anteflexio és retroflexio) a medián síkban, haránttengely körül.
– Oldalhajlítás (flexio lateralis vagy jobb- és bal oldali lateroflexio) a frontális síkban, nyílirányú tengely körül.
– Torziós mozgás (torsio ill. retorsio vagy jobb- és bal oldali rotatio) a gerinc hossztengelye körül.
– Rugószerű mozgás: A gerincet „S” alakú görbületi rugóhoz teszik hasonlóvá, mely rugószerű mozgásokat is végez.

A gerincoszlop egyes részeinek mozgékonysága eltérő mértékű.
– A nyakcsigolyák mozgási képessége a legnagyobb.
– A hátcsigolyák merevebbek.
– Az ágyékcsigolyák mozgékonysága lehetővé teszi a törzshajlítást.

Tájékozódási pontok a háton:
– Utolsó nyaki csigolya (C.VII.): többinél hosszabb, tömegesebb tövisnyúlvány.
– Utolsó háti csigolya (Th.XII.): a XII. borda vezet ide.
– L.IV. és L.V. csigolya tövisnyúlványa közti terület: két csípőlapát tetejének összekötött, húzott képzeletbeli vízszintes vonal.
– Lumbosacralis szöglet: az L.V. és a sacrum közti szöglet.

A gerinc és a koponya összeköttetései

Hogy a fej szabadabban mozoghasson, átalakult I. nyakcsigolya v. fejgyám (atlas) és a II. nyakcsigolya (axis) a többi csigolyától eltérően, szilárd kapcsolatuk mellett igen mozgékonyan ízesül egymással és a nyakszirtcsonttal.
Ezért a nyakcsigolyák mozgási képessége a legnagyobb.

A mellcsont és a bordák összeköttetései
Az első borda rövid porcogója a mellcsonthoz közvetlen összenövés útján kapcsolódik. A II-VII. borda vége a mellcsonttal izületeket alkot.

Mellkas (thorax)
Kialakitásában részt vesz:
– a gerinc háti része
– a bordák
– a szegycsont

Formája: Csonka kúphoz hasonló, az első borda magasságában a legszűkebb, és lefelé szélesedik.

Határolja:
– a mellüreget
– a hasüregnek is nagy részét

– 25 –

A mellkas szerepe:
– belégzéskor a bordák emelkednek, a mellkas térfogata nő
– kilégzéskor pedig a bordák süllyedésével a mellkas térfogata csökken
– a mellkasi szervek védelme

A bordák és csigolyák közti izületek
A bordák és hátcsigolyák két helyen ízesülnek egymással:
– valamennyi borda fejecskéje a csigolyatestekkel
 – I-X. borda gumója a csigolyák harántnyúlványával

A csontvázrendszer: a mozgás szervrendszerének passzív része.
Alkotja :
– a csont ( az emberi szervezetben összesen kb. 206 db. csont van,sulya a szervezet kb. 10%-a.
– azok a képletek és mozgásberendezések, melyek a csontokat csontvázzá egyesítik, ezek szalagok, izületek,
– egyéb járulékos alkotó részek, mint a csonthártya, csontvelő, porcogó

A csontvázrendszer feladata:
– testüregeket határol és védi a szerveket
– a test szilárd vázát alkotja és meghatározza a test magasságát és a testarányokat.
– szivacsos állományában található a vörös csontvelő, a legfontosabb vérképző szervünk.
– a mozgások passziv szerve
– a vázizomzat a csontokon ered és tapad.
– foszfor és kalcium anyagcserében van szerepe.